2014. évi LXXVI. törvény
2014. évi LXXVI. törvény
a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról1
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy megteremtse a tudományos kutatás Alaptörvényben rögzített autonómiájának részletes jogszabályi és finanszírozási feltételeit, a magyar gazdaság és társadalom versenyképességét és jövedelemtermelő képességét biztosító tudásalapú társadalmat, valamint a fejlesztésre és az innovációra épülő, fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődést és munkahelyteremtést szolgáló növekedést, továbbá abból a célból, hogy
létrehozza a hazai kutatás-fejlesztés és innováció kormányzati koordinációjának és kiszámítható finanszírozásának stabil intézményi rendszerét, amely végrehajtja a rendelkezésre álló források hatékony és átlátható felhasználását,
megteremtse az alap (felfedező) tudományos kutatások szakszerű támogatásának intézményes rendszerét,
az alapkutatások eredményeire épülő alkalmazott kutatások és kísérleti fejlesztések támogatásával megalapozza a további fejlesztési és innovációs folyamatokat,
a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények létrehozásának és hasznosításának támogatásával segítse a magyar gazdaság fenntartható fejlődését,
elősegítse a vállalkozások kutatáson, fejlesztésen és innováción alapuló versenyképességének növekedését,
ösztönözze a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létrehozását,
előmozdítsa a kutatás-fejlesztésben és az innovációban foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javulását és társadalmi elismertségük növelését,
hozzájáruljon az ország védelmi és biztonsági képességeihez szükséges fejlett technológiák alkalmazásához és
hozzájáruljon a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításához és ezáltal az intelligens növekedés beindításához majd fenntartásához,
a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya a Magyarországon, közfinanszírozású támogatásból megvalósuló kutatás-fejlesztésre és innovációra, valamint az ezekhez kapcsolódóan Magyarországon nyújtott szolgáltatásokra terjed ki.
(2) E törvény hatálya kiterjed továbbá
a) az olyan, külföldön nyújtott szolgáltatások igénybevételére és külföldről történő eszközbeszerzésekre is, amelyek közvetlenül Magyarországon megvalósuló kutatás-fejlesztéshez, innovációhoz és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak, valamint
b) az Európai Unión belüli és más nemzetközi együttműködés keretében magyar részvétellel
ba) külföldön végzett, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek Magyarország területén történő elszámolására,
bb) külföldön nyújtott, az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások Magyarország területén történő elszámolására.
2. Alapelvek
2. §2 E törvény – az Európai Unió kutatás-fejlesztést és innovációt érintő stratégiai dokumentumaiban lefektetett alapelvekkel összhangban – biztosítani kívánja az állam és a kutatás-fejlesztésben, valamint az innovációban részt vevők, továbbá a piaci szereplők viszonyára vonatkozó következő elveket és szabályokat:
a) az állam támogatja azon tudományos kutatásokat, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, valamint az elvégzésükhöz és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek – köztük a kutatási infrastruktúrák – kialakítását,
b) a kutatás-fejlesztés és az innováció céljaira rendelkezésre álló közfinanszírozású támogatások – ha törvény, kormányrendelet vagy kormányhatározat másként nem rendelkezik – pályázati rendszerben kerülnek elosztásra,
c) az állam támogatja a magyarországi költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét, – a piaci versenyt nem torzító módon – a Magyarországon működő vállalatok és vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét, valamint elősegíti az ezen szereplők közötti együttműködéseket,
d) az állam megvalósítja a közfinanszírozású támogatások felhasználásának rendszeres ellenőrzését és független értékelését, valamint biztosítja az ellenőrző és értékelő szervek működésének folytonosságát,
e) a vállalkozásoknak nyújtott támogatások a saját források kutatás-fejlesztési és innovációs célú felhasználásának ösztönzésére és kiegészítésére szolgálnak,
f) a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési és innovációs programokban a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kedvezményes feltételek állapíthatók meg,
g) az állam a kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúra, valamint intézményrendszer fejlesztésének finanszírozásában együttműködik a vállalkozásokkal.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában
1.3 alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását,
2.4 alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amely magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges,
2a.5 Egyszerűsített elszámolási módok: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 67. cikk (1) bekezdés b)–d) pontjai szerinti támogatási formák,
3. fizetett kutatás-fejlesztés: az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatás-fejlesztés, ahol a finanszírozó fél maga nem végez kutatás-fejlesztési tevékenységet,
4.6 hasznosító vállalkozás: költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotás hasznosítása céljából alapított gazdasági társaság, amely nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátás, átruházás vagy hasznosítási szerződés alapján vált a költségvetési kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotáshoz fűződő jogok jogosultjává vagy hasznosítójává.
5. hazai közfinanszírozású támogatás: a közfinanszírozású támogatások összessége az európai uniós források kivételével,
6.7 innováció: egy új vagy továbbfejlesztett termék vagy folyamat, vagy ezek kombinációja, amely jelentősen különbözik a jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül az adott szervezet korábbi termékeitől vagy folyamataitól, és amelyet termék esetén a potenciális felhasználók számára elérhetővé tettek, vagy amelyeket folyamat esetén a szervezet használatba vett, továbbá amely lehet
a) termék innováció: egy új vagy továbbfejlesztett termék vagy szolgáltatás, amely jelentősen különbözik a vállalkozás olyan termékeitől, szolgáltatásaitól, amelyet már bevezetett a piacra,
b) üzleti folyamat innováció: egy vagy több üzleti tevékenységéhez – így különösen a termelés, disztribúció és logisztika, marketing és értékesítés, információs és kommunikációs technológia, az adminisztráció és a menedzsment, termék-, és folyamat fejlesztés – kapcsolódó új vagy továbbfejlesztett üzleti folyamat, amely jelentősen különbözik a vállalkozás korábbi üzleti folyamataitól, és amelyeket a vállalkozás használatba vett,
6a.8 innovatív tevékenység: jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül bármely szervezet azon fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi tevékenysége, amelynek célja, hogy innovációt eredményezzen az adott szervezetszámára,
7.9 kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, különösen:
a) az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek;
b) az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése;
c) a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen, és amelyek egyidejűleg megfelelnek a kutatás alapvető ismérveinek (újszerűség, bizonytalanság, kreativitás), valamint amelyek módszeresen folytatott és megismételhető tevékenységnek tekinthetők. Ide nem értve azokat a szokásos vagy időszakos változtatásokat, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek,
8. konzorcium: a részes felek polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési és innovációs projekt közös megvalósítása céljából,
9. költségvetési kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató költségvetési szerv,
10. közfinanszírozású támogatás: az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatás, ideértve az európai uniós forrásokat is, továbbá az állami részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás,
11. kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést,
12.10 kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítása: üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás, továbbá az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása,
13.11 kutatás-fejlesztési és innovációs program: a közfinanszírozású támogatási forrás céljának elérését szolgáló, vagy meghatározott témakörbe csoportosítható kutatás-fejlesztési vagy innovációs projektek megvalósításának támogatására kiírt pályázatok időben megismételt sorozata, illetve támogatási intézkedés,
14. kutatás-fejlesztési megállapodás: két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és kutatóhely (e pontban a továbbiakban: felek) között létrejött olyan megállapodás, amelynek tárgya
a) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
b) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
c) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül,
d) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
e) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, vagy
f) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül,
14a.12 kutatási infrastruktúra: olyan létesítmények, erőforrások és kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket a tudományos közösség az adott területtel kapcsolatos élvonalbeli kutatásához használ; ideértve a tudományos berendezéseket és eszközöket, a tudásalapú erőforrásokat – így különösen gyűjteményeket, archívumokat vagy strukturált tudományos információkat –, az infokommunikációs technológiai infrastruktúrákat – így különösen adat- és számítástechnikai rendszereket, szoftvereket, kommunikációs hálózatokat –, valamint a kutatás kiválóságának eléréséhez szükséges bármilyen más egyedi eszközöket, amelyek lehet egy helyszínre telepítettek vagy megosztottak, hálózatba szervezett erőforrások az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikke a) pontjának megfelelően,
15. kutató-fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik,
16. kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató intézmény, szervezeti egység vagy vállalkozás,
16a.13 kutató-tudásközvetítő szervezet: jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül olyan szervezet, így különösen egyetem vagy kutatóintézet, technológiatranszfer-ügynökség, innovációs közvetítő, valós vagy virtuális együttműködést kínáló kutatásorientált szervezet, amelynek elsődleges célja a független tevékenységként végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, vagy e tevékenységek eredményeinek oktatása, közzététele vagy tudástranszfer útján széles körben történő terjesztése, azzal, hogy amennyiben gazdasági tevékenységet is végez, úgy a gazdasági tevékenységek finanszírozását, a gazdasági tevékenységekkel járó költségek és az abból származó bevételek elszámolását elkülönítve végzi,
17. mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,
18.14 nonprofit közhasznú kutatóhely: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú szervezetté minősített kutatóhely,
19. projekt: meghatározott kutatás-fejlesztési feladat vagy innovációs folyamat végrehajtására irányuló tevékenység az abban érdekeltek által meghatározott terv alapján,
19a.15 projektcsoport: a kérelmező által egy adóévben megvalósított és a kérelemben megjelölt azon projektek vagy projektrészek összessége, amelyeket a minősítés szempontjából egy egységnek kell tekinteni,
19b.16 prototípus: olyan eredeti modell, amelyet úgy alakítanak ki, hogy magán hordozza egy új termék minden műszaki jellemzőjét és teljesítményét,
20.17 szellemi tulajdon: a szellemi alkotásokra és egyes teljesítményekre, az árujelzőkre (védjegyek és földrajzi árujelzők) a szerzői jogi és iparjogvédelmi törvényben, a védett ismeretekre nézve az üzleti titok védelméről szóló törvényben, továbbá az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban és nemzetközi egyezmények által biztosított jogi oltalom,
21.18 szellemi alkotás: az az alkotás, illetve műszaki megoldás, amely alkalmas arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezze, vagy amely jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, ideértve az üzleti titok védelméről szóló törvény által oltalomban részesített védett ismeretet is,
21a.19 technológia transzfer: a technológia átadásának folyamata, amely során a technológia a terjesztési csoportoktól és helyektől több emberhez és helyhez kerül elosztásra,
21b.20 tudástranszfer: a tudás megosztása vagy terjesztése és a problémamegoldás új ismeretekkel történő támogatása a tudás maximális hasznosulása érdekében,
22. vállalkozás: a Kkv. tv. 19. § 5. pontjában meghatározott vállalkozás.
A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓ KORMÁNYZATI FELADATAI
4. § (1) A Kormány
a) megalkotja a középtávú tudományos kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiát (a továbbiakban: KFI stratégia),
b) javaslatot tesz az Országgyűlésnek a KFI stratégia céljainak megvalósításához szükséges forrásokra,
c)21 gondoskodik a KFI stratégia sikere érdekében az állami finanszírozású kutatóintézeti hálózat egységes intézményrendszerének létrehozásáról, működtetéséről és finanszírozásáról, továbbá szükség szerinti új kutatóhelyek létesítéséről és támogatásáról,
d) elősegíti az Európai Unió programjaiban és más nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködésekben történő magyar részvételt,
e)22 ösztönzi a vállalkozásokat kutatás-fejlesztés és innováció eredményeinek létrehozására (ideértve a termék innovációt és az üzleti folyamat innovációt is), a hazai és külföldi kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítására (ideértve a technológia transzferen és a tudástranszferen keresztül történő hasznosítást is),
f) tudomány- és gazdaságdiplomáciai eszközökkel elősegíti a Magyarországon létrehozott kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények – hazai érdekekkel összhangban álló – külföldi hasznosítását,
g)23 programokat, intézkedéseket kezdeményez a kutatás-fejlesztés és innováció hazai infrastruktúrájának kiépítésére, a nyílt tudományos digitális adatállományok, adattárházak létrehozását szolgáló eszközök fejlesztésére, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok megoldására, különös figyelemmel az ipar, a gazdaság és a társadalom digitális átalakulását célzó programok felkarolására, a mesterséges intelligencia kihívásainak és elterjesztésének támogatására,
h) gondoskodik a programok és projektek közfinanszírozású támogatására fordított források összehangolását, számbavételét, átláthatóságát teljeskörűen és egységes rendben biztosító, a nyilvánosság tájékoztatásához és az ország nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tervezési, felhasználási és elszámolási szabályok kialakításáról és alkalmazásáról,
i)24 a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszteren keresztül koordinálja a tudományos és technológiai diplomáciai tevékenységet,
j)25 közfinanszírozású támogatás útján támogatja az innovatív vállalkozásokat és az innovatív tevékenységet folytató gazdasági szereplőket,
k)26 a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció közfinanszírozású támogatásának eszközével ösztönzi a digitális ökoszisztéma fejlődését.
(2)27 A Kormány a kutatási-fejlesztés és az innováció közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatokat a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter útján látja el.
(3) A Kormány a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatását elsődlegesen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (a továbbiakban: NKFI Alap) biztosítja. A Kormány által az NKFI Alapból központilag biztosított személyi jellegű kutatói pályázatok nem foglalják magukban a felsőoktatási intézmények doktori iskoláiban doktori képzésben részt vevők állami ösztöndíját.
5. §28 (1) A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter koordinálásával a miniszterek, a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságának (a továbbiakban: ELKH Titkárság) elnöke feladatkörükben részt vesznek a kormányzati KFI stratégia és eszközrendszere kidolgozásában, valamint megvalósításában.
(2) A miniszterek, a Kormány által kijelölt szerv vezetője, az MTA elnöke és az ELKH Titkárság elnöke feladatkörükben együttműködve
a) irányítják, felügyelik az általuk irányított fejezetbe sorolt költségvetési kutatóhelyeket,
b) gondoskodnak az általuk irányított fejezetbe sorolt előirányzatok terhére támogatott kutatás-fejlesztési és innovációs programok értékeléséről,
c) ellátják a nemzetközi szerződésekből rájuk háruló kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokat,
d) elősegítik a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítását, kutatás-fejlesztési célú szakmai együttműködések és innovációs hálózatok kialakítását, működését,
e) a szakterületükre irányuló támogatott kutatás-fejlesztési és innovációs programok tekintetében részt vesznek a tartalmi követelmények, a támogatási feltételek és az értékelési mutatók meghatározásában.
(3) A miniszterek, az MTA elnöke és az ELKH Titkárság elnöke feladatkörükben együttműködve a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter véleményének kikérésével gondoskodnak a felelősségi körükbe tartozó kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről, rendelkezésre bocsátásáról, kezeléséről és felhasználásáról, valamint annak ellenőrzéséről.
4.
6. §
7. §
5.
8. §
9. §
6.
10. §
A NEMZETI TUDOMÁNYPOLITIKAI TANÁCS
6/A. A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács jogállása és feladatai
10/A. § (1) A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (a továbbiakban: NTT) az NKFI Alap működésének szakmai felügyeletében közreműködő és a Kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogató véleményező testület.
(2) Az NTT 11 tagból áll. Az NTT elnöke a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter. Az NTT tagjait és társelnökét a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki. Az NTT tagjaira, társelnökére az elnök tesz javaslatot a hazai állami, gazdasági és tudományos szféra meghatározó szereplői közül a következők szerint: három tagot a gazdasági szféra, három tagot a tudományos szféra és három tagot az állami szféra szereplői közül kell kinevezni.
10/B. § Az NTT
a) véleményt nyilvánít az NKFI Alap felhasználásainak elveiről, módjáról, valamint a Kormány által jóváhagyott szakpolitikai stratégiákkal összhangban javaslatot tesz a támogatandó kutatási főirányokra, tématerületekre,
b) véleményezi az NKFI Alap éves programstratégiáját, versenypályázati felhívásait és éves szakmai beszámolóját, figyelemmel kíséri az NKFI Alap felhasználását,
c) ajánlásokat fogalmaz meg és állást foglal a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval összefüggő, stratégiai jelentőségű kérdésekről,
d) véleményezi az elé terjesztett szakpolitikai dokumentumokat,
e) véleményezi a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval összefüggő jogszabályok, intézkedések tervezetét,
f) – a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter útján – javaslatot tesz a Kormány részére a kutatás-fejlesztés és az innováció jogszabályi környezetének kialakítására és módosítására.
6/B. A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács működése
10/C. § Az NTT működésével kapcsolatos titkársági feladatokat az NKFI Hivatal látja el tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter szakmai felügyelete mellett.
A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAP
7. Az NKFI Alap rendeltetése és kezelése
11. § (1) Az NKFI Alap a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.
(2)31 Az NKFI Alap rendeltetése kiszámítható és biztos forrást biztosítani a kutatás-fejlesztés és a gazdaságban hasznosuló innováció ösztönzésére és támogatására, lehetővé tenni a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, erősíteni a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködéseket, fejleszteni a kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúrát és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységeket.
(3)32 Az NKFI Alap kezeléséért az NKFI Hivatal a felelős. Az NKFI Alap Innovációs és Kutatási Alaprészből áll.
8. Az NKFI Alap bevételi forrásai és kiadásai
12. § (1) Az NKFI Alap bevételi forrásai:
a) a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék,
b) a központi költségvetésből biztosított központi támogatás,
c) az NKFI Alap – tárgyévet megelőző – költségvetési maradványa,
d) belföldi vagy külföldi természetes személyek és jogi személyek által teljesített befizetések, önkéntes befizetések, adományok, segélyek,
e) nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások,
f) egyéb bevételek.
(2)33 Az NKFI Alap éves részletes programstratégiáját a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter terjeszti az NTT elé. Az NKFI Alap éves részletes programstratégiáját a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter – az NTT véleményének kikérését követően – a Kormány elé terjeszti jóváhagyás céljából. A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter a jóváhagyott programstratégiának megfelelően gondoskodik az NKFI Alap előirányzat-felhasználási tervének elkészítéséről és módosításáról.
(3)34 Az NKFI Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 10 %-át meghaladó mértékű módosítása esetén a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.
13. §35 (1) Az NKFI Alap terhére visszatérítendő és vissza nem térítendő közfinanszírozású támogatás
a) pályázat útján;
b) a (3) bekezdés szerinti egyedi támogatási kérelem alapján;
c) jogszabály, kormányhatározat, nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettség alapján, valamint
d) a (4) bekezdésben határozott jogcímeken
nyújtható.
(2) A pályázatokat az e törvényben meghatározottak szerint kell értékelni. A pályázat támogatására – amennyiben e törvény másként nem rendelkezik – a Kormány által kijelölt szerv vezetője által összehívott – a 25. § (2) bekezdés szerinti – testület tesz javaslatot. A támogatási döntést – a 12. § (2) bekezdése szerint jóváhagyott programstratégiában foglaltakra figyelemmel – a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter hozza meg.
(3) Az NKFI Alap terhére közfinanszírozású támogatás nyújtásáról egyedi támogatási kérelem alapján a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter saját hatáskörben dönthet az NKFI Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3 %-át meg nem haladó mértékben.
(4) Az NKFI Alap terhére biztosítható
a) a Kormány kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedéseinek – ideértve nagy kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat – finanszírozása,
b) újdonságtartalommal rendelkező – a Kormány által jóváhagyott – kutatás-fejlesztési és innovációs infrastrukturális fejlesztések támogatása,
c) európai uniós vagy egyéb nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló – a Kormány által jóváhagyott – kutatás-fejlesztési és innovációs projektek és infrastrukturális beruházások, valamint működtetésük támogatása,
d) a Kormány által jóváhagyott, az NKFI Alap forrásai terhére megvalósítandóként nevesített, nemzetgazdasági növekedést és a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásnövekedést elősegítő projektek, programok és ösztöndíjak támogatása,
e) a kutatás-fejlesztés és innováció területén működő nemzetközi szervezetekben, valamint a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúrákban és konzorciumokban való magyar részvétel tagdíjának és egyéb tagdíj jellegű befizetéseinek a finanszírozása,
f) a tudomány-, a kutatás-fejlesztési és az innovációpolitika megalapozását szolgáló elemzések és adatbázisok létrehozása és kezelése,
g) az országos kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programok tervezésének megalapozását szolgáló elemzések, tanulmányok, módszertanok, értékelések, koncepciók és stratégiák elkészítése, valamint a támogatási programok monitorozása és értékelése,
h) az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program keretében beszerzett tudományos tartalmak, folyóiratok, leíró és egyéb adatbázisok előfizetési díja, valamint az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működési költsége.
(5) A Kormány által kijelölt szerv nemzetközi tagdíjakkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeihez az NKFI Alap pénzeszköz átadással hozzájárul.
14. §36 Az NKFI Alap kezelése során felmerülő – így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, szerződések előkészítésével, megkötésével és lebonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel kapcsolatos – költségeket az NKFI Alap biztosítja. Az NKFI Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az NKFI Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 4,5%-át, amelynek kezelése az előirányzaton belül elkülönítetten történik.
9. Az innovációs járulék
15. § (1)37 Belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá tartozó gazdasági társaság innovációs járulékot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: járulék) köteles fizetni.
(2) Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól:
a)38 a Kkv. tv. szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság,
b) a Magyar Nemzeti Bank,
c) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,
d) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság,
e) a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága,
f) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
g) a járulékfizetésre kötelezett, de felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági társaság.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.
16. § (1) A járulék alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprész összegével.
(2) A járulék mértéke az (1) bekezdés szerinti járulékalap 0,3%-a.
(3) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig.
(4)39 Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (a továbbiakban: előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. Az előlegfizetési időszakra fizetendő járulékelőleg mértéke a (6) bekezdés alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede.
(5) A járulékfizetésre kötelezettnek – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.
(6) A járulékelőleg
a) az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,
b) az a) ponttól eltérő esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege.
(7) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) járulékelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig járulékelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.
(8) Nem kell járulékelőleget bevallania a járulékfizetésre kötelezettnek megszűnésekor, továbbá, ha járulékbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.
(9) A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében a (3)–(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell járulékelőlegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig járulékelőleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének első két előlegfizetési időszakára vonatkozóan az adózó az előlegfizetéssel egyidejűleg bevallást tesz. Az előleg mértéke a járulék várható éves összegének időarányos része. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre és a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be járulékelőleget.
(10)40
(11)41 A befizetett előleg és a járulék éves összege közötti különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(12)42 A járulékfizetésre kötelezett bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget.
(14)43 Amennyiben az adóalany az éves beszámolóját a számviteli törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze, járulékkötelezettsége megállapításakor köteles a Htv. 40/J–40/L. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni.
17. § A járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely a befizetett járulékot jogszabályban szabályozott módon utalja át az NKFI Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára.
A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓ HAZAI KÖZFINANSZÍROZÁSÚ TÁMOGATÁSA
10. Közös szabályok
18. §44 A hazai közfinanszírozású támogatások hatékony hasznosulása érdekében előnyben kell részesíteni azokat a kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket, amelyek
a) alapvető tudományos és technológiai áttörést hozó eredményeket ígérnek,
b) megvalósításából származó eredmények a közvetlen gazdálkodói érdekeltség körén túl, nemzetgazdasági vagy társadalmi szinten is jelentkeznek,
c)45 közvetlenül hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességéhez, illetve a digitális ökoszisztéma fejlődéséhez,
d)46 költségvetési kutatóhely és vállalkozás, valamint felsőoktatási intézmény, kutató-tudásközvetítő szervezet és vállalkozás együttműködését igénylik,
e)47 regionális, illetve határon átnyúló és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködést valósítanak meg,
f)48 a kutatás-fejlesztés és innováció területén, ideértve a kapcsolódó köznevelést, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést, humánerőforrás-bővítést jelentenek,
g) a kutatás-fejlesztésben és innovációban foglalkoztatottak szakmai, illetve vállalkozási felkészültségének javítását szolgálják,
h) a kutatás-fejlesztés és az innováció infrastruktúráját regionális, illetve nemzetgazdasági szinten fejlesztik,
i) résztvevői korábban eredményes kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységet végeztek, így különösen:
ia) jelentős nemzetközi visszhangot kiváltott kutatás-fejlesztési eredményeket értek el,
ib) kutatás-fejlesztési eredményeik alkalmazásával a nemzetközi versenyképességet számottevően javító innovációt valósítottak meg,
ic) kutatás-fejlesztési eredményeikre iparjogvédelmi oltalmat szereztek, és azt fenntartották, hasznosították,
j)49 hatékonyan és közvetlenül hozzájárulnak a nemzetközi szinten is felmerülő társadalmi, környezeti, gazdasági problémák megoldásához, kezeléséhez.
19. § A közfinanszírozású támogatások elnyerésére irányuló pályázati eljárások során a következő követelményeket kell érvényesíteni:
a) a támogatásban részesíthetők körét, a pályázat értékelésének szempontjait a pályázati kiírásban meg kell határozni,
b) a pályázathoz és a szerződéskötéshez, valamint a hazai közfinanszírozású támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs projektek nyilvántartása céljából működtetett nyilvántartási rendszerhez nyújtott adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeit – az azonos tartalmú, többszörös adatszolgáltatás elkerülése érdekében – össze kell hangolni,
c) a mikro-, kis- és középvállalkozások számára az általánostól eltérő pályázati feltételeket lehet meghatározni az Európai Unió vonatkozó előírásaival összhangban,
d) a támogatási döntést – a minősített adatok kivételével – nyilvánosságra kell hozni, nem hozható nyilvánosságra azon pályázati kérelem, abban szereplő vagy ahhoz kapcsolódó személyes adat, a pályázó azonosítására alkalmas egyéb adat, támogatási döntés és támogatói okirat, amely
da) nyilvánosságra kerülése honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket sért,
db) nem nyilvános kezelése bűncselekmények megelőzése érdekében szükséges,
dc) adat védelme a külügyi kapcsolatokra és nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolatokra, továbbá a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra tekintettel szükséges, és ennek elérése másként nem lehetséges, valamint
e) a 33. § (1) bekezdésében meghatározott kutatóhely esetében a pályamű és a támogatási szerződés kötelező eleme a nyilatkozat arról, hogy a kutatóhely rendelkezik-e szellemitulajdon-kezelési szabályzattal.
19/A. §50 Az NKFI Alap terhére finanszírozott támogatások költségeinek elszámolása tekintetében a pályázati felhívásban, a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározott esetekben és feltételekkel egyszerűsített elszámolási módok is alkalmazhatók.
20. § (1) Költségvetési kutatóhely nemzetközi szerződés alapján, valamint európai uniós forrásból kapott támogatás esetén az előleggel nem finanszírozott költségek fedezésére támogatásban részesülhet.
(2)51 Ha mikro-, kis- és középvállalkozás vagy nonprofit közhasznú kutatóhely kutatás-fejlesztési és innovációs projektjéhez nemzetközi szerződés alapján vagy európai uniós forrásból támogatást kap, és ezen projekt végrehajtása érdekében felmerült költségeinek fedezésére kölcsönt vesz fel, akkor – az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartásával – pályázati úton kamattámogatásban részesülhet.
21. § (1)52 A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programokban kitűzött célok megvalósítását rendszeresen értékelni kell. Az értékelést a támogató és a jogszabályban, támogatási szerződésben, támogatói okiratban meghatározott személy végzi. Az értékelés során figyelembe kell venni, hogy
a) a 11. alcím szerint nyújtott támogatások esetén az alapkutatási tevékenység finanszírozási modelljét a bizalmi elvre épülő, a bevont egyéni kutatói kiválósághoz, az elért teljesítményhez és a kutatás-fejlesztési eredmények minőségi és mennyiségi jellemzőihez, ezek társadalmi, gazdasági hatásához kötött értékeknek megfelelő, a kutatási programok finanszírozását hosszú távra, fenntartható módon, átfogó minőségbiztosítási rendszer keretében érvényesített támogatás határozza meg;
b) a 12. alcím szerint nyújtott támogatások esetén az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés eredményeinek piaci, kereskedelmi hasznosítását tükröző értékelési szempontokat is szükséges alkalmazni;
c) a kutatás-fejlesztési infrastruktúrák értékelési szempontjait – külön erre vonatkozó fogalmi rendszer és értékelési módszertan alapján – a Kormány által kijelölt szerv által koordinált értékelő testület határozza meg.
(2) A programértékelés költségeit az adott program forrásából kell elkülöníteni.
(3) A programértékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni.
22. § (1)53 A közfinanszírozású kutatás-fejlesztési és innovációs projektek eredményességét, valamint a projekt céljának és jellegének megfelelő gazdasági és társadalmi hasznosulását – amennyiben azt be kellett nyújtani – az államháztartásról szóló törvény szerinti beszámoló alapján a projekt lezárása után értékelni kell, az értékelésről a pályázat kiírója gondoskodik.
(2) A projektértékelés költségeit az adott program forrásából kell elkülöníteni.
(3)54 A projektértékelés eredményét – nem veszélyeztetve az iparjogvédelmi oltalom megszerzését és a kedvezményezett üzleti érdekeit – nyilvánosságra kell hozni.
23. § (1)55 A Kormány által kijelölt szerv az általa kezelt hazai közfinanszírozású támogatással megvalósuló projektek nyilvántartása céljából informatikai nyilvántartási rendszert működtet, ennek hiányában köteles csatlakozni olyan informatikai rendszerhez, amely az 1. mellékletben meghatározott adatok fogadására, tárolására és kezelésére alkalmas.
(2)56 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszer részére az NKFI Alap terhére közfinanszírozású támogatásban részesített projekt megvalósítója az 1. mellékletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. Az adatszolgáltató az 1. melléklet 1–10. pontjában meghatározott adatokat a projekt megkezdésekor, ha azokban változás következett be, a változástól számított 30 napon belül szolgáltatja. Az 1. melléklet 11–15. pontjában meghatározott adatokat kizárólag a projekt befejezésekor kell szolgáltatni.
(3)57 A nyilvántartási rendszer adatbázisában szereplő adatok – ha az adat nyilvánosságát jogszabály vagy jogszabályban meghatározottak szerint az arra jogosult szerv vagy személy nem korlátozza – nyilvánosak.
(4)58 A Kormány által kijelölt szerv az általa finanszírozott hazai közfinanszírozású támogatásban részesített projekttel összefüggésben – a projekttel kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében – a következő személyes adatokat kezeli:
a) természetes személy esetében a kedvezményezett:
aa) nevét,
ab) születési nevét,
ac) anyja nevét,
ad) születési helyét, idejét,
ae) adóazonosító jelét,
af) lakóhelyét,
ag) tartózkodási helyét,
ah) értesítési e-mail címét,
ai) telefonszámát,
aj) fizetési számláját kezelő pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,
ak) bankszámlaszámát;
b) nem természetes személy kedvezményezett esetében a kedvezményezett képviselője tekintetében az a) pont aa)–ad) és ah)–ai) alpontjaiban meghatározott adatait.
(5)59 A Kormány által kijelölt szerv a (4) bekezdés szerinti adatokat a kedvezményezett beszámolójának támogató általi jóváhagyásától számított tíz évig kezeli.
(6)60 A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter irányítási jogköre ellátásához szükséges mértékben – a projekttel kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében – jogosult megismerni a (4) bekezdés szerinti adatokat.
11. 61 Az NKFI Alap Kutatási Alaprészének terhére nyújtott támogatások
24. § (1) Az NKFI Alap terhére finanszírozott kutatás-fejlesztési pályázatokhoz a következő célokra nyújtható támogatás:
a)62 tudományos kutatási témákkal, területekkel kapcsolatos folyó ráfordításokra,
b) nemzetközi tudományos kutatásban való részvételre, nemzetközi tudományos együttműködés támogatására, ideértve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatását is,
c) több régiót érintő, stratégiailag fontos országos kutatás-fejlesztési programokra,
d) ösztöndíjra, különös tekintettel fiatal kutatók tudományos tevékenységének elősegítésére,
e) publikálási támogatásra,
f)63 a kutatás-fejlesztés infrastrukturális feltételeinek biztosítására és a meglévő infrastruktúra fejlesztésére, a tudományos kutatáshoz – témapályázat, infrastrukturális fejlesztés keretében – szükséges műszerek, berendezések és más eszközök beszerzésére, bérlésére, hozzáférési díj biztosítására – ideértve a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés díját és költségeit is –, személyi kiadások és járulékaik, valamint dologi és felhalmozási kiadások finanszírozására,
g) a kutatáshoz szükséges szellemi termékekre, adatbázisokra, tartalmak beszerzésére, licencdíjra, felhasználási vagy hozzáférési költségre,
h) a kutatás-fejlesztéshez szükséges emberi erőforrás biztosítására, a meglévő profilok fejlesztésére, kutató-fejlesztői utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutató-fejlesztői, oktatói továbbképzés támogatására, a kutatók hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésének támogatására,
i) a kutatás-fejlesztés területén nemzetközileg is elismert szervezetek, vállalkozások Magyarországra vonzására,
j)64 a tudományos közleményekhez való szabad hozzáférés költségeire,
k) a szellemi tulajdon védelmére és hasznosítására.
(2) Kutatás-fejlesztési támogatások ingatlanberuházásra akkor fordíthatók, ha a beruházás a kutatás-fejlesztéshez mint támogatott alaptevékenységhez szorosan kapcsolódik vagy a beruházás nélkül a kutatás-fejlesztési tevékenység nem valósítható meg. A kutatásfejlesztési támogatás ingatlanberuházásra való fordításának lehetőségéről és feltételeiről, vagy annak kizárásáról a pályázati kiírásban rendelkezni kell.
(3) A pályázati támogatás nyereségre fedezetet nem tartalmazhat.
(4)65
25. § (1)66 Az NKFI Alap terhére finanszírozott kutatás-fejlesztési pályázat kiírásáról a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter dönt. A pályázati kiírást a Kormány által kijelölt szerv teszi közzé, a pályázatokat a Kormány által kijelölt szervhez kell benyújtani.
(2)67 A pályázatokat formailag a Kormány által kijelölt szerv ellenőrzi, tartalmilag a Kormány által kijelölt szerv által felkért értékelő testületek, így különösen szakterületi kollégiumok értékelik. Az értékelő testületek tevékenységének támogatására – a testület javaslata alapján – a Kormány által kijelölt szerv által megbízott szakértői csoportok működhetnek. Az értékelésben – a Kormány által kijelölt szerv vezetője, az értékelő testület vagy a szakértői csoport felkérése alapján – közreműködhetnek továbbá a pályázók számára nem megismerhető személyazonosságú szakértők (a továbbiakban: anonim szakértők).
(3)68 A Kormány által kijelölt szerv vezetője egy adott pályázati kiírás vonatkozásában dönthet úgy, hogy a pályázatok a (2) bekezdésben meghatározott rendtől eltérően kerülnek értékelésre.
(4)69 A Kormány által kijelölt szerv vezetője az NKFI Alapból meghirdetett kutatás-fejlesztési pályázatok és finanszírozott támogatások kezelésének eljárásrendjéről normatív utasításban határoz.
(5)70 A szakértői csoportok számát és összetételét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtott pályázatok elfogulatlan, szakszerű és a pályázati kiírásban megadott határidőn belüli értékelése elvégezhető legyen. A kutatás-fejlesztési pályázatok értékelésében közreműködő értékelő testületek elnökei és tagjai, a szakértői csoportok tagjai és az anonim szakértők munkájukért díjazásban részesülhetnek. A díjazás feltételeit és összegét a Kormány által kijelölt szerv vezetője állapítja meg.
(6)71 A nyertes pályázóval a Kormány által kijelölt szerv köt támogatási szerződést vagy ad ki támogatói okiratot.
(7) A kutatás-fejlesztési pályázatra vonatkozó beszámolót a (2) bekezdés szerint kell ellenőrizni.
26. § (1)72 Ha a kutatás feltételeit valamely szervezet biztosítja, a Kormány által kijelölt szerv által nyújtott közfinanszírozású támogatás összegét a közszolgáltatások díjai, az üzemeltetési költségek és a szervezetnél az elnyert pályázat intézményi kezelésével összefüggő költség kivételével, a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a kedvezményezett rendelkezési jogának biztosításával köteles a szervezet kezelni.
(2) Az NKFI Alapból nyújtott támogatásra kiírt pályázat nyertese által a közfinanszírozású támogatásból beszerzett tárgyi eszközöket, készleteket a támogatási szerződés hatálya alatt a kutatás feltételeit biztosító szervezet eszköznyilvántartásába kell venni és tartani, a támogatási szerződés megszűnését követően az eszközök nyilvántartására az államháztartásról szóló törvény szabályai irányadók.
(3)73 A Kormány által kijelölt szerv által kötött támogatási szerződés, kiadott támogatói okirat időtartamán belül az eredetileg jóváhagyott támogatás maradványa a következő évre átvihető.
27. § (1)74 Az NKFI Alapból pályázat útján elnyert közfinanszírozási támogatás felhasználásáról és a kutatómunka előrehaladásáról (ide nem értve az infrastruktúra-fejlesztésekre elnyert támogatásokat) a kedvezményezettnek a támogatási szerződésben előírt ütem szerint, de legalább évente be kell számolnia a Kormány által kijelölt szervnek, amely – szakértői vélemény alapján – dönt a beszámoló elfogadásáról és ennek megfelelően a közfinanszírozási támogatás további folyósításáról, szükség esetén a támogatási szerződés módosításáról vagy megszüntetéséről.
(2) A kutatás támogatási szerződés szerinti befejezésekor – a kedvezményezett által készített beszámoló alapján – a tevékenység eredményességét és a közfinanszírozású támogatás felhasználását szakértők értékelik.
(3)75 A Kormány által kijelölt szerv a beszámolók rendszeres értékelése során kiemelt szempontként értékeli az innovációra alkalmas pályázati eredményeket.
(4)76
(5)77
12. 78 Az NKFI Alap Innovációs Alaprészének terhére nyújtott támogatások
28. § Az NKFI Alap terhére a következő célokra nyújtható innovációs támogatás:
a)79 országos kutatás-fejlesztési és innovációs programokra,
b)80 a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeinek hasznosításával kapcsolatos költségek fedezetének biztosítására,
c)81 a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeként született új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésére,
d)82 a kutatás-fejlesztés és innováció infrastrukturális feltételeinek biztosítására és fejlesztésére, ideértve a nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvételt,
e)83 a kutatás-fejlesztést és innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs hídképző és hálózatépítő tevékenységek, innovációs inkubátorházak létrehozásának támogatására,
f)84 az innovációhoz kapcsolódó, az innovációt ösztönző kapcsolatok kialakulásának elősegítését célzó, az innovációs eredmények ismertetésére szolgáló konferenciák és rendezvények tartásának, szakkiállítások rendezésének, kiadványok készítésének költségeire,
g)85 az innováció ösztönzésére, valamint kutatás-fejlesztésre és innovációra irányuló tevékenységek folyó ráfordításaira,
h)86 a nemzetközi innovációs, tudományos és technológiai együttműködés támogatására, ideértve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatását,
i)87 kutatás-fejlesztési és innovációs munkahelyek létrehozására, a kutatás-fejlesztés és az innováció emberi erőforrásainak biztosítására és fejlesztésére, a kutató-fejlesztői utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutató-fejlesztői, oktatói továbbképzés támogatására, a kutató-fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi innovációs területen történő szakmai beilleszkedésének támogatására,
j) a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására,
k) a szellemi tulajdon védelmére és hasznosítására,
l)88 külföldi kutatási infrastruktúra szolgáltatásainak igénybevételére,
m) külföldi kutatási infrastruktúra működtetésére, fejlesztésére, ha szerződés garantálja, hogy annak szolgáltatásait magyarországi kutatóhelyek és vállalkozások is igénybe vehetik,
n)89 a Kormány döntése alapján nemzetközi együttműködés keretében kutatási infrastruktúra magyarországi létesítésére, valamint Magyarországon létrehozott kutatási infrastruktúra működtetésére, fejlesztésére.
29. §90 (1) Az NKFI Alap terhére finanszírozott innovációs pályázatok kiírására, azok értékelésére, a támogatási döntés meghozatalára az NKFI Alap terhére finanszírozott kutatás-fejlesztési pályázatokra vonatkozó 25. §-ban meghatározott rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
(2) A Kormány által kijelölt szerv az innovációs pályázatok értékelésében közreműködő értékelő testületek elnökei és tagjai, a szakértői csoportok elnökei és tagjai, valamint az anonim szakértők e törvény szerinti feladatai ellátásával összefüggésben megismert személyes adatait az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az érintettel létrejött jogviszonnyal kapcsolatos ügyiratok selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.
13. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelme, a szellemi alkotások hasznosításának támogatása
30. §91 A költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervre, továbbá az állami tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társasági formában működő kutatóhelyre jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve az általa ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő, a 34. § szerinti hasznosító vállalkozás részesedése – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdésétől eltérően – az adott, kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervet, illetve közhasznú nonprofit gazdasági társaságot illetik.
31. § (1) A közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósított projekt kedvezményezettje gondoskodik arról, hogy a projekt keretében létrejött szellemi alkotással kapcsolatos, a jogszabály adta keretek közötti lehető legteljesebb jogosultságok a kedvezményezettre szálljanak át oly módon, hogy ez lehetővé tegye a projekt eredményének a (2) bekezdéssel összhangban történő átengedését is. Ha a projekt megvalósításában többen működnek közre, úgy köztük az ilyen módon átszállt szellemi alkotással kapcsolatos jogokban való részesedés arányát polgári jogi szerződésben kell rögzíteni.
(2) Ha a támogató megköveteli a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósított projekt eredményeként létrejött szellemi alkotás közcélú felhasználásra ellenérték nélkül történő átengedését, azt a pályázati kiírásnak és a támogatási szerződésnek is tartalmaznia kell.
32. § (1) Ha azt a projekt célja, eredményének jellege lehetővé teszi, közfinanszírozású támogatás esetében a pályázati kiírásban előírható, hogy a pályázó az elvárható gondossággal eljárva törekedjen
a) a projekt keretében létrehozott eredmény magyarországi, illetve Magyarországra kiterjedő iparjogvédelmi oltalmának megszerzésére, fenntartására, megújítására,
b) a támogatott projekt keretében létrejövő eredmények magyarországi hasznosítására.
(2) Több személy vagy szervezet együttes pályázása esetén a pályázat kiírója megkövetelheti az együttműködésben részes feleknek a projekt eredményeként létrejött szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogokra vonatkozó előzetes – a hasznosítást is elősegítő – megállapodását.
(3)92 A támogatási szerződésben meg kell határozni a kedvezményezett (1) bekezdésben foglaltak szerint előírt kötelezettsége felróható elmulasztásának jogkövetkezményeit.
33. § (1) A költségvetési kutatóhelynek és közalapítványnak, valamint az állami és önkormányzati tulajdonban álló, kutatóhelynek minősülő közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaságnak szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkeznie.
(2) A szellemitulajdon-kezelési szabályzatnak ki kell terjednie különösen
a) a kutatóhelyen létrejött és az ellenszolgáltatás fejében szerzett szellemi alkotások értékelésének és nyilvántartásának elveire, ideértve a szellemi alkotások létrehozásához felhasznált ráfordítások kimutatását,
b) a szellemi alkotásnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adásának (a továbbiakban: apportálás) vagy egyéb módon történő hasznosításának feltételeire, valamint a szellemi alkotás apportálásával szerzett részesedés megszüntetésének vagy mértéke csökkentésének feltételeire, továbbá a kezelésére vonatkozó elvekre és feladatokra, figyelemmel a szellemi alkotás a) pont szerint meghatározott értékére is,
c) a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos elvekre és követelményekre,
d)93 ha a vonatkozó jogszabályok a felek eltérő rendelkezését lehetővé teszik, a kutatóhellyel kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő kutatók jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folyamatában,
e) a kutatóhely jogosultságába tartozó szellemi alkotásokkal összefüggő értékelési, nyilvántartási és hasznosítási eljárások elveire,
f) az a)–e) ponttal kapcsolatos felelősség és hatáskör telepítésére.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet, ha több, a kutatás-fejlesztési alap-, illetve főtevékenységét megvalósító vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet is végző szervezeti egységet foglal magában, egyetlen szabályzatot készít, amelynek lehetnek az egyes szervezeti egységek sajátos feltételeinek megfelelő kiegészítései.
(4) A szellemitulajdon-kezelési szabályzatot a költségvetési kutatóhely vezetője, közalapítvány esetében az irányító szerv, közhasznú társaság esetében a legfőbb szerv hagyja jóvá. A jóváhagyásra jogosult ezt a hatáskörét nem ruházhatja át.
(5) A hasznosító vállalkozásban történő részesedésszerzést, a részesedés megszüntetését vagy mértéke csökkentését – az (1) bekezdés szerinti szabályzattal összhangban – a költségvetési kutatóhely vezetője, közalapítvány esetében a kezelő szerv, közhasznú társaság esetében a legfőbb szerv hagyja jóvá. A jóváhagyásra jogosult ezt a hatáskörét nem ruházhatja át.
34. §94 (1) A költségvetési kutatóhely a szellemi alkotást a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában foglaltak szerint hasznosíthatja vagy értékesítheti.
(2) Költségvetési kutatóhely által alapított vagy részesedésével működő hasznosító vállalkozásra a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti intézményi társaságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A költségvetési kutatóhely évente jelentést készít az irányító szerve részére arról, hogy a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában rögzítettekkel összhangban hogyan valósultak meg a kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotásokra vonatkozó hasznosítási célok.
35. § (1)95 Költségvetési kutatóhely és nonprofit közhasznú kutatóhely részére szellemi alkotás hasznosító vállalkozásban való hasznosítása céljából tagsági jogviszony létesítéséhez vagy részesedés szerzéséhez pályázati úton hazai közfinanszírozású támogatás nyújtható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közfinanszírozású támogatásra pályázhat az a kutató, illetve egyetemi, főiskolai oktatói munkakörben foglalkoztatott személy is, aki a költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotásnak a költségvetési kutatóhellyel együttesen jogosultja, és szellemi alkotás hasznosítása céljából az együttesen jogosultak önállóan vagy bármely kívülálló harmadik személlyel gazdasági társaságot alapítanak, illetve gazdasági társaságban – a 34. §-ban foglaltak figyelembevételével – tagsági jogviszonyt létesítenek vagy részesedést szereznek. A támogatásra irányuló pályázat befogadásának feltétele a költségvetési kutatóhely és a kutató, illetve egyetemi, főiskolai oktatói munkakörben foglalkoztatott személy között a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra és a hasznosításból származó jövedelmek megosztására vonatkozó érvényes szerződés megléte.
A KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÍTÉSE
36. § (1)96 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt
a) projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek,
b) projektcsoportot abból a szempontból, hogy a kérelmező által a projektcsoportba sorolt projektek
a 3. § szerinti kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e.
(2)97 A projekt vagy projektcsoport minősítésére vonatkozó eljárás (a továbbiakban együttesen: minősítési eljárás) keretében hozott határozat
a)98 a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez,
b)99
használható fel.
(3)100 A kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a minősítési eljárás keretében hozott határozat akkor használható fel, ha a támogató a pályázati felhívásban ezt lehetővé teszi.
37. §101 (1) A minősítési eljárás tárgya
a) az időtartamában pontosan meghatározott és a kérelem benyújtását követően megkezdett projekt vagy projektrész (a továbbiakban: projektminősítési eljárás) vagy
b) a projektcsoport (a továbbiakban: projektcsoport-minősítési eljárás).
(2) Projektminősítési eljárás akkor kérelmezhető egy adott projekt egyes részeire, ha azok egyértelműen elválaszthatóak egymástól.
(3)102 A projektcsoport minősítésének részletes szempontrendszerét az SZTNH – a Kormány által kijelölt szerv vezetője véleményének kikérését követően – módszertani útmutatóban határozza meg, amit tájékoztatásul a honlapján közzétesz.
38. §103 (1) Kérelemre az SZTNH a projektminősítési eljárásban
a) meghatározza a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát,
b) meghatározza, hogy az adott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.
(2) A projektcsoport-minősítési eljárásban az SZTNH meghatározza, hogy az adott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérdésben az SZTNH abban az esetben hoz érdemi döntést, ha a projektminősítési eljárásban vagy a projektcsoport-minősítési eljárásban a projektet vagy a projektcsoportot kutatás-fejlesztésnek minősíti.
(4) A projektcsoport-minősítés hatálya a projektcsoportba tartozó valamennyi projektre kiterjed.
(5) Ha az SZTNH jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített valamely projektet vagy a projektcsoportot, a minősítésről hozott határozat köti a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban vagy azzal összefüggő más eljárásban eljáró hatóságot annak megítélése tekintetében, hogy a tevékenység kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül-e.
(6) A projektminősítési eljárás keretében hozott határozat az (5) bekezdés szerinti más hatóságra csak a projektnek a projektminősítési eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltakhoz képest változatlan megvalósítása mellett kötelező. Ha a projekt a projektminősítési eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltakhoz képest eltérően valósul meg, a tevékenység a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmények érvényesítése szempontjából új projektnek minősül, amelyre a minősítés hatálya nem terjed ki.
39. § (1)104 Az SZTNH e fejezetben szabályozott eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:
a) a kérelmet csak írásban, az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet előterjeszteni,
b) az SZTNH a tényeket az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja,
c) az eljárásban – tájékoztatás kérése és annak teljesítése kivételével – kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján,
d) nem alkalmazandóak az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a határozat közhírré tételére, az ügygondnokra, a sommás eljárásra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései,
e) a projektminősítési eljárás ügyintézési határideje harminc nap,
f) a projektcsoport-minősítési eljárásban az egyes kijelölt projektek vizsgálatára és ezzel egyidejűleg a projektcsoport minősítésére vonatkozó ügyintézési határidő az egyes kijelölt projektekre vonatkozó külön kérelem benyújtását követő hatvan nap.
(2)105 Az SZTNH döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek, az SZTNH-nak a 36. § (1) bekezdésében és a 38. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben hozott határozatait a Fővárosi Törvényszék – a 40. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(3)106 Az SZTNH a 36. § (1) bekezdésében és a 38. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben hozott döntését az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 120. §-ában foglaltak szerint módosíthatja vagy visszavonhatja.
(4) A 36. § (1) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtása esetén jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5)107 A minősítési eljárások magyar nyelven és – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 20. § (3) bekezdése szerinti esetben – nemzetiségi nyelven folynak, a kérelmet magyar nyelven és – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 20. § (3) bekezdése szerinti esetben – nemzetiségi nyelven kell benyújtani. A kérelem mellékleteként idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, az SZTNH azonban – határidő tűzésével – magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.
(6)108 Ha a minősítési eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az SZTNH értesíti
a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,
b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, az SZTNH eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,
c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, és
d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül.
40. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja az SZTNH
a)109 a minősítési eljárásban hozott határozatát,
b) 38. § (1) bekezdése szerinti döntését,
c) eljárást felfüggesztő végzését,
d) kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító és az eljárást megszüntető végzését,
e)110 iratbetekintést kizáró vagy azt korlátozó azon végzését, amellyel szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye,
f) iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzését.
(2)111 Az SZTNH-nak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemmel támadható meg. A bíróság az SZTNH döntését megváltoztathatja.
(2a)112 A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a kérelmező azonosító adatait, és
c) a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.
(2b)113 A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
b) a döntés bíróság általi megváltozatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(2c)114 A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a) bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és bizonyítékokat, valamint
d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.
(3)115 A 39. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül az SZTNH-nál kell benyújtani vagy részére a feladás utólagos igazolását lehetővé tevő postai szolgáltatás igénybevételével megküldeni. Az SZTNH a kérelmet az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Törvényszékhez kivéve, ha a megtámadott döntést a kérelemben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja, valamint, ha a kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez való továbbítást megelőzően a kérelmező visszavonta.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(5)116 A 39. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)117 A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.
(7)118 A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati eljárásokat is.
41. §119 A minősítési eljárásban az SZTNH az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.
42. § (1)120 Az adóhatóság az ellenőrzése során – az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alapján – szakértőként megkeresheti az SZTNH-t. Ebben az esetben az SZTNH szakértői eljárásának időtartama 45 nap, amely határidő nem hosszabbítható meg.
(2)121 Más hatóság vagy bíróság általi kirendelés, továbbá harmadik személy megkeresése alapján az SZTNH szakértői véleményt ad a kirendelésben vagy a megkeresésben megjelölt tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítésével összefüggő kérdésben, ideértve a kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektben az alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységek arányát, valamint annak meghatározását is, hogy az adott tevékenységet az érintett személy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.
(3)122 Az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban az SZTNH a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást és nem tart helyszíni szemlét. Szükség esetén azonban az SZTNH további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól, hatóságtól vagy harmadik személytől.
(4) Ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti eljárásban a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel az SZTNH nem rendelkezik, az SZTNH megfelelő szakértelemmel bíró harmadik személy közreműködését is igénybe veheti.
(5) A (2) bekezdés szerinti eljárásban az SZTNH díjazására az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
AZ EÖTVÖS LORÁND KUTATÁSI HÁLÓZAT
13/A. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szervezete
42/A. §124 Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (a továbbiakban: ELKH) az ELKH Titkárságából, valamint az általa központi költségvetési szervként vagy gazdasági társaságként működtetett kutatóközpontokból, kutatóintézetekből és kutatócsoportokból (a továbbiakban együtt: kutatóhelyek) áll.
13/B. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága
42/B. § (1) Az ELKH Titkárság gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv, mely az ELKH tagjaként központi költségvetési szerv formában működtetett kutatóhelyekkel a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet képez. Az ELKH Titkárság tudományos kutatások folytatása céljából a központi költségvetésből támogatott főhivatású kutatóhálózatot tart fenn.
(2) Az ELKH Titkárság gyakorolja a 42/A. § szerint általa működtetett központi költségvetési szervként működő kutatóhelyek felett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. §-a szerinti irányítási hatásköröket, valamint a gazdasági társaságként működő kutatóhelyeknek a tulajdonosi joggyakorlót megillető jogait, és ellátja a kutatóhelyek igazgatási és ellenőrzési feladatait.
(3) Az ELKH Titkárság közfeladata a jelen fejezetben meghatározott intézményesített keretek között folytatott kutatások intézményrendszerének fenntartása, működtetése.
(4) Az ELKH Titkárság – megállapodás útján – a (3) bekezdésben meghatározott közfeladat ellátásában más szervezet részvételét is biztosíthatja.
(5) A (3) bekezdés szerinti közfeladat ellátásához szükséges működés feltételeit az ELKH Titkárság – és a 46. § (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek erejéig a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 3. § (1a) bekezdésben meghatározott feladata keretei között az MTA – biztosítja.
(6) A Kormány ELKH-val és az ELKH Titkársággal kapcsolatos feladata a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatásához való hozzáférés elősegítése, a rendelkezésre álló többletforrások, az egységes szerkezetű finanszírozás hatékony felhasználási feltételeinek a biztosítása.
13/C. Az ELKH Titkárság szervezete
42/C. § (1) Az ELKH Titkárság fő döntéshozó szerve az irányító testület (a továbbiakban: Irányító Testület).
(2)125 Az Irányító Testület tizenhárom főből áll, az elnökön felüli tagjai közül hat főt a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat főt az MTA elnöke javasol azzal, hogy az Irányító Testület tagjainak legalább kétharmada a tudomány művelői közül kerüljön kiválasztásra. Az Irányító Testület tagjait a miniszterelnök nevezi ki. Az Irányító Testület tagjai tiszteletdíjra jogosultak.
(3) Az Irányító Testület
1. meghatározza a főtitkári és a főtitkárhelyettesi munkakör betöltését szolgáló nyilvános pályázati felhívás tartalmát; a nyilvános pályázati eljárás eredményére tekintettel megválasztja a főtitkárt és a főtitkárhelyettest;
2. elfogadja az ELKH működésével kapcsolatos stratégiai elveket;
3. dönt a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről;
4. jóváhagyja a kutatóhelyek céljait, feladatait, kiadja alapító okiratukat;
5. meghatározza a kutatóhelyek vezetői munkaköre betöltését szolgáló nyilvános pályázati felhívás tartalmát és megválasztja a kutatóhelyek vezetőit;
6. dönt az ELKH Titkárság, valamint a kutatóhelyek szervezeti és működési szabályairól, az ELKH Titkárság szabályzatairól;
7.126 elfogadja az ELKH vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat;
8. előzetesen jóváhagyja az ELKH Titkárság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalását;
9. meghatározza a kutatóhelyek támogatásának szempontjait;
10. jóváhagyja az ELKH Titkárság és a kutatóhelyek következő évi költségvetésének irányelveit és elfogadja az ELKH Titkárság és a kutatóhelyek következő évi költségvetésének kereteit;
11. értékeli a kutatóhelyek tevékenységét szolgáló támogatások felhasználását;
12. jóváhagyja az ELKH Titkárság és a kutatóhelyek előző évről szóló éves költségvetési beszámolóját;
13. megvitatja az Országgyűlés és a Kormány számára készülő elnöki beszámolók koncepcióját;
14. az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdését nem sértve véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom koncepcionális kérdéseiről;
15. ellátja az alapító okirat által hatáskörébe utalt feladatokat.
(4) Az Irányító Testület legalább negyedévente ülésezik, működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat keretei között ügyrendjében állapítja meg azzal, hogy az Irányító Testület szavazásra jogosult tagjai többségének támogató szavazata szükséges a (3) bekezdés 2., 3., 5., és 10. pontja szerinti döntésekhez.
42/D. § (1)127 Az Irányító Testület és az ELKH Titkárság vezetője az elnök (a továbbiakban: elnök), akit az MTA elnöke és a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevez ki. Az Irányító Testület elnöke az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke” cím használatára jogosult.
(2) Az ELKH Titkárság tevékenységét – a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint – az elnök irányítja.
(3) Az elnök
a) az ELKH mint központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője;
b) kétévente az Országgyűlésnek, évente a Kormánynak beszámol az ELKH működésének eredményeiről;
c) az ELKH Titkárság vagyona tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat;
d) képviseli az ELKH Titkárságot;
e) munkáltatói jogot gyakorol
ea) a főtitkár,
eb) a főtitkárhelyettes
ec) a kutatóhelyek vezetői
felett;
f) a főtitkár útján gondoskodik az Irányító Testület döntéseinek végrehajtásáról,
g) ellátja az alapító okirat által hatáskörébe utalt további feladatokat.
(4) Az elnököt – akadályoztatása esetén – a főtitkár helyettesíti, egyebekben az elnök a (3) bekezdés c)–e) pontjában foglalt jogköreit vagy azok meghatározott részét a főtitkárra ruházhatja, aki ezt a jogát nem ruházhatja át.
42/E. § (1) Az Irányító Testület munkáját az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Tudományos Tanácsa (a továbbiakban: Tudományos Tanács) segíti. A Tudományos Tanács a szervezeti és működési szabályzatban foglalt körben véleményezi az Irányító Testület számára készült előterjesztéseket, stratégiai javaslatokat készít és éves értékelést végez, továbbá dönt az Irányító Testület által ráruházott hatáskörökben, és ellátja a szervezeti és működési szabályzatban foglalt egyéb feladatokat.
(2) A Tudományos Tanácson belül az Irányító Testület által jóváhagyott szakterületi kollégiumok működhetnek.
(3) A Tudományos Tanács tagjait az Irányító Testület javaslatára az elnök kéri fel.
42/F. § (1) Az Irányító Testület és a Tudományos Tanács munkáját a nemzetközileg elismert külföldi kutatókból álló Nemzetközi Tanácsadó Testület segíti. A Nemzetközi Tanácsadó Testület közreműködik az ELKH rendszeres, tudományos és szervezeti teljesítménymérésében.
(2) A Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjait az Irányító Testület és a kutatóhelyek fele-fele arányban tett javaslatára az elnök kéri fel.
42/G. § (1) A főtitkár az ELKH Titkárság igazgatási vezetője, ezáltal közvetetten ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A főtitkár ellátja továbbá az alapító okiratban, a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feladatokat, és eljár azokban az ügyekben, melyekben átruházott jogkört gyakorol.
(2) A főtitkár az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat főtitkára” cím használatára jogosult.
13/D. Kutatóhálózat
42/H. § (1) A kutatóközpontok és a kutatóintézetek központi költségvetési szervi vagy közhasznú nonprofit gazdasági társasági formában működnek. A kutatócsoport valamely kutatóközponthoz, kutatóintézethez, vagy a támogatott kutatócsoportok kutatási feladatainak összehangolásáért felelős költségvetési szervhez rendelt szervezeti egység.
(2) A kutatóhelyek az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően ellátják közfeladataikat és egyéb tevékenységet is végezhetnek. Tevékenységüket az elnyert pályázataik és megkötött szerződéseik, továbbá az alapító okiratuk keretei között maguk határozzák meg. A kutatóhelyek közfeladataikat nem veszélyeztető módon vállalkozási tevékenység végzésére jogosultak.
(3) A kutatóhelyek a szakterületükön részt vesznek szakmai állásfoglalás és vélemény kidolgozásában, gondoskodnak kutatóik szakmai fejlődéséről és szakmai utánpótlás biztosításáról, továbbá a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodások szerint közreműködnek az oktatásban, kutatásban és doktori képzésekben.
(4) A kutatóközpont, vagy kutatóintézet érintett szervezeti egysége legfőbb testületi döntéshozó szerve tagjai támogatásával, vagy ennek hiányában a szervezeti egység vezetőjének indokolt javaslatával az Irányító Testületnél kezdeményezheti a szervezeti egység szervezeti átalakítását, kiválását és másik kutatóközponthoz, vagy kutatóintézethez, felsőoktatási intézményhez való csatlakozását, illetve a kiválást követő önálló működtetését.
(5) A költségvetési fejezeten belül forrást szükséges biztosítani a kutatóhálózat intézményfenntartásához.
(6) A kutatóhelyek a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközökkel és saját bevételeikkel önállóan gazdálkodnak és törvény eltérő rendelkezése hiányában ezek nem vonhatók el.
(7) A kutatóhelyek többéves kutatási és egyéb szerződéseket köthetnek, és ezek teljesítése érdekében az elnök előzetes engedélyével a folyó éven túli kötelezettségeket vállalhatnak.
(8) A kutatóhálózatba tartozó központi költségvetési szervek a megkötött kutatási szerződések alapján – az Irányító Testület által rögzített eljárási rend szerint – a bevételek mértékéig módosíthatják a kiadási és bevételi előirányzataik főösszegét.
(9) A központi költségvetési szervként működő kutatóhelyek év végi maradványának a megkötött szerződések teljesítésével összefüggő része nem tartozik az éves maradványelszámolás körébe. Ezeket a maradványokat a kutatóhelyeknek a megkötött szerződésekben foglaltak szerint kell felhasználniuk, és a megbízóval kell a maradvány összegéről elszámolniuk. A központi költségvetési szerv kutatóhelyek a költségvetési év végén keletkezett maradványt – az Irányító Testület rendelkezésétől függően – a következő év(ek)ben feladataik teljesítésére felhasználhatják.
(10) A központi költségvetési szerv kutatóhelyek az államháztartáson kívüli bevételeknek a kapcsolódó kiadások teljesítése után fennmaradt részét a Magyar Államkincstárnál külön célelszámolási számlán kezelhetik, s ennek összegét, valamint a maradvány átmenetileg szabad pénzeszközeit – amennyiben nincs lejárt kötelezettségük – a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírba fektethetik.
(11) A kutatóközpont és a kutatóintézet szellemi és anyagi kapacitásával végzett tevékenységének bevételei a kutatóhely működésének és fejlesztésének forrását képezik.
13/E. Foglalkoztatási szabályok
42/I. § (1)128 Az elnök, a főtitkár és főtitkárhelyettes megbízatása öt évre szól. Az elnöki és főtitkári tisztségre ugyanaz a személy legfeljebb kétszer nevezhető ki, választható meg.
(2) Az elnök és a főtitkár a tevékenységéért az Irányító Testületnek felel.
(3) Az ELKH Titkárságán foglalkoztatottak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Kutatóhelyeknél foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint az Mt. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A Kjt. határozott idejű jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2. mellékletben foglalt központi költségvetési szerv közfeladatának ellátása során azonos foglalkoztatottra vonatkozóan egy alkalommal legfeljebb három év határozott időtartamra tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonyt létesíthet a Kjt. 21. § (2) bekezdésében felsorolt kivételi eseteken túlmenően. A Kjt.-ben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglalkoztatástól eltiltás hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát a 2. mellékletben foglalt köztestületi vagy központi költségvetési szervvel létesített korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.
(5) Az ELKH szervezetében foglalkoztatottak számára keresetkiegészítés állapítható meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14. Felhatalmazó rendelkezések
43. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az NKFI Alap működtetésére és felhasználására vonatkozó szabályokat,129
b) a programok és projektek értékelésének részletes szabályait, tartalmi követelményeit és rendszerét,130
c) a hazai közfinanszírozású támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs projektek nyilvántartásával kapcsolatos részletes rendelkezéseket,
d) a harmadik országbeli kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációját, valamint a kutatási megállapodásra vonatkozó követelményeket,
e) az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályait,131
f)132 a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács működésének részletes szabályait,
g)133 a kutatóhely költségvetési szervnél vendégkutatóként történő foglalkoztatás további szabályait.
(2)134 Felhatalmazást kap az SZTNH felügyeletét ellátó miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével és az SZTNH elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése iránti eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak kezelésére, felhasználására, nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a megfizetésük módjára vonatkozó részletes szabályokat.135
43/A. §136 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az NKFI Alap kezelő szervét.
15. Hatályba léptető rendelkezések
44. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–43. §, a 47–51. § és az 1. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.
16. 137 Átmeneti rendelkezések
45. § (1) A 2. mellékletben felsorolt köztestületi költségvetési szervek központi költségvetési szervként működnek tovább az ELKH Titkárság irányítása és alapítói joggyakorlása mellett.
(2) A működési forma és az irányító szerv személyének, valamint az intézmények címrendi besorolásának változása a kutatóhelyek jogalanyiságát nem érinti, a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek az ott felsorolt köztestületi költségvetési szervek valamennyi jogát és kötelezettségét folytatólagosan gyakorolják. A működési forma jelen bekezdés szerinti változása nem minősül az Áht. 11. § (2) bekezdése szerinti átalakulásnak, valamint arra az Áht. 11. § (5)–(6) bekezdései nem alkalmazhatók.
(3) A (2) bekezdés szerinti működési formaváltás a köztestületi költségvetési szervvel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.
(4) A (2) bekezdés szerinti működési formaváltás a köztestületi költségvetési szerv mint munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát nem érinti, a köztestületi költségvetési szervekre irányadó foglalkoztatási szabályok a 2. mellékletben foglalt központi költségvetési szervekre nézve is kötelezően alkalmazandók.
46. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátását – a 42/B. § (5) bekezdésének megfelelően – az MTA biztosítja. Az ingyenes használat körébe tartozó vagyonelem, ingatlan használója azt rendeltetésének megfelelően köteles használni, üzemeltetni, karbantartani, gondoskodni az állagmegóvásról, köteles az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségeket, közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni a vagyonvédelemről.
(2) Eltérő megállapodás hiányában a 2. mellékletben felsorolt kutatóhelyek üzemeltetési feladatait a Magyar Tudományos Akadémia Létesítménygazdálkodási Központ a kutatóhelyek irányítószerv váltását követően is 2021. december 31-ig folytatólagosan biztosítja.
(3) A központi költségvetési szervek (1) bekezdés szerinti elhelyezése, valamint a hivatkozott vagyonelemek (1) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátása nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti szolgáltatásnyújtásnak.
(4) A kutatóhelyek a Magyar Tudományos Akadémia által történt minősítésre utaló megnevezést a Magyar Tudományos Akadémia – az MTA tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti értékelésére tekintettel adott – engedélyével használhatnak.
47. § (1) Az MTA Titkárság mint munkáltató által – az MTA tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott közfeladat ellátása érdekében – foglalkoztatott köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya megszűnik és a megszűnését követő nappal az ELKH Titkársággal létesített munkaviszonnyá alakul át. A munkáltató és foglalkoztatott közötti jogállásváltozásra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 72. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A jogállásváltozással érintett munkavállalók ELKH Titkárságánál megállapított munkabére a jogállásváltozást követően nem lehet kevesebb a 2019. május 31-én érvényes köztisztviselői kinevezésükben megállapított illetménynél, amely magában foglalja az alapilletményt, alapilletmény eltérítést, illetménykiegészítést, nyelvpótlékot, képzettségi pótlékot, vezetők esetében vezetői pótlékot. A munkabér megállapításánál figyelembe kell venni a jogállásváltozásig megvalósult – a Kttv. által kötelezően előírt – átsorolást, a más munkakörbe történő helyezéshez kapcsolódó illetményváltozást, továbbá a szakmai cím visszavonással vagy adományozással megváltozott illetménymódosulást.
(3) A jogviszonyváltással érintett köztisztviselő MTA Titkárságánál töltött jogviszonyát (áthelyezés esetén a korábbi jogviszonyokat is), a végkielégítésre szolgáló jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni azzal, hogy a jogállásváltozás folytán létesített munkaviszony első
a) évében a Kttv.-nek a munkáltatói felmentésre,
b) öt évében a Kttv.-nek a jubileumi jutalomra
vonatkozó szabályait még alkalmazni kell. Az a) és b) pontban megjelölt időszak elteltét követően az Mt. vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.
17. Módosító rendelkezések
48. §138 Ha az SZTNH az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
48/A. §139 E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését140 követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
49. §141 (1) A 16. § (14) bekezdését első alkalommal a 2018. adóév vonatkozásában kell alkalmazni.
(2) A 16. § (14) bekezdését a 2017. adóév vonatkozásában az adózó választása szerint alkalmazza.
(3)142 Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 16. § (4) és (11) bekezdése, hatályon kívül helyezett 16. § (10) bekezdése alapján adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 16. § (4) és (11) bekezdése hatálybalépésének, 16. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezésének napja.
50. §143 (1) Az Országgyűlés 2019. augusztus 1. napjával központi költségvetési szervként létrehozza az ELKH Titkárságot. Az ELKH Titkárság Alapító Okiratát az Országgyűlés elnöke adja ki, a törzskönyvi nyilvántartásba vételt a Magyar Államkincstár 30 napon belül elvégzi.
(2) A 42/A. §-ban, a 42/E. §-ban, a 42/F. §-ban, a 42/H. §-ban, és a 42/I. §-ban foglaltakat 2019. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.
(3) A 42/C. § (2) bekezdése szerinti javaslattételre, illetve a 42/D. § (1) bekezdése szerinti közös javaslatra tekintettel történő kinevezés megtörténtéig a miniszterelnök által az Irányító Testület elnöki feladataival átmeneti jelleggel megbízott személy gyakorolja az Irányító Testület és annak elnökének hatáskörét.
(4)144 A főtitkár és a főtitkárhelyettes 42/C. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti megválasztásáig az Irányító Testület által megbízott személy az ügyviteli feladatok tekintetében átmeneti jelleggel gyakorolja a főtitkár és a főtitkárhelyettes hatáskörét.
18. Hatályon kívül helyező rendelkezések
51. §145
1. melléklet a 2014. évi LXXVI. törvényhez
1. a kutatás-fejlesztési projekt címe,
2. a pályázati felhívás (kutatási főprogram) és a nyertes pályázat egyedi azonosítója,
3. a projektről készült legfeljebb 8–10 soros olyan tartalmi összefoglaló, amely a témavezető nyilatkozata szerint nyilvánosságra hozható,
4. a projekt azonosítására alkalmas (a témavezető által megadott) szabad kulcsszavak és kötött tárgyszavak,
5. a projekt tudományági, társadalmi-gazdasági cél szerinti és gazdasági ág szerinti besorolása,
6. a projektet megvalósító szervezet(ek), szervezeti egység(ek) neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma, honlapcíme, adószáma,
7. a projekt kezdési és befejezési időpontja,
8. a projekt megvalósítása során kitűzött fontosabb feladatok, elérendő eredmények,
9. a projekt megvalósításában foglalkoztatott kutató-fejlesztők száma teljesidő-egyenértékre (FTE) átszámolva,
10. a projekt teljes költségvetése, ebből a pénzügyi támogatások összege és a támogatások források szerinti megoszlása,
11. a projekt lezárásakor az elért eredményekről készült, legfeljebb 800 leütésből álló tartalmi összefoglaló, ami a témavezető véleménye szerint nyilvánosságra hozható,
12. a projekt eredményeként létrejött kutatási jelentés, hazai és külföldi közlemények, valamint hazai és külföldi szabadalmi bejelentések és megadott szabadalmak száma és elektronikus elérési lehetőségei,
13. a projekt eredményének hasznosításáról a témavezető által készített 8–10 soros leírás,
14. ha a projekt lezárásának időpontja, a felhasznált hazai közfinanszírozású támogatás nagysága vagy forrása eltér a projekt indítását bejelentő adatlapon megadottaktól, a tervezettektől eltérő tényadatok,
15. ha jogszabály vagy jogszabály felhatalmazása alapján jogosult döntése szerint a fenti adatok közül bármelyik nem hozható nyilvánosságra, akkor a korlátozó dokumentum azonosítója, a korlátozás jogcíme, a nyilvánosság korlátozásának időpontja, valamint a nyilvánosságra nem hozható adatok.
2. melléklet a 2014. évi LXXVI. törvényhez146
|
A |
B |
|
|
1. |
Köztestületi költségvetési szervek |
Központi költségvetési szervek |
|
2. |
MTA Agrártudományi Kutatóközpont |
Agrártudományi Kutatóközpont |
|
3. |
MTA Atommagkutató Intézet |
Atommagkutató Intézet |
|
4. |
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont |
Bölcsészettudományi Kutatóközpont |
|
5. |
MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont |
Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont |
|
6. |
MTA Energiatudományi Kutatóközpont |
Energiatudományi Kutatóközpont |
|
7. |
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet |
Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet |
|
8. |
MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont |
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont |
|
9. |
MTA Nyelvtudományi Intézet |
Nyelvtudományi Intézet |
|
10. |
MTA Ökológiai Kutatóközpont |
Ökológiai Kutatóközpont |
|
11. |
MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet |
Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet |
|
12. |
MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet |
Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet |
|
13. |
MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont |
Szegedi Biológiai Kutatóközpont |
|
14. |
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont |
Társadalomtudományi Kutatóközpont |
|
15. |
MTA Természettudományi Kutatóközpont |
Természettudományi Kutatóközpont |
|
16. |
MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont |
Wigner Fizikai Kutatóközpont |
|
17. |
MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája |
Támogatott Kutatócsoportok Irodája |
A törvényt az Országgyűlés a 2014. november 25-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés naőpja: 2014. december 5.
A 2. § nyitó szövegrésze a 2019: CXXIII. törvény 16. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 1. pontja a 2019: CXXIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 2. pontja a 2019: CXXIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 2a. pontját a 2019: CXXIII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § 4. pontja a 2018: CIV. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 6. pontja a 2019: CXXIII. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 6a. pontját a 2019: CXXIII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be.
A 3. § 7. pontja a 2019: CXXIII. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 12. pontja a 2019: CXXIII. törvény 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 13. pontja a 2019: CXXIII. törvény 2. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 14a. pontját a 2019: CXXIII. törvény 2. § (7) bekezdése iktatta be.
A 3. § 16a. pontját a 2019: CXXIII. törvény 2. § (8) bekezdése iktatta be.
A 3. § 18. pontja a 2019: CXXIII. törvény 2. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 19a. pontját a 2016: CLXXV. törvény 1. §-a iktatta be.
A 3. § 19b. pontját a 2019: CXXIII. törvény 2. § (10) bekezdése iktatta be.
A 3. § 20. pontja a 2018: CIV. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 21. pontja a 2018: CIV. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 21a. pontját a 2019: CXXIII. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.
A 3. § 21b. pontját a 2019: CXXIII. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.
A 4. § (1) bekezdés c) pontja a 2019: LXVIII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés e) pontja a 2019: LXVIII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés g) pontja a 2019: LXVIII. törvény 20. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés i) pontját a 2019: LXVIII. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be.
A 4. § (1) bekezdés j) pontját a 2019: LXVIII. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be.
A 4. § (1) bekezdés k) pontját a 2019: LXVIII. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be.
A 4. § (2) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § a 2019: CXXIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A III. fejezetet (6–10. §) a 2019: CXXIII. törvény 17. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A III/A. fejezet (10/A–10/C. §) a 2019: LXVIII. törvény 25. §-a iktatta be.
A 11. § (2) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 2019: LXVIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdését a 2019: CXXIII. törvény 5. §-a iktatta be.
A 13. § a 2019: CXXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § a 2019: CXXIII. törvény 16. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése a 2017: LXXVII. törvény 44. §-a szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdés a) pontja a 2018: XLI. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdése a 2019: LXXIII. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (10) bekezdését a 2019: LXXIII. törvény 46. §-a hatályon kívül helyezte.
A 16. § (11) bekezdése a 2019: LXXIII. törvény 44. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (12) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 231. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (14) bekezdését a 2017: LXXVII. törvény 42. §-a iktatta be.
A 18. § nyitó szövegrésze a 2019: CXXIII. törvény 16. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § c) pontja a 2019: LXVIII. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § d) pontja a 2019: LXVIII. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § e) pontja a 2019: LXVIII. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § f) pontja a 2019: CXII. törvény 99. §-a szerint módosított szöveg.
A 18. § j) pontja a 2019: LXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19/A. §-t a 2019: LXVIII. törvény 29. §-a iktatta be.
A 20. § (2) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 10. pontja és 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 17. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 17. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (4) bekezdését a 2019: CXXIII. törvény 8. §-a iktatta be.
A 23. § (5) bekezdését a 2019: CXXIII. törvény 8. §-a iktatta be.
A 23. § (6) bekezdését a 2019: CXXIII. törvény 8. §-a iktatta be.
A 11. alcím címe a 2019: LXVIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: CXXIII. törvény 16. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés f) pontja a 2019: CXXIII. törvény 16. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés j) pontja a 2019: CXXIII. törvény 16. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (4) bekezdését a 2019: CXXIII. törvény 17. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (1) bekezdése a 2016: CLXXV. törvény 3. §-ával megállapított, a 2019: CXXIII. törvény 16. § 14–16. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (4) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (5) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (6) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 14. és 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (3) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 18–19. pontja és 17. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (3) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (4) bekezdését a 2019: CXXIII. törvény 17. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (5) bekezdését a 2019: CXXIII. törvény 17. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. alcím címe a 2019: LXVIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § a) pontja a 2019: CXXIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § b) pontja a 2019: CXXIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § c) pontja a 2019: CXXIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § d) pontja a 2019: CXXIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § e) pontja a 2019: CXXIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § f) pontja a 2019: CXXIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § g) pontja a 2019: CXXIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § h) pontja a 2019: CXXIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § i) pontja a 2019: CXXIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § l) pontja a 2019: CXXIII. törvény 17. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § n) pontja a 2019: CXXIII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § a 2019: CXXIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § a 2019: LXVIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (2) bekezdés d) pontja a 2016: LXIV. törvény 113. §-ával megállapított, a 2019: CIX. törvény 202. §-a szerint módosított szöveg.
A 34. § a 2018: CIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (1) bekezdése a 2016: CLXXV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CLXXV. törvény 9. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (2) bekezdés a) pontja a 2016: CLXXV. törvény 10. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (2) bekezdés b) pontját a 2016: CLXXV. törvény 10. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 36. § (3) bekezdését a 2016: CLXXV. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 37. § a 2016: CLXXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § a 2016: CLXXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 478. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 479. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 479. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (5) bekezdése a 2016: CLXXV. törvény 10. § (1) bekezdés 3. pontja, a 2017: L. törvény 479. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 479. § d) pontjával megállapított szöveg.
A 40. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: CLXXV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (1) bekezdés e) pontja a 2017: L. törvény 479. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (2) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 123. §-a szerint módosított szöveg.
A 40. § (2a) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 122. § (1) bekezdése iktatta be.
A 40. § (2b) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 122. § (1) bekezdése iktatta be.
A 40. § (2c) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 122. § (1) bekezdése iktatta be.
A 40. § (3) bekezdése a 2016: CLXXV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (5) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 122. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (6) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 122. § (3) bekezdése iktatta be.
A 40. § (7) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 122. § (4) bekezdése iktatta be.
A 41. § a 2016: CXXI. törvény 89. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 231. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § (2) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (3) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A VI/A. fejezetet (42/A–42/I. §) a 2019: LXVIII. törvény 33. §-a iktatta be.
A 42/A. § a 2019: CXXIII. törvény 16. § 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 42/C. § (2) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 42/C. § (3) bekezdés 7. pontja a 2019: CXXIII. törvény 16. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 42/D. § (1) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 42/I. § (1) bekezdése a 2019: CXXIII. törvény 16. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (1) bekezdés f) pontját a 2019: LXVIII. törvény 34. §-a iktatta be.
A 43. § (1) bekezdés g) pontját a 2019: LXVIII. törvény 34. §-a iktatta be.
A 43. § (2) bekezdése a 2018: CIV. törvény 22. §-a szerint módosított szöveg.
A 43/A. §-t a 2019: CXXIII. törvény 14. §-a iktatta be.
A 16. alcím (45–47. §) a 2019: LXVIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2016: CXXI. törvény 89. § (3) bekezdése iktatta be.
A 48/A. §-t a 2017: L. törvény 478. § (1) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2017. május 26.
A 49. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2017: LXXVII. törvény 43. §-a iktatta be.
A 49. § (3) bekezdését a 2019: LXXIII. törvény 45. §-a iktatta be.
A 50. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2019: LXVIII. törvény 36. §-a iktatta be.
Az 50. § (4) bekezdését a 2019: CXXIII. törvény 15. §-a iktatta be.
Az 51. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. mellékletet a 2019: LXVIII. törvény 37. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás