268/2014. (XI. 3.) Korm. rendelet
egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2014.11.04.
„(1) A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az Nkt. 44. § (5) és (7) bekezdésében meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadói és a pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi. A pedagógiai szakszolgálat képviselője azon pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő személy részére is kezdeményezi oktatási azonosító szám kiadását a KIR honlapján keresztül az Nkt. 44. § (5) bekezdés a)–j) és m)–o) pontjában meghatározott adatok megküldésével, aki nem áll jogviszonyban nevelési-oktatási intézménnyel és nincs oktatási azonosító száma.”
A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT INTEGRÁLT NYOMON KÖVETŐ RENDSZER MŰKÖDTETÉSE, AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE
44/H. § (1) Az integrált nyomon követő rendszerbe (a továbbiakban: INYR) való adatrögzítéssel történő adatszolgáltatás a Hivatal által e célból kialakított, központi szerverén működtetett, webes kezelőfelületen történő adatrögzítéssel valósul meg. (2) A Hivatal az Nkt. 44/A. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a pedagógiai szakszolgálati intézmények megkeresésére interfész kapcsolaton, biztonságos csatornán keresztül megküldi az INYR részére. (3) Az INYR-be történő adatszolgáltatásért, valamint a szolgáltatott adatok hitelességéért a pedagógiai szakszolgálatnak a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó munkatársa felel.
(4) A Hivatal az INYR működtetése során biztosítja, hogy jogosulatlan személyek az INYR-ben szereplő adatokhoz ne férjenek hozzá.
(5) A Hivatal a központi szerverén folyamatosan naplózza az INYR-rel kapcsolatos nyilvántartási, adatrögzítési eseményeket, az adatkezeléssel nem járó adatlekérdezéseket, valamint gondoskodik ezek visszakereshetőségéről.
44/I. § (1) Az adatok INYR-ben történő rögzítése a pedagógiai szakszolgálati ellátás része. (2) Az adatrögzítésért felelős munkatárs részére az INYR-be történő belépéshez a Hivatal belépési azonosítót képez, amelyet az intézményvezető útján megküld az érintett részére.
(3) A pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője haladéktalanul köteles a Hivatalnak bejelenteni, ha az adatrögzítésre jogosult munkatárs adataiban változás következett be, vagy a pedagógiai szakszolgálati intézménnyel fennálló jogviszonya megszűnt.”
„3/A. § A Hivatal ellátja az Nkt. 44/A. §-ban meghatározott integrált nyomon követő rendszer (a továbbiakban: INYR) adatkezelői feladatait.”
„18/A. § A Hivatalnak az INYR-rel összefüggő feladatai ellátásához szükséges nyilvántartások működését szolgáló elektronikus adatbázisok és alkalmazások üzemeltetésével, valamint az adatkezeléshez kapcsolódó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatfeldolgozói feladatokat az e rendelet által üzemeltetésre, fejlesztésre és adatfeldolgozásra kijelölt szervezet látja el.”
(A minősítő vizsga részei:)
„a) a pedagógus legalább két foglalkozásának, tanórájának látogatása és elemzése, ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása – ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását –, valamint”
„(7) Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása – ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását –, a minősítő bizottság a pedagógus legalább kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ. A portfólióvédés alkalmával a pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a minősítő bizottság tagjainak kérdéseire.”
„(5) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több
a) heti tizennyolc óránál,
b) óvodapedagógus esetén huszonöt óránál,
c) vezetőpedagógus esetében tíz óránál, vezető óvodapedagógus esetében huszonkettő óránál,
továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.”
„(6a) Aki köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be, a megbízás vagy a munkakör betöltésének ideje alatt akkor is besorolható Mesterpedagógus fokozatba, ha az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt.”
„(1) Az a Pedagógus II. vagy az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr.univ.) rendelkezik, rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, továbbá rendelkezik tizennégy év szakmai gyakorlattal, a Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt. A minősítési eljárást sikeresen teljesítő pedagógust Kutatótanár fokozatba kell besorolni.”
„(5) Az intézményvezető vagy az általa megbízott pedagógus kivételével a minősítő bizottság tagja, valamint a minősítő bizottság elnöke csak az értékelt pedagógussal azonos vagy magasabb fokozatba besorolt pedagógus lehet.”
„(7) A szakértő, intézményvezető nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának minősítő vizsgáján, minősítési eljárásában.”
(A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagóguskompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján. A portfólió tartalmazza:)
„b) a nevelő-oktató munka alap- és szabadon választható dokumentumait,”
„(4) A pedagógus – figyelembe véve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket – a minősítő vizsgára, a minősítési eljárásra történő jelentkezését a jelentkezési lap beadásával az adott év április 30-áig kezdeményezi az intézményvezetőnél, megjelölve a minősítés során elérni kívánt fokozatot, több munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetében azt a munkakört, amely tekintetében minősítő vizsgán, minősítési eljáráson részt kíván venni, tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetén – beleértve a Gyakornok fokozatba besorolt tanárt is – az általa tanított tantárgyak közül a minősítő vizsgára, illetve a minősítési eljárásra kiválasztott tantárgyat. A tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus a minősítő vizsgára, minősítési eljárásra csak olyan tantárgyat választhat, amelyet a jelentkezéskor legalább heti két órában tanít. Ha a pedagógus számára a minősítő vizsgára, minősítési eljárásra való jelentkezés kötelező, a jelentkezését az intézményvezető (5) bekezdés szerinti adatrögzítése helyettesíti azzal, hogy ez esetben is meg kell jelölni a tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus által a minősítő vizsgára, minősítési eljárásra e bekezdésben foglalt feltételek szerint választott tantárgyat.”
„(8a) Ha a pedagógus munkaköre vagy tanár esetében az általa tanított tantárgy a jelentkezést vagy a portfólió feltöltését követően megváltozik, és ennek következtében a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában a pedagógus véleménye szerint nem valósítható meg, a pedagógus a munkakör vagy a tanított tantárgy megváltozásától számított öt munkanapon belül, de – minősítési eljárás esetében – legkésőbb a portfólióvédés időpontja előtti harmincötödik napig köteles értesíteni a kormányhivatalt. A kormányhivatal értesítését követően a pedagógus jogosulttá válik a megváltozott munkakör vagy tantárgy szerint a portfólióját módosítani. A módosításra legfeljebb egy hónap áll rendelkezésre, de legkésőbb a portfólióvédést megelőző huszadik napig le kell zárni a portfólió módosítását. A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást a megváltozott munkakör vagy a tanított tantárgy tekintetében kell lefolytatni. Ha a munkakör, tanár esetében a tantárgy-változás az e bekezdésben meghatározott határidő után következik be, vagy arról a pedagógus határidőben nem értesítette a kormányhivatalt, a minősítési eljárás az adott évben nem kerül megszervezésre. Gyakornok fokozatba besorolt pedagógus esetében a kormányhivatal akkor is megszervezi a minősítő vizsgát, ha a munkakör-változás, a tanított tantárgy változása későbbi időpontban következik be. A minősítő vizsgát ebben az esetben a megváltozott munkakörről vagy tanított tantárgyról történt értesítést követő harminc napon belül megszervezi a kormányhivatal.”
„(11) A minősítő bizottság a minősítő vizsga, minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontjától számított tizenöt napon belül döntést hoz. Az értékelés részletes eredményét, valamint a minősítő bizottság döntését a döntést követő öt napon belül, decemberi vizsga vagy portfólióvédés esetében legkésőbb a minősítő vizsga, a minősítési eljárás évének utolsó munkanapjáig a minősítő bizottság elnöke rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az OH által működtetett informatikai támogató rendszer az értékelés részletes eredményét, valamint a minősítő bizottság döntését elérhetővé teszi a pedagógus, a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője és a kormányhivatal számára.”
„(12) A kormányhivatal a minősítés eredményéről a (11) bekezdésben meghatározott adatrögzítést követő hét napon belül tanúsítványt állít ki.”
„(4a) A (4) bekezdés alkalmazásában az október 1-jei gyermek- és tanulólétszám az irányadó.”
(A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében)
„23. pedagógus-továbbképzésben való részvétel”
„(2a) Pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
1. foglalkozások, vizsgálatok, szűrések, egyéb közvetlen foglalkozások előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók fejlődésének, vizsgálati eredményeinek értékelése,
3. szakértői, továbbá a pedagógiai szakszolgálati tevékenység során keletkező vizsgálati és egyéb vélemények készítése,
4. fejlesztési tervek készítése,
5. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
7. a pedagógiai, szakszolgálati tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
8. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
9. külső és belső kapcsolattartás,
10. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
11. a szakalkalmazotti értekezlet, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
12. munkaközösség-vezetés,
13. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,
14. feladatvégzési helyek közötti utazás,
15. a gyermek, a tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, pedagógiai szakszolgálati intézményen kívüli tevékenység végzése,
16. a pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos nyitvatartásának biztosításában való közreműködés,
17. gyakornok esetében a minősítő vizsgára való felkészülés,
18. pedagógus-továbbképzésben való részvétel
„(1) Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül – e bekezdésben foglaltak szerint – legfeljebb egy évig láthatók el a 22. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.”
„12. A nevelő-oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végzők pótszabadságra való jogosultságának és szabadsága kiadásának szabályai”
„(1) A nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra
b) pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott pedagógus, valamint
c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász
munkakörben foglalkoztatottak jogosultak.”
[Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógust, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni:]
„b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,”
„(1a) Ha az (1) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására egy évben kevesebb, mint huszonöt alkalommal kap megbízást, akkor azokon a napokon, amikor a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesítve van, köteles az OH felkérésére a) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet), valamint a minősítő vizsga, minősítési eljárás jogszerű és szakszerű lebonyolításának ellenőrzésével kapcsolatos, továbbá
b) azon a szakterületen, amelynek megfelelő pedagógus-továbbképzésben részt vett, szakértői, szaktanácsadói feladatokra felkészítő továbbképzésen előadói
(1b) Ha az (1) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a 4. § (5) bekezdésében és az (1a) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, a megbízója a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját. A munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja. (1c) Az (1b) bekezdés alkalmazásában a pedagógusnak felróható ok minden olyan esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartásával áll közvetlen okozati összefüggésben. A besorolás visszavonásakor a pedagógust Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.”
„39/A. § Ha a pedagógus 2014. április 30-áig kezdeményezte az intézményvezetőnél a 2015. évi minősítési eljárásra történő jelentkezését, de az intézményvezető nem vagy hibásan rögzítette azt az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, akkor a pedagógus az OH részére benyújtott kérelemmel 2014. november 5-éig kérheti a minisztertől a 2015. évi minősítési tervbe való felvételét.”
a) 4. § (8) bekezdésében a „szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus kivételével a szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus”,
b) 7. § (1) bekezdésében a „pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) vagy pedagógusminősítés” szövegrész helyébe a „pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés”,
d) 8. § (6) bekezdésében a „tartalmi elemekhez elvárt dokumentumok” szövegrész helyébe a „tartalmi elemekhez tartozó alap- és szabadon választható dokumentumok”,
e) 9. § (1) bekezdésében az „ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását” szövegrész helyébe az „ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását”,
f) 11. § (3) bekezdésében az „a kijelölt szakértők tekintetében az adott év” szövegrész helyébe az „a kijelölt szakértők tekintetében, a 10. § (1) bekezdése szerinti központi szervezési szabályok figyelembevételével, az adott év”,
h) 17. § (1) bekezdésében az „A pedagógus számára” szövegrész helyébe a „Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára”,
i) 17. § (4) bekezdésében a „további tanórai és egyéb foglalkozás” szövegrész helyébe a „további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozás”,
j) 17. § (5) bekezdésében az „elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások” szövegrész helyébe az „elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások”,
k) 30. § (4) bekezdésében az „A pedagógus szabadságát” szövegrész helyébe az „A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát”,
l) 35. § (4) bekezdésében a „valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím” szövegrész helyébe a „vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.)”
21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.