Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2014. évi XIV. törvény

2014. évi XIV. törvény

az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról1

2015.01.02.

1. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

1–7. §2

8. §3

9–15. §4

16. § (1) Az Ogytv. 22. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségek érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.”

(2) Az Ogytv. 22. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének, alelnökének személyére a házelnök – a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők és a nemzetiségi szószólók indítványait mérlegelve – tesz javaslatot az Országgyűlésnek.”

(3) Az Ogytv. 22. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4a) A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelvhasználatával összefüggésben felmerült kiadások a nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terhelik.”

(4) Az Ogytv. 22. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A nemzetiségeket képviselő bizottságra a 15. § (2) és (4) bekezdését, a 19. § (1) bekezdés a), c) és – a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke, alelnöke tekintetében – h) pontját, a 19. § (2) bekezdését, a 20. §-t, valamint a 21. §-t alkalmazni kell.”

17–19. §5

20. §6

21. §7

22. § (1) Az Ogytv. 29. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„29. § (1) A szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
(2) A szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Rendkívüli ügyben a szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően – a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon – felszólalhat. A szószóló az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik.
(3) A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein – az állandó bizottság, illetve a törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, vagy ha a Házbizottság arról a (2) bekezdés szerinti döntése körében határoz – tanácskozási joggal vehet részt.
(4) A szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben.”

(2) Az Ogytv. 12. alcíme a következő 29/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„29/A. § (1) A szószólót mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A szószóló megbízatása megszűnik
a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével,
b) halálával,
c) összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondásával,
e) ha a képviselők választásán már nem választható, vagy
f) ha már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként.
(3) Ha a szószóló megbízatása a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek.
(4) Annak megállapításáról, hogy a szószóló a képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés határoz.
(5) A szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja.

23–25. §8

26. §9

27–33. §10

34–40. §11

41–49. §12

50. § Az Ogytv. 104. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4a) A képviselőcsoportnak – a (3) és (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó – további képviselőcsoportvezető-helyettesei külön juttatásban nem részesülhetnek, és számuk nem haladhatja meg a képviselőcsoport létszámának 20%-át.”

51. § Az Ogytv. 105. § (2)–(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, az Országgyűlés jegyzője tiszteletdíjának összege megegyezik az államtitkár központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével.
(3) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság alelnöke a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 1,2-szeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult.
(4) Az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke és alelnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, valamint a jegyző az (1)–(3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a megbízatásának időtartamára jogosult.”

52. § Az Ogytv. 107. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„107. § (1) A képviselő esedékes tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének, – több ülés esetén – üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett szavazásainak több mint egynegyedén.
(2) Ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban előre feltüntetett szavazások – napirendi javaslatban jelzett – időpontjában nem határozatképes és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor a bejelentés nélkül távol lévő képviselő esedékes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát. A tiszteletdíj csökkentésére az 51/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Ha az országgyűlési bizottság – legalább 24 órával korábban összehívott ülése – nem határozatképes és a határozatképességet a bizottság elnökének nem sikerül helyreállítania, akkor a távol lévő képviselő esedékes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti, kivéve, ha a képviselő a bizottsági ülésről való távolmaradását az országgyűlési bizottság elnökének a bizottsági ülés kezdetéig bejelentette. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát. A tiszteletdíj csökkentésére az 51/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A képviselő – ülésszakot követően esedékes első havi – tiszteletdíjának összege ará-nyosan csökken, ha a bizottsági tag ülésszakonként – ide nem értve a rendkívüli ülésszakot – a bizottsági ülések több mint a felén, de legalább három ülésen igazolatlanul nem vesz részt. A bizottsági ülésen részt nem vevőnek kell tekinteni azt a képviselőt, aki bizottsági ülés – teljes vagy részbeni tartamára – eseti képviseleti megbízást adott.”

53. § Az Ogytv. 109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A képviselő – a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a házelnök, az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, valamint a képviselőcsoport vezetője kivételével – nevére, valamint az általa megjelölt fajtájú üzemanyagot fogyasztó és hengerűrtartalmú, a saját vagy házastársa tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi rendszámára szóló – egy, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható –, üzemanyagtöltő állomáson felhasználható üzemanyagkártya (a továbbiakban: üzemanyagkártya) használatára jogosult. Az üzemanyagkártya feltöltése első alkalommal a feltöltés időpontját alapul véve az adott tárgynegyedév végéig, a második alkalomtól kezdődően havonta történik az állami adóhatóság által közzétett, az üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak figyelembevételével. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál a közúti gépjárművek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabályban meghatározott, legfeljebb 2000 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe. Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, a kettős üzemű, valamint a hibrid hajtású személygépkocsi esetében a benzinüzemű személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma szerint számított összeget kell alapul venni.”

54. § (1) Az Ogytv. 110. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A képviselő kérelmére, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, legalább 35 m2, de legfeljebb 50 m2 alapterületű budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult, kivéve ha
a) ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan van, vagy
b) közjogi tisztségviselőként lakáshasználatra vagy budapesti lakhatásával összefüggésben támogatásra vagy egyéb juttatásra jogosult.”

(2) Az Ogytv. 110. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(1a) A képviselő akkor is jogosult az (1) bekezdés szerinti lakóház vagy lakás használatára, ha az (1) bekezdés a) pontja esetén a képviselő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában csak olyan budapesti lakóház vagy lakás van, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn.”

(3) Az Ogytv. 110. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltakat az Országgyűlés Hivatala nem a vagyonkezelésében lévő lakóház vagy lakás használatba adásával biztosítja, abban az esetben a megfelelő lakóház vagy lakás használatba adásának biztosítására az Országgyűlés Hivatala havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 25%-ának megfelelő összeget használhat fel. A lakóház vagy lakás rendeltetésszerű használata során felmerülő egyéb költségek a képviselőt terhelik. A nem rendeltetésszerű használat során bekövetkezett károkért a képviselő felelős.”

(4) Az Ogytv. 110. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(2a) Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, illetve közeli hozzátartozóik tulajdonában lévő ingatlan, továbbá e személyek
a) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,
b) bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan,
c) tulajdonában álló b) pont szerinti gazdasági társaság
ca) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,
cb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan
a (2) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható.
(2b) A (2a) bekezdésben foglaltakon túl a (2) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben bármely képviselő közeli hozzátartozója vagy a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, illetve ezek közeli hozzátartozója a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja.”

(5) Az Ogytv. 110. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az alelnök, illetve a képviselőcsoport vezetője – kérelmére – budapesti hivatali lakás használatára jogosult, ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlannal nem rendelkezik.”

(6) Az Ogytv. 110. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5) Az alelnök és a képviselőcsoport vezetője akkor is jogosult budapesti hivatali lakás használatára, ha az ő vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében csak olyan lakás van, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn.”

55. § (1) Az Ogytv. 111. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A képviselő választókerületének székhelyén vagy a választókerületében általa meghatározott településen, fővárosi egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetében a képviselő által a választókerületében meghatározott helyen, az országos listán megválasztott képviselő esetében az általa meghatározott településen a képviselői tevékenységének ellátására alkalmas az Országgyűlés Hivatala által biztosított irodai elhelyezésre jogosult, amely magában foglalja a megfelelő színvonalú irodai berendezést és felszerelést, az iroda működtetésével összefüggő kiadások biztosítását, valamint a képviselő által képviselői tevékenységének ellátásához igénybe vehető telefonszolgáltatást, internetszolgáltatást, műsorterjesztési szolgáltatást, telefaxszolgáltatást (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlési szolgáltatások).”

(2) Az Ogytv. 111. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(1a) Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, illetve közeli hozzátartozóik tulajdonában lévő ingatlan, továbbá e személyek
a) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,
b) bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan,
c) tulajdonában álló b) pont szerinti gazdasági társaság
ca) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,
cb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan
az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható.
(1b) Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely párt tulajdonában vagy vagyonkezelésében van, illetve amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben bármely képviselő közeli hozzátartozója, vagy a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személy, illetve ezek közeli hozzátartozója a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja.”

(3) Az Ogytv. 111. § (3)–(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A képviselő tevékenységét az Országgyűlés Hivatala által finanszírozott személyek segítik, munkavégzésük helye a képviselő (1) bekezdés szerinti irodája.
(4) A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult térítésmentesen igénybe venni a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges postai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult havonta legfeljebb a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) 30%-ának megfelelő összeg erejéig mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételére, amelyhez az Országgyűlés Hivatala biztosít megfelelő készüléket. Az Országgyűlés Hivatala a képviselő számára biztosítja a minősített elektronikus aláírás használatának lehetőségét és feltételeit.”

56. § Az Ogytv. 112. § (1)–(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A képviselőnek a 109–111. §-ban meghatározott pénzügyi feltételeket, juttatásokat, a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó támogatásokat, valamint e juttatásokhoz és támogatásokhoz szükséges adminisztrációs feladatokat az Országgyűlés Hivatala a képviselő eskütételétől megbízatásának megszűnéséig biztosítja.
(2) A képviselő 111. § (1) bekezdése szerinti jogosultságai biztosítására az Országgyűlés Hivatala havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 50%-ának megfelelő összeget használhat fel.
(3) A képviselő 111. § (3) bekezdésében meghatározott juttatásainak fedezetét az Országgyűlés Hivatala úgy biztosítja, hogy a képviselő havonta a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíjnak megfelelő összegű keretre jogosult, amely nem tartalmazza a kifizetőt terhelő közterheket.”

57. § Az Ogytv. 113. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„113. § (1) A képviselőcsoport a működésével járó kiadásokra havonta a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tízszeresének, valamint – a képviselőcsoporthoz tartozó képviselőnként – kormánypárt esetében a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 30%-ának, ellenzéki párt esetében 40%-ának megfelelő összegre jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből.
(2) A független képviselő a képviselői tevékenységével járó kiadásokra a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 40%-ának megfelelő összegre jogosult.”

58. § Az Ogytv. 114. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott költségek fedezésére a képviselő-csoport képviselőnként, valamint a független képviselő a 104. § (1) bekezdésében meghatáro-zott tiszteletdíj 20%-ának megfelelő összegű ellátási keret felhasználására jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből.”

59. § (1) Az Ogytv. 115. § (2)–(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A képviselőcsoport működését a képviselőcsoport létszámától függően, ha annak létszáma
a) nem haladja meg a tíz főt, öt fő,
b) tizenegy–húsz fő közötti, hét fő,
c) huszonegy–harmincnégy fő közötti, tíz fő,
d) harmincöt–ötven fő közötti, tizenkettő fő,
e) az ötven főt meghaladja, tizenöt fő,
valamint ezen túlmenően a képviselőcsoport létszámával megegyező számú felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő vagy munkavállaló segítheti.
(3) A képviselőcsoport a (2) bekezdésben meghatározott személyek foglalkoztatására a (4) bekezdésben meghatározott bérkeret erejéig jogosult. A bérkeret terhére polgári jogi jogviszony is létesíthető.
(4) A képviselőcsoport a (2) bekezdés szerint megállapított létszám
a) 20%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti főtanácsadói,
b) 30%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti tanácsadói,
c) 30%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti I. besorolási osztály 9. fokozata,
d) 20%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata
szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő bérkeretre jogosult.”

(2) Az Ogytv. 115. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A cafetéria-juttatások fedezetére a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget az Országgyűlés Hivatala külön biztosítja. A munkáltatói jogkört gyakorló döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoport a (4) bekezdés szerinti bérkeret 10%-ának megfelelő fedezetre jogosult, amelynek terhére a (2) bekezdésben meghatározott személy nem foglalkoztatható.”

60. §13

61–62. §14

63. §15

64–68. §16

69. §17

70–71. §18

72–75. §19

76. §20

77. §21

78. § Nem lép hatályba az Ogytv.

2. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

79. §22

3. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

80. §23

4. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása

81. §24

5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

82. §25

6. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

83. §26

7. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény módosítása

84. §27

8. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

85. §28

9. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

86. §29

10. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény módosítása

87. §30

11. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

88. §31

12. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

89. §32

13. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

90. §33

14. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

91. §34

15. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

92. §35

16. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

93. §36

17. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

94. §37

18. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

95. §38

19. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

96. §39

20. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

97. §40

21. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

98. § (1)41

(2) Az Áht.

a)42

b)–d)43

lép.

(3)44

22. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

99. §45

23. A nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
2012. évi CLXXXII. törvény hatályon kívül helyezése

100. §46

24. Az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCIX. törvény módosítása

101. §47

25. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi XC. törvény módosítása

102. §48

26. Az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvény módosítása

103. §49

27. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása

104. §50

28. Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosítása

105. §51

29. Záró rendelkezések

106. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 82. § 2014. március 16-án lép hatályba.

(3) A 63. § és a 69. § 2014. április 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1–7. §, a 9–15. §, a 17–19. §, a 21. §, a 23–25. §, a 27–33. §, a 41–49. §, a 60. §, a 72–75. §, a 77. §, a 79. §, a 80. §, a 84. §, a 86–87. §, a 89–90. §, a 92–95. §, a 97. § és a 98. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

(5) A 96. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

107. § (1) E törvény

i) 93. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,

alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 1–21. §-a, 26–47. §-a, 60–64. §-a, 70. § (2) bekezdése, 74. §-a, 76. § a) és b) pontja, 77. §-a, 105. §-a az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2014. február 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2014. február 24.

2

Az 1–7. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

3

A 8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 9–15. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

5

A 17–19. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

6

A 20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 21. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

8

A 23–25. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

9

A 26. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 27–33. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

11

A 34–40. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 41–49. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

13

A 60. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

14

A 61–62. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 63. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 64–68. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 69. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

A 70–71. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

A 72–75. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

20

A 76. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

A 77. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

22

A 79. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

23

A 80. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

24

A 81. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

25

A 82. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

A 83. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

A 84. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

28

A 85. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

29

A 86. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

30

A 87. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

31

A 88. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

A 89. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

33

A 90. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

34

A 91. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

35

A 92. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

36

A 93. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

37

A 94. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

38

A 95. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

39

A 96. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

40

A 97. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

41

A 98. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

42

A 98. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

43

A 98. § (2) bekezdés b)–d) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

44

A 98. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

45

A 99. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

46

A 100. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

47

A 101. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

48

A 102. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

49

A 103. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

50

A 104. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

51

A 105. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére