446/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet
az egyes migrációs, illetve menekültügyi tárgyú és más kormányrendeletek jogharmonizációs célú módosításáról1
2014.01.01.
„52. § A tartózkodási engedély iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt – a 72/I. §-ban foglalt kivétellel – a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.”
[Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja keresőtevékenység folytatása, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása különösen az alábbiakkal igazolható:]
„a) a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással, vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal;”
„Az összevont kérelmezési eljárásra vonatkozó szabályok
(2) A Kormány az összevont kérelmezési eljárásban – annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását támogatja-e – elsőfokú eljárásban a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központját (a továbbiakban: munkaügyi központ), másodfokú eljárásban a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(3) A munkaügyi központ a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló kormányrendelet szerint kialakított szakhatósági állásfoglalását – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – huszonegy napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak. (4) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása engedélyezési kötelezettség alól mentes, vagy a foglalkoztatásához nem kerül sor munkaerőpiaci helyzet vizsgálatára, a munkaügyi központ a szakhatósági állásfoglalását tíz napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak.
(5) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően az eljárás során a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására vonatkozóan a szakhatóság tudomására jutott olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását a regionális igazgatóságnak haladéktalanul megküldi.
(6) Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 29/A. § (3) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezik és meghatározott foglalkoztatóval történő foglalkoztatási jogviszonyt kíván létesíteni, a Tv. 29/A. § (9) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon köteles teljesíteni. (7) Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 29/A. § (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott engedéllyel rendelkezik, a Tv. 29/A. § (9) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség teljesítésével egy időben köteles tartózkodási engedély iránti kérelmet is előterjeszteni a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon az összevont engedély kiállítása érdekében. (8) Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 29/A. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott engedéllyel rendelkezik, a Tv. 29/A. § (9) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség teljesítését követően a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság hivatalból eljárást indít az összevont engedély kiállítása érdekében. A Tv. 29/A. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott engedély összevont engedélyként történő kiállítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár köteles kitölteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletben meghatározott adatlapot, továbbá az adatlaphoz mellékelnie kell egy darab arcfényképet. 72/I. § (1) A regionális igazgatóság az összevont kérelmezési eljárásban kiadott tartózkodási engedélyt a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki. A regionális igazgatóság az összevont kérelmezési eljárásban kiadott tartózkodási engedély okmány hátoldali „Megjegyzések” rovatába a következő adatokat tünteti fel: „Munkavégzésre jogosult [munkáltató neve]-nál/nél/Entitled to work at [name of company]”. (2) A Hivatal a honlapján az összevont engedély kiadásának alapjául szolgáló, a Tv. 96. § (4) bekezdése alapján kezelt adatok elektronikus úton történő ellenőrzését biztosítja a személyes adatok sérelme nélkül.”
(E rendelet – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvénnyel együtt – a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:)
„o) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
„(1) A befogadás során az elismerését kérő testi és szellemi egészségének megfelelő és az alapszükségleteket kielégítő életszínvonalat biztosító feltételeket kell biztosítani. Ugyanezen feltételeket kell biztosítani a menekült, oltalmazott és menedékes befogadó állomáson történő elhelyezése során.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat a menekültügyi hatóság közvetlenül a befogadó állomás, vagy a menekültügyi őrzött befogadó központ útján látja el.”
„Szerződés alapján vagy adomány felhasználása útján teljesített ellátások”
„(1) A befogadással összefüggő feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében a menekültügyi hatóság az egyes ellátást és támogatást célzó feladatok teljesítésére a (2) bekezdésben felsorolt szervezetekkel szerződést köthet. (2) A menekültügyi hatóság különösen civil szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházi jogi személlyel, alapítvánnyal, ezek intézményével, gazdálkodó szervezettel, valamint egyéb jogi személlyel (a továbbiakban: szolgáltató) szerződést köthet
a) az elismerését kérő számára a befogadás anyagi feltételeinek biztosítására;
b) a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest megillető ellátások biztosítására;
c) az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes szociális és mentálhigiénés gondozására;
d) az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes jogaira és kötelezettségeire irányuló tájékoztatására; valamint
e) a menedékes magyar nyelvoktatására.”
„14/A. § (1) A menekültügyi hatóság bel- és külföldi természetes és jogi személyektől, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől pénzbeli, illetve természetbeni adományt fogadhat el hatósági és ellátási tevékenysége feltételeinek javítása, valamint az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes ellátása érdekében. (2) Az adomány felhasználásáról – amennyiben az adományozó a felhasználás feltételeit meghatározta, azok betartásával – a menekültügyi hatóság gondoskodik.
(3) Az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes a menekültügyi hatóság döntése alapján részesül a felajánlott adományból.
(4) A menekültügyi hatóság a pénzbeli és a természetbeni adományokról, valamint azok felhasználásáról – személyes adatokat nem tartalmazó – elkülönített nyilvántartást vezet.”
„(2) A befogadás anyagi feltételeinek formái:
a) a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás,
b) a szabad felhasználású havi költőpénz,
c) az utazási kedvezmények igénybevétele, valamint
d) az elismerését kérők köztemetésének költségei viselése.”
„(1) A menekültügyi hatóság – kérelemre – az óvodai nevelésben, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó iskolai oktatásban való részvétel elősegítése érdekében – az elismerését kérő 21. életéve betöltéséig – a befogadó állomáson való tartózkodás ideje alatt az elismerését kérő óvodai nevelésével, általános iskolai, középfokú iskolai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) nevelésével-oktatásával összefüggésben felmerült, a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi, vagy helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét, továbbá a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés költségét, és a kollégiumi elhelyezés díját megtéríti.”
„(1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó iskolai oktatás keretében tanulmányokat folytató elismerését kérő a tanulmányai folytatása érdekében – 21. életéve betöltéséig – beiskolázási támogatásra jogosult. A beiskolázási támogatás iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani.”
„A befogadás anyagi feltételeinek korlátozása és megvonása”
A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, VALAMINT A MENEDÉKES ELLÁTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA; AZ INTEGRÁCIÓS SZERZŐDÉS
37. § (1) A befogadó állomáson tartózkodó menekültet és oltalmazottat az alábbi ellátások és támogatások illetik meg: a) a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítása,
b) az egészségügyi ellátás,
c) az oktatási, nevelési költségek megtérítése,
d) a beiskolázási támogatás, valamint
e) az ország végleges elhagyásának támogatása.
(2) A befogadás anyagi feltételeinek formái:
a) a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás,
b) a szabad felhasználású havi költőpénz, valamint
c) az utazási kedvezmények igénybevétele.
(3) A magánszálláson tartózkodó menekültet és oltalmazottat az alábbi ellátások és támogatások illetik meg:
a) az egészségügyi ellátás,
b) az ország végleges elhagyásának támogatása,
c) a menekültek és oltalmazottak kiegészítő támogatása,
d) a menekültek és oltalmazottak lakáscélú támogatása,
e) az integrációs szerződés alapján nyújtott támogató szolgáltatások, valamint
f) az integrációs támogatás.”
„37/A. § (1) A menedékest az alábbi ellátások és támogatások illetik meg: a) a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítása,
b) az egészségügyi ellátás,
c) az oktatási, nevelési költségek megtérítése,
d)a pénzbeli támogatások, valamint
e) a társadalmi beilleszkedést elősegítő támogatások.
(2) A befogadás anyagi feltételeinek formái:
a) a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás,
b) a szabad felhasználású havi költőpénz, valamint
c) az utazási kedvezmények igénybevétele.
(3) Pénzbeli támogatások:
a) a beiskolázási támogatás,
b) az okmányok fordítási költségeinek megtérítése, valamint
c) az ország végleges elhagyásának támogatása.
(4) Társadalmi beilleszkedést elősegítő támogatások:
a) az ingyenes magyar nyelvoktatás, valamint
b) a rendszeres létfenntartási támogatás.”
„(4) A menekült, az oltalmazott és a menedékes a 37–37/A. § szerinti ellátásokra és támogatásokra – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – akkor jogosult, ha rászorult, és az elismerésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének időpontjában Magyarország területén való tartózkodásának időtartama nem haladta meg a három évet.”
„(1) A menekült, az oltalmazott és a menedékes – a menedékes tekintetében a 37/A. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ingyenes magyar nyelvoktatás, továbbá a menekült és az oltalmazott tekintetében a 37. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott lakáscélú támogatás kivételével – az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha a menekült, az oltalmazott és a menedékes, vagy vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a) egyedülálló személy esetében az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 150%-át,
b) családos személy esetében az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét.
(2) Ha a menekült, az oltalmazott és a menedékes rendelkezik megélhetését biztosító vagyonnal, vagy jövedelme elérte az (1) bekezdésben meghatározott mértéket, továbbá amennyiben a 37–37/A. §-ban foglalt támogatások folyósítása alatt lakó- vagy tartózkodási helye megváltozott, köteles azt a menekültügyi hatóságnak legkésőbb a vagyon- vagy jövedelemváltozás, továbbá a lakó- vagy tartózkodási hely változás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenteni.”
„41. § (1) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezést és ellátást a menekült és az oltalmazott az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított két hónapig térítésmentesen veheti igénybe, ha lakhatása más módon nem biztosított. A menekültet és az oltalmazottat a befogadó állomáson való tartózkodása alatt a befogadó állomás munkatársaival való együttműködési kötelezettség terheli. (2) A menekült és az oltalmazott együttműködési kötelezettsége keretében köteles közreműködni a befogadó állomásról történő kiköltözéséhez szükséges feltételek megteremtésében, lakhatási lehetőségek felkutatásában.
(3) A menedékes az ideiglenes védelem teljes időtartama alatt térítésmentesen jogosult a befogadó állomáson nyújtott elhelyezésre és ellátásra.
(4) Ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a befogadó állomáson való életvitelszerű tartózkodással írásbeli bejelentés nélkül felhagy, vagy a bejelentett távollét időtartama összességében a harminc napot meghaladja, a befogadó állomáson történő ismételt elhelyezésre és ellátásra nem jogosult.
(5) A menekült, az oltalmazott és a menedékes befogadó állomáson történő elhelyezésére és ellátására egyebekben a 21. §-ban foglaltak irányadók.”
„45. § A menekült, az oltalmazott és a menedékes a 29. §-ban meghatározott feltételek szerint jogosult az oktatási, nevelési költségek megtérítésére.”
„46. § (1) A menekült, az oltalmazott és a menedékes a 30. §-ban meghatározott feltételek szerint jogosult beiskolázási támogatásra. (2) A támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a menekült, az oltalmazott, vagy a menedékes ilyen jellegű támogatást a lakóhely szerint illetékes helyi önkormányzattól nem kap. E körülményt a menekültügyi hatóság hivatalból köteles vizsgálni.
(3) A beiskolázási támogatást a menekültügyi hatóság állapítja meg, az erről szóló döntését közli – ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezték el, vagy nevelésbe vették – a gyermek törvényes képviselőjével.”
„(1) A menekültügyi hatóság a befogadó állomáson tartózkodó menekült, oltalmazott, valamint a menedékes kérelmére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezmény igénybevételéhez igazolást állít ki, ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes
a) hatósági ügyét intézi,
b) a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál a 26–27. §-ban meghatározott egészségügyi ellátást vesz igénybe, c) társadalmi integrációját elősegítő programban vesz részt, vagy integrációját elősegítő civil szervezet segítségét veszi igénybe, vagy
d) lakhatása megoldása érdekében, álláskeresés vagy munkavégzés céljából utazik.”
„(1) A menekültügyi hatóság a menedékes kérelmére – társadalmi beilleszkedésének elősegítése céljából – a menedékesként történő elismerést megelőzően keletkezett dokumentumok, különösen a születési és házassági anyakönyvi kivonat, az iskolai végzettséget, vagy szakképesítést igazoló okiratok magyar nyelvre történő fordításának költségét átvállalja.”
„(4) Ha a menedékes a (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolással nem rendelkezik, az igazolás csatolását az okmányfordítás céljára vonatkozó nyilatkozata pótolja.”
„(1) A menedékesnek az elismeréstől számított huszonnégy hónapon belül, a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett 520 órás alap-, vagy középfokú magyar nyelvi oktatáson való részvétele díjmentes, ha tanulmányait az intézmény által meghatározott feltételek szerint, folyamatosan végzi, vagy a nyelvi szolgáltató által előírt vizsgakövetelményeknek eleget tesz.
a) fokonként és típusonként egy alkalommal a menedékes részére a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett, államilag elismert, „A”, „B” vagy „C” típusú alap-, vagy középfokú magyar nyelvvizsga; valamint
b) a nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulmányokat folytató menedékes részére – nagykorúsága eléréséig – a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett felzárkóztató magyar nyelvi képzés.”
„Menekültnek és oltalmazottnak nyújtott kiegészítő támogatás
(2) A kérelem a befogadó állomás végleges elhagyását megelőzően, vagy az annak elhagyását követő két hónapon belül nyújtható be a menekültügyi hatósághoz. A menekült és az oltalmazott a 3. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltésével köteles vagyoni és jövedelmi helyzetéről nyilatkozni.”
„A menedékes rendszeres létfenntartási támogatása
53. § (1) A menedékes az ideiglenes védelem teljes időtartama alatt – a befogadó állomás végleges elhagyását követően, kérelmére – rendszeres létfenntartási támogatásban részesülhet, ha a 41. §-ban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult, de azt nem veszi igénybe. (2) A menedékesnek járó rendszeres létfenntartási támogatás havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege.
(3) A rendszeres létfenntartási támogatást a menedékes kérelmére a menekültügyi hatóság állapítja meg, és azt a menekültügyi hatóság havonta – a hónap 15. napjáig – folyósítja.”
„59. § A befogadó állomáson elhelyezett különleges bánásmódot igénylő menekült, oltalmazott, valamint menedékes ellátására és támogatására a 32–34. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.”
„(1) A menekültügyi hatóság által a Tv. 32/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt visszatérítési kötelezettséget a menekült, az oltalmazott és a menedékes postai utalvány vagy házipénztári befizetés útján teljesítheti.”
„A menekült és az oltalmazott társadalmi beilleszkedésének elősegítése, az integrációs szerződés és integrációs támogatás
61. § A menekült és az oltalmazott támogatására vonatkozó, a 38–40. §-ban foglalt általános feltételeket a 61/A–61/N. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
„61/A. § (1) Az integrációs szerződést a menekült vagy az oltalmazott kérelemre, a menekültügyi hatósággal köti meg. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező lakóhelyét, ennek hiányában annak megjelölését, hogy mely településen kíván lakóhelyet létesíteni, az integrációs szerződés megkötésére irányuló kifejezett szándékát. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a menekült vagy az oltalmazott a 3. mellékletben meghatározott nyilatkozat kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetéről. A kérelemhez mellékelni kell továbbá minden olyan – különösen a nyelvtudást, az iskolai végzettséget, a szakképzettséget igazoló – dokumentumot, amellyel a menekült vagy az oltalmazott rendelkezik, és amely elősegítheti a gondozási terv kidolgozását, valamint az integrációs támogatás folyósítását. (2) A menekültügyi hatóság a kérelem alapján, a 39. § rendelkezéseinek megfelelően vizsgálja a menekült vagy az oltalmazott rászorultságát, valamint haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az illetékes családsegítést nyújtó szolgáltatóval, vagy intézménnyel (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) a gondozási terv elkészítése érdekében. A menekült és az oltalmazott társadalmi beilleszkedését elősegítő családsegítő szolgálat illetékességét lakóhely hiányában a menekült és az oltalmazott lakóhely létesítésére vonatkozó szándéknyilatkozata alapján kell megállapítani. (3) Az integrációs szerződés az aláírás napján lép hatályba.
(4) Ha az integrációs szerződés megkötését – a Tv. 2. § j) pontjában meghatározott – család kérelmezi, az integrációs szerződésnek ki kell terjednie a menekült, oltalmazott kiskorú gyermekeire és házastársára, feltéve, hogy a menekült vagy oltalmazott családtagját menekültként vagy oltalmazottként ismerték el Magyarországon. A kérelemhez ebben az esetben mellékelni kell a házastárs az 5. mellékletben foglalt írásos hozzájárulását, amelyben az integrációs szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. (5) A menekült vagy az oltalmazott magyar állampolgár családtagjára az integrációs szerződés hatálya nem terjedhet ki.
61/B. § (1) Az integrációs szerződés – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza: a) az integrációs szerződéssel érintett Tv. 82. § a)–c), e), g) és i) pontjában meghatározott adatait, valamint az integrációs szerződéssel érintett családtagok személyét és természetes személyazonosító adataikat, b) a befogadó állomásról történő kiköltözés időpontját,
c) az integrációs szerződés időbeli hatályát,
d) a folyósításhoz szükséges bankszámla adatait, amennyiben az integrációs szerződés kötésekor hazai pénzintézetnél vezetett bankszámlával a menekült vagy oltalmazott nem rendelkezik, az esetben nyilatkozatát arról, hogy az integrációs támogatás folyósítása ezen feltételének a menekült vagy oltalmazott a szükséges okmányok beszerzését követően haladéktalanul eleget tesz,
e) az integrációs szerződés alapján a családsegítés keretében nyújtott támogató szolgáltatások megnevezését,
f) a családsegítő szolgálat és a menekült vagy oltalmazott közötti kapcsolattartás módját és gyakoriságát, a menekültügyi hatóság és a családsegítő szolgálat kapcsolattartójának megnevezését,
g) a menekült vagy az oltalmazott integrációs szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit,
h) a menekültügyi hatóság jogait és kötelezettségeit,
i) tájékoztatást a menekültügyi hatóság és a családsegítő szolgálat közötti, a menekült vagy az oltalmazott integrációs szerződésével összefüggő adatokat érintő kapcsolattartás módjáról és gyakoriságáról, valamint
j) az integrációs szerződés módosítására vonatkozó szabályokat.
(2) Az integrációs szerződés időbeli hatályaként a menekült vagy az oltalmazott kifejezett kérelmére két évnél rövidebb időtartam is meghatározható. Az integrációs szerződés eltérő időtartama az integrációs támogatás összegét és folyósításának ütemezését nem érinti.
(3) Az integrációs szerződés szerinti feladatokat a családsegítő szolgálat a Tv. 32/C. §-a, továbbá e rendelet rendelkezései alapján köteles ellátni. A családsegítő szolgálat fenntartója a Tv. 32/C. §-a alapján a feladat ellátására a jogszabályban meghatározott feladatellátási megállapodás keretében a Tv. 32/C. § (1) bekezdése alapján közreműködő civil szervezet (a továbbiakban: közreműködő civil szervezet) is bevonhat. 61/C. § (1) A menekült vagy az oltalmazott az integrációs szerződés időbeli hatálya alatt köteles a) lakóhelyét a menekültügyi hatóság és a családsegítő szolgálat számára bejelenteni,
b) közreműködni az integrációs szerződésben foglaltak, továbbá a gondozási tervben kitűzött célok megvalósításában,
c) ha munkaviszonnyal nem rendelkezik, álláskeresőként regisztrálni a gondozási tervben meghatározott időtartamon belül,
d) az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan kapcsolatot tartani, részt venni az aktív álláskeresésben,
e) a menekültügyi hatóság és a családsegítő szolgálat számára 8 napon belül bejelenteni, ha munkaviszonyt létesít a munkaviszony kezdő – valamint határozott idejű munkaviszony esetén végső – határnapjának, a munkáltató nevének, székhelyének, továbbá a megállapított munkabér összegének megjelölésével, valamint
f) a családsegítő szolgálat által biztosított kapcsolattartási alkalmakon megjelenni, a félévente esedékes környezettanulmány elkészítése során közreműködni
(2) A menekült vagy az oltalmazott az integrációs szerződés időbeli hatálya alatt jogosult a családsegítő szolgálat vagy közreműködő civil szervezet által nyújtott támogató szolgáltatással kapcsolatosan a menekültügyi hatóság felé észrevételt tenni.
61/D. § (1) A menekültügyi hatóság köteles a) az integrációs szerződésről, az annak keretében igényelhető integrációs támogatás és támogató szolgáltatások köréről, az igénylés és az integrációs szerződés felmondásának, a támogatás folyósítása, a támogató szolgáltatások biztosítása felfüggesztésének, megszüntetésének feltételeiről, a jogorvoslati lehetőségekről a menekült, oltalmazott számára közérthető módon tájékoztatást nyújtani,
b) a családsegítő szolgálat vagy a közreműködő civil szervezet integrációs szerződés alapján teljesítendő feladatainak ellátását – a szakmai és módszertani felügyeletet ellátó szerv bevonásával – rendszeresen ellenőrizni; valamint
c) valamint a 61/C. § (2) bekezdése szerinti észrevételt 15 napon belül kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről a menekültet vagy oltalmazottat tájékoztatni. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzés keretében – az integrációs szerződés időbeli hatálya alatt igény szerint, de legalább két alkalommal – a menekültügyi hatóság dokumentumok alapján, valamint helyszíni ellenőrzés keretében megvizsgálja különösen a családsegítő szolgálat vagy civil szervezet támogató szolgáltatásainak teljesítését, a pénzbeli támogatás folyósításának megtörténtét, továbbá a gondozási terv megvalósítását. (3) Az ellenőrzés megállapításainak, vagy az (1) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálat eredményének megfelelően a menekültügyi hatóság a családsegítő szolgálat vagy civil szervezet felé jelzéssel élhet, ennek eredménytelensége esetén a családsegítő szolgálat felügyeleti szervénél intézkedést kezdeményezhet. 61/E. § Ha a társadalmi beilleszkedés szempontjából lényeges körülményben – így különösen a családtagok számában, vagy az egészségi állapotban, munkaképességben – változás következik be, a menekült vagy az oltalmazott kérelmére a menekültügyi hatóság egyetértésével az integrációs szerződés módosítható. 61/F. § A menekült vagy oltalmazott társadalmi beilleszkedésének elősegítése, így különösen az integrációs szerződés megkötése, az integrációs támogatás folyósítása, a szolgáltatások biztosítása során figyelemmel kell lenni a különleges bánásmódot igénylő személyek helyzetéből fakadó sajátos szükségletekre. 61/G. § (1) Az integrációs szerződés időtartama alatt a menekült vagy az oltalmazott integrációs támogatásra jogosult, amelyet a menekültügyi hatóság az integrációs szerződés megkötésére irányuló kérelem alapján határozatban állapít meg. (2) Az integrációs támogatás az integrációs szerződés aláírásának időpontjától teljes hónapra jár, ha az integrációs szerződés aláírása a hónap 15. napjáig megtörténik. Ha az integrációs szerződés aláírására a hónap 15. napját követően kerül sor, a támogatás az integrációs szerződés aláírását követő hónaptól teljes hónapra jár.
(3) A támogatás mértéke egyedülálló személy esetén
a) az integrációs szerződés első hat hónapja alatt 90 000 Ft/fő/hó,
b) az integrációs szerződés második hat hónapja alatt az a) pont szerinti összeg 75%-a, azaz 67 500 Ft/fő/hó,
c) az integrációs szerződés harmadik hat hónapja alatt az a) pont szerinti összeg 50%-a, azaz 45 000 Ft/fő/hó,
d) az integrációs szerződés negyedik hat hónapja alatt az a) pont szerinti összeg 25%-a, azaz 22 500 Ft/fő/hó.
(4) A támogatás mértéke család esetén
a) az integrációs szerződés első hat hónapja alatt nagykorú személy számára 85 000 Ft/fő/hó, kiskorú személy számára 25 000 Ft/fő/hó,
b) az integrációs szerződés második hat hónapja alatt az a) pont szerinti összeg 75%-a, azaz nagykorú személy számára 63 750 Ft/fő/hó, kiskorú személy számára 18 750 Ft/fő/hó,
c) az integrációs szerződés harmadik hat hónapja alatt az a) pont szerinti összeg 50%-a, azaz nagykorú személy számára 42 500 Ft/fő/hó, kiskorú személy számára 12 500 Ft/fő/hó,
d) az integrációs szerződés negyedik hat hónapja alatt az a) pont szerinti összeg 25%-a, azaz nagykorú személy számára 21 250 Ft/fő/hó, kiskorú személy számára 6250 Ft/fő/hó.
(5) A családok számára nyújtott támogatás havi összege nem haladhatja meg összességében a 215 000 Ft-ot. Amennyiben a családtagok száma alapján a család számára maximálisan ez az összeg állapítható meg, a támogatás összege hathavonta a (4) bekezdés szerinti mértékben csökken. 61/H. § (1) Egyéni körülményeire tekintettel a menekült vagy az oltalmazott egy alkalommal kérelmezheti az integrációs támogatás első évre eső összege folyósításának 61/G. § (3) bekezdésétől eltérő ütemezését. Az így folyósított támogatás havi összege azonban nem lehet kevesebb, mint a 61/G. § (3) bekezdésében a második hat hónapra megállapított havi támogatási összeg 90%-a. A 112. § (1) bekezdés b)–d) pontja alapján integrációs támogatásra jogosult személy vagy család esetében az átütemezés nem alkalmazható. (2) Az átütemezés iránti igényt az integrációs szerződés megkötése iránti kérelemben kell jelezni, amelyről a menekültügyi hatóság az integrációs támogatás megítéléséről hozott határozatában dönt.
(3) A támogatás folyósításának ideje alatt a menekült vagy oltalmazott rászorultságát a menekültügyi hatóság hivatalból vizsgálhatja. Ha a menekült vagy az oltalmazott a támogatás folyósításának időtartama alatt jövedelemben részesül, a támogatás összege a jövedelem nettó összegével csökken. Ha a jövedelem nettó összege meghaladja az integrációs támogatás összegét a támogatás folyósítását határozattal fel kell függeszteni. A felfüggesztés időtartamával sem az integrációs szerződés időbeli hatálya sem az integrációs támogatás folyósítása nem hosszabbodik meg, valamint a felfüggesztés időtartamára eső integrációs támogatás összege utólag nem igényelhető.
(4) Ha az integrációs szerződés időbeli hatálya alatt a menekült vagy oltalmazott jövedelmének folyósítása tartósan, 30 napnál hosszabb időre megszűnik, a menekültügyi hatóság – a menekült vagy oltalmazott kérelmére – a támogatást a folyósítás tartós megszűnését megelőző folyósítási időtartamának figyelembevételével a 61/G. § szerinti mértékben és ütemezés szerint állapítja meg. (5) A támogatás folyósítását a menekültügyi hatóság megszünteti, ha az integrációs szerződés felmondására okot adó körülmény áll fenn. A támogatás folyósítását ebben az esetben a integrációs szerződés egyidejű felmondásával lehet megszüntetni.
61/I. § (1) A menekültügyi hatóság a családsegítő szolgálat, a közreműködő civil szervezet, vagy a menekült vagy oltalmazott önkéntes jelzése alapján – a 61/H. § (3) bekezdése szerinti felfüggesztés esetét ide nem értve a Tv. 32/D. § (1) bekezdése szerint – az integrációs támogatás folyósítását határozattal felfüggesztheti, amíg a felfüggesztésre okot adó körülmények fennállnak. (2) A felfüggesztés időtartamának az arra okot adó körülménnyel arányosnak kell lennie. A támogatás folyósítását a menekültügyi hatóság határozattal újra elrendelheti, amennyiben a felfüggesztésre okot adó körülmények megszűntek.
(3) A menekültügyi hatóság a családsegítő szolgálat, a közreműködő civil szervezet, vagy a menekült vagy oltalmazott önkéntes jelzése alapján – a Tv. 32/D. § (2) bekezdése alapján – az integrációs támogatás folyósítását határozattal megszüntetheti. (4) A támogatás felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről szóló döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a menekült vagy oltalmazott családtagjainak – így különösen az általa nevelt kiskorú gyermek – helyzetére. A felfüggesztés vagy megszüntetés ennek megfelelően nem érintheti az integrációs szerződésben vállalt kötelezettségeket teljesítő családtag támogatását, valamint nem veszélyeztetheti a családtagok helyzetét. Erre tekintettel a menekültügyi hatóság a kiskorú gyermeket az adott időszakban egyedül nevelő családtag integrációs támogatásának összegét – kérelemre vagy a családsegítő szolgálat jelzése alapján – a kieső családtag támogatása összegének 25%-ával kiegészítheti.
(5) A Tv. 32/D. § (1) bekezdés c) pontja és a 32/D. § (2) bekezdés a) pontja alapján a menekült vagy az oltalmazott a 30 napot meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása következtében alkalmazott felfüggesztésnek vagy megszüntetésnek elsősorban a támogató szolgáltatásokra kell vonatkoznia. Ha a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesülő menekültnek vagy oltalmazottnak nincs nagykorú családtagja, a családsegítő szolgálatnak vagy közreműködő civil szervezetnek – ha a menekült vagy oltalmazott egészségi állapota ezt indokolttá teszi, az akadályoztatás tényét – szükség szerint jelzi a munkáltató, az oktatási intézmény, a nyelvi szolgáltató és a lakhatást biztosító ingatlan tulajdonosa, bérbeadója vagy fenntartója felé. 61/J. § (1) A családsegítő szolgálat a hónap 5. napjáig köteles a menekültügyi hatóság felé igazolni az illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, a családsegítő szolgálattal integrációs szerződés alapján kapcsolatot tartó, integrációs támogatásban részesülő menekültek és oltalmazottak számát, a Tv. 82. § a)–c), e), g) és i) pontjában meghatározott adataik egyidejű feltüntetésével. A családsegítő szolgálat igazolásában köteles jelezni, ha a menekült vagy az oltalmazott lakóhelyén nem fellelhető. (2) A menekült vagy oltalmazott részére a menekültügyi hatóság a támogatást havonta, a hónap 15. napjáig folyósítja.
61/K. § (1) A családsegítő szolgálat a menekültügyi hatóság 61/A. § (2) bekezdése szerinti értesítését követően – ha azt a menekült vagy az oltalmazott igényli – közreműködik a menekült vagy az oltalmazott számára lakhatási lehetőségek felkutatásában. (2) Ha a menekült vagy az oltalmazott a családsegítő szolgálat segítségét igénybe veszi a lakhatási lehetőségek felkutatásában, köteles a szolgáltatóval együttműködni, a lakásbérleti vagy egyéb lakhatási lehetőségek felkutatásában aktívan részt venni. A segítségnyújtás során a családsegítő szolgálat által felkutatott lakásbérleti vagy egyéb lakhatási lehetőséget a menekült vagy az oltalmazott alapos indok nélkül nem utasíthatja vissza.
(3) A családsegítő szolgálat az integrációs szerződés alapján a Szoctv. 64. § (4) a)–g) pontja szerinti családsegítő szolgáltatásokat köteles biztosítani. Emellett a családsegítő szolgálat a menekült vagy oltalmazott számára segítséget nyújt – így különösen – a munkaügyi központtal, más intézményekkel, helyi önkormányzati szervekkel, helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, igény szerinti egyházakkal történő kapcsolatfelvételben, munkalehetőségek felkutatásában, tanulmányi, nyelvoktatási lehetőségek beazonosításában, szükség szerint utánkövetést végez. (4) A családsegítő szolgálat az integrációs szerződés aláírását követő 30 napon belül – a menekült, vagy az oltalmazott közreműködésével, egyéni szükségleteire figyelemmel – gondozási tervet készít, amelyet egyetértés céljából haladéktalanul továbbít a menekültügyi hatóság számára.
(5) A menekült vagy az oltalmazott az integrációs szerződés időbeli hatálya alatt köteles a családsegítő szolgálattal az integrációs szerződésben vállaltak, továbbá a gondozási tervben kitűzött célok megvalósítása érdekében együttműködni.
(6) A családsegítő szolgálat az integrációs szerződés időbeli hatályának első hat hónapja alatt köteles legalább heti egy kapcsolattartási alkalmat biztosítani, amelyen a menekült és az oltalmazott köteles megjelenni. A kapcsolattartási alkalmak száma az integrációs szerződés időbeli hatályának második hat hónapjától igény szerint és a gondozási tervnek megfelelően csökkenthető, azonban nem lehet kevesebb havi egy alkalomnál.
61/L. § (1) A családsegítő szolgálat a gondozási terv megvalósításáról, a menekült vagy oltalmazott társadalmi beilleszkedésének előrehaladásáról hathavonta beszámolót készít, amelyet megküld a menekültügyi hatóság számára. A beszámolóhoz a menekült vagy oltalmazott lakóhelyén készített környezettanulmányt mellékelni kell. (2) A családsegítő szolgálat a tudomásszerzéstől számítva haladéktalanul köteles jelezni, amennyiben az integrációs támogatás folyósításának, támogató szolgáltatás biztosításának felfüggesztésére, megszüntetésére, továbbá az integrációs szerződés felmondására okot adó körülményt észlelt.
61/M. § (1) A családsegítő szolgálat a 61/K. § szerinti feladatokat részben vagy egészben közreműködő civil szervezet útján is biztosíthatja. A feladatátadás kereteit meghatározó megállapodást a családsegítő szolgálat köteles a menekültügyi hatóság számára bemutatni. (2) A családsegítő szolgálat a 61/L. § szerinti kötelezettségeinek – a közreműködő civil szervezettől beszerzett dokumentumok és adatok alapján – abban az esetben is köteles eleget tenni, ha a 61/K. § szerinti feladatokat közreműködő civil szervezet útján látja el. 61/N. § Az integrációs szerződés alapján biztosított 61/K. § (3) bekezdésében meghatározott támogató szolgáltatásokat a családsegítő szolgálat vagy közreműködő civil szervezet a Tv. 32/D. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott, integrációs szerződésbe foglalt okok alapján, a menekültügyi hatóság egyetértésével függesztheti fel vagy szüntetheti meg. A felfüggesztés vagy megszüntetés ténye a más jogszabály alapján biztosított családsegítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét nem zárja ki. A családsegítő szolgálat a felfüggesztésről vagy megszüntetésről a menekültügyi hatóságot írásban értesíti.”
a) akinek 2014. január 1-jén a jogszabályban meghatározott támogatás iránti kérelme elbírálása folyamatban van, vagy támogatásban 2014. január 1-jét megelőzően kevesebb, mint 6 hónapja részesül, egyedülálló személy esetén a 61/G. § (3) bekezdés a) pontja, család esetén a 61/G. § (4) bekezdés a) pontja szerint meghatározott összegű integrációs támogatásra jogosult, továbbá 24 hónapos időtartamra köthet integrációs szerződést; b) aki támogatásban 2014. január 1-jét megelőzően kevesebb, mint 12 hónapja részesül, egyedülálló személy esetén a 61/G. § (3) bekezdés b) pontja, család esetén a 61/G. § (4) bekezdés b) pontja szerint meghatározott összegű integrációs támogatásra jogosult, továbbá 18 hónapos időtartamra köthet integrációs szerződést; c) aki támogatásban 2014. január 1-jét megelőzően kevesebb, mint 18 hónapja részesül, egyedülálló személy esetén a 61/G. § (3) bekezdés c) pontja, család esetén a 61/G. § (4) bekezdés c) pontja szerint meghatározott összegű integrációs támogatásra jogosult, továbbá 12 hónapos időtartamra köthet integrációs szerződést; d) aki támogatásban 2014. január 1-jét megelőzően több, mint 18 hónapja részesül, egyedülálló személy esetén a 61/G. § (3) bekezdés d) pontja, család esetén a 61/G. § (4) bekezdés d) pontja szerint meghatározott összegű integrációs támogatásra jogosult, továbbá 6 hónapos időtartamra köthet integrációs szerződést. (2) Az integrációs támogatás folyósításának és az integrációs szerződés időbeli hatályának az időtartama az elismeréstől számított 4 évet nem haladhatja meg.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában támogatásként a rendszeres létfenntartási támogatást és a lakhatási támogatást kell figyelembe venni. (5) Az integrációs támogatás összegére és az integrációs szerződésre egyebekben a 61/A–61/N. § rendelkezései irányadóak.”
b) 23. §-a, és az azt megelőző alcím,
e) 43. §-a, és az azt megelőző alcím,
f) 47. §-a, és az azt megelőző alcím,
g) 54. §-a, és az azt megelőző alcím,
„(6) A vasúti személyszállításban az utazási kedvezmények – az e rendeletben meghatározott kivételekkel – a 2. kocsiosztályra érvényesek. Az utazási kedvezmény a helyjegyre, valamint a pótjegyre nem vonatkozik, kivéve a 3 év alatti, külön ülőhelyet nem foglaló gyermeket, valamint a hadirokkant személyt és igazolt esetben kísérőjét, a hadiözvegyet, valamint a pótjegy tekintetében a menekültként vagy oltalmazottként elismerését kérő, a menedékesként elismerését kérő személyt.”
39. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
b) a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i, 2009/50/EK tanácsi irányelvnek, valamint
c) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 446/2013. (XI. 28.) Korm. rendelethez
a menekültként vagy oltalmazottként, valamint menedékesként történő elismerését kérő vagyoni és jövedelmi helyzetéről és az abban bekövetkezett változásokról
c) tartózkodási engedélyének száma:
A nyilatkozat benyújtásának időpontjában az alábbi – Magyarországon rendelkezésemre álló – vagyontárgyakkal rendelkezem – nem rendelkezem:
1. ingatlan (olyan ingatlan, melyben nem lakik életvitelszerűen):
nem rendelkezem – rendelkezem, forgalmi érték: Ft
nem rendelkezem – rendelkezem, forgalmi érték: Ft
nem rendelkezem – rendelkezem, összeg: Ft
nem rendelkezem – rendelkezem, érték: Ft
Összes vagyonom (1–4.) összege: Ft
A nyilatkozat benyújtásának időpontjában az alábbi jövedelemmel rendelkezem:
Dátum: ............................, 20............ év ............ hónap ......... nap. ......................................
............................................................................
a nyilatkozó
(törvényes képviselője) aláírása
A nyilatkozatot átvettem:
Dátum: ............................, 20............ év ............ hónap ......... nap.
............................................................................
a Hivatal képviselőjének aláírása
Minden menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérő külön nyilatkozatot tölt ki.
A nyilatkozatot nyomtatott betűvel kell kitölteni.
2. melléklet a 446/2013. (XI. 28.) Korm. rendelethez
a menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes vagyoni és jövedelmi helyzetéről, valamint az abban bekövetkezett változásokról
b) lakóhelyének/tartózkodási helyének/szálláshelyének címe:
c) személyazonosító igazolványának/személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányának/az elismerésről szóló jogerős határozatnak a száma:
A nyilatkozat benyújtásának időpontjában az alábbi – Magyarországon rendelkezésemre álló – vagyontárgyakkal rendelkezem – nem rendelkezem:
1. ingatlan (olyan ingatlan, melyben nem lakik életvitelszerűen):
nem rendelkezem – rendelkezem, forgalmi érték: Ft
nem rendelkezem – rendelkezem, forgalmi érték: Ft
nem rendelkezem – rendelkezem, összeg: Ft
nem rendelkezem – rendelkezem, érték: Ft
Összes vagyonom (1–4.) összege: Ft
A nyilatkozat benyújtásának időpontjában az alábbi (így különösen munkaviszonyból, a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatásokból, a szociális hatáskört gyakorló szerv és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátásból származó) jövedelemmel rendelkezem:
Dátum: ............................, 20............ év ............ hónap ......... nap.
............................................................................
a nyilatkozó
(törvényes képviselője) aláírása
A nyilatkozatot átvettem:
Dátum: ............................, 20............ év ............ hónap ......... nap.
............................................................................
a Hivatal képviselőjének aláírása
3. melléklet a 446/2013. (XI. 28.) Korm. rendelethez
HÁZASTÁRSI HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT
integrációs szerződés megkötésére irányuló kérelemhez
Alulírott, …………………………………… (szül. hely: ……………………………, szül. idő: …………………………, anyja neve: ………………………………) kijelentem, hogy amennyiben házastársam, …………………… (név) (szül hely: ………………………… szül. idő: ………………………, anyja neve: …………………………………) által benyújtott integrációs szerződés megkötésére irányuló kérelemre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a házastársammal szerződést köt, a szerződés rendelkezéseit magamra nézve kötelezőnek ismerem el.*
…………………………….
ügyfél aláírása
* A menekült vagy az oltalmazott magyar állampolgár családtagjára az integrációs szerződés hatálya nem terjedhet ki.