Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet

43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet

a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről1

2014.07.31.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a hitelintézetre, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: hitelintézet), a pénzügyi vállalkozásra, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, a pénzforgalmi intézményre és a Posta Elszámoló Központot működtető intézményre (a továbbiakban: PEKMI), valamint az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepére (a továbbiakban együtt: fióktelep) (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres, eseti és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kijelölésén alapuló adatszolgáltatást (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) teljesít az MNB részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

(3) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § (1) Az adatszolgáltató e rendelet szerinti felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – az MNB által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig áll fenn.

(2) A PEKMI az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést e rendelet hatálybalépésének napjától pénzforgalmi szolgáltató jogállásának megszűnéséig teljesíti.

(3) A fióktelep az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig teljesíti.

(4) A pénzügyi vállalkozás e rendelet szerinti felügyeleti jelentését első alkalommal a cégbírósági bejegyzést követő negyedévben teljesíti.

4. § (1)2 Az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel a hitelintézet, valamint az ezen típusú fióktelep a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre napi, havi, negyedéves, éves, eseti és az MNB kijelölésén alapuló felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(1a)3 Az összevont alapú felügyelet alá tartozó, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett hitelintézet a 2. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK – HITELINTÉZETEK” megnevezésű táblázatában meghatározott felügyeleti jelentések közül kizárólag a „Havi jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról – Konszolidált tételek” (táblakód: KONSZDMM) és a „Havi jelentés kiegészítő adatokról – Konszolidált tételek” (táblakód: KDMM) megnevezésű felügyeleti jelentést teljesíti az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. A kitöltést segítő Technikai Segédletet az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján teszi közzé.

5. § (1) A pénzügyi vállalkozás és az ezen típusú fióktelep a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves, éves és az MNB kijelölésén alapuló felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az ezen típusú fióktelepek, valamint a PEKMI a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre havi, negyedéves, éves és az MNB kijelölésén alapuló felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, valamint az ezen típusú fióktelepek az általuk forgalmazott hitel- és pénzügyi lízing-, betéti és megtakarítási-, valamint számlatermékekre vonatkozó havi, negyedéves és eseti felügyeleti jelentést a 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre teljesíti az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A hitelintézet a 10. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít a tárgyévi javadalmazási adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

9. § (1)4 Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést, valamint a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – az MNB „Kihelyezett Adatküldő Program” megnevezésű jelentésfogadó rendszerén (a továbbiakban: KAP rendszer) keresztül teljesíti. A KAP rendszer használatára vonatkozó részletes követelményeket a KAP rendszer Felhasználói kézikönyve tartalmazza, amelyet az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján tesz közzé.

(2) A 2. melléklet szerinti, „Kérdőív az összevont felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolójához” (Táblakód: 20ABU) megnevezésű, a 4. melléklet szerinti, „a Pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfelelése” (Táblakód: 20C) megnevezésű, valamint a 8. mellékletben meghatározott felügyeleti jelentéseket az adatszolgáltató az MNB „Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához” megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül teljesíti. Az ERA rendszer használatára vonatkozó szabályokat az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának technikai feltételeiről szóló MNB rendelet, a használatot segítő útmutatást az ERA rendszer Felhasználói kézikönyve tartalmazza, amelyet az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján tesz közzé.

(3) A felügyeleti jelentés formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

(4) Az adatszolgáltató a KAP rendszerbe feltöltött felügyeleti jelentésről a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap. Az adatszolgáltató az ERA rendszerbe a felügyeleti jelentések előzményeként feltöltött űrlapokról a beérkezés időpontját és érkeztetési számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap.

(5) A KAP rendszer a beküldött felügyeleti jelentés státuszáról – a feltöltött felügyeleti jelentés jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében – a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet kap az adatszolgáltató.

(6) Az adatszolgáltatást az MNB – a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel – akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentésére vonatkozóan a KAP rendszerben „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet, az ERA rendszerben az érkeztetési számot tartalmazó automatikus üzenetet kapott.

(7) A 8. melléklet szerinti felügyeleti jelentések akkor minősülnek teljesítettnek, ha az MNB az ERA rendszeren keresztül – a feltöltött felügyeleti jelentés jogosultsági, az előre definiált ellenőrző szabályok teljesülésének és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében – az érkeztetési számot is tartalmazó, „publikálásra vár” automatikus üzenetben értesíti az adatszolgáltatót.

(8) Ha a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, akkor – a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel – a tábla első sorát nulla („0”) értékkel feltöltve küldi meg az adatszolgáltató.

(9) Ha az adatszolgáltató nem értékesít a 8. melléklet szerint jelentendő terméket, akkor a nemleges adatszolgáltatást a „Nemleges jelentés beküldése” menüpontot választva generált nyilatkozat küldésével teljesíti.

10. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés teljesítését követően olyan, az adatszolgáltató által – Számviteli politikájában vagy egyéb módon – meghatározott jelentős mértékű eltérést tár fel, amely a 2. § (2) bekezdése szerinti, a felügyeleti jelentés alapjául szolgáló nyilvántartások javítását teszi szükségessé, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítja. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az eltérés feltárásától számított 15 munkanapon belül kell az MNB részére megküldeni.

(3) A 8. melléklet szerinti felügyeleti jelentésre vonatkozó javított adatot – a javítás pontos okának megjelölésével együtt – az eltérés feltárásától számított 2 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

11. § (1) Az adatszolgáltató az akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az ERA rendszeren keresztül köteles benyújtani.

(2) Az akadályoztatás oka lehet különösen

a) az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatásra használt informatikai rendszere működési rendellenessége vagy működésképtelensége;

b) a felhasználó akadályoztatása a számára kiosztott hozzáférési jogosultság megszűnése miatt;

c) a felhasználó akadályoztatása az általa használt elektronikus aláíró tanúsítvány érvénytelensége miatt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételét az ERA rendszerben elérhető elektronikus űrlap kitöltésével kell teljesíteni, amelyhez – az akadályoztatás jellegétől függően, amennyiben az rendelkezésre áll – mellékletként az akadályoztatás tényét igazoló dokumentumot is fel kell tölteni.

(4) Az ERA rendszerben korábban már regisztrált felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének érvényes elektronikus aláíró tanúsítvány hiányában is eleget tehet.

(5) A bejelentés mellékleteként elfogadott dokumentum formátumokat az MNB az ERA rendszerben, az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé.

(6) Ha az adatszolgáltató az ERA rendszer üzemzavara miatt vagy a (2) bekezdés b) pontja esetében bejelentési kötelezettségének elektronikus úton nem tud eleget tenni, az üzemzavar elhárításáig vagy az akadály megszűnéséig a bejelentést az MNB ügyfélszolgálatán vagy postai úton nyújthatja be az MNB részére.

(7) A jelen § alkalmazásában

a) akadályoztatás: az adatszolgáltató érdekkörében felmerült okra visszavezethető olyan ténybeli állapot, amelynek a következtében az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést az annak teljesítésére előírt határidőben vagy határnapon nem képes teljesíteni;

b) elektronikus űrlap: a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV.21.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom;

c) felhasználó: az adatszolgáltató nevében eljáró természetes személy;

d) üzemzavar: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. § n) pontjában meghatározott fogalom.

12. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

13. § A 2013. évre mint tárgyidőszakra vonatkozó, 2014. január 1-jét követően teljesítendő felügyeleti jelentésekre a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a Magyar Nemzeti Bank részére teljesítendő egyes kötelezettségeiről, valamint a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet módosításáról szóló 19/2013. (IX. 27.) MNB rendelet 2. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

13/A. §5 A „Havi jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról” (táblakód: DMM), a „Havi jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról – Konszolidált tételek” (táblakód: KONSZDMM), a „Havi jelentés kiegészítő adatokról – Konszolidált tételek” (táblakód: KDMM), valamint a „Fióktelep – Devizafinanszírozás megfelelési mutató” (táblakód: FDMM) megnevezésű adatszolgáltatást e rendeletnek a hitelintézetek devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozásáról, valamint a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet módosításáról szóló 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet 7. és 8. §-ával megállapított rendelkezései szerint első alkalommal 2014. július hónapra mint tárgyidőszakra vonatkozóan kell teljesíteni.

13/B. §6 E rendelet 9. § (1) bekezdése – a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 42/2013. (XII. 29.) MNB rendelet 8. § (1) bekezdésével együtt – az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 17. cikk (1) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

14. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés negyedik francia bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

15. § A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet (a továbbiakban: R.) 2. melléklete a 12. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

16. §7

1. melléklet a 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelethez8


A pénz- és hitelpiaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások
1.    Kapcsolódó jogszabályok
1.1.    a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.);
1.2.    a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.);
1.3.    a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.);
1.4.    a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.);
1.5.    a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltpt.);
1.6.    a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.);
1.7.    a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.);
1.8.    a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.);
1.9.    a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény;
1.10.    a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.);
1.11.    a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.);
1.12.    a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.);
1.13.    a szövetkezetekről szóló 1996. évi X. törvény (a továbbiakban: Szövtv.);
1.14.    a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.);
1.15.    az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.);
1.16.    az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény;
1.17.    a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.);
1.18.    a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.);
1.19.    a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.);
1.20.    a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: 2008. évi CIV. törvény);
1.21.    a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény (a továbbiakban: Lkkf. tv.);
1.22.    a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.);
1.23.    a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény;
1.24.    a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: devizakölcsöntv.);
1.25.    a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.);
1.26.    a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.);
1.27.    az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.);
1.28.    a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.);
1.29.    a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.);
1.30.    a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.);
1.31.    a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.);
1.32.    az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény (a továbbiakban: Fszt.);
1.33.    a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet;
1.34.    a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.);
1.35.    a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.);
1.36.    a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Beszkr.);
1.37.    a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet];
1.38.    az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet;
1.39.    a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nykr.);
1.40.    a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet;
1.41.    a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet;
1.42.    a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet];
1.43.    az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pszkr.);
1.44.    a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Klhr.);
1.45.    a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet];
1.46.    a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Thmr.);
1.47.    a hitelintézetek devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozásáról, valamint a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet módosításáról szóló 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet (a továbbiakban: Dmmr.)
1.48.    a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet;
1.49.    a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembe vételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet];
1.50.    a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet [a továbbiakban: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet];
1.51.    a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet;
1.52.    a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 57/2012. (III. 30.) Korm, rendelet];
1.53.    a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet [a továbbiakban: 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet];
1.54.    a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen az MNB alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 23/2013 (XI. 6.) MNB rendelet [a továbbiakban: 23/2013 (XI. 6.) MNB rendelet];
1.55.    a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR);

2.    Fogalmak
2.1.    Alapbér: Az intézmény által nyújtott minden olyan javadalmazás, amelynek kifizetéséhez az intézmény nem szabja feltételül valamilyen előre meghatározott teljesítménymutató elérését.
2.2.    Állampapírok: Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti fogalom.
2.3.    Államkötvény: a magyar állam által kibocsátott, 1 éven túli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
2.4.    Áthidaló kölcsön: az Lkkf. tv. 1. § 2. pontja szerinti fogalom.
2.5.    Átstrukturált szerződés (2010. január 1-jétől kezdődően): a Hitkr. 7. melléklet V. fejezet
2.6.    Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.
2.7.    Ballon törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció, melynek jellemzője a viszonylag hosszú türelmi idő, amikor a türelmi idő lejártáig a hitelfelvevő alacsony tőkeösszegeket törleszt, döntően csak a kamatot fizeti, és a tőke jelentős részét a hiteltörlesztés utolsó szakaszában törleszti vissza.
2.8.    Bullet törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció melyben a tőke jelentős részét a futamidő végén fizetik vissza.
2.9.    Bankszámla: a Ptk. szerinti fogalom.
2.10.    Bázisdeviza: A devizapár (beleértve a forint-deviza műveletet is) tekintetében az a devizanem, melynek egy (fix) egységében kerül kifejezésre a másik devizanem (változó deviza) mennyisége.
2.11.    Befektetési jegy: a Batv. 3. § 15. pontja szerinti fogalom.
2.12.    Befektetési szolgáltatás: a Hitkr. 2. § 8. pontjában leírt szolgáltatás.
2.13.    Beruházási hitel: a Számv. tv. 3. § (4) bekezdésének 7. pontja szerinti fogalom.
2.14.    Betét a felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely ügyfélbetét-szerződés, bankszámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent, ide értve a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszeget (elektronikus pénz) is, valamint a hitelintézet pénz- és tőkepiaci üzletkötéssel foglalkozó szervezeti egysége által kötött bankközi ügyleteket.
2.15.    Betéti kamat: a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerinti fogalom.
2.16.    Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).
2.17.    Csoport: a Hpt. szerinti fogalom.
2.18.    Devizabelföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti személyek, szervezetek.
2.19.    Devizakülföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti személyek, szervezetek.
2.20.    Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel.
2.21.    Egyéb kiegészítő tevékenység: az Fszt. 5. § (4) bekezdésében és 7. § (4) bekezdésében felsorolt tevékenységek.
2.22.    Egyéb tevékenység: a pénzügyi vállalkozás működési és tevékenységi engedélyében szereplő, a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az MNB engedélyével végzett tevékenység (pl. pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon, hitel referencia szolgáltatás). A 11. mellékletben szereplő táblák tekintetében egyéb tevékenység a vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenységbe, a kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenységbe és a portfóliókezelési tevékenységbe nem tartozó tevékenység.
2.23.    Egyéb üzleti tevékenység: az elektronikuspénz-kibocsátó, és a pénzforgalmi intézmény működési és tevékenységi engedélyében szereplő, az elektronikuspénz-kibocsátási és a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységen (és a két szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatáson) kívüli egyéb, az MNB tevékenységi engedélyével és engedély nélkül végezhető, nem pénzügyi szolgáltatás.
2.24.    Egyszeri betétlekötés: a lekötési idő lejártát követően a betét lekötése megszűnik, és látra szóló betétként működik, vagy nem kamatozik tovább.
2.25.    Elektronikus pénz: a Hpt.-ben meghatározott fizetési eszköz.
2.26.    Elektronikuspénz-kibocsátáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás: az Fszt. 7. § (4) bekezdésében foglalt, az illetékes hatóság engedélyével végzett kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, és az elektronikuspénz-kibocsátáshoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások, továbbá az Fszt. 8. §-ában foglalt korlátozásokkal végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység.
2.27.    Elektronikuspénz-számla: az a számla, amelyről az elektronikus pénz birtokosa az elektronikus pénzhez hozzáfér, függetlenül attól, hogy azt a birtokában lévő fizetési eszközön tartja, vagy egy távoli szerveren tárolnak.
2.28.    Elkülönített letéti számlán elhelyezett ügyfélpénz: pénzforgalmi intézmény esetén az Fszt. 46. § (3) bekezdés a) pontja szerint letéti számlán elhelyezett, átvételt követő munkanap végéig fizetési művelet végrehajtására fel nem használt pénzeszköz. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az Fszt. 51. § (3) bekezdés a) pontja szerint az elektronikuspénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.
2.29.    Elszámolási számla: a nostro és loro számlák közös megnevezése.
2.30.    Elvi főösszeg: a határidős kamatlábügyletek és a swapok esetében az a szerződésben szereplő érték, amire a szerződésben meghatározott készpénzkifizetéseket vonatkoztatják.
2.31.    Eredeti lejárat (kibocsátáskori, illetve szerződéskötéskor meghatározott futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai), illetve nyújtott hitelek szerződésben meghatározott lejárata.
2.32.    Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pont szerinti fogalom.
2.33.    Értékpapírosítás: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 61. pontja szerinti fogalom.
2.34.    Felhőszolgáltatás: a 9I Informatikai adatok táblában szereplő fogalom, amely a számítási felhőre irányuló számítástechnikai tevékenység, amikor olyan állományokkal és programokkal dolgozik az intézmény, amelyek fizikailag nem az intézmény saját számítógépén, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen találhatók, képletesen a „felhőben”.
2.35.    Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.
2.36.    Felmondásos betét: Olyan lejárat nélküli nem transzferálható betétek, amelyek csak egy előzetes felmondási időszak letelte után válthatók pénzre, illetve a felmondási idő előtti készpénzre váltás csak szankció ellenében lehetséges (kamatveszteség).
2.37.    Felmondott felvett hitelek: azok a hitelintézet által felvett hitelek, amelyeket rendes felmondás keretében mondtak fel.
2.38.    Fizetési művelet: Pft. 2. § 7. pontjában meghatározott ügylet.
2.39.    Fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontjában meghatározott számla.
2.40.    Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjármű-vásárlási, személyi hitel). A fogyasztási hitelek között kell
jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.
2.41.    Fogyasztó: a Hpt szerinti fogalom.
2.42.    Folyamatos (ismétlődő) betétlekötés: a futamidő végén a betétet automatikusan újra lekötik. Ez kétféleképpen történhet. A futamidő végén a hitelintézet:
a)    a kezdeti tőkeösszeg, valamint a futamidő alatt megszolgált kamat együttes összegét köti le újra, ebben az esetben a betét kamatos kamattal kamatozik tovább, vagy
b)    csak az eredeti tőkeösszeg kamatozik tovább.
2.43.    Folyó faktoring ügyletek: szerződés alapján az ügyféltől le nem jártan megvásárolt, megelőlegezett követelések.
2.44.    Folyószámlabetét: az a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett nem lekötött betét, amelyből kifizetések is teljesíthetők a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg erejéig.
2.45.    Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni a határozott futamidővel nem rendelkező újratöltődő (rulírozó, rollover) hiteleket is.
2.46.    Garantált teljesítményjavadalmazás: Az intézmény által az újonnan belépő vezető állású személy és munkavállaló részére a teljesítménytől függetlenül nyújtott, előre rögzített mértékű javadalmazás.
2.47.    Gyűjtőszámlahitel: a Devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom.
2.48.    Hagyományos értékpapírosítás: a CRR 242. cikk 10. pontja szerinti fogalom.
2.49.    Harmadik ország: olyan ország, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak.
2.50.    Határon átnyúló szolgáltatás: a Hpt. szerinti fogalom.
2.51.    Hátralévő futamidő: A hitel, betét, illetve egyéb instrumentum szerződésben meghatározott lejáratának és a jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.
2.52.    Hátrasorolt kötelezettség: a Számv. tv. 42. § (4) bekezdésében foglalt kölcsön, és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
2.53.    Háztartások: a lakosság és az önálló vállalkozók együttesen.
2.54.    Hitel- és pénzkölcsön nyújtása: a Hpt.-ben meghatározott tevékenység. Pénzforgalmi intézményeknél és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknél az Fszt.-ben foglalt korlátozással.
2.55.    Hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.
2.56.    Hitelintézeti fióktelep: az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe.
2.57.    Hitelkártya (credit kártya): a 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet 2. melléklet I.F.4.8. alpont szerinti kártya.
2.58.    Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet – meghatározott szerződési feltételek megléte esetén – a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.
2.59.    Hitelleírás (a tranzakciók kiszámításához szükséges adatokat tartalmazó 1E táblában): az előző hónap végén még a mérlegben szereplő hitel- és hiteljellegű követelések leírása, valamint azok törlesztésekkel csökkentett szerződés szerinti, illetve bruttó könyv szerinti értéke alatti eladása a tárgyhónapban.
2.60.    Hitelnyújtás: a Hpt. szerinti szolgáltatás, illetve tevékenység.
2.61.    Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pontja szerinti értékpapír.
2.62.    Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettség: a CRR 112. cikk i) pontja, a 124. cikk szerinti tartalmú kitettség.
2.63.    Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.
2.64.    ISIN kód: az ISIN azonosítóról szóló MNB rendelet szerinti értékpapír azonosító kód.
2.65.    Javadalmazás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom.
2.66.    Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást.
2.67.    Jegybanki kötvény: jegybank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
2.68.    Jegyzett tőke: a Számv. tv. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke.
2.69.    Jelzáloglevél: a Jht. szerint meghatározott értékpapír.
2.70.    Jogi személy: a Ptk.-ban ilyenként meghatározott szervezetek.
2.71.    Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a Ptk.-ban ilyenként meghatározott társaságok.
2.72.    Kapcsolt vállalkozás: a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott vállalkozás.
2.73.    Kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység: A CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerinti kereskedelmi banki tevékenységként és lakossági banki tevékenységként meghatározott fogalom.
2.74.    Készpénz helyettesítő fizetési eszköz: a Hpt.-ben meghatározott fogalom. Kivételt képez ez alól az eredménykimutatás tábla [82A], ahol az elektronikuspénz nem tekintendő készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek.
2.75.    Készpénzforgalmi tranzakciók: fizetési számla terhére vagy javára, valamint a fizetési számla használata nélküli az adatszolgáltató pénztárában vagy postai úton történő kifizetés, vagy befizetés (készpénzfizetésre szóló csekk nélkül)
2.76.    Kiegészítő projekthitel: amennyiben a vállalkozás az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program vagy egyéb nemzeti, illetve külföldi finanszírozású beruházási tárgyú pályázati kiíráshoz kérelmet nyújt be, akkor projekt kiegészítő hitel keretében igényelhet hitelt, önerejét és az elnyert vissza nem térítendő támogatást kiegészítő banki társfinanszírozás formájában..
2.77.    Kiemelt személyek: a 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.
2.78.    Kincstárjegy: az állam által kibocsátott, rövid lejáratú, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
2.79.    Kockázati teljesítmény újraértékelése: A javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembe vételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom
2.80.    Kollektív befektetési értékpapír: a Batv. 3. § 42. pontja szerinti fogalom.
2.81.    Kockázati tőkealap-jegy: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 74. pontja szerinti értékpapír.
2.82.    Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.
2.83.    Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (szindikált hitel, klub hitel, loan participation, stb.). Csak azok a hitelek tekinthetők konzorciális hitelnek, amelyek esetében a hitelfelvevő számára a hitelszerződésből megállapítható, hogy a hitel több hitelnyújtótól származik.
2.84.    Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök, a mérlegen kívüli tételek beszerzési, bekerülési, illetve nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenéssel nem csökkentett, értékelési különbözettel, értékhelyesbítéssel nem módosított) értéke, a hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg, megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.
2.85.    Könyv szerinti nettó érték: a könyv szerinti bruttó értéknek a Számv. tv. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve értékcsökkenéssel, értékelési különbözettel (valós értékelési különbözet, értékhelyesbítés) módosított összege.
2.86.    Kötési érték (névérték): a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.
2.87.    Kötvény: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
2.88.    Mikro-, kis-, és középvállalkozás (KKV): a KKVtv. szerinti vállalkozás.
2.89.    Könyvesbetét: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor a betétszerződés alapján betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv), nem ideértve a takaréklevelet.
2.90.    Kumulatív elsőbbségi részvény: azon osztalékelsőbbségi részvény, vagy ezzel egyenrangú jegyzett és befizetett saját tőke (szövetkezetek esetében a befektetői tagok által jegyezhető szavazati jogot nem biztosító részjegyek, illetve célrészjegyek tartozhatnak ebbe a körbe), amely esetében a tulajdonos a nyereséges évben minden korlátozás nélkül jogosult az elmúlt év(ek) elmaradt hozamának kifizetésére is.
2.91.    Külföld (L szektor): a 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet 2. melléklet I.F.6.2.37. alpontja szerinti fogalom.
2.92.    Különleges célú gazdasági egység [Financial Vehicle Corporation (FVC)]: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 61. pontja szerinti fogalom.
2.93.    Lakosság: A háztartások szektorán belül ide tartoznak a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.
2.94.    Látra szóló és folyószámla betét: a folyószámla betét a hitelintézet által vezetett fizetési számla és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb bankszámla pozitív egyenlege. Látra szóló betétnek minősül a fenti számlákhoz kapcsolódó lekötetlen betét, az egy napra lekötött betét, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszeg (elektronikus pénz), valamint a látra szóló takarékbetét is. (Az egy napos futamidő munkanapban értendő.) Látra szóló betétnek kell tekinteni a futamidő nélküli betétet is (a betéti okiratokat kivéve).
2.95.    Lejárat szerinti bontás: A mérlegben szereplő tételeket a Számv. tv. vonatkozó előírásainak megfelelően a hátralévő lejárat szerinti bontásban kell szerepeltetni.
2.96.    Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy napnál hosszabb időre lekötött betétek, amelyeket nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.
2.97.    Letéti igazolás: a globális letéti igazolás (GDR) és az amerikai letéti igazolás (ADR), amely a letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.
2.98.    Letéti jegy: a letéti jegyről szóló 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti értékpapír.
2.99.    Letéti szolgáltatás (pénzletét kezelés): a Hpt. szerinti tevékenység.
2.100.    Lombard hitel nyújtása: minden olyan hitelnyújtás a hitel céljától függetlenül, amikor az ügyfél a hitelintézeti forint- és devizabetétjét, vagy a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.
2.101.    Megvásárolt követelés: faktorálásból és forfetírozásból eredő követelés. A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent. A nem pénzügyi vállalatok esetében külön soron, a többi szektornál az egyéb hitelek között jelentendő. Nem értendők ide a megvásárolt hitelek.
2.102.    Multicurrency (többdevizás) hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.
2.103.    Munkavállalói számla, számlacsomag: azon számlák, számlacsomagok, amelyeket kizárólag egy adott szakmacsoport, szakmai szervezet vagy intézmény, munkáltató munkavállalói vagy egyéb jogviszonyú tagjai szármára alakítottak ki
2.104.    Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. b) pontjában meghatározott ügylet.
2.105.    Nonprofit szervezetek: A Gt. 4. § és 365. § (6) bekezdése szerinti fogalom, figyelembe véve a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvénynek a fogalom használatára vonatkozó rendelkezéseit is. A 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet 2. melléklet I.A. pontja szerinti szektor-meghatározás szerint külön szektort csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak. Az üzleti szervezetek által finanszírozott és irányított nonprofit szervezeteket a nem pénzügyi vállalatokhoz, az államháztartás intézményei által finanszírozott és irányított nonprofit szervezetek a központi kormányzathoz vagy a helyi önkormányzatokhoz kell besorolni.
2.106.    Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom.
2.107.    Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. b) pontjában meghatározott ügylet.
2.108.    Névre szóló betét: a Hpt. szerint az a betét, amelynek tulajdonosa a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámla-szerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható.
2.109.    Opciós ügyletek: a Tpt. szerint meghatározott vételi opció és eladási opció
2.110.    Önálló vállalkozók: a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet 4. melléklete szerinti fogalom.
2.111.Őstermelők: az Szja tv. és a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet 4. melléklete szerinti fogalom.
2.112.    Penziós ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pontja szerinti fogalom.
2.113.    Pénzeszközök: a Hitkr. 2. § 3. pontjában felsorolt eszközök.
2.114.    Pénzforgalmi közvetítő: az Fszt.-ben meghatározott tevékenységet végző közvetítő.
2.115.    Pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott tevékenység.
2.116.    Pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás: az Fszt. 5. § (3) és (4) bekezdése alapján, az illetékes hatóság engedélyével végzett pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, és a pénzfogalmi szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások, továbbá az Fszt. 6. §-ában foglalt korlátozásokkal végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység.
2.117.    Pénzkölcsön nyújtása: a Hpt.-ben meghatározott tevékenység.
2.118.    Pénzpiaci alapok: azok a befektetési alapok, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik.
2.119.    Pénzpiaci eszközök: a Tpt. 5. § 101. pontja szerint meghatározott fogalom.
2.120.    Pénzügyi lízing: a Hpt.-ben meghatározott tevékenység.
2.121.    Pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás kivételével.
2.122.    Portfóliókezelési tevékenység: A CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerinti vagyonkezelési tevékenységként meghatározott fogalom.
2.123.    Prémium banki szolgáltatás (premium, personal banking): e szolgáltatás keretében a hitelintézet bizonyos kivételes szolgáltatásokat kínál az átlagosnál magasabb jövedelmű és ilyen szolgáltatásokat igénylő ügyfelek számára pl. saját kapcsolattartójukon keresztül intézhetik ügyeiket, elérhető számukra a banki termékek emelt szintű csomagja, a bank segítséget nyújt kiemelt ügyfeleinek, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb megoldásokat, stb.
2.124.    Privát banki szolgáltatás (private banking): olyan banki szolgáltatás, melyet vagyonos ügyfeleknek kínálnak, akik számára hozzáférhető a privátbanki szolgáltatás teljes palettája: pl. személyre szabott konstrukciók, személyi bankár, exkluzív kényelmi szolgáltatások, stb.
2.125.    Projektfinanszírozási hitelek: új létesítmény vagy egy már meglévő létesítmény építési, műszaki, technológiai szempontból teljes mértékben különálló új részegységének létrehozásával kapcsolatos, rendszerint több kockázatvállalási ügyletre és kapcsolódó pénzügyi és befektetési szolgáltatás nyújtására kiterjedő szerződések, amelyek arra a számításra épülnek, hogy a létesítmény a hasznos élettartama alatt fedezi az üzemi költségeket és az adósságszolgálatot.
2.126.    Projektcég: gazdasági projekt megvalósítása céljából alapított társaság, amely megszűnik, ha valamennyi kötelezettségét teljesítette és már járulékos kötelmek (pl. garanciális kötelezettségek, jótállás, szavatosság) sem állnak fenn. A projektcég finanszírozásának feltétele, hogy más tevékenységek ne veszélyeztessék a fő projekt megvalósítását (profiltiszta társaság).
2.127.    Repó- és fordított repóügylet: A Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti fogalom.
2.128.    Részvénnyé átváltoztatható kötvény: a Gt. 194. § (1) bekezdése szerint a részvénytársaság által kibocsátott névre szóló kötvény, amely a kötvényes kérésére törzsrészvénnyé kell átalakítani.
2.129.    Speciális Pénz- és Tőkepiaci Intézmények: az egyéb pénzügyi közvetítők, illetve a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások közé sorolt speciális szervezetek gyűjtő elnevezése. Ide tartoznak: a Budapesti Értéktőzsde, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető Védelmi Alap, biztosító szövetkezetek és egyesületek, magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak, valamint a befektetési alapkezelők.
2.130.    Sajátos szállításos repó ügyletek: a Tpt. szerinti repó ügyletnek a Hitkr. 16/A. §-ban meghatározott speciális típusa.
2.131.    Szállításos és óvadéki repó ügylet: a repó és fordított repó ügyleteknek a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 2. pontjában meghatározott típusai.
2.132.    Számlatermék: a fogyasztók részére vezetett, forintban nyilvántartott bankszámla és számlacsomag, valamint a kapcsolódó szolgáltatások.
2.133.    Szintetikus értékpapírosítás: a CRR 242. cikk 11. pontja szerinti fogalom.
2.134.    Tárgynap, T nap, T+x nap: a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB
rendelet szerint értelmezendő fogalmak, ahol
a)    a tárgynap (T) alatt a munkanapon belül annak kezdő időpontja és a fizetési megbízásnak a teljesítési határidők számítása szempontjából irányadó átvételére meghatározott végső benyújtási határidő közötti időszakértendő. A munkanap záró időpontját és ezen belül a végső benyújtási határidőt a pénzforgalmi szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatás típusonként (ezen belül fizetési módonként, pénznemenként, stb.) eltérően határozhatja meg. A munkanapon belül az adott pénzforgalmi szolgáltatás típusra vonatkozó végső benyújtási határidőt követően beérkezett fizetési megbízást a következő munkanap kezdő időpontjában átvettnek tekintendő.
b)    a (T + x) képlet formájában kifejezett teljesítési határidő a tárgynapot (T) követő x-edik munkanapot jelenti. Egy vagy többdevizás devizautalások esetén nem minősül munkanapnak az a nap, amelyen a konverzióval érintett bármelyik deviza piaca zárva van.
2.135.    Tárgyévi javadalmazás:
a)    a tárgyév teljesítményéért az intézmény által a tárgyévben kifizetett, az Szja. tv. szerinti jövedelem, valamint a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, nem halasztott jövedelem;
b)    a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő halasztott jövedelem; és
c)    a tárgyévet megelőző üzleti év, illetve évek teljesítményéért a tárgyévre halasztott, és az intézmény által a tárgyévben kifizetett vagy elhatárolt jövedelem, kivéve, ha azt az intézmény a tárgyévet megelőző üzleti évben, illetve években a b) pont szerint számvitelileg elhatárolta.
2.136.    Tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazás b) és c) alpontja szerinti javadalmazás.
2.137.    Teljesítményjavadalmazás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom.
2.138.    Törzsszám: az adószám első nyolc számjegye. A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a „törzsszám” oszlopba.
2.139.    Tulajdoni részesedést jelentő értékpapír: a 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet 2. melléklet I.F.2.14. alpontja szerinti fogalom.
2.140.    Tulajdonosi számla, számlacsomag: az intézmény tulajdonosai, saját dolgozói részére kialakított speciális számlák, számlacsomagok
2.141.Újratöltődő (rulírozó, rollover) hitel: olyan, hitelkeret terhére folyósított hitelek, amelyek az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek:
2.142.    a hitelfelvevő egy előre jóváhagyott összeghatárig használhat vagy vehet fel pénzt, a bank előzetes értesítése nélkül;
2.143.    a rendelkezésre álló hitel összege a pénzfelvétel és pénzvisszafizetés következtében nőhet vagy csökkenhet;
2.144.    a hitel többször igénybe vehető;
2.145.    nincs rendszeres pénz-visszafizetési kötelezettség.
2.146    .Ügyfél: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 41. pontja szerinti lakossági ügyfél és a 60. pontja szerinti szakmai ügyfél.
2.147    .Ügyfelek tulajdonát képező pénzeszköz: az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységgel és a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben az adatszolgáltató birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszköz.
2.148    .Újratárgyalt (prolongált) szerződés (2010. január 1-je előtt): a Hitkr. VII. mellékletének 2010. január 1-jei hatálybalépése előtt a 45/2008. (XII.31.) PM hitelintézeti adatszolgáltatási rendelet szerint újratárgyaltnak minősülő hitel a Hitkr. 7. melléklet V. fejezet (12) bekezdés c) pontja, valamint a Hitkr. 7. melléklet VII. fejezet szerinti fogalom.
2.149.    Valódi penziós (elhelyezésű) ügylet: Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.
2.150.    Vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység: A CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerinti vállalati pénzügyek tevékenységként és kereskedés és értékesítés tevékenységként meghatározott fogalom.
2.151.    Vezető állású személy: A Hpt.-ben meghatározott fogalom.
2.152.    Vonatkozási időpont (másképpen beszámolási időpont): az az időpont, amelyre vonatkozóan az adatszolgáltató adatot szolgáltat.
2.153.    Work-out ügyletek: az adatszolgáltatás vonatkozásában a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, azaz a már lejártan vásárolt követelések, amelyeket általában behajtásra vásárolnak meg az eredeti követelés értékének töredékéért.
2.154.    A táblákban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

3.    Rövidítések
3.1.    ÁÉKBV: Átruházható Értékpapírokkal foglalkozó Kollektív Befektetési Vállalkozások
3.2.    ÁHT: államháztartás
3.3.    ÁKK Zrt.: Államadósság Kezelő Központ Zrt.
3.4.    ÁSZF: Általános Szerződési Feltételek
3.5.    EBH: Európai Bankhatóság
3.6.    EBKM: egységesített betéti kamatláb mutató
3.7.    EGT állam: Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (EU tagállamok, Norvégia, Liechtenstein, Izland)
3.8.    EKB: Európai Központi Bank
3.9.    ESS: egységes statisztikai számjel
3.10.    EU: Európai Unió
3.11.    EU tag: az Európai Unió tagállama
3.12.    GBC: Giro Bankkártya Zrt.
3.13.    GIRO: a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt.
3.14.    GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az Európai Unión belüli euroövezet)
3.15.    HBA: Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja
3.16.    IMF: Nemzetközi Valutaalap
3.17.    KHR: Központi Hitelinformációs Rendszer
3.18.    KKV: mikro-, kis-, és középvállalkozások
3.19.    KSH: Központi Statisztikai Hivatal
3.20.    KVH Rt.: Központi Váltó- és Hitelbank Rt.
3.21.    Ltp: lakástakarékpénztár
3.22.    MBSZ: Magyar Bankszövetség
3.23.    MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények
3.24.    MNV Zrt.: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
3.25.    Mód.: módosítás – A jelentő táblákban a „Mód” jelölésű oszlopokban kell jelezni – az
„Eredeti” jelentéshez képest az adatban bekövetkezett változást
3.26.    NHP hitel: az MNB Növekedési Hitel Programjának keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitel
3.27.    PEK: Posta Elszámoló Központ
3.28.    PIBB: a Pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) összefoglalóan
3.29.    SWIFT: Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, nemzetközi pénzügyi üzenetközvetítő rendszer
3.30.    SZT: szavatoló tőke
3.31.    TB: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár összefoglalóan
3.32.    TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere
3.33.    THM: teljes hiteldíj mutató
3.34.    VIBER: Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer, amelyet az MNB működtet.

4.    Formai követelmények

4.1.    Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg, tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (a javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.
Nem kell értéket beírni
a)    az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,
b)    a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.
Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

4.2.    A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.

4.3.    A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

4.4.    Az adott tábla, illetve az adott táblára vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a részvénytársasági formában működő hitelintézeteknek, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak az adatokat millió forintban, egész számra kerekítve, a szövetkezeti hitelintézeteknek és a hitelintézeti fióktelepeknek millió forintban, három tizedesre kerekítve kell megadnia.

A pénzügyi vállalkozások esetében a pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje ezer forint az L5 tábla kivételével, ahol a nagyságrend millió forint.

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, azok fióktelepe és a PEKMI esetében az adatokat ezer forintban, egész számra kerekítve kell szerepelteti. A súlyozott, és a szorzott értékek kiszámításánál – a kerekítés általános szabálya szerint – a kapott értékeket 0,5-től felfelé, 0,49-től lefelé kell kerekíteni.

4.5.    Egy táblán belül csak azonos nagyságrendű pénznem értékek szerepelhetnek, amelyek kerekítésben eltérhetnek egymástól.

4.6.    A 2. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:
–    a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,
–    a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a vonatkozó beszámolási időszak záró napja, azaz a mérleg fordulónapja: például „20121231”. A negyedéves szöveges jelentések esetén az adott negyedév zárónapját kell feltüntetni az alábbiak szerint, például 2012. júniusra vonatkozóan „20120630”.

A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza az alábbiak szerint:

Megnevezés

Rövid név

Az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója (20AA)

szovjelöf

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója (20AB)

szovjelnöf

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves kérdőíve (20ABU)

szovjelkiv

Fióktelep - Negyedéves szöveges jelentés (F20A)

szovjelfiok

Évközi auditált beszámoló – mérleg

evkmerleg

Évközi auditált beszámoló – eredménykimutatás

evkerkim

Évközi audit – Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

evkkonyvzar

Éves beszámoló – mérleg

merleg

Éves beszámoló – eredménykimutatás

erkim

Éves beszámoló – cash-flow

cashflow

Éves beszámoló – kiegészítő melléklet

kiegmell

Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konyvzar

Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv**

kozgyhat

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

erfeloszt

Üzleti jelentés

uzljel

Konszolidált éves auditált beszámoló – mérleg

konszmerleg

Konszolidált éves auditált beszámoló – eredménykimutatás

konszerkim

Konszolidált éves auditált beszámoló – cash-flow*

konszcashflow

Konszolidált éves auditált beszámoló – saját tőke változása*

konsztokevalt

Konszolidált éves auditált beszámoló – kiegészítő melléklet

konszkiegmell

Konszolidált éves auditált beszámoló – Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv

konszkozgyhat

Konszolidált éves auditált beszámoló – könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konszkonyvzar

*/ A Cash-flow és Saját tőke változása dokumentumokat a nem IFRS alapú konszolidált beszámolót készítő bankcsoportoknak – ha nem készítik – nemleges jelentésként be kell küldeni.
**/ A közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv nevű dokumentumot az MNB részére akkor is meg kell küldeni, ha a közgyűlési határozat a beszámoló elfogadásán és az eredményfelosztáson túl egyéb határozatot nem tartalmaz. Közgyűlés hiányában a pénzügyi intézmény döntéshozó testületét kell érteni. Az éves beszámoló szempontjából az EGT székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepének döntéshozó testülete a külföldi hitelintézet döntéshozó testülete.

A melléklet típusa táblában felsorolt és a jelentésekhez csatolandó kötelező mellékletek köre a hitelintézetek szervezeti formája és a jelentés típusa szerint változik, amelyek részletes felsorolását e rendelet 2. melléklet összefoglaló táblái tartalmazzák.

4.7.    A 4. és 6. mellékletek szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg elektronikus úton, a KAP rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:
-    a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,
-    a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás_vége_melléklet típusa.pdf A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.
A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja. A rendszeres negyedéves beszámoló esetén az adott negyedév záró napját kell feltüntetni 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül az alábbiak szerint, pl. „20140331”, „20140630”. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja pl. „20131231.

A melléklet típusa az elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid neve:

Megnevezés

Rövid név

Rendszeres negyedéves beszámoló

szovjel

Éves beszámoló – mérleg

merleg

Éves beszámoló – eredménykimutatás

erkim

Éves beszámoló – cash-flow

cashflow

Éves beszámoló – kiegészítő melléklet

kiegmell

Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konyvzar

Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv

kozgyhat

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

erfeloszt

Üzleti jelentés

uzljel

A fentiekben foglaltak szerint például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet azonosítója xxxxxxxx 131231_kiegmell.
4.8.    A 8. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.8.1.    Az adatküldés formai és technikai követelményeit részletesen tartalmazza az ERA Felhasználói kézikönyve, illetve az ERA – Hitel- és lízingtermék bejelentő szolgáltatás, az ERA
– Betét és megtakarítási termék bejelentő szolgáltatás, valamint az ERA –Számlatermék bejelentő szolgáltatás Felhasználói kézikönyve.

4.8.2.    A kitöltéssel kapcsolatos formai szabályok

Tömör megfogalmazás: A szöveges mezők kitöltésénél törekedni kell a tömör és a fogyasztó által is érthető megfogalmazásokra. Figyelembe kell venni, hogy az adatok automatikusan konvertálódnak át a WEB-es lekérdező felületre, így az MNB által történő korrektúrázásukra nincs mód.
Rövidítések alkalmazása: Mivel az adatok egy összehasonlító program révén a fogyasztók számára is megismerhetővé válnak, a szöveges mezők kitöltésénél ezt figyelembe kell venni (pl. csak a fogyasztók számára is egyértelmű rövidítések használata javasolt, a szakmai rövidítések mellőzendők).
Cellaformázás: A jelentés mezői az elvárt kitöltés szerint definiálva vannak, elkerülendő az ebből adódó problémákat például %-os értékek (80%) esetén elegendő a szám beírása (80).

4.8.3.    A termékkód képzése

A bemutatandó termékek azonosítását és a kapcsolódó információk kezelését egy egyedi azonosító, a termékkód segíti. Új termék rögzítésekor az ERA rendszer első lépésben egy ideiglenes termékkódot generál, amely a feldolgozást követően az MNB alábbi tájékoztatása alapján automatikusan egy végleges termékkódra cserélődik. Ez az azonosító végigkíséri a terméket forgalmazásának teljes idejében. Amennyiben a termék értékesítése szünetel, az értékesítés újrakezdésekor is az eredeti termékkóddal kell küldeni az adatszolgáltatásban.

A termékkód felépítése a következő:

törzsszám(xxxxxxxx)_terméktípus azonosító(x)_sorszám(xxxx)-verziószám(xxx)
Példa: 12345678_B_0001-001

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első 8 számjegye.

A terméktípus azonosító az adott termék típusának azonosítására szolgáló egy karakter, amely megegyezik a jelentéskód utolsó betűjelével, az alábbiak szerint:

Hitel- és pénzügyi lízingtermék

A    Áruhitel
C    Gépjárműlízing
G    Gépjárműhitel
H    Hitelkártyák
I    Ingatlanlízing
J    Szabad felhasználású jelzáloghitel
K    Személyi kölcsön
L    Ingatlancélú hitel
M    Megtakarítás mellett nyújtott hitel
S    Számlahitel

Betéti és megtakarítási termék

B    Lekötött betét
O    Kombinált megtakarítási termék
T    Tartós befektetési szerződés
Z    Megtakarítási számla

Számlatermék

E    Számla
D    Betéti bankkártya


A sorszám a pénzügyi intézmény által az adott típusú termék egyedi azonosítását szolgáló, folyamatos azonosító (4 karakter).

A verziószám az adott sorszámhoz tartozó terméktípus különböző változatait jelölő, a sorszámhoz kapcsolódó folyamatos alszám (3 karakter) (pl. azonos termék eltérő devizanemben). Amennyiben a termékhez nem tartoznak termékváltozatok, úgy a termékkód nem tartalmaz 3 jegyű verziószámot. Ebben az esetben a termékkód felépítése a következő: törzsszám(xxxxxxxx)_terméktípus azonosító(x)_sorszám(xxxx).

5.    Tartalmi követelmények

5.1.    Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

5.2.    A kijelölésen alapuló jelentések beküldési gyakoriságát, határidejét és tárgyidőszakát, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, az adatszolgáltatás időtartamát az MNB kijelölése határozza meg. Az adatszolgáltatónak biztosítania kell, hogy nyilvántartásai, informatikai rendszerei alkalmasak legyenek e jelentések előállítására.

5.3.    A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.

5.4.    Az adatszolgáltatásokban a szektor-meghatározást, a rezidensek és nem-rezidensek körébe való besorolást a 23/2013 (XI. 6.) MNB rendelet 2. melléklet I.A pontja szerint kell elvégezni.

5.5.    A külföldi pénznemben fennálló állományi és forgalmi adatok forintra történő átszámítása Egyes adatszolgáltatások forint, euro, illetve egyéb deviza, valamint összesen oszlopokat tartalmaznak. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló vagy külföldi pénznemen alapuló követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell a megfelelő devizaoszlopokban szerepeltetni.

Az állományi típusú jelentéseknél a valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek (devizák) forintra történő átszámítását a Hitkr. 9. § (4) bekezdése, az MNB által nem jegyzett deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján megállapított devizaárfolyamon kell elvégezni.

A forgalmi típusú jelentéseknél az adott tábla kitöltési előírásainak eltérő rendelkezése hiányában a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.

2. melléklet a 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelethez9


A HITELINTÉZET ÉS AZ EZEN TÍPUSÚ FIÓKTELEP FELÜGYELETI JELENTÉSEI

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA
EGYEDI JELENTÉSEK - RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK ÉS SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK

 

Táblakód

Megnevezés

Jelentési gyakoriság

Beküldési határidő

1

1AB

Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

2

1AN

Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

3

1B

Felügyeleti mérleg (Források)

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

4

1C

Mérlegtételekhez kapcsolódó tájékoztató adatok

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

5

1D

Eladott eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

6

1E

Tranzakciók számításához szükséges adatok

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

7

1F

Értékpapírosítással kapcsolatos adatok

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

8

1G

Eszköz és forrástételek hó végi állományának devizaszerkezete (hitelek bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken)

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

9

2A

Eredménykimutatás

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

10

2C

Eredményadatok részletezése

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

11

3DBA

Származtatott ügyletek (HUF) (tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

12

3DBB

Származtatott ügyletek (EUR) (tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

13

3DBC

Származtatott ügyletek (USD) (tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

14

3DBD

Származtatott ügyletek (CHF) (tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

15

3DBE

Származtatott ügyletek (Egyéb devizák) (tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

16

3I

Tulajdonosi kapcsolatok

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

17

3J1

Valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek- értékpapírok értékelési adatai

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

18

3J2

Valós értékelést alkalmazó hitelintézetek - értékpapírok értékelési portfóliók szerinti adatai

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

19

3K1

Lejáratig tartott értékpapírok közül a tárgynegyedévben kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé átsorolt tételek

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

20

3K2

Kereskedési célú értékpapírok közül a tárgynegyedévben nem kereskedési célúvá átsorolt értékpapírok

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

21

C12H

Mérlegen kívüli tételek - Függő és jövőbeni kötelezettségek

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

22

C6B

Banki könyvi kitettségek országok szerint

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

23

C6K

Kereskedési könyvi kitettségek országok szerint

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

24

4AT

Lejárati összhang elemzés - összesítő

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

25

4AA

Lejárati összhang elemzés - HUF

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

26

4AB

Lejárati összhang elemzés - EUR

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

27

4AC

Lejárati összhang elemzés - USD

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

28

4AD

Lejárati összhang elemzés - CHF

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

29

4AE

Lejárati összhang elemzés - Egyéb devizák

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

30

4B

Tájékoztató adatok a befektetési szolgáltatási tevékenységről és a kiegészítő szolgáltatásról

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

31

4E

Egyes betétek és letétek azonosítása

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

32

4LAN

Egyes mérlegtételek könyv szerinti bruttó állománya

KNa

 

 

 

 

 

 

 

KNa: tárgynapot követő munkanap 11 óráig

33

Cashflow

Cash-Flow jelentés

KNa

 

 

 

 

 

 

 

KNa: tárgynapot követő munkanap 12 óráig

34

ACashflow

Anya Cash-Flow jelentés

KNa

 

 

 

 

 

 

 

KNa: tárgynapot követő munkanap 12 óráig

35

DMM

Havi jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról

 

H

 

N

 

 

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig

36

C2H

Befektetések

 

 

 

N

 

A

 

 

N: első negyedév tekintetében a tárgyidőszakot követő második hónap 12. napjáig,
második - negyedik negyedév tekintetében a tárgyidőszakot követő második hónap 11. napjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

37

C21H

Közvetett befektetések részletezése

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

38

C43H

Belső hitelek

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

39

5A

Hpt. előírások vizsgálata

 

 

 

N

 

 

 

 

N: első negyedév tekintetében a tárgyidőszakot követő második hónap 12. napjáig,
második - negyedik negyedév tekintetében a tárgyidőszakot követő második hónap 11. napjáig

40

5B

Bankközi állományok adatai

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

41

5H

Határon átnyúló pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatások

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

42

6B

Lakástakarékpénztár adatai

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

43

6CA

Lakástakarékpénztár – Termékösszetétel (értéken)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

44

6CB

Lakástakarékpénztár – Termékösszetétel (darabszám)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

45

6DA

Jelzálog-hitelintézet adatai (forintban)

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

46

6DB

Jelzálog-hitelintézet adatai (EURO, USD, CHF)

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

47

6E

Lakástakarékpénztár – Érvényben lévő szerződések adatai

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

48

6F

Lakástakarékpénztár – Kiutalások (várható) adatai

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

49

6GA

Elszámolóház - Mérlegadatok részletezése

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

50

6GB

Elszámolóház – Bevételi adatok részletezése

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

51

7A

Eszközök – Átlagállományok

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

52

7B

Források – Átlagállományok

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

53

7C

Tájékoztató adatok

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

54

7F

Projektfinanszírozási hitelek

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

55

7G

Önálló zálogjog adatai

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

56

7H

Hitelintézet által folyósított hitelek és a hitelállomány alakulása

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

57

7I

Hitelintézet konzorciális hitelezési tevékenységének adatai

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

58

7J

Hitelintézet kiemelt közvetítő útján végzett záloghitelezési tevékenysége

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

59

7K

Hitelintézet által nyújtott gyűjtőszámlahitelekhez kapcsolódó adatok

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

60

L5

A negyedévben értékesített fedezeti lakóingatlanok

 

 

KN

 

 

 

 

 

KN: tárgynegyedévet követő hónap 15. naptári nap végéig

61

8AB

Portfolió összetétel - Kockázatvállalás ügyfelenként a legrégebben lejárt követelés szerint

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

62

8APT

Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja - Összesítő

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

63

8APA

Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja - Forint

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

64

8APB

Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja - Euro

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

65

8APC

Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja - Svájci frank

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

66

8APD

Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja - Egyéb deviza

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

67

8NACT

Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Összesítő

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

68

8NACA

Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Forint

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

69

8NACB

Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Euro

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

70

8NACC

Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Svájci frank

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

71

8NACD

Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Egyéb deviza

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

72

8C

Értékvesztés és értékvesztés visszaírása

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

73

8D

Céltartalék változása

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

74

8E

Értékelési különbözet változása

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

75

8PBB

Portfolió összetétel - Minősítés - Fedezetek figyelembevételével

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

76

8PBC

Átstrukturált hitelek állományának alakulása

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

77

8PBF

Fedezetek, biztosítékok és egyéb mérlegen kívüli tételek

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

78

9AA

Kamatkockázat elemzés (HUF)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

79

9AB

Kamatkockázat elemzés (EUR)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

80

9AC

Kamatkockázat elemzés (USD)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

81

9AD

Kamatkockázat elemzés (CHF)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

82

9AE

Kamatkockázat elemzés (GBP)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

83

9AF

Kamatkockázat elemzés (JPY)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

84

9AG1

Kamatkockázat elemzés (a küszöbértéket elérő vagy meghaladó 1. deviza)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

85

9AG2

Kamatkockázat elemzés (a küszöbértéket elérő vagy meghaladó 2. deviza)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

86

9AG3

Kamatkockázat elemzés (a küszöbértéket elérő vagy meghaladó 3. deviza)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

87

9AG4

Kamatkockázat elemzés (a küszöbértéket elérő vagy meghaladó 4. deviza)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

88

9AG5

Kamatkockázat elemzés (a küszöbértéket elérő vagy meghaladó 5. deviza)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

89

9AG6

Kamatkockázat elemzés (a küszöbértéket elérő vagy meghaladó 6. deviza)

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

90

9D

Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

91

9FA

Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

92

9FB

Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

93

9I

Informatikai adatok

 

 

 

N

 

 

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig

94

10GA

Legnagyobb betétesek

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

95

10GB

Tulajdonosoktól és személyektől származó források

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

96

10GC

Befektetésektől származó források

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

97

11AA

Tulajdonosi szerkezet 1

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

98

11AB

Tulajdonosi szerkezet 2

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

99

11AC

Szövetkezeti hitelintézetek tagságával és részjegyállományával kapcsolatos adatok

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

100

14A

Mérleg – következő év végére várható állományok

 

 

 

 

É

 

 

V

É: negyedik negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel együtt
V: változást követő 15 munkanapon belül

101

14B

Eredmény - következő év végére várható adatok

 

 

 

 

É

 

 

V

É: negyedik negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel együtt
V: változást követő 15 munkanapon belül

102

14HD

Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a hitelintézetek által a vállalkozásoknak folyósított hitelekből és hitelállománya

 

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

103

14ND

Mikro-, kis- és középvállalkozások részére a hitelintézetek által nyújtott hitelek - portfólió minősítése

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

104

15B

Saját számlás kereskedési könyvi pozíciók

KNa

 

 

 

 

 

 

 

KNa: kijelölésben meghatározott határidőre

105

15C

Kereskedési könyvbe nem kereskedési könyvből átsorolt tételek

 

 

 

 

 

 

 

V

V: változást követő 15 munkanapon belül

106

15D

Kereskedési könyvből nem kereskedési könyvbe átsorolt tételek

 

 

 

 

 

 

 

V

V: változást követő 15 munkanapon belül

107

16BA

Ügyfél törzsadatok analitikája*
* a 20AB negyedéves beszámolót készítő hitelintézetek

 

 

K

 

 

 

 

 

K: kijelölésben meghatározott határidőre

108

16BB

Hitelek analitikája*
* a 20AB negyedéves beszámolót készítő hitelintézetek

 

 

K

 

 

 

 

 

K: kijelölésben meghatározott határidőre

109

16BC

Mérlegen kívüli kötelezettségek analitikája*
* a 20AB negyedéves beszámolót készítő hitelintézetek

 

 

K

 

 

 

 

 

K: kijelölésben meghatározott határidőre

110

20AA

Összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

111

20AB

Összevont felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

112

20ABU

Kérdőív az összevont felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolójához

 

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

113

A1AB

Évközi auditált jelentés - Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

 

 

 

 

 

 

 

ÉA

ÉA: könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 15 munkanapon belül

114

A1AN

Évközi auditált jelentés - Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

 

 

 

 

 

 

 

ÉA

ÉA: könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 15 munkanapon belül

115

A1B

Évközi auditált jelentés - Felügyeleti mérleg (Források)

 

 

 

 

 

 

 

ÉA

ÉA: könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 15 munkanapon belül

116

A2A

Évközi auditált jelentés - Eredménykimutatás

 

 

 

 

 

 

 

ÉA

ÉA: könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 15 munkanapon belül

Jelentés
gyakoriságának
kódja

Jelentés neve

Na

Napi jelentés

H

Havonta küldendő jelentés

N

Negyedévente küldendő jelentés

É

Évente küldendő jelentés

A

Auditált jelentés (évzáráskor)

ÉA

Évközi auditált jelentés

KNa

Kijelölésen alapuló napi jelentés

KN

Kijelölésen alapuló negyedéves jelentés

K

Kijelölésen alapuló jelentés

V

Eseti jelentés

Jelentés
gyakoriságának
kódja

Felügyeleti jelentéssel együtt kötelezően beküldendő mellékletek megnevezése

Rövid név

N

Negyedévente küldendő jelentés

 

 

Az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója (20AA)

szovjelöf

 

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója (20AB)

szovjelnöf

 

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves kérdőíve (20ABU)

szovjelkiv

A

Auditált jelentés (évzáráskor )

 

 

Az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója (20AA)

szovjelöf

 

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója (20AB)

szovjelnöf

 

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves kérdőíve (20ABU)

szovjelkiv

 

Éves beszámoló – mérleg

merleg

 

Éves beszámoló – eredménykimutatás

erkim

 

Éves beszámoló – cash-flow

cashflow

 

Éves beszámoló – kiegészítő melléklet

kiegmell

 

Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konyvzar

 

Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv

kozgyhat

 

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

erfeloszt

 

Üzleti jelentés

uzljel

ÉA

Évközi auditált jelentés

 

 

Évközi auditált beszámoló – mérleg

evkmerleg

 

Évközi auditált beszámoló – eredménykimutatás

evkerkim

 

Évközi audit – Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

evkkonyvzar


ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA
EGYEDI JELENTÉSEK - HITELINTÉZETI FIÓKTELEPEK

Táblakód

Megnevezés

Jelentési gyakoriság

Beküldési határidő

F1AB

Fióktelep – Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F1AN

Fióktelep – Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F1B

Fióktelep – Felügyeleti mérleg (Források)

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F1C

Fióktelep – Mérlegtételekhez kapcsolódó tájékoztató adatok

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F1E

Fióktelep – Tranzakciók számításához szükséges adatok

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F1F

Fióktelep – Értékpapírosítással kapcsolatos adatok

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F1G

Fióktelep – Eszköz és forrástételek hó végi állományának devizaszerkezete (hitelek bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken)

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F2A

Fióktelep – Eredménykimutatás

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F3CB

Fióktelep – Mérlegen kívüli tételek – Függő és jövőbeni kötelezettségek, származtatott és azonnali ügyletek

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F3I

Fióktelep – Tulajdonosi kapcsolatok

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F3J1

Fióktelep – Valós értékelést nem alkalmazó fióktelepek - értékpapírok értékelési portfóliók szerinti adatai

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F3J2

Fióktelep – Valós értékelést alkalmazó fióktelepek - értékpapírok értékelési portfóliók szerinti adatai

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F3K1

Fióktelep – Lejáratig tartott értékpapírok közül a tárgynegyedévben kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé átsorolt tételek

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F3K2

Fióktelep – Kereskedési célú értékpapírok közül a tárgynegyedévben nem kereskedési célúvá átrsorolt értékpapírok

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F4AT

Fióktelep – Lejárati összhang elemzés - összesítő

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F4AA

Fióktelep – Lejárati összhang elemzés - HUF

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F4AB

Fióktelep – Lejárati összhang elemzés - EUR

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F4AC

Fióktelep – Lejárati összhang elemzés - USD

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F4AD

Fióktelep – Lejárati összhang elemzés - CHF

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F4AE

Fióktelep – Lejárati összhang elemzés - Egyéb devizák

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

FDMM

Fióktelep – Devizafinanszírozás megfelelési mutató

H

 

N

 

 

 

 

H: tágyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: ha a tárgyidőszak a tárgynegyedév utolsó hónapja, akkor a tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig

F4B

Fióktelep – Tájékoztató adatok a befektetési szolgáltatási tevékenységről és a kiegészítő szolgáltatásról

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F5B

Fióktelep – Bankközi állományok adatai

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F6B

Lakástakarékpénztár fióktelep adatai

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F6CA

Lakástakarékpénztár fióktelep – Termékösszetétel (értéken)

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F6CB

Lakástakarékpénztár fióktelep – Termékösszetétel (darabszám)

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F6D

Jelzálog–hitelintézet fióktelep adatai

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F6E

Lakás–takarékpénztár fióktelep – Érvényben lévő szerződések adatai

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F6F

Lakástakarékpénztár fióktelep – Kiutalások (várható) adatai

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F7C

Fióktelep – Tájékoztató adatok

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F7EB

Fióktelep – Lebonyolításra átvett hitelek

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F7F

Fióktelep – Projektfinanszírozási hitelek

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F7H

Fióktelep által folyósított hitelek és a hitelállomány alakulása

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F7K

Fióktelep által nyújtott gyűjtőszámlahitelekhez kapcsolódó adatok

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

L5

A negyedévben értékesített fedezeti lakóingatlanok

 

KN

 

 

 

 

 


KN: tárgynegyedévet követő hónap 15. naptári nap végéig

F8APT

Fióktelep – Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja – Összesítő

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F8APA

Fióktelep – Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja – Forint

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F8APB

Fióktelep – Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja – Euro

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F8APC

Fióktelep – Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja – Svájci frank

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F8APD

Fióktelep – Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja – Egyéb deviza

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F8NACT

Fióktelep – Portfolió összetétel – Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Összesítő

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F8NACA

Fióktelep – Portfolió összetétel – Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Forint

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F8NACB

Fióktelep – Portfolió összetétel – Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Euro

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F8NACC

Fióktelep – Portfolió összetétel – Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Svájci frank

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F8NACD

Fióktelep – Portfolió összetétel – Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Egyéb deviza

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F8PBB

Fióktelep – Portfolió elemzés – Minősítés - Fedezetek figyelembevételével

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de

F8PBC

Fióktelep – Átstrukturált hitelek állományának alakulása

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F8PBF

Fióktelep – Fedezetek, biztosítékok és egyéb mérlegen kívüli tételek

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F9D

Fióktelep – Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F9FA

Fióktelep – Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F9FB

Fióktelep – Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F10GA

Fióktelep – Legnagyobb betétesek

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F14HD

Fióktelep – Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a fióktelepek által a vállalkozásoknak folyósított hitelekből és hitelállománya

H

 

N

 

A

 

 

H: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig
N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F14ND

Fióktelep – Mikro-, kis- és középvállalkozások részére a fióktelepek által nyújtott hitelek - portfólió minősítése

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

F20A

Fióktelepek rendszeres negyedéves beszámolója

 

 

N

 

A

 

 

N: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig
A: a beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.

Jelentés
gyakoriságának
kódja

Jelentés neve

H

Havonta küldendő jelentés

N

Negyedévente küldendő jelentés

A

Auditált jelentés (évzáráskor )

KN

Kijelölésen alapuló negyedéves jelentés

K

Kijelölésen alapuló jelentés

V

Eseti jelentés (változás esetén)

Jelentésgyak
oriságának
kódja

Felügyeleti jelentéssel együtt kötelezően beküldendő mellékletek megnevezése

Rövid név

N

Negyedévente küldendő jelentés

 

 

Fióktelep - Negyedéves szöveges jelentés (F20A)

szovjelfiok

A

Auditált jelentés (évzáráskor )

 

 

Fióktelep - Negyedéves szöveges jelentés (F20A)

szovjelfiok

 

Éves beszámoló – mérleg

merleg

 

Éves beszámoló – eredménykimutatás

erkim

 

Éves beszámoló – cash-flow

cashflow

 

Éves beszámoló – kiegészítő melléklet

kiegmell

 

Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konyvzar

 

Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv*

kozgyhat

 

Üzleti jelentés

uzljel


ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA
KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK - HITELINTÉZETEK

Táblakód

Megnevezés

Jelentési gyakoriság

Beküldési határidő

12A

Összevont alapú mérleg – Eszközök

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

12B

Összevont alapú mérleg – Források

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

12C

Összevont alapú mérlegen kívüli tételek

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

KC6B

Összevont alapú banki könyvi kitettségek országok szerint

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

KC6K

Összevont alapú kereskedési könyvi kitettségek országok szerint

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

12D

Összevont alapú eredménykimutatás

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

KC2H

Érdekeltségek, befektetések összevont alapon

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

12EA

Összevont alapú felügyelet alá "bevont" vállalkozások

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

12EB

Összevont alapú felügyelet alá nem került vállalkozások

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

13JB

Összevont alapú portfolió elemzés - Minősítés

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

13JC

Összevont alapú portfolió elemzés - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken)

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

13KA

Belföldi pénzügyi szervezetek adatai

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

13KB

Külföldi pénzügyi szervezetek adatai

 

 

N

A

N: tárgyidőszakot követő 40. munkanapig
A: tárgyévet követő év június 30-áig

KONSZDMM

Havi jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról- Konszolidált tételek

KH

KN

 

 

KH: tárgyhót követő 17. munkanapig
KN: ha a tárgyhó a tárgynegyedév utolsó hónapja, akkor a tárgyhót követő 22. munkanapig

KDMM

Havi jelentés kiegészítő adatokról – Konszolidált tételek

KH

KN

 

 

KH: tárgyhót követő 17. munkanapig
KN: ha a tárgyhó a tárgynegyedév utolsó hónapja, akkor a tárgyhót követő 22. munkanapig

Jelentés
gyakoriságának
kódja

Jelentés neve

N

Negyedévente küldendő jelentés

KH

Kijelölésen alapuló havi jelentés

KN

Kijelölésen alapuló negyedéves jelentés

A

Auditált jelentés (évzáráskor )

Jelentés
gyakoriságának
kódja

Felügyeleti jelentéssel együtt kötelezően beküldendő
mellékletek megnevezése

Rövid név

A

Auditált jelentés (évzáráskor )

 

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – mérleg

konszmerleg

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – eredménykimutatás

konszerkim

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – cash-flow

konszcashflow

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – saját tőke változása

konsztokevalt

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – kiegészítő melléklet

konszkiegmell

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv

konszkozgyhat

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konszkonyvzar

3. melléklet a 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelethez10


A hitelintézetek és az ezen típusú fióktelepek felügyeleti jelentéseire vonatkozó részletes kitöltési előírások

I. Általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések
A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 2. pontja, a rövidítéseket az

2.    Az adatszolgáltatás formai követelményei
A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.


3.    A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei
3.1.    A kül- vagy belföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézet egyedi felügyeleti adatszolgáltatásában a kül- vagy belföldi fióktelepek adatai a hitelintézet adataival együtt szerepelnek, a Számv. tv. teljesség elvének megfelelően. Ezért az 1AB, 1B, 1C, 1D, 1E, 1F, 1G, 2A, 1AN táblák adatai azonosak a 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet F77, F78, F79, F80, F81 azonosító kódú adatszolgáltatás tábláinak adataival, amennyiben a hitelintézet külföldön fióktelepet működtet, illetve az F01, F03, F08, F09, F14 azonosító kódú adatszolgáltatás tábláinak adataival, amennyiben a hitelintézet külföldön fióktelepet nem működtet.

3.2.    A jelentések típusait meghatározó tényezők
A jelentések típusát a hitelintézet típusa és egy meghatározott táblacsoport jelentési gyakorisága együttesen határozza meg. A jelentések típusairól e rendelet 2. mellékletének „Egyedi jelentések – Részvénytársaságok és szövetkezeti hitelintézetek”, az „Egyedi jelentések – Hitelintézeti fióktelepek” és a „Konszolidált jelentések – Hitelintézetek” című összefoglaló táblák adnak bővebb információt.

A szakosított hitelintézetek egyedi táblái
A „6”-os számjelzéssel kezdődő táblák szakosított hitelintézetekre vonatkoznak. Egy adott táblában csak az érintett szakosított hitelintézetnek (KELER, lakás-takarékpénztár vagy jelzálog-hitelintézet) kell adatokat szolgáltatni, míg a hitelintézeteknek és a nem érintett szakosított hitelintézeteknek a táblát nemlegesen kell beküldeni az MNB részére. Az Elszámolóház egyrészt mint szakosított hitelintézet, másrészt mint kereskedési könyvet vezető hitelintézet szolgáltat adatot. Ezen túlmenően az elszámolóházra vonatkozó adatszolgáltatás követelményeinek is eleget kell tennie.

3.3.    A felügyeleti jelentések sajátosságai

3.3.1.    Negyedéves jelentés
A Negyedéves jelentés készítésekor a negyedév utolsó hónapjára vonatkozóan külön Havi jelentést nem kell beküldeni. Év végi nem auditált jelentésként a IV. negyedévi jelentést, mint előzetes év végi jelentést kell beküldeni.

3.3.2.    Auditált jelentés
Az egyedi és konszolidált auditált jelentés alapja a könyvvizsgáló által hitelesített, a hitelintézet, hitelintézeti fióktelep arra jogosult testülete (a hitelintézet közgyűlése, taggyűlése, tulajdonosi határozata, a fióktelep központjának közgyűlése vagy taggyűlése) által elfogadott éves beszámoló. A számszaki jelentések mellett az éves beszámolót a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói jelentéssel (adott esetben korlátozó záradékkal) együtt kell megküldeni az MNB-nek. A szöveges jelentésekre szintén érvényesek az elektronikus adatszolgáltatás jogszabályi rendelkezései. A beszámolót, beleértve a könyvvizsgálói záradékot, a KAP rendszeren keresztül, fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvánnyal hitelesítve kell beküldenie a hitelintézetnek az MNB részére. Az
adózott eredmény felhasználására vonatkozó közgyűlési határozat adatszolgáltatási kötelezettsége a fióktelepekre nem vonatkozik.

3.3.3.    A hitelintézet könyvvizsgálójának a Hpt.263. §-a szerint elkészített kiegészítő jelentését papír alapon kell megküldenie az MNB részére.

3.3.4.    Eseti jelentés
Ha az MNB olyan esemény bekövetkezése esetén ír elő adatszolgáltatást, amelynek időpontja, gyakorisága előre nem határozható meg, a hitelintézet Eseti jelentésben tud eleget tenni kötelezettségének. Az évközi auditált beszámoló alapján készítendő évközi auditált felügyeleti jelentéseket is (A1AB, A1AN, A1B, A2A) eseti jelentésként kell megküldeni.

3.3.5.    Éves jelentés
Az éves jelentések közös jellemzője, hogy azokat az adatszolgáltató évente egyszer köteles megküldeni az MNB részére a IV. negyedéves jelentéssel egyidejűleg. Az éves jelentés az auditált jelentéscsomagnak nem része.

3.3.6.    Az adatszolgáltatás további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja tartalmazza.


3.4.    A táblák kitöltésének sajátos szabályai

3.4.1.    Intézményi változás esetén a változás időpontjára vonatkozóan az érintett intézményekkel lefolytatott egyedi egyeztetések alapján kétféle (a változás előtti és utáni állapotot tükröző) mérleget kell beküldeni.

3.4.2.    Az adatok tartalmára, értékelésére, stb. vonatkozóan – egyéb előírások hiányában – a mindenkor hatályos Számv. tv. és Hitkr. az irányadó.

3.4.3.    A felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A Hitkr. 12. § (2) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi intézmény az MNB részére készítendő évközi jelentések alátámasztásául minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.

A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:
-    az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és
-    az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

3.4.4.    A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

3.4.5.    Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani.

3.4.6.    A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza oszlopban kell kimutatni. A devizaeszközökre képzett értékvesztést és értékelési különbözetet a megfelelő devizaoszlopokban kell jelenteni.

3.4.7.    A külfölddel kapcsolatos követelések és tartozások felügyeleti mérlegben (a követelések esetében a könyv szerinti bruttó értékeket tartalmazó 1AB táblában) közölt állománya, valamint a nem-rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állományadatai közötti tartalmi összhang biztosítása érdekében figyelembe kell venni az MNB honlapján közzétett, a 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet 3. melléklet 5. pontja szerinti technikai segédletben foglaltakat. Amennyiben a 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet szerinti R03/R13, R05/R14, R07/R16 és R10 azonosító kódú adatszolgáltatásaiban beküldött adatokban a későbbi ellenőrzések, egyeztetések során szükségessé vált javítások érintik a felügyeleti mérlegben jelentett állományokat is, akkor a megfelelő módosításokat a felügyeleti mérlegben is el kell végezni, és utólag be kell küldeni. Hasonlóképpen módosítandók a 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet szerinti R03/R13, R05/R14, R07/R16 és R10
azonosító kódú adatszolgáltatások adatai is, amennyiben a felügyeleti mérlegben bekövetkezett javítások a külföldiekre vonatkozó állományokat érintik.

3.4.8.    A felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán a Számv. tv. és a Hitkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat – eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek (amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték), illetve be nem fizetett részvénytőke – negatív előjellel kell jelenteni. Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni és – egyéb előírás hiányában – az adott tétel-csoportban kimutatni az értékelési különbözetet.

3.4.9.    Az egyes – kockázati, cél-, általános, illetve egyéb – tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja, stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.

3.4.10.    A hitelintézeteknél különböző néven vezetett egyéb, az átvezetési számla definíciójától eltérő tartalmú „átvezetési”, elszámolási, technikai, stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között (a megfelelő szektorban, illetve ha nem eldönthető, akkor az “Egyéb” sorokban) kell kimutatni.

3.4.11.    A befektetési jegyek teljes állományát a Számv. tv.-től eltérően a tulajdoni részesedések között kell kimutatni.

3.4.12.    A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket – a belföldi és a külföldi szervezésűeket is – a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben. Konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott. A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként kell a felügyeleti mérlegben szerepeltetni.

3.4.13.    Megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél a lebonyolításra átvett hitelekhez hasonló módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelenteni, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatni.

3.4.14.    A megvásárolt követelések és leszámítolt váltók helyét a felügyeleti mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik, függetlenül a visszkeresettől. A megvásárolt követelések között a faktorálásból és a forfetírozásból eredő követelések szerepelhetnek. A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni. (A megvásárolt hitelek az eredeti adósnak megfelelő szektorral szembeni hitelek között szerepeltetendők, a hitelek eredeti céljának és eredeti lejáratának megfelelő helyen, feltéve, hogy eladáskor nem módosították az eredeti szerződést.)

3.4.15.    A pénzügyi eszközök valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell jelenteni. A felügyeleti mérlegben a valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügyletekből származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is.
3.4.16.    A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását, illetve átvételét a számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként, illetve vételként kell kezelni a felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. (A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint számolandó el a sajátos szállításos repó ügyletnek nem minősülő szállításos repó ügylet is.)

3.4.17.    Az értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelést nyújtott hitelként, az értékpapírok kölcsönbevételéből eredő értékpapír-kötelezettséget felvett hitelként kell jelenteni.

3.4.18.    A cash-pool és a kamat pool (notional pool) konstrukciók eltérően kezelendők a mérlegben:
–    A cash-pool esetén összevonódnak a részt vevő számlák egyenlegei, és a főszámla egyenlege (illetve a pool számára nyújtott hitel állománya) a pool-vezető szektorbesorolásának és rezidens-nem-rezidens státuszának megfelelően jelentendő.
–    A kamat pool esetén a poolban résztvevő számlák nem vonhatók össze. Az egyes ügyfelek számláinak egyenlegét a megfelelő szektoroknál kell kimutatni.

3.4.19.    Kártyaelszámolásokkal kapcsolatos szabályozás:

A különböző elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendő nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végző intézmény tartozik:

a)    Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedő ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-ből, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintő műveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendő nettó pozíció nem keletkezik.
b)    A II. szint esetén (GBC kör) a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendő.
c)    A III. szint [magyarországi kibocsátású (Visa, illetve MasterCard) bankkártyával magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele], valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolásként jelentendő a fennálló nettó összeg.
d)    A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegű követelés, illetve tartozás a VISA-val, illetve a MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív illetve passzív elszámolások közé kerül.

3.4.20.    A felügyeleti mérlegben szereplő eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni, a forrás oldali felmondott hitelek kivételével. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást sem a szökőév eltérő hossza, sem az, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

Rövid lejárat:

az instrumentum eredeti lejárata ≤ 1 év

Hosszú lejárat:

az instrumentum eredeti lejárata > 1 év

Hosszú, legfeljebb 2 éves lejárat:

1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 2 év

Hosszú, 2 éven túli lejárat:

az instrumentum eredeti lejárata > 2 év

Hosszú, legfeljebb 5 éves lejárat:

1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 5 év

Hosszú, 5 éven túli lejárat:

az instrumentum eredeti lejárata > 5 év

A forrás oldalon szereplő felmondott hitelek lejárati besorolása:

Legfeljebb 3 hónapos lejárat:

a hitel felmondási ideje ≤ 3 hónap

3 hónapon túli, legfeljebb 2 éves lejárat:

3 hónap < a hitel felmondási ideje ≤ 2 év

Hosszú, 2 éven túli lejárat:

a hitel felmondási ideje > 2 év

3.4.21.    A késedelmes devizahitelek forintosításának kezelése

A késedelmes devizahitel forintosításának minősül, ha a hitelintézet az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételei alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. ha a devizahitel törlesztése forintban történik, és a hitelintézet az esedékes, de be nem folyt összeget a teljesítésig forintkövetelésként tartja nyilván; ebben az esetben a hitel nem kerül felmondásra, a követelés késedelemmel nem érintett részét a hitelintézet továbbra is eredeti devizában tartja nyilván) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el, azaz árfolyamváltozásból eredően a követelés értéke már nem változhat.
Az alábbi jelentési mód csak azon késedelmes követelések forintosítására vonatkozik, amelyek esetében az eredeti devizahitel-szerződés, illetve a hitelintézet általános szerződési feltételei tartalmazzák a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. (Ennél fogva nem vonatkozik például az átstrukturálásokra.)
A felügyeleti mérlegben és a kapcsolódó táblákban a fent definiált módon forintosított követelés/követelésrész állományát a forint oszlopban, az eredeti hitelcélnak és lejáratnak megfelelő sorban kell kimutatni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz a hitelintézet a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is az eredeti devizának megfelelő oszlopban kell szerepeltetni.
A teljes fennálló követelésállományhoz kapcsolódó tételeket (pl. követelés-eladás, értékvesztés, hitelleírás) a deviza és forint állományok arányában kell szétosztani a forintosított és deviza követelésrészek között. Ebből adódóan, amennyiben a teljes devizakövetelést forintosítják, minden kapcsolódó tételt a forint oszlopban kell kimutatni.


II.
Egyedi felügyeleti jelentések


1. Részvénytársasági és szövetkezeti hitelintézetek

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) A tábla sorai
1AB1 Pénztár és elszámolási számlák
Itt kell kimutatni – a jegybanknál elhelyezett éven belüli betétek kivételével – a Hitkr. 2. § 3. pontja szerinti pénzeszköznek minősülő eszközöket, valamint a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlákat (függetlenül attól, hogy a nostro számlák számviteli szempontból nem pénzeszközök, hanem hitelintézetekkel szembeni követelések), valamint a velük kapcsolatos átvezetési számlákat. Amennyiben az elszámolási és átvezetési számlák összevont egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövidlejáratú hitelfelvételt jelent.

Az 1AB11 Pénztárkészlet sorban kell kimutatni a hitelintézetnél lévő forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszköznek minősülő emlékérméket, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül [pénztár, értéktár, pénzkiadó automaták (ATM), stb.], továbbá a hitelintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz állományát. Itt kell a hitelintézetnek azokat a pénzeszköznek minősülő megvásárolt csekkeket is kimutatnia, amelyeknek a beváltását a csekkszámlavezető hitelintézetnél még nem kezdeményezte. A beszedésre már elindított csekket a hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni. A más bankkal folytatott külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követeléseket, illetve tartozásokat (úton lévő valuta) belföldi, illetve külföldi hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelésként, illetve tartozásként kell kimutatni.

Az 1AB12 Jegybanki elszámolási számlák sorba kell felvenni a hitelintézet MNB-nél vezetett forint pénzforgalmi (elszámolási) számlájának, betétszámlájának és deviza elszámolási (nostro)
számlájának hó végi egyenlegét. A sor tartalmazza az ezekhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát is. Itt kell kimutatni a hónap utolsó munkanapján a mérlegben szereplő, az MNB-hez jegybanki készletbe éjszakára átadott forintkészletet is.

Az 1AB13 Szövetkezeti hitelintézetek MTB-nél lévő elszámolási számlája sorban azoknak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell a Magyar Takarékszövetkezeti Banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlájuk egyenlegét közölniük, amelyek pénzeszközüket, illetve kötelező jegybanki tartalékjukat az MNB által – az MNB tv. alapján – számlavezetésre felhatalmazott hitelintézetnél helyezik el. A sor tartalmazza az ehhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát is.

Az 1AB14 Elszámolási számlák belföldi hitelintézeteknél sorban a belföldi, az 1AB151 Elszámolási számlák GMU hitelintézeteknél sorban a GMU hitelintézeteknél, az 1AB152 Elszámolási számlák egyéb külföldi bankoknál sorban az egyéb külföldi bankoknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni.

1AB2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni a hitelintézet tulajdonában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bruttó könyv szerinti értéken és külön kimutatva értékvesztésüket, illetve értékelési különbözetüket. Itt kell jelenteni a hitelintézet tulajdonába került, hátrasorolt követelésnek minősülő a CRR 63. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsönkötvényt is.. A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt. A külön nem nevesített hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kötvény néven szerepel a mérlegben. Az eredeti lejárat szerinti besorolás során a hátrasorolt követelésnek minősülő értékpapír esetében a felmondási határidőt, részvénnyé átváltoztatható kötvény esetében a részvénnyé történő átválthatóság időpontját kell a lejárat dátumaként figyelembe venni. A valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok pozitív értékelési különbözete a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének, azt a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során kell megjeleníteni.

1AB2111-1AB2113 sorok: A központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hitelintézet tulajdonában lévő állományát kell itt jelenteni [kincstárjegyek, a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények, konszolidációs államkötvény, az állam által 1995 végén átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, kárpótlási jegyek].

Az 1AB2121-1AB2122 TB kötvény sorokon kell kimutatni a TB által 2008 után kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát.

Az 1AB2211-1AB22122 Jegybanki kötvény sorokon kell szerepeltetni a KVH Rt. kötvények állományát is.

Az 1AB2321-1AB23222 Belföldi hitelintézetek egyéb kötvénye sorokban kell kimutatni a belföldi hitelintézetek által belföldön, illetve külföldön kibocsátott jelzálogleveleken kívüli, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. kötvény, letéti jegy, stb.) hitelintézet tulajdonában lévő állományát a megfelelő lejárat szerint bontva.

1AB3 Tulajdoni részesedések összesen

Itt kell kimutatni a hitelintézet által birtokolt belföldi részvények, részesedések, továbbá befektetési jegyek és a kockázati tőkealapok jegyeinek állományát, valamint azok értékvesztésének és értékelési különbözetének összegét, szektoronként bontva. A valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok pozitív értékelési különbözete a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének, azt a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során kell megjeleníteni.
Külön soron kell kiemelni a belföldön vagy külföldön értéktőzsdére bevezetett részvények állományát. (A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények szektor szerinti bontását az MNB honlapján közzétett, a 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet 3. melléklet 7. pontja szerinti technikai segédletben
szereplő lista tartalmazza.) A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. Azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket a vagyoni érdekeltségek között kell kimutatni. A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.

1AB4 Jegybanki és bankközi betétek

Ebben a részben kell kimutatni a pénzeszközöknél nem szerepeltetett jegybanki betéteket, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket, a hitelintézetekkel kötött valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követelések állományát, valamint a bankközi betétek értékvesztését. A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. (Ha az adatszolgáltató betétet helyez el, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelt helyez ki, akkor a hitelfelvevő a kezdeményező.) A rövid lejáratú betét sorokban kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

Az 1AB411-1AB412 Jegybanknál elhelyezett betétek sorokban kell kimutatni a jegybanknál elhelyezett, a jegybanki elszámolási számláknál figyelembe nem vett valamennyi forint- és devizabetét állományát, ideértve a jegybanknál elhelyezett fix futamidejű, fel nem mondható forintbetéteket és a hitelintézetek saját fejlesztéseire elkülönített, jegybanknál ténylegesen elhelyezett betéteket is.

Az 1AB421-1AB422 Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek sorokban a belföldi hitelintézeteknél betétszerződés alapján elhelyezett forint-, illetve devizaeszközöket kell szerepeltetni lejárati bontás szerint.

Az 1AB423 Belföldi hitelintézetek – követelés valódi penziós ügyletből sorban a más belföldi hitelintézettel szembeni valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követelések állományát kell szerepeltetni (könyv szerinti bruttó értéken).

Az 1AB424 Belföldi hitelintézetek bankközi betéteinek értékvesztése sorban a 1AB421-1AB423 sorban szereplő eszközök értékvesztését kell jelenteni.

Az 1AB4311-1AB433 sorokba a külföldi hitelintézetek betéteinek állománya – GMU és egyéb külföld szerinti megbontásban – és értékvesztése kerül.

1AB5 Hitelek

Ez a rész tartalmazza a hitelintézet által nyújtott hitelek és hitel jellegű követelések könyv szerinti bruttó állományát szektoronkénti és eredeti lejárat szerinti bontásban, esetenként hiteltípusok szerint is részletezve, valamint értékvesztését és értékelési különbözetét (szektoronként összevontan).
A hitelállomány része a Hitkr. 2. § 48. pontja és a 7. melléklet VII. fejezete szerinti átstrukturált hitelek (beleértve a 48. c) pontja szerinti kiegészítő megállapodásokat és új szerződéseket) és azok tőkésített kamata, továbbá a Hitkr. 2010. január 1-jei változása előtt újratárgyalt hitelek állománya. Az átstrukturált hitelekhez kapcsolódó tőkésített kamat követelés után képzett értékvesztés állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni [Hitkr. 13. § (2) bekezdés b) pontja].
A prolongált hiteleket az eredeti hitelszerződés szerinti lejáratnak megfelelően kell kimutatni. A Hitkr.
2. § (29) bekezdése szerint megvásárolt (engedményezett) hiteleket az eredeti ügyféllel szembeni követelésként, a hitelek eredeti célja és az eredeti hitelszerződésben szereplő eredeti lejárat szerint kell szerepeltetni.
(Ha azonban a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződés-módosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.)
A hitelállomány tartalmazza a Hitkr. 15. § (17) bekezdése szerinti követelés megelőlegezést is.
A hiteleknek tartalmazniuk kell a halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések, a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelések, valamint az értékpapír kölcsönbevételekor a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadék miatti követelések összegét is, annak a szektornak az „egyéb” hitelei között, amelyhez az eszközöket halasztott fizetéssel megvásárló vevő, az értékpapírt kölcsönbe vevő, illetve kölcsönbe adó tartozik. A beváltott bankgaranciák állományát a rövid lejáratú (illetve az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell jelenteni. A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejártáig elhalasztott kamatainak, kamat jellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett céltartalék állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni [Hitkr. 5. § (5) bekezdés c) és i) pontja]. A rövid lejáratú hitel sorokban kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés]. A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az óvadéki repó és a sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követeléseket is. A hiteleknek tartalmazniuk kell a hitel formájában nyújtott, hátrasorolt követelésnek minősülő alapvető, járulékos, alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke állományát is, amely megfelel a CRR 63. cikkében meghatározott feltételeknek. Lejárat szerinti besorolásánál a kölcsöntőke felmondási határidejét kell figyelembe venni.

A folyószámlahitelek között kell jelenteni az újratöltődő (rulírozó, rollover) hitelek, a Széchenyi Kártyahitelek állományát, továbbá azokat a hitelkártyához kapcsolódó követeléseket, ahol a bank kamatmentes periódust biztosít. Azokat a hitelkártya-konstrukciókat, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek között kell kimutatni. A folyószámlahitelek között kell jelenteni az értékpapír fedezettel rendelkező folyószámlahitelek állományát is.

Abban az esetben, ha egy hitelkeret terhére folyósított kölcsön nem elégíti ki az újratöltődő (rulírozó, rollover) hitelnek az 1. mellékletben meghatározott fogalmát, akkor azt nem a folyószámlahitelek között, hanem a hitelcélnak megfelelő soron kell szerepeltetni. Amennyiben a hitel célja nem ismert, úgy a hitelt lakossági ügyfelek esetében a fogyasztási hitelek – személyi hitelek között, míg a többi szektor esetében az egyéb hitelek között, az eredeti lejáratnak megfelelő soron kell kimutatni.

A pénzügyi lízing követelések esetében a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni hitelek kivételével (ahol külön soron szerepel) a lízingből eredő követeléseket a hitelekkel azonos módon kell jelenteni.

Az 1AB51111-1AB5114 Központi költségvetésnek nyújtott hitel sorokban kell feltüntetni a központi költségvetésnek közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát is. (A korábbi TB kötvény-kibocsátásból eredő, 1995 végén átvállalt tartozást az államkötvények között kell kimutatni.)

Az 1AB52 Jegybanknak nyújtott hitel sorban kell szerepeltetni a jegybanknak nyújtott konzorciális hitel összegét bekerülési értéken, valamint a hitelintézet tulajdonába került külföldi hitelezőtől megvásárolt vagy átvett MNB-tartozások állományát.

Az 1AB5311-1AB5312 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel sorokba kell beállítani a hitelintézetekkel szemben hitelszerződés alapján, illetve (a valódi penziós ügyleteken, a sajátos szállításos repó ügyleteken, a betétszerződéseken kívül) bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát (ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is). A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. (Ha az adatszolgáltató betétet helyez el, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelt helyez ki, akkor a hitelfelvevő a kezdeményező.) A rövid lejáratú hitelek között kell jelenteni a más belföldi hitelintézetnek eladott, illetve más belföldi hitelintézettől megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell megjeleníteni más hitelintézetekkel, mint eredeti hitelezővel szembeni követelés-megelőlegezés miatt felmerülő kölcsönök állományát. Az egyéb szektorba tartozó hiteleket a szektor szerinti egyéb hitel sorokban kell megjeleníteni.
Az 1AB5313 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésű hitel sorban kell feltüntetni a belföldi hitelintézetek külföldi tartozásainak a hitelintézet tulajdonába került állományát, valamint a belföldi hitelintézetek külföldi szervezésű konzorciális hiteleiből a hitelintézet által nyújtott részt.

Az 1AB55221-1AB552222 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – váltó sorokban kell szerepeltetni a hitelintézet által leszámítolt, illetve a belföldi vevőkkel szembeni követelés ellenében kapott, nem leszámítolással szerzett – a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott – összes váltó értékét (ideértve az óvatolt, valamint a nem forgatható váltókat is) lejárat szerinti bontásban.

Az 1AB55231-1AB552322 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – megvásárolt követelés sorokba a nem pénzügyi vállalatokkal, mint végső adósokkal szembeni megvásárolt követelések (faktorálásból és forfetírozásból eredő követelések) kerülhetnek lejárat szerint megbontva. (A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent.) A megvásárolt (nem hitel) követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.

Az 1AB55241-1AB552422 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – lakáscélú hitel soroknak a lakásépítő vállalkozások, építőközösségek, lakásszövetkezetek, társasházak, stb. részére lakások, illetve lakóparkok építésére nyújtott hitelek állományát kell tartalmazniuk lejárat szerint megbontva. A nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására nyújtott hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni.

Az 1AB55251-1AB552522 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – egyéb hitel sorokban kell kimutatni a külön sorokban nem jelentett hitelfajtákat, illetve követeléseket, ideértve a halasztott fizetéssel eladott részesedés, illetve követelés még nem kiegyenlített összegét, a hitelintézet által saját kockázatára, visszkereseti kötelezettséggel kihelyezett állami alapjuttatás, az államtól lebonyolításra átvett pénzeszközökből – nem pénzügyi vállalatoknak – történt kihelyezések mérlegben szereplő összegét, a banki alapjuttatás címén fennálló követelések, a beváltott garanciák, a nem pénzügyi vállalatok számára Széchenyi-kártyához kapcsolódóan nyújtott hitelek (kivéve a Széchenyi Kártyahitel, amelyet a folyószámlahitelek között kell szerepeltetni), valamint az értékpapír vásárlására nyújtott hitelek állományát is. Ezeken a sorokon kell kimutatni a nem lakáscélú ingatlanvásárlási és építési hiteleket is, a jelzálogtól függetlenül. Ide tartoznak az eseti hitelek is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak illetve önálló vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.) Itt kell szerepeltetni a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott NHP hitelek állományát is.

Az 1AB55261-1AB55262 sorokban a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseit a Hitkr. által előírt (könyv szerinti bruttó) értéken kell szerepeltetni.

Az 1AB55271-1AB552722 sorok a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni összes valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügylettel kapcsolatos követeléseit tartalmazza lejárat szerint bontva.

1AB5611-1AB5627 Háztartásokkal szembeni követelés sorok: A megfelelő lakossági hitel sorokban a hitelintézet saját dolgozói részére nyújtott hitelek állományát is fel kell tüntetni. A bármilyen (devizabetét, értékpapír, egyéb pénzügyi eszköz, stb.) fedezet mellett nyújtott hitelt a hitel céljának megfelelő sorban kell szerepeltetni. Az Lkkf. tv. alapján az állami hitelvédelmi program keretében nyújtott hitelek állományát az új áthidaló hitel eredeti lejárata szerint besorolva azon hitelek között kell jelenteni, amelyekhez kapcsolódóan az áthidaló hitelt igénybe vették (pl. lakáscélú hitel, szabadfelhasználású jelzáloghitel).

A devizakölcsöntv. alapján nyújtott gyűjtőszámlahitel állományát a forint oszlopban, a hozzá tartozó hitel eredeti céljának megfelelő – lakáshitel vagy szabadfelhasználású jelzáloghitel – soron, a gyűjtőszámla-szerződésben foglalt lejáratnak megfelelő lejárati kategóriában kell a mérlegben szerepeltetni.

A következő instrumentumokat kell a háztartásokkal szembeni követelés sorokon szerepeltetni:

A Lakosság – lakáscélú hitel sorokban kell közölni mind a támogatott, kedvezményes, mind a piaci feltételekkel nyújtott lakáscélú (építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakásfelújítási, lakásbővítési)
hitel – jelzáloggal való terhelés mellett vagy anélkül nyújtott – összegét, ideértve a bankkölcsön, a lakáscseréhez nyújtott piaci kamatozású (áthidaló) hitelek és a lakástakarék-pénztárakkal kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állományát is. Az üdülő vagy garázs építésére, vásárlására nyújtott hitelek is lakáscélúnak tekintendők. A nem lakáscélú ingatlan hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni. A lakáscélú hitelhez tartozó gyűjtőszámla hitel állományát – a mentesített követelésrész és a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség kivételével – szintén itt kell kimutatni.

A lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek állományát tovább kell bontani a következő hitelfajták szerint:

-    az 1AB561211-1AB5612122 sorokban az ingatlanfedezet nélküli személyi hitelek állományát kell jelenteni. (A személyi hitelt a hitelintézet a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése nélkül folyósítja az ügyfélnek.) Az ingatlanfedezetű személyi hitelek állománya a 197-199. sorban, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek között jelentendő.
-    az 1AB561221-1AB5612222 sorokban a gépjármű vásárlási hitelek állománya jelentendő. (A gépjármű vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új, vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák.)
-    az 1AB561231-1AB5612322 sorokban a szabadfelhasználású jelzáloghitelek állománya jelentendő. Itt kell kimutatni az ingatlanfedezetű személyi hitelek, továbbá az ingatlanfedezetű áruvásárlási- és egyéb fogyasztási hitelek állományát is. A szabadfelhasználású jelzáloghitelhez tartozó gyűjtőszámla hitel állományát – a mentesített követelésrész és a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség kivételével – szintén itt kell kimutatni.
-    az 1AB561241-1AB5612422 sorokban az áruvásárlási hitelek, valamint az egyéb, fogyasztási hitelnek tekintendő, de a fenti három hitelcélba nem sorolható hitelek állományát kell jelenteni. [Az áruvásárlási hitel tartós fogyasztási cikkek (gépjármű kivételével) lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza. Az egyéb fogyasztási hitelek között kell jelenteni a lombard hiteleket is (az értékpapírral fedezett folyószámlahitel kivételével, azokat ugyanis a folyószámlahitelek között kell kimutatni), illetve itt kell kimutatni azokat a hitelkártya-konstrukciókat, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.] Az ingatlanfedezetű áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya az 1AB561231-1AB5612322 sorokban, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek között jelentendő.

A dolgozói hitel a hitelcél szerinti megfelelő sorban jelentendő, vagyis a dolgozói hitelt a normál ügyfelek szerint kell besorolni.

Lejáratától függően az 1AB56141-1AB561422 Lakosság – egyéb hitel sorok között kell jelenteni a lakosság részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. tandíj hitel, záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási hitel, stb.).
A magánszemélyeknek nyújtott ingatlanfedezetű fogyasztási hiteleket (személyi hiteleket, áruvásárlási hiteleket, illetve a szabadfelhasználású hiteleket) nem itt, hanem az 1AB561231-1AB5612322 sorokban, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek között kell kimutatni.

Háztartások - Önálló vállalkozók hitelei: önálló vállalkozók esetében a hitelek besorolásának alapját az adja, hogy a hitelt milyen célra folyósították. A fogyasztási célra folyósított hitelt minden esetben a hitelcélnak megfelelően, azaz lakáscélú, gépjármű, vagy egyéb hitelként kell kimutatni. Abban az esetben, ha az adatszolgáltató hitelintézet tudja, hogy a hitelt üzleti célra nyújtja, akkor azt minden esetben az önálló vállalkozók egyéb hitelei között kell szerepeltetni.

Az 1AB56221-1AB562222 „Önálló vállalkozók - gépjármű vásárlási hitelek” sorokban ennek megfelelően csak a saját használatra vásárolt gépjárművekhez kapcsolódó állományokat kell feltüntetni.

Az önálló vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát az 1AB56231-1AB562322 Egyéb hitel sorokban kell jelenteni.

Az 1AB56241-1AB562422 Önálló vállalkozók – egyéb hitel sorok között kell jelenteni eredeti lejáratának megfelelően az önálló vállalkozók részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási hitel). Itt kell kimutatni az önálló vállalkozók által
értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát is. Itt kell szerepeltetni az önálló vállalkozóknak nyújtott NHP hitelek állományát is.

A Háztartások – Önálló vállalkozók – egyéb hitel – rövid sorba kell besorolni az önálló vállalkozók számára nyújtott, a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is (kivéve a Széchenyi Kártyahitelt, amelyet a folyószámlahitelek között kell szerepeltetni). Az Önálló vállalkozók – egyéb hitelébe tartoznak az önálló vállalkozók részére nyújtott eseti hitelek is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak, illetve önálló vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.)

Az 1AB58111-1AB584 sorokban kell kimutatni a külföldiekkel (nem-rezidensekkel) szemben forintban vagy devizában fennálló valamennyi, máshol nem jelentett követelés állományát (az értékpapírok és érdekeltségek kivételével), valamint értékvesztését és értékelési különbözetét. Az 58111. és az 58211. sorban kell jelenteni a GMU hitelintézeteknek és az egyéb külföldi bankoknak eladott, illetve azoktól megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell szerepeltetni a külföldiekkel kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletekből származó követelések állományát is. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézményekkel szembeni követeléseket a GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelések között (az 58121-58122. sorokban) kell jelenteni.

1AB6 Vagyoni érdekeltségek

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket szektor szerinti bontásban. A befektetéseket a Hitkr. szerinti értéken kell szerepeltetni, külön kimutatva könyv szerinti bruttó értéküket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontabban). Idetartoznak a hitelintézet stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célját, a banki tevékenységet (pénzügyi vállalkozásként), a banküzem működtetését (járulékos vállalkozásként) tartósan szolgáló, az egyéb pénzügyi közvetítő és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézményekben, valamint a veszteségmérséklés érdekében (hitel-tőke konverzió kapcsán) szerzett, illetve a tartósan a hitelintézet birtokában maradó (nem piacképes, tőzsdén és OTC-n nem forgalmazott), vállalkozásokban lévő részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem szerepelnek a tulajdoni részesedések között. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. Itt kell minden – a hitelintézet üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt befektetést kimutatni. Az „egyéb részesedések, üzletrészek” sorokban az olyan befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket kell szerepeltetni, amelyek nem részvények.

Az 1AB611-1AB613 sorokban az összes belföldi – Hpt. szerint meghatározott – hitelintézeti befektetés bekerülési értékét, valamint a befektetés értékvesztését és értékelési különbözetét kell feltüntetni.

Az 1AB6311 Járulékos vállalkozások részvényei és az 1AB6312 Járulékos vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek sorokon kell a – hitelintézetek üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést kimutatni. A nem pénzügyi vállalati szektornál kell a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést feltüntetni, amely nem veszteségmérséklés során került a hitelintézet tulajdonába.

Az 1AB633 sorban csak a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát kell kimutatni. Az egyéb szektorok hitel-tőke konverzióból származó részvényeit, üzletrészeit a megfelelő vagyoni részesedés sorokban kell jelenteni.

Az 1AB6413 és az 1AB6422 Hitel-tőke konverzióból származó külföldi részvények, részesedések, egyéb üzletrészek sorokban kell GMU és egyéb külföld bontásban jelenteni azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek
nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési, vagy járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak.

1AB7 Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés összesen

Ebbe a részbe a Hitkr. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állománya kerül szektor szerint bontva.

A 1AB792-1AB792 sorokban a befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések értékvesztését és értékelési különbözetét kell jelenteni.

1AB8 Aktív kamatelhatárolások

Az Aktív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a Hitkr. szerint elszámolandó aktív időbeli elhatárolások közül a járó, de még nem esedékes, elhatárolt kamatok és kamat jellegű jutalékok összegének. Külön kell kimutatni a nyújtott hitelekre, elhelyezett betétekre, az értékpapírokkal, valamint a derivatívákkal összefüggő aktív kamatelhatárolásokat. A nyújtott hitelek, elhelyezett betétek aktív kamatelhatárolását szektor szerinti bontásban kell megadni. A lakosság által állami kamattámogatással igénybe vett hitelek után járó, de pénzügyileg még nem rendezett kamattámogatásának elhatárolását lakossággal szembeni aktív kamatelhatárolásként kell kimutatni. Amennyiben az államtól járó kamattámogatást a hitelintézet az ügyfél kamatbefizetéséhez képest később számolja el a Kincstárral, ezt az összeget az ügyfélkamat elszámolásával egyidejűleg a központi kormányzattal szembeni egyéb aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások közé kell átvezetni a kamattámogatás pénzügyi rendezéséig.

1AB91 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök

Ebben a részben kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, illetve devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a kamatelhatárolások kivételével) és a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is. A halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét a hitelek között kell jelenteni.

1AB911 Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen

Ezek a sorok nem tartalmazzák a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező származékos (derivatív) tételek állományát.

Az aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzat (1AB91111 sor):
Ebbe a sorba tartoznak az állami költségvetést illető adók – adónemenként nettósított – állománya, ha az egyes adónemek egyenlege Tartozik jellegű (ha Követel jellegű, akkor a forrás oldalra kerül); a központi kormányzattal szembeni egyéb aktív elszámolások, vagy időbeli elhatárolások között nyilvántartott egyéb követelések.

Nem pénzügyi vállalatok (1AB9115 sor):
Ebbe a sorba pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések, a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos elszámolások miatti követelések, a gazdasági társasággal – a hitelintézetek kivételével – kapcsolatos követelések, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni aktív elszámolások, a vevővel, szállítóval (ha a számlaegyenleg Tartozik jellegű) szembeni követelések kerülnek, ideértve az adásvételi szerződés alapján adott előlegeket, valamint az itt szereplő követelések kamatelhatárolásait is.

Háztartások (lakosság és önálló vállalkozók) (1AB91161-1AB91162 sor):
Itt a munkavállalókkal és tagokkal szembeni egyéb, nem hitel jellegű követelések szerepelhetnek.
Külföld (1AB9118 sor):
Itt kell jelenteni a hitelintézet forint bankjegy- és érme forintszámla ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló követeléseit is.

Szektor szerint nem bontható aktív időbeli elhatárolás (1AB9119 sor):
Itt azokat a nem kamat jellegű aktív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamnyeresége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).


Az 1AB912 Úton lévő tételek soron az eszközoldali úton lévő tételek állományát kell kimutatni (pl. csekkekkel kapcsolatos bankközi elszámolások). Itt kell kimutatni a PEK számlák állományát is Tartozik egyenleg esetén.

Az 1AB913 Függő tételek sor a mérleg zárásakor még hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás) véglegesen nem rendezett tételeket tartalmazza.

Az 1AB914 Egyéb sorban kell kimutatni mindazokat a (nem időbelileg elhatárolt) tételeket, amelyek más eszköz-sorokban nem szerepelnek. Itt kell megjeleníteni többek között a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok könyv szerinti értékének részét nem képező pozitív értékelési különbözetét a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően.

Az 1AB9151 Származtatott ügyletek - valós értékelők - pozitív értékelési különbözet sorban a valós értékelést alkalmazó hitelintézetnek a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét kell kimutatni.

Az 1AB9152 Származtatott ügyletek - nem valós értékelők - pozitív devizaátértékelési különbözet sorban a nem valós értékelést alkalmazó hitelintézet fedezeti célú származékos ügyleteinek (például fedezeti célú devizaswap, illetve fedezeti célú kamatozó devizaswap ügyletekből eredő határidős követeléseknek és kötelezettségeknek) és a kamatarbitrázs ügyleteinek pozitív devizaátértékelési különbözetét kell kimutatni, figyelembe véve a Hitkr. 22. § (3) bekezdése mellett a Hitkr. 22. § (11) bekezdését is.

Az 1AB916-917 sorban az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékvesztését és értékelési különbözetét kell jelenteni.

1AB92 Saját eszközök

Ebben az eszközcsoportban a hitelintézet saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek.

Az 1AB92111-1AB9212 sorban szerepel a hitelintézet által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és a saját részvény (a cégbírósági bejegyzésig), visszafizetett szövetkezeti részjegy állománya, abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján került a hitelintézethez.

Az 1AB922 Egyéb saját eszközök sorban a hitelintézet összes olyan készletének állományát kell szerepeltetni, amelyet nem követelés ellenében kapott.

Az 1AB9231-1AB9232 sorokban külön ki kell mutatni a követelés ellenében kapott eszközök állományát, valamint az ezekre és a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát.

Az 1AB9241-1AB9244 sorban az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét a Számv. tv. által előírt terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési értéken, a felsorolt részletezés szerint kell feltüntetni.
Azon eszközök esetében, amelyekre a Számv. tv. 52. § (1)-(4) bekezdés szerint terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, az eszköz terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értékét kell könyv szerinti bruttó értéknek tekinteni. Ez az összeg a terven felüli értékcsökkenéssel,
értékvesztéssel vagy értékelési különbözettel térhet el az eszköznek az 1AN táblában kimutatott könyv szerinti nettó értékétől.

Az 1AB9241 Immateriális javak – vagyoni jogok sorban az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét kell jelenteni.

Az 1AB9242 sorban kell az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt kimutatni.

Az 1AB9243 sorban kell az immateriális javak egyéb – külön soron nem kiemelt – állományát feltüntetni, beleértve a Számv. tv. 25. § (2) bekezdése szerint az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is.

Az 1AB9251-1AB9256 sorokon a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök közül az ingatlanokat és a műszaki berendezéseket, gépeket, felszereléseket, járműveket kell külön soron kimutatni, a többi ilyen célú tárgyi eszközt az egyéb soron kell jelenteni. Az ezen eszközökhöz tartozó értékhelyesbítést a 9256. soron kell kimutatni.

Az 1AB9251 Pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök – elhelyezés bérleti joga sorban az intézmény elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a 1AB9252 sorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat kell jelenteni.

Az 1AB9253, illetve az 1AB9254 sorban a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét kell jelenteni, az 1AB9255 sorban a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket is szerepeltetni kell.

Az 1AB9261-1AB9256 nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök sorokban kell a nem a hitelintézet működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket (beleértve a nem banküzemi ingatlanokat is) és értékhelyesbítésüket szerepeltetni. A 9261. sorban kell kimutatni a szavatoló tőke számítása során levonandó, nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.


1AN Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

Az 1AN tábla tartalmilag azonos a 1AB táblában található felügyeleti mérleg eszköz oldalával, csak az egyes sorokban az eszközök nettó (értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, értékelési különbözettel módosított) értéken jelentendők. Az 1AN tábla kitöltésénél is a 1AB táblához készített kitöltési útmutató az irányadó. A két eszköztábla kitöltése során biztosítani kell az azonos mérlegtételek megegyező tartalmú adatokkal való kitöltését és a lejárat szerinti bontások összhangját is.


1B Felügyeleti mérleg (Források) A tábla sorai
1B1 Betétek
Ez a rész szektoronkénti és lejárat szerinti bontásban tartalmazza a hitelintézet által az ügyfelektől gyűjtött betéteket, a repó ügyletekből, valamint az egyéb valódi penziós ügyletekből szerzett forrásokat, valamint a tőlük betét formájában kapott hátrasorolt forrásokat. (A rezidens és GMU rezidens monetáris pénzügyi intézményektől, illetve az egyéb külföldi bankoktól származó betéteket a Monetáris intézményektől származó betétek között kell jelenteni.) A repó ügyletekből szerzett forrás- soroknak az óvadéki repó ügyletekből eredő kötelezettségeken kívül tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba adó által szerzett forrásokat is. A saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor pénzben kapott óvadék összegét a lekötött betétek között kell jelenteni. A háztartások betétein belül a lakossági betétek között kell kimutatni a hitelintézet saját dolgozói számára vezetett betétszámlák állományát is. A rövid lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].
A nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között jelentendő a működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összege is, függetlenül attól, hogy az alapítók belföldiek vagy külföldiek. A működési engedély hatálybalépésétől kezdve az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

Az okiratban lekötött betétek állományában szerepeltetni kell a több évre lekötött takaréklevélre és egyéb okiratban lekötött betétekre az egy-egy év elteltével felhalmozódott kamat állományát is, akkor is, ha az egyes évek letelte után összegük nem kerül tőkésítésre. (Az év közben felhalmozódott – az ügyfélnek járó, de nem esedékes – kamatok összegét a passzív kamatelhatárolások között kell ezekre a betétekre is kimutatni.)

A szektor szerint nem bontható betéti okiratokat a Háztartások – lakosság lekötött betétei között kell jelenteni, a megfelelő lejárat szerinti kategóriában.

Lejárt lekötött betétek kezelése:
–    amennyiben az ügyfél megújítja a betétet, akkor annál a lejáratnál kell jelenteni, ahová a megújítás után sorolandó;
–    a folyamatos lekötésű betéteket (amelyek az ügyfél közreműködése nélkül kerülnek újra lekötésre) továbbra is a lekötött betétek állományában kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;
–    ha a betétet a folyószámláról kötötték le, és lejárat után a hitelintézet visszahelyezi a betétösszeget a folyószámlára, akkor a lejárt betétet a látra szóló és folyószámlabetétek között kell jelenteni;
–    ha az ügyfél nem újítja meg a betétet, de a hitelintézet újralekötés nélkül is az eredeti betétszerződésben rögzített változatlan feltételeket biztosít, a lejárt betétösszeget a lekötött betétek között kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;
–    ha az ügyféllel kötött eredeti szerződés értelmében a határozott időre lekötött betét a lejárat után futamidő nélküli betétté alakul át, a lekötött betétek között kell jelenteni, eredeti lejárata szerint.

1B2 Monetáris intézményektől származó betétek

Ebben a részben kell jelenteni a más belföldi, illetve a külföldi hitelintézetektől, valamint pénzpiaci alapoktól származó, betétszerződés alapján szerzett források, látra szóló és folyószámlabetétek állományát (tartalmazza a loro számlákat is). A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi kötelezettségek helyét (betétként vagy felvett hitelként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. Ha az adatszolgáltatónál helyez el betétet a partnerintézmény, akkor a betételhelyező a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelfelvétellel szerez forrást, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező. Amennyiben a látra szóló és folyószámlabetét számlák egyenlege a hó végén Tartozik jellegű, akkor ezt az egyenleget nem negatív előjelű forrásként, hanem monetáris intézményekkel szembeni rövid lejáratú követelésként (hitelként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelnyújtást jelent. A lekötött betét soroknak tartalmazniuk kell a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor monetáris intézményektől pénzben kapott óvadék összegét, valamint a monetáris intézményektől betét formájában kapott hátrasorolt forrásokat is. A rövid lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket (követel egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

A működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összegét a nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között kell szerepeltetni. A működési engedély hatálybalépésétől kezdve azonban az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

A már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig – az egyéb passzív elszámolások között (a 736. Egyéb soron) kell kimutatnia. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezen összegeket szintén a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé kell áthelyezni.

1B3 Felvett hitelek
Itt kell kimutatni szektor szerint bontva minden pénzügyi vagy egyéb pénzügyi tevékenységből eredő forrást vagy kötelezettséget, amelyet nem betéti szerződés alapján szerzett, illetve vállalt a hitelintézet, s amely nem sorolható a számviteli előírások, illetve a Hpt. által meghatározott passzív (kamat és egyéb) időbeli elhatárolások, valamint olyan tételek közé, amelyek a jelen kitöltési útmutató alapján a felügyeleti mérleg más részeiben jelentendők. Ebben a részben kell jelenteni a hitel formájában fennálló hátrasorolt kötelezettségeket, valamint a monetáris intézményektől repó ügyletekből és egyéb valódi penziós ügyletekből származó forrásokat is. A repó ügyletekből szerzett forrás-soroknak az óvadéki repó ügyletekből eredő kötelezettségeken kívül tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba adó által szerzett forrásokat is. A hitelintézet által saját célra kölcsönbe vett értékpapírok miatti értékpapír-tartozást a kölcsönbe adó szektorbesorolásától; a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba vevő hitelintézet által átvett értékpapírok harmadik félnek való átruházásából, fedezetkénti bevonásából, kölcsönbe adásából származó [a Hitkr. 16/A. § (6) bekezdésnek megfelelően a repóba adóval szemben kimutatandó] kötelezettséget a repóba adó szektorbesorolásától függően a felvett hitel-sorokon kell jelenteni. Az 39221-392222. Egyéb nemzetközi intézménytől, külföldi kormányoktól szerzett forrás-sorokban jelentendők az EU területén működő nemzetközi intézményektől, valamint az EU nemzetközi intézményeitől (kivéve az EKB-t) felvett hitelek is. A külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel, valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme- kereskedelemmel kapcsolatos tartozásokat a rövid lejáratú tartozások között – a más belföldi hitelintézettel kapcsolatos állományokat az 3311. sorban, a külföldi bankokkal szembeni tartozásokat az 39111- 39121., illetve 39211. sorokban – kell jelenteni. A felvett hitelként kell kimutatni a Hitkr. 15.
§ (17) bekezdése szerint más hitelintézetektől, faktorcégektől elfogadott követelés megelőlegezés bekerülési értékét.

A felvett hitel soroknak tartalmazniuk kell a felmondott, de még fennálló hiteltartozások állományát is (eredeti lejárat szerint bontva), kivéve a 2 éven túli eredeti lejáratú, nem belföldi hitelintézetektől felvett hitel-sorokat, mert ezek esetében a felmondott hitelek állományát – a kötelező tartalék kiszámításához
– szektor és felmondási idő hossza szerinti bontásban külön sorokon kell jelenteni.

Az 1B311-1B3122 sorokon az Államháztartástól felvett hitelek között kell jelenteni az államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszközök állományát is, vagyis a hitelintézet mérlegében szereplő, az államtól átvett valamennyi világbanki forrást, valamint azokat az államtól származó egyéb forrásokat, amelyeket a hitelintézet saját kockázatára továbbkölcsönzött [Hitkr. 5. § (5) bekezdés b) pont].

Az 1B321-1B3222 sorokon a Jegybanktól felvett hitelek között kell kimutatni az MNB-től az NHP hitelek folyósításához felvett hitelek állományát is.
Amennyiben a hitelintézet nem közvetlenül a jegybanktól, hanem valamely belföldi hitelintézeten keresztül veszi fel a hitelt, akkor azt az 1B3311-1B33122 Hitelintézetektől felvett hitel sorokon kell szerepeltetni.

Az 1B363 sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségnek nem minősíthető, más vagyoni hozzájárulását kell feltüntetni.

1B4 Saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Ebben a forráscsoportban a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét kell feltüntetni a kibocsátás helye (belföldön vagy külföldön), zárt körben vagy nem zárt körben és instrumentum-típus (kötvény, letéti jegy, átváltoztatható kötvény, jelzáloglevél, egyéb értékpapír) szerinti bontásban. Itt jelentendők a hátrasorolt kötelezettségnek számító hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok kibocsátásából származó kötelezettségek is. A betéti okiratban lévő, nem értékpapírnak számító betéteket a Betétek részben kell kimutatni.

Ha az értékpapírt külföldön bocsátják ki, abban az esetben is a külföldön kibocsátott értékpapírok között kell jelenteni, ha az ISIN-kódja magyar, azaz a besorolás független az értékpapír ISIN-kódjától.

Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz köthető értékelési különbözetek összegét az 1B75 Kötelezettségek értékelési különbözete soron kell kimutatnia.
1B5 Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó forrás

Ezeken a sorokon a Hitkr. szerint ilyen címen fennálló kötelezettségeket kell feltüntetni szektor szerinti bontásban.
Ha a tárgyhónap végén lejáró saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetése a hónap utolsó napjáig nem történik meg (ilyen eset, ha a hó végi lejárat nem munkanapra esik), az ügyfélszámlákon még jóvá nem írt állományokból eredő kötelezettséget szintén a Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó források között, az ügyfél szektorának megfelelő soron kell kimutatni.

1B6 Passzív kamatelhatárolások

A Passzív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a Hitkr. szerint elszámolandó passzív időbeli elhatárolások közül a járó, de még nem esedékes, elhatárolt kamatok és kamat jellegű jutalékok összegének. Külön kell kimutatni a felvett hitelekre, gyűjtött betétekre (a takaréklevelek és egyéb betéti okiratok állományában szerepeltetett, korábbi években felhalmozódott kamat kivételével), az értékpapírokkal, valamint a derivatívákkal összefüggő passzív kamatelhatárolásokat. A betétek, felvett hitelek esetében a passzív kamatelhatárolásokat szektor szerinti bontásban kell megadni.

1B7 Egyéb passzív elszámolások

Az egyéb passzív elszámolások sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forintban, euróban és egyéb devizában fennálló valamennyi egyéb passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat (a 61-63. sorokban kimutatott kamatelhatárolások kivételével), a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát, az úton lévő és a függő tételeket, valamint egyéb tételeket.

A 1B71 Úton lévő tételek sorban kell szerepeltetni az úton lévő forint és devizatételeket egyaránt. Ideértendő például a “Giro indított és fogadott tételek elszámolási számla”, valamint a PEK számla állománya Követel egyenleg esetén. Az úton lévő devizatételek, illetve a deviza elszámolásokkal kapcsolatos forintösszegek közé értendők például a hitelintézethez beérkezett, de az ügyfelek számláján még nem jóváírt, illetve az ügyfelek számlájáról már leemelt, de a deviza nostro számlákról még el nem indított összegek (pl. a hó végét követő értéknappal jóváírandó, illetve elindítandó összegek). A fiókok közti, valamint a központ és a fiókok közti (belső klíring) elszámolási számlák a hónap végére – helyes könyvelés esetén – egyenleget nem mutathatnak. (A mérleg lezárására biztosított 3 napos határidő lehetővé teszi a hibás tételek korrigálását.)

A 1B72 Függő tételek sor a beszámolás napján a hiányzó információk miatt (pontatlan számlaszám megadás miatt nem ismert ügyfél esetén, stb.) véglegesen még nem rendezett tételeket tartalmazza.

1B73 Passzív elszámolás és egyéb passzív időbeli elhatárolás

A 1B73111-1B733 sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, euróval, illetve egyéb devizával kapcsolatos valamennyi passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (a 61-63. sorokban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével).

A passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzattal szemben (1B73111 sor):
Ebben a sorban szerepel a központi költségvetéstől lebonyolításra átvett, de folyósításra még nem került kölcsön állománya (ha a főkönyvi számla összevont egyenlege Követel jellegű); a központi kormányzattal szembeni egyéb tartozások állománya, ideértve az adótartozások adónemenként nettósított összegét, ha az egyes adónemek egyenlege Követel jellegű; a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatban kimutatott kötelezettség értéke, stb.
TB-vel szemben (1B73112 sor):
Ide kell kerülnie a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni tartozások állományának.
Helyi önkormányzatokkal szemben (1B73113 sor):
Itt a helyi önkormányzatokkal szembeni tartozások (helyi adók, stb.) szerepelnek.
Hitelintézetekkel szemben (1B73131 sor):
Itt a Hitkr. szerint hitelintézeti kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összege (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is, illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét), valamint a hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások szerepelnek.
Nem pénzügyi vállalatokkal szemben (1B7315 sor):
Ide a beruházási szállítókkal, az egyéb belföldi szállítókkal, illetve vevőkkel (ha a számla egyenlege Követel jellegű) szembeni tartozások, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások, stb. kerülnek.
Ezen a soron kell jelenteni szállítói és vevői tartozásokkal kapcsolatos kamatelhatárolásokat is.
Háztartásokkal (lakossággal és önálló vállalkozókkal) szemben (1B73161-1B73162 sor) és
Háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben (1B7317 sor):
Itt a munkavállalókkal és tagokkal kapcsolatos passzív elszámolások (jövedelem elszámolás, fel nem vett járandóság és egyéb elszámolások) és egyéb passzív időbeli elhatárolások, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni passzív elszámolások összegét kell feltüntetni.
Külföld (1B7318 sor):
Itt kell jelenteni a hitelintézet forintszámla ellenében történt forint bankjegy- és érme- kereskedelemmel kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló tartozásait is.
Szektor szerint nem bontható passzív időbeli elhatárolás (1B732 sor):
Itt azokat a nem kamat jellegű passzív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamvesztesége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).
Passzív időbeli elhatárolások működési költségekre (1B733 sor):
Ebbe a sorba a passzív időbeli elhatárolásokból külön ki kell emelni a beszámolási időszakot érintő működési költségek összegét.

Az 1B741 Származtatott ügyletek - valós értékelők - negatív értékelési különbözet sorban a valós értékelést alkalmazó hitelintézetnek a származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét kell kimutatni.

Az 1B742 Származtatott ügyletek - nem valós értékelők - negatív devizaátértékelési különbözet sorban a nem valós értékelést alkalmazó hitelintézet fedezeti célú származékos ügyleteinek (például fedezeti célú devizaswap, illetve fedezeti célú kamatozó devizaswap ügyletekből eredő határidős követeléseknek és kötelezettségeknek) és a kamatarbitrázs ügyleteinek negatív devizaátértékelési különbözetét kell kimutatni, figyelembe véve a Hitkr. 22. § (3) bekezdése mellett a Hitkr. 22. § (11) bekezdését is.

Az 1B75 Kötelezettségek értékelési különbözete sor tartalmazza a valós értékelést alkalmazó hitelintézetek saját kibocsátású értékpapírjainak értékelési különbözetét is.

A 1B76 Egyéb sorba kerülnek mindazok a forrásoldali mérlegtételek (kivéve a passzív időbeli elhatárolásokat), amelyek más forrás sorokban nem szerepelnek. Itt kell például kimutatni a más munkáltató által a hitelintézethez lebonyolításra átadott munkáltatói hitelekből a címzettnek még nem továbbított összeget, valamint a hitelek törlesztő részleteiből a hitelintézet által a munkáltatónak még nem átadott részt. Ezen a soron kell nyilvántartani a hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke- emelést végrehajtó banknak az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket – amennyiben részben, vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank. Itt kell szerepeltetni továbbá a már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő (a tőkeszámlát vezető) hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés
Cégbírósághoz történő benyújtásáig. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezek az összegek a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé sorolandók, ameddig átutalásuk az alaptőke-emelést végrehajtó hitelintézet számlája javára még nem történt meg. Ezen a soron kell kimutatni a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagok hátrasorolt kötelezettségnek minősülő egyéb vagyoni hozzájárulását, továbbá a szövetkezeti részjegy tőke állományában, illetve értékében a legutóbbi jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzését követően bekövetkezett részjegy jegyzés esetén a tagokkal szembeni kötelezettségeket a cégbírósági bejegyzés időpontjáig. (Hitkr. 8. §)
A tulajdonosok felé fennálló, osztalékfizetéssel kapcsolatos kötelezettség állományát szintén ezen a soron kell szerepeltetni.

1B8 Céltartalék

Ebben a csoportban a forrás oldalon kimutatandó – a Hpt., a számviteli és külön jogszabályi előírások szerinti képzés és felhasználás (illetve felszabadítás) különbségeként előálló – kockázati és egyéb céltartalékok beszámolás napján fennálló állománya szerepel.

A 1B81 Függő és jövőbeni kötelezettség utáni kockázati céltartalék sorban a mérlegen kívül nyilvántartott függő és jövőbeni kötelezettségek után a Hpt. 84. §-a alapján a Hitkr. 7. melléklet szerint képzett kockázati céltartalékok beszámolás napján fennálló együttes összegét kell jelenteni.

A 1B82 Általános kockázati céltartalék sorban – a Hpt. és a számviteli szabályok által előírt – általános kockázati céltartalék meglévő állományát kell szerepeltetni.

A 1B83 sorban kell külön feltüntetni a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékának állományát.

A 1B84 Egyéb céltartalék sorban kell a számviteli, illetve az egyéb jogszabály által előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát szerepeltetni. Ebben a sorban kell kimutatni a Hitkr. 7. § (14) bekezdése, a 23. § (2), (4) és (5) bekezdései, továbbá a 24. § (5) bekezdése szerint a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt, nem fedezeti célú határidős, opciós és swap ügyletek határidős ügyletrésze után képzett egyéb céltartalék összegét is.

1B9 Saját tőke
Ebben a sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemek állományát, amelyet a részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézetnek a saját tőkeként kimutatott forrásait kell itt jelentenie.

A 1B9111-1B9112 sorokon – a Számv. tv. által meghatározottak szerint – a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézet esetén a jegyzett tőke sorban a dotációs tőkét kell feltüntetni. A szövetkezeti hitelintézetek esetében itt azt a (részjegy, vagyoni hozzájárulás) tőke összeget kell kimutatni, amelyet a Cégbíróságon már bejegyeztek, függetlenül annak a szövetkezetnél külön nyilvántartott összetételétől. Tőkeleszállítás esetén a cégbírósági bejegyzésig a jegyzett tőke értéke változatlan, de a visszafizetett tőke (részjegy) összeget nem itt, hanem a számviteli előírások szerint az eszközoldalon, a visszavásárolt saját részvény, szövetkezeti részjegy soron kell kimutatni. Hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelésnek a Cégbíróságnál történő bejegyzéséig a befolyt összegeket az alaptőke-emelést végrehajtó banknak – amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank – az egyéb passzív elszámolások között az 1B76 Egyéb soron kell nyilvántartania.

A 1B9112 soron a kumulatív elsőbbségi részvények állományát kell kimutatni, amelyek megfelelnek a Kumulatív elsőbbségi részvény tulajdonságainak. A szövetkezeti részjegyek közül ebbe a kategóriába tartozhatnak a befektetői tagok által jegyezhető részjegyek.
A 1B9111 soron a kumulatív elsőbbségi részvények nélküli jegyzett tőke összegét kell kimutatni. Ebben a sorban kell megjeleníteni azokat a normál szövetkezeti részjegyeket, amelyek a szavatoló tőke alapvető tőkeelemeként a befizetett jegyzett tőke soron beszámíthatók, mivel a részjegyek tulajdonosainak történő kifizetés az Szhitv. szerint korlátozott.

A 1B912 Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell kimutatni negatív előjellel.
1B921-1B922 Tőketartalék sorok: a számviteli szabályok szerinti tőketartalékokat a 921. ázsió és 922. egyéb tőketartalék sorokban részletezve kell feltüntetni. A “Tőketartalék – ázsió” sorban azt az ázsió összeget, amely a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeemeléssel kapcsolatos, de amelyre vonatkozóan a szükséges dokumentumok benyújtása az MNB-hez már megtörtént, addig nem lehet itt figyelembe venni, amíg számvitelileg nincs rendezve. A “Tőketartalék – egyéb” sorban kell a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az 1994. június 30-ai ingatlanátértékeléshez kapcsolódó tőketartalékot jelenteniük.

A 1B931-1B933 Eredménytartalék sorokban külön kell feltüntetni az előző évek után képződött (a 931. sorban), az előző év végi nyereségből tartalékként tervezett, de közgyűlés által még jóvá nem hagyott (a 932. sorban) és az egyéb módon (pl. átvétel útján) keletkezett eredménytartalékot (a 933. sorban).

A 1B932 Eredménytartalék – előző évi előzetes eredményből sort csak a mérleg fordulónapját követően az előző évet lezáró, a közgyűlés által jóváhagyott éves beszámoló (auditált mérleg) megjelenéséig lehet kitölteni. Itt a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolandó tételek (tartalékok, adófizetés) figyelembevétele után az előzetes eredményből megmaradó, de a tervezett osztalékfizetést nem tartalmazó – a későbbiek során várható eredménytartalékként szereplő – mérleg szerinti eredményt kell kimutatni.

A 1B941 soron kell kimutatni a számviteli szabályok alapján a visszavásárolt saját részvénynek, visszafizetett szövetkezeti részjegynek az Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba átvezetett visszavásárlási értékét (a jegyzett tőke leszállításáig).

A 1B942 soron a számviteli szabályok alapján a lekötött tartalékba sorolt egyéb tételeket kell kimutatni az előző soron szerepeltett érték kivételével.

A 1B951 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka sorban a számviteli szabályok szerint meghatározott összeg szerepelhet.

A 1B9521-1B953 Értékelési tartalék sorokban a Hpt. által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett, a valós értékelésből származó értékelési tartalékokat kell feltüntetni. A 9521. sorban kell kimutatni a cash-flow fedezeti ügyletek valós értékelési tartalékának pozitív vagy negatív egyenlegét. A 9522. soron kell kimutatni az egyéb egyedi pénzügyi és tőke instrumentumok valós piaci értéken történő értékeléséből származó értékelési tartalékot, így többek között a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapíroknak az 1AB914 Egyéb soron kimutatott pozitív értékelési különbözetéből származó értékelési tartalék összegét. Itt kell kimutatni a valós értékelés módszertanára való átállás, illetve a módszertan alkalmazásának megszüntetése esetén a saját tőkével szemben elszámolandó értékeket. Itt kell megjeleníteni a Hitkr. 9/B. § (5) bekezdése szerinti értékelési tartalékot is.

A 1B953 Értékelési tartalék – egyéb sorban kell kimutatni a Számv. tv. 64. § (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő – a Számv. tv. 27. § (2) és (4) bekezdése szerinti – tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékét meghaladó piaci értékét a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésével azonos összegben.


A 1B96 Általános tartalék sorban a Hpt. 83. §-ában előírt és a számviteli szabályok szerint 2013. december 31-ig megképzett és rendelkezésre álló általános tartalékot kell kimutatni. (Az 1997. január 1-jét megelőzően megképzett és veszteségrendezésre még fel nem használt általános tartalékot továbbra is itt kell nyilvántartani.)

A 1B97 Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) sorba az Eredménykimutatás (2A. tábla) alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A devizaoszlopban nem szerepelhet összeg.) Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek – a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege. Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni. Az év végi végleges adat az éves beszámoló mérleg szerinti (auditált) eredménye.
1C Mérlegtételekhez kapcsolódó tájékoztató adatok A tábla sorai
1C1 Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

1C11 100% alatti nominális tőkegarancia mellett kibocsátott legfeljebb két éves lejáratú saját hitelviszonyt megtestesítő ép állománya
Ezen a soron a saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül azok állományát kell jelenteni, amelyek lejáratkor az eredeti szerződéses összegnél alacsonyabb visszavásárlási értékkel rendelkezhetnek.

1C121-1C125 Visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke
A visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül az intézmény szavatoló tőkéjének pozitív összetevőjét is képviselő értékpapírok névértékét az 1C121-1C124 sorokon, az intézmény szavatoló tőkéjének pozitív összetevőjét nem képviselő egyéb értékpapírok névértékét az 1C125 soron kell szerepeltetni.

1C21-1C24 Központi szerződő féllel szembeni repó követelések és kötelezettségek
Ezeken a sorokon a központi szerződő féllel kötött repóügyletek állományát kell kimutatni. A Belföldi központi szerződő féllel szembeni repó követelés és kötelezettség sorokon (1C21 és 1C23 sorok) az E szektorba sorolt KELER KSZF Központi Szerződő Fél Kft.-vel kötött repóügyletek állományát kell jelenteni. A GMU központi szerződő féllel szembeni repó követelés és kötelezettség sorokon (1C22 és 1C24 sorok) a GMU tagállamokban működő központi szerződő féllel kötött repóügyleteket kell jelenteni. A GMU központi szerződő felekkel történő ügyletkötés feltétele, hogy a hitelintézet a központi szerződő fél tagja legyen, vagyis csak az intézmény tagja lehet ügyfél is. Az euroövezeti központi szerződő felekről egyelőre nem áll rendelkezésre lista, az azonosítása az alapján történik, hogy az adatszolgáltató hitelintézet tagja-e ilyen típusú intézménynek. (Ilyen, a GMU területén működő központi szerződő fél például a Deutsche Börse Group Németországban.) Amennyiben a magyar hitelintézet külföldi anyavállalata GMU központi szerződő féllel leánya nevére köt repóügyleteket, és ez a hazai hitelintézet mérlegében megjelenik, a fennálló állományokat a fenti sorokon kell jelenteni.

1C31-1C34 Belföldi nem pénzpiaci befektetési alapokkal szembeni követelések és kötelezettségek
Ezeken a sorokon az egyéb pénzügyi közvetítők D3 alszektorába sorolt befektetési alapoknak nyújtott hiteleket (1C31 sor), a befektetési alapokkal szembeni repóügyletekből származó követeléseket (1C32 sor) az általuk elhelyezett látra szóló- és folyószámlabetéteket (1C33 sor), valamint lekötött betéteket (1C34 sor) kell jelenteni.

1C411-1C4222 Transzferálható betétek
A transzferálható betét a látra szóló és folyószámlabetétek alkategóriája.
A transzferálható betétek olyan betétek, amelyekről jelentős késedelem, korlátozás vagy büntetés nélkül kérésre közvetlenül fizetések teljesíthetők más gazdasági szereplőknek átutalás, beszedési megbízás, esetleg hitelkártya vagy bankkártya, elektronikus pénz, csekk vagy hasonló általánosan használt pénzforgalmi eszközök révén. Nem tekinthető transzferálható betétnek a csak készpénz felvételére szolgáló betét, vagy az olyan betét, amelyről csak a pénztulajdonos más betétje közbeiktatásával vehető fel készpénz, vagy teljesíthető átutalás.

1C43 Felmondásos betét
Ezen a soron az ún. felmondásos betétek teljes állományát kell jelenteni. A mérlegben a felmondásos betéteket a lekötött betét – rövid soron kell jelenteni a megfelelő szektor szerinti bontásban. Az MNB az e soron jelentett felmondásos betétek szektor szerinti bontásáról további információkat kérhet.

1C51-1C54 Különleges célú gazdasági egységekkel (FVC-kel) kapcsolatos tételek
A különleges célú gazdasági egység (FVC) a D vagy E szektorba tartozó, értékpapírosítást végző pénzügyi közvetítő vállalat. A fenti sorokon az ilyen rezidens és GMU rezidens intézmények által a hitelintézetnél elhelyezett betéteket, valamint az ilyen intézmények által kibocsátott, a hitelintézet
tulajdonában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kell jelenteni. A különleges célú gazdasági egységekről lista készül, amely megtalálható lesz az MNB honlapján közzétett, a 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti technikai segédletben szereplő listában (KCGE lista: Az EU-ban rezidens különleges célú gazdasági egységek listája).

1C61-1C632 Részvények
Az 1C61 soron a visszavásárolt saját részvények, visszafizetett szövetkezeti részjegyek névértékét kell jelenteni abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján kerültek a hitelintézethez. Az 1C621- 1C632 sorokon a 2008. évi CIV. törvény alapján a különleges osztalékelsőbbségi részvény és a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény állománya jelentendő.

1C71-1C78 Egyéb tájékoztató adatok
Az 1C71 Munkáltatói és helyi támogatás állománya sornak kell tartalmaznia a munkáltatók, illetve az önkormányzatok által lakásépítéshez, -vásárláshoz a háztartásoknak nyújtott és a hitelintézet által továbbított hitelek fennálló állományát (nem ideértve a hitelintézet saját dolgozóinak nyújtott hiteleket) nyilvántartási értéken.

Az 1C721-1C722 Ltp-vel kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állománya sorokban a lakás-takarékpénztárakkal kötött szerződéssel rendelkező ügyfelek részére nyújtott azonnali banki hitelek állományát kell feltüntetni könyv szerinti bruttó és nettó értéken. Ezek az állományok az éven túli, lakáscélú hitelek részét képezik, s a hitelnyújtók döntően az 1997-ben megalakult lakás- takarékpénztárak tulajdonosai.

Az 1C731 Egyéb aktív időbeli elhatárolás (1AB911-ből) sorban a felügyeleti mérleg eszköz oldalán az 1AB911 Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen sorból az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat kell kiemelni egy összegben.

Az 1C732 Egyéb passzív időbeli elhatárolás (1B73-ból) sorban a Mérleg forrás oldalán az egyéb passzív elszámolások között a 1B73 sorban kimutatott egyéb passzív időbeli elhatárolások összegét kell kiemelni.

Az 1C74 Látra szóló takarékbetétek összesen sorba a háztartások látra szóló és folyószámlabetétei közül a lakossági látra szóló takarékbetétek állományát kell feltüntetni.

Az 1C76-1C78 sorokon az állami hitelvédelmi program keretében, az Lkkf tv. alapján nyújtott hitelek állományát kell jelenteni eredeti lejárat szerinti bontásban. Ezen a soron nem kell jelenteni a hitelintézet saját hitelvédelmi programjának keretében nyújtott hiteleket.

1C81 Lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek bruttó értéken összesen

Ebben a részben az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, a Jht. alapján lakosságnak nyújtott jelzáloghiteleket, továbbá az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett lakosságnak nyújtott egyéb jelzáloghiteleket kell szerepeltetni. Vagyis az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete
– ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – mellett nyújtott teljes lakossági hiteállományt jelenteni kell a fent megnevezett csoportosítás szerint.

1C811 Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen

Ezen a soron kizárólag a Jht. alapján, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, lakosságnak nyújtott jelzáloghiteleket kell szerepeltetni.

Jelzáloghitelek alatt a tábla ezen szakaszában kizárólag azon – jelzáloglevél fedezetéül felhasználható – hitelek értendők, amelyeket a Jht. által szabályozottan jelzálog-hitelintézetek, vagy ugyanezen törvény jelzáloghitelezésre vonatkozó előírásait betartva hitelintézetek nyújtanak.

1C8111 Lakáscélú jelzáloghitelek
Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.
1C81111 Jelzáloglevél kamattámogatása mellett nyújtott hitelek a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján meghatározott hitelek.

Jelzálog-hitelintézetek és azon hitelintézetek által kitöltendő sor, amelyek jelzálog-hitelintézetekkel konzorciális vagy refinanszírozási konstrukció keretében együttműködnek. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12.§-a alapján meghatározott.

1C81112 Állami kiegészítő kamattámogatású és jelzáloglevéllel finanszírozott kamattámogatásos lakáshitelek kombinációja
Itt az eszköz és forrásoldali kamattámogatás kombinált formájában nyújtott hiteleket kell kimutatni. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott. Jelzálog-hitelintézetek és az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel (konzorciális vagy refinanszírozási konstrukció keretében) együttműködő hitelintézetek által kitöltendő sor.

1C81113 Állami kamattámogatásos jelzáloghitelek 2009. október 1-jétől
Ezen a soron kell jelenteni a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján nyújtható állami kamattámogatású jelzáloghitelek állományát. (2009. október 1-je után folyósított állomány).

1C81114 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek
Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. Azon hiteleket tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra, támogatás nélkül nyújtottak.

1C8112 Általános célú jelzáloghitelek
Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. A nem lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza.

1C81121 Nem lakóingatlan-célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek
Az általános jelzáloghiteleken belül a Jht. alapján lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakóingatlan célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek állományát tartalmazza.
1C81122 Egyéb felhasználásra nyújtott hitelek
Azon jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakás- és egyéb ingatlan célú felhasználáson kívül bármely egyéb célra nyújtottak.

1C812 NEM Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen
Itt a lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek közül azok állománya jelentendő, amelyek a jelzáloghitelek 1C811 Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen sornál leírt fogalomba nem tartoznak bele.

1C8121 Lakáscélú jelzáloghitelek
Azon NEM Jht. alapján nyújtott hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

1C81211 Állami kiegészítő kamattámogatású
Hitelintézetek által NEM Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott.

1C81212 Egyéb eszközoldali kamattámogatású
Ez a sor a hitelintézetek által NEM Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása a költségvetéstől közvetlenül lehívható, de nem a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet
13. §-a alapján meghatározottak. E sorban kell jelenteni a 2001. februárt megelőzően eszközoldali támogatás mellett nyújtott lakáscélú hiteleket.

1C81213 Állami kamattámogatásos jelzáloghitelek 2009. október 1-jétől
Ezen a soron kell jelenteni a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján nyújtható állami kamattámogatású NEM a Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek állományát (2009. október 1-je után folyósított állomány).
1C81214 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek
A hitelintézetek által NEM a Jht. alapján nyújtott azon hiteleket kell itt kimutatni felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra támogatás nélkül nyújtottak. Itt jelentendők a saját dolgozónak nyújtott kamatmentes hitelek is.

1C8122 Általános célú jelzáloghitelek
A hitelintézetek által NEM a Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélra nyújtottak.

1C81221 Nem lakóingatlan-célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek
Ez a sor a NEM a Jht. alapján lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélú, de ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza.

1C81222 Egyéb felhasználás
Itt a bármely célra, jelzálogjog fedezete mellett NEM a Jht. alapján nyújtott hitelek állományát kell szerepeltetni, kivéve a lakáscélú és egyéb ingatlancélú felhasználást.

1C82 Lakosságnak ingatlanfedezet nélkül nyújtott lakáscélú hitelek bruttó értéken összesen
Itt kell jelenteni az ingatlanfedezet nélkül (egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül) nyújtott lakáscélú hitelek állományát felhasználási cél szerint bontva.

1C83 Lakosságnak ingatlanfedezet nélkül, nem lakáscélú felhasználásra nyújtott hitelek bruttó értéken
Itt kell jelenteni az ingatlanfedezet nélkül (egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül) nem lakáscélú ingatlanvásárlásra nyújtott hitelek állományát.

1C91 Folyószámla hitelekből nem kamatozó és kamatozó hitelkártya-követelés
Ezeken a sorokon kell jelenteni szektor szerinti bontásban az 1AB tábla 5511., 5521., 5611., 5621., és
571. sorain jelentett folyószámlahitelek állományából a kamatmentes periódust biztosító kártyahitelek állományát.

A „kamatozó hitelkártya követelés” sorokon kell kimutatni a tárgyidőszak utolsó napján nem kamatmentes periódusban lévő hitelkártya-követelések, a „nem kamatozó hitelkártya követelés” sorokon pedig a tárgyidőszak utolsó napján kamatmentes periódusban lévő hitelkártya követelések jelentés-készítés időpontjában ismert állományát.

1C92 Nyújtott és felvett konzorciális hitelek állománya

Ebben a részben kell kimutatni az 1. melléklet Fogalmak szerint értelmezett konzorciális hitelezési tevékenységből származó követelés és kötelezettség állományát. A nyújtott hitelek között kell jelenteni azokat a kitettségeket, amelyeket a hitelintézet konzorcium keretében helyezett ki – beleértve a másodlagos forgalmazásban vásárolt állományt is –,vagy konzorcium tagjaként nyújtott. A hitelintézet által nyújtott konzorciális hitelek állományát devizabontás nélkül, míg a felvett konzorciális hiteleket deviza- és szektorbontás nélkül egy összegben kell kimutatni.

1C93 Le nem hívott hitelkeret
Ebben a részben a rendelkezésre tartott, de le nem hívott hitelkeretek hó végi állományát kell bemutatni a partner ország- és szektorbesorolása szerint részletezve, devizabontás nélkül.
A nem rulírozó hitelek esetében a törlesztésekkel nem korrigált értéket kell szerepeltetni a táblában. Például: egy ügyfél rendelkezik egy 15 millió forintos hitelkerettel, amiből folyósításra kerül 10 millió forint hitel. Az előírás értelmében a folyósított hitel tőketörlesztése nem növeli a hitelkeret összegét, vagyis csak a törlesztés miatt nem változik a le nem hívott hitelkeret nagysága, az továbbra is 5 millió forint marad.
A rulírozó hitelek tőketörlesztése újra megnöveli, míg a nem rulírozó hitelek tőketörlesztése nem növeli a rendelkezésre tartott, le nem hívott hitelkeret összegét.

A belföldi háztartások és a nem pénzügyi vállalatok esetében biztosítani kell konzisztenciát a negyedéves állományokat tartalmazó táblában jelentett hitelkeret-adatokkal.
1C94 Csoporthoz tartozó belföldi hitelintézetekkel kapcsolatos tételek
Csoport alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 10. pontja szerint definiált csoportot kell érteni.
Ebben a részben a csoportot alkotó szervezetek közül csak a belföldi és GMU hitelintézetekkel kapcsolatos tételeket kell kimutatni könyv szerinti bruttó értéken. A táblában három soron kell szerepeltetni a csoporton belüli tételeket: az 1C941 sor tartalmazza a mérlegben az eszköz oldalon, az 1C942 és 1C943 sorok pedig a mérlegben a forrás oldalon kimutatott állományokat devizabontás nélkül, bruttó könyv szerinti értéken.
1D Eladott eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti – a számviteli mérlegben vevővel szembeni – követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül.

A tábla oszlopai

Külön-külön oszlopban kell kimutatni
a)    a csak visszavásárlási kötelezettséggel,
b)    a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint
c)    a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket.

A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan – a csoportosítás szerint – könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani.
A jelentésben az eladott eszközök értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A tábla sorai

A Saját eszközök sorokban a felügyeleti mérleg 1AB92 Saját eszközök csoportban felsorolt eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét is mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.
A Követelések sorokban kell szerepeltetni a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott valamennyi követelést (a felügyeleti mérleg 1AB5 soraiból).
Az Értékpapír sorokban minden olyan értékpapír eladását fel kell tüntetni, amely nem jelent tulajdoni részesedést. (Itt a felügyeleti mérleg 1AB2 soraiból eladásra került értékpapírokat, kötvényeket kell kimutatni.)
A Befektetés sorokban a tulajdoni jogokat jelentő értékpapírok (részvények), részesedések és más vagyoni érdekeltség eladását kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy azok forgatási, befektetési céllal, vagy vagyoni érdekeltségként kerültek a hitelintézet birtokába.

A táblában könyv szerinti értéken az adott eszköznek a Hitkr. előírásainak megfelelő nyilvántartási értéke értendő. Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni.
Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni. A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.


1E Tranzakciók számításához szükséges adatok

Hitelleírásnak jelentendő – csak ebben a táblában – az előző hónap végén még a mérlegben szereplő, és az adott hónapban leírt hitelkövetelések előző hó végén fennálló könyv szerinti bruttó értéke, valamint az előző hónap végén még a mérlegben szereplő, és az adott hónapban bruttó érték alatt eladott hitelkövetelések előző hó végén fennálló könyv szerinti bruttó értéke és eladási értéke közötti különbözet. A hitelkövetelések közé értendők a valódi penziós ügyletekből származó követelés-sorokon jelentett összegek és a monetáris intézmények által elhelyezett betétek is. A bruttó érték alatt eladott hitelkövetelésekre vonatkozó leírásokat abban a hónapban kell szerepeltetni az
érintett sorokban, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy az ellenérték kifizetésére mikor került sor. Az eladott követeléseket abban az oszlopban kell jelenteni, amelyben eredetileg a mérlegben volt, még akkor is, ha más devizában történt az eladás.

A tábla sorai

Az 1E11-1E156 sorok az egyes szektoroknak nyújtott hitelekre vonatkozó – a kitöltési előírásokban megfogalmazott – hitelleírásokat tartalmazzák szektor szerinti bontásban. Az adott havi leírásadatokat negatív előjellel kell jelenteni. Az 1E141 Háztartásoknak és háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott – fogyasztási hitel sorban jelentendők a folyószámla hitelek leírásai is. Az 1E142 Háztartásoknak és háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott – lakáscélú hitel sorban csak a lakosságnak nyújtott lakáscélú hitelek leírásai jelentendők. Az 1E1432 Önálló vállalkozóknak nyújtott egyéb hitele sorban kell jelenteni az önálló vállalkozók lakáscélú hiteleinek, gépjárművásárlási hiteleinek és egyéb hiteleinek, valamint velük szembeni valódi penziós (és sajátos szállításos repó) ügyletből eredő követelések leírásait.

Az 1E21-1E36 sorokban a hitelintézet által birtokolt részesedésekben, az államháztartás által legfeljebb 2 éves eredeti lejárattal kibocsátott értékpapírok, valamint 2 éven túli eredeti lejáratú értékpapírok könyv szerinti nettó értékében egyik hónapról a másikra bekövetkezett árváltozásokat kell jelenteni, megfelelő előjellel ellátva: amennyiben az értékpapírok és részesedések nettó értéke árváltozás miatt nőtt a hónap során, akkor pozitív, ha csökkent, negatív előjellel kell az összeget szerepeltetni. Az árváltozásnak csak azoknak a tárgyhó végén a mérlegben lévő részesedéseknek és értékpapíroknak a tárgyhó során bekövetkezett árváltozását kell tartalmaznia, amelyek már az előző hónap végén is a hitelintézet tulajdonában voltak. Az előző hó végén és a tárgyhó végén a mérlegben szereplő azonos típusú, de eltérő sorszámú értékpapírok árváltozását nem kell jelenteni. Annak az értékpapírnak az árváltozását sem kell a jelentésben szerepeltetni, amely mind az előző, mind a tárgyhónap végén szerepelt a mérlegben, de a hónap során a hitelintézet eladta és újra visszavásárolta. A devizában denominált értékpapírok árváltozását eredeti devizanemben kell kiszámítani, és a tárgyhavi hivatalos átlagárfolyamon kell forintra átszámítani. A devizában denominált értékpapírok esetében az árváltozás nem tartalmazhatja a devizaárfolyam-változás hatására bekövetkezett átértékelődéseket.

A jelenlegi magyar számviteli gyakorlat szerint az értékpapírok a mérlegben vagy beszerzési értéken maradnak, s csak az értékvesztés-képzés, illetve -visszaírás miatt változik nettó értékük, vagy valós értéken szerepelnek, és az értékelési különbözet alakulásától függően is változik nettó értékük. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézet tulajdonában lévő legfeljebb 2 éves eredeti lejáratú állampapírok és 2 éven túli lejáratú értékpapírok előző hó végén is meglévő állományának értékvesztés- és értékelési különbözet-változása lesz az „árváltozás” miatti állományváltozás. Ha a hitelintézet a hó során nem ad el, illetve nem vásárol értékpapírt, akkor – negyedéves értékvesztés- és értékelési különbözet- változást feltételezve – csak minden harmadik hónapban szerepel majd itt adat, amely értékvesztés- képzéskor negatív, értékvesztés-visszaíráskor pozitív értéket, értékelési különbözet változáskor a változás jellegéből adódóan negatív vagy pozitív értéket vesz fel. Amennyiben a hitelintézet tulajdonában lévő részesedések értékelése azonos módon történik az értékpapírokéval, a számítás módja azoknál is azonos az előzőleg leírtakkal.

Az 1E21 sorban az államháztartás által legfeljebb 2 éves lejáratra kibocsátott értékpapírok állományának árváltozása jelentendő.

Az 1E221-1E2264 sorok a két éven túli lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, az 1E31-1E36 sorok a részvények és egyéb részesedések (ideértve a befektetési jegyeket is) árváltozását tartalmazzák összesen és szektor szerinti bontásban.

Ebben a táblában egyéb pénzügyi vállalatok alatt az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak értendők.


1F Értékpapírosítással kapcsolatos adatok

Értékpapírosítás alatt jelen táblában csak a hagyományos értékpapírosítás értendő, míg az egyéb hitelátruházás magában foglalja a hitelállományok adásvételét is, az EKB előírásainak megfelelően.
A tábla sorai

Az 1F1111-1F2252 sorokon az értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek adott időszaki nettó forgalmát kell jelenteni a következő alábontások szerint:
•    az értékpapírosítás, vagy hitelátruházás érinti-e a mérlegben kimutatott hitelállományt,
•    az értékpapírosításban, vagy hitelátruházásban résztvevő partner,
•    szektor szerinti bontásban.

A nettó forgalmat a tárgyidőszakban értékpapírosított, vagy más módon átruházott hitelek és a tárgyidőszakban szerzett, vagy megvásárolt hitelek különbségeként kell meghatározni.
A nettó forgalom számítása során figyelmen kívül kell hagyni a hazai, valamint az euroövezeti rezidens valamint hazai monetáris pénzügyi intézménynek átadott vagy átvett hiteleket, valamint az intézményi változások során (egyesülés, szétválás , stb.) átadott vagy átvett hiteleket.

Az 1F1111-1F1352 sorokon a hitelállományokra hatással lévő értékpapírosítás vagy más módon történő átruházás, vagy szerzés adott időszaki nettó forgalmát kell jelenteni az értékpapírosításban, vagy hitelátruházásban részt vevő partner, illetve szektor szerinti bontásban.
A hitelállományokra hatással lévő értékpapírosítás, vagy átruházás a mérlegből történő kivezetéssel járó elidegenítéseket, illetve a mérlegben történő nyilvántartásba vétellel, vagy újbóli nyilvántartásba vétellel járó szerzéseket jelenti.

Az 1F211-1F2252 sorokon a hitelállományokra hatással NEM lévő értékpapírosítás vagy más módon történő átruházás adott időszaki nettó forgalmát kell jelenteni szektor szerinti bontásban.
A hitelállományokra hatással nem lévő értékpapírosítás, vagy átruházás alatt azokat az elidegenítéseket, vagy szerzéseket értjük, amelyek nem járnak együtt a mérlegből történő kivezetéssel, vagy a mérlegben történő (újbóli-) nyilvántartásba vétellel.

Az 1F31111-1F31152 sorokon az különleges célú gazdasági egységeken (FVC-n) keresztül értékpapírosított, de a mérlegből nem kivezetett hitelek állományát kell jelenteni szektor szerinti bontásban.

1G Eszköz és forrástételek hóvégi állományának devizaszerkezete (hitelek bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken)

Ebben a táblában a felügyeleti mérleg jelentés tábláinak Egyéb deviza oszlopában szereplő hitel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény és egyéb részesedés, valamint betét és felvett hitel állományoknak, és az egyéb eszközök és források állományának devizanemenkénti részletezését kell jelenteni millió forintra átszámított értéken. Az euróban fennálló állományokat a táblában nem kell jelenteni, mert összegük a mérlegből is megállapítható.

A hitelek, elhelyezett betétek devizaszerkezetét bruttó, az értékpapírokét nettó könyv szerinti értéken kell a táblában szerepeltetni. A hitel és elhelyezett betét soroknak a mérlegben a valódi penziós ügyletekből származó követelések sorokon jelentett összegeket, a betét és felvett hitel állományoknak a mérlegben szereplő (óvadéki és sajátos szállításos) repó ügyletekből származó kötelezettségeket is tartalmazniuk kell.

A tábla sorai

Az 1G1271, 1G1281 és 1G1282 soroknak tartalmaznia kell a GMU monetáris pénzügyi intézményeknek, illetve az egyéb külföldi bankoknak nyújtott hiteleket, valamint a náluk elhelyezett betéteket és a náluk lévő nostro számlákat is. Az 1G2111-1G2192 sorokban a betéteken kívül a felvett hitelek és azok részeként a kapott hátrasorolt kötelezettségek állományának is szerepelnie kell. Az 1G221-1G222 sornak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásával szerzett hátrasorolt kötelezettségeket is tartalmaznia kell. Az 1G31 sorban a mérlegben a befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések, az aktív kamatelhatárolások, az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök, valamint a saját eszközök (visszavásárolt saját kötvények nélkül) sorokban jelentett állományok együttes összegének devizaszerkezetét kell jelenteni. Az 1G32 sorban a mérlegben a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó források, a passzív kamatelhatárolások, valamint az egyéb passzív elszámolások között jelentett állományok devizabontását kell megadni.
E táblában egyéb pénzügyi vállalatok alatt az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak értendők.

A tábla d) oszlopában az egyéb EU tagországok devizáit kell kimutatni. Az ebben az oszlopban jelentett összegek devizánkénti bontásáról negyedév végekre vonatkozóan a 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet szerinti F19, illetve F33 azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblájában kell információt adniuk az adatszolgáltatóknak.

2A Eredménykimutatás

Az irányadó jogszabályok mellett az eredménytétel könyvelésének szabályaira a hitelintézetek számviteli politikája, annak mellékletei és kapcsolódó szabályzatai (pl. fedezetértékelési, befektetési szabályzat) adnak előírásokat, így többek között:
•    a könyvelés dátumára (kötésnapos vagy értéknapos könyvelés);
•    devizában és valutában (a továbbiakban: deviza) keletkeztetett ügylet és tranzakció esetén az alkalmazott átváltási árfolyamra;
•    a forint árfolyamváltozásából származó konverziós és átértékelési eredmény elszámolásának módjára (beleértve a kötésnap és az értéknap közötti árfolyamváltozás elszámolását is);
•    az időbeli elhatárolások alkalmazott módszerére;
•    az értékvesztés és céltartalék-képzés gyakorlatára a minősített állományban bekövetkezett tranzakció esetén;
•    a valós értékelési különbözet elszámolására;
•    a többdevizás pénzügyi műveletek esetén a pozíciós számlák alkalmazására;
•    az előző ponthoz kapcsolódóan az eredményszámlák zárásakor vagy tranzakciónként az egyenlegek, illetve tételek átvezetésére a Tárgyévi eredmény számlára;
•    a multicurrency (vagy szerződés szerint átváltható devizanemű) ügyletek kezelésére a tényleges fennálló árfolyamkockázat tükrében, a pénzügyi teljesítéstől függetlenül;

Az adatszolgáltatás alapja a számviteli szabályokkal összhangban lévő és a hitelintézeti könyvvizsgáló által hitelesített számviteli politika alapján készített eredménykimutatás, függetlenül attól, hogy a fenti sajátosságok miatt az egyes hitelintézeti eredménykimutatások egymástól eltérhetnek.

A felügyeleti eredménykimutatás (a továbbiakban: eredménykimutatás) a Hitkr. 2. mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. (függőleges tagolás) tábla szerkezetét követi. A soroknak a jogszabályéval egyező sorok arab számos, illetve azok részletező kisbetűs tételszámait (a továbbiakban: tétel) a kitöltési útmutató a megnevezések után zárójelben tartalmazza.
A tábla első oszlopában a tárgyhónapra könyvelt, a másodikban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni forintban.

A fő sorok alábontásain belül a következő rendezőelv érvényesül:
•    A kamat és kamat jellegű bevételeket és ráfordításokat fő termékcsoportonként (pénzügyi követelések és kötelezettségek, értékpapírok, származtatott ügyletek) a felügyeleti mérleg szektor bontásának megfelelően kell kimutatni.
•    Az eredménykimutatás a származtatott ügyletek eredménytételeit elkülönítetten tartalmazza. A származtatott ügyletek eredményét az ügylet célja [kamat-, illetve nem kamat-fedezeti és egyéb (kereskedési célú)] és az értékelés jellege (valós értékelésbe vont és valós értékelés alá nem tartozó) szerint kell megosztani. Nettósítás csak abban az esetben lehetséges, ha a könyvelés a számviteli szabályoknak megfelelően nettó módon történik, függetlenül a pénzügyi teljesítés módjától.
•    Az egyéb pénzügyi, befektetési szolgáltatási és egyéb bevételeken és ráfordításokon belül a realizált árfolyamnyereségtől, illetve veszteségtől elkülönítetten jelenik meg a valós értéken történő értékelés szabályai alá tartozó pénzügyi instrumentumok átértékelési nyeresége és vesztesége.
•    Az alábbi tábla az eredménykimutatás meghatározott soraira vonatkozóan jelöli, hogy az adott sort a valós értéken történő értékelést alkalmazó vagy a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó hitelintézeteknek kell-e kitöltenie:

Sorkód

Valós értékelést

Valós értékelést

 

alkalmazó

nem alkalmazó

hitelintézetek

Származtatott ügyletek kamat-, egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredménye, opciók opciós díja

2A01141, 2A01142

nem

igen

2A01143, 2A01144

igen

nem

2A01241, 2A01242

nem

igen

2A01243, 2A01244

igen

nem

2A041121

nem

igen

2A041122

igen

nem

2A041221

nem

igen

2A041222

igen

nem

2A042131

nem

igen

2A042132

igen

nem

2A042133

igen

igen

2A042231

nem

igen

2A042232

igen

nem

2A042233

igen

igen

Valós értéken történő értékelés miatti Értékelési különbözetek

2A04113

igen

nem

2A04123

igen

nem

2A04214

igen

nem

2A04224

igen

nem

•    Az eredménykimutatás 2A08 Értékvesztés, kockázati céltartalékképzés változása sora a Sajátos értékelési szabályoknak megfelelően (Hitkr. 7. melléklet) tartalmazza a követelések és befektetési célú értékpapírok után elszámolt értékvesztés és értékvesztés visszaírás, a kockázati céltartalékképzés és –felhasználás,vagy felszabadítás, illetve az általános kockázati céltartalék felhasználás, vagy felszabadítás tárgyévben elszámolt összegeit, a számviteli szabályok szerinti értékvesztésre és céltartalékképzésre vonatkozó jogszabályi kivételek figyelembevételével.
•    A hitelezési veszteség tárgyévi eredményt érintő sorai a követelés jellegének megfelelő tagolásban jelennek meg az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, az egyéb bevételek és ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások sorokban.

Az eredménykimutatásban alapértelmezésben
•    a bevételek eredményt növelő,
•    a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek (nem kell negatív előjellel ellátni),
•    a céltartalék képzés ráfordításként,
•    a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék csökkenés) bevételként,
•    az értékvesztés elszámolása ráfordításként,
•    az értékvesztés – számviteli szabályok szerinti – visszaírása bevételként szerepel.

Az alapértelmezéstől eltérően negatív előjellel kell ellátni azokat az eredménytételeket, amelyeket a számviteli szabályoknak és az ügylet jellegének megfelelően kell az adott tétel-csoportban kimutatni, függetlenül attól, hogy az a bevételt vagy a ráfordítást csökkenti [lásd a tétel megnevezése előtti (-) jelet], így pl.:

•    A Számv. tv., illetve a Hitkr. előírásainak megfelelően ráfordítás csökkentő tételként kell kimutatni a tárgyévben képzett céltartalék és értékvesztés tárgyévi felhasználását, felszabadítását, illetve visszaírását.
•    A kapcsolódó ügyletek (származtatott ügylethez kapcsolódó alapügylet, alapügylet és annak fedezeti ügylete) valós értéken történő értékeléséből származó értékelési nyereséget és veszteséget ugyanazon tétel-csoportban kell kimutatni bevételt vagy ráfordítást csökkentő tényezőként.
•    A valós értékelésbe vont, fedezeti célú származtatott ügyletek értékelési különbözeten kívüli egyéb bevételét és ráfordítását a fedezett ügylettel azonos tételcsoportban – az alapügylettől elkülönítetten – ráfordítást, illetve bevételt csökkentő tételként kell kimutatni.
•    Ha valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

A tábla sorai

A 2A01 sor Kamatkülönbözet (Hitkr. 2. melléklet, tételszám nélkül) a hitelintézet összes kamat- és kamat jellegű bevételének, illetve ráfordításának az egyenlegét tartalmazza a Hitkr. 10. § (2)-(8) bekezdése szerint, szektoronkénti bontásban. A tőkearányosan kamatozó ügyletek mellett a hozamot árfolyamkülönbözet vagy díj formájában eredményező ügylettípusok közül a kamatok között csak a Hitkr. 10. § (3) bekezdése szerintiek mutathatók ki.

A belföldiektől kapott bevételek és belföldieknek fizetett ráfordítások fő szektorcsoportonkénti alábontása a felügyeleti mérleg szektorbesorolásának megfelelően:
•    Államháztartás (összevontan: Központi kormányzat, TB és Helyi önkormányzat),
•    Monetáris intézmények (elkülönítetten: Jegybank és Egyéb monetáris intézmények),
•    Nem pénzügyi vállalatok (összevontan: Nem pénzügyi vállalatok és Járulékos vállalkozások),
•    Háztartás (elkülönítetten: Lakosság és Önálló vállalkozók),
•    Egyéb belföldi szektorok (összevontan: Egyéb pénzügyi vállalatok – benne Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók – és Háztartásokat segítő nonprofit intézmények).
A külföldiektől kapott bevételeket és külföldieknek fizetett ráfordításokat külön kell részletezni az alábbi bontásban:
•    GMU monetáris intézmények, egyéb külföldi – nem GMU országbeli – bankok
•    GMU nem monetáris intézmények, egyéb külföldi nem bankok.

A kamat jellegű bevételek és ráfordítások között azokat a jutalékokat és díjakat lehet kimutatni, amelyek olyan alapköveteléshez (tőke) kapcsolódnak, amely után kamat is jár, és általában azzal egyidejűleg kerülnek felszámításra. Másik fontos feltétel, hogy a kamat és a kamat jellegű jutalék irányának azonosnak kell lennie. Nem sorolható be a kamat jellegű jutalékok közé az a jutalék, amelyet a Hitkr. 10. § (10) bekezdése az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatások között nevesít.

2A011 sor Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek (Hitkr. 2. melléklet 1. tétel)
Külön-külön kell feltüntetni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből, a hitelintézet tulajdonában lévő értékpapír állományból és elkülönítetten a származtatott ügyletekből származó kamat és kamat jellegű bevételeket, késedelmi kamatokat, továbbá az olyan mérleg alatti tételekhez, pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is kapcsolódik. Kamat jellegű jutalék bevételnek számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltóleszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti határidős, opciós és swap fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt bevétel, a Hitkr.
10.    §-a szerint az értékpapírkölcsön után kapott kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a Hitkr. 16/A §. szerinti sajátos szállításos repó ügyletek után járó kamatok.

2A0111 sor Hitelek, betétek, és egyéb követelések (származtatott ügyletek nélkül)
Ez a sor meghatározóan a hitelintézetekkel – beleértve a konzorciális hitelezést is – [Hitkr. 5. § (3) bekezdés] és ügyfelekkel [Hitkr. 5. § (4)-(7) bekezdés] szembeni követelések után járó bevételeket tartalmazza. Kamat és kamat jellegű bevétel származhat olyan – nem hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben fennálló, az egyéb követelések között kimutatott – kintlévőségekből is, amelyek jogszabály vagy szerződés alapján járnak.

2A0112 sor Értékpapírok (származtatott ügyletek nélkül)
A sor tartalmazza a felügyeleti mérleg eszközei között lévő forgatási és befektetési célú értékpapírokból [Hitkr. 5. § (8) bekezdés] származó kamat és kamat jellegű bevételeket, kibocsátó szektorok szerint részletezve.
Ennek megfelelően – az Számv. tv-vel összhangban – az értékpapír vásárlásnál megfizetett felhalmozott kamatot és az elszámolt kamatbevételt, illetve az értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét összevontan, azaz a tényleges kamatjövedelem összegében kell kimutatni.
A szállításos típusú ügyletek az értékpapír portfolió részét képezik. Az ügylet kamatát és árfolyameredményét az azonnali eladási tranzakcióval azonos módon kell elszámolni. A kamatot ezen a tételen belül, míg az árfolyameredményt az ügylet tárgyát képező értékpapír jellege szerint, azaz befektetési célú értékpapír esetén az egyéb pénzügyi szolgáltatások, forgatási célú értékpapír esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításaként kell kimutatni.
A valós értékelésbe vont értékpapírok felhalmozott, illetve realizált kamatát el kell választani a nettó piaci áron értékelt portfolió piaci értékelési különbözetétől. A kamatot ebben a sorban kell kimutatni.

Megjegyezzük, hogy az értékpapírügylet teljes hozamának számításánál a kamat mellett többek között a vásárolt értékpapírok vételárában, illetve a kibocsátott értékpapírok kibocsátási árában foglalt árfolyamkülönbözetet is figyelembe kell venni, és az ügylet futamideje alatt folyamatosan el kell határolni. Ezek az árfolyameredmények a kamatok között nem mutathatók ki, de az eredményesség mérése érdekében az egyéb pénzügyi szolgáltatások eredménytételein belül külön sorokon jelennek meg.

2A0113 sor Egyéb kamat és kamat jellegű bevételek (származtatott ügyletek nélkül)
Ebben a sorban kell kimutatni többek között a Hitkr. 10. § (2) bekezdés g), h), i) pontja, (3) és (7) bekezdése szerinti bevételi tételeket. Ebben a sorban kell kimutatni azokat a bevételeket is, amelyek a fenti sorokban nem kerültek részletezésre.

2A0114 sor Származtatott ügyletek
Itt kell szerepeltetni a Hitkr. 2. § 19. pontjában meghatározott kamatarbitrázs ügyletek kamatbevételeit és kamatráfordításait. Itt kell kimutatni a Hitkr. 10. § (3) bekezdés szerinti kamatfedezeti célú fedezeti ügyletek kamatként, árfolyameredményként realizált és a jövőben várhatóan realizálódó eredménytételeit, ha a fedezett alapügylet eredménye is kamat- vagy kamat jellegű ráfordítás, illetve bevétel. Az opciós ügyletek besorolásának feltételei a biztos jövőbeni származtatott ügyletekével azonosak.
A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kamatarbitrázs és kamatfedezeti ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség kamat jellegű ráfordítást csökkentő tételként, a veszteség kamat jellegű bevételt csökkentő tételként vagy a kamatbevételt, illetve kamatráfordítást kiegyenlítő tételként kerül elszámolásra.

A valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek esetében a Hitkr. 21-24. § rendelkezései, a valós értékelést alkalmazó hitelintézeteknél a Hitkr. 9/A-9/F. § rendelkezései az irányadók.
A kamatswap (IRS) ügyletek (beleértve a változó kamatot változóra cserélő bázissswap ügyleteket is) kamatbevételének és ráfordításának egyenlegét – ha az bevételi többlet – ezen a soron kell kimutatni [Hitkr. 23. § (6) bekezdése szerint].
A forint és deviza, vagy különböző devizák cseréjére kötött kamatozó devizaswap (cross currency swap – CCIRS) ügyletek kamatbevételét és -ráfordítását a Hitkr. 22. § szerint bruttó módon kell megjeleníteni a kamat és kamat jellegű bevételek és ráfordítások között.
Az értékpapír ügyletekhez hasonlóan a származtatott ügyletek indulásakor a partnerek induláskori nem nulla nettó jelenértékű feltételekben állapodhatnak meg. Ez a díjtétel (up front fee) a kamatok között nem mutatható ki, azt az ügylet futamideje alatt folyamatosan el kell határolni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételével szemben.
A Hitkr. 2. § 32-35. pontjaiban leírt kamatláb-opciós ügyletekhez kapcsolódóan az ügyletek lehívásakor, értékesítésekor realizált eredményt kell kimutatni (a kapott, vagy fizetett opciós díjat az ügylet jellegének megfelelő időpontban és módon a befektetési szolgáltatások eredménytételei között kell kimutatni).

2A012 sor Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások (Hitkr. 2. melléklet 2. tétel)
E tételcsoportban kell kimutatnia a hitelintézeteknek a passzív bankműveletek után elszámolt kamat és kamat jellegű ráfordításokat.
Külön-külön kell feltüntetni a betétek fogadásából és hitelfelvételből, az értékpapír kibocsátási ügyletekből és elkülönítetten a származtatott ügyletekből származó kamat- és kamat jellegű ráfordításokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez, mérleg alatti tételekhez kapcsolódó jutalék ráfordításokat, amelyekhez kamatkiadás is kapcsolódik. Kamat jellegű jutalék ráfordításnak számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti határidős, opciós és swap fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt ráfordítás, a Hitkr. 10. §-a szerint
az értékpapírkölcsön után fizetett kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a Hitkr. 16/A. §-a szerinti sajátos szállításos repó ügyletek után fizetendő kamatok.

2A0121 sor Hitelek, betétek és egyéb kötelezettségek (származtatott ügyletek nélkül)
Ez a sor meghatározóan a hitelintézetekkel – beleértve a konzorciális hitelezést is – [Hitkr. 7. § (1) és
(5) bekezdés] és ügyfelekkel [Hitkr. 7. § (2)-(5) bekezdés] szembeni kötelezettségek után fizetett (fizetendő) kamatokat és kamat jellegű ráfordításokat tartalmazza. Kamat és kamat jellegű ráfordítás származhat olyan – nem hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben fennálló, az egyéb, vagy hátrasorolt kötelezettségek között kimutatott – tartozásokból is, amelyeket jogszabály vagy szerződés alapján kell fizetni.

2A0122 sor Értékpapírok (származtatott ügyletek nélkül)
A Hitkr. 7. § (6) bekezdésben nevesített, kibocsátott értékpapírok után elszámolt kamatráfordítások szektoronkénti alábontása helyett terméktípus szerinti bontást kell alkalmazni.

2A0123 sor Egyéb kamat és kamat jellegű ráfordítások (származtatott ügyletek nélkül)
Ebben a sorban kell kimutatni többek között a Hitkr. 10. § (2) bekezdés g), h), i) pontja, (3) és (7) bekezdése szerinti ráfordításokat, továbbá azokat a ráfordításokat is, amelyek a fenti sorokban nem kerültek részletezésre.

2A0124 sor Származtatott ügyletek
A sor tartalmára a 2A0114 sorban leírtak az irányadók, a nettósításra vonatkozó útmutatások értelemszerű alkalmazása mellett.

2A02 sor Bevételek értékpapírokból – osztalék (Hitkr. 2. melléklet 3. tétel)

A 2A021 sorban [Hitkr. 2. melléklet 3. a) tétel] kell szerepeltetni a forgatási célú részvényekből, részesedésekből származó osztalékot. A 2A022 [Hitkr. 2. melléklet 3. b) tétel] és 2A023 soroknak [Hitkr. 2. melléklet 3. c) tétel] tartalmazniuk kell a befektetési célú részvényekből, részesedésekből származó kapott osztalékot, külön a kapcsolt vállalkozásoktól, külön pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoktól. A besorolást a Számv. tv. rendelkezései alapján kell végrehajtani.

2A03 sor Jutalék és díjeredmény
Itt kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó – nem kamat jellegű – jutalék és díj típusú bevételeket, ráfordításokat, az opciós díj kivételével.

2A031 sor Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek (Hitkr. 2. melléklet 4. tétel)
A tranzakciós illeték áthárított részét – függetlenül az áthárítás módjától -, mint díj és jutalék bevételt a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek soron kimutatott tételekkel együtt kell szerepeltetni.

2A032 sor Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások (Hitkr. 2. melléklet 5. tétel)

A 2A0311 és a 2A0321 Pénzügyi szolgáltatások jutalékbevétele, illetve ráfordítása sorokban mindazokat a jutalék, illetve jutalékjellegű bevételeket, díjakat, valamint költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokból származnak, de nem kamat jellegűek a Hitkr. 10. §
(10)    (11) bekezdésének megfelelően.

A 2A0312 és a 2A0322 sorok a Bszt. szerinti Befektetési szolgáltatásokért kapott (járó) és fizetett (fizetendő) jutalék- és díjtételeket tartalmazzák a Hitkr. 11. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá (2) bekezdésében foglalt részletezésben és tartalommal.

2A04 sor Pénzügyi műveletek nettó eredménye (Hitkr. 2. melléklet 6. tétel)
Ez a blokk tartalmazza az egyéb pénzügyi szolgáltatásból, valamint a befektetési szolgáltatásból származó pénzügyi műveletek nettó eredményét.
Mivel ebben a blokkban sokféle eredménytípus jelenik meg és a hitelintézetek adózás előtti eredményének több mint fele ebből a jövedelemből származik, az alábbi szignifikáns eredménytípusokra kell megbontani a bevételeket és ráfordításokat:
•    realizált, illetve elhatárolt árfolyameredmény (származtatott ügyletek nélkül),
•    származtatott ügyletek realizált, illetve elhatárolt eredménye,
•    valós értéken történő értékelésből származó értékelési különbözete,
•    forgatási célú értékpapírok értékvesztése/értékvesztés visszaírása (csak a befektetési szolgáltatásoknál).

2A041 Egyéb pénzügyi szolgáltatásokból származó eredmény
2A0411 Bevételek – Egyéb pénzügyi szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. a) tétel] 2A0412 Ráfordítások – Egyéb pénzügyi szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. b) tétel] 2A042 Befektetési szolgáltatásokból származó eredmény
2A0421 Bevételek – Befektetési szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. c) tétel]
2A0422 Ráfordítások – Befektetési szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. d) tétel]

A 2A04111 és 2A04121 Egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei és ráfordításai sorokban a Hitkr. 10.
§ (10) és (11) bekezdésben foglaltak az irányadók.

A 2A041111 és 2A041211, illetve 2A041112 és 2A041212 sorokban kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírok, illetve a vagyoni érdekeltségek értékesítéséből származó (valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén azok törlesztéskor, lejáratakor, bevonásakor, részvénnyé történő átváltásakor) realizált bevételeket és ráfordításokat. A Számv. tv. 84. § és a Hitkr. 10. § (10) bekezdése szerint a realizált árfolyameredmény az eladási érték (névérték) és a könyv szerinti érték nyereség- vagy veszteség jellejű különbözete.

A 2A041113 és 2A041213, illetve 2A041114 és 2A041214 sorokban az értékpapírok vételárában, illetve kibocsátási árában foglalt árfolyamkülönbözeteknek az értékpapírok lejáratáig elhatárolt részéből a tárgyidőszakot érintő bevételeket és ráfordításokat tartalmazzák.

A 2A041115 és 2A041215 sorokban a vásárolt követelések értékesítésének nyereségét vagy veszteségét kell kimutatni a Hitkr. 15. § (4) bekezdés szerint, a Hitkr. 9. § (18) bekezdése figyelembevételével. Ennek megfelelően értékesítési nyereségként az eladási értéknek a könyv szerinti értéket, de legfeljebb a vásárolt követelésnek a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékét meghaladó része számolható el. A fennmaradó különbözetet értékvesztés visszaírásként a 2A0821 Értékvesztés visszaírása követelések után soron kell elszámolni. Vásárolt követelések leírásakor a könyv szerinti érték összegében veszteség keletkezik, amelyet a 2A041215 sorban kell kimutatni.

A 2A041116 és 2A041216, illetve a 2A04111 és 2A041217 sorokban kell kimutatni a deviza- és valutaforgalomban, a többdevizás pénzügyi tranzakciókban realizált marzs (marge) és konverziós nyereséget és veszteséget, illetve a devizaeszközök és kötelezettségek forint árfolyamváltozásból adódó átértékelési különbözetének nyereségét, veszteségét.

A 2A041118 sor a tárgyévben megtérült hitelezési veszteségek összegét tartalmazza.

A 2A041119 és 2A041218 Egyéb sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de a Hitkr. 10. § (10)-(13) bekezdése szerint az egyéb pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül számolandók el.

2A04112, 2A04122 Származtatott ügyletek

Két típusú eredményt kell ezekben a sorokban feltüntetni a Hitkr. 10. § (11) bekezdése szerint:
•    a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti célra kötött határidős, opciós, valamint swap ügyletek üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető nyereségéből, illetve veszteségéből származó bevétel, illetve ráfordítás összegét, ha az általa fedezett alapügylet (nem kereskedési célú alapügylet) eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra, továbbá
•    a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a nem kamatfedezeti célú egyéb fedezeti célra kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereséget az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításait csökkentő tételként, a veszteséget az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit csökkentő tételként.

2A04113, 2A04123 Értékelési különbözet

A Hitkr. 9/B. § (6)-(8) bekezdése szerint a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt saját és vásárolt követelések, és a (14) bekezdésében foglalt értékpapír kölcsön miatt fennálló kötelezettségek
és a hozzájuk kapcsolódó származtatott ügyletek valós értékelése során elszámolt értékelési különbözeteket a pénzügyi szolgáltatásból származó egyéb bevételek és ráfordítások között kell kimutatni az eredménykimutatásban felsorolt részletezésben és módon.

2A042 sor Befektetési szolgáltatásokból származó eredmény a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységek (kereskedési célú tevékenységek) eredménytételeit tartalmazza a Hitkr.
11.    § (1) bekezdése szerint.

2A0421 Bevételek – Befektetési szolgáltatások (kereskedelmi tevékenység) 2A042141 Ráfordítások – Befektetési szolgáltatások (kereskedelmi tevékenység)

2A04211 és 2A04212 sorokra a Hitkr. 11. § (1) bekezdés c) pontja első részében foglaltak az irányadók.

A 2A042111 és 2A042211 sorokon az értékpapírok értékesítéséből származó realizált árfolyamnyereséget, árfolyamveszteséget kell kimutatni.

A 2A042111 soron kell kimutatni a valós értékelés alá eső kamatozó értékpapírok kamatának aktív időbeli elhatárolását, a valós értékelés értékelési különbözetétől elkülönítetten.

A 2A042112 és 2A042212 Egyéb sorokon az egyéb kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumok (származtatott ügyletek kivételével) realizált (vagy várhatóan realizálódó) ügyleteinek lejárata, futamidő előtti lezárása, eladása, érvényesítése során realizált bevételeket, ráfordításokat kell kimutatni.

A 2A04212 Forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása és a 2A04222 Forgatási célú értékpapírok értékvesztése sorokon a tárgyidőszakban megképzett értékvesztés és értékvesztés visszaírás összegét kell szerepeltetni. Évközi visszaírás esetén a 2A04222 sor értékét kell csökkenteni.

A 2A04213 és a 2A04223 Származtatott ügyletek soron a Hitkr. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerint egyrészt
•    a saját számlára, kereskedési célra (nem fedezeti célra), vagy kereskedési célú alapügylet fedezete céljára kötött határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás üzleti évben elszámolható összegét kell kimutatni (fedezeti ügylet esetében feltéve, hogy az alapügylet eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra),
•    másrészt itt kerül elszámolásra a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kereskedési célú alapügylet fedezetére kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség a kereskedési tevékenység ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség a kereskedési tevékenység bevételeit csökkentő tételként.

A Hitkr. 9/C. § (10) bekezdése szerint a kereskedési célú kamatswap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét – jellegétől függően – bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni az aktív vagy a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A Hitkr. 9/C. § (11) bekezdése szerinti ügyleteknél ez a módszer nem alkalmazható.

A 2A042133 és a 2A04224 Értékelési különbözet sorok tartalma és annak alábontása egyrészt a Hitkr. 11. § (12) bekezdésen alapul, másrészt itt kell kimutatni a Hitkr. 9/C. § (10) bekezdése szerint a kereskedési célú kamatswap ügyletek hátralévő kamatkülönbözeteinek figyelembevételével meghatározott valós értékelési különbözetet – jellegétől függően – bevételként vagy ráfordításként.

A 2A05 Egyéb eredmény (a Hitkr. 2. melléklet függőleges tagolású Eredménykimutatás I. 7. és 10. tételeinek az egyenlege)

A 2A051 Egyéb bevételek üzleti tevékenységből (Hitkr. 2. melléklet 7. tétel) és 2A052 Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből sorokat (Hitkr. 2. melléklet 10. tétel) meg kell bontani a
2A0511 Bevételek – nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás [Hitkr. 2. melléklet 7. a) tétel]
2A0521 Ráfordítások – nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás [Hitkr. 2. melléklet 10. a) tétel]
2A0512 Egyéb bevétel [Hitkr. 2. melléklet 7. b) tétel]
2A0522 Egyéb ráfordítás [Hitkr. 2. melléklet 10. b) tétel]
sorokra a Számv. tv. 77. § (1) bekezdése és 81. § (1) bekezdése szerinti tartalommal.

A 2A0511 és 2A0521 sorokon belül elkülönítetten kell kimutatni a lízingbe adott eszközök eredményét, a 2A05111 soron a lízingbe adott eszközök kamat és ÁFA nélküli értékét, a 2A05211 soron a lízingbe adott eszközök könyv szerinti értékét.

A 2A05112 és 2A05212 sorokon a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és a Számv. tv. 77. § (1) bekezdése és 81. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek közé nem tartozó – eseti jelleggel vagy rendszeresen végzett – tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között [Hitkr. 11.

A 2A0512 és 2A0522 Egyéb bevételek és ráfordítások sorokon belül tételesen ki kell mutatni:

a 2A05121 és 2A052201 sorokon a Saját követelés értékesítés bevételét és a Saját követelés könyv szerinti értékét leíráskor, értékesítéskor a Hitkr. 15. § (3) bekezdése szerint, a Hitkr. 9. §
(18) bekezdésének figyelembevételével;

a 2A05122 és 2A052202 sorokon a saját készletértékesítés, valamint az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítésének eredmény-elszámolását;

a 2A052203 soron az immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolása miatti ráfordításokat a Számv. tv. 53. §-a szerint;

a 2A05123, illetve 2A052204 sorokon a saját készletek értékvesztését, illetve annak visszaírását kell kimutatni. Évközi visszaírás esetén a 2A052204 sor értékét kell csökkenteni;

a 2A05124 és 2A052205 sorokon a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak értékesítésekor elszámolt bevételeket és ráfordításokat kell kimutatni;

a 2A05125 és 2A052206 sorokon a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak minősítése alapján elszámolt értékvesztést, illetve annak visszaírását az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni a Hitkr. 13. § (4) bekezdése szerint. Évközi visszaírás esetén a 2A052206 sor értékét kell csökkenteni;

a 2A05126, 2A05127, 2A052207, 2A052208 sorokon az Egyéb céltartalékok, azon belül elkülönítetten a származtatott ügyletek céltartalék képzését, felhasználását, felszabadítását kell bemutatni. A származtatott ügyletek egyéb céltartaléka a piaci és a kötési érték különbözetét tartalmazza a nem valós értékelés alá eső, nem fedezeti célú ügyletek esetében, beleértve az opciót. Ebbe a kategóriába sorolandók a Számv. tv. 41. §-a szerint képzett céltartalékok, amelyek nem a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő tevékenységeihez kapcsolódnak, így például végkielégítés, amelyre a fedezet még nem áll rendelkezésre, vagy a várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (pl. átszervezési költségekre) képzett céltartalékok).

A 2A052209 Ráfordítások terhére elszámolt adók soron kell kimutatni a helyi önkormányzatok által kivetett – a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható
– adók (pl. iparűzési adó, építményadó, kommunális adó) értékét. A hitelintézet által fizetett (fizetendő) tranzakciós illetéket is itt kell kimutatni, a Számv. tv. 81. § (4) bekezdés c) pontjának megfelelően.

A 2A05128 és 2A052210 Egyéb sorokban a külön soron nem kiemelt bevételeket és ráfordításokat kell kimutatni. A jelentősebb tételek a következők:
•    a Különadó tv. 4., §-a alapján a hitelintézetek által fizetendő járadékok, a 4/A. §-a szerint a pénzügyi szervezetek által fizetendő különadó összege és a 4/B §-a szerint a hitelintézetek által fizetendő hitelintézeti különadó összege;
•    adóssal szemben indított felszámolási eljárás és bírósági perek megelőlegezett költségeként a felszámolónak, a végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett összegek és ezek utólagos megtérülése;
•    kapott és kifizetett (fizetendő) bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, káreseményhez kapcsolódó kapott összegek, amelyek nem tartoznak az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei és ráfordításai közé;
•    cégvásárlás esetén a Számv. tv. 45. §-a szerint halasztott bevételként kimutatott negatív üzleti vagy cégértéknek az egyéb bevételekkel szembeni megszüntetése (a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt, függetlenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult);
•    A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott kötött segélyhitelekhez kapcsolódóan a központi költségvetésből adományelemként járó, állammal szembeni követelés összege egyéb bevételként, a kötött segélyhitel követelés – névleges tőkeértékének a hitelfelvevő által vissza nem térítendő – adományelem része egyéb ráfordításként;

A 2A052210 Egyéb soron az 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott támogatások közül az a) és b) pont szerinti támogatások központi költségvetéstől igényelt (járó) összegét a Hitkr. 11. § (7a) bekezdése alapján hitelezési veszteség megtérüléseként, azaz csökkentő tételként, negatív előjellel kell kimutatni.

A devizakölcsöntv. 2/A. § (1) bekezdése alapján, a Különadó tv. 4. § (5) és (6) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően a pénzügyi intézmény által a központi költségvetésnek fizetendő járadékot ugyancsak ezen a soron kell szerepeltetni.

A 2A0522101 sorban külön ki kell emelni a pénzügyi szervezetek különadójának és a hitelintézeti különadónak az összegét.

2A06 Általános igazgatási költségek (Hitkr. 2. melléklet 8. tétel)
Ebben a tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet működésével (pénzügyi és befektetési szolgáltatásával) kapcsolatos összes általános, banküzemi költséget (az aktívált saját teljesítmények itt nem szerepelhetnek1).

A 2A061 személyi jellegű ráfordítások [Hitkr. 2. melléklet 8. a) tétel] soron belül elkülönítetten kell kimutatni a bérköltségeket (2A0611) [Hitkr. 2. melléklet 8. aa) tétel], a személyi jellegű egyéb kifizetéseket (2A0612) (Hitkr. 2. melléklet 8. ab) tétel) és a bérjárulékokat (2A0613) [Hitkr. 2. melléklet 8. ac) tétel].

A 2A062 egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű ráfordítások) soron [Hitkr. 2. melléklet 8. b) tétel] belül részletezni kell a fizetett bérleti díjakat, a számítástechnikai költségeket, szakértői díjakat, marketing költségeket.

A 2A0625 egyéb soron a máshol nem nevesített költségeket kell szerepeltetni.

2A07 Értékcsökkenési leírások (Hitkr. 2. melléklet 9. tétel)
Ez a tételcsoport az immateriális javak, tárgyi eszközök után – a számviteli szabályok szerint – költségként elszámolt terv szerinti és azonnal elszámolható értékcsökkenési leírásokat foglalja magában.

2A08 Értékvesztés és kockázati céltartalékképzés változása (Hitkr. 2. melléklet 11., 12., 12/A, 13., 14. tétel)
A Hitkr. 11. § (8) és (9) bekezdése szerint ebben a csoportban a saját és vásárolt követelések, befektetési célú értékpapírok, valamint vagyoni érdekeltségek értékelése kapcsán elszámolt értékvesztéseket és visszaírásokat, illetve csak a függő és jövőbeni kötelezettségekre elszámolt kockázati céltartalék képzéséből és felhasználásából, illetve felszabadításából adódó eredményt kell

2A09 Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye (Hitkr. 2. melléklet 15. tétel)
Ez a sor a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos összes eddigi bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét – nyereségét, illetve veszteségét – mutatja.

Ebből:


PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYE:
2A091= 2A011-2A012+2A02+2A031-2A032+2A04+2A0512-2A0522-2A06-2A07-2A08
NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYE:
2A092= 2A0511-2A0521

2A10 Rendkívüli eredmény (Hitkr. 2. melléklet 18. tétel)
Itt kell közölni a számviteli szabályok szerint elszámolt, rendkívülinek minősített bevételeket [Számv. tv. 45. §-a, 86. § (3) és (5) bekezdése] és ráfordításokat [Számv. tv. 33. §-a, 86. § (6)-(9) bekezdése]. Az itt szereplő tételeket a szöveges tájékoztatóban fel kell sorolni, és be kell mutatni a hozzájuk kapcsolódó – az eredménykimutatás más részeiben megjelenő – értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék változásokat is.
Rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a behajthatatlannak nem minősíthető – szerződésmódosítás alapján – elengedett saját, illetve vásárolt követelések összegét. A rendkívüli bevételek és ráfordítások között jelennek meg többek között az ellentételezés nélküli tartozásátvállalások, a térítés nélküli (visszaadási kötelezettség nélküli) eszköz átadások vagy átvételek, a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak, a visszafizetési kötelezettség nélküli végleges pénzátadások [a Számv. tv. 81. § (2) bekezdés c) pontja kivételével] miatti eredményelszámolások.
2011. évtől a 2A1011 és 2A1022 sorok tartalma kiegészül a Számv. tv. 86. § (3) bekezdés i) pontjában, illetve a Számv. tv. 86. § (6) bekezdés c)-f) pontjaiban leírt eredménytételekkel.
A 2A1013 és 2A1024 sorok tartalma kiegészül a Számv. tv. 86. § (7) bekezdés c) pontjában leírt eredménytételekkel.

2A11. Adózás előtti eredmény (Hitkr. 2. melléklet 19. tétel)
Ez a sor tartalmazza a hitelintézeti tevékenységből, működésből eredő összes, tárgyévben elszámolt bevétel, ráfordítás és költség egyenlegét, azaz a Szokásos (üzleti) tevékenység eredményének és a Rendkívüli eredménynek az összegét.

2A12 Adófizetési kötelezettség (Év közben adóelőleg) (Hitkr. 2. melléklet 20. tétel)
Év közben e soron a havi eredménykimutatásban a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).
Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekbe azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – az előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell. Az adófizetési kötelezettségből külön ki kell emelni a hitelintézeti különadó értékét.
Az évközi auditált jelentésben az adófizetési kötelezettséget és a hitelintézeti különadót ugyanilyen módon kell kimutatni.
Az év végi auditált jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével. Az adófizetési kötelezettségből külön ki kell emelni a hitelintézeti különadó értékét az alábbiak szerint:

2A121 Hitelintézeti különadó
Év közben – az évközi auditált jelentés kivételével – ebben a sorban csak decemberre vonatkozóan kell jelenteni a jelentésben a hitelintézeti különadót, a Különadó tv. 4/B. § szerint. Ekkor még a hitelintézeti különadó az előzetes adózás előtti eredmény alapján számítandó. Az év végi auditált jelentésben a hitelintézeti különadót a Különadó tv. 4/B. § (4) bekezdésének megfelelően szintén ezen a soron kell szerepeltetni, de már az auditált eredmény alapján számolva. Amennyiben a hitelintézet a számviteli eredménykimutatásban már év közben kimutatja a hitelintézeti különadót, ennek hatását év közben a felügyeleti eredménykimutatásban a 2A0522101 Pénzügyi szervezetek különadója sorban kell jelenteni. Így a decemberre vonatkozó jelentés, az évközi auditált jelentés és az év végi auditált jelentés kivételével a sor értéke 0 (nulla).

2A13 Adózott eredmény (Hitkr. 2. melléklet 21. tétel)
A sor tartalmában csak az auditált év végi jelentésben egyezik meg a Hitkr. 2. mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 21. sorával, tekintettel a felügyeleti eredménykimutatás azon korlátozására, hogy év közben csak a befizetett adóelőleget lehet szerepeltetni az adózott eredmény kiszámításánál. December végén a felügyeleti és a számviteli adózott eredmény közel azonos nagyságrendű az év végi adófeltöltési kötelezettség és a várható adófizetési kötelezettség szerepeltetése miatt.

2A14 sor Általános tartalék felhasználása (Hitkr. 2. melléklet 22. tétel)
Itt kell feltüntetni a Hpt., illetve a Hitkr. által előírt, az adózott eredmény terhére – az osztalék, illetve részesedés kifizetése előtt – megképzett általános tartalék összegét, valamint az általános tartaléknak
–    a Hpt., illetve a Hitkr. által előírt – a hitelintézet tevékenységéből adódó veszteség rendezésére igénybe vett értékét.

2A15 sor Eredménytartalék igénybevétele osztalékra és részesedésre (Hitkr. 2. melléklet 23. tétel) Itt kell szerepeltetni az előző években felhalmozott eredménytartalékból a részvényesek osztalékára, részesedésére történő felhasználást.

2A16 sor Jóváhagyott osztalék és részesedés (Hitkr. 2. melléklet 24. tétel)
Itt kell feltüntetni az év végi nyereségből a részvényesek osztalékára, részesedésére történő kifizetés összegét, ebből külön soron is kimutatva a kapcsolt vállalkozásnak, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak fizetett osztalék, részesedés összegét. (A kiemelt sorok a Számv. tv.- nek megfelelően nem tartalmazzák a természetes személyeknek történő osztalékfizetés összegét.)

2A17 sor Mérleg szerinti eredmény (Hitkr. 2. melléklet 25. tétel)
Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie az 1B Felügyeleti mérleg (Források) tábla 1B97 Mérleg szerinti eredmény során jelentett adattal.
Év közben a hitelintézet főkönyvi adatain alapuló, a Hitkr. 12. § (2) bekezdésének megfelelően havonta lezárt eredményének – a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének – ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).
Az előzetes decemberi eredmény kiszámításánál a bevételek és ráfordítások számbavételénél az adott pénzügyi helyzetnek megfelelően a jogszabály által előírt tartalékokat el kell számolni, és a kiszámított adófizetési kötelezettség összegét kell figyelembe venni.
A végleges decemberi jelentésnél az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a mérleg szerinti eredményt.

Tájékoztató adat

2A18 Évközi számított adófizetési kötelezettség
Ezen a soron kell kimutatni a számított adófizetési kötelezettség összegét. Az adóalap korrekciós tételek hatását és az adófizetési kötelezettséget módosító egyéb tényezőket figyelembe lehet venni. A január 1-jétől halmozott érték [b) oszlop] minden negyedév végén megegyezik a negyedévente az MNB felé jelentendő 2C tábla 2C81 sor c) oszlopában szereplő értékkel.


2C Eredményadatok részletezése

A tábla a 2A Eredménykimutatás egyes kiemelt jelentőségű, vagy számvitelileg összetettebb soraira vonatkozóan tartalmaz kiegészítő, részletező adatokat.

A tábla oszlopai
Ha az ügylet eredményének összetevői tisztán bevételi vagy ráfordítás tételek, akkor az a) Bevétel vagy Ráfordítás oszlopban kell az adatot kimutatni.
Ha az eredménytípusokat az ügylet futamidején átívelő teljes összegükben az állomány bruttó és a nettó értékének különbözeteként lehet meghatározni, akkor a b) Bruttó vagy teljes érték oszlopban a 1AB Felügyeleti mérleg szerinti bruttó értéket kell megadni. A Teljes érték a 2C101, 2C102 sorokra értelmezendő, ahol a Bruttó fogalom számvitelileg nem értelmezhető. A c) Könyv szerinti (nettó) érték oszlopban az 1AN Felügyeleti mérleg szerinti nettó értékeket kell kimutatni.

A tábla sorai
2C1 Hitelezési veszteség

A hitelezési veszteség (2C101 sor) a befolyt ellenérték és kintlévőség bruttó értékének különbözete.
A hitelintézet a várható hitelezési vesztesége fedezetére értékvesztést vagy céltartalékot képez (2C102) és ezzel csökkenti a nemteljesítés bekövetkezésének évét terhelő veszteséget.

A 2C11 – 2C15 részletező sorokban a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerint behajthatatlannak minősített saját és vásárolt követelések – beleértve a Hitkr. 2. § 29. pontja szerint a vásárolt követeléssel azonosan kezelt követeléseket is – leírása vagy értékesítése, valamint a Számv. tv. 86. § szerint behajthatatlannak nem minősíthető követelések térítés nélküli elengedése miatti teljes hitelezési veszteség összegét bontják összetevőkre az eredménykimutatás egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, az egyéb bevételek és ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások soraihoz kapcsolódóan.

A 2C102 sorban a tábla 1. pontjában érintett állományokra képzett, a leírást, végleges értékesítést, vagy elengedést megelőzően az előző évek eredményéből vagy tárgyévben képzett értékvesztés teljes összegét kell kimutatni.

A további adatszolgáltatásokra a Hitkr. 11. § (7) bekezdés és a 15. § (3)-(5) bekezdések rendelkezései vonatkoznak.

2C11és 2C13 sorokban a Behajthatatlannak minősített vásárolt, illetve saját követelésekből a leírt vagy véglegesen eladott állomány leírás vagy értékesítés előtti bruttó (teljes fennálló) értékét és könyv szerinti (nettó) értékét kell kimutatni.
Az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt vagy véglegesen eladott összes tőkekövetelések (beleértve az értékpapírokat és a nem értékpapír részesedéseket is) bruttó [b) oszlop] és nettó értékét [c) oszlop] Nem pénzügyi vállalatok, Háztartások, Külföld és Egyéb szektorbontásban kell részletezni a 2C111-2C114, illetve a 2C131-2C134 sorokban. Az eladott követelésekhez kapcsolódó, a nullás számlaosztályban nyilvántartott követelések leírását itt nem kell szerepeltetni a többszörös számbavétel elkerülése érdekében. A 2C111–114 és 2C131-134 részletező sorok nem tartalmazhatják az ezen szektorokhoz kapcsolódó kamat és kamat jellegű követeléseket. Ezeket a kamatköveteléseket összevontan a 2C115 és 2C135 Leírt kamatkövetelések soron kell jelenteni.
A 2C115 és 2C135 Leírt kamatkövetelések soron egy összegben kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve egyéb okból leírt, a leírás előtt a rövid lejáratú hitelek között nyilvántartott, 1996. január 1-jét megelőzően keletkezett lejárt kamat- és kamat jellegű jutalék összegét.

A 2C12, 2C14 sorokban a Véglegesen eladott, behajthatatlannak minősített vásárolt, illetve saját követelések eladási értékét kell kimutatni.
Az eladott kihelyezéseket attól a hónaptól kell szerepeltetni a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy ellenértékük kifizetésére mikor került sor.
Itt is külön kell kimutatni az adott év során a tárgyhó végéig – az eladás előtt a rövid lejáratú hitelek között szerepelt – véglegesen eladott kamat- és kamat jellegű jutalékkövetelések összegét.

A 2C15 soron a Behajthatatlannak nem minősíthető, elengedett követelések bruttó (teljes fennálló) értékét és könyv szerinti (nettó) értékét kell kimutatni.
Az elengedett kihelyezéseket attól a hónaptól kell szerepeltetni a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva és külön a kamatot, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből.

A 2C1 Hitelezési veszteség szakaszban a devizahitelesek védelme érdekében hozott, a Devizakölcsöntv.-ben foglalt kormányzati intézkedésekből származó hitelezési veszteséget nem kell kimutatni.

2C2 Saját érdekeltségnek véglegesen eladott kihelyezések

A véglegesen eladott összes kihelyezés közül azokat kell bruttó értéken és könyv szerinti nettó értéken [2C21 sor b) és c) oszlop), illetve eladási értéken [2C22 sor b) oszlop] kimutatni (január 1-jétől a tárgyhó végéig), amelyeket a hitelintézet saját érdekeltségének értékesített. Saját érdekeltségnek az
a vállalkozás számít, ahol a hitelintézet a vagyoni vagy a szavazati jogoknak legalább tíz százalékát birtokolja.

2C3 Befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal kötött ügyletek eredménye

A kimutatás célja a Hpt. 6. § (1) bekezdés 6. pontja szerint befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal – ezen belül a kapcsolt vállalkozásokkal – lebonyolított ügyletek, tranzakciók és egyéb műveletek jövedelemáramlásainak kimutatása. A táblaszakasz a hitelintézet kétirányú (tulajdonosi és befektetési) – és az átlagos piacitól eltérő kockázatú – kapcsolatából származó eredményét emeli ki az összes kamat és kamat jellegű, továbbá nem kamat jellegű eredményéből.
[A kapcsolt vállalkozás a Számv. tv. szerint meghatározott fogalom.]

2C31 Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek eredménye

Itt kell feltüntetni a hitelintézetnek azokkal a vállalkozásokkal kötött ügyleteiből, befektetéseiből, pénzügyi és egyéb tranzakcióból, kockázatvállalásaiból származó bevételeket (2C311) és ráfordításokat (2C312), amelyeknek a hitelintézet egyszerre tulajdona és ügyfele és a vállalkozás a hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A tulajdonosi kapcsolatokból származó, a negyedév folyamán elszámolt bevételekből, illetve ráfordításokból és költségekből külön ki kell emelni és kimutatni a kapcsolt vállalkozástól származó kamat- és kamat jellegű (2C31111 és 2C31211), valamint a nem kamat jellegű eredménytételeket (2C31121 és 2C31221).

2C32 Befektetésekhez kapcsolódó ügyletek eredménye

Itt kell feltüntetni a hitelintézetnek azokkal a vállalkozásokkal kötött ügyleteiből, befektetéseiből, pénzügyi és egyéb tranzakcióból, kockázatvállalásaiból származó bevételeket (2C321) és ráfordításokat (2C322), amelyekkel a hitelintézet egyszerre tulajdonosi és ügyfélkapcsolatban van és hitelintézet a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A befektetési kapcsolatokból származó, a negyedév folyamán elszámolt bevételekből, illetve ráfordításokból és költségekből külön ki kell emelni és kimutatni a kapcsolt vállalkozástól származó kamat- és kamat jellegű (2C32111 és 2C32211), valamint a nem kamat jellegű eredménytételeket (2C32121 és 2C32221).

2C4 Bevételek értékpapírokból-osztalék

A 2C41 és 2C42 sorokban az eredménykimutatás 2A02 Bevételek értékpapírokból-osztalék sorának összesen adatait kell részletezni belföldiektől és külföldiektől kapott (járó) osztalékbevételek bontásban.

2C5 Kamattámogatások

A 2C5 részletező soraiban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben nevesített kamattámogatásokat kell kimutatni, eredményszemléletben. Az adatszolgáltatásnak nem részei a jogosultak által közvetlenül (nem hitelintézeten keresztül) igénybevett támogatások (pl. fiatalok otthonteremtési támogatása).
A 2C51 Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. §-a alapján az államtól 2009. július 1-jéig kötött szerződésekre kapott kamattámogatást kell jelenteni.
A 2C52 Kiegészítő kamattámogatás sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. és 14. §-a alapján az államtól 2009. július 1-jéig kötött szerződésekre kapott kiegészítő kamattámogatást kell jelenteni.
A 2C53 Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 15. §-a alapján az államtól 2009. július 1-jéig kötött szerződésekre kapott kamattámogatást kell jelenteni.
A 2C54 Lakóházfelújítási és víziközmű kamattámogatás sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet
16. §-a alapján az államtól kapott kamattámogatást kell jelenteni.
A 2C55 Kamattámogatás települési önkormányzatok részére sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 22. §-a alapján az államtól kapott kamattámogatást kell jelenteni.
2C6 Kamat jellegű bevételek és ráfordítások

A 2C6 sor alábontó sorai az eredménykimutatás 2A011 Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek és 2A012 Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások kamat jellegű tételeinek nem teljeskörű részletezésére szolgál.
A 2C61 Rendelkezésre-tartási díjbevételek sorban azok a tételek jelennek meg, amelyeket az ügyfél fizet a hitelszerződésben meghatározott hitelkeretnek a hitelintézet által rendelkezésre tartott, az ügyfél által igénybe nem vett része után a rendelkezésre tartási időszakra vonatkozóan.
A 2C62 Kezelési költség sorban a szerződéskötésért és a hitel kezeléséért felszámított – általában egyszeri – költség összegeket (ún. adminisztrációs díjat vagy költségáltalányt) kell kimutatni.
A 2C63 Egyéb, hitelezéssel összefüggő bevételek sor jellemzően a hitelszerződés futamidő alatti módosításáért felszámított – számos esetben egyszeri – díjtételeket tartalmazza, így többek között a hitelkeret-beállítási díjat, hitelfolyósítási díjat, a szerződésmódosítási díjat, előtörlesztési díjat.
(A hitelnyújtással, illetve hitelfelvétellel összefüggésben felmerült egyéb díjakat, így különösen a hitelbírálati díjat, garanciadíjat, ügynöki jutalékot a pénzügyi szolgáltatások eredménytételei között, a földhivatali eljárási díjat, felszólító levél díját, közjegyzői díjat általános igazgatási költségek között, egyéb igazgatási költségként kell elszámolni. Ha az ilyen címen kifizetett díjakat a pénzügyi intézmény az ügyfél felé tovább felszámítja a pénzügyi szolgáltatási díjakba beépítve, akkor az így felszámított díjbevételek egyéb pénzügyi szolgáltatási díjbevételnek minősülnek.)
A 2C64 Faktoring és váltóleszámítolás díj- és kamatbevétele sor tartalma Hitkr. 10. § (3) bekezdése és 17. § (5)-(9) bekezdése szerint a váltóleszámítolási díj, illetve faktorálási díj, amely egyrészt a faktordíj (a követelés kiegyenlítésének idejére számított diszkontált kamat összege), a másrészt a megvásárolt követelés összege után felszámított egyszeri kezelési költség.
A 2C65 Kamatmentesen nyújtott hitel, kölcsön után kapott kezelési költség sorba a Hitkr. 10. §
(2) bekezdés i) pontjának megfelelően a kamatmentes hitel kezelési költségét kamat jellegű bevételként kell elszámolni, ha az üzletszabályzat szerint annak tartalma kamat. Ide sorolható a kamatmentes dolgozói hitel kezelési költsége is.
A 2C66 Értékpapírkölcsön után kapott kölcsönzési díjak és a 2C67 Értékpapírkölcsön után fizetett kölcsönzési díjak sorban a Hitkr. 16. § (6) bekezdés ad) és bd) alpontja szerinti eredménytételeket kell kimutatni egyéb pénzügyi, vagy befektetési szolgáltatási eredménytételként.
A 2C68 Exporttal kapcsolatos Kötött Segélyhitelezés bevétele és a 2C69 Exporttal kapcsolatos Kötött Segélyhitelezés ráfordítása sorban a Hitkr. 10. § (7) bekezdése szerinti eredménytételeket kell kimutatni a jogszabályban leírt elszámolási módon.

2C7 Közvetített szolgáltatások

A közvetített szolgáltatás fogalmát a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 1. pontja határozza meg.
A 2C71 Bevételek soron azokat a hitelintézetnek járó (pl. az ügyfélnek, ügynöknek, stb.) továbbszámlázott szolgáltatásokat kell kimutatni, amely mögött – részben vagy egészben – közvetített szolgáltatást tartalmazó ráfordítást számolt el a hitelintézet.
A 2C72 Ráfordítások soron azokat a hitelintézetet terhelő (pl. az anyavállalatnak, stb.) továbbszámlázott szolgáltatásokat kell kimutatni, amely mögött – részben vagy egészben – közvetített szolgáltatást tartalmazó bevételt számolt el a hitelintézet.

2C8 Egyéb tájékoztató adatok

A 2C81-2C84 sor alábontó sorai a társasági adóra vonatkoznak, a hitelintézeti különadóra nem.

2C81 Adófizetési kötelezettség korrekciós és módosító tényezők figyelembevételével
A 2C81 sor c) oszlopban kell kimutatni a 2A12 sorból a társasági adó fizetési kötelezettségnek az adóalap korrekciós tételek hatásával és az adófizetési kötelezettséget módosító egyéb tényezőkkel növelt, illetve csökkentett összegét.
Az év végi auditált jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség hitelintézeti különadót nem tartalmazó összegével.

2C82 Adófizetési kötelezettség (halmozott január 1-jétől a tárgy negyedév végéig) sor:
Év közben a Hitkr. 12. § (2) bekezdése alapján az eredménykimutatásban elszámolt tárgyévi bevétel, ráfordítás és költségadatok egyenlege alapján számított várható társasági adó összegét kell szerepeltetni. A várható (számított) társasági adó a tárgy negyedév végéig halmozott adózás előtti
eredményből a mindenkori adókulcsokkal számított adófizetési kötelezettséget jelenti. Ha az adózás előtti eredmény negatív, akkor az adófizetési kötelezettség értéke nulla.
Ha a hitelintézet a társasági adófizetési kötelezettséget nem az általános szabályok szerint, hanem a jövedelem-(nyereség-) minimum [Tao. tv. 6. § (7) és (8) bekezdése] adó szabályai szerint állapítja meg, az előzetes számításoknál a minimumadót meg kell határoznia és a két módszerrel számított adó közül a magasabb értéket kell az eredménykimutatásban megjelenítenie.
Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekbe azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – a társasági adótörvény előírásai szerint végrehajtott előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell, azzal az eltéréssel, hogy a hitelintézeti különadót nem kell beszámítani.

2C83 Adóalap korrekciós tételek hatása és 2C84 Egyéb, az adófizetési kötelezettséget módosító tényezők sorokban a hitelintézeti különadón kívüli, a fizetendő társasági adóban érvényesíthető vagy érvényesített, adóalap-növelő vagy csökkentő korrekciók hatását és egyéb módosításokat kell kimutatni.
Az évközi adatszolgáltatásokban csak az ismert és a hitelintézet gazdasági helyzetének megítélését lényegesen meghatározó adóalap korrekciókat kell figyelembe venni. Lényegesnek minősíthető az egyedi adókorrekció kimutatásának szükségessége, ha az az adózás előtti eredmény 20 %-át meghaladja.
Az év végi előzetes, még nem auditált jelentésekben a már ismert és számszerűsített adókorrekciókat kell kimutatni.
Az év végi auditált jelentésben az adóbevallás szerinti értékeket kell megjeleníteni.

A 2C85 Adófizetési különbözet (halmozott január 1-jétől a tárgy negyedév végéig) sor az adóhatósággal szemben ténylegesen fennálló adókövetelést (visszatérítendő adót) vagy adókötelezettséget (adótartozást) tartalmazza. A fizetendő adókülönbözetet előjel nélkül, a visszatérítendő adót negatív előjellel kell szerepeltetni. A sor a hitelintézeti különadóból származó adókövetelést, vagy adótartozást is tartalmazza.

A 2C9 Terven felüli értékcsökkenés szakaszban az immateriális javakra, illetve tárgyi eszközökre terven felül elszámolt értékcsökkenés adatokat kell szolgáltatni.


3DBA - 3DBE Származtatott ügyletek (tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek)

3DBA Származtatott ügyletek – HUF;
3DBB Származtatott ügyletek – EUR;
3DBC Származtatott ügyletek – USD;
3DBD Származtatott ügyletek – CHF;
3DBE Származtatott ügyletek – Egyéb devizák

A tábla a származtatott ügyletekkel kapcsolatos hitelintézeti aktivitásnak és a fennálló ügyletek típusának, jellegének, pozitív vagy negatív piaci értékének (pótlási költségének) felmérését szolgálja.

A táblákba besorolandó minden származtatott ügylet, amelyben a hitelintézetnek pénzügyi intézményekkel és ügyfelekkel szemben fennálló pozíciója van. Az ügyfeleken belül külön soron kell kiemelni a nem pénzügyi vállalatokkal, illetve a magánszemélyekkel kötött ügyletek adatait. A fennálló pozíció bruttó módon értendő, azaz feltüntetendő minden, még le nem járt szerződésből eredő pozíció, függetlenül attól, hogy az kockázatkezelési értelemben fedezett-e vagy sem.
A származtatott ügyletekre vonatkozó jelentésta forinton (3DBA – HUF) kívül a 3 legfőbb devizára (euro, USA dollár, svájci frank) kell kitölteni, illetve a további devizákra, összesítve, amelyeket külön, számozott (3DBB – Euro, 3DBC – USD, 3DBD – CHF, 3DBE – egyéb devizák) táblákban kell szerepeltetni. Az azonos szerkezetű 3DBA – 3DBE táblákat a kitöltési útmutatóban a továbbiakban általánosan 3DB táblaként említjük. A megfelelő devizaértékeket a fordulónapi MNB hivatalos devizaárfolyamon át kell váltani forintra (konvertálni) és a táblákat forintban kell kitölteni. Ha a hitelintézetnek a nevesített devizák valamelyikében nincs származtatott ügyletből eredő pozíciója, az adott devizanem táblájának első sorát nullával kell feltölteni, a nemleges jelentés szabályainak megfelelően. A táblákban csak az adott deviza szerinti ügyleteket szabad kimutatni.
Az ügyleteket nem kell megbontani aszerint, hogy tőzsdén, vagy tőzsdén kívül köttettek. (E szempontból megkülönböztethető ügyletekből származó pozíciók tehát egységesen kezelendők.)

A tábla oszlopai

A hitelintézet portfoliójában lévő származtatott ügyletekre vonatkozóan kért adatokat az ügylet fedezeti és nem-fedezeti jellege szerint, azokon belül banki könyvi és kereskedési könyvi bontásban kell kimutatni.

Az Elvi főösszegek/kötési árak oszlopban a határidős rövid és hosszú pozíciók (opciós ügyleteknél az opció típusából adódó pozíciók) névértéke pozitív (abszolút) értékként értelmezendő.
Az összesítő sorok az abszolút számként kimutatott részadatok összesített értékei. A pozíciók lejárati bontásánál az ügylet hátralévő futamidejét kell figyelembe venni.
Az értékek meghatározásakor a fejlécben megjelölt hátralévő futamidejű ügyletek összesített elvi főösszegeit, illetve kötési árait kell megadni az alábbiak szerint:
•    Egydevizás kamatláb ügyletekből eredő pozíciók esetén az elvi főösszegeket kell a táblában feltüntetni.
•    Kétdevizás határidős és swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti hosszú és rövid pozíciók esetén az egyik deviza (bázisdeviza) a névértéket, a másik deviza a határidős kötésértékét mutatja.
•    Részvényszerződések, kötvényszerződések, nemesfémszerződések és áruszerződések esetén a kötési árat kell feltüntetni, ami a szerződés tárgyául szolgáló alaptermék egy egységének szerződésbeni lehívási vagy határidős ára és az alaptermék szerződés szerinti darabszámának szorzata.

A Pozíciók piaci értéke, összesen fejlécű oszlopokba az előző három oszlopban feltüntetett pozíciók piaci értékét kell beírni. A piaci érték tartalmáról a Hitkr. 22. § (6) bekezdése rendelkezik és a hitelintézet Értékelési szabályzata tartalmaz intézményi előírásokat. Egyéb megbízható információforrás hiányában a piaci érték alatt az intézmény adott ügyletekre vonatkozó modellszámításainak eredménye értendő.

A piaci érték meghatározása

1)    A határidős ügylet és a swap ügylet határidős ügyletrésze két ellentétes irányú pénzáramlást foglal magában, azaz hosszú és rövid pozícióval egyaránt rendelkezik. Az ügyletek hosszú és rövid pozícióihoz tartozó pénzáramok (forintra konvertált) jelenértékei előjelesen (hosszú pozíció „+”, rövid pozíció „–”) tüntetendők fel a megfelelő devizatábla piaci érték oszlopában. (Deviza pénzáramok esetén előbb kell a jelenértéket számolni, majd ezt kell adott napi árfolyamon forintra konvertálni.)

2)    Az egyéb származtatott ügyleteknél a pozitív vagy negatív piaci értéket kell feltüntetni előjelhelyesen.

Az ügyleteket szerződésenként összesítve, a lejárattól és a fedezeti céltól függően kell szerepeltetni.

A Szerződések/ügyletek száma és a Partnerek/ügyfelek száma oszlopok értelemszerűen töltendők ki; azon ügylettípusok esetében, amelyek két külön soron jelentendő pozícióra bontandók szét az egyes szerződések, illetve ügyfelek az ügylet mindkét lába esetén beszámítandók az adott sorban feltüntetendő értékbe.

A tábla sorai

Az ügyletek típusa, majd piaci értékének vagy nettó jelenértékének pozitív vagy negatív jellege határozza meg, hogy az adott ügylet, szerződés a tábla mely sorában kerül kimutatásra. Egy pozíciónak jellemzően mindig van valamekkora értéke, amely jellemzően egy-egy intézmény Értékelési szabályzatában rögzített módszertan szerint kerül kiszámításra. Ez az érték vagy pozitív vagy negatív, és ennek alapján kell a megfelelő pozitív vagy negatív sorba besorolni. Az alábontó sorok összege szerepel az összegző sorokon. Ha egy ügylet két lábra (pozícióra) bontásra kerül, egy-egy lábnak megfelelő pénzáram jelenértékének forintra konvertált mértékeinek viszonya határozza meg, hogy az ügylet az adott üzleti napon pozitív vagy negatív értékű az intézmény számára, és e szerint kell a pozitív értékű, vagy a negatív értékű sorba sorolni.
A szerződéses partnerek felosztása pénzügyi szervezetekre és ügyfelekre teljes körű kell, hogy legyen. Pénzügyi szervezetnek minősül minden olyan intézmény, amely az MNB-nek, vagy bármely külföldi társhatóságának felügyeleti hatáskörébe tartozik.
A pénzügyi szervezetek körébe a C, D, E, F szektorokba sorolt intézmények és az azoknak megfelelő külföldi szervezetek tartoznak. A tábla vonatkozásában a pénzügyi szervezetek közé sorolandó a B szektorba tartozó MNB és a külföldi jegybankok is. Szintén a pénzügyi szervezetekhez kell sorolni a nemzetközi pénzügyi intézményeket.
Az ügyfelek közé sorolandó minden olyan szerződéses partner (nem pénzügyi szervezet/vállalat, önkormányzat, magánszemély, egyéb), amely nem pénzügyi szervezet és nem tartozik a fent kiemelt intézmények közé. A szerződéses partnereket nem kell megkülönböztetni a külföldi/belföldi jellegük szerint.

Az ügyletek típusai:

Egy adott devizához tartozó tábla kitöltése szempontjából kamatláb-szerződésnek kizárólag olyan ügyletek számítanak, amelyek várható pénzáramait nem befolyásolja egyéb deviza árfolyama, csak valamilyen (nem feltétlenül az adott devizához kötődő) kamatláb alakulása.

A devizaszerződésekhez tartozó sorokban kell feltüntetni mindazon ügyleteket, amelyek várható pénzáramainak értékét valamely egyéb deviza árfolyama is befolyásolja. Nem értendők ide azok a szerződések, amelyek tárgya/alapterméke olyan részvény, kötvény, nemesfém, áru, amelyek ellenértékét esetleg más devizában kell kiegyenlíteni; ezeket a tábla megfelelő, nevesített részeiben kell feltüntetni. A több devizás (beleértve az arany) kamatlábügyleteket devizaügyletként kell kezelni.

Azok az összetett ügyletek, amelyek nem bonthatók fel pontosan határidős, swap, vagy opciós pozíciókra, a táblában külön nevesítésre kerülnek. Ezek kiemelten az FX linked swap, a Target Redemption Forward és az Extendible forward ügyletek, amelyeknek meghatározása az egyértelmű beazonosíthatóság elősegítése céljából a 3DB táblákra vonatkozó kitöltési útmutató végén található.

Az egyéb (összetett) ügyletek közé kerülnek besorolásra mindazon ügyletek, amelyek az adatszolgáltató intézmény megítélése szerint nem sorolhatók be pontosan a korábbi sorokban nevesített ügylettípusokba (3DB77-78 sorok). E termékekről az intézmény írásbeli leírást (tájékoztatást) ad az MNB részére, amely leírás tartalmazza a termék értékelési módszertanát és letéti követelményeit is. A leírás beadásának határideje az első olyan jelentés beküldését követő 15. munkanap, amely jelentés először tartalmaz nullától különböző (bruttó) pozíciót az adott termékben.

Meghatározások:

FX linked swap: olyan ügylet, amelyben egyik deviza (a továbbiakban: 1. deviza) másik devizában (a továbbiakban: 2. deviza) kifejezett árfolyama tekinthető az egyetlen olyan változónak, amely a futamidő során determinálja a nettó kifizetéseket. A futamidő során több elszámolási időpont is lehet; elszámolási időpont alatt itt az az üzleti nap értendő, amely napon érvényes devizaárfolyam az elszámolás alapját képezi. Az ügylet során a szereplők az elvi főösszegre vetített (különböző mértékű) kamatot fizetnek egymásnak. Ha az árfolyam a kötési ár fölött van, az 1. Szereplő az elvi főösszegre vetítve (piaci spot árfolyam/kötési árfolyam – 1) mértékű hozamot fizet a 2. Szereplőnek. Ha az árfolyam a kiütési árfolyam alá gyengül, az 1. Szereplőnek megszűnik a jövőre vonatkozó hozam-fizetési kötelezettsége. Az ügylet besorolásának szempontjából az 1. Szereplőnek ebben az ügyletben rövid pozíciója van az 1. devizában és hosszú pozíciója a 2. devizában. Hasonlóan, 2. Szereplőnek ebben az ügyletben hosszú pozíciója van az 1. devizában és rövid pozíciója a 2. devizában.
Az FX linked swap ügyletek esetében egy devizában hosszúnak tekintendő a pozíció, amennyiben az adatszolgáltató intézmény kapja az adott devizaárfolyam emelkedése által meghatározott, névértékre vetített hozamot, illetve rövidnek, amennyiben fizeti azt. A pozíciókat annak alapján kell lejárat szerint besorolni a megfelelő oszlopba, hogy az ügyletnek mi a szerződés szerinti végleges lejárata, elszámolási időpontoktól, illetve kiütési esemény bekövetkezésének kockázatától (valószínűségétől) függetlenül. Ha egy ügylet esetében a fordulónapig már bekövetkezett a kiütési esemény, megszüntetve ezáltal az árfolyam emelkedéstől függő hozamfizetési kötelezettséget, de az ügylet még nem került lezárásra/elszámolásra, az ügylet várható pénzáramait a szerződésben meghatározott időpontoknak megfelelő sávokba sorolva kell a határidős kötelezettségek között szerepeltetni (3DB71-72 sorok).

Target Redemption Forward: olyan határidős ügyletek sorozata, amely ügyleteknek különbözik az elvi főösszege aszerint, hogy a spot árfolyam a kötési árfolyamnál magasabb vagy alacsonyabb. Ez az ügylet szintetikusan előállítható lenne vételi és eladási opciók kombinációjaként. Amennyiben azonban szerepel a megállapodásban olyan kitétel, mely szerint a további elszámolásokra vonatkozó megállapodás érvényét veszíti, amint valamelyik szerződő fél valamilyen módon számított, az ügyleten elért eredménye elér egy bizonyos összeget, az ügylet már nem feleltethető meg pontosan opciók kombinációjának, ezért külön nevesített Target Redemption Forwardként kell jelenteni. Ha a profitcél elérésre került, a továbbiakban lejártnak kell tekinteni az ügyletet.
A Target Redemption Forward ügyletekből származó pozíció egy devizában hosszú, ha az adott devizaárfolyam emelkedése értéknövelően hat ezen ügyletből származó pozícióra. Az ügyletben szereplő mindkét devizához tartozó tábla megfelelő soraiban fel kell tüntetni az ügylet paramétereit. Futamidő szerinti besoroláskor az ügylet végleges lejárata veendő alapul, elszámolási időpontoktól, illetve kiütési esemény bekövetkezésének kockázatától (valószínűségétől) függetlenül (3DB73-74 sorok).

Extendible forward: olyan ügylet, amelynek keretében az egyik szereplő a másik szereplővel szintetikus határidős ügyleteket köt meghatározott lejáratokra, továbbá opciót (jogot) ad annak, hogy a jövőbeni árfolyamváltozások függvényében – amennyiben egy adott jövőbeni időpontban az ügylet alapjául szolgáló termék árfolyama eléri vagy meghaladja az előre meghatározott referencia értéket – újabb szintetikus határidős ügylet-sorozatot kössön vele az előre meghatározott feltételek szerint. A két határidős ügylet-sorozat kötési árfolyamának egyezősége nem szükségszerű. A második határidős ügylet létrejötte feltételhez – az árfolyam jövőbeni alakulásához, egy előre meghatározott szint eléréséhez – kötött. Ha nem kerül sor a referencia értéke elérésére adott időpontban, akkor a továbbiakban a második szintetikus határidős ügylet sorozat lejártnak tekintendő.
Az Extendible Forward ügyletekből származó pozíció egy devizában hosszú, ha az adott deviza árfolyamemelkedése értéknövelően hat ezen ügyletből származó pozícióra. Az ügyletben szereplő mindkét devizához tartozó tábla megfelelő soraiban fel kell tüntetni az ügylet paramétereit. Futamidő szerinti besoroláskor az ügylet végleges lejárata (biztos megszűnése) veendő alapul, elszámolási időpontoktól, illetve kiütési esemény bekövetkezésének kockázatától függetlenül, annak feltételezésével, hogy az ügyletben szereplő opció lehívásra kerül (3DB75-76 sorok).


3I Tulajdonosi kapcsolatok

A jelentőtáblát a hitelintézet tevékenységében a tulajdonosokhoz kapcsolódó kockázatvállalások illetve finanszírozási kapcsolatok havi felméréséhez kell kitölteni.

A tábla oszlopai

A jelentésben azokhoz a tulajdonosokhoz kapcsolódó kihelyezéseket, és azoktól a tulajdonosoktól kapott forrásokat és az általuk rendelkezésre bocsátott – le nem hívott – hitelkereteket kell szerepeltetni a) Forint, b) Euro, és c) Egyéb deviza bontásban, amelyek részesedése a jegyzett tőkében eléri az 5%-ot. Szövetkezeti hitelintézetek esetében a részjegy állomány 5%-át kell figyelembe venni.


3J1 – 3J2 Értékpapírok értékelési adatai

A jelentések tartalmilag a mérleg eszköz oldalán lévő 1AB2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, 1AB3 Tulajdoni részesedések és 1AB6 Vagyoni érdekeltségek sorain könyv szerinti értéken jelentett értékpapír állományokat tartalmazza, de a hitelintézet által követett számviteli értékelési eljárásoknak megfelelő értéken és a prudenciális jogszabályokban (CRR harmadik rész I. cím 3. fejezet (Kereskedési könyv)) lefektetett értékelési szabályok szerint.
A táblákban mindazokat az értékpapírokat, jogokat megtestesítő okiratokat is számba kell venni, amelyeket a Számv. tv. értelmében értékpapírnak kell tekinteni olyan, de, amelyek más törvény (pl. a Tpt.) értelmében nem minősülnek értékpapírnak (így különösen az üzletrész). Ennek alapján a felügyeleti mérleg 1AB6 Vagyoni érdekeltségek között nem értékpapírként nyilvántartott, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket is fel kell tüntetni a táblában.
A jogszabályok instrumentum-típusokra vonatkozó terminológiája nem azonos. A számvitel és a statisztika – noha nem teljesen egybevágó tartalommal, de – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés fogalmakat használja, a kereskedési könyvi szabályozás a kötvények, illetve részvények és egyéb értékpapírok megkülönböztetést. Ebben a táblában a a kereskedési szándékkal tartott értékpapíroknál a CRR szerinti piaci értéket is jelenteni kell, az instrumentumok megnevezése az egyértelmű beazonosítás érdekében. Egyéb állományok esetében a számviteli fogalmak találhatóak a megnevezés rovatban. Azokban az esetekben, amikor a statisztikai mérleg fogalma eltér a számviteli besorolástól (mint pl. a zárt végű ingatlanalap befektetési jegye esetében, amely határozott idejű alap jegyeként a Számv. tv. 3. § (6) bekezdés 2. pontja szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősül), az útmutató ebben a táblában minden esetben a számviteli besorolás alkalmazását követeli meg, tehát a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell szerepeltetni. Azokat az értékpapírokat, amelyek lejárattal rendelkeznek, de sem a számviteli, sem a statisztikai mérlegben nem tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő papírok közé, pl. kockázati tőkealap jegye, szintén az Egyéb értékpapírok között kell kimutatni.
A magyar állampapírokat minden esetben külön soron kell szerepeltetni. Az állampapírok körét a Tpt- nek megfelelően kell értelmezni, ennek megfelelően a magyar állampapírok közé sorolandók az MNB által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is.

3J1 Valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek - Értékpapírok értékelési adatai
Ebben a táblában a Számv. tv. 59/A-59/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelést nem alkalmazó hitelintézeteknek kell jelenteni az értékpapírokra vonatkozó adatokat forgatási és befektetési célú bontásban.

A tábla sorai

A forgatási célú értékpapírokon belül meg kell különböztetni a, kereskedési szándékkal tartott és a kereskedési könyvben is nyilvántartott értékpapírok állományát, amelyeket a számviteli értékelési szabályoknak megfelelő értéken, és a CRR szerinti értéken (piaci érték) is jelenteni kell (3J1114, 3J1124 sorok). A kereskedési szándékkal tartott és a kereskedési könyvben is nyilvántartott értékpapírok állományát tovább kell bontani a saját kezelésű (3J111 sorok), és a portfóliókezelésbe adott állományok (3J112 sorok) elkülönítése érdekében, ahol az értékpapírok értékelését a portfóliókezelő végzi.

A 3J113 Nem kereskedési szándékkal tartott forgatási célú értékpapírok sorokon azokat az eredeti lejárat szerint rövid – legfeljebb egy éves – lejáratú értékpapírokat (pl. DKJ) kell szerepeltetni, amelyeket a számviteli kimutatásokban forgatási célúnak kell besorolni, de nem a CRR szerinti kereskedési szándékkal, hanem a kereskedési szabályzat alapján lejáratig tartanak. A kereskedési könyvet nem vezető hitelintézeteknek ezeken a sorokon kell szerepeltetniük a forgatási célú hitel- és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát. A 3J1133 Részvények és egyéb értékpapírok sorokon olyan értékpapírok szerepelhetnek, amelyek sem a számviteli, sem a statisztikai mérlegben nem tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő papírok közé, pl. részvények, kockázati tőkealap jegye.

A 3J12 Befektetési célú értékpapírok között kell jelenteni a könyvekbe befektetési célúként felvett értékpapírokat, közöttük azoknak a tárgyévben lejáró értékpapíroknak a még fennálló állományát is, amelyeket a Számv. tv. 30. § (5) bekezdése alapján a számviteli mérlegben a forgatási célú értékpapírok között kell kimutatni. A vagyoni érdekeltségek könyv szerinti értékét és értékvesztését a befektetési célú értékpapírokon belül a részvények és egyéb értékpapírok sorokban (a 3J1231 és 3J1232) kell kimutatni.


3J2 Valós értékelést alkalmazó hitelintézetek - Értékpapírok értékelési adatai
Ebben a táblában kell jelenteni az értékpapírokra vonatkozó valós érték adatokat a Számv. tv. 59/A- 59/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelést alkalmazó hitelintézeteknek forgatási és befektetési célú bontásban.

A táblában az értékpapírok állományát valós értéken kell kimutatni. A Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően a valós értéken értékelt értékesíthető értékpapírok pozitív értékelési különbözete nem része az eszköz könyv szerinti értékének, így a valós értékelést alkalmazó hitelintézeteknél a 3J2 tábla főösszege (3J21) és a felügyeleti mérleg 1AB2, 1AB3 és 1AB6 soraiban szereplő értékek összege eltér egymástól. Ez abból adódik, hogy a fenti jogszabálynak megfelelően a felügyeleti mérlegben a valós értéken értékelt értékesíthető értékpapírok pozitív értékelési különbözete nem jelenik meg az értékpapírhoz kapcsoltan annak könyv szerinti értékében, hanem az 1AB91 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök között (1AB914 Egyéb sor).

A tábla sorai

A 3J22 Befektetési célú értékpapírok között kell jelenteni a könyvekbe befektetési célúként felvett értékpapírok közül azoknak a tárgyévben lejáró értékpapíroknak a még fennálló állományát is, amelyeket a Számv. tv. 30. § (5) bekezdése alapján a számviteli mérlegben a forgatási célú értékpapírok között kell kimutatni.

Az értékpapírok állományát a Számv. tv. 59/A. §-ában definiált értékelési porfóliók szerint is meg kell bontani. A kereskedési célú értékpapírok kivételével a portfóliókban lévő értékpapírokat aszerint is meg kell különböztetni, hogy bekerüléskor vagy rendkívüli körülmények, illetve a tartási szándék megváltozása miatti átsorolást követően került oda az értékpapír.

A 3J211 Kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt – Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – értékpapírok soron kell szerepeltetni a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt – Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – értékpapírok állományát a Számv. tv. 59/B. § (8) bekezdése és Hitkr. 9/A. (3) bekezdése szerinti valós értékén (könyv szerinti érték).
A 3J212 Értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt – Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti – értékpapírok soron kell szerepeltetni a forgatási célú értékpapírok között nyilvántartott értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt – Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti – értékpapírokat. Az értékesíthető portfólióban el kell különíteni Hitkr. 9/B. (3) bekezdése szerint a bekerülési értéken értékelt (3J2121 sor), és a valós értéken értékelt állományokat (3J2122 sor). A valós értékelés alá vont értékesíthető instrumentumok esetében a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdése szerint az értékelési különbözet csak pozitív lehet.
A 3J22 Befektetési célú értékpapírok soron kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírokat. A portfóliókban lévő értékpapírokat aszerint is meg kell különböztetni, hogy bekerüléskor, vagy rendkívüli körülmények, illetve a tartási szándék megváltozása miatti átsorolást követően került oda az értékpapír. A 3J221 Bekerüléskor lejáratig tartottként felvett – Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti – és egyéb befektetési célú értékpapírok soron kell szerepeltetni a Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti a lejáratig tartott értékpapírok mellett azokat bekerüléskor befektetési célúként felvett és a befektetési célúak között nyilvántartott értékpapírokat is, amelyeket nem soroltak be a lejáratig tartott pénzügyi eszközök közé, hanem az értékesíthető portfólióban tartanak, és a törlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírásokkal növelt bekerülési értéken értékelnek. A 3J222 Bekerüléskor befektetési célúként a könyvekbe felvett valós értékelés alatti értékesíthető értékpapírok soron valós értéken kell szerepeltetni azokat bekerüléskor befektetési célúként felvett és a befektetési célúak között nyilvántartott értékpapírokat is, amelyeket nem soroltak be a lejáratig tartott pénzügyi eszközök közé, hanem az értékesíthető portfólióban tartanak, és valós értéken értékelnek. Az értékesíthető pénzügyi eszközök pozitív értékelési különbözete, mely a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során jelenik meg, a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének. A vagyoni érdekeltségek könyv szerinti értékét és értékvesztését a befektetési célú értékpapírokon belül a hitelintézet szándékának megfelelő sorba (3J221, 3J222, vagy 3J223) kell besorolni a Részvények és egyéb értékpapírok alábontó sorokba.

A 3J23 Kereskedési szándékkal tartott - kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírok piaci értéke soron kell szerepeltetni a CRR szerinti, kereskedési szándékkal tartott és a kereskedési könyvben is nyilvántartott értékpapírok állományátA 3J232 soron azokat az értékelési korrekciókat kell feltüntetni,
amelyeket a kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírokra a CRRaz intézmény által alkalmazott számviteli előírások szerint számított negatív értékelési különbözetet meghaladó mértékű jelentős veszteségekhez vezettek, és amelyeket egyébként a szavatoló tőkéből le kell vonni.

A 3J241 soron tájékoztató adatként a 3J23 soron feltüntetett állományból azokat az értékpapírokat kell a CRR szerinti piaci értéken szerepeltetni, amelyeket a számviteli nyilvántartásokban rendkívüli körülmények miatt a kereskedési célú eszközök közül már átsoroltak más számviteli portfólióba, de amelyek a prudenciális előírások alapján még a kereskedési könyvben vannak nyilvántartva és értékelve. Ezen átsorolt állományok állományok közül a lejáratig tartott, vagy a bekerülési értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt tételek könyv szerinti értékét a 3J242 soron, a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt tételek könyv szerinti értékét 3J243 soron kell tájékoztató adatként szerepelteni.


3K1 – 3K2 Lejáratig tartott, kereskedési célú vagy értékesíthető értékpapír potfolióban tárgynegyedévben történt átsorolások

A jelentésekben a Számv. tv. 59/A-59/F. §-a, illetve a Hitkr. 9/A-9/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelést alkalmazó hitelintézeteknek a számviteli jogszabályokban lefektetett értékelési portfóliók közötti átsorolások nyomon követése.


3K1 Lejáratig tartott értékpapírok közül a tárgynegyedévben kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé átsorolt értékpapírok

A tábla oszlopai

Az a) oszlop értékpapírok megnevezését, a b) oszlop az értékpapírok ISIN kódját tartalmazza. Amennyiben az értékpapírnak nincs, vagy az MNB jelentésfogadó rendszerében még nem ismert az ISIN vagy MNB kódja, a jelentés küldésekor regisztrációs kérelmet kell kitölteni a rendszerben előírtak alapján. A c) oszlopban a lejáratig tartott számviteli portfólióból való kivezetés időpontját kell feltüntetni. A d) oszlopban az átsorolás szerinti új portfólió kódját kell az alábbiak szerint szerepeltetni
K - Kereskedési célú
ÉB - Értékesíthető - Bekerülési értéken értékelt ÉV - Értékesíthető - Valós értéken értékelt
Az e-i) oszlopokban a Számv. tv. 59/A. § (11) bekezdése szerinti értékeket, a j) oszlopban a CRR 105. cikke szerinti értéket (piaci érték) kell szerepeltetni.
A k) oszlopban az átsorolás jellege szerinti kódot kell az alábbiak szerint szerepeltetni:
J - Számv. tv. 59/A. § (11) bekezdése szerinti jelentős mennyiség
R - Számv. tv. 59/A. § (11) bekezdése szerinti rendkívüli körülmények

A tábla sorai

Ebben a táblában az átsorolásokat értékpapíronként kell jelenteni.

3K2 Kereskedési célú értékpapírok közül a tárgynegyedévben nem kereskedési célúvá átsorolt értékpapírok

A tábla oszlopai

Az a) oszlop értékpapírok megnevezését, a b) oszlop az értékpapírok ISIN kódját tartalmazza. Amennyiben az értékpapírnak nincs, vagy az MNB jelentésfogadó rendszerében még nem ismert az ISIN vagy MNB kódja, a jelentés küldésekor regisztrációs kérelmet kell kitölteni a rendszerben előírtak alapján. A c) oszlopban a kereskedési célú számviteli portfólióból való kivezetés időpontját kell feltüntetni. A d) oszlopban az átsorolás szerinti új portfólió kódját kell az alábbiak szerint szerepeltetni
LT - Lejáratig tartott
ÉB - Értékesíthető - bekerülési értéken értékelt
ÉV - Értékesíthető - Valós értéken értékelt
Az e) oszlopban a CRR 105. cikke szerinti értéket (piaci érték), f-j) oszlopokban a Számv. tv. 59/A. § (11) bekezdése szerinti értékeket kell szerepeltetni.

A tábla sorai

Ebben a táblában az átsorolásokat értékpapíronként kell jelenteni.


C12H – Mérlegen kívüli tételek - Függő és jövőbeni kötelezettségek

A hitelintézetek mérlegen kívüli tételeinek (nyújtott függő és jövőbeni kötelezettségek) felmérése a hitelintézet tevékenységi körének és likviditási helyzetének értékelése céljából. A táblában a hagyományos értékpapírosításból eredő mérlegen kívüli kötelezettségeket is be kell mutatni.

A tábla kitöltésénél az alkalmazott számviteli szabályok rendelkezései és fogalmai az irányadóak. A táblában a mérlegen kívüli kötelezettségek két részre bomlanak aszerint, hogy az ügylet hitelezési kockázatot keletkeztet vagy sem. Az első esetben a tétel megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel keletkezik, míg hitelezési kockázatot nem hordozó tétel esetén veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.
A hitelezési kockázattal rendelkező mérlegen kívüli kötelezettségek esetén a mérleg- egyenértékesítési tényező szerinti bontás a jövőbeni esemény bekövetkezésének, vagy a szerződés teljesítésének kockázatát, azaz az eszköztétel keletkezésének valószínűségét tükrözi.

A tábla oszlopai

Az a)-d) oszlopokban a mérlegen kívüli tételek (függő és jövőbeni kötelezettségek) számviteli nyilvántartás szerinti bruttó nyilvántartási (szerződési) értékét kell bemutatni forint, euro és egyéb deviza bontásban. Az egyes állományokhoz tartozó megképzett céltartalékot, illetve a valós értékelés esetén az értékelési különbözetet a számviteli előírások szerinti értéken az e) és g) oszlopokban, a céltartalékkal csökkentett nyilvántartási (szerződési) értéket az f) oszlopban kell szerepeltetni. A h) oszlopban szereplő érték valós értékelés alkalmazása esetén az ügylet valós értékét mutatja, ahol az releváns. Egyéb esetekben az oszlopban szereplő érték megegyezik az f) oszlopban kimutatott nettó értékkel.
A bruttó nyilvántartási (szerződési) érték oszlopban a kötelezettségvállalást Hitkr. 20. §-a szerinti értékeken kell kimutatni.
Nem valódi penziós ügyleteknél, szállításos repó ügyleteknél az ügyletbe vont eszköz, értékpapír visszavásárlásból eredő jövőbeni pénzkifizetés összegét (a ,,pénz oldalt”) kell kötelezettségként kimutatni.

A tábla sorai

1 Hitelezési és partnerkockázattal rendelkező ügyletek:

–    A 100 %-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek a következő kockázati csoportokban felsorolt tételek kivételével
Az Eszközökre szóló határidős vételi megállapodások sor a nem valódi penziós ügyleteket tartalmazza, beleértve a szállításos repo ügyleteket is; az Egyéb tételek sorban minden teljes kockázatú ügyletet be kell sorolni, amely a szakaszban nevesítetten nem szerepel, így a Betételhelyezésre vonatkozó határidős megállapodásokat (forward deposit) is.

–    A 75%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek
A szakaszban a C12H154, a C12H152 és a C12H142 sorokban kimutatott tételeken kívüli hitelkeret, rulírozó hitelmegállapodás, rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzése (note issuance facilities, NIF), valamint középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzése és a kibocsátásban való közreműködése (revolving underwriting facilities, RUF) kötelezettségvállalásokat kell kimutatni.

–    az 50%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek
A szakasz tartalma: a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amelynek eredeti lejárata az egy évet meghaladja,
–    a 20%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek
A szakasz tartalma: az eredeti lejárata szerint legfeljebb egy éves, a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását. Ide kell besorolni az áruk mozgásából származó, rövid lejáratú okmányos meghitelezés tételeket.
–    a 0%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek
A szakasz tartalma: a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitel felvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi.

Az SA hitelintézetek esetében üresen maradnak a csak IRB hitelintézetekre érvényes sorok (így például a 75%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételekre).

2 Hitelezési kockázattal nem rendelkező függő és jövőbeni kötelezettségvállalások

–    a Peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek perértéken,
–    a portfolió kezelés kapcsán saját ügyfelek felé vállalt tőke- vagy hozamígéret, valamint tőke- vagy hozamgarancia aktuális eszközértéken,
–    a Hitkr. 20. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott opciós ügyletek az ott megadott bontásban és értéken,
–    a kötési napon mérleg alatt nyilvántartásba vett, de mérlegben értéknapon könyvelt azonnali ügyletek az azonnali ügylet tárgyának (bázisdevizájának, vagy az értékpapírnak) forintban vagy az ügylet másik devizájában mért piaci és kötési értéke különbözetének összegében.

A tábla nem tartalmazza a Hitkr. 20. § 1. és 2. pontjában leírt tételeket, azaz a határidős adásvételi ügyletek és a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségeket. (Ezen származtatott ügyletek részletes kimutatását a 3DB tábla tartalmazza.)


C6B Banki könyvi országkockázat

A hitelintézet a tábla alapján külföldiekkel szemben vállalt banki könyvi kockázatvállalások értékét országonként is folyamatosan figyelni tudja.

A táblában a mérlegben jelentett külfölddel szembeni kockázatvállalások (követelések), a mérlegen kívüli kötelezettségek, és származtatott ügyleteknek, illetve a partnerkockázati kitettségeknek a külfölddel szemben fennálló állományai szerepelnek országonkénti bontásban függetlenül attól, hogy a pénzügyi kapcsolat milyen jellegű szervezettel, intézménnyel, vállalkozással áll fenn. A táblában a banki könyvbe tartozó ügyleteket kell szerepeltetni.
A nemzetközi pénzügyi intézményeket a központ helye szerint kell besorolni.

A tábla oszlopai

Az oszlopokban a részletezés szerint kell a különböző követelésállományt, illetve a mérlegen kívüli függő és jövőbeni kötelezettség-vállalást kimutatni.
Az a) Ország oszlopban az adott ország ISO kódját kell feltüntetni.
A b) Kódjel oszlopot nem kell kitölteni.
A c) Banki saját limit oszlopot nem kell kitölteni.
A d) oszlopban a banki könyvi bruttó eredeti kitettségi értéken, valamint az összesített értékvesztést kell kimutatni és a mérlegtételek nettó értékét meghatározni.
Az e) Mérlegen kívüli tételek oszlopaiban a mérlegen kívüli kötelezettségeket az alkalmazott számviteli szabályok szerinti bruttó értéken, a származtatott ügyleteket a CRR harmadik rész II. cím 6. fejezetében (Partnerkockázat) leírt módszerek valamelyike alapján számított kitettségértéken, a fennálló céltartalékot összevontan kell feltüntetni és a mérlegen kívüli tétele nettó értékét meghatározni.
Az f) oszlopokban a partnerkockázati kitettséget hordozó banki könyvi tételek a CRR harmadik rész II. cím 6. fejezetében (Partnerkockázat) leírt módszerek valamelyike alapján számított kitettségértéken jelennek meg
A g) Összes nettó országkitettség oszlopban kell a mérlegtételek és mérlegen kivüli tételek összesített nettó értéke (g=d+e).
Külön a h) oszlopban kell kimutatni az adott ország pénznemében fennálló kockázatvállalás összegét.

A tábla sorai

Az 1 Összesen sor a 01. sortól ismétlő sorokban felsorolt országok adatainak összegzésére szolgál.
A 01 sortól kezdődően egyenként, ábécé sorrendben kell felsorolni mindazokat az országokat, amelyekkel szemben a hitelintézetnek bármilyen banki könyvi követelése, vagy mérlegen kívüli kötelezettsége áll fenn.
A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes ország- kapcsolat kimutatásra nem kerül.


C6K Kereskedési könyvi országkockázat

A hitelintézet a tábla alapján a külföld felé fennálló, kereskedési szándékkal tartott – illetve az azok fedezésére szolgáló – pozícióit országonként folyamatosan figyelni tudja.

A tételeket a kereskedési könyvre meghatározott piaci értéken kell feltüntetni és összesíteni.

A tábla oszlopai

Az a)-c) oszlopok kitöltésének szabályai azonosak a C6B tábláéval.
A d) Mérlegen belüli hosszú pozíció, f) Mérlegen kívüli hosszú pozíció és g) Mérlegen kívüli rövid pozíció oszlopokban az ügyfelekkel szembeni összes kockázatvállalást az oszlopok megnevezésének, szerkezetének megfelelően kell részletezni Az ügyfelek között a hitelintézeteket is fel kell tüntetni.
Az e) Szavatoló tőke miatti korrekció oszlopot nem kell kitölteni.
A h) Nettó pozíció a hosszú és rövid pozíciók különbsége oszlopban az abszolút értékben feltüntetett összes hosszú és rövid pozíció különbözetét előjelesen kell megjeleníteni. A Rövid pozíció többletének előjele negatív.
Az j) oszlopokban a partnerkockázatot hordozó kereskedési könyvi ügyleteket a CRR harmadik rész II. cím 6. fejezetében (Partnerkockázat) leírt módszerek valamelyike alapján számított kitettségértéken kell kimutatni.
A k) Kereskedési kockázatok nettó értéken összesen oszlopnál a nettó pozíció, a jegyzési garanciavállalás, valamint az összesített partner kockázat együttes értékét kell kimutatni.

A tábla sorai
Az 1 Összesen sor a 01. sortól ismétlő sorokban felsorolt országok adatainak összegzésére szolgál.
A 01 sortól kezdődően egyenként, ábécé sorrendben kell felsorolni mindazokat az országokat, amelyekkel szemben a hitelintézetnek bármilyen kereskedési könyvi pozíciója áll fenn.
A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes ország- kapcsolat kimutatásra nem kerül.


4AT - 4AE Lejárati összhang elemzés

4AT Lejárati összhang elemzés – összesítő
4AA Lejárati összhang elemzés – HUF
4AB Lejárati összhang elemzés – EUR
4AC Lejárati összhang elemzés – USD
4AD Lejárati összhang elemzés – CHF
4AE Lejárati összhang elemzés – Egyéb devizák

A hitelintézet középtávú likviditásának mérése és elemzése céljából készülő táblákat a vonatkozási (beszámolási) időpontra elkészített 1AB és 1B Felügyeleti mérleg fennálló állományi adataiból kiindulva a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni, könyv szerinti bruttó értéken, devizanemenként és forintban összesítve.

A 4AA-4AE részletező táblákban a megfelelő devizaértékeket millió forintra kerekítve kell szerepeltetni.

A hitelintézetnek meg kell bontania az egyenletes törlesztőrészleten belül a tőkét és kamatot (annuitásos törlesztés) és ennek megfelelően a táblát értelemszerűen kitölteni. A változó kamatozású hiteleknél a törlesztőrészlet – a 9-es kamatkockázati tábláktól eltérően – a szerződés szerinti esedékességi időpontnak megfelelő lejárati sávba sorolandó. A változó kamat számításánál a mérlegkészítéskor ismert kamatfeltételekből kell kiindulni és a jövőbeni kamatáramlást az Eredménytételek táblába beállítani.

A táblák oszlopai

Az a) Lejárt oszlopban kell kimutatni a vonatkozási időszak végéig esedékessé vált, de ki nem fizetett tőke-, kamat- és egyéb követeléseket könyv szerinti bruttó értéken, a mérlegben való nyilvántartás
időpontjáig.2. Lejárt tételként kell feltüntetni azokat a mérlegben szereplő betéteket, illetve a hitelintézet által kibocsátott értékpapírokat és azok kamatát, járulékát is, amelyeket a lejárat után (az esedékességkor) az ügyfelek nem váltottak ki.
A b) – j) oszlopokban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni a szerződés törlesztési ütemezésének, teljesítési határidejének vagy a termék lejárati esedékességének megfelelően. Az oszlopokban a lejárati sáv felső értékét az időintervallumba tartozónak kell tekinteni az alsó érték a megelőző lejárati sáv felső értékét követő 1. nap.
Az eszközök közül azokat a tételeket, amelyek a beszámolás (hónap vége) időpontjától számítva legfeljebb 7 napon belül ténylegesen visszafizetésre, beváltásra, eladásra (pl. értékpapír) kerültek, és már nem lehet (mert megszűnt) a szerződés szerinti időintervallumba besorolni, azokat az 1-30 napig terjedő oszlopban és a megfelelő sorban kell feltüntetni az adatszolgáltatás során.3. Ezzel analóg módon kell kezelni a beszámolás napja előtt vagy napján megkötött, de a beszámolás napján pénzügyileg még nem teljesített értékpapír és spot, vagy tom-next devizakonverziós ügyleteket az alkalmazott számviteli politikának megfelelően (kötésnapos, vagy értéknapos könyvelés). A forrás oldalon lévő tételek besorolásánál azokat a tételeket (betéteket), amelyeknél a lekötés – a szerződésnek megfelelően – folyamatosan meghosszabbítódik, abban az oszlopban kell feltüntetni, amelyik időszakra a lejárat köttetett.4.
A k) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő tételeket kell feltüntetni.
Az l) Összesen oszlopban a lejárt, a lejárattal feltüntetett, illetve a lejárat nélküli oszlopok összesített értékét kell kimutatni.

A táblák sorai 4A01Mérlegtételek
Itt kell számszerűsíteni, hogy a mérlegben a vonatkozási időpontban fennálló állományon az érvényes szerződéses feltételek (lejárat, törlesztés) mellett az adott idősávokon belül milyen összegű pénzbevételek és pénzkiadások várhatók.
A táblát cash-flow szemléletben kell kitölteni, ezért a felügyeleti mérlegben szereplő aktív és passzív kamatelhatárolás állományokat és az egyéb aktív és passzív elszámolásokból az 1C tábla 731 és 732 során kiemelt egyéb aktív és passzív időbeli elhatárolások értékét, a megképzett értékvesztés, céltartalék és értékelési különbözet állományokat nem kell szerepeltetni.
A hátrasorolt követeléseket és kötelezettségeket a 3H táblának megfelelően, az azt megtestesítő pénzügyi instrumentum megfelelő sorában kell kimutatni.
A késedelmes devizahitelek forintosításából származó forintköveteléseket 4AA Lejárati összhang elemzés - HUF táblában az eredeti devizahitel célja szerinti sorban, az a) Lejárt oszlopban forint összegben kell kimutatni.

A 4A011 Eszközök sor és 4A012 Források részletezése a mérleg főbb csoportosítása szerint történik. Az eszközöket és forrásokat könyv szerinti bruttó értéken kell kimutatni a felügyeleti mérlegsorok alábbi egyezőségének biztosításával:

 

4A tábla sorai

Kitöltési útmutató5

4A01

Mérlegtételek

1AB és 1B Felügyeleti mérlegsorok

4A011

Eszközök

Eszközök

4A0111

Pénztár és elszámolási számlák

1AB1-1AB16

4A0112

Államkötvény, MNB kötvények, Diszkont kincstárjegyek

1AB2111 + 1AB2112 + 1AB2113 + 1AB2211 + 1AB22121 + 1AB22122

4A0113

Egyéb értékpapírok

1AB2+ 1AB3 – 1AB214 – 1AB215 – 1AB222 –1AB223 – 1AB233 – 1AB234 – 1AB244 – 1AB245 –1AB253 – 1AB254 – 1AB262 – 1AB263 – 1AB273 –1AB274 – 1AB3113 – 1AB3114– 1AB322 – 1AB323– 1AB332 – 1AB333 – 1AB342 – 1AB343 – 1AB353– 1AB354 – (1AB2111 + 1AB2112 + 1AB2113 + 1AB2211 + 1AB22121 + 1AB22122)

4A0114

Jegybankkal szembeni betétek

1AB411 + 1AB412

4A0115

Hitelintézetekkel szembeni betétek

1AB421+1AB422+1AB423+1AB4311+1AB4312+1AB4321+1AB4322

4A0116

Hitelek

1AB5– 1AB5113 – 1AB5114 – 1AB5123– 1AB5124–1AB5133 – 1AB5134 – 1AB533 – 1AB534 –1AB544– 1AB545– 1AB553 – 1AB554 – 1AB5616 –1AB5617– 1AB5626 – 1AB5627 – 1AB574 –1AB575– 1AB583 – 1AB584

4A01161

Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel

1AB5311+….+1AB5322+1AB5411+….+1AB543322

4A01162

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel

1AB5511+….+1AB552722

4A01163

Háztartásoknak nyújtott hitel

1AB5611+….+1AB561522 + 1AB5621 + … +1AB562522

4A01164

Egyéb belföldieknek nyújtott hitel

1AB52+1AB51111+…+1AB511222+1AB5121+1AB5122 +1AB5131+…+1AB51322+1AB571+…+1AB57322

4A01165

Külföld hitelei

1AB58111+…+1AB58222

4A0117

Egyéb követelések

1AB7- (1AB791+1AB792) + 1AB91-1C731- (1AB9151+…+1AB917)

4A0118

Vagyoni érdekeltségek

1AB6 – 1AB612– 1AB613– 1AB625 – 1AB626 –1AB634 – 1AB635 – 1AB643– 1AB644

4A0119

Saját eszközök

1AB92 – 1AB9232 – 1AB9244 – 1AB9256 –1AB9265

4A012

Források

Források

4A0121

Betétek

1B1

4A01211

Nem pénzügyi vállalatok betétei

1B1311+…+ 1B1324

4A012111

ebből: látra szóló és folyószámla betét

1B1311+1B1321

4A012112

ebből: lekötött betét

1B13121+…+1B131222+1B13221+…+1B132222

4A01212

Háztartások betétei

1B1411+…+1B1424

4A012121

ebből: látra szóló és folyószámla betét

1B1411+1B1421

4A012122

ebből: lekötött betét

1B14121+…+1B141222+1B14221+…+1B142222

4A01213

Külföld betétei

1B16111+….+1B1624

4A0122

Bankközi betétek

1B2

4A01221

Belföldi hitelintézetek betétei

1B2111+…+1B211222

4A01222

Külföldi hitelintézetek betétei

1B22111+…+1B222222

4A01223

Pénzpiaci alapok betétei

1B2121+…+1B212222

4A0123

Felvett hitelek

1B3

4A01231

Külföld

1B39111+….+1B392332

4A01232

Belföld

1B311+…+1B38

4A0124

Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

1B4

4A0125

Egyéb kötelezettségek

1B5+1B7-1C732– (1B741+…+1B75)

4A0126

Saját tőke

1B9

5 A fősorok értékvesztéssel történő korrekciója szükséges annak érdekében, hogy bruttó állományi adatok szerepeljenek a táblában.


A 4A021 Lejárati rés (gap) I. (Mérleg: Eszközök-Források) sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (4A011 Eszközök és 4A012 Források sorok) eszköz- és forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandók.

4A03 Mérlegen kívüli biztos, jövőbeni pozíciók

A mérlegen kívüli, biztos jövőbeni pénzáramlással rendelkező származtatott ügyletekből (az opciók kivételével) eredő, szerződés szerint esedékes határidős tőke- és kamatkövetelések miatti pénzbeáramlásokat (4A031) és határidős tőke- és kamatkötelezettségek miatti pénzkiáramlásokat (4A032) kell kimutatni. A származtatott ügyletek kamatáramlását tehát a 4A03 blokkban kell kimutatni, nem a 4A05 Eredménytételek között.
A 4A041 Lejárati rés (gap) II. (Mérleg: Eszközök-Források+ Mérlegen kívüli származtatott ügylet: követelések- kötelezettségek) sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (4A011 Eszközök és 4A012 Források, továbbá a 4A31 Származtatott ügyletekből eredő követelések és 4A032 Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek sorok) eszköz- és forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandók.

4A05 Eredménytételek

Az eszközökhöz és a forrásokhoz kapcsolódó, szerződés szerint a beszámolási időszak végétől számított, a jövőre vonatkozó esedékes kamat- és kamat jellegű, illetve jutalék-, díj-, járulékbevételeket és ráfordításokat az eszközöktől és a forrásoktól elkülönítetten, pénzforgalmi szemléletben kell szerepeltetni. Az eredménytételeket nem csak 1 évre vonatkozóan kell megadni, hanem a teljes futamidőre, azonban az egy éven túli időszakra csak akkor, ha az intézmény egy éves időtávnál hosszabb időszakra megalapozott eredménybecsléssel rendelkezik.

A 4A061 Lejárati rés (gap) III. (Eredménytételekkel korrigált) sor meghatározásához a mérlegben szereplő eszközök és források, a mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek egyenlegéből számított, a 4A041 sorban kimutatott lejárati rést kell korrigálni a 4A051 Kamatbevételek sortól a 4A054 Egyébkiadások sorig tartó eredménytételekkel, amely a bevételek (4A051+4A052) és kiadások (4A053+4A054) oszloponkénti különbségeként számítandó.

A mérleg szerinti pénzáramlástól a tényleges pénzáramlások eltérhetnek. Amennyiben az intézményeknek van ezekről a pénzáramlásokról megalapozott becslése, terve vagy kötelezően átcsoportosítandó eszköz-, forrástételekkel rendelkezik (egyebek mellett az ügyfél késedelmes teljesítése miatti átcsoportosítás, vagy az azonnal készpénzzé tehető értékpapírok átcsoportosítása), akkor ezeket korrekciós tételként a tábla 4A07 Eszközmódosítások illetve a 4A08 Forrás átcsoportosítások soraiban kell szerepeltetni.

4A07 Eszközmódosítások

A lejárt tételekkel kapcsolatos sorokat a következő logika szerint kell tölteni:
•    A 4AT0711 Lejárt tételek miatti korrekciók sorban azoknak követeléseknek a korrekcióját kérjük megjeleníteni, amelyekről a jelentés elkészültének időpontjában van olyan információ, hogy az adós nem lesz képes az eredeti lejáratnak megfelelően törleszteni, a követelés egy része vagy egésze várhatóan lejárt lesz. (Ilyen eset pl. amikor egy szerződésben a kamat-, tőketörlesztés késedelmesen teljesül, hátralékossá válik, és ezért a teljes szerződésállományt át kell minősíteni a lejárt kategóriába.) Ezen követelések pénzáramlásának korrekciója során a kivezetésre kerülő összeget abban az oszlopban ahonnan a kivezetés történik, negatív előjellel, míg a várható befolyás idősávjában [az a) lejárt oszlopban, illetve b)-j) oszlopokban] pozitív előjellel kell szerepeltetni;
•    A 4AT0712 Lejárt tételek várható megtérülése sorban azokat a jelentés időpontjában az a) lejárt oszlopban szereplő tételekkel kapcsolatos korrekciókat kell megjeleníteni, amelyekből a rendelkezésre álló információk szerint a jövőben várható befolyás (pl. folyamatban lévő per, vagy per alapján lezajlott végrehajtás , stb.) állása alapján valószínű. Ebben az esetben lejárt tételek közül a várható befolyás miatt kikerülő összeget az a) lejárt oszlopban negatív értékkel, míg az új időintervallumban [a b)-j) oszlopokban] pozitív értékkel kell szerepeltetni.
Az eszközmódosítások további sorai a következők szerint töltendők:
•    Értékpapírok átcsoportosítása: A 4A072 sorban azokat az azonnal likvidálható értékpapírokat kell szerepeltetni, amelyek likviditási problémák esetén készpénzzé tehetők [ezek jellemzően az MNB által a napi fedezetértékelés során meghatározott haircut és befogadási mérték mellett fedezetként elfogadhatónak minősülő (jegybankképes) értékpapírok, így a magyar állampapírok, jegybanki kötvények, vállalati kötvények és jelzáloglevelek, önkormányzati kötvények]. Az átcsoportosítandó értékpapírokat az eredeti lejárati sávnál negatív előjellel, a 0-30 napos sávban pozitív előjellel kell feltüntetni. Az átcsoportosításkor ugyanezen a soron korlátként kötelező figyelembe venni az óvadékba adott, illetve zárolt értékpapírok állományát. Az óvadékba adott, illetve zárolt értékpapírok állományát az 1-30 napos sávból negatív előjellel ki kell vezetni, ugyanakkor az óvadékba adás, illetve zárolás futamidejének megfelelő lejárati sávban pozitív előjellel kell szerepeltetni.
•    A lejárat nélküli tétel átcsoportosítása (4A073 sor) akkor indokolt, ha a hitelintézetnek megalapozottan feltételezheti, hogy abból egy meghatározott időintervallumban bevétele (pl. a székház eladásra kerül) vagy kiadása keletkezik. (A saját tőke nem átcsoportosítható!) Az átcsoportosításra kerülő összeget abban az oszlopban, melyből az átvezetés történik, negatív előjellel, míg abban az oszlopban, ahova az átcsoportosítás történik, pozitív előjellel kell szerepeltetni.
•    A Hpt. 101. §-a és 102. § (3) bekezdése szerint kezelendő befektetéseket az elidegenítési kötelezettségi határidő alapján kell a k) Lejárat nélkül oszlopból negatív előjellel kivezetni és a megfelelő b-g) lejárati oszlopban – pozitív előjellel – feltüntetni a 4A074 soron.

•    Zárolt hitelintézeti, jegybanki betétkihelyezés (óvadék – repó ügyletek kivételével, kötelező tartalék hiány, stb.) miatti átcsoportosítás esetén (4A075) a kivezetést a betét eredeti lekötési sávjánál negatív előjellel, a zárolt betétállomány összegét a zárolás határidejének megfelelő sávban – ennek hiányában a lejárat nélküli sávban – pozitív előjellel kell feltüntetni.

4A08 Forrás átcsoportosítások

Mivel a lejárati rés számításánál a források alapértelmezésben levonandó tételek, ezért a források átcsoportosítása sorokat az eszközökkel azonos előjelt eredményező módon, az alábbiak szerint kell kitölteni:
•    az átcsoportosítás miatt másik időoszlopba áthelyezendő összeget az eredeti időintervallumban negatív értékkel, míg az új időintervallumban pozitív értékkel kell szerepeltetni.
A 4A091 Módosított Lejárati rés (gap) IV. (Eszközmódosításokat és Forrásátcsoportosításokat követően) sor meghatározásához az eredménytételekkel korrigált, a 4A061 sorban kimutatott lejárati rést kell korrigálni a 4A07 Eszközmódosítások és 4A08 Forrásátcsoportosítások sorainak azonos oszlopaiban szereplő tételeivel, amely az eszközök (4A071 + 4A0712+4A072 + 4A073 + 4A074 + 4A075) és a források ( 4A081 + 4A082 + 4A083) oszloponkénti különbségeként számítandó.

A sorszabály a tábla c) – j)-ig terjedő oszlopaiban szereplő értékekre áll fenn: 4A091 = 4A061 + (4A0711+4A712 + 4A072 + 4A073 + 4A074 + 4A075) – (4A081 + 4A082 + 4A083).

A fenti szabály alól kivétel az a) Lejárt oszlopban szereplő tételek kezelése, amelynél a következők szerint kell eljárni a módosított lejárati rés számításában:
•    Lejárt eszközök: a 4A011 (Eszközök), 4A031 (Mérlegen kívüli követelések), 4A0711 – 4A075 (Eszközmódosítások) sorok a) Lejárt oszlopában szereplő értékeket a 4A061 sor k) Lejárat nélkül oszlop értékéhez kell hozzáadni; 4A091,k=4A061,k+(4A073,k:4A075,k)–4A083,k+(4A0112,a:4A0113,a+4A0115,a:4A0117,a)+ 4A031,a+ (4A0711,a:4A075,a)
•    Lejárt források: a 4A012 (Források), 4A032 (Mérlegen kívüli kötelezettségek), 4A081 - 4A083 (Forrás átcsoportosítások) sorok a) Lejárt oszlopában szereplő értékeket a 4A61 sor b) 0-30 nap oszlop értékéből kell levonni. 4A101,b=4A061,b+(4A071,b:4A075,b)–(4A081,b:4A083,b)–(4A0121,a:4A0124,a)–4A032,a– (4A081,a:4A083,a)
A 4A091 sor a) oszlop cellában csak nulla érték szerepelhet.

4A10 Egyéb állományváltozások

Az egyéb állományváltozások között olyan, az előzőekben fel nem sorolt tételek vehetők figyelembe, melyekkel a hitelintézet saját likviditás kezelésében, üzleti terveiben számol.

A 4A1011 Hitelállomány soron kell feltüntetni a bank várakozásait a lejárati sávoknak megfelelően a jövőben várható hitelfolyósításokról a folyósítás várható időpontja szerinti sávban negatív, a lejárati sávban pedig pozitív előjellel. Itt kell számításba venni például, hogy a mérlegen kívül nyilvántartott hitelkeretekből várhatóan mennyi kerül folyósításra.

A 4A1021 Betétállomány sorban kell feltüntetni a bank várakozásait a lejárati sávoknak megfelelően a jövőben várhatóan befolyó új betétállományokra. A befolyás lejárati sávjában negatív előjellel, a kifizetés lejárati sávjában pedig pozitív előjellel.
1

A rendeletet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte 2014. december 10. napjával.

2

A 4. § (1) bekezdése a 30/2014. (VII. 30.) MNB utasítás 6. §-ával megállapított szöveg.

3

A 4. § (1a) bekezdését a 30/2014. (VII. 30.) MNB utasítás 6. §-a iktatta be.

4

A 9. § (1) bekezdése a 30/2014. (VII. 30.) MNB utasítás 7. §-a szerint módosított szöveg.

5

A 13/A. §-t a 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet 5. §-a iktatta be.

6

A 13/B. §-t a 30/2014. (VII. 30.) MNB utasítás 8. §-a iktatta be.

7

A 16. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

Az 1. melléklet a 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.

9

A 2. melléklet a 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet 7. §-a, a 30/2014. (VII. 30.) MNB utasítás 9. §-a szerint módosított szöveg.

10

A 3. melléklet a 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet 8. §-a, a 24/2014. (VI. 27.) MNB rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.

1).

Ha a hitelintézet a saját teljesítményű eszközeit aktiválja, az aktivált előállítási költségek (közvetlen önköltség) az eredménykimutatásban, az általános igazgatási költségek között már nem szerepelnek az alábbi könyvelési lépések eredőjeként: 1. Növeli az általános igazgatási költségeket a Saját előállítású eszközök előállítási költségeinek elszámolása a felmerüléskor (Tartozik: 5… számlák, Követel: 4… számlák).
2.A saját előállítású eszközök aktiválásakor csökken az általános igazgatási költségek az elszámolt előállítási költségekkel azonos értékben, mivel a Saját előállítású eszközök állományba vételét (Tartozik: 13… számlák) az 5-ös számlaosztályon belüli Aktivált saját teljesítmények értéke számlával szemben (Követel: 58 … számlák) kell végrehajtani a számviteli szabályoknak megfelelően.
kimutatni. A Hitkr. 23. § (2), (4) és (5) bekezdése és 24. § (5) bekezdése alapján a határidős és opciós ügyletekre történő céltartalék képzést, felhasználást és felszabadítást itt kell szerepeltetni.

2.

A lejárt oszlopban csak a már esedékessé vált, de az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett tőke, kamat és egyéb követeléseket kell szerepeltetni. A vonatkozási dátumot követően esedékes követelések pénzáramlásai a Lejárt tételek miatti korrekciók blokkban kerülnek kivezetésre.

3.

Ezek a tételek gyakorlatilag az úton lévő tételeket tartalmazzák.

4.

Ez esetben egy három hónapos, folyamatosan megújuló lekötött betétet a hátralévő lejárat szerint, azaz szerződéskötéskor pl. a 31-90 napos kategóriába kell besorolni.

6.

CASHFLOW702 és CASHFLOW708 sorokhoz kapcsolódóan az MNB által elfogadható fedezetek köre és befogadási értékeik megtalálhatóak a http://www.mnb.hu/Monetaris_politika/mnbhu_eszkoztar/mnbhu_fedezetertekeles oldalon.

7.

Pl. ha az érték 124 ezer Ft, akkor a mezőbe 0,124, illetve, ha a mutató 0,46451, akkor 46,45 lesz a beírandó adat.

8.

Pl. A 2003. évi szerződések – tekintettel a nyolc éves futamidejű szerződésekre is – legalább 2011. I. negyedévéig biztosan jelentendők.

9.

Kapcsolt vállalkozások a Számv. tv. szerint kapcsolt vállalkozásként meghatározott vállalkozások.

10.

Például egy áprilisi kötésű júniusi három hónapos tőzsdei kamatláb ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy 5 hónapos lejárati sávba tartozó hosszú (követelés) pozíciót és egy két hónapos lejárati sávba tartozó (kötelezettség) rövid pozíciót.

11.

Például egy 400 M Ft-os hitelkeretet, amelynek a lehívási valószínűsége 50%, és a valószínűsített lehívási időpontja szeptember, átárazódása pedig 3 havonta történik, szeptembernek megfelelő lejárati sávban 200 M Ft értékben, mint mérlegen kívüli kötelezettséget, a decembernek megfelelő lejárati sávban pedig 200 M Ft értékben, mint mérlegen kívüli követelést kell feltüntetni, a hitelkereteknek megfelelő soron.

12.

A nemzetgazdasági ágak, ágazatok TEÁOR számjele és az adatszolgáltatásban feltüntetendő betűjel közötti összefüggés tábla elérési útvonala az MNB honlapon: http://felugyelet.mnb.hu/intezmenyeknek/bal_menu/adatszolgaltatas_Hitelintézetek 4. Kapcsolódó előírások, technikai segédletek menüpont

13.

Az ettől eltérő esetek külön feltüntetésre kerültek.

14.

az ettől eltérő összehasonlítást ki kell emelni.

15.

Felügyeleti engedély alapján is változhat a bevonandó vállalkozások köre, ebben az esetben a felügyeleti engedélynek megfelelően kell bővíteni a bevontak jelzését. (pl. Bi= biztosító, Ny= nyugdíjpénztár )

16.

A hitelintézeti kérelem alapján, vagy az ellenőrzés során felmerült változások miatti adatszolgáltatási kötelmekre a hitelintézetnek fel kell készülni.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére