445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet
445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet
a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről
A Kormány
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) és (5) bekezdésében,
a 27. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében,
a IV. Fejezet és a 28. § b) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés b) és c) pontjában,
a 28. § a) pontja tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (3) és (4) bekezdésében, a 28. § c) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
a) – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, valamint Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végez, továbbá
b) az a) pont szerinti állampolgár belföldi foglalkoztatójára.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya arra a harmadik országbeli állampolgárra, akit a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 2. § (2) bekezdése szerint az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1.1 bejelentett munkaerőigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amelyben a munkavégzés foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik, és amelyet a foglalkoztató a fővárosi és vármegyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal) vagy az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) jelentett be;
2. családtag: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2. § d) pontjában meghatározott személy;
3. belföldi foglalkoztató: az,
a) akinek a részére a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján Magyarország területén munkát végez, vagy
b) aki a külföldi munkáltatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében Magyarországon a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja, továbbá akivel kötött megállapodás teljesítése érdekében a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén munkát végez;
4. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására
a) meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során, vagy
b) a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján kerül sor;
5. harmadik országban honos vállalkozás: az EGT-megállapodásban részes államok területén kívüli székhellyel rendelkező, vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany;
6. harmadik országbeli állampolgár: a Harmtv. 2. § a) pontjában meghatározott személy;
7. kiközvetíthető munkaerő: a magyar állampolgár, valamint az Flt. 2. § (2) bekezdése alapján a magyar állampolgárral azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személy, akinek az Flt. 25. § (2) bekezdés b)–d) pontjában felsorolt szempontokat figyelembe véve megfelel az a munkahely, ahol a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni kívánja;
8.2 kulcsszemélyzet: a Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki nem minősül a Polgári Törvénykönyvben meghatározott vezető tisztségviselőnek, továbbá vállalaton belül áthelyezett személynek és
a) irányítja vagy felügyeli (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is) a vállalkozás egészét, valamint egy vagy több olyan szervezeti egységét, amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll, vagy
b) olyan munkára vagy szakmára rendelkezik megfelelő képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges, feltéve, hogy az első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás 5. pontban meghatározott külföldi alapítójával munkaviszonyban, vagy egyéb olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül;
9. külföldi érdekeltségű vállalkozás:
a) Magyarország területén alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely többségi külföldi tulajdonban áll, vagy amely felett külföldi állampolgár vagy külföldi vállalkozás többségi vagy meghatározó befolyással rendelkezik,
b) a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, képviselete, valamint
c) a külföldi állampolgár által, Magyarországon alapított – az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó – egyéni vállalkozás, egyéni cég;
10. külföldi munkáltató: a Magyarország területén kívüli székhellyel rendelkező olyan foglalkoztató, aki a harmadik országbeli állampolgárt munkaviszonyban vagy olyan jogviszonyban foglalkoztatja, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint a harmadik országbeli állampolgár alkalmazásban állónak minősül;
11. mezőgazdaság: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, és halászati ágazat;
12.3 munkavállalási engedély meghosszabbítása: ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély kivételével a munkavállalási engedély érvényességi időtartamának lejártát követően ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kerül sor, és a foglalkoztató a hosszabbítás iránti kérelmét a 9. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott időben nyújtja be;
13.4 országos átlagos személyi alapbér: a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységnek a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény mellékletében (a továbbiakban: FEOR) megfelelő foglalkozás gyakorlása során elért személyi alapbér – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által meghatározott – országos átlaga;
14. összevont kérelmezési eljárás: a Harmtv. 2. § w) pontjában meghatározott eljárás;
15. összevont engedély: a Harmtv. 2. § v) pontjában meghatározott engedély;
16.5 vállalaton belüli áthelyezés: a Harmtv. 2/A. § a) pontjában meghatározott fogalom;
17.6 vállalaton belül áthelyezett személy: a Harmtv. 2/A. § b) pontjában meghatározott fogalom;
18.7 vezető állású munkavállaló: vezető beosztású személy, aki elsősorban irányító feladatokat lát el a fogadó szervezetben és aki felett az általános felügyeletet vagy irányítást elsődlegesen a vállalkozás igazgatósága vagy részvényesei, illetve az ezeknek megfelelő testület vagy személyek gyakorolják; ez a beosztás magában foglalja a fogadó szervezet egészének vagy a fogadó szervezet valamely szervezeti egységének, illetve részlegének az irányítását, felügyeleti, szakmai, vagy igazgatási feladatokat ellátó más alkalmazottak munkájának a felügyeletét és ellenőrzését, az alkalmazottak felvételének és elbocsátásának ajánlására vonatkozó hatáskör gyakorlását, illetve az egyéb személyzeti feladatokra vonatkozó hatáskör gyakorlását;
19.8 szakértő: a fogadó szervezet tevékenységi területe, módszerei vagy irányítása szempontjából kivételes ismerettel rendelkező személy, aki a vállalkozáscsoporton belül dolgozik; az ilyen ismeretek felmérése során nem csupán a fogadó szervezet szempontjából lényeges ismereteket kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy az adott személy rendelkezik-e a különleges szakismereteket igénylő munka vagy tevékenység típusának megfelelő magas szintű képesítéssel, beleértve a megfelelő szakmai tapasztalatot és adott esetben az engedélyhez kötött szakmához való tartozást is;
20.9 gyakornok-munkavállaló: felsőfokú képesítést tanúsító oklevéllel rendelkező olyan személy, akit szakmai előmenetel, illetve az üzleti eljárásokkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzésben való részvétel céljából helyeznek át egy fogadó szervezethez és aki az áthelyezés idejére munkabérben részesül;
21.10 fogadó szervezet: a Harmtv. 2/A. § c) pont ca) alpontjában meghatározott fogalom;
22.11 vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedély: a Harmtv. 2/A. § d) pontjában meghatározott fogalom;
23.12 vállalkozáscsoport: a Harmtv. 2/A. § f) pontjában meghatározott fogalom;
24.13 első tagállam: a Harmtv. 2/A. § g) pont ga) alpontjában meghatározott fogalom;
25.14 második tagállam: a Harmtv. 2/A. § h) pont ha) alpontjában meghatározott fogalom;
26.15 hosszú távú mobilitási engedély: a Harmtv. 2/A. § e) pontjában meghatározott fogalom.
27.16 Kilépési Megállapodás: a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló, 2020. január 24-én Brüsszelben és Londonban aláírt megállapodás.
2/A. §17 (1) Az Flt. 58. § (7) bekezdése szerinti szezonális munka (a továbbiakban: szezonális munka) a mezőgazdaság foglalkoztatási ágazataiban végzett tevékenység.
(2) A szezonális munka időtartama ugyanazon harmadik országbeli állampolgár esetében, függetlenül attól, hogy a munkavégzésre szezonális munkavállalási engedéllyel vagy összevont engedéllyel kerül sor, 12 hónapon belül nem haladhatja meg a 180 napot.
(3) A (2) bekezdés szerinti 12 hónapos időtartamot az engedélyben meghatározott szezonális foglalkoztatás befejező időpontjától visszamenőlegesen kell számításba venni.
A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI FOGLALKOZTATÁSÁNAK NEM ÖSSZEVONT KÉRELMEZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ENGEDÉLYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI
1. A munkavállalási engedély
3. § (1) A harmadik országbeli állampolgár, amennyiben nem tartozik a Harmtv. 29/A. § (1)–(3) bekezdésének hatálya alá, – a 15. §-ban foglalt kivétellel – Magyarországon munkavállalási engedély alapján foglalkoztatható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt – a 9. §-ban foglalt kivétellel – akkor kell kiadni, ha
a) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,
b) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és
c) a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató
a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyújtott be,
b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.
(4)18 Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több vármegye területén található, a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a foglalkoztató székhelye szerinti vármegyében kell fennállnia. Ezen túlmenően a munkavállalási engedély kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi vármegye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.
(5)19 Ha a (4) bekezdésben megjelölt munkavégzéssel érintett többi vármegye valamelyikének területén rendelkezésre áll megfelelő kiközvetíthető munkaerő, akkor e vármegye területére az engedély nem adható ki, azonban a munkavégzés engedélyezhető azon munkavégzéssel érintett többi vármegye területén, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre.
(6)20 Ha a foglalkoztató egy időben több személyre vonatkozóan nyújtott be munkavállalási engedély iránti kérelmet, és a kérelem elbírálására illetékes kormányhivatal illetékességi területén, illetve a többi vármegye valamelyikének területén a kérelmezett létszámhoz képest csak részben áll rendelkezésre kiközvetíthető munkaerő, akkor a foglalkoztatás – a kormányhivatal felhívására a foglalkoztató által megnevezett személyek tekintetében – a rendelkezésre nem álló kiközvetíthető munkaerő tekintetében engedélyezhető.
(7)21 Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több vármegye területére terjedhet ki, a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti vármegye vonatkozásában kell fennállnia.
4. § (1) A munkavállalási engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység ellátására, milyen FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.
(2) Az engedély – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb két évre adható ki, amely meghosszabbítható.
(3)22 A 9. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott esetben az engedélyt a fogadási megállapodásban meghatározott időtartamra kell kiadni, és az a fogadási megállapodás időtartamának meghosszabbítása esetén hosszabbítható meg.
(4)23 A munkavállalási engedély meghosszabbítására az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.
5. § (1) A munkavállalási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha
a) nem állnak fenn a 3. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek,
b)24 a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok – harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott – létszámán felül történne,
c) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó foglalkozásban a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható,
d) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,
e) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg,
f) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására – a 2. § 4. pont b) alpontjában foglalt kivétellel – nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor,
g) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony – a 2. § 4. pont b) alpontjában foglalt kivétellel – nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre,
h) a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a harmadik országbeli állampolgár munkaerejének tartós átengedése,
i) a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya),
j)25 a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintően érvényes munkavállalási engedély van hatályban,
k) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása érdekében hamis vagy hamisított szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okiratot nyújtott be.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazása szempontjából a foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató
a) a munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan szükségtelen alkalmazási feltételt jelölt meg,
b) a feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy
c)26 érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de abban közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét tíz napnál rövidebb időtartamban határozta meg.
(3)27 Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott körülmény fennállásáról a kormányhivatalt a miniszter tájékoztatja.
(4)28 Az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásában nem minősül érvényes engedélynek, ha a másik érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztató a munkavállalási engedély elbírálásáig kezdeményezi az engedély visszavonását, vagy a harmadik országbeli állampolgár írásban nyilatkozik arról, hogy a korábbi foglalkoztatónál a jogviszonya megszűnt.
6. § (1) A kérelem az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően akkor is elutasítható, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha
a)29 a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki,
b)30 a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották vagy befizetésre kötelezték,
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,
d) a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak,
e) a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van,
f) a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,
g) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbért – ideértve az illetményt és a díjazást – jelölt meg.
(3) A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér – ideértve az illetményt és a díjazást – az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát.
2. 31 Munkavállalási engedély szezonális munka keretében történő, 90 napot meg nem haladó foglalkoztatáshoz
7. § (1) Szezonális munkavállalási engedéllyel a harmadik országbeli állampolgár szezonális munka keretében történő, 90 napot meg nem haladó folyamatos foglalkoztatása engedélyezhető.
(2) A szezonális munkavállalási engedélyre a 3–6. §-ban foglaltakat ebben az alcímben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Ugyanazon harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához kiadott több szezonális munkavállalási engedély esetében az egyes engedélyekben meghatározott szezonális munka együttes időtartama 12 hónapon belül nem haladhatja meg a 180 napot.
(4) A szezonális munkavállalási engedély egyszer hosszabbítható meg. Az engedély meghosszabbításának feltétele, hogy a szezonális munka időtartama a meghosszabbítással együtt ne haladja meg a 90 napot.
(5) A szezonális munkavállalási engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni.
(6) A szezonális munkavállalási engedély kiadása során nem kell vizsgálni a 3. § (2) bekezdésben foglaltakat.
(7) A kiadott szezonális munkavállalási engedélyekről az Flt. 57/A. §-a szerinti nyilvántartást a miniszter vezeti.
8. § (1) Az 5. §-ban foglaltaktól eltérően a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelmet akkor kell elutasítani, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár szezonálismunka keretében történő foglalkoztatása 12 hónapon belül a száznyolcvan nap időkeretet kimerítette vagy szezonális munkavállalási engedély iránti kérelemben megjelölt foglalkoztatás időtartamával együtt kimerítené,
b) a harmadik országbeli állampolgár egymást követő különböző foglalkoztatónál történő foglalkoztatásának időtartama a 90 napot meghaladja,
c) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok – a miniszter rendeletében meghatározott – létszámán felül történne,
d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó foglalkozásban a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható,
e) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,
f) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre,
g)32 a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vagy az adóhatóság (a továbbiakban: illetékes hatóság) a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül a foglalkoztatót foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére kötelezte, vagy
h) a foglalkoztató felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet.
(2) A kérelem a 6. § (2) bekezdés d) pontja esetén is elutasítható.
(3) A szezonális munka munkaerő-kölcsönzés keretében is engedélyezhető.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kérelmet el kell utasítani az (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti esetben, továbbá, ha a kölcsönbeadó nem szerepel a kormányhivatal nyilvántartásában.
(5) A (3) bekezdés alkalmazása esetén foglalkoztatón a kölcsönbeadót kell érteni.
