2014. évi V. törvény
a Fegyverkereskedelmi Szerződés kihirdetéséről1
2014.12.24.
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Fegyverkereskedelmi Szerződés kötelező hatályának elismerésére.
2. §2 Az Országgyűlés a Fegyverkereskedelmi Szerződést e törvénnyel kihirdeti.
3. §3 A Fegyverkereskedelmi Szerződés hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
The States Parties to this Treaty,
Guided by the purposes and principles of the Charter of the United Nations,
Recalling Article 26 of the Charter of the United Nations which seeks to promote the establishment and maintenance of international peace and security with the least diversion for armaments of the world's human and economic resources,
Underlining the need to prevent and eradicate the illicit trade in conventional arms and to prevent their diversion to the illicit market, or for unauthorized end use and end users, including in the commission of terrorist acts,
Recognizing the legitimate political, security, economic and commercial interests of States in the international trade in conventional arms,
Reaffirming the sovereign right of any State to regulate and control conventional arms exclusively within its territory, pursuant to its own legal or constitutional system,
Acknowledging that peace and security, development and human rights are pillars of the United Nations system and foundations for collective security and recognizing that development, peace and security and human rights are interlinked and mutually reinforcing,
Recalling the United Nations Disarmament Commission Guidelines for international arms transfers in the context of General Assembly resolution 46/36H of 6 December 1991,
Noting the contribution made by the United Nations Programme of Action to Prevent, Combat and Eradicate the Illicit Trade in Small Arms and Light Weapons in All Its Aspects, as well as the Protocol against the Illicit Manufacturing of and Trafficking in Firearms, Their Parts and Components and Ammunition, supplementing the United Nations Convention against Transnational Organized Crime, and the International Instrument to Enable States to Identify and Trace, in a Timely and Reliable Manner, Illicit Small Arms and Light Weapons,
Recognizing the security, social, economic and humanitarian consequences of the illicit and unregulated trade in conventional arms,
Bearing in mind that civilians, particularly women and children, account for the vast majority of those adversely affected by armed conflict and armed violence,
Recognizing also the challenges faced by victims of armed conflict and their need for adequate care, rehabilitation and social and economic inclusion,
Emphasizing that nothing in this Treaty prevents States from maintaining and adopting additional effective measures to further the object and purpose of this Treaty,
Mindful of the legitimate trade and lawful ownership, and use of certain conventional arms for recreational, cultural, historical, and sporting activities, where such trade, ownership and use are permitted or protected by law,
Mindful also of the role regional organizations can play in assisting States Parties, upon request, in implementing this Treaty,
Recognizing the voluntary and active role that civil society, including nongovernmental organizations, and industry, can play in raising awareness of the object and purpose of this Treaty, and in supporting its implementation,
Acknowledging that regulation of the international trade in conventional arms and preventing their diversion should not hamper international cooperation and legitimate trade in materiel, equipment and technology for peaceful purposes,
Emphasizing the desirability of achieving universal adherence to this Treaty,
Determined to act in accordance with the following principles;
– The inherent right of all States to individual or collective self-defence as recognized in Article 51 of the Charter of the United Nations;
– The settlement of international disputes by peaceful means in such a manner that international peace and security, and justice, are not endangered in accordance with Article 2 (3) of the Charter of the United Nations;
– Refraining in their international relations from the threat or use of force against the territorial integrity or political independence of any State, or in any other manner inconsistent with the purposes of the United Nations in accordance with Article 2 (4) of the Charter of the United Nations;
– Non-intervention in matters which are essentially within the domestic jurisdiction of any State in accordance with Article 2 (7) of the Charter of the United Nations;
– Respecting and ensuring respect for international humanitarian law in accordance with, inter alia, the Geneva Conventions of 1949, and respecting and ensuring respect for human rights in accordance with, inter alia, the Charter of the United Nations and the Universal Declaration of Human Rights;
– The responsibility of all States, in accordance with their respective international obligations, to effectively regulate the international trade in conventional arms, and to prevent their diversion, as well as the primary responsibility of all States in establishing and implementing their respective national control systems;
– The respect for the legitimate interests of States to acquire conventional arms to exercise their right to self-defence and for peacekeeping operations; and to produce, export, import and transfer conventional arms;
– Implementing this Treaty in a consistent, objective and non-discriminatory manner,
The object of this Treaty is to:
– Establish the highest possible common international standards for regulating or improving the regulation of the international trade in conventional arms;
– Prevent and eradicate the illicit trade in conventional arms and prevent their diversion;
– Contributing to international and regional peace, security and stability;
– Reducing human suffering;
– Promoting cooperation, transparency and responsible action by States Parties in the international trade in conventional arms, thereby building confidence among States Parties.
1. This Treaty shall apply to all conventional arms within the following categories:
(b) Armoured combat vehicles;
(c) Large-calibre artillery systems;
(g) Missiles and missile launchers; and
(h) Small arms and light weapons.
2. For the purposes of this Treaty, the activities of the international trade comprise export, import, transit, trans-shipment and brokering, hereafter referred to as “transfer”.
3. This Treaty shall not apply to the international movement of conventional arms by, or on behalf of, a State Party for its use provided that the conventional arms remain under that State Party's ownership.
Each State Party shall establish and maintain a national control system to regulate the export of ammunition/munitions fired, launched or delivered by the conventional arms covered under Article 2 (1), and shall apply the provisions of Article 6 and Article 7 prior to authorizing the export of such ammunition/munitions.
Each State Party shall establish and maintain a national control system to regulate the export of parts and components where the export is in a form that provides the capability to assemble the conventional arms covered under Article 2 (1) and shall apply the provisions of Article 6 and Article 7 prior to authorizing the export of such parts and components.
1. Each State Party shall implement this Treaty in a consistent, objective and non-discriminatory manner, bearing in mind the principles referred to in this Treaty.
2. Each State Party shall establish and maintain a national control system, including a national control list, in order to implement the provisions of this Treaty.
3. Each State Party is encouraged to apply the provisions of this Treaty to the broadest range of conventional arms. National definitions of any of the categories covered under Article 2 (1) (a)–(g) shall not cover less than the descriptions used in the United Nations Register of Conventional Arms at the time of entry into force of this Treaty. For the category covered under Article 2 (1) (h), national definitions shall not cover less than the descriptions used in relevant United Nations instruments at the time of entry into force of this Treaty.
4. Each State Party, pursuant to its national laws, shall provide its national control list to the Secretariat, which shall make it available to other States Parties. States Parties are encouraged to make their control lists publicly available.
5. Each State Party shall take measures necessary to implement the provisions of this Treaty and shall designate competent national authorities in order to have an effective and transparent national control system regulating the transfer of conventional arms covered under Article 2 (1) and of items covered under Article 3 and Article 4.
6. Each State Party shall designate one or more national points of contact to exchange information on matters related to the implementation of this Treaty. Each State Party shall notify the Secretariat, established under Article 18, of its national point(s) of contact and keep the information updated.
1. A State Party shall not authorize any transfer of conventional arms covered under Article 2 (1) or of items covered under Article 3 or Article 4, if the transfer would violate its obligations under measures adopted by the United Nations Security Council acting under Chapter VII of the Charter of the United Nations, in particular arms embargoes.
2. A State Party shall not authorize any transfer of conventional arms covered under Article 2 (1) or of items covered under Article 3 or Article 4, if the transfer would violate its relevant international obligations under international agreements to which it is a Party, in particular those relating to the transfer of, or illicit trafficking in, conventional arms.
3. A State Party shall not authorize any transfer of conventional arms covered under Article 2 (1) or of items covered under Article 3 or Article 4, if it has knowledge at the time of authorization that the arms or items would be used in the commission of genocide, crimes against humanity, grave breaches of the Geneva Conventions of 1949, attacks directed against civilian objects or civilians protected as such, or other war crimes as defined by international agreements to which it is a Party.
Export and Export Assessment
1. If the export is not prohibited under Article 6, each exporting State Party, prior to authorization of the export of conventional arms covered under Article 2 (1) or of items covered under Article 3 or Article 4, under its jurisdiction and pursuant to its national control system, shall, in an objective and non-discriminatory manner, taking into account relevant factors, including information provided by the importing State in accordance with Article 8 (1), assess the potential that the conventional arms or items:
(a) would contribute to or undermine peace and security;
(i) commit or facilitate a serious violation of international humanitarian law;
(ii) commit or facilitate a serious violation of international human rights law;
(iii) commit or facilitate an act constituting an offence under international conventions or protocols relating to terrorism to which the exporting State is a Party; or
(iv) commit or facilitate an act constituting an offence under international conventions or protocols relating to transnational organized crime to which the exporting State is a Party.
2. The exporting State Party shall also consider whether there are measures that could be undertaken to mitigate risks identified in (a) or (b) in paragraph 1, such as confidence-building measures or jointly developed and agreed programmes by the exporting and importing States.
3. If, after conducting this assessment and considering available mitigating measures, the exporting State Party determines that there is an overriding risk of any of the negative consequences in paragraph 1, the exporting State Party shall not authorize the export.
4. The exporting State Party, in making this assessment, shall take into account the risk of the conventional arms covered under Article 2 (1) or of the items covered under Article 3 or Article 4 being used to commit or facilitate serious acts of gender-based violence or serious acts of violence against women and children.
5. Each exporting State Party shall take measures to ensure that all authorizations for the export of conventional arms covered under Article 2 (1) or of items covered under Article 3 or Article 4 are detailed and issued prior to the export.
6. Each exporting State Party shall make available appropriate information about the authorization in question, upon request, to the importing State Party and to the transit or trans-shipment States Parties, subject to its national laws, practices or policies.
7. If, after an authorization has been granted, an exporting State Party becomes aware of new relevant information, it is encouraged to reassess the authorization after consultations, if appropriate, with the importing State.
1. Each importing State Party shall take measures to ensure that appropriate and relevant information is provided, upon request, pursuant to its national laws, to the exporting State Party, to assist the exporting State Party in conducting its national export assessment under Article 7. Such measures may include end use or end user documentation.
2. Each importing State Party shall take measures that will allow it to regulate, where necessary, imports under its jurisdiction of conventional arms covered under Article 2 (1). Such measures may include import systems.
3. Each importing State Party may request information from the exporting State Party concerning any pending or actual export authorizations where the importing State Party is the country of final destination.
Transit or trans-shipment
Each State Party shall take appropriate measures to regulate, where necessary and feasible, the transit or trans-shipment under its jurisdiction of conventional arms covered under Article 2 (1) through its territory in accordance with relevant international law.
Each State Party shall take measures, pursuant to its national laws, to regulate brokering taking place under its jurisdiction for conventional arms covered under Article 2 (1). Such measures may include requiring brokers to register or obtain written authorization before engaging in brokering.
1. Each State Party involved in the transfer of conventional arms covered under Article 2 (1) shall take measures to prevent their diversion.
2. The exporting State Party shall seek to prevent the diversion of the transfer of conventional arms covered under Article 2 (1) through its national control system, established in accordance with Article 5 (2), by assessing the risk of diversion of the export and considering the establishment of mitigation measures such as confidence-building measures or jointly developed and agreed programmes by the exporting and importing States. Other prevention measures may include, where appropriate: examining parties involved in the export, requiring additional documentation, certificates, assurances, not authorizing the export or other appropriate measures.
3. Importing, transit, trans-shipment and exporting States Parties shall cooperate and exchange information, pursuant to their national laws, where appropriate and feasible, in order to mitigate the risk of diversion of the transfer of conventional arms covered under Article 2 (1).
4. If a State Party detects a diversion of transferred conventional arms covered under Article 2 (1), the State Party shall take appropriate measures, pursuant to its national laws and in accordance with international law, to address such diversion. Such measures may include alerting potentially affected States Parties, examining diverted shipments of such conventional arms covered under Article 2 (1), and taking follow-up measures through investigation and law enforcement.
5. In order to better comprehend and prevent the diversion of transferred conventional arms covered under Article 2 (1), States Parties are encouraged to share relevant information with one another on effective measures to address diversion. Such information may include information on illicit activities including corruption, international trafficking routes, illicit brokers, sources of illicit supply, methods of concealment, common points of dispatch, or destinations used by organized groups engaged in diversion.
6. States Parties are encouraged to report to other States Parties, through the Secretariat, on measures taken in addressing the diversion of transferred conventional arms covered under Article 2 (1).
1. Each State Party shall maintain national records, pursuant to its national laws and regulations, of its issuance of export authorizations or its actual exports of the conventional arms covered under Article 2 (1).
2. Each State Party is encouraged to maintain records of conventional arms covered under Article 2 (1) that are transferred to its territory as the final destination or that are authorized to transit or trans-ship territory under its jurisdiction.
3. Each State Party is encouraged to include in those records: the quantity, value, model/type, authorized international transfers of conventional arms covered under Article 2 (1), conventional arms actually transferred, details of exporting State(s), importing State(s), transit and trans-shipment State(s), and end users, as appropriate.
4. Records shall be kept for a minimum of ten years.
1. Each State Party shall, within the first year after entry into force of this Treaty for that State Party, in accordance with Article 22, provide an initial report to the Secretariat of measures undertaken in order to implement this Treaty, including national laws, national control lists and other regulations and administrative measures. Each State Party shall report to the Secretariat on any new measures undertaken in order to implement this Treaty, when appropriate. Reports shall be made available, and distributed to States Parties by the Secretariat.
2. States Parties are encouraged to report to other States Parties, through the Secretariat, information on measures taken that have been proven effective in addressing the diversion of transferred conventional arms covered under Article 2 (1).
3. Each State Party shall submit annually to the Secretariat by 31 May a report for the preceding calendar year concerning authorized or actual exports and imports of conventional arms covered under Article 2 (1). Reports shall be made available, and distributed to States Parties by the Secretariat. The report submitted to the Secretariat may contain the same information submitted by the State Party to relevant United Nations frameworks, including the United Nations Register of Conventional Arms. Reports may exclude commercially sensitive or national security information.
Each State Party shall take appropriate measures to enforce national laws and regulations that implement the provisions of this Treaty.
International Cooperation
1. States Parties shall cooperate with each other, consistent with their respective security interests and national laws, to effectively implement this Treaty.
2. States Parties are encouraged to facilitate international cooperation, including exchanging information on matters of mutual interest regarding the implementation and application of this Treaty pursuant to their respective security interests and national laws.
3. States Parties are encouraged to consult on matters of mutual interest and to share information, as appropriate, to support the implementation of this Treaty.
4. States Parties are encouraged to cooperate, pursuant to their national laws, in order to assist national implementation of the provisions of this Treaty, including through sharing information regarding illicit activities and actors and in order to prevent and eradicate diversion of conventional arms covered under Article 2 (1).
5. States Parties shall, where jointly agreed and consistent with their national laws, afford one another the widest measure of assistance in investigations, prosecutions and judicial proceedings in relation to violations of national measures established pursuant to this Treaty.
6. States Parties are encouraged to take national measures and to cooperate with each other to prevent the transfer of conventional arms covered under Article 2 (1) becoming subject to corrupt practices.
7. States Parties are encouraged to exchange experience and information on lessons learned in relation to any aspect of this Treaty.
1. In implementing this Treaty, each State Party may seek assistance including legal or legislative assistance, institutional capacity-building, and technical, material or financial assistance. Such assistance may include stockpile management, disarmament, demobilization and reintegration programmes, model legislation, and effective practices for implementation. Each State Party in a position to do so shall provide such assistance, upon request.
2. Each State Party may request, offer or receive assistance through, inter alia, the United Nations, international, regional, subregional or national organizations, non-governmental organizations, or on a bilateral basis.
3. A voluntary trust fund shall be established by States Parties to assist requesting States Parties requiring international assistance to implement this Treaty. Each State Party is encouraged to contribute resources to the fund.
Conference of States Parties
1. A Conference of States Parties shall be convened by the provisional Secretariat, established under Article 18, no later than one year following the entry into force of this Treaty and thereafter at such other times as may be decided by the Conference of States Parties.
2. The Conference of States Parties shall adopt by consensus its rules of procedure at its first session.
3. The Conference of States Parties shall adopt financial rules for itself as well as governing the funding of any subsidiary bodies it may establish as well as financial provisions governing the functioning of the Secretariat. At each ordinary session, it shall adopt a budget for the financial period until the next ordinary session.
4. The Conference of States Parties shall:
(a) Review the implementation of this Treaty, including developments in the field of conventional arms;
(b) Consider and adopt recommendations regarding the implementation and operation of this Treaty, in particular the promotion of its universality;
(c) Consider amendments to this Treaty in accordance with Article 20;
(d) Consider issues arising from the interpretation of this Treaty;
(e) Consider and decide the tasks and budget of the Secretariat;
(f) Consider the establishment of any subsidiary bodies as may be necessary to improve the functioning of this Treaty; and
(g) Perform any other function consistent with this Treaty.
5. Extraordinary meetings of the Conference of States Parties shall be held at such other times as may be deemed necessary by the Conference of States Parties, or at the written request of any State Party provided that this request is supported by at least two-thirds of the States Parties.
1. This Treaty hereby establishes a Secretariat to assist States Parties in the effective implementation of this Treaty. Pending the first meeting of the Conference of States Parties, a provisional Secretariat will be responsible for the administrative functions covered under this Treaty.
2. The Secretariat shall be adequately staffed. Staff shall have the necessary expertise to ensure that the Secretariat can effectively undertake the responsibilities described in paragraph 3.
3. The Secretariat shall be responsible to States Parties. Within a minimized structure, the Secretariat shall undertake the following responsibilities:
(a) Receive, make available and distribute the reports as mandated by this Treaty;
(b) Maintain and make available to States Parties the list of national points of contact;
(c) Facilitate the matching of offers of and requests for assistance for Treaty implementation and promote international cooperation as requested;
(d) Facilitate the work of the Conference of States Parties, including making arrangements and providing the necessary services for meetings under this Treaty; and
(e) Perform other duties as decided by the Conferences of States Parties.
1. States Parties shall consult and, by mutual consent, cooperate to pursue settlement of any dispute that may arise between them with regard to the interpretation or application of this Treaty including through negotiations, mediation, conciliation, judicial settlement or other peaceful means.
2. States Parties may pursue, by mutual consent, arbitration to settle any dispute between them, regarding issues concerning the interpretation or application of this Treaty.
1. Six years after the entry into force of this Treaty, any State Party may propose an amendment to this Treaty. Thereafter, proposed amendments may only be considered by the Conference of States Parties every three years.
2. Any proposal to amend this Treaty shall be submitted in writing to the Secretariat, which shall circulate the proposal to all States Parties, not less than 180 days before the next meeting of the Conference of States Parties at which amendments may be considered pursuant to paragraph 1. The amendment shall be considered at the next Conference of States Parties at which amendments may be considered pursuant to paragraph 1 if, no later than 120 days after its circulation by the Secretariat, a majority of States Parties notify the Secretariat that they support consideration of the proposal.
3. The States Parties shall make every effort to achieve consensus on each amendment. If all efforts at consensus have been exhausted, and no agreement reached, the amendment shall, as a last resort, be adopted by a three-quarters majority vote of the States Parties present and voting at the meeting of the Conference of States Parties. For the purposes of this Article, States Parties present and voting means States Parties present and casting an affirmative or negative vote. The Depositary shall communicate any adopted amendment to all States Parties.
4. An amendment adopted in accordance with paragraph 3 shall enter into force for each State Party that has deposited its instrument of acceptance for that amendment, ninety days following the date of deposit with the Depositary of the instruments of acceptance by a majority of the number of States Parties at the time of the adoption of the amendment. Thereafter, it shall enter into force for any remaining State Party ninety days following the date of deposit of its instrument of acceptance for that amendment.
Signature, Ratification, Acceptance, Approval or Accession
1. This Treaty shall be open for signature at the United Nations Headquarters in New York by all States from 3 June 2013 until its entry into force.
2. This Treaty is subject to ratification, acceptance or approval by each signatory State.
3. Following its entry into force, this Treaty shall be open for accession by any State that has not signed the Treaty.
4. The instruments of ratification, acceptance, approval or accession shall be deposited with the Depositary.
1. This Treaty shall enter into force ninety days following the date of the deposit of the fiftieth instrument of ratification, acceptance or approval with the Depositary.
2. For any State that deposits its instrument of ratification, acceptance, approval or accession subsequent to the entry into force of this Treaty, this Treaty shall enter into force for that State ninety days following the date of deposit of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.
Any State may at the time of signature or the deposit of instrument of its of ratification, acceptance, approval or accession, declare that it will apply provisionally Article 6 and Article 7 pending the entry into force of this Treaty for that State.
1. This Treaty shall be of unlimited duration.
2. Each State Party shall, in exercising its national sovereignty, have the right to withdraw from this Treaty. It shall give notification of such withdrawal to the Depositary, which shall notify all other States Parties. The notification of withdrawal may include an explanation of the reasons for its withdrawal. The notice of withdrawal shall take effect ninety days after the receipt of the notification of withdrawal by the Depositary, unless the notification of withdrawal specifies a later date.
3. A State shall not be discharged, by reason of its withdrawal, from the obligations arising from this Treaty while it was a Party to this Treaty, including any financial obligations that it may have accrued.
1. At the time of signature, ratification, acceptance, approval or accession, each State may formulate reservations, unless the reservations are incompatible with the object and purpose of this Treaty.
2. A State Party may withdraw its reservation at any time by notification to this effect addressed to the Depositary.
Relationship with other international agreements
1. The implementation of this Treaty shall not prejudice obligations undertaken by States Parties with regard to existing or future international agreements, to which they are parties, where those obligations are consistent with this Treaty.
2. This Treaty shall not be cited as grounds for voiding defence cooperation agreements concluded between States Parties to this Treaty.
The Secretary-General of the United Nations shall be the Depositary of this Treaty.
The original text of this Treaty, of which the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts are equally authentic, shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.
DONE AT NEW YORK, this second day of April, two thousand and thirteen.
A Fegyverkereskedelmi Szerződés
A jelen Szerződés Részes Államai,
Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljai és alapelvei által vezérelve,
emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 26. Cikkére, mely a nemzetközi béke és biztonság megalapozását és fenntartását a világ emberi és gazdasági erőforrásainak a fegyverkezés céljára történő minél csekélyebb felhasználásával kívánja előmozdítani,
hangsúlyozva a hagyományos fegyverek illegális kereskedelme megelőzésének és felszámolásának, továbbá illegális piacokra, végfelhasználásra és végfelhasználókhoz, ide értve a terrorcselekmények elkövetését is, történő eljuttatásuk megelőzésének szükségességét,
felismerve az Államok legitim politikai, biztonsági, gazdasági és kereskedelmi érdekeit a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmére vonatkozóan,
megerősítve bármely Állam szuverén jogát a hagyományos fegyverek kizárólagos szabályozására és ellenőrzésére a saját területén, saját törvényes vagy alkotmányos rendszerét szem előtt tartva,
elfogadva, hogy a béke és biztonság, a fejlődés és az emberi jogok az Egyesült Nemzetek rendszerének pillérei és a kollektív biztonság alapjai, továbbá elismerve, hogy a béke és biztonság, a fejlődés és az emberi jogok kapcsolódnak egymáshoz és kölcsönösen erősítik egymást,
felidézve az Egyesült Nemzetek Leszerelési Bizottságának nemzetközi fegyverkereskedelemmel kapcsolatos Irányelveit a Közgyűlés 1991. december 6 án elfogadott, 46/36H számú határozatának kontextusában,
rámutatva az Egyesült Nemzetek Kézi Lőfegyverek és Könnyű Fegyverek Illegális Kereskedelmének Teljes Megelőzésére, Leküzdésére és Megszüntetésére Irányuló Akciótervének, az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Egyezményét Kiegészítő, a Tűzfegyverek, Részeik, Alkotóelemeik és a Lőszerek Tiltott Gyártásáról és Kereskedelméről Szóló Jegyzőkönyvének, továbbá az Államok számára az Illegális Kézi Lőfegyverek és Könnyű Fegyverek Időben Történő Azonosítását és Nyomon Követését Lehetővé Tevő Nemzetközi Okmányának a szerepére,
felismerve a hagyományos fegyverek illegális, szabályozatlan kereskedelmének biztonsági, társadalmi, gazdasági és humanitárius következményeit,
szem előtt tartva, hogy a fegyveres konfliktusok és a fegyveres erőszak áldozatainak meghatározó többségét civilek, különösen nők és gyermekek teszik ki,
felismerve továbbá azokat a kihívásokat, melyekkel a fegyveres konfliktusok áldozatainak kell szembenézniük, illetve az áldozatokról történő gondoskodás, rehabilitációjuk, társadalmi és gazdasági felzárkóztatásuk szükségét,
hangsúlyozva, hogy e Szerződés egyetlen eleme sem akadályozza meg az Államokat abban, hogy további kiegészítő intézkedéseket fogadjanak el és foganatosítsanak e Szerződés tárgyának és céljainak előbbre vitele érdekében,
tudatában bizonyos hagyományos fegyverek rekreációs, kulturális, történelmi és sporttevékenységek céljára való törvényes kereskedelmének, birtoklásának, illetve használatának, amennyiben az ilyen kereskedelem, birtoklás és használat a törvény által engedélyezett vagy védett,
tudatában továbbá annak a szerepnek, melyet – felkérés esetén – regionális szervezetek játszhatnak a Részes Államoknak a jelen Szerződés végrehajtásához nyújtott támogatásban,
felismerve azt az önkéntes és aktív szerepet, amelyet a civil társadalom, beleértve a nem kormányzati szervezeteket is, illetve az iparág játszhat jelen Szerződés tárgyának és céljainak fokozottabb tudatosításában, végrehajtásának támogatásában,
elfogadva, hogy a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozása és azok illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása nem hátráltathatja a nemzetközi együttműködést és az eszközök, berendezések és technológiák békés célokat szolgáló törvényes kereskedelmét,
hangsúlyozva e Szerződés egyetemes érvényesülésének kívánatosságát,
elkötelezetten az alábbi elvek alapján történő cselekvés mellett:
– Minden állam természetes joga az egyéni vagy kollektív önvédelemhez, ahogy azt az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. Cikke meghatározza;
– Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 2.(3) Cikke értelmében a nemzetközi viszályok békés eszközökkel és oly módon történő rendezése, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe;
– Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 2.(4) Cikke értelmében tartózkodás a nemzetközi érintkezések során más Állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival összeférhetetlen, bármely más módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától;
– Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 2.(7) Cikke értelmében be nem avatkozás olyan ügyekbe, amelyek lényegileg valamely Állam belső joghatóságának körébe tartoznak;
– A nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása és tartatása, összhangban, többek között, az 1949. évi Genfi Egyezménnyel, továbbá az emberi jogok tiszteletben tartása és tartatása, összhangban, többek között, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával;
– Minden Állam felelőssége, saját nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének hatékony szabályozása, illetve azok illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása, továbbá minden Állam elsődleges felelőssége saját nemzeti ellenőrző rendszerének létrehozása és gyakorlati megvalósítása;
– Az Államok azon legitim érdekeinek tiszteletben tartása, hogy az önvédelemre való joguk gyakorlása vagy békefenntartó műveletekben való részvétel céljából hagyományos fegyvereket szerezzenek be; továbbá, hogy hagyományos fegyvereket gyártsanak, exportáljanak, importáljanak és másoknak átadjanak;
– A jelen Megállapodás következetes, objektív és diszkriminációtól mentes végrehajtása,
az alábbiakban állapodtak meg:
A jelen Szerződés tárgya:
– A lehető legmagasabb közös, nemzetközi követelmények megállapítása a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozása vagy szabályozásának javítása céljából;
– A hagyományos fegyverek illegális kereskedelmének megakadályozása és felszámolása, továbbá azok illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása;
– Hozzájárulás a nemzetközi és regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz;
– Az emberek szenvedésének csökkentése;
– A Részes Államok közötti együttműködés, az átláthatóság és a felelős cselekvés elősegítése a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmében, ezáltal a Részes Államok közötti bizalom építése.
1. A jelen Szerződés hatálya minden, az alábbi kategóriákba tartozó hagyományos fegyverre kiterjed:
(b) Páncélozott harcjárművek;
(c) Nagy kaliberű tüzérségi rendszerek;
(g) Rakéták és rakétakilövők; továbbá
(h) Kézi- és könnyű fegyverek.
2. A jelen Szerződés szempontjából a nemzetközi kereskedelem export, import, tranzit, átrakodás és bróker tevékenységet jelent (a továbbiakban „külkereskedelem”).
3. A jelen Szerződés nem alkalmazandó a hagyományos fegyverek Részes Állam általi vagy megbízásából saját célra történő nemzetközi szállítására, feltéve, hogy a hagyományos fegyverek a Részes Állam tulajdonában maradnak.
Minden Részes Állam köteles egy nemzeti ellenőrző rendszert létrehozni és fenntartani a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek által kilőtt, indított vagy célba juttatott lőszerek/hadianyagok exportjának szabályozása érdekében, továbbá a 6. és 7. Cikkek rendelkezéseit alkalmazni az ilyen lőszerek/hadianyagok exportjának engedélyezését megelőzően.
Alkatrészek és részegységek
Minden Részes Állam köteles egy nemzeti ellenőrző rendszert létrehozni és fenntartani az olyan alkatrészek és részegységek exportjának szabályozása érdekében, melyek a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek összeszerelését lehetővé tévő formában kerülnek exportálásra, továbbá a 6. és 7. Cikkek rendelkezéseit alkalmazni az ilyen alkatrészek és részegységek exportjának engedélyezését megelőzően.
1. Minden Részes Állam köteles a jelen Szerződést következetes, objektív és diszkriminációtól mentes módon végrehajtani, szem előtt tartva a jelen Szerződés által hivatkozott elveket.
2. A jelen Szerződés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében minden Részes Állam nemzeti ellenőrző rendszert hoz létre és tart fenn, beleértve egy nemzeti ellenőrző listát is.
3. Minden Részes Állam számára javasolt a jelen Szerződés rendelkezéseinek a hagyományos fegyverek legszélesebb körére történő alkalmazása. A 2.1. Cikk (a)–(g) pontjaiban megadott kategóriák bármelyikének nemzeti meghatározása nem lehet szűkebb, mint a Hagyományos Fegyverek ENSZ-nyilvántartásában használt meghatározás a jelen Szerződés hatálybalépésének pillanatában. A 2.1. Cikk (h) pontjában megadott kategória nemzeti meghatározása nem lehet szűkebb, mint az Egyesült Nemzetek vonatkozó okmányaiban használt meghatározás a jelen Szerződés hatálybalépésének pillanatában.
4. Minden Részes Állam, saját törvényeit tiszteletben tartva, a Titkárság rendelkezésére bocsátja saját ellenőrzési listáját, amelyet az hozzáférhetővé tesz az összes Részes Állam számára. A Részes Államok számára javasolt az ellenőrzési listáik nyilvánosan hozzáférhetővé tétele.
5. Minden Részes Állam megteszi a szükséges intézkedéseket jelen Szerződés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében, továbbá kijelöli az illetékes nemzeti hatóságot a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyverek, továbbá a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott egyéb tételek külkereskedelmét szabályozó, hatékony és átlátható nemzeti ellenőrző rendszer működtetése céljából.
6. Minden Részes Állam kijelöl egy vagy több nemzeti kapcsolattartót a jelen Szerződés végrehajtásával kapcsolatos ügyekre vonatkozó információk cseréje érdekében. Minden Részes Állam tájékoztatja a 18. Cikkel összhangban létrehozott Titkárságot a saját nemzeti kapcsolattartóiról, és naprakészen tartja a vonatkozó információkat.
1. A Részes Államok nem engedélyezik a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyverek, továbbá a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott egyéb tételek külkereskedelmét, amennyiben a külkereskedelmi tevékenység az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által az Egyesült Nemzetek Alapokmánya VII. Fejezetével összhangban elfogadott intézkedésekből fakadó, különösen a fegyverembargókkal kapcsolatos kötelezettségeik megszegését jelentené. 2. A Részes Államok nem engedélyezik a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyverek, továbbá a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott egyéb tételek külkereskedelmét, amennyiben a külkereskedelmi tevékenység olyan nemzetközi szerződésekből fakadó, különösen a hagyományos fegyverek külkereskedelmével, illetve az azokkal történő illegális kereskedelemmel kapcsolatos kötelezettségeik megszegését jelentené, melyeknek részeseik.
3. A Részes Államok nem engedélyezik a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyverek, továbbá a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott tételek külkereskedelmét, amennyiben az engedélyezés pillanatában tudomásuk van arról, hogy a fegyvereket vagy a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott tételeket népirtás, emberiség elleni bűntett végrehajtására, az 1949. évi Genfi Egyezmények súlyos megsértésére, polgári objektumok vagy e minőségükben védett polgárok elleni támadásra, illetve bármilyen más, a Részes Államok által is aláírt nemzetközi szerződés által meghatározott háborús bűntett végrehajtására kívánják felhasználni.
Export és exportelbírálás
1. Amennyiben a 6. Cikk nem tiltja az exportot, minden exportáló Részes Állam köteles a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyverek, továbbá a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott tételek exportjának engedélyezését megelőzően, saját hatáskörében és nemzeti ellenőrzési rendszerével összhangban, objektív és diszkriminációtól mentes módon, minden releváns tényező figyelembe vételével, beleértve az importáló Állam által a 8.1. Cikkel összhangban megadott információkat is, megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az adott hagyományos fegyverek vagy egyéb tételek:
(a) hozzájárulnának a békéhez és biztonsághoz vagy aláásnák azokat;
(i) a nemzetközi humanitárius jog komoly megsértésének elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére;
(ii) a nemzetközi emberi jogi normák komoly megsértésének elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére;
(iii) az exportáló Állam által aláírt, terrorizmussal kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek megsértésének minősülő cselekmények elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére;
(iv) az exportáló Állam által aláírt, nemzetközi szervezett bűnözéssel kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek megsértésének minősülő cselekmények elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére.
2. Az exportáló Részes Állam köteles azt is megvizsgálni, hogy vannak-e olyan intézkedések, melyeket az 1. bekezdés (a) és (b) pontjaiban meghatározott kockázatok csökkentése érdekében lehetne foganatosítani, mint például a bizalomerősítő intézkedések vagy az exportáló és importáló Államok által közösen kialakított és egyeztetett programok.
3. Amennyiben az ilyen elbírálást és a rendelkezésre álló kockázatcsökkentő intézkedések áttekintését követően az exportáló Részes Állam arra a következtetésre jut, hogy az 1. bekezdésben felsorolt negatív következmények bármelyikének fennáll a fokozott kockázata, az exportáló Részes Állam nem engedélyezi az exportot.
4. Az elbírálás során az exportáló Részes Államnak számításba kell vennie annak kockázatát, hogy a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyvereket, illetve a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott tételeket nemi alapon elkövetett súlyos erőszakos cselekedetek, vagy nők és gyermekek elleni súlyos erőszakos cselekedetek elkövetésére, vagy az elkövetés elősegítésére használják.
5. Minden exportáló Részes Állam köteles intézkedéseket foganatosítani annak biztosítása érdekében, hogy a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyverek, illetve a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott tételek exportjának engedélye részletes legyen, és annak kiadására az export megtörténtét megelőzően sor kerüljön.
6. Minden exportáló Részes Állam, kérésre, a saját nemzeti törvényeivel, gyakorlatával és előírásaival összhangban hozzáférhetővé teszi a kérdéses engedéllyel kapcsolatos megfelelő információt az importáló Részes Állam, illetve a tranzitban érintett vagy átrakodó Részes Állam számára.
7. Amennyiben az engedély kiadását követően új, releváns információ jut az exportáló Részes Állam tudomására, javasolt, amennyiben szükséges, az importáló Állammal folytatott konzultációt követően újólag elbírálni az exportot.
1. Minden importáló Részes Állam intézkedéseket foganatosít annak biztosítása érdekében, hogy kérésre, saját nemzeti törvényeivel összhangban az exportáló Részes Állam rendelkezésére tudjon bocsátani minden releváns és szükséges információt, ezáltal segítve az exportáló Részes Államot, hogy a 7. Cikk által előírt nemzeti exportengedélyezési eljárást le tudja folytatni. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a végfelhasználási vagy végfelhasználói dokumentációt.
2. Minden importáló Részes Állam intézkedéseket hoz, melyek lehetővé teszik számára, amennyiben szükséges, a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek importjának saját joghatósága alatti szabályozását. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják az import rendszereket.
3. Minden importáló Részes Állam tájékoztatást kérhet az exportáló Részes Államtól bármely függőben vagy folyamatban lévő exportengedélyről, amennyiben az importáló Részes Állam a rendeltetési ország.
Minden Részes Állam megfelelő intézkedéseket tesz, amennyiben szükséges és megvalósítható, a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek joghatósága alá eső területen, a vonatkozó nemzetközi joggal összhangban történő tranzitjának vagy átrakodásának szabályozása érdekében.
Minden Részes Állam, saját nemzeti jogával összhangban, intézkedéseket tesz a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverekre vonatkozóan a saját joghatósága alatt folyó bróker tevékenység szabályozása érdekében. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a brókerek regisztrációs kötelezettségét, illetve bróker tevékenységük megkezdését megelőzően írásos engedély beszerzését.
1. Minden, a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek külkereskedelmével foglalkozó Részes Állam intézkedéseket foganatosít annak megelőzése érdekében, hogy azok illetéktelen kezekbe kerüljenek.
2. Az exportáló Részes Államnak arra kell törekednie, hogy az 5.2. Cikkben megadottak szerint létrehozott nemzeti ellenőrző rendszerén keresztül megelőzze a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutását, elemezve az export eltérítésének kockázatát és olyan kockázatcsökkentő intézkedéseket foganatosítva, mint a bizalomerősítő intézkedések vagy az exportáló és importáló Államok által közösen kialakított és egyeztetett programok. A további megelőző intézkedések, ahol lehet, magukban foglalhatják a következőket: az exportban részt vevő felek vizsgálata; kiegészítő dokumentáció, igazolások és biztosítékok előírása; az export engedélyezésének megtagadása, illetve egyéb megfelelő intézkedések tétele.
3. Az importáló, tranzitban érintett, átrakodó és exportáló Részes Államok, saját nemzeti törvényeikkel összhangban, és amennyiben szükséges és megvalósítható, kötelesek együttműködni és információt cserélni annak érdekében, hogy csökkentsék az illetéktelen kezekbe jutás kockázatát a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek külkereskedelme során.
4. Amennyiben egy Részes Állam tudomást szerez a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásáról a külkereskedelmi tevékenység során, az adott Részes Állam a saját törvényeivel és a nemzetközi joggal összhangban köteles megtenni a megfelelő lépéseket az ilyen eltérítés kezelése érdekében. Az ilyen intézkedések kiterjedhetnek a potenciálisan érintett Részes Államok figyelmeztetésére, a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek eltérített szállítmányainak megvizsgálására, illetve további nyomozati és jogérvényesítő intézkedések foganatosítására.
5. A 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának jobb megértése és megelőzése érdekében ajánlott, hogy a Részes Államok osszák meg egymással az eltérítés megelőzését célzó hatékony intézkedéseikre vonatkozó releváns információkat. Az ilyen jellegű tájékoztatás magában foglalhatja az illegális tevékenységekre, pl. a korrupcióra, a nemzetközi kereskedelmi útvonalakra, az illegális brókerekre, az illegális utánpótlásforrásokra, az elrejtés módszereire, a szokásos elosztópontokra vagy az eltérítéssel foglalkozó szervezett csoportok által használt célállomásokra vonatkozó információkat.
6. Javasolt, hogy a Részes Államok a Titkárságon keresztül tájékoztassák a többi Részes Államot a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása érdekében foganatosított intézkedéseikről.
1. Minden Részes Állam köteles a saját törvényeivel és szabályozásával összhangban nemzeti nyilvántartást vezetni a kiadott exportengedélyekről vagy a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek tényleges exportjáról.
2. Javasolt, hogy minden Részes Állam vezessen nyilvántartást azokról a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverekről, melyeknek végső célállomása az adott Állam területe, illetve amelyek engedéllyel rendelkeznek a joghatósága alá eső területen történő tranzitálásra vagy átrakodásra.
3. Javasolt, hogy minden Részes Állam szerepeltesse ezekben a nyilvántartásokban: a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek mennyiségét, értékét, modelljét és típusát, engedélyezett külkereskedelmi ügyleteit, a ténylegesen leszállított hagyományos fegyvereket, az exportáló Állam(ok), az importáló Állam(ok), a tranzitban érintett és átrakodó Állam(ok), továbbá végfelhasználók adatait, ahogy szükséges.
4. A nyilvántartásokat legalább tíz évig meg kell őrizni.
1. A jelen Szerződés hatálybalépését követő egy éven belül, a 22. Cikkben foglaltakkal összhangban minden Részes Állam köteles kezdeti jelentést benyújtani a Titkárságnak a Szerződés végrehajtása érdekében foganatosított intézkedéseiről, beleértve a nemzeti törvényeket, a nemzeti ellenőrző listákat, továbbá az egyéb rendelkezéseket és adminisztratív intézkedéseket. Minden Részes Állam köteles, szükség szerint, jelenteni a Titkárságnak bármilyen új intézkedését, melyet a Szerződés végrehajtása érdekében tett. A Titkárság köteles a jelentéseket hozzáférhetővé tenni és szétküldeni a Részes Államoknak.
2. Javasolt, hogy a Részes Államok a Titkárságon keresztül jelentsenek egymásnak a 2.1. Cikkben meghatározott, transzferált hagyományos fegyverek idegen kézbe jutásának kezelése során hatékonynak bizonyult intézkedéseikről.
3. Minden Részes Állam köteles évente, május 31 ig bezárólag benyújtani az előző naptári évre vonatkozó jelentését a Titkárságnak a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek engedélyezett vagy tényleges exportjára és importjára vonatkozóan. A Titkárság köteles a jelentéseket hozzáférhetővé tenni és szétküldeni a Részes Államoknak. A Titkárságnak benyújtott jelentés tartalmazhatja ugyanazokat az információkat, amelyeket a Részes Állam a vonatkozó ENSZ keretekben benyújtott, beleértve a Hagyományos Fegyverek ENSZ-nyilvántartását. A jelentésekből kihagyhatók a kereskedelmileg érzékeny vagy nemzetbiztonságot érintő információk.
Minden Részes Állam köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket a jelen Szerződés rendelkezéseit végrehajtó nemzeti törvények és rendelkezések érvényre juttatása érdekében.
1. A Részes Államok saját biztonsági érdekeikkel és nemzeti jogszabályaikkal összhangban együttműködnek egymással, jelen Szerződés sikeres végrehajtása érdekében.
2. Jelen Szerződés arra bátorítja a Részes Államokat, hogy segítsék elő a nemzetközi együttműködést, beleértve a jelen Szerződés – saját biztonsági érdekeikkel és nemzeti jogszabályaikkal összhangban történő – végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó információk cseréjét.
3. Jelen Szerződés arra bátorítja a Részes Államokat, hogy konzultáljanak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyekről, továbbá, hogy – szükség szerint – osszák meg egymással a jelen Szerződés végrehajtását elősegítő információkat.
4. Jelen Szerződés arra bátorítja Részes Államokat, hogy nemzeti jogszabályaikkal összhangban működjenek együtt jelen Szerződés rendelkezései nemzeti szintű végrehajtásának segítése céljából, beleértve az illegális tevékenységekre és szereplőkre vonatkozó információk megosztását, a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek illetéktelen kézbe jutásának megelőzése és felszámolása érdekében.
5. A Részes Államok, amennyiben erről kölcsönösen megállapodnak, illetve ez összhangban áll saját nemzeti jogszabályaikkal, a legnagyobb mértékben segítik egymást a jelen Szerződésből kifolyólag foganatosított nemzeti intézkedések megsértésével kapcsolatos vizsgálatok, nyomozások és bírósági eljárások során.
6. Jelen Szerződés arra bátorítja Részes Államokat, hogy hozzanak nemzeti szintű intézkedéseket és működjenek együtt egymással annak megakadályozása érdekében, hogy a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek külkereskedelme korrupció tárgyává váljon.
7. Jelen Szerződés arra bátorítja a Részes Államokat, hogy osszák meg tapasztalataikat és információikat a jelen Szerződés bármely aspektusa kapcsán levont tanulságokról.
Nemzetközi segítségnyújtás
1. Jelen Szerződés végrehajtása során minden Részes Államnak jogában áll segítséget kérni, beleértve a jogi és jogalkotási segítséget, az intézményi kapacitásépítést, továbbá a műszaki, materiális vagy pénzügyi segítséget. Az ilyen segítségnyújtás magában foglalhatja a készletkezelést, a leszerelési, demobilizációs és reintegrációs programokat, a jogalkotási modelleket és a hatékony végrehajtási gyakorlatot. Minden Részes Állam, melynek módjában áll, felkérés esetén segítséget nyújt.
2. Minden Részes Állam segítséget kérhet, felajánlhat vagy kaphat, egyebek között, az Egyesült Nemzetek, a nemzetközi, regionális, szubregionális vagy nemzeti szervezetek, nem kormányzati szervezetek csatornáin keresztül, illetve kétoldalú alapon.
3. A Részes Államok egy önkéntes alapot létesítenek a jelen Szerződés végrehajtásához nemzetközi segítséget kérő Részes Államok megsegítésére. Javasolt, hogy ehhez az alaphoz minden Részes Állam járuljon hozzá.
A Részes Államok Konferenciája
1. A 18. Cikk alapján létrehozott ideiglenes Titkárság a jelen Szerződés hatálybalépését követően legkésőbb egy éven belül összehívja a Részes Államok Konferenciáját, s azt követően a Részes Államok Konferenciája által meghatározott rendszerességgel.
2. A Részes Államok Konferenciája első ülésén konszenzussal fogadja el saját eljárási szabályait.
3. A Részes Államok Konferenciája elfogadja saját pénzügyi szabályait, csakúgy, mint az általa esetlegesen felállítandó alárendelt testületek finanszírozását irányító szabályokat, illetve a Titkárság működését meghatározó pénzügyi szabályokat. Minden rendes ülésszak során elfogadja a következő rendes ülésszakig terjedő időszakra vonatkozó költségvetést.
4. A Részes Államok Konferenciája:
(a) Áttekinti jelen Szerződés végrehajtását, beleértve a hagyományos fegyverek terén bekövetkezett fejleményeket;
(b) Megfontolás tárgyává teszi és elfogadja a jelen Szerződés végrehajtására és működésére vonatkozó ajánlásokat, különösen a Szerződés egyetemes érvényesülésének előmozdítása terén;
(c) Megfontolás tárgyává teszi a jelen Szerződés 20. Cikk szerinti módosításait;
(d) Megfontolás tárgyává teszi a jelen Szerződés értelmezése során felmerülő problémákat;
(e) Megfontolás tárgyává teszi és meghatározza a Titkárság feladatait és költségvetését;
(f) Megfontolás tárgyává teszi az alárendelt testületek létrehozását annak mértékében, ahogy az a jelen Szerződés működésének javításához szükséges lehet;
(g) Ellát továbbá bármilyen olyan funkciót, amely összhangban áll a jelen Szerződéssel.
5. A Részes Államok Konferenciájának rendkívüli ülésszakait olyan időközönként kell megtartani, amilyet a Részes Államok Konferenciája szükségesnek tart, illetve azokban az esetekben, ha azt bármely Részes Állam írásban kéri, feltéve, hogy ezt a kérést a Részes Államok legalább kétharmada támogatja.
1. Jelen Szerződés létrehoz egy Titkárságot jelen Szerződésnek a Részes Államok általi hatékony végrehajtása támogatására. A Részes Államok Konferenciájának első üléséig a jelen Szerződésből fakadó adminisztratív funkciókat egy ideiglenes Titkárság látja el.
2. A Titkárságot megfelelő személyzettel kell ellátni. A személyzetnek rendelkeznie kell a 3. bekezdésben megadott feladatok eredményes ellátásához szükséges szakértelemmel.
3. A Titkárság a Részes Államoknak tartozik felelősséggel. Egy minimális szervezeti kereten belül a Tikárság az alábbi feladatokat látja el:
(a) Jelentések átvétele, elérhetővé tétele és terjesztése a jelen Szerződés által előírtak szerint;
(b) A nemzeti kapcsolattartók névjegyzékének vezetése és elérhetővé tétele a Részes Államok számára;
(c) A Szerződés végrehajtásával kapcsolatos segítségkérések és felajánlások összeegyeztetésének elősegítése, a nemzetközi együttműködés előmozdítása igény szerint;
(d) A Részes Államok Konferenciája munkájának elősegítése, beleértve a jelen Szerződéssel kapcsolatos találkozók megszervezését és a szükséges szolgáltatások biztosítását; továbbá
(e) A Részes Államok Konferenciája által meghatározott egyéb feladatok ellátása.
1. A Részes Államok kötelesek konzultálni és, kölcsönös egyetértés esetén, együttműködni bármely vita rendezése érdekében, amely a jelen Szerződés alkalmazása vagy értelmezése kapcsán keletkezik, ide értve a tárgyalások, közvetítés, békéltetés, bírósági egyezség útján vagy bármely más békés módon történő rendezést.
2. A jelen Szerződés értelmezése vagy alkalmazása kapcsán egymás között felmerülő bármilyen vita rendezése érdekében a Részes Államoknak, kölcsönös egyetértés esetén, jogukban áll választott bírósághoz fordulni.
1. A jelen Szerződés hatálybalépését követő hat év elteltével bármely Részes Államnak jogában áll javasolni jelen Szerződés módosítását. Ezt követően a Részes Államok Konferenciája a javasolt módosításokat csak háromévente tárgyalhatja meg.
2. A jelen Szerződés módosítására vonatkozó bármely javaslatot írásban kell benyújtani a Titkárságnak, amely a javaslatot a Részes Államok között körözteti legalább 180 nappal a Részes Államok Konferenciájának következő ülése előtt, mely az 1. bekezdés szerinti módosításokat megtárgyalja. A módosítást abban az esetben kell megtárgyalni a Részes Államok Konferenciájának soron következő ülésén, melyen az 1. bekezdés szerint lehetőség van a módosításokkal foglalkozni, ha nem később, mint 120 nappal annak Titkárság általi köröztetését követően a Részes Államok többsége a javaslat megvitatásának támogatásáról tájékoztatja a Titkárságot.
3. A Részes Államok mindent megtesznek annak érdekében, hogy minden módosítás ügyében konszenzus szülessen. Ha nem született megállapodás, noha minden erőfeszítést megtettek a konszenzus elérésére, a módosítást, legvégső esetben, a Részes Államok Konferenciáján megjelent és szavazó Részes Államok szavazatainak háromnegyedes többségével kell elfogadni. E Cikk szempontjából a megjelent és szavazó Részes Államok azokat a Részes Államokat jelölik, amelyek jelen vannak és igennel vagy nemmel szavaznak. A Letéteményes köteles minden Részes Államot tájékoztatni bármely elfogadott módosításról.
4. A 3. bekezdéssel összhangban elfogadott módosítás kilencven nappal azt követően lép hatályba minden Részes Állam számára, mely benyújtotta elfogadó okiratát az adott módosítás vonatkozásában, amikor a módosítás elfogadásakor meglévő Részes Államok többsége letétbe helyezte elfogadó okiratát a Letéteményesnél. Ezt követően minden további Részes Állam vonatkozásában kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy az benyújtotta az adott módosításra vonatkozó elfogadó okiratát.
Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás
1. Jelen Szerződés 2013. június 3-tól kezdődően annak hatálybalépéséig aláírásra nyitva áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén New York-ban.
2. Jelen Szerződést minden aláíró Államnak meg kell erősítenie, el kell fogadnia vagy jóvá kell hagynia.
3. Jelen Szerződés a hatálybalépését követően nyitva áll a csatlakozásra minden olyan Állam számára, amely nem írta alá a Szerződést.
4. A ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.
1. Jelen Szerződés kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a Letéteményesnél letétbe helyezték az ötvenedik ratifikációs, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot.
2. Minden olyan Állam esetében, mely a jelen Szerződés hatálybalépését követően helyezi letétbe ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát, a jelen Szerződés az adott Állam vonatkozásában kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy letétbe helyezte ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát.
Az aláíráskor, illetve ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor bármely Államnak jogában áll nyilatkozni arról, hogy a jelen Szerződésnek az adott Állam számára történő hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kívánja a 6. Cikket és a 7. Cikket.
1. Jelen Szerződés határozatlan időtartamra szól.
2. Nemzeti szuverenitását gyakorolva minden Részes Államnak jogában áll kilépni a Szerződésből. A kilépésről értesítenie kell a Letéteményest, aki értesíti a többi Részes Államot. A kilépési értesítés tartalmazhatja a kilépés okainak ismertetését. A kilépés kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a Letéteményes kézhez vette a kilépési értesítést, kivéve, ha a kilépési értesítés ennél későbbi időpontot jelöl meg.
3. A kilépés következtében az Állam nem mentesül azon szerződéses kötelezettségei alól, amelyek addig keletkeztek, amíg a Szerződés Részese volt, beleértve az általa esetlegesen vállalt bármely pénzügyi kötelezettségeket.
1. Minden Államnak jogában áll megfogalmazni fenntartásait az aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás során, kivéve, ha e fenntartások ellentétesek a jelen Szerződés tárgyával és céljával.
2. A Részes Államoknak bármikor jogukban áll visszavonni fenntartásaikat oly módon, hogy erről értesítik a Letéteményest.
Más nemzetközi megállapodásokhoz fűződő viszony
1. Jelen Szerződés végrehajtása nem jelentheti a Részes Államok által vállalt kötelezettségek sérelmét azoknak a meglévő vagy jövendőbeli nemzetközi megállapodások vonatkozásában, melyeknek részesei, amennyiben azok a kötelezettségvállalások összhangban vannak a jelen Szerződéssel.
2. Jelen Szerződés nem szolgálhat hivatkozási alapul a jelen Szerződés Részes Államai között megkötött védelmi együttműködési megállapodások érvénytelenítéséhez.
Jelen Szerződés Letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára.
Jelen Szerződés eredeti szövegét, melynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövegei egyformán hitelesek, az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
Készült New York-ban, a mai napon, kétezer tizenhárom áprilisának második napján.”
5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § a Fegyverkereskedelmi Szerződés 23. Cikkében meghatározott, a ratifikációs okirat letétbe helyezésére vonatkozó időpontban lép hatályba.
(3) A 4. § a Fegyverkereskedelmi Szerződés 22. cikkében meghatározott időpontban hatályát veszti.
(4) A Fegyverkereskedelmi Szerződés hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott időpontok naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(5) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, valamint a kereskedelemért felelős miniszter gondoskodik.