67/2013. (XII. 23.) NGM rendelet
a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet módosításáról1
2014.01.01.
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi. CXXVI. törvény 82. § (1) bekezdés i), j), k), l), n), q) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
„VII/A. A FIZETÉSI HALASZTÁS ÉS A RÉSZLETFIZETÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI
a) részletfizetést maximum 12 hónapra,
b) fizetéshalasztást maximum 6 hónapra
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint engedélyezett részletfizetés esetén a befolyó összegekből először a vámot teljes összegében, majd ezt követően esedékességi sorrendben a nem közösségi adó és díj tartozást, valamint az EK végrehajtási rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamat tartozást kell kiegyenlíteni. Azonos esedékességi dátum esetén a befizetett összegeket a tartozás arányában kell elszámolni. „VIII/A. A KORREKCIÓS PÓTLÉK FELSZÁMÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI
56/A. § (1) A Vtv. 61/B. § (4) bekezdése szerinti korrekciós pótlék felszámítása során fizetendő pótlék összegét napi pótlékszámítással kell megállapítani. A napi pótlék mértékét 3 tizedesjegy pontossággal, kerekítés nélkül kell a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részében meghatározni. (2) A Vtv. 61/B. § (5) bekezdése szerinti korrekciós pótlék felszámításának alapjául szolgáló kamatlábat úgy kell meghatározni, hogy az árukiadást követően eltelt napok számát csökkenteni kell kilencvennel, majd azt elosztva harminccal az eredményt a legközelebbi egész számhoz lefelé kell kerekíteni és azt 0,25-tel megszorozva hozzá kell adni a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamathoz. A fizetendő korrekciós pótlék összegét ezt követően napi pótlékszámítással kell megállapítani. A napi pótlék mértékét 3 tizedesjegy pontossággal, kerekítés nélkül kell az e bekezdés szerint számított kamatláb 365-öd részében meghatározni. (3) A fizetendő korrekciós pótlék összegét, függően attól, hogy a Vtv. 61/B. § (4) vagy (5) bekezdése alapján kerül felszámításra, az (1) vagy (2) bekezdés szerint kiszámított napi kamat alkalmazásával száz forintra kerekítve kell meghatározni. Ennek értelmében a fizetendő korrekciós pótlék a közölt fizetési kötelezettség összegének, a napi kamatnak és a kamatköteles napoknak a szorzata. (4) A korrekciós pótlék felszámításának mellőzésére akkor kerülhet sor, ha annak megfizetése a kérelmező tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné.
(5) A korrekciós pótlék felszámításának mellőzését az adósnak a vámáru-nyilatkozat módosítására irányuló kérelmében kell indítványoznia. A tevékenysége folyamatosságának súlyos veszélyeztetése vizsgálatához a kérelmező az 56. § (2) és (3) bekezdésében foglalt dokumentumokat köteles benyújtani, azzal az eltéréssel, hogy az 56. § (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt feltételeket a Magyarországon letelepedett kérelmező esetében a vámhatóság saját közhiteles hatósági nyilvántartásai alapján, valamint a Vtv. 1. § (4) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálja. (6) Ha a vámáru-nyilatkozat módosítása során a vámhatóság kérelemtől eltérő döntést hoz, a korrekciós pótlék alapjául az e döntés alapján az adós terhére keletkező fizetési kötelezettség szolgál.”
„(3) A NAV Szakértői Intézete (a továbbiakban: Intézet) által az ügyfél kérelmére végzett laboratóriumi vizsgálat díja az elvégzett vizsgálat költsége, amelyet a vizsgálatot kérő a többi költségtől elkülönítve köteles megfizetni. A tényleges költséget kell megfizetni akkor is, ha a nyilatkozattevő az alsó fokú vámszerv felszólítására nem nyújtja be az analízis bizonyítványt vagy a termék összetételére vonatkozó dokumentációt és emiatt a vizsgálatot az alsó fokú vámszerv végezteti el. A díjakat az érintett az Intézet által kiállított számla alapján köteles megfizetni. A vizsgálati díj összege az Intézet által vagy annak megbízása alapján elvégzett vizsgálat költsége. Az Intézet vizsgálati díjait a 13. melléklet tartalmazza.” „60/A. § (1) Közvetlen képviselőként való eljárásra – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak olyan egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámkezelési eljárásra vonatkozó engedély felhasználásával van lehetőség, amely tartalmazza az engedélyező alsó fokú vámszerv záradékát arról, hogy az engedély mellékletében feltüntetett képviselt személyekre nézve a képviselet vállalását jóváhagyja. Az engedélyes nyilatkozatát a képviselni kívánt személyekről az egyszerűsített nyilatkozattételi és a helyi vámkezelési eljárásra vonatkozó engedélyek kiadásakor, illetve a meglévő engedélyek módosításakor kell az engedélyező alsó fokú vámszervnél megtenni. (2) A vámhatóság az engedélyes konkrét vámhatósági ügyben közvetlen képviselőként való eljárását akkor engedélyezi, ha az engedélyes a Vámkódex 189. cikk alapján biztosítékot nyújt a felmerülő vámtartozás, illetve – a Vtv. 48. § (1) bekezdése, valamint e rendelet 50. §-a alapján – a felmerülő nem közösségi adók és díjak teljes összegére. (3) Az egyszerűsített nyilatkozattételi és a helyi vámkezelési eljárásra vonatkozó engedély közvetlen képviselőként való használatakor az engedélyező alsó fokú vámszerv a képviselni kívánt személyek tekintetében kockázatelemzést végez, és ennek alapján dönt arról, hogy az engedély a közvetlen képviselettel bevonni kívánt személyek érdekében milyen feltételekkel használható.”
5. § Az R. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) Az engedélyes haladéktalanul közölni köteles az engedélyező vámszervvel az engedélyezési feltételekben bekövetkezett változásokat, ideértve a 60/A. § szerinti engedélyes esetén az általa képviselni kívánt személyek körében bekövetkező változást is. Az engedélyező vámszerv az engedélyezési feltételek meglétét megvizsgálja, és ennek megfelelően dönt az engedély módosításáról. „(2) Elektronikus árunyilatkozatot az nyújthat be, aki bármely alsó fokú vámszervnél vagy az 1. számú Repülőtéri Igazgatóságnál az elektronikus adatküldéssel összefüggő azonosíthatóság érdekében regisztráltatta magát. Az elektronikus árunyilatkozatot a regisztrált személy a (6) bekezdésben említett tájékoztatás szerint nyújtja be.” (A NAV elnöke tájékoztatásban teszi közzé:)
„g) az árutovábbítási és kiviteli vámeljárások, illetve a belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása tekintetében bekövetkező üzemszüneti eljárás rendjét.”
1. 23/C. §-ában a „Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet (a továbbiakban: vámkódex)” szövegrész helyébe a „vámkódex” szöveg,
3. 56. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az (1) bekezdéssel, valamint a vámkódex 229. cikkében foglalt fizetési könnyítéssel, a Vtv. 7/L. §-ában foglalt fizetéshalasztással, részletfizetéssel összefüggésben a kérelmező a tevékenysége folyamatosságának súlyos veszélyeztetése vizsgálatához köteles benyújtani” szövegrész helyébe az „A kérelmező az (1) bekezdés szerinti tevékenysége folyamatosságának súlyos veszélyeztetése vizsgálatához, a Vtv. 54/A. § szerinti fizetési könnyítéssel, valamint a Vtv. 55. § (2) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben köteles benyújtani” szöveg,
4. 57. § (12) bekezdésében az „olyan C-17-es légi járművek esetében kérelmezik, ahol nem kerül sor ideiglenes határnyitásra,” szövegrész helyébe a „kérelmezik vagy ha azon kívül bármely más esetben a katonai vámügyi szerv kérelmezi, olyan légi járművek esetében, ahol mellékúton történő szállításra adott engedély birtokában történik az áruszállítás,” szöveg,
9. 64. §-ában a „vámeljárásoknak” szövegrész helyébe az „eljárásoknak” szöveg
10. § Hatályát veszti az R.
11. § E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
12. § E rendelet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet és a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