3. Munkavállalási engedély munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül
9. § (1) A munkavállalási engedélyt a 3. § (2)–(7) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni:
1. nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül,
2. harmadik országbeli állampolgárnak kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez,
3.33 a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság esetében, naptári negyedévenként, a megelőző naptári negyedév utolsó napján érvényes munkajogi állományi létszáma húsz százalékát meg nem haladó létszámú harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,
4. a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában,
5.34 a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 104. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak kivételével a felsőoktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési, művészeti intézmények által meghívott, az adott szakmában nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,
6. az EU Kék Kártyával nem rendelkező, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő, családi együttélés biztosítása céljából kiadandó tartózkodási engedélyre nem jogosult családtag munkavégzéséhez,
7. menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személlyel legalább egy éve Magyarországon együtt élő házastársának munkavégzéséhez,
8. menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt,
9. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meghaladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,
10. az olyan harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult,
11.35 annak a befogadottnak a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a menekültügyi hatóság humanitárius szempontból támogatja,
12. nemzetközi szervezet, külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve vagy személyzete által foglalkoztatni kívánt, e szervek személyi állományába nem tartozó, a küldő állam delegált tagjának nem minősülő harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,
13. a mozgóképszakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,
14. ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot,
15.36 a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 104. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak kivételével a kutatónak olyan magyarországi oktatási tevékenységéhez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár a kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet szerinti, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodásban meghatározott kutatási tevékenysége mellett végez,
16. ha a foglalkoztató a 2. § 12. pontjában meghatározott, engedély meghosszabbítása iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző tizenötödik napon benyújtja, valamint
17. az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár – a családi együttélést biztosító szabályok hatálya alá tartozó – családtagja munkavégzéséhez.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban előírt alkalmazási feltételeknek megfeleljen.
(3) Az (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott esetekben a 6. §-ban foglalt szempontokat sem kell vizsgálni.
(4)37 Az (1) bekezdés 3. pontja alkalmazása szempontjából, a megelőző naptári negyedév munkajogi állományi létszám húsz százalékának kiszámításánál minden olyan harmadik országbeli állampolgárt figyelembe kell venni, akinek foglalkoztatására munkavállalási engedély vagy összevont engedély alapján kerül sor.
(5) Az (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott viszonosság fennállásának tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.
(6)38 Az (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott esetben az engedély kiadásakor nem kell vizsgálni a 3. § (2) bekezdés c) pontjában írt feltétel fennállását, és a kérelemhez a képzettséget, végzettséget tanúsító okiratok másolatait nem kell csatolni.
(7)39 A kormányhivatal az (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feltétel fennállásának vizsgálata érdekében a mozgóképszakmai hatóság által vezetett nyilvántartásból adatot igényelhet.
4. Eljárási szabályok
10. § (1)40 A 3. § (3) bekezdés a) pontja esetén a munkavállalási engedély és a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély (a továbbiakban együtt: engedély) iránti kérelmet, valamint a munkaerőigényt annál a kormányhivatalnál kell benyújtani, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik. A 3. § (3) bekezdés b) és c) pontjai esetében a munkaerőigényt a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnál kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha
a)41 a munka természetéből adódóan a munkavégzés több vármegye vagy járási hivatal területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti kormányhivatal, illetve járási hivatal,
b)42 a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több – különböző vármegye vagy járási hivatal területén lévő – telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal, illetve járási hivatal
jár el.
(3)43 A kérelemmel egyidejűleg benyújtott munkaerőigény előzetes vizsgálatát a kormányhivatal végzi el, amelyet követően a munkaerőigényt a közvetítési eljárás lefolytatása érdekében az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes járási hivatal részére továbbítja. A járási hivatal a közvetítés eredményéről a 13. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül tájékoztatja a kormányhivatalt. Amennyiben az engedély iránti kérelem elutasítási feltételei a közvetítési eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül fennállnak, a kormányhivatal a munkaerőigény továbbítását mellőzi.
11. § (1) Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be.
(2)44 A kérelmet az 1. és 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
12. § (1)45 A harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét – szezonális munkavállalási engedély, valamint a munkavállalási engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével – hitelt érdemlő módon kell igazolni. A kormányhivatal a 9. §-ban meghatározott feltételek fennállását az annak alapjául szolgáló adatok alapul vételével vizsgálja.
(2)46 Ha a szakképzettség vagy végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a kormányhivatal a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot megkeresi annak igazolása érdekében, hogy a diploma honosításához vagy elismeréséhez szükséges feltételek fennállnak-e. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása a szakképesítések elismeréséről szóló törvény szerinti honosítási, illetve elismerési eljárást nem váltja ki.
(3)47 Ha a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolata a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül indított munkavállalási engedélyezési ügyben valamely kormányhivatal részére becsatolásra került, a kormányhivatal hivatalból, saját iratanyagából, vagy a foglalkoztató kérelmére megkeresés útján más kormányhivataltól az eredetivel megegyező hitelesített másolatban szerzi be, amennyiben az a megkeresett kormányhivatal iratanyagában megtalálható.
(4)48 Az eljárásban a korábbi engedélyt kiadó kormányhivatal által készített nem hiteles elektronikus másolat elfogadható. A hiteles dokumentumot a másolatot kiállító kormányhivatal irattárában legalább tíz évig megőrzi.
13. § (1)49
(2) Kulcsszemélyzet foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem esetében az ügyintézési határidő öt nap.
(3) Az ügyintézési határidő tíz nap
a) a munkaerőpiaci vizsgálat nélkül kiadandó egyéni engedély esetén,
b) a 14. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint
c)50 ha a foglalkoztató a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti munkaerőigényét a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt nappal korábban a járási hivatalnál benyújtotta.
(4)51 A 10. § szerinti közvetítési eljárást a járási hivatal tíz napon belül folyatja le.
14. § (1)52 A foglalkoztató köteles bejelenteni öt napon belül az illetékes kormányhivatalhoz
a) a munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás meghiúsulását,
b) a munkavállalási engedélyben meghatározott foglalkoztatás megszűnését, valamint
c) a munkavállalási engedélyben meghatározott foglalkoztatás engedélymentessé válását, kivéve, ha az illetékes kormányhivatalnak hivatalból tudomása van erről.
(1a)53 A foglalkoztató a szezonális munkavállalási engedély esetében az (1) bekezdésben foglaltakon felül köteles bejelenteni, ha
a)54 szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül az illetékes hatóság foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére kötelezte,
b) az a) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására a szezonális munkavállalási engedély érvényességének időtartama alatt kerül sor,
c) felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet, vagy
d) munkaerő-kölcsönzés keretében engedélyezett szezonális munka keretében történő foglalkoztatás esetében a kormányhivatal törölte a kölcsönbeadók nyilvántartásából.
(2) A foglalkoztató (1) bekezdés szerinti bejelentésének
a) az engedély számát,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a munkaviszony megszűnésének időpontját, és
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az engedélymentességet megalapozó okot és annak kezdő időpontját
kell tartalmaznia.
(2a)55 Szezonális munkavállalási engedély esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az (1a) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti esetben a határozatot hozó hatóság megnevezését, valamint a határozat számát,
b) az (1a) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felszámolási eljárást lefolytató bíróság megnevezését, valamint ügyiratának számát.
(3) A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni.
(4)56 A kormányhivatal az engedélyt visszavonja, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) foglalkoztatása meghiúsul vagy megszűnik a foglalkoztatónál,
b) foglalkoztatására az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben kerül sor,
c) foglalkoztatása engedélymentessé vált,
d)57 tartózkodásra jogosító engedélye érvénytelenné vált vagy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és erről a kormányhivatal tudomást szerez,
e) foglalkoztatásának az engedélyben foglalt feltételei már nem állnak fenn, vagy
f) foglalkoztatása érdekében a foglalkoztató hamis vagy hamisított okiratot nyújtott be,
g)58 részére az engedélyben meghatározott foglalkoztatás időtartamát érintően összevont engedély kerül kiadásra.
(5) Engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, vagy a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt nem az engedélyben megjelölt munkahelyen vagy munkakörben foglalkoztatja.
(6)59 A kormányhivatal a szezonális munkavállalási engedélyt a (4) bekezdésben foglaltakon kívül abban az esetben is visszavonja, ha
a)60 az engedély tárgyát képező foglalkoztatás alatt tudomást szerez arról, hogy az illetékes hatóság a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül a foglalkoztatót foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére kötelezte, vagy
b) foglalkoztató felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet.
(7)61 A kormányhivatal a munkaerő-kölcsönzés keretében kiadott szezonális munkavállalási engedélyt – a (6) bekezdésben foglaltakon kívül – abban az esetben is visszavonja, ha a kormányhivatal a kölcsönbeadót törli a nyilvántartásból.
(8)62 A kormányhivatal a szezonális munkavállalási engedély visszavonásáról szóló határozatot megküldi a harmadik országbeli állampolgár részére.
5. A harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását érintő engedélyezési kötelezettség alóli mentesség szabályai
15. § (1) A harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre:
1.63 nemzetközi szerződés, törvény vagy kormányrendelet ilyen tartalmú rendelkezése esetén,
2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság – nemzetközi szerződés által meghatározott – fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez,
3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,
4. a Magyarország területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet, valamint Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert, Magyarország területén működő szervezet (a továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,
5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a továbbiakban: delegáltak) a nemzetközi szervezetnél vagy a közös szervnél történő munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,
6. a harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,
7.64 Magyarország kivételével az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében történő munkavégzéshez,
8.65 Magyarország kivételével az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez,
9. a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez,
10. a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján – a pályázat, valamint az ösztöndíj keretében történő – munkavégzéshez,
11. a külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához,
12. a Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészeti iskolával, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez,
13.66 az oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez, amelyre – a köznevelésért felelős miniszter vagy a szakképzésért felelős miniszter igazolása szerint – az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretében kerül sor,
14. a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy (egyházi személy) tevékenységéhez,
15. a Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez,
16. a naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységhez,
16a.67 a harmadik országbeli állampolgár közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott vagy egyéb felsőoktatási intézménnyel fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján kifejtett tevékenységhez, amennyiben a foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal összefüggésben a magyarországi tartózkodása nem haladja meg a 30 napot,
17. a kutató olyan tevékenységéhez, amely – a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint – a Magyarország és más állam között létrejött nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik,
18. a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához,
19. a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt,
20. a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez,
21. a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, és az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez,
22.68 az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott és Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez,
23.69 a Harmtv. 19. §-ában meghatározott harmadik országbeli családegyesítő családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen Magyarország területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható, valamint
24. a menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
25.70 a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontja alapján közfoglalkoztatottként foglalkoztatható természetes személy közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkavégzéséhez,
26.71 olyan harmadik országbeli állampolgárnak a miniszter közleményében meghatározott foglalkozásokban történő magyarországi foglalkoztatásához – ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is –, aki Magyarországgal szomszédos harmadik ország állampolgára, és lakóhelye ebben a szomszédos harmadik országban van,72
27.73 ha a harmadik országbeli állampolgár az első tagállam illetékes hatósága által kiállított, vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló, érvényes engedéllyel rendelkezik és a magyarországi foglalkoztatása olyan magyarországi fogadó szervezetnél valósul meg, amely az első tagállam illetékes hatósága által kiállított engedélyben meghatározott vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozik és a magyarországi foglalkoztatás bármely 180 napos időtartamon belül nem haladja meg a 90 napot.
28.74 ha a harmadik országbeli állampolgár a Kilépési Megállapodás 26. cikke szerint, határ menti ingázó munkavállalóként kérelmezi a tartózkodási engedélyt.
29.75 a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter – a Védelmi Tanács előzetes állásfoglalására tekintettel kiadott – közleményében meghatározott harmadik országok állampolgárainak a közleményben meghatározott foglalkoztatásokban minősített kölcsönbeadói általi magyarországi foglalkoztatásához, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is,
30.76 a magyar állampolgár Harmtv. szerinti családtagjának.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgárnak a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére.
(3) Az (1) bekezdés 3. és 5. pontjában meghatározott viszonosság fennállásának tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.
(3a)77 Az (1) bekezdés 26. pontja alapján a miniszter évente március 31-éig közleményben állapítja meg azokat a foglalkozásokat, amelyekre
a)78 a benyújtott munkaerőigények alapján a járási hivatalok országosan, vármegyei szinten vagy járási szinten
aa) legalább egy hónapja nem tudtak megfelelő létszámú munkaerőt közvetíteni, vagy
ab) azért nem tudnak megfelelő létszámú munkaerőt közvetíteni, mert rövid idő alatt nagy létszámú munkaerő közvetítésére lenne szükség, és
b) a munkaerőigényt szomszédos országbeli állampolgárokkal lehet hatékonyan biztosítani.
(3b)79 A miniszter a (3a) bekezdés szerinti közleményt hivatalos lapban teszi közzé.
(3c)80 Az (1) bekezdés 27. és 28. pontjában meghatározott mentesség feltétele, hogy az idegenrendészeti hatóság a magyarországi foglalkoztatásról az illetékes kormányhivatalt tájékoztassa.
(4) A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani.
A MAGYARORSZÁGON ENGEDÉLYMENTESEN FOGLALKOZTATHATÓ HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI FOGLALKOZTATÁSÁNAK BEJELENTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
16. § (1)81 A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni
a) a 15. § (1) bekezdés 7. és 8. pontja kivételével annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatását, akinek Magyarország területén történő foglalkoztatásához e rendelet szabályai szerint nincs szükség engedélyre, valamint
b) a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy foglalkoztatását.
(2) A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá az arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött vagy megszűnt.
(4)82 A kormányhivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet.
(5) A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, és annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, és az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének.
AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERVKÉNT ELJÁRÓ FŐVÁROSI ÉS VÁRMEGYEI KORMÁNYHIVATALNAK A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN VALÓ TARTÓZKODÁSÁRA ÉS MUNKAVÁLLALÁSÁRA VONATKOZÓ ÖSSZEVONT ENGEDÉLY KIADÁSÁVAL ÉS MEGHOSSZABBÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZAKHATÓSÁGI KÖZREMŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK84
17. §85 A kormányhivatal az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező idegenrendészeti hatóság megkeresésére – szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak
a) az Flt. 7. § (7) bekezdése szerinti előzetes megállapodásban (a továbbiakban: előzetes megállapodás) meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, valamint
b) a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedéllyel történő, 90 napot meghaladó magyarországi foglalkoztatását
támogatja vagy nem támogatja.
18. §86 (1) A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalásában – a 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül – támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, ha a harmadik országbeli állampolgár tekintetében olyan feltételek állnak fenn, amelyek alapján a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadandó tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához – a 15. §-ban foglaltak szerint – nem lenne szükség engedélyre vagy az engedélyt a 9. §-ban foglaltak szerint a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kellene kiadni. Az összevont kérelmezési eljárásban a 9. § (1) bekezdés 16. pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve – a foglalkoztató helyett az összevont engedély kiadására irányuló tartózkodási engedély iránti kérelmet a munkavállaló nyújtja be.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy
a) az 5. § (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint h) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn, valamint
b) a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban meghatározott alkalmazási feltételekkel rendelkezik.
19. § (1)87 A 18. §-ban foglaltakon kívül a kormányhivatal abban az esetben támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörhöz szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik,
b) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,
c) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és
d) a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.
(2)88 Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató
a)89 az összevont engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 2 munkanapon belül nyújtott be,
b) hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította,
és az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az előzetes megállapodást kötő foglalkoztató a munkaerőigényt a fővárosi és vármegyei kormányhivatal azon járási (fővárosi kerületi) hivatalánál jelentette be, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik.
(3)90 Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző vármegye területén található, az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételnek – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a foglalkoztató székhelye szerinti vármegyében kell fennállnia. Ezen túlmenően a támogató szakhatósági állásfoglalás kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi vármegye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A támogató szakhatósági állásfoglalás azonban kiadható azon munkavégzéssel érintett többi vármegye területére is, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre.
(4)91 Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több vármegye területére terjedhet ki, az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti vármegye vonatkozásában kell fennállnia.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a munkaerőigény érvényességének feltétele, hogy azt a foglalkoztató
a)92 ha a munka természetéből adódóan, a munkavégzés több vármegye vagy járási hivatal területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti járási hivatalnál,
b)93 ha a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több – különböző vármegye vagy járási hivatal területén lévő – telephelyén kívánja foglalkoztatni, a székhelye szerinti járási hivatalnál
jelentse be.
20. § (1)94 A kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását, ha
a) nem állnak fenn a 19. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feltételek,
b) az összevont engedély kiadásával a Magyarországon összesen vagy az adott kormányhivatal illetékességi területén egyidejűleg foglalkoztatott, vagy egy adott foglalkozásban egyidejűleg foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok létszáma az Flt. 7. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott létszámot meghaladja,
c) az előzetes megállapodásban meghatározott munkakör ellátása az Flt. 7. § (6) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott tilalomba ütközik,
d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg, így különösen ha
da) a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkavállaló alkalmazásához olyan feltételt írt elő, amelynek előírása az ott megjelölt munkakör betöltéséhez vagy tevékenység ellátásához nem szükséges,
db)95 a foglalkoztató a jogszabályban vagy a munkaerőigényében meghatározott feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét 15 napnál rövidebb időtartamban határozta meg,
e) a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya),
f) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a foglalkoztatás egészségügyi, szakmai, vagy műszaki feltételei nem biztosítottak,
g) a 18. § alapján kérelmezett összevont engedély esetén, a szakhatósági állásfoglalás kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem állnak fenn,
h) a foglalkoztató az EU Kék Kártyával foglalkoztatandó személynek a külön jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb bért kíván fizetni,
i)96 a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintő időtartamban egy másik foglalkoztató érvényes engedéllyel rendelkezik, kivéve a részmunkaidős foglalkoztatásra szóló engedélyt,
j) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,
k)97 a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzést valósít meg,
l)98 a kormányhivatal tudomást szerez arról, hogy az engedély kiadásához szükséges igazoló okiratokhoz megtévesztéssel jutottak hozzá vagy azokat meghamisították, vagy megváltoztatták.
(1a)99 Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a 90 napot meghaladó időre szóló, szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását a kormányhivatal nem támogatja, ha
a) az (1) bekezdés b)–c) pontjában, e)–g) pontjában, valamint i)–j) pontjában meghatározott eset fennáll,
b)100 az illetékes hatóság az összevont engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül a foglalkoztatót foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére kötelezte,
c) a foglalkoztató felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet, vagy
d) a harmadik országbeli állampolgár szezonális munka keretében történő magyarországi foglalkoztatása – függetlenül attól, hogy arra szezonális munkavállalási engedéllyel vagy szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel kerül sor – 12 hónapon belül meghaladja a 180 napot.
(2)101 Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott körülmény fennállásáról a kormányhivatalt a miniszter tájékoztatja.
(3)102 Az (1) bekezdés i) pontja tekintetében nem minősül érvényes engedélynek, ha az érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztató a szakhatósági állásfoglalás meghozataláig kezdeményezi az engedély visszavonását.
(4)103 A kormányhivatal egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján dönthet arról, hogy szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását.
(5)104 A (4) bekezdésben meghatározott egyéb foglalkoztatási szempont különösen:
a) az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,
b) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,
c) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van,
d) az előzetes megállapodásban a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbér – ideértve az illetményt és a díjazást – szerepel,
e) a szakhatósági eljárás során benyújtott dokumentumok tartalma ugyanazon adat tekintetében egymástól eltér,
f) a részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyokra beadott engedély iránti kérelmek esetén a foglalkoztatási jogviszonyokban az összes munkaidő mértéke meghaladja a heti 40 órát.
(6)105 A (5) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér – ideértve az illetményt és a díjazást – az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát.
20/A. §106 (1) A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalásában támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedéllyel történő, 90 napot meghaladó magyarországi foglalkoztatását, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár vagy fogadó szervezet igazolja, hogy
aa) a vállalaton belüli áthelyezés időpontját folyamatos munkaviszony előzte meg közvetlenül ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül, amelynek időtartama vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legalább három és legfeljebb tizenkét hónap, gyakornok-munkavállalók esetében pedig legalább három és legfeljebb hat hónap;
ab) a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik az abban a fogadó szervezetben szükséges szakmai képesítéssel és tapasztalattal, amelyhez vezető állású munkavállalóként vagy szakértőként áthelyezik, vagy gyakornok-munkavállalók esetében a szükséges felsőfokú képesítést tanúsító oklevéllel;
ac) a harmadik országbeli állampolgár teljesíti az uniós polgárokra vonatkozóan az érintett tagállam nemzeti jog alapján meghatározott, a kérelemben megjelölt szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit;
b) munkaszerződést vagy a munkáltatótól származó megbízólevelet csatol, amely a következőket tartalmazza:
ba) az áthelyezés időtartamával és a fogadó szervezet vagy szervezetek címével kapcsolatos adatokat;
bb) annak igazolását, hogy a harmadik országbeli állampolgár vezető állású munkavállalói, szakértői vagy gyakornok munkavállalói beosztást kap az érintett tagállamban lévő fogadó szervezetnél vagy szervezeteknél;
bc) vállalaton belüli áthelyezés idejére biztosított munkabért és egyéb foglalkoztatási feltételek meghatározását;
bd) annak igazolását, hogy vállalaton belül áthelyezése lejártakor a harmadik országbeli állampolgár visszatérhet az ugyanazon vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozó és valamely harmadik országban letelepedett szervezethez;
c) a fogadó szervezet nyilatkozik arról, hogy az engedély tárgyát képező vállalaton belüli áthelyezés tekintetében valamennyi olyan feltétel teljesül, amelyet az adott foglalkozási ágban dolgozó, hasonló helyzetben lévő kiküldött munkavállalóra vonatkozó jogszabály, ágazati kollektív szerződés rendelkezése előír.
(2) Az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában meghatározott munkabér nem lehet kevesebb, mint Magyarországon a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkabére.
20/B. §107 A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedéllyel történő, 90 napot meghaladó magyarországi foglalkoztatását, ha
a) nem állnak fenn a 20/A. §-ban meghatározott feltételek,
b) a kormányhivatal tudomást szerez arról, hogy a 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott igazoló okiratokhoz megtévesztéssel jutottak hozzá vagy azokat meghamisították, vagy megváltoztatták,
c)108 az illetékes hatóság a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül a fogadó szervezetet foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére kötelezte,
d) fogadó szervezet felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet,
e) a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon összesen vagy az adott kormányhivatal illetékességi területén egyidejűleg foglalkoztatott, vagy egy adott foglalkozásban egyidejűleg foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok létszáma az Flt. 7. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott létszámot meghaladja,
f) a munkaszerződésben meghatározott munkakör ellátása az Flt. 7. § (6) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott tilalomba ütközik,
g) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintő időtartamban egy másik foglalkoztató érvényes engedéllyel rendelkezik, kivéve a részmunkaidős foglalkoztatásra szóló engedélyt,
h) a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,
i) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának alapjaként szolgáló, külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződés munkaerő-kölcsönzést valósít meg.
20/C. §109 A 20/A. és 20/B. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kormányhivatal
a) vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély meghosszabbítása, visszavonása, valamint
b) a vállalaton belül áthelyezett személy magyarországi hosszú távú mobilitási engedélye tárgyában ad szakhatósági állásfoglalást.
21. § (1)110 A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár szakképzettségének, vagy végzettségének megfelelőségére vonatkozó döntés előkészítése érdekében kétség esetén belföldi jogsegély keretében megkeresi a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság igazolja, hogy
a) szabályozott szakma esetén fennállnak-e az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges feltételek, valamint
b) EU Kék Kártya kiadására irányuló eljárásban nem szabályozott szakma esetén az oklevél felsőfokú képesítést tanúsít-e.
(3) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása a szakképesítések elismeréséről szóló törvény szerinti honosítási, illetve elismerési eljárást nem váltja ki.
(4) A tevékenység ellátásához szükséges szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okirat tekintetében a 12. § (3)–(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5)111
21/A. §112 (1) A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során – szükség esetén
a) a munkavállalón kívül a foglalkoztatót is felhívhatja hiánypótlásra, valamint
b) a munkavállalót a foglalkoztató közreműködésével is felhívhatja hiánypótlásra.
(2) A kormányhivatal visszavonja a szakhatósági állásfoglalást, ha
a) a becsatolt iratról megállapításra került, hogy hamis, meghamisított vagy valótlan tartalmú,
b) a foglalkoztatásnak az összevont kérelmezési eljárás keretében kiadott szakhatósági állásfoglalás alapjául szolgáló feltételei – a 3. § (2) bekezdés b) pontja kivételével – már nem állnak fenn, vagy
c)113 tudomására jut, hogy a foglalkoztatásra az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen, munkakörben vagy foglalkoztatónál kerül sor.
22. §114 (1)115 Az összevont engedélyezésre vonatkozó szakhatósági eljárásban a Harmtv. 87/A. § (4) bekezdése nem alkalmazható.
(2)116 A miniszternek a másodfokú eljárásban adandó szakhatósági állásfoglalására a 17–21/A. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
A MUNKABÉR MEGTÉRÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
23. § (1) Az érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén a munkáltató köteles megtéríteni a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait.
(2) A megállapodás szerinti díjazás megállapításánál legalább a kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni.
(3) A munkáltató köteles megtéríteni a harmadik országbeli állampolgár elmaradt járandóságai kifizetésének a visszautazása szerinti országba történő megküldésével összefüggő indokolt költségeket is.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában – az ellenkező bizonyításáig – a munkaviszony fennállását legalább három hónap időtartamban vélelmezni kell.
(5)117 A szezonális munkavállalási engedély esetében az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a szezonális munkavállalási engedély visszavonására azért került sor, mert
a)118 az illetékes hatóság a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül a foglalkoztatót foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére kötelezte,
b) foglalkoztató felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet.
(6)119 Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az elmaradt munkabér összegébe be kell számítani az engedély időtartamából hátralévő időtartamra járó munkabért is.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
25. § (1)120 A 2014. január 1-jét megelőzően hatályban volt jogszabály alapján kiadott munkavállalási engedély 2013. december 31. napját követően csak az engedély meghosszabbítása iránti kérelem beadásakor hatályos jogszabályokban foglalt feltételek fennállása esetén hosszabbítható meg, ha a hosszabbítás iránti kérelem beadásának idején hatályos jogszabályok szerint a kérelem nem tartozik az összevont kérelmezési eljárás alá. Ha a 2014. január 1-jét megelőzően hatályban volt jogszabály alapján kiadott munkavállalási engedély a hosszabbításra irányuló kérelem időpontjában hatályos jogszabályok szerint összevont kérelmezési eljárás alá tartozik, a hosszabbítási kérelemre a kormányhivatal a 9. § (1) bekezdés 16. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a szakhatósági állásfoglalást a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki.
(2) A 2014. január 1-je előtt kiadott munkavállalási engedély visszavonására az engedély iránti kérelem beadásának időpontjában hatályos szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
25/A. §121
26. § E rendelet
a) a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-ei 2003/86/EK tanácsi irányelv 2. és 14. cikkének,
b)122 a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i 2016/801/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c)123 a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
e) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
f)124 a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
g)125 a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek.
való megfelelést szolgálja.
27. §126 E rendeletnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 15. § (3c) bekezdésének, valamint 16. § (1) és (4) bekezdésének hatálybalépése127 előtt megkezdett és a hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő eljárásokat a 2017. június 30. napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
28. §128 E rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 430/2021. (VII. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 9. § (1) bekezdés 3. pontját a Módr. hatálybalépésekor129 folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
1. melléklet a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelethez130
szezonális munkavállalási engedély iránt
A kérelem benyújtásának helye:
Az általános szabályok szerint a kérelmet a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye szerinti kormányhivatalnál kell benyújtani.
Kivételek:
– a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti kormányhivatalnál kell benyújtani, ha a munka természetéből adódóan a foglalkoztatás több vármegye területére terjedhet ki,
– a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalnál kell benyújtani, ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt több, különböző vármegye területén lévő telephelyén kívánja foglalkoztatni.
1. A kérelmező foglalkoztató (kölcsönbeadó) adatai:
1.1. Neve:
1.2. Címe:
1.3. Adóazonosító száma:
1.4. TEÁOR kód:
1.5. Képviseletre jogosult neve:
1.6. Ügyintéző neve:
Telefonszáma:
Fax:
Elektronikus levelezési címe (e-mail):
2. A foglalkoztatni kívánt harmadik országbeli állampolgár adatai:
2.1. Neve:
Családi neve:
Utóneve:
2.2. Születéskori neve:
Születéskori családi neve:
Születéskori utóneve:
2.3. Anyja (születéskori) neve:
Családi neve:
Utóneve:
2.4. Születési helye:
2.5. Születési ideje:
2.6. Neme: □ férfi □ nő
2.7. Állampolgársága:
2.8. Útlevélszáma:
2.9. Magyarországi tartózkodási helye (ha van):
3. A harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység, betöltendő munkakör:
3.1. Megnevezése:
3.2. FEOR-kódja:
3.3. Az ellátandó tevékenység részletes leírása:
3.4. A foglalkoztatás helye(i):
3.5. Heti munkaidő:
Teljes/részmunkaidő ..................... óra.
3.6. A foglalkoztatás várható kezdetének (kezdeteinek) és befejezésének (befejezéseinek) dátumai:
....................................-tól ..............................-ig
....................................-tól ..............................-ig
....................................-tól ..............................-ig
3.7. Várható (bruttó) alapbér, illetmény, díjazás, ellenérték összege: .................................................
4. A harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának indokolása, a foglalkoztatás egyéb feltételei:
4.1. A foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzés keretében történik-e?
Igen Nem
5. A harmadik országbeli állampolgár dolgozott-e korábban szezonális munkavállalási engedély alapján Magyarországon?
Igen Nem
Előző munkavállalási engedélyt kiadó kormányhivatal megnevezése: .................................................
6. A kérelmező foglalkoztató nyilatkozatai:
6.1. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben munkaügyi bírságot vagy munkavédelmi bírságot velem szemben:
– nem szabtak ki
– kiszabtak.
6.2. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzfizetésre:
– köteleztek:
a befizetésnek ................................................. napján eleget tettem.
– nem köteleztek.
6.3. Kijelentem, hogy a kérelemben megjelölt harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására nem tőlem eltérő foglalkoztatónál kerül sor.
6.4. Kijelentem, hogy az illetékes hatóság a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül
6.4.1. foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére nem vagyok kötelezett, vagy
6.4.2. nem állok felszámolási eljárás alatt, gazdasági tevékenységet folytatok.
7. A kormányhivatal – az egyéni vállalkozó, illetve a cégbíróság által nyilvántartott gazdasági társaság kivételével – a foglalkoztatótól az azonosítására vonatkozóan további adatok és okiratok becsatolását kérheti.
Dátum: .................................................
................................................................................................
foglalkoztató cégszerű aláírása
2. melléklet a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelethez131
munkavállalási engedély iránt
Az engedélyt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján kérelmezem.
□ A munkavállalási engedély iránt a 3. § alapján.
□ Az engedélyt a Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés ........ pontja szerint munkaerőpiaci vizsgálat nélkül kérelmezem.
Az egyéni munkavállalási engedély és a 9. § szerinti munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásának helye: Az általános szabályok szerint a kérelmet a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye szerinti kormányhivatalnál kell benyújtani.
Kivételek:
— a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti kormányhivatalnál kell benyújtani, ha a munka természetéből adódóan a foglalkoztatás több vármegye területére terjedhet ki,
— a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalnál kell benyújtani, ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt több, különböző vármegye területén lévő telephelyén kívánja foglalkoztatni.
1. A kérelmező foglalkoztató adatai:
1.1. Neve:
1.2. Címe: .
1.3. Adóazonosító száma/adóazonosító jele:
1.4. TEÁOR kód:
1.5. Képviseletre jogosult neve:
1.6. Ügyintéző neve: .
Telefonszáma:
Fax:
Elektronikus levelezési címe (e-mail):
2. A foglalkoztatni kívánt harmadik országbeli állampolgárának adatai:
2.1. Neve:
Családi neve:
Utóneve:
2.2. Születéskori neve:
Születéskori családi neve: .
Születéskori utóneve:
2.3. Anyja (születéskori) neve:
Családi neve:
Utóneve:
2.4. Születési helye: .
2.5. Születési ideje:
2.6. Neme: □ férfi □ nő
2.7. Állampolgársága:
2.8. Útlevélszáma:
2.9. A munkakör betöltéséhez szükséges képzettsége:
Legmagasabb iskolai végzettsége:
Szakképzettsége(i), képzettsége(i), ismerete(i): .
2.10. Nyelvismerete:
Anyanyelve:
Beszél-e magyarul:
Igen Nem
Egyéb nyelvismeret felsorolása:
2.11. Magyarországi tartózkodási helye (ha van): .
3. A harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység, betöltendő munkakör:
3.1. Megnevezése:
3.2. FEOR száma: .
3.3. A tevékenység ellátásához szükséges szakképzettség(ek): .
3.4. A tevékenység ellátáshoz szükséges legmagasabb iskolai végzettség: ..
3.5. A foglalkoztató által megjelölt egyéb alkalmazási feltételek:
.
3.6. Az ellátandó tevékenység részletes leírása:
..
4. A foglalkoztatás jellemzői:
4.1. A foglalkoztatás helye(i):
4.2. Heti munkaidő:
Teljes/részmunkaidő ..................... óra.
4.3. Várható (bruttó) alapbér, illetmény, díjazás, ellenérték összege: ......................................... Ft/hó
4.4. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megnevezése (munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszony stb.):
4.5. A foglalkoztatás várható/tervezett időtartama: ...........................-tól ............................-ig.
5. A harmadik országbeli állampolgár öt éven belül munkavállalási engedély alapján dolgozott-e korábban Magyarországon?
Igen Nem
Előző munkavállalási engedélyt kiadó kormányhivatal megnevezése:
Kérem, hogy a harmadik országbeli állampolgár tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló dokumentumot a kormányhivatal megkeresés útján szerezze be a korábbi munkavállalási engedélyt kiadó kormányhivataltól.
Igen Nem
6. A kérelmező foglalkoztató nyilatkozatai:
6.1. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben munkaügyi bírságot vagy munkavédelmi bírságot velem szemben:
– nem szabtak ki
– kiszabtak.
6.2. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzfizetésre:
– köteleztek
a befizetésnek ...................................... napján eleget tettem/nem tettem eleget,
– nem köteleztek.
6.3. Kijelentem, hogy a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintően sztrájkot:
– nem tartanak
– tartanak.
6.4. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelőző évben a munka törvénykönyvében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott csoportos létszámcsökkentést:
– nem hajtottam végre
– végrehajtottam:
6.5. Kijelentem, hogy a kérelmezett munkakörre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel
– rendelkezem, amelyet a kérelmet megelőzően nyújtottam be
mikor:
melyik járási hivatalnál:
– nem rendelkezem
– a kérelemmel egyidejűleg nyújtom be.
6.6. Nyilatkozom, hogy kérelmem
□ 1. a vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként, au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik.
□ 2. olyan a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.
□ 3. befogadottra vonatkozik.
□ 4. olyan harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik, aki száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamban kíván munkaviszonyt létesíteni.
7. A kérelemhez kötelezően csatolandó mellékletek:
7.1. Munkaerőigény benyújtása, amennyiben korábban nem nyújtotta be a foglalkoztatás tervezett helye szerinti járási hivatalnál.
7.2. A harmadik országbeli állampolgár tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségéről, iskolai végzettségéről szóló okirat hiteles másolata, valamint hiteles magyar fordítása. Ha a harmadik országbeli állampolgárnak öt éven belül volt korábbi engedélye valamely kormányhivatalnál és a szakképzettségéről, iskolai végzettségéről szóló okirat a kormányhivatal részére munkavállalási engedélyeztetési ügyben becsatolásra került, a dokumentumot nem szükséges csatolni, azt - a foglalkoztató kérelmére - az eljáró kormányhivatal szerzi be, amennyiben az a kormányhivatal rendelkezésére áll.
7.3. A 6.6. pont 1–3. pontjainak alátámasztására szolgáló magyar nyelvű dokumentum, vagy annak hiteles másolata, illetve nem magyar nyelvű dokumentum esetén annak hiteles magyar fordítása.
7.4. A munkavállaló útlevelének másolata.
8. A kormányhivatal - az egyéni vállalkozó, illetve a cégbíróság által nyilvántartott gazdasági társaság kivételével - a foglalkoztatótól az azonosítására vonatkozóan további adatok és okiratok becsatolását kérheti.
Dátum: ........................................................
.................................................................
foglalkoztató cégszerű aláírása
A 2. § 1. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés a) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 8. pontja a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 12. pontja a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 13. pontja a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 25. § a) pontja, a 238/2022. (VI. 30.) Korm. rendelet 136. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 16. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 17. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 18. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 19. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 20. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 21. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 58. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 22. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 23. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 24. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 58. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 25. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 58. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 26. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 27. pontját a 636/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.
A 2/A. §-t a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 79. §-a iktatta be.
A 3. § (4) bekezdése a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § b) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (5) bekezdése a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (6) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés b) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (7) bekezdése a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (18) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (4) bekezdését a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdés b) pontja a 238/2022. (VI. 30.) Korm. rendelet 136. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés j) pontja a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésével megállapított, a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 91. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés c) pontja a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 91. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdését a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (2) bekezdés a) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 471. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 6. § (2) bekezdés b) pontja a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdésével megállapított, a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 91. § (2) bekezdés b) pontja, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 471. § a) pontja, a 356/2021. (VI. 24.) Korm. rendelet 21. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. alcím (7–8. §) a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 80. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés g) pontja a 116/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés 3. pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (2) bekezdésével megállapított, a 345/2017. (XI. 16.) Korm. rendelet 11. §-a, a 430/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés 5. pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdés 11. pontja a 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 54. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés 15. pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (4) bekezdése a 193/2015. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése, a 273/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet 21. §-a, a 430/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (6) bekezdését a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 471. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.
A 9. § (7) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 469. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 10. § (1) bekezdése a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (7) bekezdésével megállapított, a 70/2015. (III. 30.) korm. rendelet 236. § (7) bekezdés d) és h) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdés a) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés b) és g) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdés b) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés b) és g) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés b)–c) és g) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (17) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 469. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 12. § (2) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) korm. rendelet 236. § (7) bekezdés b) és e) pontja, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 470. § szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.
A 12. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 218. § b) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (3) bekezdés c) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés g) pontja, a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 91. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1a) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 81. § (1) bekezdése iktatta be.
A 14. § (1a) bekezdés a) pontja a 116/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (2a) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 81. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdés d) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 471. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 14. § (4) bekezdés g) pontját a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (5) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 14. § (6) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A 14. § (6) bekezdés a) pontja a 116/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (7) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A 14. § (8) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A 15. § (1) bekezdés 1. pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 15. § (1) bekezdés 7. pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 15. § (1) bekezdés 8. pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 15. § (1) bekezdés 13. pontja a 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 90. §-a, a 238/2022. (VI. 30.) Korm. rendelet 136. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés 16a. pontját az 532/2022. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 15. § (1) bekezdés 22. pontja a 193/2015. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés 23. pontja a 227/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés 25. pontját a 204/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet 33. §-a iktatta be.
A 15. § (1) bekezdés 26. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 82. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 55. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a Hivatalos Értesítő 2018. évi 61. számában megjelent közleményt.
A 15. § (1) bekezdés 27. pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 82. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (1) bekezdés 28. pontját a 636/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15. § (1) bekezdés 29. pontját a 227/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15. § (1) bekezdés 30. pontját a 227/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15. § (3a) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 82. § (3) bekezdése iktatta be.
A 15. § (3a) bekezdés a) pont nyitó szövegrésze a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3b) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 82. § (3) bekezdése iktatta be.
A 15. § (3c) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 82. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 636/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (3) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 124. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.
A 16. § (4) bekezdése a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 124. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.
Az IV. Fejezet címe a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A IV. fejezet címe a 70/2015. (III. 30.) korm. rendelet 236. § (7) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 83. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 83. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés i) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés a) pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 19. § (3) bekezdése a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (9) bekezdésével megállapított, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § b) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (5) bekezdés a) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés g) és h) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (5) bekezdés b) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés g) és h) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
[A 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 91. § (1) bekezdés c) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a 20. § (1) bekezdés d) pontjának db) alpontjában a „tizenöt napnál” szövegrész helyébe a „10 napnál” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 20. § (1) bekezdés i) pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § (1) bekezdés k) pontját a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés l) pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (1a) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 85. §-a iktatta be.
A 20. § (1a) bekezdés b) pontja a 116/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (17) bekezdés b) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdését a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (12) bekezdése iktatta be, szövege a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (11) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § (4) bekezdését a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (12) bekezdése iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (5) bekezdését a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (12) bekezdése iktatta be, szövege a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (12) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § (6) bekezdését a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (12) bekezdése iktatta be.
A 20/A. §-t a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 86. §-a iktatta be.
A 20/B. §-t a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 86. §-a iktatta be.
A 20/B. § c) pontja a 116/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.
A 20/C. §-t a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 86. §-a iktatta be.
A 21. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (5) bekezdését a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (18) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21/A. §-t a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (13) bekezdése iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21/A. § (2) bekezdés c) pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 216. § (13) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 22. § a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 56. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 25. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (5) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 87. §-a iktatta be.
A 23. § (5) bekezdés a) pontja a 116/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (6) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 87. §-a iktatta be.
A 25. § (1) bekezdése a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (15) bekezdésével megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (7) bekezdés b) pontja, a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 217. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 25/A. §-t a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 88. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 238/2022. (VI. 30.) Korm. rendelet 136. § (2) bekezdés b) pontja.
A 26. § b) pontja a 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 57. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § c) pontja a 280/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet 36. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § f) pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 89. §-a iktatta be.
A 26. § g) pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 89. §-a iktatta be.
A 27. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2017. július 1.
A 28. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 430/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2021. július 17.
Az 1. melléklet a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 90. §-ával megállapított, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 471. § a) pontja, a 116/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 24. §-a, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (16) bekezdése, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 236. § (8) bekezdése, a 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 42. §-a, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 470. §-a és 471. § a) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 171. § b) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás