311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet
egyes bányászattal összefüggő kormányrendeletek módosításáról1
2015.01.11.
A Kormány
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 1–6., 10. és 30. pontjában,
a 2. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 3. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában,
a 4. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3. pontjában,
az 5. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 20. pontjában,
a 6. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 7. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 15. pontjában,
a 8. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 9. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 10. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 11. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 12. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 13. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 23. pontjában,
a 14. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 21. pontjában,
a 15. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 16. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
„(3e) A minősítő bizottság tagjainak megbízatása a miniszter általi megbízással jön létre. A megbízást a tagok részére a koncessziós pályázat benyújtására nyitva álló határidő leteltét megelőzően legalább 30 nappal korábban kell megadni. A minősítő bizottság elnökét, tagját tevékenységéért díjazás illeti meg. A minősítő bizottság elnökének díjazása legfeljebb a tag díjának 120%-a lehet.”
(A bányajáradék számításának alapjául az ásványi nyersanyagnak)
„ac) a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti más hatósági engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított vagy értékesített, továbbá a Bt. 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerint a katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően más célra felhasznált, hasznosított vagy értékesített,” (értékét kell figyelembe venni.)
(A kutatási zárójelentéshez mellékelni kell)
„d) a jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv végrehajtásáról, továbbá a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozatban vagy a koncessziós szerződésben előírt kötelezettségek teljesítéséről készített összefoglalót.”
8/E. § (1) A földtani kutatás során érvényesíteni kell a) a fokozatos, egyenletes és szükséges mértékű megismerést,
b) a kutatási szakaszok egymásra épülését,
c) a szükséges eredmények elérését biztosító, műszakilag és gazdaságilag elérhető legjobb módszer és technológia alkalmazását,
d) a földtani adatok tudományosan megalapozott jellemzését és az adatok bizonytalanságának elemzését, és
e) az adatok megőrzését és reprodukálhatóságát.
(2) A földtani kutatást úgy kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye a földtani környezet eredeti, természetes egyensúlyi állapotának megismerését.
8/F. § (1) A földtani kutatási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a földtani kutatási terület közigazgatási megjelölését és sarokpontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, mélységi lehatárolását,
b) a földtani kutatási tervet,
c) a földtani kutatási tervvel összhangban álló kutatási tervtérképet, és
d) javaslatot a földtani kutatási biztosíték összegére, fajtájára.
(2) A földtani kutatási tervnek tartalmaznia kell:
a) a tervezett kutatás célját és annak indokolását,
b) a területre rendelkezésre álló korábbi – a kutatási célnak megfelelő – földtani ismeretek összefoglalását és értékelését,
c) a kutatási cél elérése érdekében tervezett kutatási feladatokat, megnevezve a kutatni tervezett geológiai képződményt és szerkezetet, és a kutatási feladatok teljesítéséhez szükséges technológia és a biztonsági intézkedések leírását,
d) a tervezett kutatóépítmények felsorolását, helyének és felvonulási útvonalainak leírását,
e) az egyes kutatási tevékenységek
ea) megnevezését és célját,
ec) mennyiségét és kiterjedését,
ed) során alkalmazandó technológiai leírást,
ee) eredményei értékelésének módszertani ismertetését,
ef) kutatási fázisokra való bontását, a fázisok egymásrautaltságát, ütemezését és tervezett időtartamát és a kutatás tervezett befejezésének időpontját,
eg) során várható veszélyeket és az ezek elhárítására tervezett intézkedések leírását,
eh) környezetre és természetre gyakorolt hatásait, valamint az elvégzendő tájrendezési feladatok ütemezését,
f) a kutatóépítményekkel érintett ingatlanok település és helyrajzi szám szerinti megjelölését, valamint ezen ingatlanok tulajdonosainak, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkezőknek a név- és címjegyzékét.
(3) A földtani kutatási terület legfeljebb 400 km2 lehet.
(4) A földtani kutatási tervtérképnek a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó bányabiztonsági szabályzatnak meg kell felelnie.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti kutatási biztosítékra vonatkozó javaslatnak a 25. § (9)–(11) bekezdésének megfelelően tartalmaznia kell a földtani kutatással összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték ismertetését. (6) A földtani kutatási engedélyben a bányafelügyelet meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket, a kutatási terület közigazgatási megjelöléseit, a kutatási terület mélységi lehatárolását és sarokpontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, valamint dönt a kutatási terv tartalmának elfogadásáról.
(7) A földtani kutatási engedély módosítására – ide nem értve a kutatási időszak hosszabbítását – a földtani kutatás engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A földtani kutatásra jogosult szervezet köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját a kutatás megkezdését megelőzően legalább 8 nappal korábban a bányafelügyeletnek és a kutatási tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának írásban bejelenteni.
8/G. § (1) A földtani kutatás eredményéről készített összefoglaló földtani jelentést földtani szakértőnek kell ellenjegyeznie. (2) Az összefoglaló földtani jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a földtani kutatásra jogosult szervezet megnevezését és a kutatási engedélyt tartalmazó határozat számát,
b) a földtani kutatás konkrét célját és a kivitelezők megnevezését,
c) a földtani kutatási terület földtani felépítésének leírását és a terület határain túlnyúló földtani és vízföldtani egységbe való beillesztését,
d) az elvégzett felszíni és felszín alatti kutatásokat, azok módszereit,
e) a földtani kutatás céljának megfelelően a megkutatott geológiai képződmény és szerkezet környezetének különösen ásvány-kőzettani, geomechanikai, geotechnikai, geokémiai, szedimentológiai, rétegtani, tektonikai, hidrogeológiai geomikrobiológiai, geofizikai, radiometriai jellemzőit,
f) a megkutatott térrész komplex földtani fejlődéstörténetét,
g) a korábbi és a tárgyi kutatás adatainak, eredményeinek ismertetését,
h) a kutatási eredmények a kutatási célnak megfelelő összefoglalását és értékelését,
i) a felhasznált szakirodalom listáját, megadva a szerzőjét, kiadásának évét, címét és a megjelenés, illetve kézirat esetén a fellelhetőség helyét.
(3) Az összefoglaló földtani jelentéshez mellékelni kell:
a) a földtani kutatás alapadatait,
aa) a kutatóépítmények és mintavételi helyek térben (x, y, z koordináták) és időben (készítésének kezdő és befejező dátumát) rögzített adatait,
ab) a földtani kutatás céljának megfelelően a geofizikai alap- és értelmezett mérések dokumentációit, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti vizsgálatok adatait, ac) az anyagvizsgálati eredményeinek dokumentálását, egyértelműen megfeleltetve a kutatási létesítményeket és mintavételi helyeket, a mintavételezés módjával, időpontjával valamint a különböző vizsgálatot végző laboratórium illetve szakintézmény megnevezését,
b) a kiértékeléshez felhasznált összehasonlító adatokat, azok származási helyét,
c) a kutatási terület átnézeti és topográfiai térképét a kutató létesítmények feltüntetésével, a kutatási terület földtani és a (2) bekezdés e) pontja szerinti vizsgálatok alapján készített térképét, ami összhangban van a jelentés tartalmával, és az ezek értelmezését elősegítő szelvényeket, táblázatokat, fotódokumentációt, d) a külön – a földtani kutatás keretein belül – készült szakanyagokat és szakértői jelentéseket.
(4) A földtani kutatást végzőnek az alkalmazott technikai eszközöknek és eljárásoknak olyan leírását kell elkészítenie, amely alapján a vizsgálat reprodukálható.
(5) A bányafelügyelet az összefoglaló földtani jelentést elfogadja, ha a bányafelügyelet a (2) bekezdés h) pontja szerinti értékeléssel egyetért. 8/H. § (1) A földtani kutatás során nyert, illetve felhasznált, valamint a korábbi adatokból felhasznált adatokat egységes digitális és térinformatikai adatbázisba kell szervezni olyan részletességgel és formában, hogy azokból a következtetések utólagosan is reprodukálhatók legyenek. (2) Ha az engedélyes nem tesz eleget a 10/B. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének, az engedélyes összefoglaló földtani zárójelentés elfogadása iránti kérelme nem hagyható jóvá.” „(4f) Ha a bányatelek megosztással olyan bányatelek is létrejön, amely kitermeléssel nem érintett, e bányatelek esetében a kitermelés megkezdésére vonatkozó határidő kezdő napja a megosztott bányatelket megállapító határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napja.”
„(1) Az üzemszerű kitermelés megkezdésére előírt határidőt
határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától kell számítani.
(1a) Az üzemszerű kitermelés megkezdésére előírt határidő meghosszabbítása iránti kérelmet az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti határidő lejárta előtt kell a bányafelügyelethez benyújtani.” „(5) A Bt. 29. § (1) bekezdése szerinti együttes kitermelés esetében a műszaki üzemi tervhez mellékelni kell az együttes művelési tervet. A bányafelügyelet a műszaki üzemi tervet az együttes művelési terv alapján engedélyezi.” (A műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell)
„g) az engedélyezett ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló rétegrepesztést, rétegsavazást, víz- és gázbesajtolást, vagy rétegenergia-pótlást.”
„(2a) A bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló, a szénhidrogén kutatása és kitermelése során alkalmazott rétegrepesztést, rétegsavazást, gázbesajtolást, rétegenergia-pótlást, valamint a rétegrepesztési technológia és rétegenergia pótlás céljából alkalmazott vízbesajtolást a szénhidrogének feltárására, kitermelésére készített műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi.
(2b) A bányafelügyelet a (2a) bekezdésben megjelölt műveleteket akkor engedélyezi, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal bizonyított, hogy a mélyszinti injektálás, a mélyszinti besajtolás vagy a visszasajtolás más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe történik, amely a szennyező anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, és a) a műveletből eredően a felszín alatti vízre vonatkozó minőségromlás veszélye kizárt,
b) a művelet nem veszélyezteti a környezeti elemek – különösen a felszín alatti vizek – mennyiségi és minőségi viszonyait, és
c) az a) és b) pontban foglaltak teljesülése a bányavállalkozó által folyamatosan ellenőrzött és az ellenőrzés dokumentált.”
„(5) A biztonsági övezeten belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz, felújításhoz szükséges tevékenységek, beleértve az építési tevékenységet is, folytathatók, az ehhez szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők. Az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával más személy a biztonsági övezetben végezni kívánt tevékenységhez szükséges létesítményeket, anyagokat ideiglenesen elhelyezheti.”
„(7) Az építési tevékenység fővállalkozó kivitelezőjének – át nem hárítható felelősséggel – gondoskodnia kell
a) a kivitelezési munka megkezdése előtt az üzemeltető szakmai felügyelete mellett a keresztezett létesítmény nyomvonalának és a (6) bekezdés szerinti övezet kijelöléséről, b) a kijelölt övezetnek az építési tevékenység alatti fenntartásáról,
c) a keresztezett létesítmény feltárásáról, és
d) a keresztezés takarása előtt az üzemeltető értesítéséről.
(7a) A (7) bekezdés a) pontja szerinti kijelölés helyességéért az üzemeltető a felelős. A kijelölés úgy is teljesíthető, hogy a fővállalkozó kivitelező a kijelölést az üzemeltetőtől megrendeli. A kijelölés szakmai felügyeletével kapcsolatos költségeket a kivitelező köteles viselni.” „(5) A bányavállalkozó a bányászati tevékenységek elvégzésére, valamint a gázipari engedélyes a gázüzemi tevékenység irányítása és felügyelete kivételével a gázüzemi tevékenységek elvégzésére más személlyel (a továbbiakban: vállalkozó) szerződést köthet, ha a vállalkozó a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat.”
„(5b) A vállalkozó, valamint az alvállalkozó igénybevételét az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a bányakapitányságnak be kell jelenteni. A bányavállalkozó és a gázipari engedélyes úgy felel a vállalkozónak, illetve alvállalkozónak a Bt. és e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítéséért, mintha a tevékenységet maga végezné.” „24. § (1) A bányászati tevékenység befejezése után a Bt. 39. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján elrendelt építési tilalom vagy korlátozás abban az esetben szüntethető meg, ha a bányakapitányság megkereste az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. a) a megszüntetett (felszámolt) sajátos építmény, vagy a bányászati tevékenység hatásával érintett terület EOV rendszer szerinti koordinátáit,
b) az építési tilalom vagy korlátozás elrendelése kezdeményezésének indokát, és
c) a tilalomra vagy korlátozásra javasolt terület nagyságát.”
„25. § (1) A Bt. 41. §-a alapján kiszabott bírság összegének felső határa tízmillió forint. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a határozatban megállapított határidőre nem szünteti meg vagy a jogsértést ismét elköveti, a bírság ismételten kiszabható, amelynek felső határa harmincmillió forint. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírságok mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a) a jogsértés felróhatóságára és
b) a jogsértés veszélyeztető jellegére.
(4) A jogosulatlan vagy szabálytalan bányászati tevékenység kivizsgálása során a bányakapitányság – a tevékenységet végző költségére – elrendelheti a kitermelőhely hites bányamérővel történő geodéziai bemérését és a kitermelt ásványvagyon mennyiségének és fajtájának földtani szakértő bevonásával történő meghatározását.
(5) Jogosulatlan bányászati tevékenység folytatása esetén a kitermelt ásványi nyersanyag értékét az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott fajlagos érték alapján kell kiszámítani.
(6) Szabálytalan bányászati tevékenység esetében az ingatlan eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatot a bányakapitányság megküldi a földhivatalnak.
(7) A bányakapitányság a bányászati jog átruházásához előírt hozzájárulás iránti, valamint a műszaki üzemi terv, illetve módosításának jóváhagyására irányuló kérelem elbírálása során dönt a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságáról és teljesítésének módjáról. A kérelemhez a bányavállalkozó köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet, és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot mellékelni.
(8) A biztosítékot bányatelkenként, illetve geotermikus védőidomonként kell meghatározni. Ha a bányavállalkozó jogosultságában több bányatelek, illetve geotermikus védőidom is van, a biztosítékot összevontan is szolgáltathatja, azonban az összevont biztosíték nagysága nem lehet kisebb, mint az egyes bányatelkekre, illetve geotermikus védőidomokra meghatározott biztosítékok együttes összege. A biztosíték mértéke nem haladhatja meg a kétmilliárd forintot.
(9) A költségtervet a bányavállalkozónak úgy kell elkészítenie, mintha harmadik személy végezné el a bányavállalkozót terhelő kötelezettségekből fakadó feladatokat
b) az újrahasznosítási célra,
c) a hulladékkezelő létesítmény várható környezeti hatására (különösen annak osztályára, a hulladék jellemzőire és a tájrendezett terület jövőbeni felhasználására),
d) a bányaüzem területén, a műszaki üzemi terv(ek) alapján igénybevett, vagy igénybe venni kívánt ingatlanok még nem tájrendezett területére,
e) a tájrendezés során alkalmazni kívánt gépi berendezések igénybevételének költségére,
f) a tájrendezés során felhasználandó idegen beszerzésű anyagok szállítási költséggel növelt értékére,
g) a külön jogszabály szerinti környezetkárosodás enyhítésére, a károsodást megelőző vagy ahhoz közeli, kielégítő állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által a károsodást megelőzően nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására
(10) Ha a műszaki üzemi terv teljesítési ideje meghaladja a két évet, a költségterv alapján elfogadott biztosíték összegét a jóváhagyott műszaki üzemi terv teljesítési idejének megfelelően, a műszaki üzemi terv jóváhagyását megelőző évre vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közétett ipari árindexszel növelten kell megállapítani.
(11) A (7) bekezdésben meghatározott biztosítékként hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodás – garanciaszerződés, garanciavállaló nyilatkozat, biztosítási szerződés alapján kiállított, garanciát tartalmazó biztosítói kötelezvény, hitelintézet vagy biztosító szerződésben vállalt készfizető kezessége –, zálogjog, óvadék vagy a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján megállapított támogatás szolgálhat. (12) Zálogjogszerződés vagy óvadéki szerződést a bányafelügyelettel kell megkötni. Zálogként – kivéve, ha a biztosítékul felajánlott ingatlan zálogjogosultja az MBFH – csak per-, teher- és igénymentes ingatlan vagy dolog szolgálhat. Óvadékként csak pénz szolgálhat, amelyet a bányavállalkozó a bányafelügyelet hatósági letéti számláján köteles elhelyezni.
(13) A (12) bekezdés szerinti szerződés hatályát – a biztosítékadási kötelezettség fennállását – a szerződés jogalapját képező (7) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat hatálya nem érinti. (14) A biztosíték igénybevételére a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozata alapján kerülhet sor. A bányafelügyelet kérelemre vagy hivatalból a biztosíték felszabadításáról dönt, ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységéből eredő kötelezettségeit a bányafelügyelet jogerős döntése alapján teljesítette, más a bányafelügyelet által elfogadott biztosítékot adott vagy bányászati jogát érvényesen másra átruházta. A biztosíték felszabadításáról rendelkező határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napján a (12) bekezdés szerinti szerződés megszűnik. (15) Ha a bányavállalkozó a biztosítékot hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodással nyújtja, és a fedezeti megállapodás lejárati idejét megelőző harminc nappal az újabb fedezeti megállapodást nem nyújtja be a bányafelügyeletnek, vagy más biztosítékot a bányafelügyelet nem fogad el, a bányafelügyelet a biztosíték összegét igénybe veszi (a biztosítéki összeget lehívja), egyben a bányászati tevékenység végzését felfüggeszti. Ha a bányafelügyelet a bányászati tevékenység végzését felfüggesztő határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válását követő kilencven napon belül a bányavállalkozó által adott biztosítékot elfogadja, a lehívott biztosítéki összeget a bányavállalkozónak visszautalja.
(16) A meg nem fizetett bányajáradék, jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéke, a felügyeleti díj, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díj, valamint ezek késedelmi kamatai behajtása érdekében a bányafelügyelet megkeresi az adóhatóságot.
(17) A jogosulatlan bányászati tevékenység ügyében hivatalból indult eljárásáról a bányakapitányság értesíti a jegyzőt, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát és az elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, kulturális örökségvédelmi, valamint talajvédelmi hatóságot.
(18) Föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelése esetén a biztosíték összege nem lehet kevesebb kétszázmillió forintnál.”
„(2) Nem fogadható el a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat, ha a garantőr vagy külföldi garantőrt felülgarantáló hitelintézettel szemben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor. (3) A garanciaszerződésnek, illetve a garanciavállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell
a) a garantőr megnevezését, bankszámlaszámát,
b) az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel nem rendelkező külföldi hitelintézet garantőr esetén a felülgarantáló bank (hitelintézet) megnevezését, bankszámlaszámát,
c) a megbízó nevét, címét, pénzforgalmi számlaszámát, adószámát,
d) a garancia összegét számmal és betűvel,
e) a garancia érvényességének kezdő és végső időpontját,
(A bányafelügyelet a földtani közeg veszélyei elleni védelem hatáskörében eljárva)
„a) elrendelheti a veszélyeztető állapot megszüntetését, valamint ellenőrzi annak végrehajtását,”
32/A. § (1) A komplex műveleti terv jóváhagyása iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét, amennyiben az nem az engedélyes, és
b) a felelős műszaki vezetőre és helyettesére vonatkozó bejelentést és a foglalkoztatására vonatkozó megállapodást.
(2) A komplex műveleti terv műszaki leírásból, térképből és mellékletekből áll.
(3) A műszaki leírásnak tartalmaznia kell:
a) a Bt. 47. § (3) bekezdése szerinti igazolást, valamint az anyagnyerő hely létesítés szükségességének indokolását, b) a tervezett anyagnyerő hely lehatárolását (közigazgatási egység, helyrajzi szám) és a lehatárolás indokolását,
c) az előzetesen elvégzett talajmechanikai kutatás (vizsgálat) eredményét, a fellelt ásványi nyersanyag azonosítását, összetételét,
d) a kitermelni tervezett nyersanyag mennyiségét,
e) a tervezett kitermelési technológia ismertetését, az üzemeltetés tervezett időtartamát és a tevékenységek ütemezését,
f) a kitermelés miatt eltávolított, megőrzendő (mentett) humuszos talaj lerakásának módját és helyét,
g) a kitermeléssel érintett ingatlanok és építmények védelmét biztosító, a védő- és határpillérek méretezéséről szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról szóló rendelet szerinti határ (védő) pillér kijelölését,
h) a kitermelés helyének megszüntetési módját, a tájrendezési, rekultivációs feladatokat,
i) a kitermelés környezetre, természetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros környezeti, természeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket,
j) a kitermeléssel érintett régészeti örökség megóvásának módozatait.
(4) Az anyagnyerő hely térképét terepi geodéziai mérés alapján kell 1:1000, vagy nagyobb méretarányban elkészíteni.
(5) Az anyagnyerő hely (4) bekezdés szerint elkészített térképén fel kell tüntetni: a) az anyagnyerő helyen lévő természetes földfelszín domborzati viszonyait, geodéziai felmérés alapján,
b) az eredeti terepfelszín helyszíni mérésből származó magassági adatait,
c) a maximális talajvízszintet,
d) az anyagnyerő hellyel, illetve a kitermelés hatásával érintett építményeket, álló- és folyóvizeket, és a kijelölt védőpillért,
e) a szállítási útvonalat, és
f) a kitermelés miatt eltávolított humusz lerakásának helyét.
(6) A térképet hites bányamérőnek kell ellenjegyezni.
(7) A komplex műveleti tervhez mellékelni kell:
a) az igénybe venni tervezett ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével) az ingatlan igénybevételre kötött megállapodás egy példányát,
b) termőföld esetében a más célú hasznosítást engedélyező jogerős ingatlanügyi hatósági határozatot, erdő esetében a jogerős igénybevételi engedélyt,
c) a jogerős vízjogi létesítési engedélyt,
d) védett természeti terület vagy Natura 2000 terület esetében a jogerős környezetvédelmi engedélyt vagy azt a határozatot, amelyben a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység nem környezetvédelmi engedély köteles,
e) a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet, és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot,
f) a tevékenységgel érintett közmű esetén a közmű üzemeltető nyilatkozatát.
32/C. § Az anyagnyerő hely helyreállítását az engedélyes köteles harminc napon belül a bányafelügyeletnek bejelenteni és az anyagnyerő hely megszüntetésének elfogadását a bányafelügyelettől kérelmezni. A kérelemhez mellékelni kell: b) a kitermelt töltésanyag mennyiségére vonatkozó kimutatást és a felhasználására, beépítésére vonatkozó igazolást.
32/E. § A bányafelügyelet az éves költségvetési tervében elkülönített keretet biztosít a biztonsági- és munkavédelmi kutatásokra, valamint ezek megvalósítására, az ipartörténeti jelentőségű bányászati emlékek felkutatására és megőrzésére, a bányász szakma hagyományainak ápolására, a bányászati szakirodalom támogatására, továbbá az e tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítására. A keret felhasználásról az MBFH elnöke dönt.” (E rendelet alkalmazásában:)
„10. Hasznosított geotermikus energia mennyiség: a kitermelt, +30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiség energetikai célra hasznosított része.”
a) 2. § (4) bekezdésében az „és a minősítő bizottság tagjainak” szövegrész helyébe a „valamint a minősítő bizottság tagjainak, elnökének” szöveg,
b) 6. § (4) bekezdésében a „koordinátáival,” szövegrész helyébe a „koordinátáival, a kutatási terület alap- és fedőlapját,” szöveg,
c) 21. § (5a) bekezdésében a „bányavállalkozó” szövegrész helyébe a „bányavállalkozó és a gázipari engedélyes” szöveg,
d) 25/A. § (1) bekezdésében az „olyan eredeti bankgarancia” szövegrész helyébe az „olyan eredeti garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat” szöveg
21. § (1) Hatályát veszti a Vhr.
2. A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet módosítása
23. § A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésében „a külön jogszabályban meghatározott piacfelügyeleti hatóság” szövegrész helyébe „a bányafelügyelet, mint piacfelügyeleti hatóság” szöveg lép.
„Fennmaradási engedélyezési eljárás
13/B. § (1) A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárásban az építési jogosultság igazolásán túl a használatbavételi engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A bányafelügyelet a fennmaradási engedélyt megadja, ha a megépített nyomástartó berendezés megfelel a jogszabályokban foglalt követelményeknek.
(3) A fennmaradási engedély egyben a nyomástartó berendezésre vonatkozó használatbavételi engedély is.
(4) A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén rendelkezni kell a nyomástartó berendezés bontásáról vagy műszaki felszámolásáról és az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállításáról.”
„A bírság mértéke és megfizetése
a) engedély nélküli építés esetében, ha
aa) a nyomástartó berendezés 100 m3 alatti, 500 000 Ft,
ab) a nyomástartó berendezés 100 m3 feletti, 1 000 000 Ft,
b) engedélytől eltérő építés esetében, ha
ba) a nyomástartó berendezés 100 m3 alatti, 250 000 Ft,
bb) a nyomástartó berendezés 100 m3 feletti, 500 000 Ft.
(2) A bírságot fizetési számlára történő készpénz befizetéssel, vagy átutalással az azt megállapító jogerős és végrehajtható döntésben előírt határidőn belül a bányafelügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179-00000000 számú számlájára kell befizetni. A fizetési számlára történő készpénz befizetésen vagy az átutalási megbízáson a döntés számát is fel kell tüntetni.”
(A Kormány a vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárásban,)
„e) ha az építési tevékenység
ea) külterületen felszínmozgás veszélyes vagy bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg, az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata szakkérdésében,
eb) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelőség vizsgálata szakkérdésben első fokú eljárásban az illetékes bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt,”
(szakhatóságként jelöli ki.)
c) 3/C. §-ában a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg,
9. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről,
valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló
362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása
„(4) A Kormány a mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban, ha a tereprendezés
a) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja – az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelőség vizsgálata szakkérdésben –, vagy b) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár, a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módja meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása szakkérdésben
a bányakapitányságot szakhatóságként jelöli ki.”
11. Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós,
valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló
112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet módosítása
„(4) A Kormány a mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, ha a tereprendezés
a) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja – az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelőség vizsgálata szakkérdésben –, vagy b) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár, a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módja meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása szakkérdésben
a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.”
13. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet módosítása
„6. § (1) Az elvi építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás kivételével az építésügyi hatósági engedély megadásához, valamint a bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenység végzéséhez az építési tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében az építési jogosultságot igazolni kell. (2) A jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetében az építmény bontására irányuló építésügyi hatósági engedély megadásához a jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata is szükséges.
(3) Az építési jogosultság a következő okiratokkal igazolható:
a) az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az érintett földrészlet tekintetében az építtető tulajdonjogának fennállására vonatkozó nyilatkozatával, vagy tulajdonilap-másolattal,
b) jogerős bírósági vagy jogerős és végrehajtható hatósági határozattal,
c) nem az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az ingatlan tulajdonosának, közös tulajdon esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal,
d) társasház esetében közgyűlési határozattal vagy
e) szövetkezet esetében a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával.
(4) A (2) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A (3) bekezdés a) pontja szerint, ha az építtető tulajdonjogának fennállására vonatkozóan nyilatkozattal igazolja építési jogosultságát, a bányafelügyelet a nyilatkozatban foglaltak valódiságát az elektronikus szolgáltatásokat nyújtó országos földhivatali rendszeren, a TAKARNET-en keresztül, az érintett ingatlanok tulajdonilap-másolatának elektronikus formában történő lekérdezésével ellenőrzi. 38. § Hatályát veszti az R2.
„2. A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély”
40. § Az R3. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben a bányafelügyelet meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket, a kutatási területtel érintett település nevét és az érintett ingatlanok helyrajzi számát és a kutatási terület sarokpontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, valamint elfogadja a kutatási munkaprogram tartalmát. (2) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási területet a 2. melléklet I. pontja szerint blokkokban kell megállapítani úgy, hogy egy kutatási területen belül minden blokk legalább egy határoló oldallal érintkezzen a szomszédos blokkal. (3) Egy kutatási blokk területe legfeljebb 400 km2 lehet.
(4) A bányafelügyelet a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély iránti kérelmet elutasítja a kérelemben megjelölt kutatási terület azon részére, amelyre másnak a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyt adtak ki.
(5) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben meghatározott kutatási területen, a kutatási idő leteltéig, a kutatási engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem egyeztethető bányászati tevékenység nem engedélyezhető.”
41. § Az R3. 3. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély módosítása és átruházása”
„(1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházása iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházására vonatkozó, közokiratba vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megállapodást,
b) az átvevő közokiratba vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglalt nyilatkozatát a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben foglalt tevékenységgel összefüggésben az átadót terhelő kötelezettségek átvállalásáról,
c) az átvevő ajánlatát a kutatási biztosítékra, amely nem lehet kevesebb az átadó által nyújtott biztosítéknál,
d) a tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételek, szakmai és egyéb követelmények teljesítésének igazolását,
e) az átadó által megépített létesítmények tulajdon-, használati jogának rendezésére vonatkozó megállapodást,
f) az átadó nyilatkozatát a kutatási engedélyt terhelő jogokról,
g) az átvevő – a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó, a számvitelről szóló törvénynek megfelelő – éves beszámolóját, vagy új szervezet esetében a 3 évre szóló auditált üzleti tervét,
h) a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó, az átvevő szakmai tevékenységét és kötelezettségei teljesítését bemutató beszámolót, valamint
i) az átvevő fizetőképességét igazoló pénzintézeti igazolást.”
„a) a szén-dioxid geológiai tárolása érdekében a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási tevékenységet kutatási engedély nélkül folytatja 100 000 000 forintig,”
(terjedhet a bányafelügyelet által kiszabható bírság mértéke.)
b) 6. § (1) bekezdésében a „földtani kutatás” szövegrész helyébe a „szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás” szöveg,
c) 7. § (2) bekezdésében a „földtani kutatási engedélyt” szövegrész helyébe a „szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyt” szöveg,
15. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása
47. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
1. melléklet a 311/2014. (XII. 1.) Korm. rendelethez
„II. A vezetékjogi dokumentáció tartalma:
1. A vezeték nyomvonalát és a biztonsági övezet nagyságát (sávját) ábrázoló, ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán készített legfeljebb M 1:500, de legalább M 1:4000 méretarányú helyszínrajz. A helyszínrajz egyedi rajzszáma és megnevezése.
2. A vezeték műszaki jellemzőinek felsorolása (vezeték anyaga, névleges nyomása, átmérője).
3. A vezetékjoggal érintett ingatlanokra vonatkozó, és az illetékes járási földhivatal által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz és terület kimutatás.
4. Üzemeltetésre vonatkozó vezetékjog esetén a megépített vezeték használatbavételi engedélyének iktatószámára történő hivatkozás, és a megépített vezeték megvalósulási térképe.
5. A vezetékjog alapítására vonatkozó ajánlat megküldését bizonyító irat.”
2. melléklet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez
|
|
(Bevonás és közreműködés feltétele) |
(Szakkérdés) |
(Első fokú eljárásban) |
(Másodfokú eljárásban) |
|
(6.) |
Ha az építési tevékenység
a) külterületen
felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg;
vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. |
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. |
bánya-
kapitányság |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
3. melléklet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez
|
(A.
Sorszám) |
(B.
A tevékenység megnevezése) |
(C.
Küszöbérték, feltétel) |
|
„19a. |
Vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények építéséhez szükséges ásványi nyersanyagot biztosító anyagnyerő hely |
védett természeti területen, Natura 2000 területen” |
4. melléklet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez
|
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
|
(5.) |
Ha az építési tevékenység
a) külterületen felszínmozgás veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. |
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek
megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. |
bánya-
kapitányság |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
5. melléklet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez
|
|
(Bevonás és közreműködés feltétele) |
(Szakkérdés) |
(Elsőfokú eljárásban) |
(Másodfokú eljárásban) |
|
(10.) |
Ha az építési tevékenység
a) külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. |
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. |
bánya-
kapitányság |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
6. melléklet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez
|
|
(Bevonás és közreműködés feltétele) |
(Szakkérdés) |
(Első fokú eljárásban) |
(Másodfokú eljárásban) |
|
(10.) |
Ha az építési tevékenység
a) külterületen
felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. |
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. |
bánya-
kapitányság |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
7. melléklet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez
|
|
(Bevonás és közreműködés feltétele) |
(Szakkérdés) |
(Eljárás) |
(Eljáró hatóság) |
|
(3.1.) |
A nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatára és értékelésére, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapítására, a nukleáris létesítmény létesítésére, végleges leállítására irányuló eljárásban. |
A nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatára és értékelésére, a telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapítására, valamint tervezésére vonatkozó, földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata.
A nukleáris létesítmény építése során kitermelni tervezett
ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása.
Nukleáris létesítmény végleges leállítása esetén a földtani és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. |
a) telephely vizsgálati és értékelési engedély,
b) telephely engedély,
c) létesítési engedély,
d) végleges leállítási engedély |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes bányakapi-tánysága |
8. melléklet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez
|
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
|
(9.) |
A radioaktívhulladék-tároló létesítmény esetén. |
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, bányászati és
műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata.
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények építése során kitermelni tervezett
ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája,
a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. |
a) telephely kutatási keretprogram engedély,
b) (fázisonkénti) telephelykutatási engedély
c) telepítési engedély
d) létesítési engedély,
e) üzemeltetési engedély,
f) lezárási engedély |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes bánya-
kapitánysága
|
|
(10.) |
A radioaktívhulladék-tároló létesítmény építményeire vonatkozó eljárásokban, ha annak földtani vonatkozása is van, illetve az építés során ásványi nyersanyagot termelnek ki. |
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, bányászati és
műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata.
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények építése során kitermelni tervezett
ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. |
építési (bontási) és használatbavételi engedély |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes bányakapitánysága |
|
(11.) |
A radioaktívhulladék-tároló létesítmény átalakítása esetén, ha annak földtani vonatkozása is van, illetve az átalakítás során ásványi nyersanyagot termelnek ki. |
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, bányászati és
műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata.
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények átalakítása során kitermelni tervezett
ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája,
a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. |
radioaktív-
hulladéktároló létesítmény átalakításának engedélyezése |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes bánya-
kapitánysága |
9. melléklet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez
1. Az építtető megnevezése.
2. Az építési tevékenységgel érintett ingatlanok címe, helyrajzi száma.
3. Az építési tevékenység rövid leírása.
4. A sajátos építmény rendeltetésének megnevezése.
5. Az építtető nyilatkozata arról, hogy az építési tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében a vezetékjog bejegyzését kezdeményezték, illetve a Bt. 38/A. § (5b) bekezdés szerinti megállapodást megkötötték. 6.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
7. A felelős műszaki vezető adatai:
7.1. Neve és névjegyzéki jele.
7.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
8. Az építési műszaki ellenőr adatai:
8.1. Neve és névjegyzéki jele.
8.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
9. A kiviteli tervek készítőjének adatai:
9.1. Neve és jogosultsági száma.
9.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
10. A tervellenőr adatai:
10.1. Neve és jogosultsági száma.
10.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.”
10. melléklet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez
(A bányafelügyelet szakhatósági állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció)
„2. Az építési tevékenység során kitermelni tervezett ásványi nyersanyag fajtáját és mennyiségét meghatározó összefoglaló jelentés.”
11. melléklet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez
|
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
(E) |
|
(15.) |
Ha az építési tevékenység
a) felszínmozgás-
veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy
c) során több mint
500 m3 ásványi nyersanyag mennyiséget termelnek ki. |
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. |
a) építési,
b) összevont,
c)
d) használatba-
vételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
|
bánya-
kapitány-
ság |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
12. melléklet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez
|
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
|
(18.) |
Ha az építési tevékenység
a) külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és
az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. |
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. |
bányakapitányság |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
