10/2014. (II. 24.) OGY határozat

1. § (1) Országgyűlési képviselőcsoport (a továbbiakban: képviselőcsoport) alakítására – a 2. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottak szerint – a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselők – a 2. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően – közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.

(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.

(3) Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki

2. § (1) Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat.

(2) Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték.

(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.

(5) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik, a képviselő – tekintet nélkül a tagság megszűnésének módjára – függetlenné válik. A függetlenné vált képviselő a képviselőcsoport-tagsága megszűnését követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

3. § A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezetőhelyetteseket és más tisztségviselőket választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese a képviselőcsoport vezetőjének jogait gyakorolja. A képviselőcsoport vezetőjének a képviselőcsoport hatáskörébe tartozó döntéseiről szóló bejelentése nem bírálható felül.

4. § (1) A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés Hivatalának költségvetésén belül kell gondoskodni.

(2) A képviselőcsoport a működési költségeit biztosító keret terhére a képviselőcsoport vezetőjének rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget és teljesíthet kifizetést.

(3) A képviselőcsoport gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

5. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha

(2) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben, ha a megüresedett mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján betölthető.

(3) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét legkésőbb a megszűnést követő harmadik napon bejelenti az Országgyűlés elnökének (a továbbiakban: házelnök). E határidő elmulasztása esetén a házelnök a képviselőcsoport megszűnését – a megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával – hivatalból megállapítja.

(4) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben, ha a (3) bekezdés szerinti bejelentésre nyitva álló határidő alatt a megfelelő számú képviselő a képviselőcsoporthoz csatlakozik.

(5) Nem minősül csatlakozásnak és megszűntnek kell tekinteni a képviselőcsoportot, ha a csatlakozás a (3) bekezdés szerinti határidőn belül, de a megszűnésről szóló bejelentés megtétele után történt.

(6) Az Országgyűlés tisztségviselője, bizottság tisztségviselője vagy tagja az (1) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkeztétől

(7) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a képviselőcsoport a párt bírósági nyilvántartásból való törléséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

6. § A képviselők – a képviselői tevékenységgel összefüggő célra – más csoportokat hozhatnak létre, amelyek nem minősülnek képviselőcsoportnak.

7. § (1) Az alakuló ülést a 13. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásáig a korelnök vezeti.

(2) Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) vagy az Országgyűlés Hivatalának a főigazgató által kijelölt munkatársa az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt látja el az Országgyűlés ülésének vezetésével kapcsolatos feladatokat.

8. § (1) A választással kapcsolatos beszámolók elhangzása után a korelnök és a korjegyzők

– mint mandátumvizsgáló testület – a választási bizottságok jegyzőkönyvei, a képviselőknek és a nemzetiségi szószólóknak (a továbbiakban: szószóló) a megbízatás elfogadására és az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, valamint az országos listák és megbízólevelek (a továbbiakban együtt: választási irat) alapján megvizsgálják a képviselők és a szószólók megbízólevelének szabályszerűségét.

(2) A korelnök és a korjegyzők megbízólevelét a névsor szerinti első öt képviselőből álló testület vizsgálja meg. E testület azonnal megalakul és tagjai sorából előadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyző a névsor szerinti első öt képviselő közé tartozik, a testület tagja a sorban következő képviselő lesz.

9. § (1) A mandátumvizsgálat eredményéről először a 8. § (2) bekezdésében meghatározott testület előadója, majd ezt követően a korelnök szóban tesz jelentést az Országgyűlésnek.

(2) Az időközi választás során megválasztott, továbbá a listán megüresedett mandátumot megszerző képviselő vagy szószóló választási iratait a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság (a továbbiakban: Mentelmi bizottság) vizsgálja meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság előadója az Országgyűlés legközelebbi ülésén szóban tesz jelentést.

(3) A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja.

10. § (1) A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadását követően az alakuló ülésen tesznek esküt.

(2) Az alakuló ülésről távollevők, továbbá a 9. § (2) bekezdése szerint igazolt képviselők és szószólók a mandátum vizsgálatát követően tesznek esküt.

(3) A nemzetiséghez tartozó képviselő és a nemzetiségi képviselő nemzetiségi nyelvén jegyzői előolvasás nélkül tesz esküt.

11. § Az Országgyűlés a képviselők eskütétele után vita nélkül határoz a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.

12. § (1) A képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, a választással kapcsolatos beszámolók elfogadását követően kerül sor.

(2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a képviselőcsoport vezetője és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoportot alkotó képviselők névsorát.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat a korelnök, a változásokat a házelnök részére kell írásban bejelenteni. A korelnök vagy a házelnök az írásbeli bejelentések alapján tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról. Ha a képviselőcsoport megalakulása vagy annak bejelentése házszabályi rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban kétség merül fel, a házelnök a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.

(4) Az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoportok tekintetében a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

13. § (1) Az Országgyűlés az alakuló ülésen, a képviselőcsoportok megalakulására vonatkozó tájékoztatást követően választja meg az Országgyűlés tisztségviselőit.

(2) A korelnök a Házbizottság megalakulását követően a megalakulás tényéről, valamint a Házbizottság tagjainak személyéről tájékoztatja az Országgyűlést.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás megadását követően az alakuló ülést a házelnök vezeti.

14. § (1) Az ülést vezető elnök a határozathozatalok során figyelemmel kíséri az Országgyűlés határozatképességének fennállását. Ha az Országgyűlés határozatképessége felől kétség merül fel, a határozathozatal elrendelése előtt – szavazatszámláló gép alkalmazásával – megállapítja a jelen levő képviselők számát.

(2) Ha az Országgyűlés a napirendben a 15. § (3) bekezdése szerint feltüntetett határozathozatali időszak során nem határozatképes, az ülést vezető elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem lehetséges, az ülést vezető elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát és a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt a következő ülésre elhalasztja. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Ha az ülést vezető elnök az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra ugyanazon az ülésen vissza lehet térni.

(3) A képviselőcsoporthoz tartozó képviselő a képviselőcsoport vezetőjét előzetesen tájékoztatja a plenáris ülésről való távollétéről. A képviselőcsoport vezetője és a független képviselő a távollétről szóló értesítést legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával juttatja el a házelnöknek.

15. § (1) A házelnök az ülés napirendjére vonatkozó javaslat közzétételével hívja össze az Országgyűlés ülését és az ülés napirendjére vonatkozó javaslat megküldésével meghívja az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeket.

(2) A házelnök a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetben a módosult napirendet haladéktalanul közzéteszi és erről tájékoztatja az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeket.

(3) A szavazások várható időpontját – az előre nem tervezhető szavazások kivételével – a napirendi javaslatban fel kell tüntetni.

(4) Legkésőbb az ülés megnyitását megelőzően egy órával a Kormány, a képviselőcsoport vezetője vagy öt független képviselő indokolással ellátott írásbeli javaslatot nyújthat be a házelnöknek a napirendi javaslat módosítására. A javaslat csak a 44–46. alcím szerinti eljárások esetében irányulhat a napirendi javaslat kiegészítésére.

(5) A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a napirend elfogadásával több, egymással összefüggő – a 27. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott – önálló indítvány együttes tárgyalásáról is határozhat.

(6) A napirendi javaslat megváltoztatására tett javaslatról és a napirendi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. Elfogadott napirend hiányában a napirendi javaslat egyetlen pontja sem tárgyalható.

16. § (1) Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a kérelemmel egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott képviselői önálló indítvány külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatára kerül. Ha az így tárgysorozatra került képviselői önálló indítványt az Országgyűlés a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés során nem tűzi napirendjére, akkor az lekerül az Országgyűlés tárgysorozatáról.

(3) A napirendre csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét a rendkívüli ülés kezdeményezésére jogosultak kérték.

17. § (1) Az ülést az ülést vezető elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be. Az ülés berekesztése előtt tájékoztatást ad az Országgyűlés következő ülésének várható időpontjáról.

(2) Az ülés kezdéseként az ülést vezető elnök és az ülés résztvevői felállva köszöntik a választópolgárok közösségét. Ha a köztársasági elnök az ülésen jelen van, érkezésekor az ülést vezető elnök felszólítására az ülés résztvevői felállva köszöntik.

(3) Az elnöki emelvényen az ülést vezető elnök, a soros jegyző, valamint – a házelnök kijelölése alapján – a főigazgató vagy az Országgyűlés Hivatalának a főigazgató által kijelölt munkatársa tartózkodhat.

(4) A házelnök az alelnökök véleményének kikérésével határozza meg, hogy az alelnökök mikor és milyen sorrendben vezetik az Országgyűlés ülését.

(5) A házelnök és az alelnökök képviselői felszólalásuk esetén a tárgysorozaton lévő ugyanazon önálló indítvány további tárgyalása során a szavazás lezárásáig az ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat nem láthatják el, kivéve, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul.

18. § (1) A köztársasági elnök és a Kormány tagja országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülésnap kezdetekor napirenden kívül felszólalhat. A felszólalási szándékot – ha az ügy körülményei ezt lehetővé teszik – legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával be kell jelenteni a házelnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. A házelnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja.

(2) A köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának, ehhez a képviselőcsoport-vezetők hozzászólásának, valamint a köztársasági elnök és a miniszterelnök viszonválaszának időtartamát a Házbizottság állapítja meg.

(3) A miniszter legfeljebb ötperces felszólalásra jogosult. Ebben az esetben észrevétel céljából a képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja kétperces hozzászólásra kérhet szót.

(4) A köztársasági elnök, a miniszterelnök vagy a miniszterelnök nevében a miniszter a napirend elfogadását követően bekövetkező vagy ismertté vált rendkívüli ügyben a napirendi pontok tárgyalása közben is bejelentést tehet. A felszólalásra az ülést vezető elnök soron kívül ad szót.

(5) Rendkívüli ügyben az ülés első – többnapos ülés esetén annak első két – napján az ülésnap kezdetekor a felszólalás tárgyát és okát megjelölve a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb ötperces időtartamban felszólalásra jogosult.

(6) A felszólalási szándékot a képviselőcsoport vezetőjének legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelentenie a házelnöknek. A házelnök a felszólalási szándékról – a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt – tájékoztatja a Kormányt. A napirend előtti felszólalás tárgyát annak előterjesztője a benyújtásra nyitva álló határidőig módosíthatja.

(7) A házelnök visszautasíthatja azt a felszólalást, amely nem felel meg az (1)–(6) bekezdésben foglalt feltételeknek. Ha az ülést vezető elnök ezt a körülményt a napirenden kívüli felszólalás közben észleli, alkalmazhatja a tárgyra térésre felhívás szabályait.

(8) Az a képviselő vagy szószóló, akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette, jogosult kétperces időtartamban az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelenteni a házelnöknek.

(9) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott módon és időtartamban – bármely képviselő és szószóló felszólalásra jelentkezhet.

(10) Az (5) és (9) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője ötperces hozzászólásra kérhet szót.

19. § (1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő és – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a szószóló bármikor, egyperces időtartamban ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő egyperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül, kézfelemeléssel határoz.

(2) Az ülést vezető elnök – a 122. § (8) bekezdésében és a 126. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

20. § (1) A képviselő vagy a szószóló kérelmére az ülést vezető elnök – ha azt indokoltnak ítéli – személyes érintettség miatt engedélyezheti a személyében érintett képviselő, illetve szószóló felszólalását minden kötött tárgyalási rendű vitában. Ilyen felszólalásra a napirenden kívüli felszólalás elhangzása után vagy a napirendi pont tárgyalása végén kétperces időtartamban kerülhet sor.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt esetben az ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő vagy a szószóló kérésére erről az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz.

21. § Az ülést vezető elnök saját döntése alapján, továbbá a Kormány képviselőjének vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére a napirendi pont tárgyalása közben vagy az önálló indítvány határozathozatala során egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama – az ülést vezető elnök döntésétől függően – legfeljebb két óra lehet.

22. § (1) Az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz.

(2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül írásban nem kéri a napirendi pont további tárgyalását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni.

(3) A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál megelőzi az elnapolásra vonatkozó javaslatot.

23. § (1) A 27. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti önálló indítvány tárgyalása, valamint a politikai vita során az előterjesztő, a képviselőcsoport vezérszónoka, a vitában írásban előzetesen felszólalásra jelentkező képviselő, szószóló, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Országgyűlésről szóló törvény) alapján tanácskozási joggal rendelkező személy a szónoki emelvényről is felszólalhat.

(2) A 18. § (1) bekezdése szerinti napirenden kívüli felszólalás és a 18. § (4) bekezdése szerinti bejelentés a szónoki emelvényről is elhangozhat.

24. § (1) Szavazni „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal lehet.

(2)²

(3) A szavazás eredményét az ülést vezető elnök hirdeti ki.

25. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvényben, törvényben vagy a házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz.

(2) A nyílt szavazás történhet

(3) Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazást

(4) Az Országgyűlés ülésén szavazást megismételni kizárólag a (3) bekezdésben és a 14. § (2) bekezdésében foglalt esetekben lehet. Amennyiben az ülést vezető elnök kétségesnek ítéli meg a szavazás eredményét, annak kihirdetése előtt a jegyzők segítségével – szükség szerint a szavazás eredményének gépi nyilvántartását is megtekintve – ellenőrzi az eredmény helyességét.

(5) Az ülést vezető elnök a kihirdetett szavazási eredményt azonnal előterjesztett ügyrendi indítványra felülvizsgálhatja. A tévesen kihirdetett eredményt a felülvizsgálat eredményére tekintettel helyesbíti. A kihirdetett eredmény helyesbítésének a vitatott szavazást követő napirendi pontra történő áttérésig van helye.

(6)³ Amennyiben a szavazatszámláló gép alkalmazásával történő nyílt szavazást követően, a szavazási eredmény kihirdetése előtt a képviselő arról tájékoztatja az ülést vezető elnököt, hogy szavazatát a szavazatszámláló gép nem rögzítette, az ülést vezető elnök ezt a körülményt a szavazás eredményének kihirdetése során figyelembe veszi. Amennyiben az ülést vezető elnök észleli, hogy szavazatát a szavazatszámláló gép nem rögzítette, erről a tényről a szavazási eredmény kihirdetése előtt tájékoztatja az ülés résztvevőit és ezt a körülményt a szavazás eredményének kihirdetése során figyelembe veszi.

(7) Ha a képviselő a gépi szavazást követően úgy ítéli meg, hogy az elektronikus nyilvántartás nem a szándéka szerinti eredményt tartalmazza, egy napon belül bejelentést tehet az Országgyűlés jegyzőihez. A kihirdetett szavazási eredményt ez nem módosítja.

26. § (1) Az Alaptörvényben, törvényben vagy a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik.

(2) A titkos szavazásnál a jegyzők szavazatszámláló testületként járnak el.

(3) A szavazás borítékba helyezett, pecséttel ellátott szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazás megkezdése előtt a jegyzők ismertetik a szavazás főbb szabályait.

(5) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzők írnak alá.

(6) A titkos szavazás lebonyolításának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

(7) Ha titkos szavazás esetében szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást meg kell ismételni.

27. § (1) Az Országgyűlés tárgysorozatába felvehető indítvány (a továbbiakban: önálló indítvány):

(2) Az önálló indítványon kívül más indítvány az Országgyűlés ülésének napirendjére nem kerülhet.

28. § Az önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható, a 2. melléklet szerinti indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítvány):

29. § (1) Az irománynak tárgyalásra, határozathozatalra, illetve a házszabályi rendelkezésekben előírt feladat teljesítésére, kötelezettség végrehajtására alkalmasnak kell lennie.

(2) A házelnök az irományra nézve formanyomtatvány alkalmazását rendelheti el.

(3) A házelnök visszautasítja azt az irományt,

(4) A visszautasított iromány benyújtója – ha kérését legalább öt képviselő támogatja – a visszautasítástól számított öt munkanapon belül kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. Az állásfoglalás meghozataláig a visszautasított iromány nem tárgyalható.

(5) A visszautasított iromány benyújtója – ha kérését legalább öt képviselő támogatja – az Országgyűlésről szóló törvény 61. § (5) bekezdése szerint kérheti az Országgyűlés döntését. Az Országgyűlés döntéséig a visszautasított iromány nem tárgyalható.

(6) A (4) bekezdés szerinti kérelem hiányában, vagy ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalásában, illetve az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló törvény 61. § (5) bekezdése szerinti eljárásában megállapítja, hogy az iromány visszautasításának volt helye, a visszautasított iromány nem tárgyalható és lezártnak minősül.

30. § (1) Az irományokat a házelnökhöz címezve kell benyújtani.

(2) Az irományokat – eltérő határozati házszabályi rendelkezés hiányában –

(3) A papír alapon benyújtott irományok iktatásukkal, az elektronikus úton benyújtott irományok beérkezésükkel minősülnek benyújtottnak.

31. § (1)⁴ A törvényjavaslat tartalmazza a javasolt címet és szöveget. Az előterjesztő a törvényjavaslathoz – annak benyújtásával egyidejűleg – indokolást fűz.

(2) A köztársasági elnök, a Kormány és az országgyűlési bizottság törvényjavaslata a benyújtásával, a képviselő által benyújtott törvényjavaslat a 16. § (2) bekezdésében vagy az 58. §-ban meghatározott módon kerül az Országgyűlés tárgysorozatára.

32. § (1) A házelnök a törvényjavaslat benyújtását követően a részletes vita lefolytatására egy állandó bizottságot jelöl ki (a továbbiakban: kijelölt bizottság). Állandó bizottság által benyújtott törvényjavaslat esetén az azt előterjesztő bizottság is kijelölhető.

(2) Bármely állandó bizottság vagy – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a nemzetiségeket képviselő bizottság írásban bejelentheti, ha – a törvényjavaslat feladatkörébe tartozó rendelkezései vonatkozásában – részletes vitát kíván lefolytatni (a továbbiakban: vitához kapcsolódó bizottság). Ilyen bejelentést annak az ülésnek a megnyitásáig lehet tenni, amely ülés tervezett napirendjén a törvényjavaslat általános vitájának megkezdése szerepel. A bejelentésben tételesen meg kell jelölni, hogy a vitához kapcsolódó bizottság a törvényjavaslat mely részeinek részletes vitáját kívánja lefolytatni. (A kijelölt bizottság és a vitához kapcsolódó bizottság a továbbiakban együtt: tárgyaló bizottság.)

33. § Ha – a törvényjavaslat általános vitája megkezdéséig – ugyanabban a tárgyban vagy ugyanazt a törvényt érintően több törvényjavaslatot is benyújtottak, akkor

34. § (1) A törvényjavaslat benyújtása és azon ülés napirendjének elfogadása között, amely ülés napirendjén az általános vita megkezdése szerepel, legalább öt napnak kell eltelnie. Az általános vita legkorábban a törvényjavaslat benyújtását követő hatodik nap elteltével kezdhető meg.

(2) A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik meg. Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek megvitatásából áll.

35. § (1) A törvényjavaslat általános vitájához hozzászólásra

(2) Az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontként jelzett általános vitához hozzászólásra az Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban: európai parlamenti képviselő) az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a képviselőcsoport vezetőjének döntésétől függően a képviselőcsoport vezetője útján vagy közvetlenül jelentkezhet hozzászólásra. Ha az európai parlamenti képviselő felszólalási szándékát a képviselőcsoport vezetője útján jelezte, felszólalása során úgy kell tekinteni, mintha a bejelentő képviselőcsoport tagja lenne.

(3) Az Országgyűlésről szóló törvény alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek a napirendben meghatározott módon és időtartamban szólalnak fel, egyébként – a (2) bekezdés kivételével – írásban a házelnöknél vagy közvetlenül az ülést vezető elnöknél jelentkezhetnek felszólalásra.

(4) A felszólalások sorrendjének megállapítása során az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszólalás megelőzi a (1) bekezdés b) pontja szerintit.

(5) Ha az Országgyűlés a napirend elfogadásának ülésnapját új napirendi pont tárgyalásával egészíti ki, az írásban történő felszólalásra jelentkezés határideje a napirend elfogadását követő egy óra.

(6) A felszólalási sorrend a képviselőcsoporton belül a képviselőcsoport vezetőjének írásbeli jóváhagyásával vagy a képviselők írásbeli megegyezésével az ülés közben is módosítható.

(7) Ismételt felszólalásra időkeretes tárgyalási rend esetén az előzetesen megadott sorrendben, egyebekben – ideértve a 36. § (2) bekezdése szerinti vezérszónoki felszólalást is – az írásban előzetesen jelzett felszólalások elhangzását követően kerülhet sor.

(8) A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az ülést vezető elnök ad engedélyt. Ha az ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő vagy a szószóló kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz.

(9) A felszólalási jog nem ruházható át.

(10) Ha az indítványhoz több felszólaló nincs, és a vita várható lezárását a napirend tartalmazza, az ülést vezető elnök a vitát lezárja.

(11) Több előterjesztő az előterjesztőt megillető felszólalási jogokat egymás között megoszthatja. A felszólalási jog megosztásáról az előterjesztők – legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a felszólalással érintett vita szerepel – írásban tájékoztatják a házelnököt, ellenkező esetben a felszólalási jog megosztására nem kerülhet sor.

36. § (1) A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót (a továbbiakban: nyitóbeszéd) harmincperces időtartamban, ezután – ha az előterjesztő nem a Kormány – a Kormány képviselője ugyanilyen időtartamban. Ezt követően a képviselőcsoportok tagjai, illetve a független képviselők szólalhatnak fel a 35. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előzetes bejelentésnek megfelelően.

(2) A felszólalások első körében a felszólalások a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében – ezen belül a képviselőcsoportok létszámának csökkenő sorrendje szerint – hangzanak el (a továbbiakban: vezérszónoki felszólalás).

(3) Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban az ilyen vezérszónoki felszólalás ideje sem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időtartamot. A vezérszónoki időtartamban egy képviselőcsoport több, egymást követő szónokot is állíthat.

(4) A vezérszónoki felszólalások után az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kap szót. A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező független képviselőt megelőzően a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő kap szót.

(5) Az elsőként szólásra jelentkező független képviselő után kap szót – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért szószóló, ha a nemzetiségi képviselő (4) bekezdés szerinti felszólalására nem került sor.

(6) A vezérszónoki, valamint a (4)–(5) bekezdésben meghatározott felszólalásokat követően a hozzászólások további sorrendjét az ülést vezető elnök akként határozza meg, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőcsoporthoz tartozó képviselő kapjon szót, mindig más képviselőcsoportból. Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselőnek lehetősége volt a felszólalásra, a bejelentkezési sorrendben következő szólásra jelentkező független képviselő kap szót.

(7) A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében, ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselőnek lehetősége volt a felszólalásra, a bejelentkezési sorrendben következő szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő, majd a következő szólásra jelentkező független képviselő, őt követően a következő szólásra jelentkező szószóló kap szót.

(8) A (6)–(7) bekezdés szerinti sorrendet addig kell folytatni, amíg minden szólásra jelentkező képviselő és szószóló meg nem kapta a szót.

(9) Európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlamenti képviselő a 35. § (2) bekezdésének megfelelő jelentkezési sorrendben a képviselőcsoport besorolásának, illetve a független képviselők sorrendjének figyelembevételével szólalhat fel.

(10) A vita során a köztársasági elnök és a miniszterelnök bármikor, időtartamra vonatkozó megkötés nélkül felszólalhat.

(11) A további tanácskozási joggal rendelkező személyek – a (9) bekezdés kivételével – bármikor, a napirendben meghatározott időtartamban, ennek hiányában a képviselői felszólalásra megállapított időtartamban szólalhatnak fel azzal, hogy ha a vitában előterjesztői minőségben vesznek részt, esetükben is az előterjesztő felszólalásának időtartamát meghatározó szabályokat kell alkalmazni.

37. § (1) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára – vita nélkül – bármely törvényjavaslat általános vitájának időkeretben történő tárgyalásáról határozhat.

(2) A rendelkezésre álló időt a következő módon kell felosztani:

(3) Az általános vita időkeretét a képviselőcsoport vezetője vagy legalább öt független képviselő írásbeli kérelmére nem lehet

(4) Ha

(5) A (4) bekezdésnek megfelelő kérelmet félévente

(6) A képviselőcsoport a részére megállapított időkeretről vagy annak egy részéről másik képviselőcsoport vagy független képviselő javára lemondhat.

(7) A soros jegyző méri és képviselőcsoportonként összesíti a képviselők által igénybe vett felszólalási időt. Tájékoztatja az ülést vezető elnököt arról, ha a képviselőcsoport, a képviselő vagy a szószóló felszólalási idejét kitöltötte. A 36. § (6)–(7) bekezdése szerinti felszólalások addig folytathatók, amíg az (1) bekezdés szerint megállapított időkeret el nem fogy.

(8)⁵ Időkeretes tárgyalási rendben a 35. § (8) bekezdését és a 38. § (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni.

38. § (1) A felszólalások Házbizottság által meghatározott időtartama nem lehet kevesebb

(2) A napirendi pont előterjesztője, valamint a Kormány képviselője tizenöt perces időtartamban a vitában bármikor felszólalhat.

(3) Az előterjesztő – közvetlenül az általános vita lezárását követően – harmincperces időtartamban zárszót mondhat, amelynek során válaszolhat a vitában elhangzottakra.

(4) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából első alkalommal a 36. § (2)–(5) bekezdése, majd a 36. § (6)–(7) bekezdése szerinti felszólalásokat követően

39. § (1) Ha az indítványhoz valamennyi képviselőcsoportnak, az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek, valamint – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselőnek vagy szószólónak lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább öt képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz.

(2) Ha az Országgyűlés a vitát lezárta,

(3) A (2) bekezdés szerinti felszólalásokat követően az előterjesztő tizenöt perces időtartamban zárszót mondhat, amelynek során válaszolhat a vitában elhangzottakra.

(4) Időkeretes tárgyalási rendben az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazható.

40. § (1) A törvényjavaslathoz képviselő, a tárgyaló bizottság és a törvényalkotási bizottság e fejezetben meghatározott módon nyújthat be módosító javaslatot. Az előterjesztő saját indítványához – a 32. § (1) bekezdésében, az 52. § (1) bekezdésében és a 74. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, továbbá a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 25. § (5) bekezdése szerinti államadósság-szabálynak való megfelelést biztosító indítványa kivételével – módosító javaslatot nem nyújthat be.

(2) A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) Az olyan módosító javaslat, amely a törvényjavaslat egészének elhagyására irányul, nem tárgyalható és nem bocsátható szavazásra.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a törvényjavaslat egészének elhagyására irányul a módosító javaslat akkor is, ha a törvényjavaslatból csak a címet, a preambulumot, illetve a hatályba léptető rendelkezéseket tartja meg.

41. § (1) A törvényjavaslathoz képviselő módosító javaslatot azon ülés napirendjének elfogadását követő harmadik munkanap 16 óráig nyújthat be, amely ülés napirendjén a törvényjavaslat általános vitájának lezárása szerepel.

(2) A képviselőnek a módosító javaslatában meg kell jelölnie azt a tárgyaló bizottságot, amelyiknél a módosító javaslatának megvitatását kéri. A módosító javaslat megvitatása csak egy – állandó – bizottságnál kérhető.

(3) A képviselő módosító javaslatában csak a kijelölt bizottságot vagy olyan vitához kapcsolódó bizottságot jelölhet meg, amely a módosító javaslattal érintett rendelkezés vonatkozásában a 32. § (2) bekezdése szerint bejelentette, hogy részletes vitát kíván lefolytatni. Ha a módosító javaslat több rendelkezést is érint, csak a kijelölt bizottság vagy olyan vitához kapcsolódó bizottság nevezhető meg, amely a törvényjavaslat módosító javaslattal érintett valamennyi rendelkezése vonatkozásában részletes vitát tart. A képviselő bármelyik tárgyaló bizottságot megjelölheti, ha módosító javaslata a törvényjavaslatot új szakasszal vagy annál magasabb szintű szerkezeti egységgel egészíti ki.

(4) A kijelölt bizottság folytatja le a módosító javaslat vitáját, ha a képviselő

(5) A kijelölt bizottság a (4) bekezdésben meghatározott módosító javaslatok körébe nem tartozó bármely további módosító javaslatról vitát folytathat.

(6) A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság bármely módosító javaslatról vitát folytathat.

42. § A módosító javaslat nem terjedhet ki

43. § (1) A törvényjavaslat részletes vitáját a tárgyaló bizottság folytatja le.

(2) A részletesvita-szakasz a törvényjavaslat általános vitájának lezárását követő héten nyílik meg. Az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt a tárgyaló bizottság a részletes vitát nem tűzheti napirendjére.

44. § (1) A kijelölt bizottság a részletes vita során megvizsgálja, hogy a törvényjavaslat

(2) A vitához kapcsolódó bizottság az (1) bekezdésben meghatározott szempontok szerinti vizsgálatot a törvényjavaslatnak a 32. § (2) bekezdése szerinti bejelentésben megjelölt részeire folytatja le.

(3) A részletes vita az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon túl a benyújtott módosító javaslatok megvitatásából és a tárgyaló bizottság további módosításra irányuló szándékának megfogalmazásából áll. A részletes vita kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a módosító javaslatok megfelelnek-e a 42. §-ban meghatározott követelménynek.

(4) A részletes vita során a módosító javaslatot benyújtó képviselő ismertetheti álláspontját. A tárgyaló bizottság a módosító javaslatot annak benyújtója távollétében is megvitathatja.

45. § (1) A tárgyaló bizottság a 40. § és a 41. § szerint benyújtott módosító javaslatokat értékeli és azokról állást foglal.

(2) A módosító javaslatok értékelése és az azokról történő állásfoglalás a törvényjavaslat rendelkezéseinek sorrendjében, módosító javaslatonként történik. A tárgyaló bizottság bármely tagjának kérelmére elrendelheti több módosító javaslat tárgyalásának összekapcsolását. Amennyiben a tárgyaló bizottság több módosító javaslat tárgyalását összekapcsolta, úgy a szavazást is ennek megfelelően lehet megtartani.

(3) A tárgyaló bizottság

(4) A nemzetiségeket képviselő bizottság túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot nem fogalmazhat meg, ilyen módosító javaslat benyújtását más tárgyaló bizottságnál vagy a törvényalkotási bizottságnál kezdeményezheti.

(5) A (3) bekezdés szerinti módosításokat a tárgyaló bizottság egy indítványba foglalva nyújtja be (a továbbiakban: részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat). Több tárgyaló bizottság esetén mindegyik külön-külön nyújtja be a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát.

(6) A részletes vita a tárgyaló bizottság részletes vitát lezáró döntésével ér véget. A tárgyaló bizottság a részletes vitát akkor zárhatja le, ha az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi módosító javaslatról állást foglalt. A részletes vita lezárását követően a tárgyaló bizottság jelentést nyújt be (a továbbiakban: részletes vitáról szóló bizottsági jelentés), amelyben tájékoztatást ad a részletes vita lezárásának tényéről, a 44. § (1) és (3) bekezdése alapján tett megállapításairól, valamint az (1) bekezdés szerinti állásfoglalásáról.

(7) Ha a tárgyaló bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot fogadott el, azt a részletes vitáról szóló bizottsági jelentéssel egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a tárgyaló bizottság – a 70. § (5) bekezdése szerinti eljárást kivéve – és a kijelölt bizottság – a 68. § (2) és (4) bekezdése szerinti eljárást kivéve – további részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nem nyújthat be.

(8) A részletesvita-szakasz – a 68. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – akkor zárul le, amikor a tárgyaló bizottságok közül valamennyi állandó bizottság benyújtotta a részletes vitáról szóló bizottsági jelentését.

(9) A nemzetiségeket képviselő bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát a törvényalkotási bizottság csak akkor tárgyalja, ha a részletesvita-szakasz lezárultáig a nemzetiségeket képviselő bizottság benyújtotta azt.

46. § (1) Az előterjesztő legkésőbb a részletesvita-szakasz lezárultát követő hét harmadik napján írásban tájékoztatást ad arról, hogy

(2) A törvényalkotási bizottság az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás benyújtását követően értékeli a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat és azokról állást foglal. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok értékelése kiterjed arra is, hogy azok megfelelnek-e a 42. §-ban meghatározott követelményeknek. A módosító javaslatok értékelésére és az állásfoglalás kialakítására legkorábban a részletesvita-szakasz lezárulta utáni héten kerülhet sor, ha az előterjesztő az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti tartalommal tesz nyilatkozatot, az (1) bekezdés c) pontja szerinti tartalmú nyilatkozat esetén ezt az időbeli korlátozást nem kell alkalmazni.

(3) A törvényalkotási bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat beérkezése esetén további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg.

(4) A törvényalkotási bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat hiányában a törvényjavaslatot nem tárgyalja, ahhoz módosító javaslatot nem nyújthat be, kivéve, ha az előterjesztő vagy – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány kezdeményezi a törvényalkotási bizottság eljárását. A törvényalkotási bizottság eljárását legkésőbb azon ülés megnyitása előtt egy órával lehet kezdeményezni, amely ülés tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel.

(5) A törvényalkotási bizottság az általa támogatott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat, valamint az általa megfogalmazott módosítást egy indítványba foglalja (a továbbiakban: összegző módosító javaslat). Ha a törvényjavaslat a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek nem felel meg, a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatba foglalja a követelmények teljesüléséhez szükséges módosítást is.

(6) A törvényjavaslat előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében a törvényjavaslatot a törvényalkotási bizottság nem tárgyalja. A Kormány képviselője akkor is részt vesz a törvényalkotási bizottság ülésén, ha nem a Kormány az előterjesztő, de a törvényjavaslat a feladatkörét érinti. A törvényalkotási bizottság ülésén a törvényjavaslat előterjesztője és a Kormány képviselője tanácskozási joggal vesz részt. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot benyújtó tárgyaló bizottság által kijelölt előadó a törvényalkotási bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

(7) A törvényalkotási bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről, valamint a (2) bekezdés szerinti állásfoglalásáról összegző jelentést nyújt be.

(8) Ha a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatot fogadott el, azt az összegző jelentéssel egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a törvényalkotási bizottság – a 48. § (7) bekezdése, a 71. § és a 74. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével – további összegző módosító javaslatot nem nyújthat be.

(9) Ha a törvényalkotási bizottság eljárása során annak szükségességét észleli, bármely bizottságot törvényjavaslat benyújtására kérhet fel.

(10) Az előterjesztő az összegző módosító javaslat benyújtását követően haladéktalanul megküldi a törvényalkotási bizottság elnökének a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett – ellenjegyzésével ellátott – szövegét (a továbbiakban: egységes javaslattervezet).

(11) Ha a törvényalkotási bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy

(12) A törvényalkotási bizottság elnöke az egységes javaslatot legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája szerepel.

47. § (1) Az Országgyűlés a részletes vitáról szóló bizottsági jelentésekről és az összegző jelentésről, továbbá az összegző módosító javaslatról vitát folytat.

(2) Amennyiben a törvényalkotási bizottság összegző jelentést nyújt be, a vitában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti felszólalást követően a törvényjavaslat előterjesztője, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője is felszólalhat. Ilyen felszólalásra a (2) bekezdés szerinti felszólalás hiányában is sor kerülhet.

(4) A (2)–(3) bekezdésben foglalt felszólalásokat követően a kijelölt bizottság által kijelölt előadó foglalja össze a bizottság állásfoglalását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. Ezután a vitához kapcsolódó bizottság által kijelölt előadó ismerteti a vitához kapcsolódó bizottság állásfoglalását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra tárgyaló bizottságonként összesen hat perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, három percet annak kifejtésére kell biztosítani.

(5) A bizottsági felszólalásokat követően a képviselőcsoportok tagjai, a független képviselők, az európai parlamenti képviselők, valamint a szószólók a 36. § (6)–(9) bekezdése szerinti sorrendben szólalhatnak fel.

(6) Az (5) bekezdés alapján felszólalók a 37. § (2) és (4)–(7) bekezdése szerinti időkeretes rendben fejthetik ki álláspontjukat azzal, hogy

(7) Az Országgyűlésről szóló törvény alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek – a Kormány képviselője és az európai parlamenti képviselők kivételével – soron kívül, a 36. § (11) bekezdése szerinti időtartamban szólalhatnak fel.

(8) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára a (2)–(7) bekezdésben meghatározottnál hosszabb időkeretet is megállapíthat. Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatáról vita nélkül, a napirendi javaslat elfogadásával egyidejűleg kézfelemeléssel dönt.

(9) Az előterjesztő – közvetlenül a vita lezárását követően – zárszót mondhat, amelynek során válaszolhat a vitában elhangzottakra.

(10) Az előterjesztő (3) és (9) bekezdés szerinti felszólalására együttesen, illetve a Kormány képviselőjének (3) bekezdés szerinti felszólalására tíz-tíz perc áll rendelkezésre.

(11) A bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során a 39. §-ban foglaltakat nem lehet alkalmazni.

48. § (1) Az összegző módosító javaslatról – a (2) és a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt. A döntést közvetlenül megelőzően – ha a 47. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint nem mondott zárszót – az előterjesztő, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője öt-ötperces időtartamban nyilatkozhat arról, hogy egyetért-e az összegző módosító javaslattal.

(2) Legkésőbb azt az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amely ülés tervezett napirendjén az összegző módosító javaslatról történő határozathozatal szerepel, bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés az összegző módosító javaslat valamely pontjáról külön szavazzon.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti kérés alapján megtartott szavazás során az Országgyűlés az összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, az előterjesztő, továbbá – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány javasolhatja a zárószavazás elhalasztását az 51. § szerint. A zárószavazás elhalasztása esetén a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat elfogadott pontjainak egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: átdolgozott egységes javaslat) a 46. § (10)–(11) bekezdése szerint kell legkésőbb a zárószavazás elhalasztását követő harmadik napon benyújtani.

(4) A (2) bekezdés szerinti határidőben bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti az Országgyűlést, hogy az összegző módosító javaslatban nem szereplő valamely módosító javaslatot tartson fenn. Nem lehet kérni az olyan túlterjeszkedő módosító javaslat fenntartását, amelyről az Országgyűlés a 70. § szerinti eljárásban nem határozott, vagy azt állapította meg, hogy a túlterjeszkedő módosító javaslat a 70. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek egyikének sem felel meg.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti kérések száma kérelmezőnként összesen legfeljebb három lehet.

(6) Az Országgyűlés először a (4) bekezdés szerinti kérésekről határoz, és ha valamely módosító javaslatot fenntart, az összegző módosító javaslat külön szavazásra kért pontjairól és az összegző módosító javaslatról nem lehet szavazni.

(7) A törvényalkotási bizottság a (6) bekezdés szerinti határozathozatalt követő három napon belül benyújtja az összegző módosító javaslat és a fenntartott módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második összegző módosító javaslat). A törvényalkotási bizottság a fenntartott módosító javaslat szövegét csak akkor változtathatja meg, illetve a második összegző módosító javaslatban csak akkor fogalmazhat meg további módosításra irányuló szándékot, ha az a fenntartott módosító javaslat céljára és tartalmára tekintettel a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülése érdekében szükséges. A törvényalkotási bizottság a fenntartott módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről a második összegző módosító javaslat benyújtásával egyidejűleg második összegző jelentést nyújt be. A törvényjavaslat és a második összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második egységes javaslat) a 46. § (10)–(12) bekezdése szerint kell benyújtani.

(8) Ha a szavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a módosító javaslat fenntartásáról, az összegző módosító javaslat külön szavazásra kért pontjairól, illetve az összegző módosító javaslatról a szavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni.

(9) A módosítással érintett rendelkezésekről történő szavazás során a törvényjavaslat eredeti szövegéről nem kell szavazni.

49. § (1)⁶ A második összegző módosító javaslatnak a fenntartott módosító javaslattal összefüggő pontjairól az Országgyűlés a 47. § szerint vitát folytat azzal, hogy a tárgyaló bizottság nem állít előadót.

(2) A második összegző módosító javaslatról – a (3) és az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt. A döntést közvetlenül megelőzően – ha az előterjesztő a 47. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint nem mondott zárszót – az előterjesztő, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője öt-ötperces időtartamban nyilatkozhat arról, hogy egyetért-e a második összegző módosító javaslattal.

(3) Legkésőbb azt az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amely ülés tervezett napirendjén a második összegző módosító javaslatról történő határozathozatal szerepel, bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés a második összegző módosító javaslat legfeljebb három pontjáról külön szavazzon.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti kérés alapján megtartott szavazás során az Országgyűlés a második összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, az előterjesztő, továbbá – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány javasolhatja a zárószavazás elhalasztását az 51. § szerint. A zárószavazás elhalasztása esetén a törvényjavaslat és a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjainak egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: átdolgozott második egységes javaslat) a 46. § (10)–(11) bekezdése szerint kell benyújtani legkésőbb a zárószavazás elhalasztását követő harmadik napon.

(5) Ha a szavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a szavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni.

50. § (1) Az összegző módosító javaslat elfogadása esetén az Országgyűlés az egységes javaslat egészéről zárószavazást tart.

(2) Az Országgyűlés

(3) Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. Az elfogadáshoz szükséges minősített többség hiányában a 21. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülést vezető elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.

51. § (1) A zárószavazás megkezdése előtt az előterjesztő, továbbá – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány javasolhatja a zárószavazás elhalasztását, amennyiben zárószavazást előkészítő módosító javaslatot kíván benyújtani.

(2) A zárószavazás elhalasztásáról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a javaslattevő legfeljebb ötperces időtartamban ismertetheti a kezdeményezés indokait.

(3) Az elhalasztott zárószavazás megtartására legkorábban az összegző módosító javaslatról vagy a második összegző módosító javaslatról történő szavazást követő hét első munkanapján kerülhet sor.

(4) Ha az Országgyűlés a zárószavazást elhalasztotta, akkor a zárószavazás elhalasztását kezdeményező a zárószavazás ülésnapjának megjelölésével indítványozhatja, hogy a zárószavazás megtartására – a (3) bekezdés szerinti határidőre is figyelemmel – azon az ülésen kerüljön sor, amelyen a zárószavazás elhalasztása megtörtént. Erről az Országgyűlés – a javaslattevő legfeljebb kétperces időtartamban előadott indokainak meghallgatása után – vita nélkül határoz. Az elfogadott napirend az Országgyűlés döntésének megfelelően módosul. A napirend módosult részét az ülést vezető elnök ismerteti és kezdeményezi a 15. § (2) bekezdése szerint szükséges intézkedéseket.

(5) Amennyiben a részletesvita-szakaszban nem érkezett a törvényjavaslathoz részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat, vagy a törvényalkotási bizottság a törvényjavaslat tárgyalását összegző módosító javaslat benyújtása nélkül fejezte be, az elhalasztott zárószavazás megtartására legkorábban az annak elrendelését követő hét első munkanapján kerülhet sor.

(6) A zárószavazás elhalasztására egy döntési javaslatnál legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

52. § (1) Ha az Országgyűlés döntött a zárószavazás elhalasztásáról, az előterjesztő, továbbá – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány az egységes javaslathoz, a második egységes javaslathoz, az átdolgozott egységes javaslathoz, az átdolgozott második egységes javaslathoz, vagy – elfogadott összegző, illetve második összegző módosító javaslat hiányában – a törvényjavaslathoz zárószavazást előkészítő módosító javaslatot nyújthat be, ha az egységes javaslat, a második egységes javaslat, az átdolgozott egységes javaslat, az átdolgozott második egységes javaslat vagy – elfogadott összegző módosító javaslat, illetve második összegző módosító javaslat hiányában – a törvényjavaslat nem felel meg a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Zárószavazást előkészítő módosító javaslatként a 42. § a) és b) pontja szerinti módosító javaslat nem nyújtható be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosító javaslat legkésőbb annak a hétnek az utolsó munkanapján nyújtható be, amelyen az Országgyűlés döntött a zárószavazás elhalasztásáról.

53. § (1) A zárószavazást előkészítő módosító javaslatot a törvényalkotási bizottság tárgyalja meg, arról állást foglal, valamint további – az 52. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő – módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg.

(2) A törvényalkotási bizottság az általa támogatott zárószavazást előkészítő módosító javaslatokat, valamint a saját módosító javaslatait egy indítványba foglalja a 46. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával (a továbbiakban: zárószavazás előtti módosító javaslat). Zárószavazás előtti módosító javaslatként a 42. § a) és b) pontja szerinti módosító javaslat nem nyújtható be.

(3)⁷ A törvényalkotási bizottság a zárószavazást előkészítő módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről, valamint az (1) bekezdés szerinti állásfoglalásáról zárószavazás előtti jelentést nyújt be.

(4)⁸ A törvényalkotási bizottság a zárószavazás előtti jelentését és a zárószavazás előtti módosító javaslatát legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt három órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája szerepel. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további zárószavazás előtti módosító javaslatot nem nyújthat be.

54. § (1)¹⁰ Az Országgyűlés – zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtása esetén – a zárószavazás előtti jelentést és a zárószavazás előtti módosító javaslatot megvitatja.

(2)¹¹ Az (1) bekezdés szerinti vitában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani.

(3)¹² A vitában ezt követően

(4) Az Országgyűlés e felszólalásokra a Házbizottság javaslata alapján a (3) bekezdésben meghatározottaknál hosszabb időtartamot is megállapíthat. Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatáról vita nélkül, a napirendi javaslat elfogadásával egyidejűleg, kézfelemeléssel dönt.

55. § (1)¹³ A zárószavazás előtti módosító javaslatról az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt. Szavazás előtt az előterjesztő, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője ötperces időtartamban nyilatkozhat, hogy egyetért-e a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadásával.

(2) Ha a szavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a zárószavazás előtti módosító javaslatról a szavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni.

(3) A módosítással érintett rendelkezésekről történő szavazás során az egységes javaslat, a második egységes javaslat, az átdolgozott egységes javaslat vagy az átdolgozott második egységes javaslat – elfogadott összegző módosító javaslat, illetve második összegző módosító javaslat hiányában a törvényjavaslat – eredeti szövegéről nem kell szavazni.

56. § (1) A zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása esetén az Országgyűlés a módosított törvényjavaslat, a módosított egységes javaslat, a módosított második egységes javaslat, a módosított átdolgozott egységes javaslat vagy a módosított átdolgozott második egységes javaslat egészéről zárószavazást tart.

(2) Az Országgyűlés a törvényjavaslat benyújtott szövege, az egységes javaslat, a második egységes javaslat, az átdolgozott egységes javaslat vagy az átdolgozott második egységes javaslat egészéről tart zárószavazást, ha

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni.

57. § Ha a törvényt az Országgyűlés nem a törvényjavaslat benyújtott szövege, az egységes javaslat, a második egységes javaslat, az átdolgozott egységes javaslat vagy az átdolgozott második egységes javaslat szövege szerint fogadta el, az előterjesztő az elfogadott törvény szövegét – kézjegyével ellátva – a törvény elfogadásának napjától számított három napon belül megküldi a házelnöknek.

58. § (1) A képviselő által benyújtott törvényjavaslat abban az esetben kerül az Országgyűlés tárgysorozatára, ha azt a házelnök által kijelölt állandó bizottság (a továbbiakban: tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság) támogatja.

(2) A tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság a kijelölést követő harminc napon belül határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. A harmincnapos határidő számításánál a rendes ülésszakok közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Ha a törvényjavaslat előterjesztője nem tud részt venni azon a bizottsági ülésen, amelynek tervezett napirendjén az általa benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről szóló döntés szerepel, annak elhalasztását legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban kezdeményezheti a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elnökénél. Ilyen indítvány esetén a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság legkésőbb a (2) bekezdésben foglalt határidő leteltét követő harminc napon belül határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. Egyebekben az előterjesztő távolléte a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság eljárását nem akadályozza.

(4) A tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság a tárgysorozatba vételre vonatkozó döntéséről írásban értesíti a házelnököt. A törvényjavaslat tárgysorozatba vétele esetén a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság – külön kijelölés nélkül – a 32. § (1) bekezdése szerinti kijelölt bizottságnak minősül.

(5) Ha a képviselő által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét annak a képviselőcsoportnak a vezetője kéri, amely képviselőcsoporthoz a törvényjavaslatot benyújtó képviselő tartozik, a tárgysorozatba vételről az Országgyűlés határoz.

(6) A tárgysorozatba vétel tárgyában az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után

(7) Tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselőcsoport ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal, kizárólag azon a rendes ülésszakon nyújthat be, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasította.

(8) Független képviselő által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a törvényjavaslatot benyújtó független képviselő akkor kérheti, ha kérelmét legalább négy képviselő támogatja. Független képviselő által benyújtott tárgysorozatba vétel iránti kérelmet egy képviselő kizárólag a rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal támogathat, azon az ülésszakon, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasította.

59. § (1) Az elfogadni tervezett, átfogó szabályozást eredményező, nagy társadalmi jelentőségű törvényt az Országgyűlés saját döntése alapján két fordulóban tárgyalja meg. Ez esetben először a tervezett törvény elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét vitatja meg.

(2) Az Országgyűlés a tervezett törvény elveit országgyűlési határozatban állapítja meg, amelynek elfogadásához a tervezett törvény elfogadásához szükséges többség kell.

60. § (1) Az előterjesztő írásban kezdeményezheti a tárgysorozatban lévő törvényjavaslatának sürgős tárgyalását (a továbbiakban: sürgősségi javaslat). Az indokolással ellátott sürgősségi javaslatot legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával lehet benyújtani.

(2) A képviselő által benyújtott sürgősségi javaslathoz legalább huszonöt képviselő támogató aláírása szükséges.

(3) Az előterjesztő a sürgősségi javaslatában javasolhatja, hogy

(4) Az előterjesztő a sürgősségi javaslatában a (3) bekezdésben meghatározottakat az adott vagy a legkorábban bekövetkező eljárási cselekmény előtt együttesen vagy külön-külön is kérheti.

(5) Sürgős tárgyalás elrendelésére félévente legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor.

(6) Sürgős tárgyalás úgy rendelhető el, hogy az elrendelés és a törvényjavaslat zárószavazása között legalább hat napnak el kell telnie.

(7) Az Országgyűlés a sürgős tárgyalás elrendeléséről – az előterjesztő által megjelölt tartalommal – vita nélkül dönt. A sürgősség elrendeléséhez a jelen levő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(8) A sürgős tárgyalás során a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

61. § (1) Az előterjesztő írásban kezdeményezheti a tárgysorozatban lévő törvényjavaslatának kivételes eljárásban történő tárgyalását (a továbbiakban: kivételességi javaslat).

(2) A képviselő által benyújtott kivételességi javaslathoz a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása szükséges.

(3) A kivételes eljárást a 34. § (1) bekezdésében foglalt határidőre tekintet nélkül lehet indítványozni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülésre az előterjesztő – vagy a (2) bekezdés szerinti esetben a képviselők legalább egyötöde – a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza.

(4) Nem kérhető a kivételes eljárás

(5) Kivételes eljárás elrendelésére félévente legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor.

(6) A kivételes eljárás során a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait kell alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor.

(7) Ha a miniszterelnök a Kormány által benyújtott előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalása során indítványozza, hogy az előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, az indítvány benyújtását követően a törvényjavaslat tárgyalását a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályai és a 129. § szerint újra meg kell kezdeni, erről a házelnök haladéktalanul tájékoztatja a képviselőket, a szószólókat és az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeket. Ebben az esetben a 34. § (1) bekezdését nem lehet alkalmazni.

(8)¹⁴ Ha a kivételes eljárás során a törvényalkotási bizottság olyan összegző módosító javaslatot vagy túlterjeszkedő módosító javaslatot nyújt be, amely a (4) bekezdés b)–d) és g) pontjában foglaltak valamelyikére irányul, a további eljárásra a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait – a g) pontban foglalt módosítás esetén a 100. § (4) bekezdése szerinti eltérésekkel – kell alkalmazni.

62. § (1) A kivételes eljárásban történő tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elrendeléséhez a képviselők több mint felének szavazata szükséges.

(2) Ha az Országgyűlés a kivételességi javaslatot elutasította, a törvényjavaslat tárgyalására a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait kell alkalmazni.

(3) A kivételes eljárásban történő tárgyalás elrendelésével egyidejűleg az Országgyűlés – az előterjesztő javaslata alapján, a (4) bekezdésben, valamint a 63. § (1) bekezdésében és a 64. §-ban foglaltakra is figyelemmel – határoz

(4) A módosító javaslatok előterjesztésére nyitva álló határidő nem lehet kevesebb, mint a kivételes eljárást elrendelő döntés meghozatalát követő három óra.

(5) Kivételes eljárásban a törvényjavaslat részletes vitáját a törvényalkotási bizottság folytatja le a 44. § (1) és (3)–(4) bekezdése alkalmazásával.

(6) A törvényalkotási bizottság a benyújtott módosító javaslatokat értékeli, és azokról állást foglal a 45. § (2) bekezdése alkalmazásával.

(7) A törvényalkotási bizottság

(8) A (7) bekezdés szerinti módosításokat a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatba foglalva nyújtja be.

(9) A részletes vitát a törvényalkotási bizottság lezárja, ezt követően összegző jelentést nyújt be, amelyben tájékoztatást ad a részletes vita lezárásának tényéről, valamint a 44. § (1) és (3) bekezdése szerinti megállapításairól. Ha a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatot fogadott el, azt az összegző jelentéssel egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további összegző módosító javaslatot nem nyújthat be.

(10) Ha a törvényalkotási bizottság túlterjeszkedő módosító javaslat benyújtására irányuló szándékot is megfogalmaz, illetve ilyen módosító javaslatot támogat vagy fenntart, akkor azt az összegző módosító javaslattól elkülönítve, azzal azonos időpontban nyújtja be.

(11) A törvényalkotási bizottság legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújthatja be összegző jelentését és összegző módosító javaslatát, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat összevont vitája szerepel.

63. § (1) Az összevont vitára legkorábban a kivételes eljárás elrendelését követő ülésnapon kerülhet sor.

(2) Az összevont vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője szólal fel tizenöt-tizenöt perces időtartamban. Ezt követően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. A bizottsági felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani.

(3) A képviselőcsoportok álláspontjukat harminc-harmincperces időtartamban fejthetik ki. A független képviselők összesen nyolcperces időtartamban szólalhatnak fel. A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló felszólalására nyolcperces időtartam áll rendelkezésre. Vita közben a kétperces hozzászólalásokat bele kell számítani az időtartamba. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt tízperces viszonválaszra van joga.

(4) Ha a törvényalkotási bizottság a 62. § (10) bekezdése szerinti módosító javaslatot is benyújtott, a vita arra is kiterjed, hogy ez a módosító javaslat valamely szabályszerű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a 44. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges-e.

64. § (1) Az összevont vita lezárását követően az Országgyűlés dönt az összegző módosító javaslatról, majd zárószavazást tart a törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslattal módosított szövegéről. A zárószavazás elhalasztására az általános szabályok szerint kerülhet sor.

(2)¹⁵ Ha a törvényalkotási bizottság a 62. § (10) bekezdése szerinti módosító javaslatot is benyújtott, az Országgyűlés az összegző módosító javaslatról történő határozathozatalt követően dönt a túlterjeszkedő módosító javaslat szabályszerűségéről és elfogadásáról.

65. § (1)¹⁶ Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen lévő képviselők legalább négyötödének szavazatával, vita nélkül úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása, illetve döntéshozatala során a határozati házszabályi rendelkezésektől eltér.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az Alaptörvénybe vagy törvénybe ütközik, valamint

(3) A költségvetési törvényjavaslat és a központi költségvetésről szóló törvény – a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztató, vagy a költségvetési hiányt növelő – módosítására irányuló törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során az (1) bekezdést csak akkor lehet alkalmazni, ha az nem akadályozza az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének való megfelelést biztosító szabályok érvényesülését.

66. § (1) Az előterjesztő az általa benyújtott törvényjavaslatot a részletesvita-szakasz lezárultáig visszavonhatja, ezt követően a visszavonáshoz az Országgyűlés hozzájárulása szükséges.

(2) A képviselő a módosító javaslatát a tárgyaló bizottság részletes vitáról szóló bizottsági jelentése benyújtásáig, a tárgyaló bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát a törvényalkotási bizottságnak a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot tárgyaló ülése megnyitásáig visszavonhatja.

67. § (1)¹⁷ Az előterjesztő legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az általa benyújtott törvényjavaslat általános vitájának a lezárása, írásbeli indítványával kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés az általános vita lezárását követően, ugyanazon az ülésen döntsön a törvényjavaslat elfogadásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti indítványról az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz.

(3) Ha az Országgyűlés az indítványt elfogadta, és az indítványban megjelölt törvényjavaslat általános vitájának megkezdéséig nem nyújtanak be módosító javaslatot, az Országgyűlés az általános vita lezárását követően a törvényjavaslat elfogadásáról határoz. Módosító javaslat benyújtása esetén a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait kell alkalmazni.

68. § (1) Ha a részletesvita-szakasz megnyíltát követően a tárgyaló bizottság kellő időn belül nem nyújtja be a részletes vitáról szóló bizottsági jelentést, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára határidőt állapíthat meg annak benyújtására. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(2) Ha a vitához kapcsolódó bizottság a benyújtott módosító javaslatot az (1) bekezdés alapján meghatározott határidőn belül nem tárgyalta meg, és arról a kijelölt bizottság sem folytatott részletes vitát, a kijelölt bizottság azt a határidő lejártát követő ülésén napirendjére tűzi és megtárgyalja.

(3) Ha a kijelölt bizottság mulasztja el az (1) bekezdésben meghatározott határidőt, vagy nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a házelnök – a korábbi kijelölés visszavonásával egyidejűleg – új bizottságot jelöl ki.

(4) A (3) bekezdés szerint kijelölt bizottság legkésőbb a kijelölést követő ülésén a részletes vitát lefolytatja, és az eljárás további szakaszaiban ellátja a kijelölt bizottság feladatait.

(5) A részletesvita-szakasz akkor zárul le, amikor a kijelölt bizottság vagy a (3) bekezdés szerint kijelölt bizottság benyújtotta a részletes vitáról szóló bizottsági jelentését.

(6) Nem gyakorolhatja a vitához kapcsolódó bizottságot megillető jogokat az a bizottság, amely az (1) bekezdés szerint megállapított határidőben nem nyújtotta be a részletes vitáról szóló bizottsági jelentését.

69. § (1) Ha a törvényalkotási bizottság a 46. § szerinti eljárásában azt állapítja meg, hogy

(2) A törvényalkotási bizottság a megismételt részletes vita lefolytatására határidőt szabhat, a felkérésről és az esetlegesen megállapított határidőről értesíti a házelnököt.

(3) A megismételt részletes vita és az azt lezáró bizottsági módosító javaslat a törvényalkotási bizottság által megjelölt ellentmondásra vagy az azzal szorosan összefüggő kérdésekre terjedhet ki.

(4) A megismételt részletes vita a tárgyaló bizottságnak a megismételt részletes vitát lezáró döntésével ér véget. Ezt követően a tárgyaló bizottság jelentést nyújt be, amelyben tájékoztatást ad a megismételt részletes vita lezárásának tényéről, valamint a törvényalkotási bizottság által tett észrevételekkel kapcsolatos álláspontjáról. A jelentéssel egyidejűleg benyújtja a megismételt részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát.

(5) A törvényalkotási bizottság ezt követően a 46. §-ban foglaltak alkalmazásával folytatja az eljárását.

70. § (1) Ha a tárgyaló bizottság a 45. § (3) bekezdése szerinti eljárása során túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot fogalmaz meg, illetve ilyen módosító javaslatot támogat vagy az általa szükségesnek tartott módosítással fenntart, azt a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslattól elkülönítve, azzal azonos időpontban nyújtja be. A benyújtással egyidejűleg a tárgyaló bizottság a 72. § szerinti javaslatot tehet.

(2) Az Országgyűlés a részletesvita-szakasz lezárultát követően vita nélkül dönt arról, hogy az (1) bekezdés szerinti módosító javaslat valamely szabályszerű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a 44. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges-e. A döntést megelőzően a túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen négy perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani. A bizottsági felszólalásokat követően az előterjesztő kétperces időtartamban felszólalhat.

(3) Ha az Országgyűlés azt állapítja meg, hogy a túlterjeszkedő módosító javaslat megfelel a (2) bekezdésben foglalt valamely feltételnek, akkor e módosító javaslatra (a továbbiakban: szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat) az általános vita újra megnyílik. Több szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat esetén az Országgyűlés az általános vitát valamennyi szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatra együttesen folytatja le. Az így lefolytatott általános vita kizárólag a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat megvitatásából áll. A vita lezárásáig a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslathoz képviselő módosító javaslatot nyújthat be.

(4) A szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalását a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy

(5) A szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatról a (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti tárgyaló bizottság a 45. §-ban meghatározott eljárás alkalmazásával

(6) A kiegészítő részletesvita-szakasz akkor zárul le, amikor a tárgyaló bizottságok közül valamennyi állandó bizottság benyújtotta a (5) bekezdés c) pontja szerinti jelentést.

(7) Szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat benyújtása esetén a további eljárásra a 46. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(8) Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerinti eljárásában azt állapítja meg, hogy a túlterjeszkedő módosító javaslat nem felel meg az ott meghatározott valamely feltételnek, a módosító javaslat lezártnak minősül.

71. § (1) Ha a törvényalkotási bizottság a 70. § szerinti eljárásban szabályszerűnek minősített módosító javaslatot támogat, azt az összegző módosító javaslatában szerepelteti.

(2) Ha a törvényalkotási bizottság

(3) Az Országgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy a (2) bekezdés szerinti módosító javaslat megfelel-e a 70. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltételnek. A döntést megelőzően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen négy perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani. A bizottsági felszólalásokat követően az előterjesztő kétperces időtartamban felszólalhat.

(4) Ha az Országgyűlés azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdés szerinti módosító javaslat szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat, akkor e módosító javaslatra az általános vita újra megnyílik.

(5) A törvényalkotási bizottság által benyújtott szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalására a 70. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a törvényalkotási bizottság

(6) Az előterjesztő a kiegészítő összegző módosító javaslat benyújtását követően haladéktalanul megküldi a törvényalkotási bizottság elnökének a törvényjavaslat és a kiegészítő összegző módosító javaslat egybeszerkesztett – ellenjegyzésével ellátott – szövegét, ezt követően a törvényalkotási bizottság elnöke a 46. § (11)–(12) bekezdésének alkalmazásával kiegészítő egységes javaslatot nyújt be. A további eljárásra a 47–57. §-t kell alkalmazni azzal, hogy összegző jelentésen kiegészítő összegző jelentést, összegző módosító javaslaton kiegészítő összegző módosító javaslatot, egységes javaslaton kiegészítő egységes javaslatot kell érteni.

72. § A túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó tárgyaló bizottság javaslatára a 70. § (3)–(7) bekezdését, a törvényalkotási bizottság javaslatára a 71. § (4)–(6) bekezdését nem kell alkalmazni, ha ahhoz az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával hozzájárul. Az Országgyűlés a hozzájárulást akkor adja meg, ha a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében benyújtott szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat a törvényjavaslat céljára és tartalmára tekintettel kizárólag arra irányul, hogy a törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezését a törvényjavaslattal összhangba hozza.

73. § (1) A törvényjavaslat zárószavazásának megkezdéséig az előterjesztő, – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány, a törvényalkotási bizottság vagy az európai ügyekkel foglalkozó bizottság írásban az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetést (a továbbiakban: egyeztetési eljárás) kezdeményezhet (a továbbiakban: egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezés). A házelnök az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezést a plenáris ülésen bejelenti.

(2) Az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezésről az Országgyűlés a törvényjavaslat zárószavazását megelőzően vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a kezdeményező és – ha nem a Kormány a kezdeményező – a Kormány képviselője legfeljebb öt-ötperces időtartamban felszólalhat.

(3) Az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezésről szóló határozathozatalt követően a házelnök a határozathozatal eredményéről tájékoztatja a Kormányt, és a kezdeményezés elfogadása esetén az egységes javaslatot, a második egységes javaslatot, az átdolgozott egységes javaslatot vagy az átdolgozott második egységes javaslatot – elfogadott összegző módosító javaslat vagy második összegző módosító javaslat hiányában a törvényjavaslatot – megküldi a Kormánynak az egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében.

(4) Az előterjesztő

(5) Az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezés elfogadását követően módosító javaslat csak a 74. §-ban meghatározottak szerint nyújtható be.

74. § (1) Az egyeztetési eljárás befejezését követően annak eredményéről a Kormány tájékoztatja a házelnököt. Ha az egyeztetési eljárás eredményeként a 73. § (3)–(4) bekezdése szerinti indítvány módosítása szükséges, a Kormány az egyeztetési eljárás eredményének megfelelő tartalommal módosító javaslatot nyújthat be.

(2) A törvényalkotási bizottság megtárgyalja az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és módosító javaslatot, majd a kialakított álláspontjáról egyeztetési eljárást követő összegző jelentést nyújt be.

(3) A törvényalkotási bizottság az (1) bekezdés szerinti módosító javaslatról állást foglal, valamint további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg. A törvényalkotási bizottság az általa támogatott módosító javaslatot, valamint az általa megfogalmazott módosítást egy indítványba foglalja a 46. § (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával (a továbbiakban: egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat).

(4) Ha a törvényalkotási bizottság egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslatot fogadott el, megállapítja a 73. § (3)–(4) bekezdése szerinti indítvány és az egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: egyeztetési eljárást követő egységes javaslat). A törvényalkotási bizottság az egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslatot és az egyeztetési eljárást követő egységes javaslatot az egyeztetési eljárást követő összegző jelentéssel egyidejűleg nyújtja be. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további módosító javaslatot nem nyújthat be. Az eljárásra a továbbiakban a 47–48. §-t és az 50. §-t kell megfelelően alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor.

(5) A vita a Kormány (1) bekezdés szerinti tájékoztatásáról, az egyeztetési eljárást követő összegző jelentésről és az egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslatról folyik.

(6) Az egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat vitájára és szavazására, valamint a zárószavazásra egy napirendi pont keretében kerül sor.

75. § (1) Az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményező eljárás arra irányul, hogy az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése szerinti indítványozó (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: indítványozó) által benyújtott normakontroll-javaslat alapján az Országgyűlés kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

(2) A normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványnak az Alkotmánybíróságról szóló törvény előírásainak megfelelő határozott kérelmet kell tartalmaznia, továbbá meg kell felelnie az Alkotmánybíróságról szóló törvényben előírt követelményeknek.

76. § (1) Ha az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásban az indítványozó kezdeményezi az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára irányuló eljárást, ennek tényét az ülést vezető elnök a zárószavazás előtt bejelenti. Ilyen kezdeményezés esetén a tárgyalási szünet elrendelésére vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülést vezető elnök köteles a tárgyalási szünetet a zárószavazást megelőzően elrendelni, ha azt a 21. § szerinti jogosult vagy az indítványozó kéri.

(2) A kezdeményezés akkor érvényes, ha az indítványozó a normakontroll-javaslatot a 75. § (2) bekezdése szerinti tartalommal legkésőbb a zárószavazás megkezdéséig benyújtja.

(3) Az indítványozónak – amennyiben a normakontroll-javaslat tárgyalása miatt az ülés napirendjének módosítása is szükséges – egyúttal meg kell jelölnie – a (9) bekezdés figyelembevételével –, hogy melyik ülésnapon kéri a normakontroll-javaslat tárgyalását. A napirend kiegészítéséről az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz, és a napirend az Országgyűlés döntésének megfelelően módosul. A napirend módosult részét az ülést vezető elnök ismerteti és kezdeményezi a 15. § (2) bekezdése szerint szükséges intézkedéseket.

(4) A házelnök a normakontroll-javaslatot kiadja a törvényalkotási bizottságnak és a módosító javaslatok benyújtására határidőt állapít meg.

(5) A normakontroll-javaslat 75. § (2) bekezdése szerinti bármely részéhez a törvényjavaslat előterjesztője vagy bármely képviselő módosító javaslatot nyújthat be.

(6) A törvényalkotási bizottság véleményezi a normakontroll-javaslatot és a 46. § szerinti eljárásában megvitatja a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat. A normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról állást foglal, valamint dönthet további módosításra irányuló szándék megfogalmazásáról.

(7) A törvényalkotási bizottság a normakontroll-javaslat és a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről, valamint a (6) bekezdés szerinti megállapításairól jelentést nyújt be (a továbbiakban: normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés). A törvényalkotási bizottság a támogatott módosító javaslatokat, valamint a (6) bekezdés szerinti módosító javaslatát egy indítványba foglalva a normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentéssel egyidejűleg nyújtja be (a továbbiakban: normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat).

(8) Ha az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság a normakontroll-javaslatról állást foglalt, állásfoglalását a törvényalkotási bizottságnak a normakontroll-javaslatot és a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat tárgyaló ülésén ismertetheti.

(9) Az Országgyűlés az elfogadott törvénnyel kapcsolatos normakontroll-javaslatról a zárószavazást követő öt napon belül határoz.

(10) A normakontroll-javaslat plenáris ülésen való tárgyalása a normakontroll-javaslat, a normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés, valamint a normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat megvitatásából áll. A vita során először a normakontroll-javaslat előterjesztője kap szót, majd – ha azt nem a Kormány terjesztette elő – a Kormány képviselője tíz-tízperces időtartamban. Ezt követően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. A bizottsági felszólalásokra összesen tíz perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, öt percet annak kifejtésére kell biztosítani.

(11) A vitában

(12) A normakontroll-javaslat előterjesztőjének a határozathozatal előtt viszonválaszra van joga. A felszólalások időtartama a viszonválasz és a (11) bekezdés a) és b) pontja esetében nem haladhatja meg a tíz-tíz, a (11) bekezdés c) pontja esetében az öt percet.

(13) A felszólalásokat követően az Országgyűlés egy szavazással dönt a normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslatról, majd a normakontroll-javaslatról határoz.

(14) A normakontroll-javaslat előterjesztője az elfogadott normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványt – kézjegyével ellátva – az elfogadását követő napon megküldi a házelnöknek.

(15) A házelnök az elfogadott normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványt az elfogadott törvénnyel együtt megküldi az Alkotmánybíróságnak.

77. § Az 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával megszavazott törvény normakontrolljának kezdeményezése esetén az előterjesztő az elfogadott törvény szövegét – kézjegyével ellátva – a kezdeményezés benyújtását követő napon megküldi a házelnöknek.

78. § (1) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyűlés legkésőbb a törvény visszaküldésétől számított hatvan napon belül napirendjére tűzi. A hatvannapos határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet, valamint – a rendkívüli ülés vagy a rendkívüli ülésszak ülésének napirendjén nem szereplő indítványok tekintetében – a rendkívüli ülés vagy ülésszak időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A köztársasági elnök átiratát a házelnök kiadja a törvényalkotási bizottságnak.

(3) A megfontolásra visszaküldött törvényhez csak a törvényalkotási bizottság nyújthat be módosító javaslatot. Ez a módosító javaslat csak a köztársasági elnök által kifogásolt vagy azzal összefüggő részekre vonatkozhat. A módosító javaslat kiterjedhet továbbá a hatálybalépés időpontját megállapító rendelkezésekre is.

(4) A törvényalkotási bizottság a köztársasági elnök átiratáról kialakított álláspontjáról jelentést nyújt be. Ha a törvényalkotási bizottság módosító javaslatot fogadott el, azt jelentésével egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további módosító javaslatot nem nyújthat be. Az eljárásra ezt követően a 47–48. §-t és az 50. §-t kell megfelelően alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor.

(5) Ha az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság a köztársasági elnök átiratáról állást foglalt, állásfoglalását a törvényalkotási bizottságnak a köztársasági elnök átiratát tárgyaló ülésén ismertetheti.

(6) A megfontolásra visszaküldött törvény vitájára a köztársasági elnököt legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt 48 órával meg kell hívni, amely ülés tervezett napirendjén a tárgyalás szerepel.

(7) A vita a törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslatáról folyik.

(8) A (3) bekezdés szerinti módosító javaslat vitájára és szavazására, valamint a zárószavazásra egy napirendi pont keretében kerül sor.

79. § (1) Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által az Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, vagy ha az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során alaptörvény-ellenességet állapított meg, a házelnök felkéri a törvényalkotási bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére.

(2) A törvényalkotási bizottság által előterjesztett módosító javaslat az Alkotmánybíróság által az Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezésre vagy azzal szorosan összefüggő részekre vonatkozhat. A módosító javaslat – szükség esetén – kiterjedhet a hatálybalépés időpontját megállapító rendelkezésekre is.

(3) A törvényalkotási bizottság az Alkotmánybíróság határozatáról kialakított álláspontjáról jelentést nyújt be. A törvényalkotási bizottság a (2) bekezdés szerinti módosító javaslatát a jelentésével egyidejűleg nyújtja be. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további módosító javaslatot nem nyújthat be. Az eljárásra ezt követően a 47–48. §-t és az 50. §-t kell megfelelően alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor.

(4) Ha az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság az Alkotmánybíróság határozatáról állást foglalt, állásfoglalását a törvényalkotási bizottságnak az Alkotmánybíróság határozatát tárgyaló ülésén ismertetheti.

(5) A vita a törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslatáról folyik.

(6) A (2) bekezdés szerinti módosító javaslat vitájára és szavazására, valamint a zárószavazásra egy napirendi pont keretében kerül sor.

80. § (1) A határozati javaslat tárgyalására a 31–58. §-t, a 60–64. §-t és a 66–72. §-t az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az Országgyűlés határozatait a házelnök és a soros jegyzők írják alá.

(3) A zárt ülésen hozott határozat közzétételéről az Országgyűlés esetenként, vita nélkül dönt.

(4) Az Országgyűlés egyedi határozatának közzétételéről az Országgyűlés esetenként, vita nélkül dönt.

(5) A határozat hivatalos lapban való közzétételéről a házelnök gondoskodik.

81. § (1) A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő határozati javaslathoz a képviselőkre vonatkozó feltételek szerint a szószóló is benyújthat módosító javaslatot.

(2) A szószóló által benyújtott határozati javaslat és módosító javaslat tárgyalására – a határozati házszabályi rendelkezésekben foglalt kivételekkel – a képviselő által benyújtott határozati javaslat és módosító javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A szószóló által benyújtott határozati javaslat tárgysorozatba vételéről szóló döntés meghozatala során a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság vizsgálja azt is, hogy a határozati javaslat érinti-e a nemzetiségek érdekeit, jogait.

(4) A szószóló által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított határozati javaslat tárgysorozatba vételét a nemzetiségeket képviselő bizottság kérheti.

(5) Ha a nemzetiségi képviselő a határozati javaslatában jelzi, hogy az a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti, a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított határozati javaslat tárgysorozatba vételét a nemzetiségeket képviselő bizottság kérheti.

(6) A (4)–(5) bekezdés szerinti tárgysorozatba vétel iránti kérelmet a nemzetiségeket képviselő bizottság ülésszakonként legfeljebb három alkalommal, kizárólag azon a rendes ülésszakon nyújthat be, amelyen a határozati javaslat tárgysorozatba vételét a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasította.

82. § (1) Politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatot a Kormány, országgyűlési bizottság vagy képviselő terjeszthet elő.

(2) A politikai nyilatkozat elfogadásához a jelen levő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat tárgyalására a 31–58. §-t, a 60–64. §-t és a 66–72. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(4) A politikai nyilatkozat közzétételének módjáról az Országgyűlés esetenként, vita nélkül dönt.

83. § (1) A házelnök a beszámoló tárgyalására egy állandó bizottságot jelöl ki (a továbbiakban: beszámolót tárgyaló bizottság).

(2) A beszámolóhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.

(3) A választással kapcsolatos beszámolók tárgyalása és határozathozatala során az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

84. § (1) Az Országgyűlés

(2) Az Országgyűlés a beszámoló és a beszámolót tárgyaló bizottság által előterjesztett – a beszámoló elfogadására vonatkozó – határozati javaslat általános vitáját együttesen folytatja le a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályok szerint.

(3) A beszámolót tárgyaló bizottság az általa benyújtott határozati javaslat tekintetében – külön kijelölés nélkül – kijelölt bizottságnak minősül.

(4) A nemzetiségeket képviselő bizottság a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolója, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolója esetében – az Országgyűlésről szóló törvény szerinti állásfoglalásának kialakítása érdekében – vitához kapcsolódó bizottságnak minősül.

(5) A Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolója, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolója általános vitájában a nemzetiségeket képviselő bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a nemzetiségeket képviselő bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója az előterjesztő, illetve a Kormány képviselőjének felszólalását követően felszólalhat. E felszólalásokra összesen tizenöt-tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani.

(6) A beszámolót tárgyaló bizottság által benyújtott határozati javaslatot tárgyaló, vitához kapcsolódó bizottság a részletes vita során a beszámolót is megvitatja. A vitához kapcsolódó bizottság részletes vitáról szóló bizottsági jelentése a 45. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazhatja a bizottságnak a beszámolóban foglalt megállapítások, intézkedések megalapozottságáról kialakított álláspontját is.

(7) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határozati javaslatot érintően nincs vitához kapcsolódó bizottság és nem került sor módosító javaslat benyújtásra sem, az Országgyűlés az együttes általános vita lezárását követően a határozati javaslat elfogadásáról határoz, kivéve, ha a beszámolót tárgyaló bizottság – legkésőbb azon ülésnap megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a határozati javaslat zárószavazása szerepel – úgy nyilatkozik, hogy kijelölt bizottságként részletes vitát kíván lefolytatni.

(8) Az Országgyűlés a beszámolóról a beszámolót tárgyaló bizottság által előterjesztett határozati javaslat elfogadásával dönt.

85. § (1) A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés – a 84. § (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak által benyújtott beszámoló kivételével – a beszámolóról történő határozathozatalra a beszámolót tárgyaló bizottságot felkérheti. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(2) A beszámolót tárgyaló bizottság – az (1) bekezdés szerinti felkérést követően – a beszámolót megtárgyalja, majd

(3) A beszámolót tárgyaló bizottság a (2) bekezdés a) pontja szerinti döntéséről tájékoztatja a házelnököt, valamint a beszámoló benyújtóját.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti határozati javaslat benyújtása esetén az Országgyűlés a 84. §-ban foglaltak alkalmazásával dönt.

86. § (1) A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára – az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben – az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat.

(2) A politikai vitát az Országgyűlés az indítvány benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A politikai vita tárgyalására a 37. § alkalmazásával időkeretet kell szabni; az időkeret négy óránál kevesebb nem lehet. A politikai vita a Kormány képviselőjének negyvenperces nyilatkozatával kezdődik, és a Kormány képviselőjének húszperces viszonválaszával zárul.

87. § (1) Az Országgyűlés személyi döntésére vonatkozó határozati javaslat tárgyalására a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozati javaslat tárgyalása során a 34. § (1) bekezdése szerinti határidőt nem kell alkalmazni, továbbá ilyen határozati javaslathoz

(3) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozati javaslatról – törvény eltérő rendelkezése hiányában – vita nélkül dönt.

88. § (1) A jogszabályi követelményeknek megfelelő országos népszavazási kezdeményezés a Nemzeti Választási Bizottság elnökének tájékoztatásával az Országgyűlés tárgysorozatára kerül.

(2) A házelnök az Országgyűlés tárgysorozatára került országos népszavazási kezdeményezéssel összefüggő, az országos népszavazás elrendelésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat benyújtására egy állandó bizottságot jelöl ki.

(3) Az országos népszavazás elrendeléséről szóló határozati javaslat tárgyalására a 80. §-t és a 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a (2) bekezdés szerint kijelölt bizottság az általa benyújtott határozati javaslat tekintetében – külön kijelölés nélkül – kijelölt bizottságnak minősül.

(4) Az Országgyűlés tárgyalására az ezen alcímben foglalt szabályok alkalmazandóak abban az esetben is, amikor törvény az országos népszavazás szabályait rendeli alkalmazni.

89. § A tájékoztató az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat alapján tájékoztatás adására kötelezett által – e kötelezettség teljesítésére – az Országgyűléshez benyújtott, beszámolónak nem minősülő, az önálló indítvánnyal azonos módon iktatott iromány, amely nem igényel tárgyalást és döntést.

90. § A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

91. § (1) A költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék véleményével és – ha arra a Költségvetési Tanács a Gst. 24. § (5) bekezdése alapján észrevételt tett – a Költségvetési Tanács észrevételével együtt tárgyalja meg.

(2) A költségvetési törvényjavaslat sürgős eljárásban való tárgyalását nem lehet kérni.

(3) A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során a törvényalkotási bizottság feladatait a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság látja el. A költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság összegző jelentése benyújtásáig felkérheti a törvényalkotási bizottságot, hogy a költségvetési törvényjavaslat 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelését vizsgálja meg és azzal kapcsolatos véleményét a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottsággal közölje.

(4) A központi költségvetés és a költségvetési fejezetek bevételi és kiadási főösszegére és egyenlegére – a Gst. 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslat kivételével – kizárólag a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság nyújthat be módosító javaslatot.

(5) Ha a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság megismételt részletes vitára kéri fel a tárgyaló bizottságot vagy a tárgyaló bizottságokat, a megismételt részletes vita lefolytatására határidőt szab és erről értesíti a házelnököt.

(6) A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során az Országgyűlésről szóló törvény 72/A. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

92. § (1) A költségvetési törvényjavaslat általános vitája legkorábban a költségvetési törvényjavaslat benyújtását követő tizenhárom nap elteltével kezdhető meg.

(2) Az Országgyűlés – a Házbizottság javaslatára – vita nélkül határidőt állapíthat meg a részletesvita-szakasz lezárására.

(3) A költségvetési törvényjavaslat részletes vitáját – a Mentelmi bizottság kivételével – valamennyi állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság is lefolytatja. A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság kijelölt bizottságnak, a többi állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság vitához kapcsolódó bizottságnak minősül.

(4) A vitához kapcsolódó bizottság a 32. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig írásban bejelenti, hogy a költségvetési törvényjavaslat mely szerkezeti egységei vonatkozásában folytat le részletes vitát.

(5) A 117. § (2) bekezdése szerint bejelentett kisebbségi véleményt függelékként kell csatolni a tárgyaló bizottság részletes vitáról szóló jelentéséhez.

(6) Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat benyújtása esetén az előterjesztő a 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatást legkésőbb a részletesvita-szakasz lezárultát követő hét második napján adja meg.

93. § (1) A költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről a 92. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatás megküldésétől számított két napon belül összegző jelentést és összegző módosító javaslatot nyújt be. Ha a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság olyan bizottsági módosító javaslatot támogat, amely miatt a központi költségvetés egyenlegének, továbbá a költségvetési törvényjavaslat költségvetési fejezetei bevételi és kiadási főösszegének megváltoztatása szükséges, összegző módosító javaslatának tartalmaznia kell az ezekre vonatkozó módosításokat is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összegző módosító javaslat és a költségvetési törvényjavaslat egybeszerkesztett szövegét az előterjesztő ellenjegyzéssel ellátva – legkésőbb a 47. § (1) bekezdése szerinti vitát megelőző napon – nyújtja be (a továbbiakban: egységes költségvetési törvényjavaslat).

(3) A második összegző módosító javaslat és a költségvetési törvényjavaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második egységes költségvetési törvényjavaslat) az előterjesztő ellenjegyzéssel ellátva – legkésőbb a 49. § (1) bekezdése szerinti vitát megelőző napon – nyújtja be.

94. § (1) Az Országgyűlés a 93. § (1) bekezdése szerinti összegző jelentés és összegző módosító javaslat vitáját a 47. § szerint folytatja le azzal, hogy a vitában kizárólag a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságnak az összegző jelentés ismertetésére kijelölt előadója – a tárgyaló bizottságok véleményét is összefoglalva – és a kisebbségi vélemény ismertetője – a tárgyaló bizottságokban írásban megfogalmazott kisebbségi véleményeket is összefoglalva – szólal fel. E felszólalásokra összesen hatvan perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, harminc percet annak kifejtésére kell biztosítani. A 47. § (4) bekezdése szerinti felszólalásokra nem kerül sor.

(2) Az Országgyűlés a 93. § (3) bekezdése szerinti második összegző módosító javaslat vitáját az (1) bekezdésben foglalt eltéréssel a 49. § (1) bekezdése szerint folytatja le.

95. § (1) A házelnök

(2) A házelnök, ha az Országgyűlés

96. § (1) A zárószavazást legkorábban

(2) A zárószavazás az (1) bekezdés szerinti határidőt követő három napon belül megtartható, ha az előterjesztő írásban nyilatkozik, hogy nem kíván a 97. § (1) bekezdése szerinti zárószavazás előtti módosító javaslatot benyújtani.

(3) A zárószavazás 51. § szerinti elhalasztására a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során nem kerülhet sor.

97. § (1) A 95. § szerinti indítványhoz zárószavazás előtti módosító javaslatot kizárólag az előterjesztő nyújthat be az 52. §-ban meghatározott okból. Ilyen módosító javaslatot a Költségvetési Tanács Gst. 25. § (3) bekezdése szerinti véleményének beérkezését vagy a Gst. 26. §-a szerinti esetben a véleményezésre nyitva álló határidőnek a házelnök által megállapított eredménytelen elteltét követő három napon belül lehet benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti zárószavazás előtti módosító javaslat nem irányulhat a központi költségvetés és a költségvetési fejezetek bevételi vagy kiadási főösszegének és egyenlegének megváltoztatására.

(3) Az (1) bekezdés szerinti zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Az (1) bekezdés szerinti és a Gst. 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslat vitájára és döntéshozatalára az 54. §-t és az 55. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslaton a Gst. 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslatot is érteni kell. Az 53. §-t a módosító javaslatok tárgyalására nem kell alkalmazni.

(5) A Költségvetési Tanács elnökét meg kell hívni az Országgyűlés azon ülésére, amelyen a (4) bekezdés szerinti módosító javaslatok vitájára és döntéshozatalára kerül sor. A Költségvetési Tanács elnöke az előterjesztői zárszót megelőzően a Házbizottság által meghatározott, de legalább tízperces időtartamban felszólalhat.

98. § (1) A házelnök

(2) A zárószavazást a Gst. 25. § (6) bekezdése szerinti hozzájárulásnak a házelnökhöz történő beérkezéséig nem lehet megtartani, ha a Költségvetési Tanács a Gst. 25. § (4) bekezdése szerinti véleményt fogalmazott meg.

99. § A központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (2)–(6) bekezdésében és a 92–94. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a 93. § (2) bekezdése szerinti egységes költségvetési törvényjavaslatot az előterjesztő egységes javaslatként, a 93. § (3) bekezdése szerinti második egységes költségvetési törvényjavaslatot második egységes javaslatként nyújtja be.

100. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó, a Gst. 25/A. §-a szerinti törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (2)–(6) bekezdésében és a 93–98. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztő a 93. § (2) bekezdése szerinti egységes költségvetési törvényjavaslatot egységes javaslatként, a 93. § (3) bekezdése szerinti második egységes költségvetési törvényjavaslatot második egységes javaslatként nyújtja be.

(2) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslat tárgysorozatba vételére kijelölt bizottságként a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság jár el.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét nem változtatná meg, vagy a hiány mértékét nem növelné, a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (3) bekezdésében és a 91. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti eljárás során a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság olyan bizottsági módosító javaslatot támogat, amely miatt a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszege megváltozna, vagy a hiány mértéke nőne, a további eljárásra a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (4) bekezdésében, a 93–98. §-ban, valamint a 91. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztő a 93. § (2) bekezdése szerinti egységes költségvetési törvényjavaslatot egységes javaslatként, a 93. § (3) bekezdése szerinti második egységes költségvetési törvényjavaslatot második egységes javaslatként nyújtja be.

(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában a tárgyalás és a döntéshozatal során a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság kijelölt bizottságnak minősül, és – ha a törvényjavaslatot nem a Kormány nyújtotta be – az előterjesztő alatt a Kormányt is érteni kell.

101. § A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos eljárásokban a határozati házszabályi rendelkezéseket az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

102. § (1) A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetén a külügyekkel foglalkozó bizottság, az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetén az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el kijelölt bizottságként.

(2) A törvényjavaslatnak a nemzetközi szerződés véglegesen megállapított hiteles szövegét és annak magyar nyelvű fordítását tartalmazó részéhez, továbbá a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás és nyilatkozat szövegéhez csak fordítási hiba, valamint helyesírási hiba javítását célzó kiigazító javaslat (a továbbiakban: kiigazítás) nyújtható be.

(3) A (2) bekezdés szerinti kiigazítást a törvényjavaslat előterjesztője nyújthatja be, a zárószavazás megkezdéséig.

(4) A (2) bekezdés szerinti kiigazításban nem kell tárgyaló bizottságot megjelölni, bizottság a kiigazítást nem tárgyalja.

(5) A kiigazításról nem kell szavazni. A kiigazítást az ülést vezető elnök – tartalmának összefoglalásával – a zárószavazás megkezdése előtt bejelenti.

(6) Ha a törvényjavaslatot érintően nincs vitához kapcsolódó bizottság, és módosító javaslat benyújtására sem került sor, az általános vitát a zárószavazás követi, kivéve, ha a kijelölt bizottság – legkésőbb azon ülésnap megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel – úgy nyilatkozik, hogy a törvényjavaslatról kijelölt bizottságként részletes vitát kíván folytatni.

103. § Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti eljárásban hozott határozat közlését követően a vallásügyekkel foglalkozó bizottság

104. § (1) A 103. § a) pontja alapján a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság megállapítja a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben fennálló, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági kockázati tényezőket.

(2) A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság a vallási tevékenységet végző szervezettel kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos álláspontját zárt ülésen alakítja ki.

(3) A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a zárt ülésről készített jegyzőkönyvet a vallásügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlés döntésének előkészítése céljából megtekinthesse.

105. § (1) A vallásügyekkel foglalkozó bizottság az általa előkészített törvényjavaslatot az elismerés feltételeinek fennállása és annak hiánya esetén is benyújtja. Ha az elismerés Országgyűlés hatáskörébe tartozó feltételeinek vizsgálata alapján a vallási tevékenységet végző szervezet e feltételek valamelyikének nem felel meg, a meg nem felelés tényét és indokát a bizottság a törvényjavaslat indokolásában feltünteti.

(2) A törvényjavaslat, továbbá – ha a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény alapján a vallásügyekkel foglalkozó bizottság a törvényjavaslathoz kapcsolódóan határozati javaslatot is benyújtott – a határozati javaslat tárgyalása során a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait kell alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor.

(3) Az Országgyűlés a törvényjavaslat és a határozati javaslat általános vitáját, illetve a részletes vitáról szóló bizottsági jelentés és a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat vitáját összevontan (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: összevont vita) folytatja le a (8) bekezdés szerinti módon.

(4) A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz módosító javaslatot legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával lehet benyújtani, amely ülés napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat, illetve határozati javaslat összevont vitája szerepel.

(5) Nem nyújtható be az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter határozatával érintett vallási tevékenységet végző szervezetre vonatkozó döntéssel össze nem függő módosító javaslat.

(6) A törvényjavaslat és a határozati javaslat részletes vitáját a vallásügyekkel foglalkozó bizottság folytatja le a 44. § (1) és (3)–(4) bekezdése, valamint a 45. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdése megfelelő alkalmazásával. A részletes vita lefolytatása érdekében a vallásügyekkel foglalkozó bizottság – a határozathozatali időszak kivételével – az Országgyűlés ülésének időtartama alatt, valamint az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt is ülésezhet. Módosító javaslat hiányában a vallásügyekkel foglalkozó bizottság nem folytat részletes vitát, és az Országgyűlés a törvényjavaslat és a határozati javaslat általános vitáját együttesen folytatja le a (8) bekezdés szerinti módon.

(7) A törvényalkotási bizottság a törvényjavaslatot és a határozati javaslatot nem tárgyalja.

(8) Az összevont vitában elsőként a vallásügyekkel foglalkozó bizottság, majd a Kormány képviselője szólal fel harminc-harmincperces időtartamban. A képviselőcsoportok álláspontjukat a 37. § szerint meghatározott időkeretes tárgyalási rendben fejthetik ki. A vallásügyekkel foglalkozó bizottságnak a határozathozatal előtt tízperces viszonválaszra van joga.

(9) A (8) bekezdés szerint meghatározott időkeret egynél több vallási tevékenységet végző szervezetet érintő törvényjavaslat és határozati javaslat tárgyalása esetén sem lehet hosszabb nyolc óránál.

(10) Az összevont vita lezárását követően az Országgyűlés dönt a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatról, majd zárószavazást tart. A zárószavazás elhalasztására nem kerülhet sor.

(11) Módosító javaslat hiányában az Országgyűlés a törvényjavaslat és a határozati javaslat együttes általános vitájának lezárását követően a törvényjavaslat és a határozati javaslat elfogadásáról határoz.

(12) A határozati javaslatról és az ahhoz benyújtott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatról az Országgyűlés abban az esetben dönt, ha a törvényjavaslatot nem fogadta el. A törvényjavaslat elfogadása esetén a határozati javaslat határozathozatal nélkül lezártnak minősül.

106. § A bevett egyház törvényben meghatározott okok szerinti megszűnése és – a bevett egyházak törvényben meghatározott jegyzékét érintő – átalakulása esetén a Kormány által ezzel összefüggésben benyújtott törvényjavaslat tárgyalására a 105. § (2)–(12) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy ebben az eljárásban országgyűlési határozati javaslat benyújtására nem kerül sor.

107. § (1) A bizottságok működési rendjüket – a házszabályi rendelkezéseket figyelembe véve – maguk határozzák meg.

(2) Ha a házszabályi rendelkezések vagy – amennyiben a bizottság ügyrendet fogad el – a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaznak, a bizottság tárgyalása során az Országgyűlés ülésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni.

108. § (1) Megalakulása után a bizottság meghatározza ülésezésének rendjét.

(2) Az Országgyűlés ülésszaka alatt a bizottság rendszeresen ülésezik.

(3) Az ülésszakok között az országgyűlési bizottságok – az eseti és vizsgálóbizottságokat kivéve – akkor tartanak ülést, ha azt a Házbizottság, a házelnök vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri. Az Európai Unió intézményeinek működési rendjére figyelemmel az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság és más állandó bizottság ezen időszak alatt szükség szerint tart ülést.

(4) Az Országgyűlés ülésének időtartama alatt – a határozati házszabályi rendelkezésekben foglalt kivételekkel – a bizottság nem tarthat ülést.

(5) A bizottság elnöke – indokainak megjelölésével – írásban kérheti a házelnök egyetértését a bizottsági ülés Országgyűlés ülésének időtartama alatt történő megtartásához.

109. § (1) A bizottság alelnöke az elnök által rábízott feladatokat látja el.

(2) Több alelnök esetén a bizottság a megalakulását követően meghatározza, hogy az alelnökök milyen sorrendben helyettesítik a bizottság elnökét annak akadályoztatásakor. Az alelnök – akadályoztatása esetén – a bizottság tagjának írásban eseti képviseleti megbízást adhat. Ennek hiányában – az elnök és valamennyi alelnök akadályoztatása esetén – a házelnök jelöli ki az elnököt helyettesítő bizottsági tagot. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.

(3) Amennyiben a bizottság elnökének megbízatása – az Országgyűlésről szóló törvény 19. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetet kivéve – megszűnik, az új elnök megválasztásáig az alelnök gyakorolja a bizottsági elnöki jogköröket. Több alelnök esetén a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell ellátni az elnöki feladatokat.

110. § (1) A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi javaslatot tartalmazó meghívó elküldésével írásban hívja össze. A bizottsági ülés összehívása során a 15. § (1)–(2) bekezdését és az Országgyűlésről szóló törvény 34. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

(2) Ha a bizottság előzetesen állást foglal a bizottsági ülés napirendjéről, a bizottság elnöke feltünteti a napirendi javaslatban a bizottság által meghatározott napirendi pontokat.

111. § (1) A bizottság elnöke meghívja az ülésre azokat a személyeket, akiknek részvétele a napirendi javaslat, valamint az annak módosítására irányuló javaslatban megjelölt új napirendi pont tárgyalásához szükséges.

(2) Az Országgyűlésről szóló törvény 40. § (1) bekezdésében meghatározott állandó meghívottak, valamint – arra a bizottsági ülésre, amelynek javasolt napirendjén szerepel az önálló indítvány részletes vitája – a döntési javaslathoz módosító javaslatot benyújtó képviselő a honlapon közzétett meghívó útján kapnak meghívást a bizottság nyilvános ülésére.

112. § (1) A bizottsági tagok több mint felének írásbeli kérelmére a bizottság ülését össze kell hívni. A kérelemben meg kell jelölni az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet. A kérelmet legkésőbb az ülés javasolt időpontját huszonnégy órával megelőzően el kell juttatni a bizottság elnökéhez. Az elnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő két napon belüli időpontra kell az ülést összehívnia.

(2) Ha a bizottság ülésének összehívására a kérelemben javasolt időpontig nem került sor, azt – a kezdeményező bizottsági tagok írásbeli megkeresésére – a bizottság alelnöke hívja össze. A megkeresésben meg kell jelölni az ülés új időpontját és a korábban javasolt napirendet, amelyektől az alelnök nem térhet el. Több alelnök esetén a bizottság összehívása bármelyik alelnöknél kezdeményezhető. Az írásbeli megkeresést az alelnöknek történő megküldésével egyidejűleg tájékoztatásul el kell juttatni a bizottság elnökéhez is.

113. § (1) A bizottság elnöke megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az ülést; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására és az ülés rendjére, valamint kihirdeti a szavazás eredményét.

(2) Az elnök a bizottsági tag helyettesítését – a helyettesítő tag megnevezésével – bejelenti. A 3. melléklet szerinti képviseleti megbízást legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor be kell mutatni az elnöknek.

(3) Ha a bizottság elnöke valamely napirendi pont megtárgyalása előtt vagy az alatt az ülés vezetésével felhagy, azt a 109. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a bizottság alelnöke átveheti.

(4) A 112. § (2) bekezdésében szabályozott esetben az ülést az azt összehívó alelnök vezeti.

114. § (1) A bizottság a napirendjét – a bizottság elnökének a bizottság tagjaihoz előzetesen írásban eljuttatott javaslata alapján – a bizottsági ülés megnyitása után maga állapítja meg. Az ülést megelőzően a bizottság bármely tagja írásban a napirendi javaslat módosítására vonatkozó javaslatot juttathat el az elnökhöz, amelyet az elnök a bizottsági ülést megelőzően a bizottság többi tagjához eljuttat.

(2) A bizottság az ülés folyamán a napirendet módosíthatja, de csak akkor bővítheti ki, ha ezzel a bizottság jelen levő tagjainak több mint kétharmada egyetért.

(3) A bizottság a hozzászólások időtartamát képviselőcsoportonként, illetve bizottsági tagonként azonos időtartamra korlátozhatja.

(4) Ha a bizottsági tagok legalább egyötöde írásban bizottsági meghallgatást kezdeményez, a bizottság a meghallgatás napirendre vételéről a kérést követő harminc napon belül dönt. A határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

115. § (1) A bizottsági ülésen a tárgyalt napirendi pont vitájának lezárására – a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a 39. § szabályait megfelelően kell alkalmazni.

(2) A vita lezárását a bizottság bármely tagja szóban is javasolhatja.

(3) A vita lezárásánál a 39. § (1)–(2) bekezdésének a nemzetiségi képviselő és szószóló hozzászólására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) A nemzetiségeket képviselő bizottságban a vita lezárása akkor kezdeményezhető, ha a bizottság valamennyi jelen lévő tagjának lehetősége volt álláspontja kifejtésére. Ha a nemzetiségeket képviselő bizottság a vitát lezárta, a bizottság tagjai a bizottság által meghatározott időtartamban még felszólalhatnak.

(5) Ezen alcím alkalmazása szempontjából a módosító javaslatok megvitatása, a bizottsági módosító javaslat benyújtásáról való döntés és a bizottság jelentésének benyújtásáról való döntés külön napirendi pontnak minősül.

116. § (1) A bizottság elnöke megállapítja a szavazás eredményét, amelyet jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal együtt szavaz.

117. § (1) A bizottság tagjai sorából előadót jelölhet ki, aki a bizottság jelentését az Országgyűlés ülésén ismerteti.

(2) Közvetlenül a bizottsági jelentésről való szavazás után a bizottság kisebbségben maradt tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az így bejelentett kisebbségi véleményt az Országgyűlés ülésén a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.

(3) A bizottsági és a kisebbségi vélemény csak olyan elemeket tartalmazhat, amelyek a bizottsági vitában – bármely részről – elhangzottak.

118. § (1) Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok együttes ülést is tarthatnak.

(2) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.

119. § (1) A Bizottsági elnöki értekezlet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: értekezlet) elnöke a házelnök, tagjai az Országgyűlés állandó bizottságainak elnökei, a törvényalkotási bizottság elnöke, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke.

(2) Az értekezlet

(3) Az értekezlet ülését a házelnök hívja össze és vezeti. Az értekezlet szükség szerint ülésezik, de rendes ülésszakonként legalább három ülést tart. Az értekezlet bármelyik tagja kezdeményezheti a házelnöknél az értekezlet ülésének összehívását.

(4) Az értekezlet ülésén tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt. A háznagy, a Kormány képviselője és a főigazgató állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet az ülésen.

(5) Az értekezlet döntéseit szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez tagjai több mint felének, tanácskozóképességéhez tagjai több mint egyharmadának jelenléte szükséges.

(6) Az értekezlet ülésén az állandó bizottság, a törvényalkotási bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök vagy bizottsági tag – rendelkezik szavazati joggal.

(7) Az értekezlet működési rendjét – az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket figyelembe véve – maga határozza meg.

(8) Ha az értekezlet üléséről a (7) bekezdés alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, arra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(6) bekezdését kell alkalmazni.

120. § Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpellációk és kérdések, illetve az interpellációk vagy kérdések tárgyalására legalább kilencven percet kell biztosítani.

121. § (1) A képviselő az Alaptörvényben meghatározott személyekhez a feladatkörükbe tartozó ügyben intézhet interpellációt.

(2) Az interpellációt a címzett megjelölésével kell benyújtani.

(3) Az interpellációban címszerűen kell megjelölni annak tárgyát. Az interpellációnak tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló tények és körülmények közlését.

(4) A házelnök – hivatalból vagy az interpellált kérelmére – visszautasítja azt az interpellációt,

(5) A 16. § (1) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés alatt benyújtott interpellációra és kérdésre.

122. § (1) A képviselőcsoport vezetőjének (2) bekezdés szerinti bejelentése alapján interpellációt első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk csökkenő sorrendjében, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben tehet fel. Az egy ülésnapon elhangzó interpellációk egy napirendi pontot képeznek.

(2) Az interpellációk képviselőcsoporton belüli elhangzási sorrendjét a képviselőcsoport vezetője azt az ülésnapot megelőző munkanapon 13 óráig jelentheti be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén az interpellációk tárgyalása szerepel.

(3) A független képviselő az interpellációját – a Házbizottság döntésére figyelemmel – akkor mondhatja el, ha valamennyi képviselőcsoportból egy felszólaló lehetőséget kapott interpelláció elmondására.

(4) Az Országgyűlés csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet legkésőbb az Országgyűlés ülésének napirendjén feltüntetett – interpellációkat tárgyaló – ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 12 óráig benyújtottak.

(5) A képviselő az interpellációt legkésőbb annak megkezdéséig visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni.

(6) Az interpelláltnak a hozzá intézett interpelláció megválaszolása érdekében az Országgyűlés ülésén jelen kell lennie. Akihez interpelláció intézhető, csak akkor maradhat távol, ha egyértelműen megállapítható, hogy interpellációt nem intéznek hozzá. A jelenléti kötelezettség kivételesen helyettesítésre jogosult útján is teljesíthető.

(7) Ha az interpellált a hozzá intézett interpelláció sorra kerülésekor nincs jelen, az ülésvezető elnök – az interpelláció egyidejű hátrébb sorolásával – megkísérli az interpellált jelenlétének biztosítását.

(8) Ügyrendi javaslat, valamint – ha azt az ülést vezető elnök indokoltnak ítéli – személyes érintettség miatti felszólalás az interpelláció napirendi pontjának tárgyalása után hangozhat el.

123. § (1) Az interpelláció elmondására három perc, a válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre.

(2) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált előzetes hozzájárulásával lehet.

(3) Ha az ülést vezető elnök észleli vagy az interpellált jelzi, hogy a benyújtott és az elhangzott interpelláció között tartalmi eltérés van, az ülést vezető elnök az interpelláltat nyilatkozattételre hívja fel, hogy hozzájárult-e az eltéréshez vagy kéri a válasz alóli mentesítését.

(4) Ha az interpellált az eltéréshez hozzájárult, a válaszadásnak akadálya nincs. Ha az interpellált az eltéréshez nem járult hozzá, az ülést vezető elnök az interpelláltat a válaszadás alól mentesíti.

(5) Az interpellációra adott válaszról szóló bizottsági jelentés plenáris tárgyalásakor a kijelölt bizottság által kijelölt előadó, a kisebbségi vélemény ismertetője, az interpelláló képviselő, az interpellált, képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő négy-négyperces időtartamban szólalhat fel.

124. § (1) A kérdés benyújtására és megválaszolására a 121–122. § és a 123. § (1)–(4) bekezdése rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(2) Minden olyan ülésen, amelynek napirendjében feltüntetett időpontban lehetőség van kérdések tárgyalására, biztosítani kell, hogy legalább egy nemzetiségi képviselő vagy szószóló által feltett kérdés tárgyalására is sor kerüljön. A nemzetiségi képviselők vagy szószólók az általuk feltett kérdéseket a benyújtásuk időpontja szerinti sorrendben – egymást váltva – mondhatják el, kivéve, ha az érintett nemzetiségi képviselők vagy szószólók az ettől eltérő sorrendre irányuló megállapodásukat azt az ülésnapot megelőző munkanapon 13 óráig bejelentik, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a kérdések tárgyalása szerepel.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérdés idejét nem kell beszámítani a 120. § szerinti időkeretbe.

(4) A házelnök a 121. § (4) bekezdésében meghatározott jogkörén túl vizsgálja azt is, hogy a kérdés megfelel-e az Országgyűlésről szóló törvény 29. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

125. § (1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban azonnali kérdések tárgyalására legalább hatvan percet kell biztosítani (a továbbiakban: azonnali kérdések órája). Az egy ülésnapon elhangzó azonnali kérdések egy napirendi pontot képeznek.

(2) Azon az ülésnapon, amelynek napirendjén vagy tervezett napirendjén az azonnali kérdések órája szerepel, legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával a képviselőcsoport vezetője kérheti, hogy az általa megjelölt képviselők az általa megjelölt sorrendben az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessenek fel.

(3) Az azonnali kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni.

(4) A házelnök – hivatalból vagy a kérdezett kérelmére – visszautasítja azt az azonnali kérdést, amelyet nem a (2)–(3) bekezdés szerint nyújtottak be. Erről a képviselőcsoport vezetőjét és az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja.

126. § (1) A képviselőcsoport vezetőjének 125. § (2) bekezdése szerinti bejelentése alapján azonnali kérdést első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk csökkenő sorrendjében, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben tehet fel. A (3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket minden olyan kérdés tekintetében alkalmazni kell, amelynek feltétele a napirendben az azonnali kérdések órájára megállapított időtartamon belül megkezdődött.

(2) Amennyiben a képviselőcsoport vezetője által előzetesen leadott sorrendben kérdést feltenni kívánó képviselő nincs jelen az ülésteremben, a kérdés feltevésétől visszalépett, vagy ha az előzetesen jelzett azonnali kérdés azért nem hangzik el, mert a kérdést feltenni kívánó képviselő a helyettes kijelölése ellenére személyes válaszadást kér, akkor az ülést vezető elnök a szót ugyanazon képviselőcsoport soron következő, kérdést feltenni kívánó képviselőjének adja meg.

(3) A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszonválaszra van joga. Utolsóként a megkérdezettet illeti meg a felszólalás joga.

(4) Amennyiben a képviselő azonnali kérdése az Országgyűlésről szóló törvény 43. § (3) bekezdése alapján azért nem hangzik el, mert személyes válaszadást kért és ezen időszak alatt a válaszadásra kötelezett személyében változás következik be, úgy az azonnali kérdést újra be kell nyújtani és ezzel a személyes válaszadásra nyitva álló határidő is újrakezdődik.

(5) Ügyrendi javaslat, valamint – ha azt az ülést vezető elnök indokoltnak ítéli – személyes érintettség miatti felszólalás az azonnali kérdések napirendi pontjának tárgyalása után hangozhat el.

127. § A köztársasági elnök megválasztásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat a 4. melléklet tartalmazza.

128. § (1) Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(2) Ha valamelyik képviselő határozati javaslatot nyújt be annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotban van, a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(3) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok vagy a megválasztásához szükséges feltételek hiánya merül fel, az eljárásra a képviselők összeférhetetlenségi ügyének intézésére, valamint a megválasztáshoz szükséges feltételek hiányának megállapításával kapcsolatos eljárásra a házszabályi rendelkezésekben foglaltakat kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:

(4) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben indítványozott megfosztási eljárás esetén a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(5) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén ennek megállapításáról és a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés egyszerre határoz. Az átmeneti akadályoztatás tényének megállapítására irányuló kezdeményezést követően az Országgyűlés haladéktalanul határoz.

(6) Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés haladéktalanul határoz.

(7) Ha az Országgyűlés az átmeneti akadályoztatás tényének megállapítására irányuló kezdeményezés időpontjában, vagy a (6) bekezdés szerinti esetben a köztársasági elnök megbízatása megszűnésének időpontjában nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.

129. § (1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványra és a miniszterelnök bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt: bizalmatlansági indítvány), a határozati javaslatra és ennek tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(2) Ha a miniszterelnök azt javasolja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is

– legkésőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt – elő lehet terjeszteni.

130. § (1) Az Országgyűlés ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a házelnök gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült szó szerinti jegyzőkönyv jegyzők által hitelesített példányát – a (2) bekezdésében meghatározott mellékletekkel együtt – el kell helyezni az irattárban, az Országgyűlési Naplót az Országgyűlési Könyvtárban is.

131. § (1) A szó szerinti jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást – az élőbeszéd ülésen nem észrevételezett hibáinak javításával – fel kell venni, és abban fel kell tüntetni a tetszés és rosszallás hangos kifejezését, valamint egyéb történéseket is.

(2) Az Országgyűlésről szóló törvény 38/B. § (2) bekezdése szerinti felszólalás esetén a jegyzőkönyvbe a felszólalás magyar nyelvű tolmácsolásának szövegét kell felvenni.

(3) A hitelesített jegyzőkönyvet három napra közszemlére kell tenni. A képviselő vagy más felszólaló a közszemlére tétel időtartama alatt kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.

(4) Amennyiben a képviselő vagy a szószóló kéri a (2) bekezdés szerinti felszólalása szövegének anyanyelvén történő jegyzőkönyvbe vételét és a felszólalás hiteles anyanyelvű leiratát

(5) Az Országgyűlési Naplót a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a képviselőknek, a szószólóknak, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének – az általuk megjelölt módon – elektronikus úton, elektronikus adathordozón vagy kinyomtatva, valamint a megyei, fővárosi könyvtáraknak, az állami egyetemek könyvtárainak és a nyilvános könyvtári ellátást vállaló felsőoktatási könyvtáraknak – az általuk megjelölt módon – elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón.

132. § (1) Az Alaptörvény és az Országgyűlésről szóló törvény 57. §-a alapján zárt ülésen tárgyalt egy vagy több napirendi pontról, illetve napirenden kívüli felszólalásról napirendi pontonként külön jegyzőkönyv készül.

(2) A házelnök az eredeti minősítési jelölés megismétléséről dönt az Országgyűlés zárt üléséről vagy az ülés zárt részéről (a továbbiakban együtt: zárt ülés) készült jegyzőkönyvön, ha

(3) A házelnök a zárt ülésen elhangzottakat a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján értékeli.

(4) A minősítés a zárt ülés jegyzőkönyvének egész terjedelmére, valamint a jegyzőkönyvet tartalmazó valamennyi adathordozóra kiterjed.

(5) A zárt ülésről két példányban kell minősített jegyzőkönyvet készíteni, az első példányt a házelnök, a második példányt a minősített adatok kezelésének központi helye (a továbbiakban: nyilvántartó) kezeli.

(6) A képviselő vagy más felszólaló a minősített jegyzőkönyv közszemlére tételét követő három napon belül a nyilvántartónál megtekintheti a jegyzőkönyvet és kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.

133. § (1) A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvbe történő betekintésre a házelnök engedélye alapján, a nyilvántartónál van lehetőség. A házelnök a minősített jegyzőkönyvbe való betekintést csak a minősítő engedélye alapján engedélyezheti.

(2) Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki az Országgyűlés zárt ülésén részt vehet és írásbeli nyilatkozata szerint a jegyzőkönyv megtekintése állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt.

(3) A betekintést írásban kell engedélyezni. Az engedélyt, valamint a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. A betekintő személy a betekintés tényét és idejét a jegyzőkönyvre rávezeti és aláírásával igazolja.

(4) Az Országgyűlés zárt üléséről készült minősített jegyzőkönyvről másolat vagy abból kivonat készítését a házelnök engedélyezi. A másolat vagy kivonat készítése az (1) bekezdésben foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

(5) A képviselő vagy más felszólaló indítványára a házelnök a zárt ülés jegyzőkönyvéről olyan kivonat készítését rendelheti el, amely nem tartalmaz minősített adatot, személyes adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett más adatot. Ha a házelnök a jegyzőkönyvön a minősítési jelölés megismétlését rendelte el, az eredeti minősítő nyilatkozatát kell kérni arról, hogy a kivonat minősített adatot már nem tartalmaz. A jegyzőkönyvi kivonatot a kivonat jellegének feltüntetésével nyílt iratként kell kezelni.

134. § (1) A bizottsági ülésről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök aláírásával hitelesít.

(2) A jegyzőkönyv irattárban elhelyezendő mellékletei:

(3) A jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a 131. §-t kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:

135. § (1) A bizottság elnöke a minősítési jelölés megismétléséről dönt a bizottság zárt üléséről vagy a bizottság nyilvános ülésének zárt részéről (a továbbiakban együtt: zárt ülés) készült jegyzőkönyvön

(2) A bizottsági zárt ülésről készült jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a 132–133. §-t kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:

136. § (1) Az iromány-nyilvántartás tartalmazza

(2) Az irományokról bármely országgyűlési bizottság, képviselő vagy szószóló kérésére az Országgyűlés Hivatala másolatot készít.

137. § (1) Az Országgyűléshez érkezett beadványokat – az irományok és a 136. § (1) bekezdés b) pontja szerinti indokolás kivételével – a házelnök a beadvány tárgya szerint feladatkörrel rendelkező bizottságnak vagy a főigazgatónak adja át intézkedésre, vagy azokat a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervhez továbbítja.

(2) Az országgyűlési bizottságok, a képviselőcsoportok, a képviselők és a szószólók a hozzájuk érkezett beadványokat önállóan dolgozzák fel.

137/A. § (1) Az előterjesztő az egységes javaslattervezethez készített, a 31. § (1) bekezdése szerinti indokolás és a módosító javaslatok indokolásainak figyelembevételével megszövegezett indokolást – annak iromány-nyilvántartásba vétele céljából – kézjegyével ellátva megküldi a házelnöknek legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája szerepel.

(2) Ha az előterjesztő a 48. § (3) bekezdése, a 48. § (7) bekezdése, a 49. § (4) bekezdése vagy a 71. § (6) bekezdése alapján új egységes javaslattervezetet küld meg a törvényalkotási bizottság elnöke részére, akkor ezzel egyidejűleg az új egységes javaslattervezethez készített, a 31. § (1) bekezdése szerinti indokolás és a módosító javaslatok indokolásainak figyelembevételével megszövegezett indokolást – annak iromány-nyilvántartásba vétele céljából – kézjegyével ellátva megküldi a házelnöknek.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni az 52. alcímben foglalt eljárásban tárgyalt törvényjavaslathoz fűzött indokolásra is.

(4) Az 57. §-ban meghatározott esetben az előterjesztő az elfogadott törvény szövegének megküldésével egyidejűleg az elfogadott törvényhez készített, a 31. § (1) bekezdése szerinti indokolás és az elfogadott módosító javaslatok indokolásainak figyelembevételével megszövegezett indokolást – annak iromány-nyilvántartásba vétele céljából – kézjegyével ellátva megküldi a házelnöknek.

(5) Az (1)–(4) bekezdést a 63–65. alcímben foglalt eljárásban tárgyalt törvényjavaslathoz fűzött indokolásra nem kell alkalmazni.

138. § (1) Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel ötperces időtartamban. Ezt követően a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó ötperces időtartamban ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az egyes képviselői felszólalások időtartama nem haladhatja meg a két percet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felszólásokra az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó legfeljebb két-kétperces időtartamban válaszolhat.

(3) Az Országgyűlés az (1)–(2) bekezdés szerinti felszólalások után dönt az állásfoglalásra vonatkozó kérelemről.

139. § (1) Az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott európai uniós tervezetek, valamint az európai uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett egyéb dokumentumok a képviselők, a képviselőcsoportok, a szószólók, valamint az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára hozzáférhetők. Az uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett dokumentumokat az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságnál vezetett nyilvántartás tartalmazza.

(2) A Kormány által az Országgyűlésről szóló törvény szerinti, az Országgyűlésnek megküldött álláspontjavaslatot (a továbbiakban: álláspontjavaslat) a házelnök, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság zárt ülésén részvételre jogosult személy, valamint az egyeztetési eljárásban véleményalkotásra kijelölt állandó bizottság tagja ismerheti meg. Az álláspontjavaslatra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(6) bekezdését kell alkalmazni.

140. § (1) Az európai uniós tervezetek országgyűlési tárgyalása az állandó bizottságok feladata. A Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az elnökének javaslatára dönt arról, hogy mely európai uniós tervezetekről kíván az Országgyűlésről szóló törvény szerinti egyeztetést kezdeményezni, továbbá mely európai uniós tervezetekkel kapcsolatban kíván a Kormánytól álláspontjavaslatot vagy bővített álláspontjavaslatot kérni. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottság döntéséről tájékoztatja a házelnököt és az állandó bizottságok elnökeit.

(3) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tagjai legalább kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményezhet a megjelölt európai uniós tervezetről. Ilyen indítványt rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezet egyeztetésére lehet tenni.

(4) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság javaslatára a házelnök határidő megjelölésével felkéri az európai uniós tervezet tárgyával kapcsolatban feladatkörrel rendelkező állandó bizottságot az európai uniós tervezetre vonatkozó vélemény kidolgozására. A házelnök az állandó bizottságot vélemény elkészítésére az állandó bizottság saját kezdeményezésére is kijelöli.

(5) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlésről szóló törvény szerinti egyeztetés keretében a kijelölt állandó bizottság véleményének ismeretében alakítja ki az európai uniós tervezettel kapcsolatos állásfoglalását. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottságnak az állásfoglalás kialakításáról szóló zárt ülésére meghívja a kijelölt állandó bizottság elnökét, valamint képviselőcsoportonként egy szakértőt is.

(6) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság szóbeli eljárás keretében vizsgálja meg az európai uniós tervezetet és a Kormány arra vonatkozó álláspontjavaslatát. A bizottság az állásfoglalása kialakításánál figyelembe veszi a kijelölt más állandó bizottságok véleményét.

(7) Ha az európai uniós tervezet elfogadásához többszöri tanácsi döntés szükséges, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság dönti el, hogy a további olvasatoknál kikéri-e a korábban kijelölt állandó bizottság véleményét.

(8) Ha a kijelölt állandó bizottság határidőre nem ad véleményt, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a kijelölt állandó bizottság véleményének hiányában is állást foglalhat a tervezetről.

(9) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvbe foglalt elnöki összefoglaló, amelyet a bizottság elnöke a bizottsági ülést követő huszonnégy órán belül írásban megküld a házelnöknek és a Kormánynak.

(10) A Kormány által az Országgyűlésről szóló törvény szerint adott, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntése utáni írásbeli, valamint – az Európai Tanács üléséről történő tájékoztatás esetét kivéve – szóbeli tájékoztatással összefüggésben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el. A bizottság az Országgyűlésről szóló törvény által meghatározott esetben dönt az indokolás elfogadásáról.

(11) Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárására irányuló országgyűlési döntést az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hozza meg.

141. § Ha a Kormány az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott európai uniós tisztség betöltésére tett személyi javaslatot, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság és az európai uniós tisztséggel kapcsolatos tevékenységgel összefüggő feladatkörrel rendelkező állandó bizottság meghallgathatja a jelöltet.

142. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSZ) és az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvben (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) meghatározottak szerint megvizsgálhatja az európai uniós jogalkotási aktusok tervezetei esetében a szubszidiaritás elvének érvényesülését.

(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az európai uniós jogalkotási aktus tervezete sérti a szubszidiaritás elvét, a Jegyzőkönyv szerinti indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be.

(3) A jelentést az indokolt vélemény megküldésére vonatkozó, a Jegyzőkönyvben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt.

(4) A jelentés elfogadását követően az indokolt véleményt a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnökének, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja.

143. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a szubszidiaritás elvének érvényesülése szempontjából megvizsgálhatja az elfogadott európai uniós jogalkotási aktusokat.

(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az elfogadott európai uniós jogalkotási aktus sérti a szubszidiaritás elvét, az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározottak szerint kezdeményezi, hogy a Kormány nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához. A kezdeményezéssel egyidejűleg, annak megtételéről az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tájékoztatja a házelnököt.

(3) Ha a Kormány a kezdeményezésben foglaltakról az Országgyűlésről szóló törvény szerinti egyeztetést kezdeményez, a Kormánnyal az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság folytatja le az egyeztetést.

144. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Tanácsnak az EUSZ 48. cikk (7) bekezdése szerinti kezdeményezését, valamint az Európai Bizottságnak az EUMSZ 81. cikk (3) bekezdése szerinti javaslatát megvizsgálja.

(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint a kezdeményezéssel, illetve a javaslattal szemben indokolt az EUSZ 48. cikk (7) bekezdése, illetve az EUMSZ 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtétele, a kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be.

(3) A jelentést a kifogás megtételére vonatkozó, az EUSZ-ben, illetve az EUMSZ-ben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés annak benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt.

(4) A jelentés elfogadását követően a kifogást a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Tanács elnökének, illetve a Tanácsnak, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja.

145. § Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Bizottságnak megküldött, a bizottsági konzultációs dokumentumról és jogalkotási aktus tervezetéről a politikai párbeszéd keretében kialakított véleményéről tájékoztatja a házelnököt.

146. § (1) A képviselők és a volt képviselők mentelmi ügyeinek intézése során a határozati házszabályi rendelkezéseket ezen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az Országgyűlés nem ülésezik, a házelnök dönt arról, hogy a mentelmi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.

(3) A Mentelmi bizottság elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt vagy a volt képviselőt értesíti. Ha a képviselő vagy a volt képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként – kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést – nem lehet jelen.

(4) A Mentelmi bizottság a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.

(5) A Mentelmi bizottság az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül

(6) Az (5) bekezdésben rögzített határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet és az adatbeszerzés időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(7) A mentelmi ügyben benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem nyújthat be részletes vitáról szóló bizottsági jelentést.

147. § (1) Az Országgyűlés a képviselő vagy a volt képviselő mentelmi ügyében benyújtott határozati javaslatot haladéktalanul megtárgyalja.

(2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a Mentelmi bizottság előadója és az érintett képviselő öt-ötperces időtartamban hozzászólhat.

148. § (1) A képviselők fegyelmi és rendészeti ügyeinek intézése során a határozati házszabályi rendelkezéseket ezen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről, illetve – az Országgyűlésről szóló törvény 51/A. § (9) bekezdése szerinti kérelem benyújtása esetén – esedékes tiszteletdíja csökkentéséről a házelnök határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.

(3) A Mentelmi bizottság a rendészeti intézkedéssel szembeni képviselői kifogásról annak kézhezvételételétől számított nyolc napon belül jelentést nyújt be az Országgyűlésnek.

(4) A rendészeti ügyben benyújtott jelentéshez más bizottság nem nyújthat be részletes vitáról szóló bizottsági jelentést, továbbá módosító javaslatot nem lehet hozzá fűzni.

(5) A Mentelmi bizottság elnöke a fegyelmi és rendészeti ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.

(6) A Mentelmi bizottság a fegyelmi és rendészeti ügyeket zárt ülésen tárgyalja.

(7)²⁰ Az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök rendészeti intézkedésének – az Országgyűlésről szóló törvény 53. § (5) bekezdése szerinti – megalapozottságáról.

149. § (1) A képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek intézése során a határozati házszabályi rendelkezéseket a 149–152. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A házelnök

(3) A képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentésről az ülést vezető elnök csak akkor tájékoztatja az Országgyűlést, ha az megfelel a törvényben foglalt alaki és tartalmi feltételeknek. Ezt a Mentelmi bizottság elnöke állapítja meg, és erről haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt és a Mentelmi bizottság tagjait.

(4) Méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás esetén a Mentelmi bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi és haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslatnak tartalmaznia kell, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.

(5) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítvány esetén haladéktalanul elrendeli határozati javaslat benyújtásával az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.

(6) Amennyiben az érintett képviselő vitatja összeférhetetlensége fennállását, úgy az eljárásra a továbbiakban a 150. § (1)–(3) bekezdését és a 151. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(7) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezés esetén felszólítja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének, akkor az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja a házelnököt, valamint a Mentelmi bizottságot.

(8) Ha a Mentelmi bizottság elnöke a (7) bekezdésben foglalt kezdeményezésről és az érintett képviselőtől kapott válaszból azt állapítja meg, hogy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, erről haladéktalanul tájékoztatja a Mentelmi bizottságot. Ha a Mentelmi bizottság nem emel kifogást, az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről tájékoztatja a házelnököt. Ha a Mentelmi bizottság kifogást emel, az elnök haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.

(9) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennálltát, vagy a felszólítástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak tényét, hogy azt megszüntette vagy kezdeményezte annak megszüntetését, vagy ha az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, a Mentelmi bizottság elnöke haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.

(10) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a törvényben meghatározott alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel a feltételeknek, a Mentelmi bizottság elnöke kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. Az eljárásra ezt követően a (7)–(9) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

(11) Azokban az esetekben, amelyekben törvény szerint az összeférhetetlenséget nem lehet kimondani, a határozati javaslat csak az összeférhetetlenség megállapítására irányulhat. Az eljárásra a 150. § (1)–(3) bekezdését, valamint a 151. §-t kell megfelelően alkalmazni.

150. § (1) A vizsgálati testület létrehozásának részletes szabályait a Mentelmi bizottság ügyrendjében állapítja meg. Az adott ügyben érintett képviselő a vizsgálati testület egy tagja ellen egy esetben kifogással élhet.

(2) A vizsgálati testület az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.

(3) A vizsgálati testület elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a vizsgálati testület ülésén egyébként nem lehet jelen.

(4) A vizsgálati testület határozatijavaslat-tervezetet készít a Mentelmi bizottság részére.

151. § (1) A Mentelmi bizottság az összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.

(2) A Mentelmi bizottság az Országgyűlés döntését igénylő, 149. § (4)–(5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ügyekben részletes vitáról szóló bizottsági jelentést nyújt be az Országgyűlésnek.

(3) A Mentelmi bizottság dönt a vizsgálati testület által előterjesztett határozatijavaslat-tervezet elfogadásáról. A Mentelmi bizottság a tervezet elfogadása esetén annak megfelelő határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.

(4) Ha a Mentelmi bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügyben, akkor a vizsgálati testületet további adatok és bizonyítékok beszerzésére szólítja fel.

(5) A Mentelmi bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.

152. § (1) Az Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslatot a benyújtását követő ülésén tárgyalja.

(2) Az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati javaslathoz a Mentelmi bizottságon kívül más bizottság nem nyújthat be részletes vitáról szóló bizottsági jelentést.

(3) Módosító javaslatot a határozati javaslathoz nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a Mentelmi bizottság előadója és az érintett képviselő öt-ötperces időtartamban felszólalhat.

(4) Azokban az esetekben, amelyekben törvény szerint az összeférhetetlenséget nem lehet kimondani, csak az összeférhetetlenség megállapítására kerülhet sor, az Országgyűlés az összeférhetetlenség megállapításának tényét nyilvánosságra hozza.

153. § (1) Vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén a Mentelmi bizottság elnöke felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, vagy javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat, amennyiben a kezdeményezést alaposnak találja. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, amely tényről tájékoztatja a házelnököt és a kezdeményezőt.

(2) Az érintett képviselő (1) bekezdés szerinti nyilatkozata kézhezvétele után a Mentelmi bizottság elnöke a 149. § (8) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

(3) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget vagy a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására egyebekben a 151. § (1) és (5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(5) A képviselő nyilatkozattételre történő felhívásától számított harminc napon belül a Mentelmi bizottság az ellenőrzés eredményéről írásban tájékoztatja az Országgyűlést.

154. § (1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés Mentelmi bizottsága a képviselő megbízatásának megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat-tételre előírt határidő lejártát követő első ülésén listát állít össze azokról a volt képviselőkről, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.

(2) A házelnök az (1) bekezdés szerinti listát nyilvánosságra hozza.

(3) A Mentelmi bizottság elnöke írásban felszólítja a volt képviselőket záró vagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a volt képviselő figyelmét mulasztása következményeire.

155. § (1) Az Országgyűlésről szóló törvény 29/A. § (1) és (6) bekezdése alapján a Kilencedik Rész képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a szószólóra is alkalmazni kell.

(2) A Kilencedik Részben meghatározott eljárásokban a 34. § (1) bekezdése szerinti határidőt nem kell alkalmazni.

(3) A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör alkalmazása során tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó egyedi országgyűlési határozati javaslathoz sem módosító javaslatot, sem bizottsági jelentést nem lehet benyújtani.

156. § Ahol a határozati házszabályi rendelkezések a törvényjavaslat tárgyalásával összefüggésben egy adott eljárás vagy eljárási cselekmény elrendelését, vagy annak kérelmezését meghatározott alkalommal teszik lehetővé, azokban az esetekben a törvényjavaslattal és a határozati javaslattal összefüggésben az azonos tárgyú kérelmeket egybe kell számítani.

157. § (1) Az Országgyűlés megalakulását követően – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az Országgyűlés tárgysorozatán marad az az előterjesztés, amely olyan előterjesztőtől érkezett, akinek jogállása a képviselők választásától független.

(2) Az Országgyűlés – a Házbizottság javaslatára – dönthet arról, hogy az előző Országgyűléshez benyújtott beszámolót tárgyalás nélkül lezártnak minősíti. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. A lezártnak minősített beszámoló az Országgyűlés tárgysorozatáról lekerül.

(3) Az előző Országgyűlés alakuló ülését megelőzően benyújtott beszámoló külön döntés nélkül lekerül az Országgyűlés tárgysorozatáról.

(4) A megalakuló Kormány erre vonatkozó nyilatkozatáig az előző ciklusban a Kormány által benyújtott indítványok az Országgyűlés tárgysorozatán maradnak.

158. § A határozati házszabályi rendelkezések alkalmazásában:

159. § E határozat az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.²¹

160. § Az olyan országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgyalására és döntéshozatalára, amelyről az Országgyűlés e határozat hatálybalépésének időpontjában nem döntött, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat e határozat hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezését kell alkalmazni.

160/A. §²² E határozatnak az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozatnak az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 36/2018. (XII. 13.) OGY határozattal megállapított XI. Fejezetét a 2019. január 1-jén és az azt követően benyújtott törvényjavaslatok esetében kell alkalmazni.

161. §²³

162. §²⁴