• Tartalom

2013. évi XXXVII. törvény

2013. évi XXXVII. törvény

az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól1

2024.01.01.
I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1. § E törvényt az adó megállapítása, az adó- és egyéb közterhek behajtása, továbbá a kettős adóztatás elkerülése érdekében folytatott, az Európai Unió tagállamai közötti, valamint egyéb nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes kérdéseire kell alkalmazni.

2. § (1)2 Az e törvényben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy adózónak minősül az a személy is, akire nézve e törvény kötelezettséget állapít meg.

(2) E törvény rendelkezéseitől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa és nemzetközi szerződés alapján lehet.

3. § Ha az állami adóhatóság uniós jogi aktus rendelkezése – ideértve az uniós jogi aktust átültető magyar jogszabályt is – alapján az Európai Bizottság vagy az Európai Unió más intézménye, ügynöksége részére személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai célú, illetve az uniós jogi aktus alkalmazásának eredményeit összegző adatszolgáltatást, információ-átadást teljesít, azt egyidejűleg az adópolitikáért felelős miniszter részére is megküldi.

3/A. §3 Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben szabályozott közigazgatási együttműködés teljesítése, valamint a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/B. §-ban, a 43/H. §-ban és az 1. melléklet II–VII. Fejezetében meghatározott átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése céljából jogosult a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásából adatot igényelni, valamint a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokhoz és dokumentumokhoz hozzáférni.

3/B. §4 (1) Az e törvény szerinti adatszolgáltatás és bármely formában történő információcsere során az állami adó- és vámhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában, az állami adó- és vámhatóság a II., a II/A., az V/B., az V/D., valamint az V/F. fejezet szerint közölt, szerzett vagy továbbított információt az 5. § alapján az adómegállapítási jogsegély hatálya alá tartozó adóknak megfelelő magyar adók, továbbá az általános forgalmi adó és más közvetett adók megállapítása és végrehajtása céljából, valamint a 15. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott célokra használhatja fel.

3/C. §5 (1) Az információ eltérő célra való felhasználására vonatkozó, a 15. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések a II/A., az V/B., az V/D., valamint az V/F. fejezetben meghatározott információ esetén is alkalmazandóak.

(2) Az állami adó- és vámhatóság megküldheti az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságának azon magyar jogszabályoknak megfelelő eltérő célok listáját, amelyekre más tagállam hatósága az állami adó- és vámhatóság által küldött információkat és dokumentumokat felhasználhatja.

(3) Az állami adó- és vámhatóság e törvény szerint bármely formában szerzett információt és dokumentumot a 15. § (3) bekezdésében meghatározott engedély nélkül az eltérő célok listájában felsorolt bármely célra felhasználhatja.

3/D. §6 (1) Az e törvény alapján az Európai Unió tagállamaival folytatott információcsere tekintetében alkalmazni kell a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 13. cikkében, a 14. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15. cikkében meghatározott, az érintettek számára biztosított jogok az Air. és az Art. rendelkezései szerint gyakorolhatóak.

(2) A II/A. fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, az V/B. fejezet szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, az V/F. fejezete szerinti adótervezésben közreműködő, valamint a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a személyes adatok kezelése céljából – az általános adatvédelmi rendelet szerinti – önálló adatkezelőnek minősülnek, amikor egyedül vagy együttesen meghatározzák az általános adatvédelmi rendelet értelmében vett személyes adatkezelés céljait és eszközeit.

(3) A II/A. fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, az V/B. fejezet szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, valamint az V/F. fejezet szerinti adótervezésben közreműködő írásban – ha a feltételei fennállnak, elektronikus úton –

a) előzetesen tájékoztatja az érintett magánszemélyt arról, hogy a személyét érintő információ gyűjtésére és továbbítására kerül sor, és

b) a jogérvényesítéshez szükséges időben, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése előtt tájékoztatja az érintett magánszemélyt minden olyan információról, amelyre a magánszemély az adatvédelmi jogai érvényesítése érdekében az érintett adatkezelőtől jogosult.

(4) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető évente, az Adatszolgáltatási időszakot követő naptári év január 31-ig tájékoztatja a Jelentendő értékesítőt az Adatszolgáltatási időszakban részére kifizetett vagy jóváírt Ellenérték összegéről.

(5) Az e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelt személyes adatok megőrzésére az e törvény céljainak eléréséhez szükséges ideig, de legfeljebb 10 évig kerülhet sor.

(6) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság – az általános adatvédelmi rendeletben foglalt rendelkezéseket nem érintve – haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot az adatvédelmi incidens fennállásáról és az annak elhárítására tett intézkedésekről.

(7) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adatvédelmi incidenssel érintett tagállamnak és az Európai Bizottságnak küldött írásbeli értesítéssel az érintett tagállammal folytatott információcserét azonnali hatállyal felfüggesztheti.

(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság kivizsgálja, kezeli és elhárítja az adatvédelmi incidenst. Ha az adatvédelmi incidens haladéktalan elhárítása és a helyzet megfelelő rendezése nem lehetséges, a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság írásban kéri az Európai Bizottságtól a CCN-hálózathoz való hozzáférésének felfüggesztését. A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adatvédelmi incidens sikeres elhárításáról haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(9) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság önállóan vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával együtt kérheti az Európai Bizottságtól az adatvédelmi incidens elhárítására tett intézkedések sikerességének ellenőrzését.

(10) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság megállapodik a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával az e § végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedésekről, ideértve az adatvédelmi incidens kezelésére szolgáló, a nemzetközileg elismert bevált gyakorlatokhoz igazított eljárásokat, és adott esetben egy közös adatkezelői megállapodást, adatfelhasználók és adatkezelők közötti megállapodást vagy ezek mintáit.

2. Értelmező rendelkezések

4. § (1) E törvény alkalmazásában:

1. adómegállapítási jogsegély: az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adókkal kapcsolatos tagállami jogszabályok végrehajtása szempontjából előreláthatólag releváns információk cseréje céljából folytatott közigazgatási együttműködés az Európai Unió tagállamainak hatáskörrel rendelkező hatóságai között;

2. behajtási jogsegély: az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkereséssel kapcsolatos, 22–41. §-ban szabályozott eljárás;

3.7 nemzetközi adóegyezmény: Magyarország által a kettős adóztatás elkerülése tárgyában más állammal kötött, továbbá két- vagy többoldalú adóügyi információcserét, valamint adóügyi együttműködést szabályozó, jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés;

4. Választottbírósági Egyezmény: a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény, az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv, valamint a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3–6. §-a szerinti egyezmény;

5.8 FATCA Megállapodás: a 2014. évi XIX. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás;

6.9 Hatóságközi Megállapodás: a FATCA Megállapodás 3. cikk 6. pontja szerinti megállapodás;

7.10 adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amelynek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolójában szereplő összevont (konszolidált) bevétele nem éri el a 750 000 000 eurót vagy a 750 000 000 euróval a Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2015. január havi átlagos devizaárfolyam alapján számított, megközelítően egyező forintösszeget, illetve ha a vállalatcsoport végső anyavállalatának székhelye Magyarországon kívüli államban vagy területen található, az ezen állam vagy terület országonkénti jelentésekkel kapcsolatos belső szabályai által meghatározott 750 000 000 eurónak megfelelő helyi valutában kifejezett összeget;

8.11 összevont (konszolidált) éves beszámoló: a multinacionális vállalatcsoport olyan pénzügyi évre vetített kimutatása, amely a végső anyavállalat és a csoporttagok eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mint egyetlen gazdálkodó szervezet eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mutatja be;

9.12 vállalatcsoport: tulajdonjog vagy ellenőrzés révén egymással kapcsolatban álló vállalkozások olyan együttese, amely az alkalmazandó számviteli alapelvek szerint a pénzügyi beszámolás céljára összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a vállalkozások bármelyikében fennálló tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna.

10.13 adatvédelmi incidens: az adatbiztonság olyan sérelme, amely jogellenes cselekmény vagy véletlen folytán az információ – ideértve a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok – megsemmisülését, elvesztését, megváltoztatását, az azokhoz való helytelen vagy jogosulatlan hozzáférést, valamint azok (indokolatlan vagy) jogosulatlan közlését vagy felhasználását eredményezi. Az adatvédelmi incidens érintheti az adatok bizalmas jellegét, hozzáférhetőségét és sértetlenségét.

(2) E törvény II. és III. Fejezete alkalmazásában:

1. CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület;

2. elektronikus úton: az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítás optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;

3. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

4.14 magyar hatáskörrel rendelkező hatóság: az az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Kormány által kijelölt hatóság.

(3) E törvény II. Fejezete alkalmazásában

1. bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztása iránti eljárás: az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai hatáskörrel rendelkező hatóságainak együttműködése az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 15. cikke szerint;

2.15 formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 20. cikk (4) bekezdése, illetve a 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által elfogadott formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum;

3. információcsere iránti megkeresés esetén alkalmazott formanyomtatvány: olyan formanyomtatvány, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a) az eljárással érintett személy (ügyfél) személyazonossága megállapításához szükséges adat,

b) az információkérés adózási, adóztatási céljának megjelölése.

A formanyomtatványban olyan személy neve és címe is megjelölhető, aki a megkereső hatóság álláspontja szerint a kért információ birtokában lehet, és olyan további adat is feltüntethető, amely a megkeresett hatóság számára az információ megszerzését megkönnyítheti;

4.16 közigazgatási vizsgálat: az Európai Unió tagállama által végzett minden olyan ellenőrzés, vizsgálat és egyéb intézkedés, amelynek célja az adójogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása. A magyar megkeresett hatóság vagy a magyar megkereső hatóság által teljesített közigazgatási vizsgálat esetén a közigazgatási vizsgálat alatt az Air., valamint az Art. szerinti adóigazgatási eljárást kell érteni;

5. magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatban az állami adóhatóság kormányrendeletben központi kapcsolattartó irodaként, kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti egysége, illetve az állami adóhatóság kormányrendelet felhatalmazása alapján kijelölt tisztviselője a 6–7. pontok figyelembevételével;

6. illetékes tisztviselő: olyan tisztviselő, aki kijelölés alapján az adómegállapítási jogsegély keretében közvetlen információcsere teljesítésére, fogadására jogosult. Az adómegállapítási jogsegélyben részt vevő tisztviselők e tevékenységükkel összefüggésben illetékes tisztviselőnek minősülnek;

7. kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó irodán kívül kijelölt olyan szerv, szervezeti egység, amely kijelölés alapján az adómegállapítási jogsegély keretében közvetlen információcsere teljesítésére, fogadására jogosult. Kapcsolattartó szervként egyidejűleg több szerv, szervezeti egység is kijelölhető;

8. központi kapcsolattartó iroda: az adómegállapítási jogsegély területén elsődlegesen felelős szerv, szervezeti egység, amely ellátja az Európai Unió más tagállamával és az Európai Bizottsággal való kapcsolattartási feladatokat. A központi kapcsolattartó iroda ellátja az egyidejű ellenőrzések koordinációjával kapcsolatos feladatokat és a kijelölt illetékes tisztviselőkről nyilvántartást vezet. Egyidejűleg kizárólag egy központi kapcsolattartó iroda jelölhető ki;

9.17 megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó szerve vagy illetékes tisztviselője, aki (amely) a hatáskörrel rendelkező hatóság nevében az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét fogadja;

10. megkeresésre történő információcsere: egy adott esetben a megkereső hatóság megkeresett hatósághoz intézett megkeresésén alapuló információcsere;

11.18 megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó szerve vagy illetékes tisztviselője, aki (amely) a hatáskörrel rendelkező hatóság nevében az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatban megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét teljesít;

12. spontán információcsere: az információ bármely időpontban történő, előzetes megkeresés nélküli nem rendszeres közlése az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával;

12a.19 automatikus információcsere: meghatározott információ előre meghatározott időszakonként történő, előzetes megkeresés nélküli rendszeres közlése az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával;

13. statisztikai adatok jegyzéke: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által meghatározott formában, tartalommal és eljárásrendben teljesítendő statisztikai jellegű tájékoztatási kötelezettség;

14. személy:

a) a természetes személy,

b) a jogi személy,

c) a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabálya úgy rendelkezik, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás),

d) egyéb, bármely jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogi konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre – az eszközökből származó jövedelmet is ideértve – az 5. § (1) bekezdés szerinti adókat kivetik, vagy

e) a magyar jogszabályok alkalmazásában az a)–d) pont hatálya alá nem tartozó adózó;

15.20 életbiztosítás: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 92. pontjában meghatározott személybiztosítás;

16.21 nyugdíj: az Szja tv. 3. § 23. pontjában meghatározott jövedelem (ide nem értve a 23. pont c) alpontja szerinti nyugdíjszolgáltatást);

17.22 ingatlan hasznosításából származó jövedelem: az ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelem (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelem);

18.23 központi adattár: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 21. cikk (5) bekezdése alapján és ezen irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által létrehozott, a határokon átnyúló feltételes adómegállapításra és szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatokkal kapcsolatos információk rögzítésére szolgáló központi adatbázis.

19.24 közös ellenőrzés: olyan közigazgatási vizsgálat, amelyet a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával közösen folytat le egy vagy több olyan személyhez kapcsolódóan, akinek vagy amelynek ellenőrzéséhez az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságának közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik.

(3a)25 A II/A. fejezet alkalmazásában:

1. Adatszolgáltatási időszak: az 5. melléklet I/C/6. pontja szerinti időszak;

2. Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető: az 5. melléklet I/A/3. pontja szerinti Platformüzemeltető;

3. Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető: az 5. melléklet I/A/4. pontja szerinti Platformüzemeltető;

4. Adóazonosító szám: az 5. melléklet I/C/3. pontja szerinti szám;

5. Automatikus információcsere: az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatott, az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozó információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával;

6. Ellenérték: az 5. melléklet I/A/10. pontja szerinti ellenérték;

7. Elsődleges cím: az 5. melléklet I/C/5. pontja szerinti cím;

8. Érintett tevékenység: az 5. melléklet I/A/8. pontja szerinti tevékenység;

9. Értékesítő: az 5. melléklet I/B/1. pontja szerinti Értékesítő;

10. Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás: az 5. melléklet I/A/7. pontja szerinti megállapodás;

11. HÉA azonosító szám: az 5. melléklet I/C/4. pontja szerinti szám;

12. Jelentendő értékesítő: az 5. melléklet I/B/3. pontja szerinti értékesítő;

13. Központi nyilvántartás: az Európai Bizottság által létrehozott és működtetett központi adatbázis, amely az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetőkre vonatkozó információkat, valamint az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők által bejelentett adatokat tartalmazza;

14. Közvetített ingatlan: az 5. melléklet I/C/7. pontja szerinti ingatlan;

15. Nem Jelentendő értékesítő: az 5. melléklet I/B/4. pontja szerinti értékesítő;

16. Pénzforgalmi jelzőszám: az 5. melléklet I/C/8. pontja szerinti jelzőszám;

17. Platform: az 5. melléklet I/A/1. pontja szerinti Platform;

18. Platformüzemeltető: az 5. melléklet I/A/2. pontja szerinti Platformüzemeltető;

19. Szervezet: az 5. melléklet I/C/1. pontja szerinti Szervezet.

(4) E törvény III. Fejezete alkalmazásában

1. formanyomtatvány: az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes szabályoknak megfelelő formanyomtatvány;

2. kézbesítés iránti egységes formanyomtatvány: olyan formanyomtatvány, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a) a címzett személy neve és címe, valamint az azonosítására szolgáló más lényeges adat,

b) a kézbesítés célja és a végrehajtására előírt határidő,

c) a formanyomtatványhoz mellékelt okirat bemutatása, valamint az érintett követelés jellege és összege,

d) annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe,

da) amely a formanyomtatványhoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér,

db) amelytől a kézbesített okirattal vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető;

3. magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: a behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az állami adó- és vámhatóság kormányrendeletben központi kapcsolattartó irodaként, kapcsolattartó irodaként, vagy kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti egysége a 4–6. pontok figyelembevételével;

4. kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén belül a 22. §-ban meghatározott egy vagy több adó- vagy díjtípus, vagy kategória vonatkozásában az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért felelős szerv;

5. kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó szervtől és a kapcsolattartó irodától különböző hatóság, amely hatásköréhez kapcsolódóan vesz részt a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos együttműködésben;

6. központi kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért elsődlegesen felelős, valamint külön kifejezett felhatalmazás esetén az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért is felelős szerv;

7. megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amelyhez behajtási jogsegély iránti megkereséssel fordulnak;

8. megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amely a behajtási jogsegéllyel érintett követeléssel kapcsolatban segítségnyújtás iránti megkeresést küld;

9. személy:

a) a természetes személy és a jogi személy,

b) a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabályai úgy rendelkeznek, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás), továbbá

c) a magyar jogszabályok alkalmazásában az adózó, valamint a más tagállam joga szerint egyéb, bármilyen jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogi konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre – beleértve az azokból származó jövedelmet is – a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó adók bármelyikét kivetik;

10. végrehajtást engedélyező egységes okirat: olyan okirat, amely a megkereső államtól eltérő tagállamban való behajtási és biztosítási intézkedések kizárólagos alapját képezi. A végrehajtást engedélyező egységes okirat a végrehajtást engedélyező eredeti okirat lényeges tartalmi elemeit, valamint legalább a következő információkat tartalmazza:

a) az okirat azonosítása szempontjából szükséges információ, a követelés leírása (különösen a követelés jellege; az az időszak, amelyre a követelés vonatkozik; a végrehajtási eljárás szempontjából jelentős bármely időpont; a követelés összege és összetevői, mint a főkövetelés és a kamat),

b) az adós személy neve, valamint az azonosítását szolgáló más lényeges adat,

c) annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe,

ca) amely a végrehajtást engedélyező egységes okirathoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér,

cb) amelytől a követeléssel vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető;

11. végrehajtást engedélyező eredeti okirat: olyan okirat, amely a végrehajtást a megkereső tagállamban teszi lehetővé.

(4a)26 A III/A. Fejezet alkalmazásában:

1. vitás kérdés: a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitákhoz vezető ügy;

2. kettős adóztatás: az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás tekintetében a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások vagy egyezmények hatálya alá tartozó adók két (vagy több) tagállam általi kivetése ugyanazon adóköteles jövedelem vagy vagyon tekintetében, amennyiben az a következők valamelyikét eredményezi:

a) további adóteher,

b) az adókötelezettségek növekedése, vagy

c) olyan veszteség eltörlése vagy csökkenése, amelyet el lehet számolni az adóköteles nyereséggel szemben;

3. kis-és középvállalkozás:

a) olyan vállalkozás, amely a mérlegfordulónapján a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét nem lépi túl:

aa) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,

ab) nettó árbevétel:40 000 000 EUR,

ac) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250 vagy

b) azok a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét:

ba) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,

bb) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,

bc) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250;

4. érintett személy: az a személy – a természetes személyt is ideértve –, aki vagy amely az Európai Unió valamely tagállamában belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van.

(4b)27 A (4a) bekezdés 1–4. pontjában meg nem határozott fogalmak jelentése a III/A. Fejezet alkalmazásában, amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik, megegyezik azzal a jelentéssel, amely a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló első értesítés közlésének időpontjában hatályos, vonatkozó megállapodásban vagy egyezményben az adott időpontban szerepel. Amennyiben az említett megállapodásban vagy egyezményben nem szerepel egy adott fogalom meghatározása, a meg nem határozott fogalom jelentése megegyezik Magyarországnak az említett megállapodás vagy egyezmény hatálya alá tartozó adók tekintetében alkalmazandó jogszabályai szerinti, az adott időpontban érvényes jelentéssel azzal, hogy az alkalmazandó adójogszabályai szerinti jelentés elsőbbséget élvez a fogalomnak egyéb jogszabályban szereplő jelentésével szemben.

(4c)28 A IV. Fejezet alkalmazásában:

1. vitás kérdés: a Választottbírósági Egyezmény alkalmazásából eredő vitatott ügy;

2. érintett személy: az a személy, aki vagy amely a Választottbírósági Egyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;

3. érintett állam: vitás kérdésben érintett állam.

(4d)29 A IV/A. Fejezet alkalmazásában:

1. adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárás: a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi egyezmények (a továbbiakban: adóegyezmények) értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitás kérdés rendezésére irányuló eljárás;

2. vitás kérdés: az adóegyezmények értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitákhoz vezető ügy;

3. érintett személy: a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezmény alapján magyar belföldi illetőségű személy – a természetes személyt is ideértve –, akinek vagy amelynek adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;

4. érintett állam: vitás kérdésben érintett állam.

(5)30 Az V/A. fejezet alkalmazásában:

1. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény

a) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 146/A. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény,

b)31 a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 148. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény,

c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 123/B. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény,

d) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 86/A. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, és

e) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 288/A. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény.

2. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: a FATCA Megállapodás 1. cikk 1. pont q) alpontja szerinti Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény.

(6)32 Az V/B. Fejezet és az 1. melléklet alkalmazásában

1. adóév: a naptári év;

1a.33 aktuális lakcím: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által legutóbb nyilvántartásba vett lakcím;

2.34 automatikus információcsere:

a) az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében felsorolt államban (a továbbiakban: más állam), valamint

b) az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő hatályos megállapodással rendelkező joghatóság területén

illetőséggel rendelkező személyre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése e személy illetősége szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságával;

3. Betéti Számla: az 1. melléklet VIII/C/2. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

4. Ellenőrzést gyakorló személy: az 1. melléklet VIII/D/5. pontja szerinti ellenőrzést gyakorló személy;

5. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának vagy más államnak hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

6. Járadékbiztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/6. pontja szerinti Járadékbiztosítási Szerződés;

7. Jelentendő Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/D. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

8. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/A. pontja szerinti jelentő magyar Pénzügyi Intézmény;

9. Kizárt Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C/17. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

10. Letétkezelői Számla: az 1. melléklet VIII/C/3. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

11. Nem dokumentált Pénzügyi Számla: az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti nem dokumentált Pénzügyi Számla;

12. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény;

13. Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

14. Visszavásárlási Érték: az 1. melléklet VIII/C/8. pontja szerinti visszavásárlási érték;

15. Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/7. pontja szerinti visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés.

(7)35 Az V/C. Fejezet alkalmazásában:

1. illetékes hatóság: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Unió tagállamán kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

2. spontán információcsere: az információ bármely időpontban történő, előzetes megkeresés nélküli, nem rendszeres közlése az Európai Unió tagállamával vagy az Európai Unió tagállamán kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel rendelkező hatóságával.

(8)36 Az V/D. Fejezet és a 3. melléklet alkalmazásában:

1. adatszolgáltatási pénzügyi év: az a pénzügyi év, amelynek pénzügyi és operatív eredményeit az országonkénti jelentés ismerteti;

2. adatszolgáltatásra kötelezett szervezet: az a csoporttag, amelynek országonkénti jelentés benyújtási kötelezettsége áll fenn;

3. anyavállalatnak kijelölt szervezet: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amelyet a végső anyavállalat kijelöl az országonkénti jelentésnek a multinacionális vállalatcsoport nevében való benyújtására, amennyiben a 43/N. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennáll;

4. automatikus információcsere: előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése a hatáskörrel rendelkező hatósággal;

5. CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület;

6. csoporttag:

a) egy multinacionális vállalatcsoport olyan különálló üzleti egysége, amely a pénzügyi beszámolás céljából a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolóiban szerepel, vagy amely azokban szerepelne, ha a multinacionális vállalatcsoport adott üzleti egységében való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna,

b) bármely üzleti egység, amely mérete vagy jelentősége alapján nem szerepel a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolóiban, vagy

c) a multinacionális vállalatcsoport a) vagy b) pont szerinti különálló üzleti egységének állandó telephelye, ha az üzleti egység az adott állandó telephely tekintetében pénzügyi beszámolási, szabályozási, adóbevallási vagy belső ellenőrzési okokból külön pénzügyi kimutatást készít;

7. elektronikus út: az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása, vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítása optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;

8. harmadik állam: olyan nem európai uniós tagállam, amellyel Magyarországnak az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos automatikus információcserét előíró, hatályos nemzetközi megállapodása van;

9. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállama vagy harmadik állam hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

10. illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás: az Európai Unió egy olyan tagállamának és egy olyan nem uniós államnak, illetve területnek, amelyek nemzetközi megállapodás részes felei, a meghatalmazott képviselői közötti olyan megállapodás, amely előírja a részes államok, illetve területek között az országonkénti jelentések automatikus megosztását;

11. multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amely legalább két különböző államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező vállalkozásból áll, vagy amely olyan vállalkozást foglal magában, amely egy államban, illetve területen székhely szerinti adóügyi illetőséggel rendelkezik, és egy másik államban, illetve területen állandó telephelyen keresztül adóköteles üzleti tevékenységet végez, és nem minősül adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoportnak;

12. nemzetközi megállapodás: az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény, egyéb két- vagy többoldalú adóegyezmény vagy olyan adóügyi információcserére vonatkozó megállapodás, amelynek Magyarország a részese, és amely felhatalmazást ad adóügyi információk államok, illetve területek közötti cseréjére, az információk automatikus cseréjét is ideértve;

13. országonkénti jelentés: az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évére vonatkozóan az állami adóhatósághoz teljesített kötelezettség;

14. pénzügyi év: azon éves beszámolási időszak, amelyre vonatkozóan a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata a pénzügyi beszámolóját elkészíti;

15. rendszerhiba: az automatikus információcserének egy tagállamnak egy állammal vagy területtel kötött, hatályos, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti elismert megállapodása ellenére – a megállapodás rendelkezéseitől eltérő okból – történő felfüggesztése, továbbá a rendelkezésére álló, az adott tagállamban csoporttaggal rendelkező multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó országonkénti jelentésnek az adott tagállam részére történő automatikus továbbításának egy állam, illetve terület általi egyéb módon történő tartós elmulasztása;

16. terület: az államtól különböző, külön, autonóm adóügyi jogrendszerrel rendelkező terület;

17. végső anyavállalat: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amely

a) közvetlenül vagy közvetetten részesedéssel rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több másik csoporttagjában, amely alapján összevont pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen általában alkalmazott számviteli előírások szerint, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a benne való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen és

b) a multinacionális vállalatcsoportnak nincs másik olyan csoporttagja, amely benne közvetlenül vagy közvetetten az a) pont szerinti érdekeltséggel rendelkezik.

(9)37 Az V/F. Fejezet és a 4. melléklet alkalmazásában:

1. adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció: minden olyan határokon átnyúló konstrukció, amely a 4. mellékletben meghatározott ismertetőjegyek legalább egyikének megfelel,

2. adótervezésben közreműködő:

a) az a személy, aki vagy amely kidolgozza, forgalmazza, megszervezi vagy végrehajtás céljából elérhetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókat, illetve irányítja a végrehajtásukat, vagy

b) az a személy, akinek vagy amelynek a rendelkezésére álló információk alapján, a releváns tényeket és körülményeket figyelembe véve, valamint az adótervezés nyújtásához szükséges megfelelő szakértelem és ismeretek alapján tudomása van vagy akitől vagy amelytől észszerűen elvárható, hogy tudomása legyen arról, hogy közvetlenül vagy más személyeken keresztül az adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztető adótervezéshez, vagy a 4. melléklet valamely ismertetőjegyének megvalósulásához támogatást vagy segítségnyújtást vállal, illetve tanácsot ad az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciók kidolgozásához, ezek forgalmazásához, megszervezéséhez, végrehajtás céljából történő elérhetővé tételéhez vagy végrehajtásuk irányításához; és

c) aki vagy amely az a) és b) pontban meghatározott feltételeken túl a további feltételek legalább egyikének megfelel:

ca) valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik,

cb) valamely tagállamban állandó telephellyel rendelkezik, amelyen keresztül a konstrukcióval kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtja,

cc) valamely tagállamban bejegyezték vagy valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik,

cd) valamely tagállamban szerepel valamely jogi, adózási vagy tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai szövetség nyilvántartásában,

azzal, hogy

d) nem minősül adótervezésben közreműködőnek a b) pontban meghatározott feltételnek megfelelő azon személy, aki bizonyítja, hogy nem volt tudomása arról, hogy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióban vett részt vagy, hogy tőle észszerűen nem volt elvárható, hogy erről tudomása legyen;

3. automatikus információcsere: az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső határokon átnyúló adótervezési konstrukciókra vonatkozó információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése a hatáskörrel rendelkező hatósággal;

4. CCN-hálózat: a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület;

5. érintett adózó: az a személy, aki vagy amely számára végrehajtás céljából adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciót tesznek elérhetővé, vagy aki vagy amely kész adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciót végrehajtani vagy ilyen konstrukció első lépését végrehajtotta;

6. határokon átnyúló konstrukció: vagy egynél több tagállamra, vagy egy tagállamra és egy harmadik országra vonatkozó olyan egy vagy több szakaszból álló konstrukció, vagy konstrukciósorozat, amely esetében a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a konstrukció nem minden résztvevője ugyanabban az adójogrendszerben (államban, illetve területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel;

b) a konstrukció egy vagy több résztvevője egyidejűleg egynél több adójogrendszerben (államban, illetve területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel,

c) a konstrukció egy vagy több résztvevője másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) folytat üzleti tevékenységet az ott található állandó telephelyén keresztül, és a konstrukció ezen állandó telephely üzleti tevékenységének egészét vagy részét képezi,

d) a konstrukció egy vagy több résztvevője másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) folytat tevékenységet anélkül, hogy ott adóügyi illetőséggel rendelkezne vagy állandó telephelyet hozna létre,

e) a konstrukció hatással lehet az automatikus információcserére, illetve a tényleges tulajdonosok azonosítására;

7. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának a határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adatszolgáltatással és automatikus információcserével foglalkozó hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

8. ismertetőjegy: a határokon átnyúló konstrukciónak a 4. mellékletben meghatározott olyan jellemzője vagy eleme, amely adókikerülés kockázatára utal;

9. kapcsolt vállalkozás: olyan személy, aki vagy amely egy másik személlyel legalább az egyik alábbi módon kapcsolatban áll:

a) a személy úgy vesz részt egy másik személy irányításában, hogy helyzete révén a másik személyre meghatározó befolyást gyakorol,

b) a személy úgy vesz részt egy másik személy ellenőrzésében, hogy abban 25%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezik,

c) a személy közvetve vagy közvetlenül a tőke több mint 25%-át kitevő tulajdonjog révén részesedéssel rendelkezik egy másik személy tőkéjében, vagy

d) a személy egy másik személy nyereségéből 25%-os vagy annál nagyobb részesedésre jogosult,

azzal, hogy

e) ha több személy vesz részt az a)–d) pontban említettek szerint ugyanazon személy irányításában, ellenőrzésében, vagy több személy rendelkezik ugyanazon személy tőkéjében részesedéssel, illetve jogosult ugyanazon személy nyereségéből nyereségrészesedésre, akkor valamennyi érintett személyt kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni,

f) ha ugyanazon személyek vesznek részt az a)–d) pontban említettek szerint egynél több személy irányításában, ellenőrzésében, vagy ugyanazon személyek rendelkeznek egynél több személy tőkéjében részesedéssel, illetve jogosultak egynél több személy nyereségéből nyereségrészesedésre, akkor valamennyi érintett személyt kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni,

g) az a)–d) pont alkalmazásában az a személy, aki vagy amely egy másik személlyel közösen jár el egy szervezet szavazati joga vagy tőkerészesedése tekintetében, úgy tekintendő, hogy részesedéssel rendelkezik a másik személy által birtokolt, az említett szervezetbeli valamennyi szavazati jog, illetve tőkerészesedés tekintetében,

h) közvetett részesedés esetében a c) pontban rögzített követelményeknek való megfelelést az egymást követő szinteken található részesedés arányának szorzata alapján kell megállapítani, a szavazati jogok több mint 50%-ával rendelkező személy úgy tekintendő, mintha a szavazati jogok 100%-ával rendelkezne,

i) az a)–d) pont alkalmazásában a magánszemélyt, annak házastársát vagy egyenes ági rokonait egyetlen személynek kell tekinteni;

10. központi adattár: az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2011/16/EU tanácsi irányelv) 21. cikk (5) bekezdése alapján és ezen irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által létrehozott, a határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos információk rögzítésére szolgáló központi adatbázis;

11. nehezen értékelhető immateriális javak: azokat az immateriális javakat vagy immateriális javakhoz fűződő jogokat foglalja magában, amelyek esetében a kapcsolt vállalkozások közötti átruházás időpontjában:

a) nem állnak rendelkezésre megbízhatóan összehasonlítható ügyletek, és

b) a tranzakció létrejöttének időpontjában még nagymértékben bizonytalanok az átruházott immateriális javakból a jövőben várhatóan befolyó pénzforgalommal vagy jövedelemmel kapcsolatos előrejelzések, vagy az immateriális javak értékeléséhez használt feltételezések, ami megnehezíti az immateriális javak végső sikeressége mértékének előrejelzését az átruházás időpontjában;

12. piacképes konstrukció: olyan határokon átnyúló konstrukció, amelyet úgy dolgoztak ki, forgalmaznak, tesznek végrehajtás céljából elérhetővé, vagy amely végrehajtásra kész anélkül, hogy jelentősebb mértékben személyre kellene szabni;

13. személyre szabott konstrukció: olyan határokon átnyúló konstrukció, amely nem minősül piacképes konstrukciónak.

II. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KÖZÖTTI ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI JOGSEGÉLY SZABÁLYAI

3. Alkalmazási kör

5. § (1) Az adómegállapítási jogsegély teljesítésének az Európai Unió tagállama által vagy nevében, illetve a tagállam területi vagy közigazgatási alegysége, önkormányzata által vagy nevében, az Európai Unióról szóló szerződés 52. cikkében meghatározott területen kivetett adóval kapcsolatban van helye.

(2) Az adómegállapítási jogsegély nem alkalmazható

a) a hozzáadottérték-adóval,

b) a vámokkal,

c) az Európai Unió tagállamai közötti közigazgatási együttműködésről szóló egyéb uniós rendelkezések által szabályozott jövedéki adóval,

d) az Európai Unió tagállama alegységének, illetve közjogi szociális biztonsági intézménynek fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulékkal,

e) díjakkal, így különösen közigazgatási hatóságok által kibocsátott igazolások, egyéb okiratok díjaival és

f) szerződéses jellegű – így különösen közüzemi – díjakkal

kapcsolatos eljárásban.

(3) Az adómegállapítási jogsegély alkalmazása nem érinti a 2005. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve szerinti kötelezettségek, valamint a két- vagy többoldalú megállapodások alapján fennálló közigazgatási együttműködési kötelezettségek teljesítését.

6. §38 A magyar megkereső hatóság, illetve a magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély szabályait a magyar jogszabályok szerinti, 5. § (1) bekezdésnek megfelelő adóval kapcsolatos eljárásban a járulék kivételével az Art. szerinti adóval összefüggésben alkalmazza.

4. Az információcsere egyes formái

7. § (1)39 A magyar megkeresett hatóság az információcsere iránti megkeresés [az (1a)–(5) bekezdés és a 8. § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresés] alapján minden olyan, az 5. § (1) bekezdésének megfelelő, előreláthatóan releváns információt közöl a megkereső hatósággal, amely rendelkezésére áll vagy közigazgatási hatósági eljárás keretében megszerezhető.

(1a)40 Az (1) bekezdésben említett megkeresés szempontjából a kért információ előreláthatóan releváns, ha a megkereső hatóság a megkeresés benyújtásának időpontjában a nemzeti joga alapján okkal feltételezi, hogy a kért információ egy vagy több, nevesített vagy más módon azonosított adózó adózási ügyében jelentőséggel bír és ez a vizsgálat céljából igazolható lesz.

(1b)41 A kért információk előrelátható relevanciájának igazolása céljából a megkereső hatóság köteles a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátani legalább a következő információkat:

a) a megkeresés alapjául szolgáló adóügyi cél, és

b) a nemzeti jog alkalmazása vagy végrehajtása céljából kért információk pontos meghatározását.

(1c)42 Ha az (1) bekezdésben említett megkeresés egyénileg nem azonosítható adózók csoportjára vonatkozik, a megkereső hatóságnak legalább a következő információkat kell a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátania:

a) a csoport részletes leírását;

b) az alkalmazandó jog és azon tények ismertetését, amelyek alapján okkal feltételezhető, hogy a csoportba tartozó adózók nem az alkalmazandó jognak megfelelően jártak el;

c) annak ismertetését, hogy a kért információ hogyan segítené annak megállapítását, hogy a csoportba tartozó adózók az alkalmazandó jognak megfelelően jártak-e el; és

d) harmadik fél közreműködésével kapcsolatos tényeket és körülményeket, ha azok tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy a csoportba tartozó adózók nem az alkalmazandó jognak megfelelően jártak el.

(2) A megkeresés alapján a magyar megkeresett hatóság az információ megszerzése céljából saját hatáskörben vagy belföldi jogsegély (megkeresés) keretében megtesz minden olyan intézkedést, amelyet hasonló belföldi jogsegély (megkeresés) teljesítése érdekében végrehajtana.

(3)43 Ha a magyar megkeresett hatóság álláspontja szerint a megkeresés közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részének teljesítése szükségtelen, a megkeresés e részét nem teljesíti és ennek indokairól a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti. Egyéb esetben a magyar megkeresett hatóság a megkeresés meghatározott közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részét az (1) és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíti.

(4) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés eredeti okirat átadására vonatkozó részét az (1) és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével és abban az esetben teljesíti, ha az a magyar jogszabályokkal egyébként nem ellentétes.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítése esetén kérheti a megkereső hatóságot, hogy a megkereséssel érintett információ felhasználásáról küldjön részére visszajelzést.

8. § (1)44 A megkeresést a magyar megkeresett hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés beérkezésétől számított három – a megkeresés beérkezésekor rendelkezésre álló információ esetén két – hónapon belül teljesíti. A magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság a megkeresés teljesítésére ezektől eltérő határidőben is megállapodhat.

(2) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezését haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezését követő 7 munkanapon belül – lehetőség szerint elektronikus úton – visszaigazolja.

(3) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés hiányosságainak pótlására vagy kiegészítő információ szolgáltatására a megkereső hatóságot a megkeresés beérkezését követő 1 hónapon belül hívja fel. E felhívás kiadása esetén az (1) bekezdés szerinti határidő kezdő időpontja a hiányosságok pótlását vagy kiegészítő információt tartalmazó tájékoztatás beérkezésének napját követő nap.

(4)45 A magyar megkeresett hatóság a megkeresés (1) bekezdés szerinti teljesítésének akadályáról haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezését követő három hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot a megkeresés teljesítésének várható – legfeljebb hat hónapon belüli – időpontja megjelölésével együtt.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítésének elutasításáról és annak indokairól haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezésétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot.

(6) Az (1)–(5) bekezdés szerinti határidő a 13. § (3) bekezdés szerinti esetben a megkeresés, egyéb nyilatkozat magyar központi kapcsolattartó iroda részére történő továbbítása napját követő napon kezdődik.

9. § A magyar megkeresett hatóság a spontán információcsere keretében szerzett információ beérkezését az információ beérkezését követő 7 munkanapon belül – ha lehetséges, elektronikus úton – visszaigazolja az információt küldő hatáskörrel rendelkező hatóság részére.

9/A. §46 A magyar megkeresett hatóság az automatikus információcsere keretében szerzett információt nyilvántartásba veszi és annak felhasználásáról az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére évente egy alkalommal visszajelzést küld az általuk kétoldalúan meghatározott gyakorlati intézkedéseknek megfelelően.

5. Az adómegállapítási jogsegély egyéb formái

10. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére intézkedik a megkereső tagállam közigazgatási hatóságaitól származó, e tagállam területén az 5. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó adóval kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával összefüggő határozat és egyéb okirat címzett részére történő, a magyar jogszabályoknak megfelelő kézbesítéséről.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának abban az esetben van helye, ha a megkereső hatóság a megkereső tagállam kézbesítésre vonatkozó jogszabályai szerint a címzettet nem képes értesíteni vagy az ilyen értesítés aránytalan nehézségekkel járna.

(3) A kézbesítés iránti megkeresés tartalmazza a kézbesítendő határozat, más okirat tárgyát, a címzett nevét és címét, valamint egyéb olyan információt, amely a címzett azonosítását megkönnyítheti.

(4) A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés eredményéről – a kézbesítés időpontjának megjelölésével és egyéb szükség szerinti adatok közlésével – haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot.

11. §47 (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megkeresésére az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adókkal kapcsolatos információcsere céljából a megkereső hatóság által kijelölt tisztviselő a megkeresett tagállam eljárási szabályaival összhangban

a) jelen lehet a megkeresett hatóság tagállamának közigazgatási hatóságának hivatalos helyiségében (hivatalában);

b) jelen lehet a megkeresett hatóság tagállamának területén végrehajtott közigazgatási vizsgálat során;

c) elektronikus hírközlési eszközök alkalmazásával részt vehet a megkeresett hatóság tagállamának területén végrehajtott közigazgatási vizsgálatban.

(2) A megkeresett hatóság az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés beérkezésétől számított 60 napon belül visszajelzést küld a megkeresett hatóságnak a megkeresés teljesítéséről vagy a megkeresést indokolással elutasítja.

(3) A magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során a megkereső hatóság tisztviselője természetes személyt nem nyilatkoztathat, és nyilvántartást nem vizsgálhat meg. A megkereső hatóság tisztviselője e cselekmények elvégzésére tett indítványait a megkeresett magyar hatóság a közigazgatási vizsgálat eredményes elvégzése érdekében figyelembe veszi és azokat indokolt esetben saját intézkedésként végrehajtja.

(4) A magyar megkeresett hatóság az olyan okiratokról, amelyekhez a magyarországi közigazgatási vizsgálat során a magyar megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférhetnek, a megkereső hatóság tisztviselője részére kérelemre másolatot ad.

(5) A más tagállam megkereső hatóságának tisztségviselője az (1) bekezdés szerinti magyarországi eljárása során a magyar megkeresett hatóság vagy más személy kérésére személyazonosságát és eljárási jogosultságát igazolni köteles.

(6) A magyar megkereső hatóság a más megkeresett hatóság tagállamának területén az (1) bekezdés szerinti megkeresés alapján eljáró magyar tisztviselő részére magyar, valamint angol nyelven vagy a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén kiállított, a tisztviselő eljárási jogosultságát igazoló okiratot állít ki.

12. § (1) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával, illetve más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival (a továbbiakban együtt: részes felek, önállóan: részes fél) megállapodást köthet egy vagy több személy egyidejű ellenőrzésére az egyidejű ellenőrzés alapján szerzett információ cseréje céljából.

(2) A megállapodás olyan személyek egyidejű ellenőrzésére terjedhet ki, amelyekhez a részes feleknek közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik.

(3) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság indokolt és az ellenőrzések teljesítésének időtartamára kiterjedő javaslatot készít az egyidejű ellenőrzésre javasolt személyekről. A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a javaslatot a többi részes fél rendelkezésére bocsátja.

(4)48 A megállapodás végrehajtása során, más részes fél javaslatának beérkezése esetén a magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság – a javaslat magyar jogszabályoknak való megfelelése és költséghatékonyság elve szerinti mérlegeléssel – dönt az egyidejű ellenőrzésben való részvételről. A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a részvételről szóló nyilatkozatát vagy a részvétel indokolt elutasítását a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül továbbítja a javaslatot küldő részes fél részére.

12/A. §49 (1) Az adóhatóság egy vagy több másik tagállam hatóságát közös ellenőrzés lefolytatása érdekében megkeresheti.

(2) Egy vagy több másik tagállam hatóságától érkező közös ellenőrzés iránti megkeresés beérkezése esetén az adóhatóság – a megkeresés magyar jogszabályoknak való megfelelése és a költséghatékonyság elvének figyelembe vételével – a közös ellenőrzésben való részvételéről a megkeresés beérkezésétől számított 60 napon belül tájékoztatja a megkeresőt.

(3) Az adóhatóság a közös ellenőrzésben való részvétel biztosítását indokolt esetben megtagadhatja. Amennyiben a megkereső hatóság által a közös ellenőrzés keretében beszerezni kívánt adatok, információk az adóhatóság rendelkezésére állnak, azokról az adóhatóság a megkereső hatóság részére az e fejezet szabályai szerint tájékoztatást ad.

(4) A közös ellenőrzésre e törvény eltérő rendelkezése hiányában, az Air. jogkövetési vizsgálatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A kormány rendeletben határozza meg a közös ellenőrzés részletes szabályait.

(5) A közös ellenőrzési cselekményeket Magyarországon a megkereső hatóság és az adóhatóság által a nyelvhasználati szabályokra is kiterjedően egyeztetett és koordinált módon kell végezni. A közös ellenőrzési cselekmények felügyeletét és koordinálását az adóhatóság által kijelölt tisztviselő végzi.

(6) A megkereső hatóság tisztviselőjének eljárási jogosultságaira és kötelezettségeire a magyar jogszabályi rendelkezések az irányadók azzal, hogy nem lépheti túl saját tagállama által biztosított hatáskörét.

(7) A közös ellenőrzés lefolytatása során a megkereső hatóság tisztviselője az adóhatóság tisztviselőjével közösen

a) beléphet ugyanazokba a helyiségekbe, amelyekbe az adóhatóság tisztviselője beléphet,

b) hozzáférhet ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, amelyekhez az adóhatóság tisztviselője hozzáférhet, és

c) nyilatkozattételre hívhatja fel az adózót.

(8) A közös ellenőrzési cselekmények során beszerzett bizonyíték az adóhatóság eljárásában az Air. szabályai szerint használható fel.

(9) Ha az adóhatóság és egy vagy több másik tagállam hatósága közös ellenőrzést végez, akkor törekedniük kell arra, hogy egyetértésre jussanak a közös ellenőrzés szempontjából releváns tényekről és körülményekről, valamint arra, hogy a közös ellenőrzés eredményei alapján megállapodásra jussanak az ellenőrzött személy adóügyi helyzetéről. A közös ellenőrzés megállapításait írásban rögzíteni kell. Azokat a tényeket, amelyeket illetően a hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértésre jutottak, meg kell jeleníteni a közös ellenőrzés megállapításait tartalmazó zárójelentésben.

(10) Az adóhatóság a közös ellenőrzéssel érintett személyt vagy személyeket a közös ellenőrzés eredményéről, a zárójelentés másolatának megküldésével, annak kiadásától számított 60 napon belül tájékoztatja.

(11) A közös ellenőrzés lefolytatását követően Magyarországon végzett valamennyi eljárási cselekményre és további eljárásra – ideértve az adóhatósági döntés meghozatalát és az azzal kapcsolatos jogorvoslati eljárást – a magyar jogszabályok az irányadók.

(12) A zárójelentésben rögzített tényeket az adóhatóságnak a közös ellenőrzést követően befejezett eljárásokban figyelembe kell vennie.

6. Az adómegállapítási jogsegély teljesítésének közös szabályai

13. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos kötelezettséget abban az esetben is teljesíti, ha a kötelezettség teljesítése során szerzett információra az egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettsége teljesítéséhez – így különösen adóztatási hatáskörének gyakorlásához – nem lenne szükség.

(2) A magyar illetékes tisztviselő – a külön jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározottak szerint – az adómegállapítási jogsegély keretében kapott vagy küldött minden információról haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül tájékoztatja a magyar központi kapcsolattartó irodát.

(3) A magyar illetékes tisztviselő és a magyar kapcsolattartó szerv az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos, hatáskörébe vagy illetékességébe nem tartozó megkeresést és egyéb nyilatkozatot haladéktalanul továbbítja a magyar központi kapcsolattartó iroda részére, és erről egyidejűleg értesíti a megkereső hatóságot, nyilatkozattal érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot.

14. § (1) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegélyt nem teljesíti, ha

a) az 5. § (1) bekezdésének megfelelő, a magyar megkeresett hatóság rendelkezésére álló vagy közigazgatási vizsgálat keretében megszerezhető információ tekintetében a megkereső hatóság nem merítette ki azokat a szokásos információforrásokat, amelyeket a célja elérésének veszélyeztetése nélkül az adott körülmények között a megkereséssel érintett információ megszerzéséhez felhasználhatott volna, vagy

b) a megkereséssel érintett közigazgatási vizsgálat lefolytatása vagy információ gyűjtése magyar jogszabályba ütközne.

(2) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegélyt nem köteles teljesíteni, ha

a) a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam más hatósága jogi okok miatt nem tud a megkereséssel érintett információhoz hasonló információkat szolgáltatni, vagy

b) az információ szolgáltatása üzleti, ipari, szakmai titok, kereskedelmi folyamat vagy olyan információ felfedéséhez vezet, amelynek felfedése a magyar jogrendbe ütközik.

(3) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságot tájékoztatja az adómegállapítási jogsegély teljesítése elutasításának indokairól.

(4) A magyar megkeresett hatóság nem utasíthatja el az adómegállapítási jogsegély teljesítését

a) az (1) bekezdés b) pontjára vagy a (2) bekezdés bármely pontjára hivatkozással kizárólag azzal az indokkal, hogy a jogsegéllyel érintett információra az egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettsége teljesítéséhez – így különösen adóztatási hatáskörének gyakorlásához – nem lenne szükség, vagy

b) az (1) bekezdés b) pontjára vagy a (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással kizárólag azzal indokkal, hogy a jogsegéllyel érintett információ pénzügyi intézmény, meghatalmazott, illetve ügynökként vagy vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy e személy tulajdoni érdekeltségére vonatkozik.

(5) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítését elutasíthatja, ha

a) az adómegállapítási jogsegéllyel érintett információ a 2011. január 1. napja előtti adómegállapítási időszakra vonatkozik, vagy

b) az ilyen információk átadását – amennyiben a megkeresést 2011. március 11. napja előtt terjesztették volna elő – a magyar jogrendbe ütközésre hivatkozással el lehetett volna utasítani.

15. § (1) Az adómegállapítási jogsegély teljesítése során a magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által szerzett információ adótitoknak minősül. Az adómegállapítási jogsegély teljesítése során a magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által szolgáltatott információ védelmére az információ rendelkezésre bocsátását megelőzően az adótitokra vonatkozó rendelkezéseket, azt követően pedig az információt szerző tagállam jogát kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információt

a) 5. § (1) bekezdésben és 6. §-ban meghatározott adókra vonatkozó magyar jogszabályok és az érintett tagállam(ok) jogszabályai végrehajtása céljából, vagy

b) az a) pont szerinti adókkal kapcsolatos olyan bírósági vagy közigazgatási eljárások során, amelyekben az ilyen adókkal kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén hátrányos jogkövetkezmények megállapításának lehet helye,

c) a 22. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott követelések és a kötelező társadalombiztosítási járulékok, illetve a 23. §-ban meghatározott követelések és a társadalombiztosítási járulékok (szociális hozzájárulási adó) megállapításához és végrehajtásához

lehet felhasználni.

A b) pont szerinti esetben az információ felhasználása nem járhat a bírósági vagy közigazgatási eljárásban részt vevő személyek jogait szabályozó általános rendelkezések sérelmével.

(3) Az (1) bekezdés szerinti információt a magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a (2) bekezdéstől eltérő célra az információt szolgáltató hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével használhatja fel. Az információt szolgáltatóként a magyar megkereső hatóság, illetve magyar megkeresett hatóság az (1) bekezdéstől eltérő célra való felhasználást akkor engedélyezi, ha az információ e célra való felhasználását a magyar jogszabályok lehetővé teszik.

(4) A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítése során szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ harmadik félnek hasznos lehet, és az információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar megkeresett hatóság az információ továbbítását megelőzően tájékoztatja az információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóságot az információ továbbításának szándékáról. Ha e hatóság a tájékoztatás beérkezésétől számított tíz munkanapon belül ellenzi az információ továbbítását, a magyar megkereső vagy megkeresett hatóság az információt harmadik fél részére nem adhatja ki.

(5) A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban az adómegállapítási jogsegély rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg származik.

(6) A magyar megkeresett hatóság és más magyar közigazgatási hatóság az adómegállapítási jogsegély keretében jogszerűen megszerzett információkat, okiratokat (ideértve a jelentéseket, nyilatkozatokat, az okiratok hitelesített másolatait vagy kivonatait) a belföldi jogsegély keretében szerzett hasonló információra, okiratra vonatkozó magyar jogszabályok szerinti rendelkezéseknek megfelelően használhatja fel bizonyítékként.

(7)50 A központi kapcsolattartó iroda által a 20. § alapján az Európai Bizottság részére megküldött információk, valamint az ezen információk felhasználásával az Európai Bizottság által készített jelentések és más okiratok továbbíthatók az Európai Unió más tagállama részére. A központi kapcsolattartó iroda által így továbbított információ adótitoknak minősül.

(8)51 A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság és más magyar közigazgatási hatóság az Európai Bizottság által az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 23 cikk szerint készített jelentést és más okiratát kizárólag elemzési célokra használhatja fel, azt az Európai Bizottság kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül nem teheti közzé és nem bocsáthatja más személy vagy szervezet rendelkezésére.

(9)52 A magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett vagy szolgáltatott információt kizárólag a központi adattár és a CCN-hálózat gondozásához, karbantartásához, fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság biztonsági akkreditációs hatósága által akkreditált személyek rendelkezésére bocsátani.

(10)53 Az adómegállapítási jogsegély teljesítése körében a személyes adatok kezelésére az Air., az Art., valamint az állami adóhatóságra vonatkozó törvényi rendelkezések előírásait az e §-ban meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

16. § (1) A megkereső hatóság az információcsere iránti megkeresést a magyar megkeresett hatóságnak, illetve a magyar megkeresett hatóság által az információcsere iránti megkeresésre adott válaszokat, átvételi elismervényeket, további háttér-információ iránti kérelmeket, a kérés teljesítésének lehetetlenségét vagy az elutasítását a megkereső hatóságnak – amennyiben lehetséges – formanyomtatvány használatával továbbítja. E formanyomtatványhoz további okiratok (így különösen jelentések, nyilatkozatok), azok hitelesített másolatai vagy kivonatai is csatolhatók.

(1a)54 (1a) Az (1) bekezdésben meghatározott formanyomtatványon a magyar megkereső hatóság legalább az alábbi információt szolgáltatja:

a) az eljárással érintett személy személyazonossága, illetve a 7. § (1c) bekezdése szerinti, adott csoportra vonatkozó kérelem esetén a csoport részletes leírása;

b) az információkérés adózási céljának meghatározása.

(2)55 A spontán információcserét, a spontán információcsere beérkezésének visszaigazolását, a kézbesítés iránti megkeresést, a visszajelzést, a 3/C. §-ban meghatározott eltérő célokra való felhasználásra vonatkozó engedélyt és az eltérő célok listáját, valamint a 15. § (4) bekezdés szerinti, harmadik fél részére történő információtovábbítás szándékára és az információ továbbításának ellenzésére irányuló közlést, valamint a 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulást formanyomtatvány felhasználásával kell továbbítani.

(3) Az adómegállapítási jogsegély keretében közölt információt lehetőség szerint a CCN-hálózat alkalmazásával, elektronikus úton kell továbbítani.

(4) Az adómegállapítási jogsegély keretében küldött megkeresés és egyéb nyilatkozat, valamint az előbbiekhez mellékelt okirat bármely, a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság megállapodása szerinti nyelven továbbítható. A megkeresett hatóság indokolt kérelmére a megkereséshez a megkeresett hatóság tagállamának valamely hivatalos nyelvén készített fordítást kell mellékelni.

(5)56 Az automatikus információcsere keretében továbbított információt egységes számítógépes formátum használatával kell továbbítani.

17. § (1) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel összefüggésben – a szakértői költség megtérítési igénye kivételével – költségek megtérítése iránti igényt a megkereső hatósággal szemben nem érvényesít.

(2) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel összefüggésben az Európai Unió más tagállama hatáskörrel rendelkező hatósága költségek megtérítése iránti igényét – a szakértői költség megtérítési igénye kivételével – nem teljesíti.

7. Más tagállamba irányuló adómegállapítási jogsegély

18. § (1) Ha a magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítésével kapcsolatban más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát keresi meg, e § és a 19. § rendelkezéseit a 7–17. §-okban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A magyar megkereső hatóság a megkeresésre történő információcsere és a spontán információcsere esetén a megkeresett hatóság kérésére késedelem nélkül, de legkésőbb a szerzett információ felhasználása eredményének ismertté válásától számított 3 hónapon belül visszajelzést küld a megkeresett hatóság részére. Ha a szerzett információ felhasználásának eredménye adóigazgatási eljárásban hozott döntésként jelentkezik, a magyar megkereső hatóság a visszajelzési kötelezettséget a döntés jogerőre emelkedése előtt is teljesítheti. Utóbbi esetben a visszajelzésben utalni kell arra, hogy a döntés még nem emelkedett jogerőre.

19. § (1) A magyar megkereső hatóság az 5. § (1) bekezdés szerinti információt a (2) bekezdés szerinti esetekben spontán információcsere keretében legkésőbb az információ beérkezésétől, illetve rendelkezésre állásától számított 1 hónapon belül közli az Európai Unió tagállamai hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

(2) Spontán információcsere teljesítésének az alábbi esetekben van helye:

a) a magyar megkereső hatóság indokoltan feltételezi, hogy az Európai Unió más tagállamában adóbevétel-kiesés következhet be,

b) az adózó (személy) olyan adócsökkentési lehetőséget vagy adómentességet vesz igénybe az egyik tagállamban, amely egy másik tagállamban adófizetési kötelezettség növekedésével vagy egyéb adókötelezettség keletkezésével jár,

c) az egyik tagállambeli adózó (személy) és egy másik tagállambeli adózó egy vagy több országon keresztül folytat egymás között gazdasági kapcsolatot olyan módon, hogy egyik vagy másik vagy mindkét tagállamban adómegtakarítás keletkezhet,

d) a magyar megkereső hatóság indokoltan feltételezi, hogy a vállalkozáscsoporton belüli mesterséges nyereségátvitel adómegtakarítást eredményezhet,

e) az egyik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által a magyar megkeresett hatóságnak továbbított információ olyan adatokhoz juttatta a magyar megkeresett hatóságot, amely releváns lehet a hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamában adókötelezettség megállapítása szempontjából.

(3)57 Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül a magyar megkereső hatóság spontán információcserét abban az esetben teljesíthet, ha álláspontja szerint az információ az Európai Unió érintett tagállama hatáskörrel rendelkező hatósága részére hasznos lehet.

19/A. §58 (1)59 A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, a 2014. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően, legkésőbb az információ rendelkezésre állásának adóévét követő év június 30-ig közli más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózóról a nyilvántartása alapján rendelkezésére álló információkat, valamint – ha az rendelkezésre áll – a 2024. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó részére az illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító számot.

(2)60 Az (1) bekezdés szerinti jövedelem- és tőkekategóriák a következők:

a) a munkaviszonyból származó jövedelem;

b) a vezető tisztségviselő tiszteletdíja;

c) életbiztosítási szerződésből származó jövedelem, ide nem értve az információcserével kapcsolatos egyéb uniós jogi aktus hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelmet;

d) nyugdíj;

e) ingatlan tulajdonjogának ténye és az ingatlan hasznosításából származó jövedelem;

f) jogdíj.

19/B. §61 (1)62 A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében a feltételes adómegállapításra, valamint a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a (4) bekezdésben meghatározott adatait a határozatok kiadása, módosítása vagy meghosszabbítása napját követően haladéktalanul, de legkésőbb e nap naptári félévét követő három hónapon belül közli a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával.

(2) Az (1) bekezdés feltételes adómegállapítás esetében a következő feltételek együttes fennállása, illetve a szokásos piaci ármegállapítás vonatkozásában az a) és d) pontok együttes fennállása esetében nem alkalmazandó, ha:

a) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes összes fél kizárólag belföldön rendelkezik adóügyi illetőséggel,

b) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek egyike sem folytat más állambeli állandó telephelyen olyan tevékenységet, amelynek a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat egészét vagy részét képezi,

c) a határozat nem egy személy más állambeli állandó telephelyén folytatott tevékenységéhez kapcsolódó intézkedéseire vonatkozik, és

d) a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat nem fejt ki határokon átnyúló hatást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség az alábbi esetekre nem terjed ki:

a) ha a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozat érvényessége olyan harmadik országokkal kötött két- vagy többoldalú megállapodástól függ, amelyet harmadik országok részére történő adatszolgáltatást tiltó nemzetközi adóegyezmény alapján kötöttek. Ebben az esetben a spontán információcsere 19. §-ban foglalt szabályai az irányadók, feltéve, hogy a nemzetközi adóegyezmény szabályai az információátadást lehetővé teszik és a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága az információ átadásához hozzájárul. Ha a nemzetközi adóegyezmény szabályai az információátadást nem teszik lehetővé, vagy a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága az információ átadásához nem járul hozzá, az információcserére a szokásos piaci ár megállapítására irányuló adózói kérelemnek a (4) bekezdésben meghatározott adatai alapján kerül sor.

b) ha a határozat kizárólag természetes személy adókötelezettségének vagy annak hiányának megállapítására irányul.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett információk a következők:

1. az adózó (kérelmező), illetve az adózói csoport (kérelmezői csoport) neve;

2.63 a határozatnak a kérelemmel érintett gazdasági tevékenység, ügylet vagy ügyletsorozat leírását tartalmazó összefoglalása, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságot egy potenciális adózási kockázat értékelésében segítő egyéb információk, amelyek nem eredményezhetik üzleti, ipari, szakmai titok, kereskedelmi folyamat, vagy a magyar jogrendbe ütköző információ felfedését;

3. a határozat kiadásának, módosításának vagy meghosszabbításának időpontja;

4. a határozat érvényességi idejének kezdő időpontja (ha a határozat azt tartalmazza);

5. a határozat érvényességi idejének lejárati időpontja (ha a határozat azt tartalmazza);

6. a határozat típusa;

7. a határozat tárgyát képező ügylet értéke (ha a határozat tartalmazza);

8. a szokásos piaci ár képzésére vagy a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó feltételek ismertetése;

9. a szokásos piaci ár képzésére vagy a szokásos piaci ár megállapítására alkalmazott módszer ismertetése;

10. annak a tagállamnak a megnevezése, amelyet a határozat rendelkezései érinthetnek (feltéve, ha ilyen van);

11. a természetes személy kivételével annak a más tagállambeli személynek, illetve e személyhez kapcsolható tagállam megnevezése, amelyet a határozat rendelkezései érinthetnek (feltéve, ha ilyenek vannak);

12. annak megjelölése, hogy a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére nyújtott adatszolgáltatás a határozat rendelkezésein, vagy a szokásos piaci ár megállapítására irányuló adózói kérelem adatain alapul.

(5) Ha az automatikus információcsere keretében beérkező információ a magyar hatáskörrel rendelkező hatóságnak a (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott érintettségét jelzi, a központi adattár működésének megkezdéséig a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az információ beérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb a beérkezésétől számított hét munkanapon belül – lehetőség szerint elektronikus úton – visszaigazolja az információk kézhezvételét az információkat közlő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.

(6) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett információkkal összefüggésben a 18. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – különösen a határozatok teljes szövegére vonatkozóan – a tagállami hatáskörrel rendelkező hatóságoktól további információkat kérhet.

(7) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdésben meghatározott automatikus információcserét a 16. § (5) bekezdésében meghatározott formátumnak megfelelően végzi.

(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdésben meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

8. Tájékoztatási kötelezettség

20. § (1) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot

a) a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság kijelöléséről és ennek változásáról,

b) a magyar központi kapcsolattartó iroda kijelöléséről és ennek változásáról, valamint

c) a magyar központi kapcsolattartó iroda Európai Bizottsággal való kapcsolattartó szervként kijelölésének tényéről.

(2) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Európai Unió tagállamainak központi kapcsolattartó irodáit

a) magyar kapcsolattartó szerv kijelöléséről és ennek változásáról,

b) magyar illetékes tisztviselő kijelöléséről és ennek változásáról.

(3) A magyar központi kapcsolattartó iroda

a)64 megküldi az Európai Bizottság részére az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos statisztikai adatok jegyzékét, ideértve az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat,

b) tájékoztathatja az Európai Bizottságot az olyan releváns információkról, amelyek az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem érdekében az adómegállapítási jogsegély hatékonyságának értékeléséhez szükségesek,

c) tájékoztathatja az Európai Bizottságot és az Európai Unió tagállamainak hatáskörrel rendelkező hatóságait az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos tapasztalatokról, gyakorlatról a bevált tapasztalatok és gyakorlatok megosztása iránti eljárásban,

d)65 a 19/B. § és a 45/D. § szerinti adatszolgáltatást a 19/B. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal – a 19/B. § (4) bekezdés 1., 2., 8. és 11. pontjában foglaltak kivételével – az Európai Bizottság részére is teljesíti.

(4)66 A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokról, továbbá a jövedelemtípusok körét érintő változásokról.

(5)67 A magyar központi kapcsolattartó iroda évente tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő legalább két jövedelem- és tőkekategóriáról, amelyek vonatkozásában a más tagállamban illetőséggel rendelkező személyekről információt ad át más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.

(6)68 A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, ha a 19/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában felsorolt jövedelemtípusok tekintetében nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.

9. Információcsere harmadik államokkal

21. § (1) A magyar megkereső hatóság a nem az Európai Unió tagállamának (a továbbiakban: harmadik állam) illetékes hatóságától szerzett, az 5. § (1) bekezdésében és a 6. §-ban meghatározott adóra vonatkozó, tagállami jogszabályok végrehajtása szempontjából előreláthatóan releváns információt – amennyiben ezt az információt szolgáltató állammal kötött nemzetközi szerződés lehetővé teszi – a (2) bekezdésben foglalt esetekben továbbíthatja olyan tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, amely számára a szerzett információ hasznos lehet.

(2) A magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett információt harmadik állam illetékes hatósága részére abban az esetben továbbíthatja, ha

a) a szerzett információt szolgáltató tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az információ kiadásához hozzájárult,

b) a harmadik állam, illetve annak illetékes hatósága vállalta, hogy együttműködik az adójogszabályokat sértő vagy az adójogszabályokkal való visszaélésnek minősülő gazdasági események szokatlan vagy jogszabálysértő jellegének bizonyítására irányuló eljárásban, és

c) az információ kiadása a személyes adatok harmadik államba való továbbítására vonatkozó magyar jogszabályoknak egyébként megfelel.

II/A. Fejezet69

A PLATFORMÜZEMELTETŐKET ÉRINTŐ ADATSZOLGÁLTATÁS, ÁTVILÁGÍTÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE EGYES SZABÁLYAIRÓL

21/A. § (1) Az 5. melléklet I/A/4. pontjában meghatározott, Magyarországon adóügyi illetőséggel rendelkező, továbbá I/A/4. pont a) alpontjában szereplő feltételek egyikének megfelelő, Magyarországot választó, valamint az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető – e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) Az 5. melléklet I/A/4. pont a) alpontjában szereplő feltételek egyikének megfelelő Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az 5. melléklet III. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét választása szerint Magyarországon teljesíti.

(3) Az 5. melléklet I/A/4. pont a) alpontjában szereplő feltételek egyikének megfelelő Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti, hogy 5. melléklet III. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét Magyarországon vagy más tagállamban teljesíti.

(4) Az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető e fejezet szerinti kötelezettségeit választása szerint Magyarországon teljesíti.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés alapján az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető részére az állami adó- és vámhatóság egyedi azonosító számot állapít meg. Az állami adó- és vámhatóság erről az egyedi azonosító számról elektronikus úton valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát értesíti.

(6) Az (1) bekezdés szerinti adattartalom a következő:

a) név;

b) postai és elektronikus levelezési cím – ideértve a honlapok címét is –;

c) Adóazonosító szám;

d) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv XII. cím 6. fejezetének 2. és 3. cikke szerinti egyedi azonosítószám;

e) a Jelentendő értékesítő 5. melléklet II/D. pont alapján meghatározott illetősége szerinti tagállam feltüntetése.

(7) Az (1), (3), (6) bekezdés, valamint a 21/B. § (2) bekezdése szerint bejelentett adatok változását az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a változást követő 15 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.

(8) A Platformüzemeltető az adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítés céljából évente az érintett Adatszolgáltatási időszakot megelőző év november 30-ig, vagy a platformüzemeltetési tevékenységének megkezdését megelőzően, és azt követően évente kérelmet nyújthat be az állami adó- és vámhatóságnak. A Platformüzemeltető a kérelem mellékletét képező üzleti modelljének bemutatásával hitelt érdemlően igazolja, hogy nem rendelkezik Jelentendő értékesítővel. Az állami adó- és vámhatóság a kérelemről adóigazgatási eljárás keretében dönt. A kormány rendeletben határozza meg a mentesítési eljárás részletes szabályait. Az állami adó- és vámhatóság az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetőkről tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak hatáskörrel rendelkező hatóságait.

(9) Az állami adó- és vámhatóság az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető (4) bekezdés szerinti választásán alapuló nyilvántartásba vételét elutasítja, ha az ilyen platformüzemeltetőt az Európai Unió valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét az Európai Unió valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.

21/B. § (1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az 5. melléklet II. pontjában meghatározott átvilágítási szabályoknak megfelelően megszerzett adatok kapcsán fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét az 5. melléklet III/A. pontjában meghatározott határidőben az 5. melléklet III/B. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz.

(2) Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az (1) bekezdés alapján nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, erről a tényről az azonosító adatainak feltüntetésével az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő határidőben bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz.

(3) Az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében az Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül közli az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő értékesítőkre vonatkozóan a (4) és (5) bekezdésben meghatározott információkat.

(4) A (3) bekezdés szerinti információk a következők:

a) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, Adóazonosító száma, egyedi azonosító száma, valamint a Platform(ok) neve(i), amely(ek)re vonatkozóan az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat;

b) a magánszemély Jelentendő értékesítő családi neve és utóneve, valamint a Szervezetnek minősülő Jelentendő értékesítő hivatalos elnevezése;

c) a magánszemély vagy a Szervezet Értékesítő Elsődleges címe;

d) a Jelentendő értékesítő tagállamonként kiadott bármely Adóazonosító száma, illetve ennek hiányában a magánszemélynek minősülő Jelentendő értékesítő születési helye;

e) a Szervezetnek minősülő Jelentendő értékesítő cégnyilvántartási száma;

f) a Jelentendő értékesítő HÉA azonosító száma (ha ilyennel rendelkezik);

g) magánszemélynek minősülő Jelentendő értékesítő esetében a születési dátum;

h) az Ellenérték megfizetésére vagy jóváírására használt Pénzforgalmi jelzőszám (ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll), kivéve, ha a Jelentendő értékesítő 5. melléklet II/D. pontja alapján meghatározott illetősége szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatta az állami adó- és vámhatóságot arról, hogy a Pénzforgalmi jelzőszámot nem használja ilyen célokra;

i) az Ellenérték kifizetésére vagy jóváírására felhasznált pénzügyi számla tulajdonosának neve – feltéve, hogy ez eltér a Jelentendő értékesítő nevétől, és ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll –, valamint az adott számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;

j) azon tagállamok megnevezése, ahol a Jelentendő értékesítő az 5. melléklet II/D. pontja alapján illetőséggel rendelkezik;

k) az Adatszolgáltatási időszakban az Érintett tevékenységek száma, valamint ezek kifizetett vagy jóváírt Ellenértékének negyedéves bontásban feltüntetett teljes összege;

l) az Adatszolgáltatási időszakban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított bármely díj, jutalék vagy adó negyedéves bontásban feltüntetett összege.

(5) Ha a Jelentendő értékesítő ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat is nyújt, az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdésben meghatározottakon túl a következő kiegészítő információkat is közli:

a) az 5. melléklet II/E. pontja szerinti eljárás alapján meghatározott Közvetített ingatlan címét, és ha az rendelkezésre áll, annak helyrajzi számát vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga által megállapított megfelelőjét;

b) az Adatszolgáltatási időszakban kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összegét és a Közvetített ingatlan kapcsán nyújtott Érintett tevékenységek számát negyedéves bontásban;

c) a Közvetített ingatlan bérbeadással érintett napjainak Adatszolgáltatási időszakon belüli számát és a Közvetített ingatlan típusát (ha az rendelkezésre áll).

(6) Az állami adó- és vámhatóság az Európai Unió tagállamától automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.

21/C. § Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az átvilágítással és adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő valamennyi intézkedéséről és ezek alapjául szolgáló információról nyilvántartást vezet és az ezzel kapcsolatos dokumentációt annak nyilvántartási módjától függetlenül az adatszolgáltatási kötelezettség 21/B. § (1) bekezdésében meghatározott határidejétől számított 10 évig megőrzi.

21/D. § (1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (1), (3), (6) bekezdése, valamint a 21/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti bejelentési, változás-bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz. Az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (8) bekezdése szerinti kérelmét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a 21/B. §-ban meghatározott, automatikus információcsere keretében az Európai Unió tagállamába továbbított információt egységes számítógépesített formátum használatával továbbítja.

21/E. § (1) Az állami adó- és vámhatóság kéri az Európai Bizottságtól az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető Központi nyilvántartásból való törlését, ha:

a) az erről szóló értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság tudomást szerez arról, hogy a Platformüzemeltető ilyen minőségében már nem folytat tevékenységet;

b) az a) pont szerinti értesítés hiányában okkal feltételezhető, hogy a Platformüzemeltető tevékenysége megszűnt;

c) a Platformüzemeltető már nem felel meg az I/A/4. pontjának b) alpontjában foglalt feltételeknek; vagy

d) az állami adó- és vámhatóság a Platformüzemeltetőt törölte a nyilvántartásából.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére történő második eredménytelen felhívás utáni 60 nap elteltével törli a nyilvántartásából.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt a törlés után akkor veszi ismételten nyilvántartásba, ha az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése valószínűsíthető, ideértve az esetlegesen még fennálló, nem teljesített adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését is.

(4) Amennyiben az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés rendelkezései szerint törölte a nyilvántartásából, az állami adó- és vámhatóság dönt az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, amelynek hozzáférhetővé tételén keresztül az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az adatszolgáltatási kötelezettséget megalapozó tevékenységét folytatja.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.

(6) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételről szóló döntésének kötelezettje – annak megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(7) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) alapján szervezi és ellenőrzi. Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve annak megszüntetéséről szóló döntését haladéktalanul közli az NMHH-val.

(8) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja, ha megsérti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő döntéssel kapcsolatos kötelezettségeit.

(9) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét megszünteti, ha:

a) annak elrendelésének oka megszűnt;

b) elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi intézkedés során került elrendelésre vagy annak végrehajtása a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, a külön törvényben meghatározott hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján van folyamatban; vagy

c) az NMHH az Eht. 159/B. § (5) bekezdése alapján jelzi, hogy a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott tartalommal kétséges lehet.

(10) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az állami adó- és vámhatóság 365 napra rendeli el, az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 365 nap elteltével megszűnik.

(11) Amennyiben az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség a (10) bekezdés szerint megszűnt, azonban az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének feltételei továbbra is fennállnak, az állami adó- és vámhatóság az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt ismételten elrendeli.

(12) Amennyiben az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az e fejezet szerinti kötelezettségeinek teljesítésére egyik tagállamot sem választotta, és ennek a választásnak Magyarországon vagy más tagállamban történő teljesítését az állami adó- és vámhatóság felhívására 60 napon belül nem igazolja, az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdés szerinti döntést hozza.

21/F. § (1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az 5. melléklet II. pontja alapján beszerzendő információk közlésére vonatkozó második sikertelen felhívása utáni 60 nap elteltével az Értékesítő felhasználói fiókját megszünteti vagy visszatartja az Ellenérték Értékesítő részére történő kifizetését.

(2) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítő platformon történő ismételt regisztrációját, illetve az Ellenérték Értékesítő részére történő kifizetését az Értékesítőtől az 5. melléklet II. pontja alapján beszerzendő információk beérkezése után teljesíti.

21/G. § (1) Az állami adó- és vámhatóság indokolt kérelemben kérheti az Európai Bizottságtól az Európai Unión kívüli más állammal kötött, a II/A. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás egyenértékűségének vizsgálatát.

(2) Az egyenértékűségi vizsgálat során az állami adó- és vámhatóság együttműködik az Európai Bizottsággal.

21/H. § (1) A 21/A. § (1), (3) és (6) bekezdése szerinti bejelentési, változás-bejelentési, a 21/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási és bejelentési, valamint a 21/C. § szerinti nyilvántartási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változás-bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

21/I. § (1) Ha az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az e fejezet szerinti kötelezettségeinek teljesítésére egyik tagállamot sem választotta, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot.

(2) Az állami adó- és vámhatóság megküldi az Európai Bizottság részére az e fejezet szerinti automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat.

III. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KÖZÖTTI BEHAJTÁSI JOGSEGÉLY SZABÁLYAIRÓL

10. Alkalmazási kör

22. § (1) A behajtási jogsegély teljesítésének az alábbi követelésekkel kapcsolatban van helye:

a) az Európai Unió tagállama által vagy nevében, illetve területi vagy közigazgatási alegysége – ideértve a helyi hatóságokat (helyi önkormányzatokat) is – által vagy nevében, valamint az Európai Unió nevében kivetett adó, vám és illeték,

b) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teljes vagy részleges finanszírozási rendszerének részét képező visszatérítések, intervenciók és egyéb intézkedések, ideértve az e tevékenységgel kapcsolatban behajtandó összegek,

c) a cukorágazat piacának közös szervezése keretében előírt lefölözések és egyéb díjak.

(2) A behajtási jogsegély rendelkezéseit alkalmazni kell továbbá a következő követelésekre is:

a) az (1) bekezdésben meghatározott követelésekkel összefüggő – az adó, vám és illeték megállapítása, ellenőrzése (kivetése, közigazgatási vizsgálat végrehajtása) során az adóhatóság, hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság által megállapított vagy e hatóság kérésére közigazgatási hatóság vagy bíróság által megerősített – közigazgatási szankció, bírság, pótlék, díj, pótdíj,

b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követeléshez kapcsolódó eljárásokhoz közigazgatási szerv vagy bíróság által kibocsátott igazolások (így különösen hatósági bizonyítvány) és hasonló okiratok díja,

c) az (1) bekezdésben és e bekezdés a)–b) pontjában meghatározott követelésekhez kapcsolódó kamatok és díjak.

(3) A behajtási jogsegély teljesítésének nincs helye a következő követelésekkel kapcsolatban:

a) az Európai Unió tagállamának, illetve területi vagy közigazgatási alegységének, továbbá közjogi társadalombiztosítási intézményének fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulék,

b) a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó díjak, ideértve a szerződéses jellegű (így különösen közüzemi) díjakat is,

c) büntető eljárás keretében megállapított büntetőjogi szankciók és a (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó egyéb büntetőjogi szankciók.

23. § A magyar megkeresett hatóság, illetve a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély szabályait magyar jogszabályok szerinti

a)70 a 22. § (1) bekezdés a) pontjának vagy 22. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelő adóval kapcsolatos eljárásban az Art. szerinti adóval,

b)71 a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban az Air., valamint az Art. szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel,

c)72 a 22. § (1) bekezdés a) pontjának vagy 22. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelő, vámmal kapcsolatos eljárásban az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk 18. pontjában meghatározott vámtartozással,

d)73 a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti bírsággal, díjjal és egyéb költséggel,

e)74 a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban a jövedéki adóról szóló törvény szerinti bírsággal, költséggel

összefüggésben alkalmazza.

11. A behajtási jogsegély egyes formái

24. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság részére e hatóság kérelme alapján minden olyan információt rendelkezésre bocsát, amely a megkereső hatóság számára a 22. §-ban meghatározott követelése behajtásához szükséges lehet. Az információk rendelkezésre bocsátása érdekében a megkeresett magyar hatóság saját hatáskörben vagy megkeresés útján intézkedik mindazon közigazgatási eljárás megindítása iránt, amely az információk megszerzése érdekében szükséges.

(2) A magyar megkeresett hatóság megtagadhatja azon információ rendelkezésre bocsátását,

a) amelyet a hasonló belföldi követelés behajtásának (végrehajtásának) céljából az e követelésre vonatkozó jogszabályok alapján nem tudna megszerezni,

b) amely kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkot fedne fel, illetve

c) amelynek felfedése Magyarország biztonságát sértené vagy egyéb módon a magyar jogrendbe ütközne.

(3) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság által kért információ rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg kizárólag arra hivatkozva, hogy az információ hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy képviselőként, meghatalmazottként, bizományosként, ügynökként, vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személyben meglevő tulajdoni érdekeltségre vonatkozik.

25. § A magyar megkeresett hatóság részére a megkereső hatóság által előzetes megkeresés nélküli információcsere keretében továbbított információ a 38. §-ban foglaltak szerint felhasználható.

26. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére intézkedik valamennyi olyan döntés és egyéb okirat – ideértve a bírósági okiratot is – címzett személynek történő kézbesítéséről, amely a megkereső tagállamból származik és a 22. §-ban meghatározott követelésre vagy annak behajtására vonatkozik. A kézbesítés iránti megkereséshez egységes formanyomtatványt kell mellékelni.

(2)75 A magyar megkeresett hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot a kézbesítés érdekében megtett intézkedésről, így különösen a kézbesítés időpontjáról és módjáról.

(3) A megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által a megkeresett tagállam joga szerint a Magyarország területén teljesített vagy nem a behajtási jogsegély keretében kezdeményezett kézbesítés nem érinti a magyar megkeresett hatóság kézbesítés iránti megkereséssel kapcsolatos eljárását.

(4) A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés iránti megkeresést elutasítja, ha a megkereső hatóság a rendelkezésére álló kézbesítési eljárásokat nem merítette ki, kivéve ha

a) a megkereső hatóságnak nem áll módjában az okiratot a magyar jogszabályok szerint kézbesíteni, vagy

b) a megkereső hatóságnak az okirat ilyen kézbesítése aránytalan nehézséget okozna.

27. § (1) A megkereső hatóság behajtás iránti megkeresésével érvényesített követelését – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a belföldi követeléssel azonos módon kell kezelni a behajtás iránti megkeresés teljesítése során.

(2) Ha a megkereső hatóság tagállamával kötött megállapodás eltérően nem rendelkezik, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) nem köteles a megkereső hatóság behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésének ugyanolyan elsőbbséget biztosítani, mint a belföldi hasonló követeléseknek. A végrehajtási cselekmények foganatosítása kizárólag a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik, az önkormányzati adóhatóság vagy más magyar hatóság a végrehajtás foganatosítása céljából nem kereshető meg.

(3)76 A behajtás iránti megkeresés teljesítésének végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján van helye, amely az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény (a továbbiakban: Avt.) rendelkezéseinek alkalmazása során végrehajtható okiratnak minősül.

(4)77 A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelés behajtása iránt az Avt. – a megkereséssel érvényesített követeléssel azonos, vagy ennek hiányában hasonló követelésre vonatkozó – rendelkezései alkalmazásával jár el. Ha a magyar jogszabályok alapján nincs a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követeléssel azonos vagy ahhoz hasonló belföldi követelés, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a személyi jövedelemadó végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

(5) A megkereső hatóság a végrehajtást engedélyező egységes okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a követeléssel kapcsolatban kiállított okiratot is továbbíthat a magyar megkeresett hatóság részére.

28. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelést (a továbbiakban: e § alkalmazásában: követelés) forintban hajtja be.

(2) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezése napjától a követelés fedezetét biztosító végrehajtási cselekmény foganatosításának napjáig, illetve a követelés megfizetésének napjáig az Art.-ban meghatározott mértékű késedelmi pótlékot számít fel. A késedelmi pótlék felszámítására a nettó pótlékszámítás szabályai nem alkalmazhatók.

(3) A követelés megfizetésére a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az Art. fizetési könnyítésre vonatkozó rendelkezései szerint a kötelezett személy részére fizetési könnyítést engedélyezhet. A fizetési könnyítéssel kapcsolatos döntésről a magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságot is értesíti.

(4)78 A magyar megkeresett hatóság a követelés, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján felszámított késedelmi pótlék végrehajtási eljárásban érvényesített összegét euróban utalja át a megkereső hatóság részére.

29. § (1) A végrehajtást engedélyező eredeti okirattal, a végrehajtást engedélyező egységes okirattal, az ezen okiratokban érvényesített követeléssel, valamint a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam más illetékes szerve által történő kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell előterjeszteni. A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresés teljesítése során bármely érdekelt fél ilyen tárgyú jogorvoslati kérelmét – joghatóság hiányában, érdemi vizsgálat nélkül – végzéssel elutasítja. A végzés indokolása azt is tartalmazza, hogy a jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell benyújtani a megkereső tagállam jogszabályainak megfelelően.

(2) A megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot az (1) bekezdésben foglalt jogorvoslati kérelem beérkezéséről és a követelés jogorvoslati kérelemben nem vitatott összegéről.

(3) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (2) bekezdésben foglalt tájékoztatása vagy az érdekelt személy azonos tartalmú tájékoztatása alapján a végrehajtási eljárást a megkereső tagállam illetékes szervének érdemi döntéséről szóló tájékoztatása beérkezéséig a jogorvoslati kérelemben vitatott követelés összege vonatkozásában felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a felfüggesztés mellőzését a mellőzés indokainak közlésével együtt kéri. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és e döntéséről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. Ha a megkereső tagállam illetékes szerve a jogorvoslati kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, a megkereső hatóság felel a végrehajtási eljárásban érvényesített összeg érintett személynek való visszatérítéséért és a behajtási megkeresés teljesítésével kapcsolatban a magyar jogszabályok alapján érvényesíthető kárért.

(4) Ha a megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) vagy a megkeresett hatóság (megkeresett tagállam illetékes szerve) egyeztetési eljárást kezdeményez és ezen eljárás eredménye érintheti a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelést, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az egyeztetési eljárás eredményéről való tudomásszerzés napjáig a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és erről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) és a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) közös álláspontja szerint a végrehajtási eljárás csalás vagy fizetésképtelenség miatt különösen sürgős esetnek minősül.

(5) A végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama alatt a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérésére, illetve ennek hiányában, ha annak e törvény szerinti feltételei fennállnak, biztosítási intézkedést foganatosíthat.

(6) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik a behajtás iránti megkeresés alapján indult végrehajtási eljárással, valamint a kézbesítési megkeresés alapján teljesített kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelem elbírálása. E jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos döntéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a kérelmező személyt és a megkereső hatóságot is tájékoztatja.

30. § (1) A megkereső hatóság a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos releváns információt haladéktalanul továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság kellő gondossággal tájékoztatja a megkereső hatóságot a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos intézkedésről.

(2) A megkereső hatóság – a módosítás indokát is megjelölve – haladéktalanul tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot a behajtás iránti megkeresés módosításáról vagy a megkeresés visszavonásáról.

(3) Ha a behajtás iránti megkeresés módosítására a 29. § (1) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelemben hozott döntés miatt kerül sor, a megkereső hatóság e döntést és a felülvizsgált végrehajtást engedélyező egységes okiratot továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) ezen okiratok beérkezése napját követően a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján jár el. Az ezen okiratok beérkezése napját megelőzően megkezdett, a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglaltaknak megfelelő végrehajtási cselekmények és biztosítási intézkedések is foganatosíthatók, kivéve, ha a behajtás iránti megkeresés, illetve a végrehajtást engedélyező egységes okirat módosítására a végrehajtást engedélyező eredeti okirat vagy a végrehajtást engedélyező egységes okirat érvénytelensége miatt került sor.

(4) A módosított behajtás iránti megkeresés és a módosított végrehajtást engedélyező egységes okirat további módosítására a (2) és (3) bekezdésben, a 4. § (4) bekezdés 10. pontjában és a 29. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

31. § (1) A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresést elutasítja, ha

a) a követelést vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső tagállamban vitatják, kivéve a 29. § (3) bekezdés második mondatának megfelelő eseteket, vagy

b) a megkereső tagállamban rendelkezésre álló behajtási eljárásokat a megkereső hatóság előzetesen nem merítette ki.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint nincs helye a behajtás iránti megkeresés elutasításának, ha

a) a rendelkezésre álló információk alapján nyilvánvaló, hogy a megkereső tagállamban a végrehajtási eljárás nem vezet eredményre különösen azért, mert a megkereső tagállamban az adósnak nincs végrehajtás alá vonható vagyona és a megkereső hatóság tudomása szerint az adósnak Magyarország területén végrehajtás alá vonható vagyona van, vagy

b) a megkereső tagállamban a végrehajtási eljárás aránytalan nehézséggel járna.

32. §79 (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére biztosítási intézkedést foganatosít, ha

a) a megkeresés beérkezésének időpontjában az adós vitatja a követelést, vagy

b) a végrehajtást engedélyező eredeti okiratot vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső hatóság még nem állította ki,

és alapos indokkal valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

(2) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez mellékelni kell a megkereső tagállamában végrehajtandó biztosítási intézkedés engedélyezése céljából kiállított, a megkeresés tárgyát képező követelésre vonatkozó okiratot. Ha ilyen okirat nem áll rendelkezésre, a biztosítási intézkedést a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzésben rendeli el.

(3) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez a megkereső hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a biztosítási intézkedés iránti megkereséssel érvényesített követeléssel kapcsolatos okiratot is mellékelhet.

(4) A 27. § (1)–(2), (4) bekezdésében, a 28. § (1) bekezdésében, a 29. §-ban és a 30. §-ában foglaltakat a biztosítási intézkedés iránti megkeresés teljesítése során alkalmazni kell.

(5) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) biztosítási intézkedést foganatosíthat akkor is, ha az eljárás felfüggesztésére a 29. § (3) bekezdése alapján kerül sor, és valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

12. A behajtási jogsegély teljesítésének közös szabályai

33. § (1) A magyar megkeresett hatóság a 22–32. § szerinti megkeresést elutasítja, ha

a)80 a megkeresés olyan követelésre vonatkozik, amelynek a megkereső tagállam joga szerinti esedékességi napja és a megkeresés – ismételt megkeresés esetén az eredeti megkeresés – beérkezésének napja között több mint öt naptári év telt el, vagy

b) a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben a követelés esedékességének a megkeresés tagállambeli időpontjától számított több mint tíz naptári év eltelt, vagy

c) a követelés behajtása – az adós személy helyzete miatt – Magyarországon komoly gazdasági nehézséget okozna, feltéve, hogy a magyar jogszabályok szerint hasonló követelésre ez a behajtást kizáró ok külön jogszabály alapján alkalmazható lenne.

(2)81 Ha a megkereséssel érvényesített követelés összege az 1500 eurónak megfelelő pénzösszegnél kisebb, a magyar megkeresett hatóság a 27–32. § szerinti megkeresést elutasíthatja.

(3) Ha a kötelezett személy vagy más érdekelt személy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban jogorvoslati kérelmet nyújtott be, az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő kezdőnapja az a nap, amelyen a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (bírósága) megállapítja, hogy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban további jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Ha a követeléssel kapcsolatban a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága fizetési könnyítést (halasztott fizetést vagy részletfizetést) engedélyezett, az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő a fizetési könnyítés alapján előírt fizetési határidő lejárta napján kezdődik.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés elutasításáról az ok megjelölésével tájékoztatja a megkereső hatóságot.

34. § (1) Az elévülési idő számítására a megkereső tagállam jogát kell alkalmazni.

(2) A megkereső hatóság és a magyar megkeresett hatóság tájékoztatja egymást a behajtás iránti vagy biztosítási intézkedésre irányuló megkereséssel érintett követeléssel kapcsolatos elévülési időt megszakító, felfüggesztő, meghosszabbító jogi tényekről (intézkedésekről).

35. § (1)82 A magyar megkeresett hatóság a megkeresés alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket a 28. § (4) bekezdésben meghatározott összegek és az Air. szerint az eljárás adózót (személyt) terhelő költségeinek érvényesítése érdekében.

(2) Magyarország a behajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatban felmerült költség megtérítése iránt a megkereső tagállammal (megkereső hatósággal) szemben igényt nem érvényesít és a megkereső tagállam (megkereső hatóság) ilyen igényét nem teljesíti. E rendelkezéstől eltérni kizárólag a (3) bekezdésben foglaltak, vagy a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság egyedi költségmegtérítési szabályairól szóló megállapodása alapján lehet. Egyedi költségmegtérítési megállapodásnak akkor van helye, ha a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság közös álláspontja szerint a behajtási jogsegély teljesítése a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, illetve nagyon magas költséggel jár, vagy különleges nehézséget okoz.

(3) A megkereső tagállam felelős minden olyan költségért, veszteségért, kárért, amely a behajtási jogsegély keretében érvényesített követelés vagy a végrehajtást, illetve biztosítási intézkedést engedélyező eredeti okirat érvénytelensége miatti intézkedések következményeként merült fel.

36. § (1) A megkereső hatóság

a) az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresést,

b) a végrehajtást engedélyező egységes okiratot, a biztosítási intézkedést engedélyező eredeti okiratot,

c) a 27. § (5) bekezdésben és a 29. §-ban meghatározott okiratot

formanyomtatvány használatával, elektronikus úton továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére, kivéve, ha ez gyakorlati okból nem megvalósítható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a formanyomtatványhoz csatolt bármely más okirat, az okirat másolata, kivonata továbbítása esetén is.

(3) Lehetőség szerint a formanyomtatványokat kell alkalmazni a behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság közötti, az (1) bekezdésben foglalt okiratok továbbításától eltérő kommunikációra is.

(4) A behajtási jogsegély teljesítése során megszerzett információ és megtett intézkedés érvényességét az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése nem érinti.

37. § (1) A megkereső hatóság az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresést, a kézbesítés iránti megkeresés teljesítéséhez alkalmazott bármely formanyomtatványt és a végrehajtást engedélyező egységes okiratot magyar nyelven vagy magyar nyelvű fordítást mellékelve továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére.

(2) A kézbesítés iránti megkeresés alapján kézbesítendő okiratok a megkereső tagállam hivatalos nyelvén továbbíthatók a magyar megkeresett hatóság részére.

(3) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső szerv (megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága) megállapodást köthet a behajtási jogsegély teljesítése során, illetve az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben alkalmazandó nyelv(ek)ről.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt okiratokat érvénytelennek kell tekinteni, ha továbbításukra az (1) bekezdésben, illetve a (3) bekezdés szerinti megállapodás esetén e megállapodásban foglaltak megsértésével került sor.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságtól kérheti az (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az okiratok magyar nyelvre, a (3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén pedig az okiratok megállapodás szerinti nyelvre történő fordítását. A behajtási jogsegély teljesítésének ügyintézési határidejébe a magyar megkeresett hatóság kérelme továbbításának napja és a fordítás megérkezésének napja közötti időszak nem számít bele.

38. § (1) A behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság kizárólag a 22. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott követelések végrehajtása, az ilyen követelésekkel kapcsolatos biztosítási intézkedések, valamint a társadalombiztosítási járulékok (szociális hozzájárulási adó) megállapításához és végrehajtásához használhatja fel. E rendelkezéstől eltérni és az információt más célra felhasználni kizárólag az információt szolgáltató tagállam kifejezett írásbeli engedélyével lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság eljárása során a hasonló információra magyar jogszabályok szerint vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően használhatja fel bizonyítékként.

(4) A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság a behajtási jogsegély teljesítése során szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ a harmadik félnek a (2) bekezdésben meghatározott célból hasznos lehet, és az információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar megkeresett hatóság az információ továbbítását megelőzően tájékoztatja az információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóságot az információ szolgáltatásának szándékáról, e hatóság a tájékoztatás beérkezésétől számított tíz munkanapon belül megküldött nyilatkozatában ellenezheti az információ továbbítását.

(5) A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban a behajtási jogsegély rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg származik.

(6) Az (1) bekezdés szerinti információt kizárólag a CCN-hálózat működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság Bizottsági Akkreditációs Hatósága által megfelelően akkreditált személy rendelkezésére bocsátani.

13. Más tagállamba irányuló megkeresés és előzetes megkeresés nélküli információcsere

39. § (1) Ha a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély teljesítése iránt más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát keresi meg, a 22–38. § rendelkezéseit az e §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatban behajtási jogsegélyt felettes szerve útján, a magyar megkereső hatóság közvetítésével érvényesít.

(3) Ha az adó – ideértve az illetéket is – visszatérítése egy másik tagállamban letelepedett vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező adózót (személyt) érint, a magyar megkereső hatóság tájékoztathatja a letelepedési hely vagy tartózkodási hely szerinti tagállam megkereső hatóságát a várható visszatérítésről (előzetes megkeresés nélküli információcsere). E rendelkezést az általános forgalmi adó visszatérítésével kapcsolatban nem lehet alkalmazni.

(4) A magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy annak nevében tett olyan intézkedést, amely az elévülést a megkeresett tagállam joga és a magyar jogszabályok szerint is megszakítja vagy meghosszabbítja (felfüggeszti), az elévülési idő számítása során a magyar jog szerint elévülést megszakító, meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.

(5) Ha a megkeresett tagállam joga az elévülés megszakítását, meghosszabbítását (felfüggesztését) nem teszi lehetővé, akkor a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy nevében tett olyan intézkedést, amely a magyar jog szerint elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek minősülne, az elévülési idő számítása során elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.

(6) Ha a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtás iránti megkeresést követően a megkeresett hatóság a behajtani kért összeget a végrehajtást engedélyező egységes okiratban, devizában feltüntetett összegben átutalja, a deviza átváltásából eredő árfolyam-különbözetet az adózó folyószámláján az állami adóhatóság nem tartja nyilván.

40. § (1) A magyar megkeresett hatóság vagy a magyar megkereső hatóság a más tagállam megkeresett, illetve megkereső hatóságával megállapodást köthet, amely alapján a megkereső hatóság kijelölt (felhatalmazott) tisztviselője a behajtási jogsegély teljesítésének előmozdítása céljából:

a) jelen lehet a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságának hivatalában a közigazgatási eljárás során;

b) jelen lehet a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási eljárásokban (ideértve az adóhatósági ellenőrzéseket is);

c) segítheti a megkeresett tagállam tisztviselőit a megkeresett tagállamban bírósági eljárás során.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés esetén a megkereső tagállam tisztségviselője Magyarországon, illetve a magyar megkereső hatóság tisztségviselője a megkeresett tagállamban a személyazonosságát a külön jogszabályban meghatározottak szerint, valamint eljárási jogosultságát (megbízólevéllel vagy más hasonló okirattal) igazolni köteles.

14. Tájékoztatási kötelezettség

41. § (1) A központi kapcsolattartó iroda minden naptári év március 31. napjáig értesíti a behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az Európai Bizottságot:

a) az értesítést megelőző naptári évben a más tagállam megkeresett hatóságának küldött, és más tagállam megkereső hatóságától kapott információkérés, kézbesítés, behajtás és biztosítási intézkedés iránti megkeresések számáról, valamint

b) azon követelések összegéről, amelyre az értesítést megelőző naptári évben más tagállam megkereső hatósága behajtás iránti megkeresést küldött és az ilyen megkeresések alapján behajtott összegről.

(2) A központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot:

a) a hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölésének változásáról, valamint a központi kapcsolattartó iroda, kapcsolattartó szerv, kapcsolattartó iroda kijelöléséről és a kijelölés változásáról,

b) az olyan magyar részes felet érintő két vagy többoldalú nemzetközi szerződésről és egyéb megállapodásról (egyezségről), amely a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó kérdéseket érint.

III/A. Fejezet83

EURÓPAI UNIÓS VITARENDEZÉSI ELJÁRÁS

14/A. Hatály

41/A. § E fejezet rendelkezéseit az érintett személy választása alapján a Magyarország és az Európai Unió valamely tagállama közötti azon viták rendezésére szolgáló eljárást illetően, illetve érintett személyek jogait, kötelezettségei megállapítását illetően kell alkalmazni, amelyek a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények értelmezéséből és alkalmazásából erednek.

14/B. A panasz benyújtása, tartalma, visszavonása

41/B. § (1)84 Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban: magyar illetékes hatóság).

(2) Az érintett személy – az (5) bekezdésben meghatározott érintett személyeket kivéve – az illetékes hatósághoz benyújtott, vitás kérdés rendezésére irányuló kérelem (a továbbiakban: panasz) alapján kérelmezheti annak rendezését, feltéve, hogy a panasz minden egyes érintett tagállam illetékes hatóságához benyújtásra került.

(3) A panaszt a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított három éven belül kell benyújtani függetlenül attól, hogy az érintett személy igénybe veszi-e az érintett tagállamok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. Az érintett személynek az illetékes hatósághoz egyidejűleg és ugyanazon információk megadásával kell benyújtania a panaszt, amely információkat a többi érintett tagállam számára is megadta. A panaszban fel kell tüntetni a többi érintett tagállam megjelölését. A magyar illetékes hatósághoz a panaszt magyar és angol nyelven kell benyújtani.

(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételét az érintett személynek visszaigazolja annak beérkezésétől számított két hónapon belül. A magyar illetékes hatóság a kézhezvételtől számított két hónapon belül a többi érintett tagállam illetékes hatóságát is tájékoztatja a panasz beérkezéséről. A magyar illetékes hatóság ezzel egy időben tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságát arról is, hogy a vonatkozó eljárásokban folytatott kommunikáció során mely nyelvet vagy nyelveket szándékozik használni.

(5) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személy panaszát csak a magyar illetékes hatósághoz nyújtja be. A magyar illetékes hatóság a panaszt annak beérkezésétől számított 2 hónapon belül egyidejűleg továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. A panasz továbbításának időpontjával úgy kell tekinteni, hogy az összes érintett tagállam megkapta azt.

41/C. § (1) A magyar illetékes hatóság a panaszt csak akkor fogadja el, ha a panaszt tevő érintett személy a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága számára is megadja az alábbi információkat:

a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb információk, amelyek a panaszt benyújtó érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben érdekelt személy azonosításához szükségesek,

b) az érintett adómegállapítási időszakok,

c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a részletes ismertetése (ideértve az ügylet szerkezetének, valamint az érintett személy és az érintett ügyletekben részes többi fél közötti kapcsolat részleteit, valamint adott esetben az érintett személy és a külföldi adóhatóság közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban jóhiszeműen meghatározott tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések jellege és időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett tagállamból származó azonos jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e jövedelem a többi érintett tagállamban az adóköteles jövedelem részét képezi, valamint hogy a többi érintett tagállamban milyen adót vetettek ki vagy fognak kivetni az ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett tagállamok pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt,

d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,

e) hivatkozás a 41/A. §-ban említett nemzetközi megállapodásra vagy egyezményre; amennyiben egynél több nemzetközi megállapodás vagy egyezmény alkalmazandó, a panaszt tevő érintett személynek nyilatkoznia kell, hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban mely nemzetközi megállapodás vagy egyezmény értelmezésére kerül sor,

f) a panaszt benyújtó érintett személy által biztosított alábbi információk, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:

fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás kérdés áll fenn;

fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett minden jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott bármely bírósági határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik tagállamban folyt;

fc) az érintett személy arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a lehető legteljesebben és leggyorsabban fog válaszolni az érintett tagállamok illetékes hatóságainak minden megfelelő kérésére, és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak kérésére minden dokumentációt be fog nyújtani;

fd) adott esetben a vitás kérdést eredményező – végleges adóhatósági határozat, adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb dokumentum formájában megjelenő – végleges határozat másolata, és az adóhatóságok által a vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum másolata, függetlenül attól, hogy az melyik tagállamban született;

fe) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös egyeztető eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra vonatkozó információk, valamint

ff) az érintett személy nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi a panasz benyújtásához kapcsolódó, a 41/J. § (11) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt;

g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért bármely olyan kiegészítő információ, amelyet a magyar illetékes hatóság szükségesnek tart a panasz érdemi elbírálásához.

(2) A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban nyilvántartásra kötelezett érintett személy panaszával egyidejűleg köteles megküldeni e nyilvántartást az illetékes hatóság részére. Ennek elmulasztása esetén az illetékes hatóság az (1) bekezdés g) pontja alapján is kérheti a nyilvántartás megküldését.

(3) Az érintett személy a magyar illetékes hatóság részére a panasz megküldésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy panasza valamennyi érintett tagállam részére benyújtásra került. Amennyiben az érintett személy természetes személy vagy kis-és középvállalkozás ezen nyilatkozat csatolására nincs szükség.

(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kérheti az (1) bekezdés g) pontjában említett információkat magyar és angol nyelven, a hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő 3 hónap. Az érintett személy a hiánypótlás egy példányát egyidejűleg megküldi a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. További információk a kölcsönös egyeztető eljárás során több alkalommal is kérhetők.

(5) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis-és középvállalkozás érintett személy az (1) bekezdés g) pontja szerinti kiegészítő információkat csak a magyar illetékes hatósághoz nyújtja be. A magyar illetékes hatóság a kiegészítő információkat azok beérkezésétől számított 2 hónapon belül egyidejűleg továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. A kiegészítő információk továbbításának időpontjával úgy kell tekinteni, hogy az összes érintett tagállam megkapta azokat.

(6) A továbbított információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat az e fejezet szerinti eljárások lefolytatása során is megfelelően alkalmazni kell.

41/D. § (1) Az érintett személy panaszát visszavonhatja a magyar illetékes hatóságnak küldött írásbeli értesítéssel, amely értesítést az érintett személy egyidejűleg megküld a többi érintett tagállam illetékes hatósága részére is. A panasz visszavonása azonnali hatállyal megszünteti az e fejezet alapján folytatott valamennyi eljárást. A magyar illetékes hatóság a panasz visszavonása alapján az eljárást végzéssel megszünteti, amelyről a végzés meghozatalát követően soron kívül tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságait.

(2) A magyar illetékes hatóság részére bármely érintett tagállam illetékes hatósága által küldött, érintett személy panaszának visszavonásáról szóló értesítés az e fejezet alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal megszünteti.

(3) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis-és középvállalkozás érintett személy a panasz visszavonásáról szóló értesítését kizárólag a magyar illetékes hatóság részére küldi meg. A magyar illetékes hatóság egyidejűleg továbbítja a panasz visszavonásáról szóló értesítést annak beérkezésétől számított 2 hónapon belül a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. A panasz visszavonásáról szóló értesítés továbbításának időpontjával úgy kell tekinteni, hogy az összes érintett tagállam megkapta azt.

14/C. Döntés panasz elfogadásáról

41/E. § (1) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a 41/C. § (1) bekezdés g) pontjában említett információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül – attól függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt.

(2) Az adóhatóság a magyar illetékes hatóság megkeresése alapján a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges adatok, tények, körülmények feltárása érdekében az adómegállapításhoz való jog elévülését követően is jogosult a vitás kérdésben érintett személynél vagy személyeknél az Air. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetési vizsgálatot lefolytatni és a feltárt adatokról, tényekről, körülményekről, valamint az egyéb, a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges, rendelkezésére álló információkról a magyar illetékes hatóságot tájékoztatni. Az e bekezdés szerint, az adómegállapításhoz való jog elévülését követően lefolytatott jogkövetési vizsgálat alapján az adóhatóság adókötelezettséget nem állapíthat meg, jogkövetkezményt – a panasszal érintett vitás kérdéssel kapcsolatos együttműködési, bizonylatkiállítási, könyvvezetési, nyilvántartási, iratmegőrzési, adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatti jogkövetkezmény kivételével – nem alkalmazhat.

(3) Amennyiben a magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem hoz döntést a panasz ügyében, úgy kell tekinteni, hogy a magyar illetékes hatóság a panaszt elfogadta.

(4) A magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül visszautasítja a panaszt, amennyiben

a) a panasz nem tartalmazza a 41/C. § (1) bekezdésében előírt információkat;

b) az érintett személy a 41/C. § (4) bekezdésében előírt határidőben a hiánypótlásra nem válaszol;

c) nincs vitás kérdés; vagy

d) a panaszt nem nyújtották be a 41/B. § (3) bekezdésében foglalt hároméves határidőn belül.

(5) A magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról és annak okáról haladéktalanul értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

41/F. § (1) A magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha a panaszt az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatósága visszautasította az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével szemben bírósághoz fordulhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

41/G. § (1) A magyar illetékes hatóság

a) a panasz kézhezvételétől vagy

b) amennyiben a 41/C. § (1) bekezdés g) pontja szerint hiánypótlásra került sor, a kiegészítő információk kézhezvételétől

számított 6 hónapon belül határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett tagállam illetékes hatóságának bevonása nélkül.

(2) A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozat akkor válik véglegessé, ha azt az érintett személy kifejezett írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül elfogadja és adott esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a keresettől elállását igazolja. A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott véglegessé vált határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, a határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható.

(3) Az érintett személy (2) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozata, illetve igazolása hiányában a vitás kérdés egyoldalúan nem rendezhető, a magyar illetékes hatóság a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozatot visszavonja és eljárását a 41/E. § szerint folytatja. A határozat visszavonása ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Az (1) bekezdésben leírt esetben a magyar illetékes hatóság a határozat véglegessé válását követően soron kívül értesíti az érintett személyt és a többi érintett tagállam illetékes hatóságát. Az értesítést követően az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást meg kell szüntetni.

(5) A magyar illetékes hatóságnak a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott végleges határozata az adóhatóságra kötelező.

(6) Amennyiben bármelyik érintett tagállam illetékes hatósága arról értesíti a magyar illetékes hatóságot, hogy a vitás kérdést egyoldalúan rendezte, az erről szóló értesítést követően az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott magyar illetékes hatóság előtti eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

14/D. Kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának szabályai

41/H. § (1) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága.

(2) A kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő az érintett tagállamok illetékes hatóságainak panaszelfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év.

(3) Amennyiben a panasz visszautasítása miatt benyújtott tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítása iránti kérelem alapján a tanácsadó bizottság a panasz elfogadásáról döntött, bármely érintett tagállam illetékes hatóságának kérése alapján – a döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül – meg kell indítani a kölcsönös egyeztető eljárást. A magyar illetékes hatóságnak a kölcsönös egyeztető eljárás megindítása iránti kéréséről értesítenie kell a tanácsadó bizottságot, a többi érintett tagállam illetékes hatóságát és az érintett személyt.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő a kölcsönös egyeztető eljárás megindítására vonatkozó kéréstől számított két év.

(5) Amennyiben a panasz elfogadásáról a panasz illetékes hatóság általi visszautasítása miatt indult perben bíróság döntött, a kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő az érintett tagállamok illetékes bíróságainak panasz elfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év.

(6) A (2), (4) és (5) bekezdésben meghatározott kétéves időtartam legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, amennyiben bármely érintett tagállam illetékes hatósága erre vonatkozó kéréssel fordul a többi érintett tagállam illetékes hatóságaihoz, és a kérését írásban indokolja.

41/I. § (1) Ha a tagállamok illetékes hatóságai a 41/H. §-ban meghatározott időtartamon belül megállapodásra jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes hatóság a kölcsönös megállapodás időpontját követően soron kívül, határozattal értesíti az érintett személyt.

(2) A kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett személy a határozat közlésének időpontjától számított 60 napon belül

a) elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot és

b) lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőség érvényesítéséhez fűződő jogáról.

(3) Amennyiben az egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások már megindultak, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat csak akkor válik véglegessé, ha az érintett személy bizonyítja a magyar illetékes hatóság részére, hogy valamennyi érintett tagállamban kérelmezte az említett egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások megszüntetését. Az érintett személynek legkésőbb attól a naptól számított 60 napon belül kell az említett bizonyítékot szolgáltatnia, amikor a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot vele közölték.

(4) Amennyiben az érintett személy a (2) és (3) bekezdés szerinti határidőt túllépi, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatban foglaltakat nem lehet végrehajtani, a magyar illetékes hatóság a határozatát visszavonja és az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárást megszünteti. A visszavonásról és az eljárás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A kölcsönös megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

(6) Amennyiben az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

(7) Amennyiben az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásban az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 41/H. §-ban meghatározott időtartamon belül nem jutnak megállapodásra a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor e tényről a magyar illetékes hatóság tájékoztatja az érintett személyt, ismertetve a megállapodás meghiúsulásának általános okait.

(8) Ha a vitás kérdés bármilyen okból megszűnik, akkor az e fejezet alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni. A magyar illetékes hatóság a megszűnés megállapításáról és annak okáról soron kívül, végzéssel tájékoztatja az érintett személyt, amely végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A magyar illetékes hatóság ezzel egyidejűleg az eljárás megszűnéséről tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságait is.

14/E. A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérések

41/J. § (1) A panasz végleges adóhatósági döntéssel lezárt ügyben is benyújtható.

(2) Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás és a vitarendezési eljárás folytatása mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.

(3) A panasz benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy köteles az ilyen jogorvoslati eljárás megindításáról, felfüggesztéséről, szüneteléséről és végleges befejezéséről nyolc napon belül tájékoztatni a magyar illetékes hatóságot.

(4) Amennyiben az érintett személy a vitás kérdéssel kapcsolatban bármely érintett tagállamban jogorvoslati eljárást kezdeményez, akkor a panasz elbírálásának a 41/E. § (1) bekezdésében meghatározott határideje, illetve a kölcsönös egyeztető eljárás 41/H. § szerinti határideje megszakad, és a panasz elbírálására, illetve az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő azon a napon újra kezdődik, amelyen a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés véglegessé vált, vagy amelyen az említett eljárást más módon véglegesen lezárták, vagy felfüggesztették.

(5) Az érintett személy haladéktalanul értesítést küld a magyar illetékes hatóság részére a többi érintett tagállamban történő jogorvoslati kezdeményezésről.

(6) A (4) bekezdésben leírt eljárások határidejének megszakadásáról a magyar illetékes hatóság végzéssel értesíti az érintett személyt.

(7) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai a vitás kérdésről a 41/H. § szerinti kölcsönös egyeztető eljárás keretében megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(8) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett személy a 41/K. § (1) bekezdése szerinti tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nyújtott volna be, a tanácsadó bizottság általi vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, amennyiben a vitás kérdést nem sikerült a 41/H. § szerinti kölcsönös egyeztető eljárás keretében rendezni. A magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról és annak joghatásáról. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(9) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult, a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárást le kell zárni, amennyiben a bíróság a határozatát azt követően hozta meg, hogy az érintett személy a

41/K. § (1) bekezdése szerinti kérelmet nyújtott be, de a határozatát azt megelőzően hozta meg, hogy a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság a 41/S. § (5) bekezdésének megfelelően eljuttatta véleményét az érintett tagállamok illetékes hatóságai számára. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a többi érintett tagállam illetékes hatóságát, valamint a tanácsadó bizottságot vagy az alternatív vitarendezési bizottságot a bíróság határozatának joghatásairól. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(10) A (7)–(9) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az eljárás lezárására vonatkozóan, ha a külföldi érintett tagállam illetékes hatósága értesítést küld az ügyben külföldi bíróság által hozott jogerős ítéletről.

(11) A panasz benyújtása megszünteti az adott vitás kérdéssel kapcsolatban indított más, Magyarországot érintő kölcsönös egyeztető eljárást. Az ilyen egyéb folyamatban lévő, a vitás kérdésre vonatkozó eljárás azon a napon szűnik meg, amelyen az érintett tagállamok illetékes hatóságainak valamelyike elsőként kézhez kapja a panaszt.

(12) A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárás igénybevételét, amennyiben Magyarországon a vitás ügy tárgyában, illetve azzal közvetlen összefüggésben jogerősen vagy véglegesen

a) költségvetési csalás miatt büntetés kiszabására került sor,

b) kétszáz százalékos adóbírságot szabtak ki, vagy

c) beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése miatt az érintett személy adószámát törölték.

(13) Amennyiben olyan bírósági vagy közigazgatási eljárás indult, amely potenciálisan a (12) bekezdés szerinti büntetéshez, illetve jogkövetkezményhez vezethet és az említett eljárásokra az európai kölcsönös egyeztető eljáráshoz kapcsolódó bármely eljárással párhuzamosan kerül sor, a magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásának időpontjától az említett bírósági vagy közigazgatási eljárások végleges eredményének időpontjáig felfüggesztheti az e fejezet szerinti eljárásokat. A megtagadás és a felfüggesztés ellen fellebbezésnek helye nincs.

14/F. A tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítása

41/K. § (1) Az érintett személy az erre irányuló kérelmével jogosult a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítására, ha

a) az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai közül egy, de nem az összes visszautasította,

b) az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai közül valamennyi visszautasította, de az érintett személy kérelmére indult eljárásban egyik, de nem valamennyi tagállam illetékes bírósága a panaszt visszautasító határozatot megváltoztatta, vagy

c) az érintett személy által benyújtott panasz alapján megindult kölcsönös egyeztető eljárásban a 41/H. § szerint meghatározott határidőn belül a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai nem jutottak megállapodásra arról, hogy a vitás kérdést hogyan rendezzék.

(2) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni, ha

a) a panasz visszautasítása tárgyában az érintett tagállamok bármelyikének hatósága vagy bírósága előtt eljárás folyamatban van, vagy

b)85 a panasz visszautasítása tárgyában az érintett tagállamok bármelyikének hatósága vagy bírósága előtti jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő még nem telt le vagy

c)86 az a) pont szerinti jogorvoslati eljárás során bíróság helybenhagyta a visszautasító határozatot.

(3) Amennyiben az érintett személy a panasz visszautasítása tárgyában élt a jogorvoslathoz való jogával, az illetékes bíróság határozatát kell figyelembe venni az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában.

(4) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén a panaszt elbíráló illetékes hatóságok által meghozott döntések közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a bíróság döntésének kézbesítésétől számított,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a kölcsönös egyeztető eljárás sikertelenségéről szóló illetékes hatóságok tájékoztatása közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított

50 napon belül kell a magyar illetékes hatósághoz benyújtania, a többi érintett tagállam illetékes hatóságának történő benyújtással egyidejűleg, azzal, hogy a magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis-és középvállalkozás érintett személynek kizárólag a magyar illetékes hatósághoz kell benyújtania kérelmét.

(5) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy a kis-és középvállalkozásnak minősülő érintett személy által a tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránt benyújtott kérelem esetén a magyar illetékes hatóság egyidejűleg továbbítja a kérelmet annak beérkezésétől számított 2 hónapon belül a többi érintett tagállam illetékes hatóságának, valamint ennek megtörténtéről értesíti az érintett személyt. A kérelemhez kapcsolódó határidőket onnantól kell számítani, amikor a magyar illetékes hatóság értesítette a kérelemről a többi érintett tagállamot.

(6) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelem a panaszra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza

a) annak megjelölését, hogy a kérelmet benyújtó érintett személy mely államban minősül adójogi szempontból belföldi illetőségűnek,

b) annak megjelölését, hogy az (1) bekezdésben szereplő jogalapok közül melyre tekintettel kéri a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítását,

c) a kérelem benyújtására nyitva álló határidő számításához szükséges adatokat,

d) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a panaszt visszautasító döntéssel szemben egyik érintett tagállamban sincs helye jogorvoslatnak, vagy azokról a kérelmet benyújtó érintett személy lemondott,

e) az érintett személy és képviselőinek nyilatkozatát, hogy titoktartási kötelezettséget vállalnak az eljárás során a tudomásukra jutó információra vonatkozóan, és

f) az érintett személy határozott kérelmét arra vonatkozóan, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai állítsák fel a tanácsadó bizottságot.

(7) A magyar illetékes hatóság eseti jelleggel megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárás igénybevételét, amennyiben a vitás kérdés nem érint kettős adózást. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóság köteles haladéktalanul tájékoztatni az érintett személyt és a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

(8) A magyar illetékes hatóság (7) bekezdés szerinti döntése ellen az érintett személy bírósághoz fordulhat.

(9) A (8) bekezdésben szabályozott perben a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

41/L. § A panaszban szereplő vitás kérdés tárgyában a tanácsadó bizottság általi vitarendezés hivatalból indul, ha a panaszt visszautasító döntés tárgyában a tanácsadó bizottság az érintett személy javára döntött és annak kézbesítésétől számított 60 napon belül egyik illetékes hatóság sem kezdeményezte a 41/H. § (3) bekezdése alapján a kölcsönös egyeztető eljárás megindítását. A tanácsadó bizottságot azzal a nappal kell felállítottnak tekinteni, amikor a panasz elfogadásáról hozott döntés kézbesítésétől számított 60 napos határidő letelik.

14/G. A tanácsadó bizottság felállítása

41/M. § (1) A tanácsadó bizottságot az érintett személy erre irányuló kérelmének kézhezvételét követő 120 napon belül kell felállítani.

(2) A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai az (1) bekezdésben szereplő határidőn belül megállapodnak

a) a tanácsadó bizottság összetételéről,

b) a tanácsadó bizottság tagjainak kijelölésére vonatkozó szabályokról,

c) a független szakértőkre vonatkozó összeférhetetlenség e törvényben szabályozotton kívüli okairól,

d) a tanácsadó bizottság működési szabályzatáról.

(3) A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai eltérő megállapodása hiányában a tanácsadó bizottság egy elnökből, érintett tagállamonként egy-egy, az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselőből és érintett tagállamonként egy-egy független szakértőből áll. A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai ettől eltérően megállapodhatnak abban, hogy akár az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselők, akár a független szakértők számát érintett tagállamonként kettő-kettő főre növelik.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában szabályozott kérdésről való megállapodás hiányában a független szakértőket és helyetteseiket az Európai Bizottság által vezetett nyilvántartásból, sorsolással kell kiválasztani.

(5) A magyar független szakértők mellett a magyar illetékes hatóság köteles a független szakértők számával megegyező számú helyettest is kijelölni. A helyettesek kijelölésére is a független szakértőkre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(6) A magyar független szakértő köteles haladéktalanul bejelenteni a tanácsadó bizottság elnökének és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak az olyan tartós akadályoztatását, amely alapján képtelen a feladatainak ellátására. Ilyen esetben a helyettesítésére kijelölt független szakértő veszi át a tanácsadó bizottságban a helyét.

(7) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselők és a független szakértők egyszerű többséggel elnököt választanak az Európai Bizottság által a független szakértőkről vezetett nyilvántartásból. A tanácsadó bizottság elnöke csak bíró lehet, amely követelménytől az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselők és a független szakértők egyhangú döntéssel eltérhetnek.

(8) A tanácsadó bizottság elnökét az Európai Bizottság által az elnöki pozíció betöltésére alkalmas független szakértőkről vezetett nyilvántartásból sorsolással kell kiválasztani, ha valamennyi független szakértőt az érintett tagállamok illetékes hatóságai helyett az erre jogosult bíróság jelölte ki.

(9) A tanácsadó bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett személyt a tanácsadó bizottság felállításáról.

41/N. § (1) Az érintett személy a hiányzó tag, illetve a hiányzó elnök kijelölése iránti kérelemmel bírósághoz fordulhat, ha a 41/M. § (1) bekezdése szerint erre nyitva álló határidőn belül a tanácsadó bizottságot nem állították fel.

(2) Az érintett személy az (1) bekezdés szerinti kérelmet a 41/M. § (1) bekezdése szerint nyitva álló határidő leteltét követő 30 napon belül nyújthatja be a joghatósággal, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az érintett személy köteles az illetékes bírósághoz való benyújtással egyidejűleg az érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz is eljuttatni. Az érintett személy haladéktalanul köteles értesíteni a magyar illetékes hatóságot, amennyiben a hiányzó tag, illetve a hiányzó elnök kijelölése iránti kérelemmel másik érintett tagállam bíróságához fordul.

(4) Az érintett személy (1) bekezdés szerinti kérelmének tartalmaznia kell

a) a kérelmet benyújtó érintett személy nevét, címét és adóazonosító számát,

b) azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a tanácsadó bizottság felállításában magyar illetékes hatóságnak kellett eljárnia,

c) azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a tanácsadó bizottság felállítására előírt határidő eredménytelenül telt el, és

d) az érintett személy határozott kérelmét arra, hogy a bíróság jelölje ki a tanácsadó bizottságnak magyar illetékes hatóságok által kijelölendő hiányzó tagjait vagy hiányzó elnökét.

(5) Magyar bíróság joghatósága azokra az esetekre terjed ki, amelyekben az erre nyitva álló határidőn belül

a) a tanácsadó bizottságba a magyar illetékes hatóság nem jelölt megfelelő számú független szakértőt,

b) a tanácsadó bizottságba a magyar illetékes hatóság nem jelölt megfelelő számú helyettest a független szakértőknek,

c) a magyar illetékes hatóság nem jelölt a tanácsadó bizottságba képviselőt,

d) a tanácsadó bizottságba kijelölt független szakértők és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak kijelölt képviselői nem tudtak megállapodni a tanácsadó bizottság elnökének személyéről.

(6) Az e § szerinti ügyekben a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben indult eljárásokra a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvényben a választottbírók bíróság általi kijelölésére vonatkozó szabályok az irányadók az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(8) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek a magyar illetékes hatósághoz való beérkezését követő 30 napon belül a magyar illetékes hatóság tájékoztatja a bíróságot arról, hogy a tanácsadó bizottság felállításának milyen akadályai vannak és ezek alapján az (5) bekezdésben foglalt okok melyike áll fenn.

(9) Az (5) bekezdés d) pontja esetében a bíróság nyilatkoztatja a kérelmet benyújtó érintett személyt a magyar bíróság eljárásával párhuzamosan bármely más érintett tagállamban folyamatban lévő olyan eljárásokról, amelyek a tanácsadó bizottság elnökének kijelölésére irányulnak.

(10) A bíróság az eljárását felfüggeszti, ha az (5) bekezdés d) pontjának tárgyában más érintett tagállam bírósága vagy erre a nemzeti jog alapján kijelölt testülete eljárása már folyamatban van.

(11) A (10) bekezdés alapján felfüggesztett eljárást folytatni kell, ha

a) az érintett személy vagy az érintett tagállamok illetékes hatóságainak bármelyike igazolja, hogy a más érintett tagállam bírósága vagy erre nemzeti jog alapján kijelölt testülete eljárása eredménytelenül befejeződött, vagy

b) a felfüggesztéstől számított két hónap telt el anélkül, hogy az arra jogosultak az a) pontban megjelölt igazolást becsatolták volna.

(12) A bíróság az Európai Bizottság független szakértőkről vezetett nyilvántartásából jelöli ki az (5) bekezdés a), b) és d) pontjaiban foglalt esetekben az arra alkalmas személyt, a kijelölés során az érintett személy kérelméhez nincs kötve. A tanácsadó bizottság elnökének ebben az esetben kizárólag bíró jelölhető ki.

(13) A magyar illetékes hatóság képviselőjeként a magyar illetékes hatósággal foglalkoztatási jogviszonyban álló, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy jelölhető ki.

(14) A bíróság a kijelölésről szóló döntését közli a kérelmet benyújtó érintett személlyel és a magyar illetékes hatósággal. A magyar illetékes hatóság a kijelölésről haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

41/O. § (1) A független szakértő és annak helyettese tanácsadó bizottságba akkor jelölhető ki, ha

a) a kijelölését megelőző 3 év során, illetve kijelölésekor

aa) nem állt, illetve áll foglalkoztatási jogviszonyban a vitás kérdéssel érintett ügyben eljáró adóhatósággal, illetve nem járt, illetve jár el annak megbízásából,

ab) nem állt, illetve áll foglalkoztatási jogviszonyban adótanácsadási tevékenységet végző vállalkozással,

ac) nem adott, illetve ad adózási tanácsokat gazdasági tevékenysége keretében,

b) a kijelölését megelőző 5 év során, illetve kijelölésekor

ba) nem állt, illetve áll foglalkoztatási jogviszonyban az érintett személyek valamelyikével,

bb) nem adott, illetve ad tanácsot az érintett személyek valamelyikének,

bc) nem rendelkezett 10%-nál nagyobb tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal az érintett személyben,

c)87 az ügyben bíróként nem járt el,

d)88 az érintett tagállamok illetékes hatóságai által közösen rögzített egyéb feltételeknek megfelel, és

e)89 az egyéb körülményekre is tekintettel személyében biztosított a vitás kérdés tárgyilagos megítélése.

(2) A tanácsadó bizottság által adott véleménytől számított 12 hónapon belül a tanácsadó bizottság döntésében részt vevő független szakértő nem kerülhet olyan helyzetbe, amely a kijelölését megakadályozta volna.

(3) A magyar illetékes hatóság által kijelölt független szakértő bármelyik illetékes hatóság kérésére köteles nyilatkozni, hogy az e törvényben a kijelölésére előírt követelményeknek megfelel. A nyilatkozatnak ki kell terjednie minden olyan körülményre, amely alapján megítélhető a feltételeknek való megfelelősége, valamint függetlensége, így különösen a nyilatkozatban ki kell térnie az érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz és az érintett személyekhez való viszonyára.

(4) A többi érintett tagállam illetékes hatósága által kijelölt független szakértő kijelölésével szemben a magyar illetékes hatóság kifogással élhet a többi érintett tagállam illetékes hatóságánál, ha a független szakértő nem felel meg a kijelölésére előírt feltételeknek. A független szakértő bíróság általi kijelölésével szemben kifogásnak nincs helye.

(5) A magyar illetékes hatóság által kijelölt független szakértő kijelölésével szemben a többi érintett tagállam illetékes hatósága kifogással élhet a magyar illetékes hatóságnál, ha a független szakértő nem felel meg a kijelölésére előírt feltételeknek. A független szakértő bíróság általi kijelölésével szemben kifogásnak nincs helye.

14/H. A tanácsadó bizottság működési szabályzata

41/P. § (1) A tanácsadó bizottság eljárásának részletes szabályairól a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága a működési szabályzat keretében állapodik meg. Ebben minden olyan kérdésről megállapodhatnak, amelyet e törvény nem szabályoz, és e törvény rendelkezéseitől eltérhetnek azokban az esetekben, amelyekben e törvény ezt kifejezetten lehetővé teszi.

(2) A tanácsadó bizottság működési szabályzatának ki kell terjednie különösen

a) a vitás kérdés ismertetésére,

b)90 az érintett tagállamok illetékes hatóságai által megoldandó jogi és ténybeli kérdések tekintetében közösen megállapított követendő szempontokra,

c) az érintett tagállamok illetékes hatóságainak döntésére, hogy a vitás kérdésben tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság jár el,

d) az alternatív vitarendezési bizottságra vonatkozó eltérő szabályokra,

e) a tanácsadó bizottság eljárására vonatkozó határidőkre,

f) a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság összetételére, amely tartalmazza különösen a bizottság tagjainak és elnökének nevét, képesítésükre és tapasztalatukra vonatkozó adatokat, valamint az esetleges összeférhetetlenségükre vonatkozó tájékoztatást,

g) az érintett személyek és harmadik személyek eljárásban való részvételével, a beadványok benyújtásával és bizonyítékok előterjesztésével, valamint a költségviseléssel kapcsolatos szabályokról való tájékoztatásra,

h) a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság eljárásával kapcsolatos logisztikai információkról való tájékoztatásra, és

i) a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság eljárására vonatkozó minden olyan szabályról való tájékoztatásra, amelyekről a tájékoztatást az érintett tagállamok illetékes hatóságai szükségesnek találják.

(3) Amennyiben a tanácsadó bizottság a panaszt visszautasító döntés tárgyában jár el, a tanácsadó bizottság működési szabályzatának a (2) bekezdésben előírt tartalmi elemek közül csak a (2) bekezdés a), e), f), g) és i) pontjaira kell kiterjednie.

(4) A tanácsadó bizottság működési szabályzatát az érintett tagállamok illetékes hatóságai írják alá.

41/Q. § (1) A magyar illetékes hatóság a 41/M. § (1) bekezdésében szabályozott 120 napos határidőn belül értesíti az érintett személyeket

a) a tanácsadó bizottság működési szabályzatáról,

b) a tanácsadó bizottság eljárására vonatkozó határidőkről,

c) a vitás kérdésben alkalmazandó magyar jogszabályokról és nemzetközi egyezményekről, a vitás kérdésre vonatkozó konkrét jogszabályhely megjelölésével.

(2) A tanácsadó bizottság elnöke és a független szakértők állítják össze a tanácsadó bizottság működési szabályzatát, ha az érintett tagállamok illetékes hatóságai nem értesítették az (1) bekezdésben szereplő határidőig az érintett személyeket, vagy nem tudtak megállapodni a 41/P. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi tartalmi elemben.

(3) A tanácsadó bizottság elnöke és a független szakértők az (1) bekezdésben szereplő határidőtől számított 14 napon belül tesznek eleget a (2) bekezdésben szereplő kötelezettségüknek.

(4) Azokban a kérdésekben, amelyekben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága nem állapodott meg, a tanácsadó bizottság elnökének és a független szakértőknek az Európai Bizottság által közzétett működési szabályzat mintáját kell alkalmazniuk.

(5) A (3) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen elteltét követően az érintett személy bírósághoz fordulhat. Az érintett személy kérelmére a bíróság kötelezi a tanácsadó bizottság elnökét és a független szakértőket a tanácsadó bizottság működési szabályzatának összeállítására és arról az érintett személy tájékoztatására.

(6) Az (5) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

14/I. A tanácsadó bizottság eljárása

41/R. § (1) A tanácsadó bizottság

a) a megalakulásától számított 6 hónapon belül döntést hoz az érintett illetékes hatóság panaszt visszautasító döntésének tárgyában, vagy

b) a megalakulásától számított 6 hónapon belül véleményt alkot a panaszban foglalt vitás kérdés rendezéséről.

(2) A tanácsadó bizottság dönthet arról, hogy az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott határidőt további 3 hónappal meghosszabbítja, ha a vitás kérdés rendezéséről szóló vélemény megalkotásához az eredeti határidő nem elegendő.

(3)91 A tanácsadó bizottság az (1)–(2) bekezdésben hozott döntéséről értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait és az érintett személyeket.

(4) Az érintett személyek és a magyar illetékes hatóság kötelesek bármely információt, bizonyítékot vagy dokumentumot (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: információ) a tanácsadó bizottság felhívására rendelkezésre bocsátani.

(5) A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság által kért információ rendelkezésre bocsátását, ha

a) annak megszerzése jogszabályba ütközne,

b) az üzleti vagy szakmai titkot tartalmaz, vagy

c) előterjesztése közérdekbe ütközne.

(6) Az érintett személy információt a tanácsadó bizottság számára akkor terjeszthet elő, ha az érintett tagállamok illetékes hatóságai ennek lehetőségét a működési szabályzatban rögzítették.

(7) Az érintett személy, vagy képviselője a tanácsadó bizottság felhívására köteles megjelenni a tanácsadó bizottság ülésén.

(8) Az érintett személy erre vonatkozó kérése esetén az érintett tagállamok illetékes hatóságainak beleegyezésével megjelenhet vagy képviseltetheti magát a tanácsadó bizottság ülésén.

41/S. § (1) A tanácsadó bizottság véleményét a 41/A. § szerinti nemzetközi megállapodásokra és egyezményekre és alkalmazandó nemzeti jogszabályokra alapítja.

(2) A tanácsadó bizottság a 41/R. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntését és a b) pontja szerinti véleményét egyszerű többséggel fogadja el. Szavazategyenlőség esetén a tanácsadó bizottság elnökének szavazata dönt.

(3) A tanácsadó bizottság tagjai az eljárásban való részvételük vagy az eljárás irataihoz való hozzáférésük révén megismert bármely titkot kötelesek megtartani.

(4) A tanácsadó bizottság a 41/R. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntését és a b) pontja szerinti véleményét írásban hozza meg.

(5) A tanácsadó bizottság a 41/R. § (1) bekezdés a) pont szerinti döntéséről – annak meghozatalát követő 30 napon belül – értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait. A 41/R. § (1) bekezdés b) pont szerinti véleményt a tanácsadó bizottság elnöke közli az érintett tagállamok illetékes hatóságaival.

14/J. Költségek viselése

41/T. § (1) Magyarország és a többi érintett tagállam egyenlő arányban kötelesek megtéríteni:

a) a tanácsadó bizottság független szakértő tagjainak költségeit, amely azonban nem haladhatja meg az érintett tagállamok által a magas rangú köztisztviselők – Magyarországon a vezető-kormányfőtanácsosok – számára megállapítható költségtérítés összegének átlagát, és

b) a tanácsadó bizottság független szakértő tagjai számára megállapított tiszteletdíjat, amelyet az érintett tagállamok a tanácsadó bizottság üléseinek száma alapján, legfeljebb ülésenként 1000 EUR összegben határozhatnak meg.

(2) Az érintett tagállamok a tanácsadó bizottság működési szabályzatában állapítják meg a független szakértő tagok (1) bekezdésben meghatározott költségtérítése és tiszteletdíja számításának szabályait.

(3) Magyarország és a többi érintett tagállam az (1) bekezdésben meghatározott aránytól eltérően is megállapodhatnak.

(4) Az érintett személy maga köteles viselni az eljárás kapcsán felmerült költségeit.

(5) Az (1) bekezdésben szereplő költségeket az érintett tagállamok illetékes hatóságai egyetértése esetén az érintett személynek kell viselnie, ha

a) a panaszát visszavonta, vagy

b) a panasz elfogadhatóságának kérdésében a tanácsadó bizottság a panaszt visszautasító illetékes hatóság döntését megerősíti.

14/K. Vitarendezési eljárást lezáró döntés

41/U. § (1) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a tanácsadó bizottság véleményének kézbesítését követő 6 hónapon belül a vitarendezési eljárást lezáró döntésükben állapodnak meg a vitás kérdés megoldásáról.

(2) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a vitarendezési eljárást lezáró döntésüket, eltérő megállapodásuk hiányában, a tanácsadó bizottság véleményére alapítják. Amennyiben az érintett tagállamok nem állapodnak meg a vitás kérdés rendezésének módjáról, a tanácsadó bizottság véleménye az érintett tagállamokra kötelező érvényűvé válik.

(3) A magyar illetékes hatóság a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalát követően azt határozatban haladéktalanul közli az érintett személlyel.

(4) Amennyiben a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalát követő 30 napon belül nem kerül sor a döntésről szóló közlésre, a közlésre nyitva álló határidő eredménytelen leteltét követő 30 napon belül a belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező érintett személy kérheti a bíróságtól, hogy kötelezze a magyar illetékes hatóságot a döntés közlésére.

(5) A (4) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

41/V. § (1) A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott határozat közlésétől számított 60 napon belül az érintett személy nyilatkozhat annak elfogadásáról és a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségről történő lemondásról.

(2) A vitarendezési eljárást lezáró döntés Magyarországra akkor kötelező, ha az (1) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozatot az érintett személy határidőben megtette és azt az érintett személy a magyar illetékes hatóságnak és a többi érintett tagállam illetékes hatóságának megküldte.

(3) A vitarendezési eljárást lezáró döntés Magyarországra kizárólag az adott eljárásban bír kötőerővel.

(4) A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján az érintett személlyel közölt határozat az (1) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozat megtételének napját követő napon válik véglegessé. Amennyiben az érintett személy az (1) bekezdés szerinti határidőben nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a magyar illetékes hatóság a vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott határozatát visszavonja és a vitarendezési eljárást megszünteti. A visszavonásról és az eljárás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, mely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

(6) Amennyiben az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

(7) A vitarendezési eljárás eredménytelenül lezárul, ha az érintett személy a rendelkezésére álló határidőn belül nem teszi meg a (2) bekezdésben szereplő nyilatkozatot.

41/W. § (1) Az érintett személy, a magyar illetékes hatóság, továbbá a többi érintett tagállam illetékes hatósága bíróság előtt pert indíthatnak annak megállapítására, hogy a tanácsadó bizottság magyar független szakértő tagjaival szemben a 41/O. §-ban szabályozott összeférhetetlenség áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

(3) A vitarendezési eljárást lezáró döntés nem hajtható végre, ha a bíróság megállapítja, hogy a tanácsadó bizottság független szakértő tagjával szemben a 41/O. §-ban szabályozott bármely összeférhetetlenségi ok fennáll.

41/X. § (1) A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága

a) az érintett tagállamok illetékes hatóságainak megállapodása és az érintett személyek jóváhagyása esetén a vitarendezési eljárást lezáró döntést a maga teljességében, vagy

b) az érintett tagállamok illetékes hatóságainak a) pontban való megállapodása, vagy az érintett személyek jóváhagyása hiányában a vitarendezési eljárást lezáró döntés kivonatolt változatát

hozza nyilvánosságra.

(2) A vitarendezési eljárást lezáró döntés (1) bekezdés b) pontja szerint közzétett kivonatának tartalmaznia kell

a) az ügy és a vitás jogi kérdés rövid bemutatását,

b) a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalának dátumát,

c) az érintett adózási időszak megjelölését,

d) a vitarendezési eljárást lezáró döntés alapjául szolgáló jogalap bemutatását,

e) az érintett személy iparágának megjelölését,

f) a vitarendezési eljárást lezáró döntésben megfogalmazott jogi álláspont rövid összefoglalását, és

g) annak megjelölését, hogy az ügyben tanácsadó bizottság, vagy alternatív vitarendezési bizottság járt el.

(3) A magyar illetékes hatóság köteles az (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti dokumentumokat nyilvánosságra hozataluk előtt megküldeni az érintett személynek.

(4) Az érintett személy a (3) bekezdés szerinti értesítést követő 60 napon belül az érintett tagállamok illetékes hatóságainak egyidejűleg megküldött kérelmében kérheti, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumokban szereplő információkat ne hozzák nyilvánosságra, ha azok üzleti, kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkot, illetve üzleti eljárást tartalmaznak, avagy közérdekbe ütköznek.

(5) A magyar illetékes hatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumokat a (4) bekezdésben szereplő határidő eredménytelen eltelte után hozza nyilvánosságra.

(6) A magyar illetékes hatóság az Európai Bizottság által kidolgozott formanyomtatványt használja a vitarendezési eljárást lezáró döntés e § szerinti nyilvánosságra hozatalához.

(7) A magyar illetékes hatóság köteles soron kívül értesíteni az Európai Bizottságot az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumok nyilvánosságra hozataláról.

14/L. Alternatív vitarendezési bizottság

41/Y. § (1) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak, hogy a 41/R. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban tanácsadó bizottság helyett alternatív vitarendezési bizottság járjon el.

(2) Az érintett tagállamok hatóságközi megállapodásban dönthetnek úgy, hogy az e fejezetben szabályozott vitás kérdéseikben állandó vitarendezési bizottság járjon el.

(3) Az alternatív vitarendezési bizottság és az állandó vitarendezési bizottság eljárására az e §-ban szereplő eltérésekkel a tanácsadó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai az alternatív vitarendezési bizottság és az állandó vitarendezési bizottság működési szabályzatában eltérhetnek

a) az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok kivételével a bizottság összetételére, és

b) a tanácsadó bizottság döntéshozatalára

vonatkozó szabályoktól.

(5) Az alternatív vitarendezési bizottság bármilyen alternatív vitarendezési eljárást vagy technikát alkalmazhat a vitás kérdés rendezése céljából.

14/M. Független szakértők listájára való kijelölés szabályai

41/Z. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter jelöli ki az Európai Bizottság által vezetett listára a Magyarország részéről kijelölendő független szakértőket.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő listára olyan személy jelölhető ki, aki rendelkezik

a) legalább 5 év nemzetközi adózási vagy transzferárazási területen szerzett szakmai tapasztalattal,

b) jogi vagy közgazdasági felsőfokú végzettséggel, és

c) legalább középfokú angol nyelvvizsgával.

(3) A független szakértőnek kijelölni kívánt személy köteles a (2) bekezdésben szereplő feltételek megállapításához szükséges dokumentumokat és a (6) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információkat az adópolitikáért felelős miniszter kérésére rendelkezésre bocsátani és bármely azokban beálló változásról tájékoztatni.

(4) A listára nem jelölhető ki olyan személy, akivel szemben a 41/O. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ok áll fenn.

(5) Az Európai Bizottság által vezetett listán minden időpontban legalább 3 olyan független szakértőnek kell lennie, akit az (1) bekezdés szerint jelöltek ki.

(6) Az adópolitikáért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot

a) a kijelölt személyek nevéről,

b) a kijelölt személyek iskolai végzettségéről és tudományos munkásságáról,

c) a kijelölt személyek szakmai tapasztalatáról és készségeiről,

d) a kijelölt személyeknek a tanácsadó bizottság elnökévé történő kijelölhetőségéről és

e) az összeférhetetlenség megállapítása szempontjából releváns bármely információról.

(7) Az adópolitikáért felelős miniszter évente felülvizsgálja az (1) bekezdés alapján kijelölt személyek listáját és, ha megállapítja, hogy a kijelölés (2) és (4) bekezdésben szereplő feltételeinek a kijelölt személy nem felel meg, a kijelölést visszavonja és erről – a független szakértők listájáról történő törlés érdekében – tájékoztatja az Európai Bizottságot, és ezzel egyidejűleg a törölt független szakértő helyére új független szakértőt jelöl ki.

(8) Az adópolitikáért felelős miniszter soron kívül felülvizsgálhatja az (1) bekezdés alapján kijelölt személyek listáját és indokolás nélkül visszavonhatja az általa kijelölt független szakértő kijelölését. A kijelölés visszavonásáról a visszavonással érintett független szakértő független szakértők listájáról történő törlése érdekében az adópolitikáért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot, és ezzel egyidejűleg a törölt független szakértő helyére új független szakértőt jelöl ki.

(9) Az (1) bekezdés szerint kijelölt független szakértő az adópolitikáért felelős minisztertől kérheti az Európai Bizottság által vezetett listáról való törlését. A kérelem alapján az adópolitikáért felelős miniszter a független szakértő kijelölését visszavonja és erről a visszavonással érintett független szakértőnek a független szakértők listájáról történő törlése érdekében tájékoztatja az Európai Bizottságot, és ezzel egyidejűleg a törölt független szakértő helyére új független szakértőt jelöl ki.

(10) Az adópolitikáért felelős miniszter kifogással élhet az Európai Bizottságnál bármely a listán szereplő független szakértő kijelölésével kapcsolatosan, azok függetlenségének hiánya miatt. A kifogásban meg kell jelölni azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják az érintett független szakértő függetlenségének hiányát.

(11) Az adópolitikáért felelős miniszter köteles az (1) bekezdésben kijelölt független szakértő tekintetében az Európai Bizottsághoz beérkezett tagállami kifogást hat hónapon belül megvizsgálni és a kijelölés fenntartásáról vagy visszavonásáról dönteni. Amennyiben az adópolitikáért felelős miniszter a kijelölt független szakértő függetlenségének hiányát állapítja meg, akkor a (8) bekezdésnek megfelelően jár el.

IV. Fejezet

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

42. §92 (1)93 E fejezet rendelkezéseit – a Választottbírósági Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – az érintett személy választása alapján a Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásokra kell alkalmazni. A Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: illetékes hatóság) jár el.

(2) Vitás kérdés rendezésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: panasz) terjeszthet elő a magyar illetékes hatóság részére a magyar belföldi adóügyi illetőségű érintett személy, illetve a külföldi illetékes hatóság a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján.

(3) A panasz benyújtására a 42/B. § (3)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes hatóságnak az érintett személy, illetve a külföldi illetékes hatóság részére történő visszaigazolás, tájékoztatás megküldésére egy hónapos határidő az irányadó.

(4) A panasz tartalmára, a hiánypótlásra, valamint az információk védelmére a 42/C. § (1) bekezdés a)–d) és f)–h) pontjában, valamint a 42/C. § (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes hatóság részére a hiánypótlás kérésére nyitva álló határidő a panasz kézhezvételétől számított két hónap.

(5) A panasz visszavonására a 42/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) A panasz elfogadására, visszautasítására, valamint a panasz visszautasításával összefüggő jogorvoslati eljárásra a 42/E. §-ban és a 42/F. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A panasz egyoldalú rendezésére a 42/G. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.

(9) A Választottbírósági Egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerinti kétéves időszak kezdőnapja az a nap, amikor a panasz tartalma a (4) bekezdésben előírt tartalomnak további hiánypótlás nélkül megfelel. A kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatására és a kölcsönös megállapodás végrehajtására a 42/H. § (2)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérések tekintetében 42/I. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(11) A Választottbírósági Egyezmény szerinti választottbírósági eljárást lezáró döntés végrehajtására a 41/V. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

IV/A. Fejezet94

AZ ADÓEGYEZMÉNYEK SZERINTI VITARENDEZÉSI ELJÁRÁS EGYES SZABÁLYAI

14/N. Hatály

42/A. § E fejezet rendelkezéseit – a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezmény eltérő rendelkezése hiányában – az érintett személy választása alapján az érintett államok között felmerülő vitás kérdések rendezésére szolgáló eljárásra, valamint az érintett személyek jogai és kötelezettségei megállapítására vonatkozóan kell alkalmazni.

14/O. A panasz benyújtása, tartalma, visszavonása

42/B. § (1)95 A kölcsönös egyeztető eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban: magyar illetékes hatóság).

(2) A vitás kérdés rendezésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: panaszt) terjeszthet elő a magyar illetékes hatóság részére

a) a magyar belföldi adóügyi illetőségű érintett személy (a továbbiakban: belföldi érintett személy), valamint

b) a külföldi illetékes hatóság a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján.

(3) A belföldi érintett személy panaszát a magyar illetékes hatóság részére a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított három éven belül nyújtja be, függetlenül attól, hogy a belföldi érintett személy igénybe veszi-e az érintett államok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. A panaszban fel kell tüntetni a többi érintett állam megjelölését. A panaszt és annak mellékleteit a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell nyújtani.

(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételét a belföldi érintett személynek visszaigazolja annak beérkezésétől számított két hónapon belül. A magyar illetékes hatóság a kézhezvételtől számított két hónapon belül a többi érintett állam illetékes hatóságát is tájékoztatja a panasz beérkezéséről. A magyar illetékes hatóság ezzel egy időben tájékoztatja a többi érintett illetékes hatóságot arról is, hogy a vonatkozó eljárásokban folytatott kommunikáció során mely nyelvet vagy nyelveket szándékozik használni.

(5) A külföldi illetékes hatóság megkeresésére induló eljárásban a magyar illetékes hatóság a megkeresés kézhezvételét a külföldi illetékes hatóságnak igazolja vissza annak kézhezvételétől számított két hónapon belül.

42/C. § (1) A magyar illetékes hatóság a panaszt csak akkor fogadja el, ha az tartalmazza az alábbi információkat:

a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb információk, amelyek az érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben érdekelt személy azonosításához szükségesek,

b) az érintett adómegállapítási időszakok,

c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a részletes ismertetése (ideértve az ügylet szerkezetének, valamint az érintett személy és az érintett ügyletekben részes többi fél közötti kapcsolat részleteit, valamint adott esetben az érintett személy és a külföldi adóhatóság közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban jóhiszeműen meghatározott tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések jellege és időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett államból származó azonos jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e jövedelem a többi érintett államban az adóköteles jövedelem részét képezi, valamint hogy a másik államban milyen adót vetettek ki vagy fognak kivetni az ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett államok pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt,

d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,

e) hivatkozás a 42/A. §-ban említett adóegyezményre; amennyiben egynél több adóegyezmény alkalmazandó, az érintett személy nyilatkozatát arról, hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban mely adóegyezmény értelmezésére kerül sor,

f) az érintett személy által biztosított alábbi információk, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:

fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás kérdés áll fenn,

fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett minden jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott bármely bírósági határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik államban folyt,

fc) adott esetben a vitás kérdést eredményező – végleges adóhatósági határozat, adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb dokumentum formájában megjelenő – végleges határozat másolata, és az adóhatóságok által a vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum másolata, függetlenül attól, hogy az melyik államban született,

fd) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös egyeztető eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra vonatkozó információk,

g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért bármely olyan kiegészítő információ, amelyet a magyar illetékes hatóság szükségesnek tart a panasz érdemi elbírálásához,

h) a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban nyilvántartásra kötelezett érintett személy panaszával egyidejűleg köteles megküldeni e nyilvántartást a magyar illetékes hatóság részére.

(2) A magyar illetékes hatóság az érintett személytől a panasz kézhezvételétől számított 3 hónapon belül hiánypótlást kérhet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő 3 hónap. A hiánypótlás során benyújtandó dokumentumokat a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell nyújtani. Amennyiben a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy részére a külföldi illetékes hatóság továbbítja a magyar illetékes hatóság hiánypótlásra szóló felhívását, úgy a hiánypótlásra nyitva álló határidő a külföldi illetékes hatóság erre irányuló felhívásának kézhezvételét követő 3 hónap. A magyar illetékes hatóság a hiánypótlás egy példányát haladéktalanul megküldi a többi érintett állam illetékes hatóságának. További információk a kölcsönös egyeztető eljárás során több alkalommal is kérhetők.

(3) A továbbított információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat az e fejezet szerinti eljárások lefolytatása során is megfelelően alkalmazni kell.

42/D. § (1) A belföldi érintett személy panaszát visszavonhatja a magyar illetékes hatóságnak küldött írásbeli értesítéssel. A panasz visszavonása azonnali hatállyal megszünteti a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást. A magyar illetékes hatóság a panasz visszavonása alapján az eljárást végzéssel megszünteti, amelyről a végzés meghozatalát követően soron kívül tájékoztatja a többi érintett állam illetékes hatóságait.

(2) A magyar illetékes hatóság részére a többi érintett állam illetékes hatósága által küldött, érintett személy panaszának visszavonásáról szóló értesítés a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal megszünteti.

14/P. Döntés panasz elfogadásáról

42/E. § (1) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a hiánypótlás során kért információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül – attól függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt.

(2) Az adóhatóság a magyar illetékes hatóság megkeresése alapján a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges adatok, tények, körülmények feltárása érdekében az adómegállapításhoz való jog elévülését követően is jogosult a vitás kérdésben érintett személynél vagy személyeknél az Air. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetési vizsgálatot lefolytatni és a feltárt adatokról, tényekről, körülményekről, valamint az egyéb, a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges, rendelkezésére álló információkról a magyar illetékes hatóságot tájékoztatni. Az e bekezdés alapján az adómegállapításhoz való jog elévülését követően lefolytatott ellenőrzés alapján az adóhatóság adókötelezettséget nem állapíthat meg, jogkövetkezményt – a panasszal érintett vitás kérdéssel kapcsolatos együttműködési, bizonylatkiállítási, könyvvezetési, nyilvántartási, iratmegőrzési, adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatti jogkövetkezmény kivételével – nem alkalmazhat.

(3) Amennyiben a magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nem hoz döntést a panasz ügyében, úgy kell tekinteni, hogy a magyar illetékes hatóság a panaszt elfogadta.

(4) A kölcsönös egyeztető eljárásban a magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül visszautasítja a panaszt, amennyiben

a) a panasz nem tartalmazza a 42/C. § (1) bekezdésében előírt információkat;

b) az érintett személy a hiánypótlásra nem válaszol;

c) nincs vitás kérdés; vagy

d) a panaszt nem nyújtották be határidőn belül.

(5) A magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról és annak okáról haladéktalanul értesíti a többi érintett állam illetékes hatóságát.

42/F. § (1) A magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. Az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével szemben bírósághoz fordulhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

42/G. § (1) A magyar illetékes hatóság

a) a panasz kézhezvételétől vagy

b) amennyiben hiánypótlásra került sor, a kiegészítő információk kézhezvételétől

számított 6 hónapon belül határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett állam illetékes hatóságának bevonása nélkül.

(2) A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozat akkor válik véglegessé, ha az érintett személy kifejezett írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül elfogadja és adott esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a keresettől elállását igazolja. A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott véglegessé vált határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, a határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható.

(3) Az érintett személy (2) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozata, illetve igazolása hiányában a vitás kérdés egyoldalúan nem rendezhető, a magyar illetékes hatóság a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozatot visszavonja és eljárását a 42/E. § szerint folytatja. A határozat visszavonása ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a magyar illetékes hatóság a határozat véglegessé válását követően soron kívül értesíti az érintett személyt és a többi érintett állam illetékes hatóságát. Az értesítést követően a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást meg kell szüntetni.

(5) A magyar illetékes hatóságnak a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott végleges határozata az adóhatóságra kötelező.

(6) Amennyiben bármelyik érintett állam illetékes hatósága arról értesíti a magyar illetékes hatóságot, hogy a vitás kérdést egyoldalúan rendezte, az erről szóló értesítést követően a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott magyar illetékes hatóság előtti eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

14/Q. Kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának szabályai

42/H. § (1) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.

(2) Ha az érintett államok illetékes hatóságai megállapodásra jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes hatóság a kölcsönös megállapodás időpontját követően soron kívül határozattal értesíti az érintett személyt.

(3) A kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett személy az érintett államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodásában foglalt határidőn belül

a) elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot és

b) lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőség érvényesítéséhez fűződő jogáról.

(4) Amennyiben az egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások már megindultak, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat csak akkor válik véglegessé, ha az érintett személy az érintett államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodásában foglalt határidőn belül bizonyítja a magyar illetékes hatóság részére, hogy valamennyi érintett államban kérelmezte az említett egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások megszüntetését.

(5) Amennyiben az érintett személy a (3) és (4) bekezdés szerinti határidőt túllépi, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatban foglaltakat nem lehet végrehajtani, a magyar illetékes hatóság a határozatát visszavonja és a kölcsönös egyeztető eljárást megszünteti. A visszavonásról és az eljárás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A kölcsönös megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

(7) Amennyiben az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

(8) Amennyiben a kölcsönös egyeztető eljárásban az érintett államok illetékes hatóságai nem jutnak megállapodásra a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor e tényről a magyar illetékes hatóság tájékoztatja az érintett személyt, ismertetve a megállapodás meghiúsulásának általános okait.

(9) Ha a vitás kérdés bármilyen okból megszűnik, akkor a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni. A magyar illetékes hatóság a megszűnés megállapításáról és annak okáról soron kívül végzéssel tájékoztatja az érintett személyt, amely végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A magyar illetékes hatóság ezzel egyidejűleg az eljárás megszűnéséről tájékoztatja a többi érintett állam illetékes hatóságait is.

(10)96 Az érintett személy a magyar illetékes hatóság (9) bekezdés szerinti, eljárást megszüntető végzésével szemben bírósághoz fordulhat.

14/R. A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérések

42/I. § (1) A panasz az ügyben végleges adóhatósági döntéssel lezárt ügyben is benyújtható.

(2) A kölcsönös egyeztető eljárás folytatása mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.

(3) A panasz benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy köteles az ilyen jogorvoslati eljárás megindításáról, felfüggesztéséről, szüneteléséről és végleges befejezéséről nyolc napon belül tájékoztatni a magyar illetékes hatóságot.

(4) Az érintett személy haladéktalanul értesítést küld a magyar illetékes hatóság részére a többi érintett államban történő jogorvoslati kezdeményezésről.

(5) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett államok illetékes hatóságai a vitás kérdésről a 42/H. § szerinti kölcsönös egyeztető eljárás keretében megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett állam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A kölcsönös egyeztető eljárás ebben az esetben is folytatódik, azzal, hogy a magyar illetékes hatóság a magyar bíróság ítéletében foglaltaktól nem térhet el.

V. Fejezet97

NEMZETKÖZI ADÓEGYEZMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYES ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

43. § (1)98 A nemzetközi adóegyezmények szerinti együttműködés során a magyar illetékes hatóság, valamint az illetékes hatóság feladatait jogszabályi vagy egyéb kijelölés alapján ellátó hatóság (a továbbiakban együtt: illetékes hatóság) által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(2) Az illetékes hatóság az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez szükséges információ megszerzése érdekében saját hatáskörben vagy belföldi jogsegély (megkeresés) keretében megtesz minden olyan intézkedést, amelyet hasonló belföldi jogsegély (megkeresés) teljesítése érdekében végrehajtana.

V/A. Fejezet99

A FATCA MEGÁLLAPODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEK

43/A. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az e minőség keletkezését követő 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.

(2) A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az e minőség keletkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a bejelentésben megjelöli, hogy e minősége a FATCA Megállapodás 1. cikk 1. pont q) alpontja szerinti mely jogcímen áll fenn.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentett adatok változását a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a változást követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak.

(4) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a FATCA Megállapodás 4. cikk 1. pont c) alpontja szerinti IRS FATCA regisztrációs kötelezettségnek való megfelelés teljesítéséről illetve a megfelelés változásáról a regisztrációt, illetve a megfelelés változását követő 15 napon belül adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz.

(5) Az állami adóhatóság az (1)–(4) bekezdés szerinti bejelentés és adatszolgáltatás alapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények elnevezését, székhelyét és adószámát.

43/B. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a FATCA Megállapodás 4. cikk 1. pont a) alpontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő év június 30. napjáig teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (1) bekezdés szerinti kötelezettségét

a) a 2014. adóévre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 3. cikk 3. pont a) alpont (1) bekezdése szerinti adattartalommal,

b) a 2015. adóévre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 3. cikk 3. pont a) alpont (2) bekezdése szerinti adattartalommal,

c)100 a 2016. adóévre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 3. cikk 3. pont a) alpont (3) bekezdése szerinti adattartalommal

teljesíti a FATCA Megállapodás 3. cikk 4. pontjában foglaltak figyelembe vételével.

(3)101 A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét a 2017. adóévre és az azt követő adóévekre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 2. cikk 2. pont a) alpont(1)–(7) bekezdésben meghatározott adattartalommal teljesíti.

43/C. § A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 2015. és 2016. adóévre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 4. cikk 1. pont b) alpontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő június 30. napjáig teljesíti az állami adóhatósághoz.

43/D. § (1) Az állami adóhatóság a FATCA Megállapodás 2. cikke szerinti automatikus információcserét a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények adatszolgáltatása alapján a Hatóságközi Megállapodásban foglaltak szerint legkésőbb az adóévet követő év szeptember 30. napjáig teljesíti.

(2) Az állami adóhatóság az Amerikai Egyesült Államok Illetékes Hatósága által a FATCA Megállapodás 2. cikke szerinti automatikus információcserét a Hatóságközi Megállapodásban foglaltak szerint fogadja.

(3) A FATCA Megállapodás szerinti, adatszolgáltatásra és automatikus információcserére irányuló együttműködés során az állami adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.

(4) Nem jelenti az adótitok, illetve a tőkepiacról szóló törvény szerinti értékpapírtitok és üzleti titok, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási titok és üzleti titok, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti értékpapírtitok, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti fizetési titok és üzleti titok, továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti banktitok és üzleti titok sérelmét, ha az információk átadására, átvételére és felhasználására az Amerikai Egyesült Államok Illetékes Hatósága és az állami adóhatóság közötti, e törvényben, a FATCA Megállapodásban és a Hatóságközi Megállapodásban foglaltaknak megfelelő automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor.

(5) A FATCA Megállapodás szerinti automatikus információcsere keretében az Amerikai Egyesült Államok Illetékes Hatósága által közölt információt az állami adóhatóság adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.

43/E. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/A–43/C. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét, a Nem jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elektronikus úton, az állami adóhatóság által e célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2)102 A 43/A–43/C. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(3)103 A (2) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

43/F. § (1) Az állami adóhatóság a 43/D. § szerinti automatikus adatcsere teljesítéséről az adóévet követő év október 20-ig jelentést készít az adópolitikáért felelős miniszter részére.

(2) A jelentésben az állami adóhatóság az adóévre vonatkozó automatikus adatcsere statisztikai adatait, a 43/D. (4) bekezdése szerinti információ felhasználásának statisztikai adatait, valamint a FATCA Megállapodás szerinti együttműködésre vonatkozó jogszabályok és egyéb eszközök alkalmazásának értékelését és hatékonyságának növelésére tett javaslatait szerepelteti.

V/B. Fejezet104

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS, ÁTVILÁGÍTÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE EGYES SZABÁLYAIRÓL

43/G. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.

(2) A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a bejelentésben megjelöli e minőségének – az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti – jogcímét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a változást követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatósághoz.

(4) Az állami adóhatóság az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi

a) az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentés alapján a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények elnevezését, székhelyét és adószámát (ha az ilyennel rendelkezik),

b)105 az 1. melléklet VIII/C/17. g) pontja szerinti Kizárt Pénzügyi Számlák listáját, és

c)106 a Megállapodást kihirdető törvény 1. mellékletében felsorolt államok listáját, valamint

d)107 az 1. melléklet VIII/D/4. b) pont bb) alpontja szerinti Résztvevő Joghatóságok jegyzékét.

(5) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti Nem dokumentált Pénzügyi Számláról a Számlatulajdonos nevének és számlaszámának feltüntetésével a dokumentáció hiánya megállapításának adóévét követő év június 30. napjáig – bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.

(6) Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/H. § alapján nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, erről a tényről az azonosító adatainak feltüntetésével a 43/H. §-ban előírt határidőig bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.

43/H. § A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet II-VII. pontjában meghatározott átvilágítási szabályoknak megfelelően megszerzett adatok kapcsán fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő év június 30. napjáig az 1. melléklet I. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az állami adóhatósághoz.

43/I. § (1)108 Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében, a 2016. január 1-jétől kezdődő adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszakokat illetően, az adóévet követő év szeptember 30-ig közli az Európai Unió tagállama, más állam vagy az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő megállapodással rendelkező joghatóság hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott információkat. Más állam, illetve az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő megállapodással rendelkező joghatóság tekintetében e bekezdés szerinti első információközlésre kizárólag azon adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszak adatai vonatkozásában kerülhet sor, amely időszak bármely napján a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás vagy az Európai Unió e bekezdésben említett megállapodása hatályba lép. Az állami adóhatóság az e bekezdés szabályai szerint nem továbbítható adatokat az információközlés adóévének utolsó napjáig törli a nyilvántartásából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:

1.109 a Jelentendő Pénzügyi Számla tulajdonosának neve, címe, adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), magánszemély esetében születési helye, ideje, Passzív Nem Pénzügyi Jogalany esetében e jogalanyiság ténye;

2.110 a Jelentendő Ellenőrzést gyakorló személy neve, lakcíme adóazonosító száma, születési helye és ideje, továbbá – amennyiben ez az információ rendelkezésre áll – az Ellenőrzést gyakorló személy típusa;

3.111 a Jelentendő Pénzügyi Számla száma (vagy annak megfelelő egyéb azonosító), valamint a számlaszám (vagy azonosító) típusa;;

4. a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma;

5.112 a számlának az adóév utolsó napján fennálló egyenlege, továbbá a Visszavásárlási Értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetén – ideértve a készpénz-egyenértéket vagy Visszavásárlási Értéket – annak értéke. Ha a számlát az adóév folyamán lezárták, a lezárás ténye.

6. a Letétkezelői Számla esetében

a) az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat, osztalék, továbbá a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel bruttó összege;

b) az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt, a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bevétel bruttó összege, amely tekintetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény letétkezelőként, befektetési vállalkozásként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként járt el;

7. a Betéti Számla esetében az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat bruttó összege;

8. a 6–7. pontban nem szereplő számlák esetében az adóévben a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt bruttó összeg (ideértve az adóévben a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét), melynek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a kötelezettje vagy az adósa.

(3) Az állami adóhatóság az Európai Unió tagállamától vagy más államtól automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.

(4) Az e fejezet szerinti, adatszolgáltatásra és automatikus információcserére irányuló együttműködés során az állami adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.

(5)113 Nem jelenti az adótitok, illetve a tőkepiacról szóló törvény szerinti értékpapírtitok, a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási titok, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti értékpapírtitok, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti fizetési titok, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti banktitok, továbbá az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti üzleti titok sérelmét, ha az információk átadására, átvételére és felhasználására az e fejezetben foglaltaknak megfelelő átvilágítás, adatszolgáltatás, valamint automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor.

(6)114 A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, illetve az állami adóhatóság haladéktalanul írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja a magánszemélyt, ha az e Fejezet szerinti adatszolgáltatás és automatikus információcsere során az adatbiztonsági szabályok megsértése valószínűsíthetően hátrányosan érinti a magánszemély személyes adatait vagy magánéletének védelmét.

(7)115 A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő valamennyi dokumentációt annak nyilvántartási módjától függetlenül az adatszolgáltatási kötelezettség 43/H. §-ban meghatározott határidejétől számított 5 évig megőrzi.

43/J. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (1), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti bejelentési, továbbá a 43/H. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét – ha az lehetséges – elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) Az állami adóhatóság a 43/I. §-ban meghatározott, automatikus információcsere keretében az Európai Unió tagállamába továbbított információt a 16. § (5) bekezdésének megfelelő formátumban továbbítja.

43/K. §116 (1) A 43/G. § (1)–(3), (5) és (6) bekezdése, valamint a 43/H. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

43/L. § (1) Az állami adóhatóság a 43/I. § szerinti automatikus információcsere teljesítéséről – az információ felhasználásának statisztikai adatai kivételével – az adóévet követő év december 31-ig jelentést készít az adópolitikáért felelős miniszter részére. A jelentésben az állami adóhatóság az adóévre vonatkozó automatikus információcsere statisztikai adatait, valamint az e fejezet alapján folytatott automatikus információcsere értékelését és hatékonyságának növelésére tett javaslatait szerepelteti.

(2) A 43/I. § (3) bekezdése szerinti információ felhasználásának statisztikai adatairól az állami adóhatóság az adóévet követő második év december 31-ig tesz jelentést az adópolitikáért felelős miniszter részére.

(3)117 Az állami adó- és vámhatóság megküldi az Európai Bizottság részére az e fejezet szerinti automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről szóló éves értékelés adatait.

V/C. Fejezet118

IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRSASÁGI ADÓALAP-KEDVEZMÉNYEIRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ELŐZETES MEGKERESÉS NÉLKÜLI CSERÉJE

43/M. §119 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti adóalap-kedvezményt a Tao. törvény 29/A. § (29)–(30) bekezdése alapján érvényesítő adózó nevéről, székhelyéről, adóazonosító számáról az adóbevallás benyújtását követő 1 éven belül az állami adóhatóság spontán információcsere keretében tájékoztatja a 43/T. § (2) bekezdésében meghatározott állam illetékes hatóságát, ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt, vagy 2015. február 6. után olyan jószágra veszi igénybe, amelyre 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt.

V/D. Fejezet120

AZ ORSZÁGONKÉNTI JELENTÉSEKKEL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE

43/N. § (1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(2) A multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatától eltérő csoporttagja országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal az alábbi feltételek fennállása esetén:

a) a csoporttag magyar adóügyi illetőségű, és

b) az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

ba) a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatának nincs országonkénti jelentés benyújtási kötelezettsége az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen,

bb)121 az az állam, illetve terület, ahol a végső anyavállalat adóügyi illetőséggel rendelkezik, olyan hatályos nemzetközi megállapodás részese, amelyben Magyarország részes fél, de az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtására a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjától számított 12 hónapon belül nincs olyan hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása, amelyben Magyarország részes fél,

bc) a végső anyavállalat adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen rendszerhiba áll fenn és ezt a körülményt az állami adóhatóság jelezte a csoporttagnak, és

c) multinacionális vállalatcsoportnak nincs olyan csoporttagja, amely az adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében teljesíti a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget.

(3) A (2) bekezdés szerinti csoporttag kikéri végső anyavállalatától az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, a (9) bekezdésben meghatározott adatokat. Ha a csoporttag nem tudja beszerezni az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot, a rendelkezésére álló adatoknak az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során történő átadásával egyidejűleg erről a tényről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a hiányos adatszolgáltatás tényéről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, továbbá megvizsgálja a 43/S. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazhatóságát.

(4) Ha a multinacionális vállalatcsoport több csoporttagja is rendelkezik adóügyi illetőséggel az Európai Unióban és a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételek közül egy vagy több teljesül, továbbá a multinacionális vállalatcsoport kijelölte egy magyar adóügyi illetőségű csoporttagját arra, hogy teljesítse a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget, a kijelölt csoporttag országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(5) A csoporttag nem jelölhető ki a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek, ha a (9) bekezdés szerinti adatokat nem tudja beszerezni. Ez a rendelkezés nem érinti a csoporttagnak a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét.

(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennállása esetén a (2) bekezdés szerinti csoporttag nem köteles az országonkénti jelentés benyújtására, ha azon multinacionális vállalatcsoport, amelynek a csoporttagja, országonkénti jelentést tett hozzáférhetővé egy olyan anyavállalatnak kijelölt szervezeten keresztül, amely a (8) bekezdés szerinti határidőig benyújtja az országonkénti jelentést az adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület adóhatóságának, és – ha az anyavállalatnak kijelölt szervezet Európai Unión kívüli államban, illetve területen rendelkezik adóügyi illetőséggel –

a) az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület joga megköveteli az országonkénti jelentés benyújtását,

b) az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti államnak, illetve területnek az országonkénti jelentés benyújtására vonatkozó, a (8) bekezdés szerinti időpontban hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert, olyan megállapodása van, amelynek Magyarország részese,

c) az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület nem értesítette az állami adóhatóságot rendszerhibáról,

d) az a csoporttag, amely az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkezik, az érintett multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig tájékoztatta ezt az államot, illetve területet arról, hogy anyavállalatnak kijelölt szervezetnek minősül, és

e) a tagállam a 43/O. § (2) bekezdés szerinti bejelentést kapott.

(7) A magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(8) Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettségét a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjától számított 12 hónapon belül teljesíti az állami adóhatósághoz.

(9) Az országonkénti jelentés – a 3. mellékletben foglaltakat figyelembe véve – tartalmazza

a) minden egyes olyan állam, illetve terület tekintetében, amelyben a multinacionális vállalatcsoport gazdasági tevékenységet végez, a bevétel összegét és pénznemét, az adózás előtti eredményt, a megfizetett nyereségadó összegét, a fizetendő nyereségadó összegét, a jegyzett tőke összegét, az eredménytartalékot, a foglalkoztatottak számát és a készpénzen és készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközöket, valamint

b) a multinacionális vállalatcsoport csoporttagjainak azonosító adatait, ideértve a csoporttagok adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület meghatározását, és – amennyiben az különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől – annak az államnak, illetve területnek a meghatározását, amelynek a joga szerint az adott csoporttag létrehozására sor került, valamint az adott csoporttag fő üzleti tevékenységének vagy tevékenységeinek a megnevezését.

43/O. § (1)122 A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig az állami adóhatóságnak bejelenti:

a) nevét, székhelyét, adóazonosító számát;

b) a végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségének fennállását;

c) a multinacionális vállalatcsoport nevét; valamint

d) a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi éve utolsó napját.

(2)123 A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja az (1) bekezdésben meghatározott időpontig az állami adóhatóságnak bejelenti

a) nevét, székhelyét, adóazonosító számát;

b) a végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségének hiányát;

c) a multinacionális vállalatcsoport nevét;

d) az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezet nevét és adóügyi illetőségét; valamint

e) az adatszolgáltatási időszakot.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a változást követő 30 napon belül jelenti be az állami adóhatósághoz.

43/P. § Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében a multinacionális vállalatcsoport azon adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 15 hónapon belül, amelyre az országonkénti jelentés vonatkozik, továbbítja az országonkénti jelentést minden olyan hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amelyben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több csoporttagja adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a multinacionális vállalatcsoport állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenysége után adófizetési kötelezettsége áll fenn.

43/Q. § (1) Az állami adóhatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat a transzferárazáshoz, az adóalap-erózióhoz és a nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó kockázatelemzési célra használja fel, ideértve annak a kockázatnak a felmérését is, hogy a multinacionális vállalatcsoport tagjai mennyiben felelnek meg a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó szabályoknak.

(2)124 Az automatikus információcsere keretében beérkezett adatok gazdasági és statisztikai elemzés céljára felhasználhatók.

(3) Az állami adóhatóság a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő megállapítását nem alapíthatja az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokra. Az így beérkezett információkat azonban további adóellenőrzési célból felhasználhatja, és ennek eredményeként a csoporttagok adókötelezettségét érintően megállapításokat tehet.

(4)125 Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdésben meghatározott célból a 43/N. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor, valamint az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokhoz hozzáférést biztosít az adópolitikáért felelős miniszter részére.

43/R. § (1) A 43/N. § szerinti adatszolgáltatásra, illetve a 43/O. § szerinti bejelentésre kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti.

(2) Az állami adóhatóság a 43/P. §-ban meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(3) Az állami adóhatóság az automatikus információcserét a 3. melléklet szerinti tartalmú formanyomtatvány felhasználásával, az Európai Unió tagállama esetén CCN-hálózaton keresztül elektronikus úton, harmadik állam esetén a harmadik állammal kötött megállapodásban meghatározott módon teljesíti.

(4) Az állami adóhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

a) a hatálybalépés időpontjának feltüntetésével azon államok, illetve területek listáját, amelyekkel Magyarországnak hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása van, és

b) azon államok, illetve területek listáját, amelyek vonatkozásában rendszerhiba áll fenn.

(5) Az állami adóhatóság megküldi az adópolitikáért felelős miniszter, valamint az Európai Bizottság részére az automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről szóló éves értékelés adatait.

43/S. § (1) A 43/N. § szerinti adatszolgáltatási, illetve a 43/O. § szerinti bejelentési, változásbejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

V/E. Fejezet126

A FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSRA ÉS SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGÁLLAPÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ HATÁROZATOKRA VONATKOZÓ EGYES INFORMÁCIÓK ELŐZETES MEGKERESÉS NÉLKÜLI CSERÉJE

43/T. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság spontán információcsere keretében a 2017. december 31-e után kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, valamint szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó jogerős határozatok (7) bekezdésben meghatározott adatait a határozatok jogerőre emelkedésének napját követő három hónapon belül közli az érintett állam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott spontán információcsere szempontjából érintett állam – a feltételes adómegállapítás, valamint szokásos piaci ár megállapítás során hozott határozat tartalmától függően – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) káros adózási gyakorlatok elleni hatékony küzdelemmel foglalkozó jelentése 5. fejezet III. pontjában meghatározott állam.

(3) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének feltétele, hogy az adatszolgáltatásban részesülő érintett állam olyan spontán információcserét lehetővé tevő nemzetközi adóegyezmény részes fele legyen, amiben Magyarország részes fél.

(4) Az (1) bekezdés azon jogerős határozatok esetében alkalmazandó, amelyek megfelelnek az OECD káros adózási gyakorlatok elleni hatékony küzdelemmel foglalkozó jelentése 5. fejezet II. pontjában foglaltaknak.

(5) Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon jogerős feltételes adómegállapítási határozatokra, amelyek esetében a következő feltételek együttesen fennállnak:

a) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes összes fél kizárólag belföldön rendelkezik adóügyi illetőséggel,

b) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek egyike sem folytat más állambeli állandó telephelyen olyan tevékenységet, amelynek a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat egészét vagy részét képezi,

c) a határozat nem egy személy más állambeli állandó telephelyén folytatott tevékenységéhez kapcsolódó intézkedéseire vonatkozik, és

d) a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat nem fejt ki határokon átnyúló hatást.

(6) Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon jogerős szokásos piaci ármegállapítási határozatokra, amelyek esetében az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti feltételek együttesen fennállnak.

(7) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett információk a következők:

1. az adózó (kérelmező) neve, címe, adóazonosító száma, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító (ha ilyennel rendelkezik);

2. a határozat kiadásának időpontja;

3. a határozattal érintett adóév(ek);

4. a feltételes adómegállapítást, valamint a szokásos piaci ár megállapítását tartalmazó határozat típusa;

5. a határozattal érintett ügylet és az azzal elérni kívánt gazdasági cél rövid leírása;

6. az adatközlés indoka;

7. a feltételes adómegállapítást, valamint a szokásos piaci ár megállapítását tartalmazó határozat által érintett államban illetőséggel bíró személy neve, címe, adóazonosító száma, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító (ha ilyennel rendelkezik).

(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság a spontán információcsere keretében beérkezett információkkal összefüggésben – különösen a határozatok teljes szövegére vonatkozóan – a más állam hatáskörrel rendelkező hatóságától további információkat kérhet.

(9) Az e §-ban foglalt spontán információcsere keretében a magyar megkeresett hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(10) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdés szerinti információcserét az OECD által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával teljesíti.

V/F. Fejezet127

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ HATÁROKON ÁTNYÚLÓ KONSTRUKCIÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE

43/U. § (1) Az adótervezésben közreműködő az általa ismert, illetve birtokában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozóan a 43/Y. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) Az adatszolgáltatás, valamint az automatikus információcsere e fejezetben meghatározott szabályainak alkalmazására – az 5. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel – az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a járulék kivételével az Art. szerinti adóval összefüggésben kerül sor.

(3) A 4. § (9) bekezdés 2. pont a) alpontja szerinti adótervezésben közreműködő esetén az adatszolgáltatás határideje a következő időpontok közül a legkorábbitól számított 30 nap:

a) azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtás céljából elérhetővé vált,

b) azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtásra kész, vagy

c) az a nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtásának első lépésére sor került.

(4) A 4. § (9) bekezdés 2. pont b) alpontja szerinti adótervezésben közreműködő esetén az adatszolgáltatás határideje a közvetlenül vagy más személyen keresztül nyújtott támogatás, segítségnyújtás vagy tanácsadás napját követő naptól számított 30 nap.

(5) Piacképes konstrukciók esetében az adótervezésben közreműködő a 43/Y. § (2) bekezdés a), d), g) és h) pontjában szereplő új adatokat az adatok rendelkezésre állásának időpontját követő negyedév utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.

43/V. § (1) Ha az adótervezésben közreműködő több tagállam illetékes hatóságának köteles információt szolgáltatni adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról, ezen információkat a lentiek közül csak az első helyen szereplő tagállamban kell bejelentenie:

a) ahol az adótervezésben közreműködő adóügyi illetőséggel rendelkezik;

b) ahol az adótervezésben közreműködő olyan állandó telephellyel rendelkezik, amelyen keresztül a szóban forgó konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtja,

c) ahol az adótervezésben közreműködő be van jegyezve, illetve amely tagállam jogának hatálya alá tartozik,

d) ahol az adótervezésben közreműködő valamely jogi, adózási vagy tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai szövetség nyilvántartásában szerepel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén az adótervezésben közreműködő mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy ugyanarról az információról egy másik tagállamban már adatot szolgáltatott.

(3)128 Ha adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióban több adótervezésben közreműködő érintett, az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi adótervezésben közreműködőt terheli. Ebben az esetben a konstrukcióval kapcsolatosan elsőként adatot szolgáltató adótervezésben közreműködő közli valamennyi általa ismert adatszolgáltatással érintett adótervezésben közreműködővel a konstrukció adóhatóság által képzett tagállami hivatkozási számát. Az adótervezésben közreműködő mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról egy másik adótervezésben közreműködő Magyarországon vagy egy másik tagállamban már teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét.

43/W. § (1)129 Az adótervezésben közreműködő mentesül a 43/U. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha e kötelezettség teljesítése a tevékenységét szabályozó jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettség megsértését eredményezné. Ebben az esetben az adótervezésben közreműködő haladéktalanul értesíti a többi adótervezésben közreműködőt, illetve ilyen közreműködő hiányában az érintett adózót az adatszolgáltatási kötelezettség fennállásáról, továbbá, ha azzal rendelkezik, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció tagállami hivatkozási számáról.

(2) Adótervezésben közreműködő hiányában, vagy az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentességről szóló tájékoztatás kézhezvétele esetén az adatszolgáltatási kötelezettség a tájékoztatást kézhez kapó másik adótervezésben közreműködőt, ennek hiányában az érintett adózót terheli.

(3) Az (1) bekezdés szerint értesített adótervezésben közreműködő, vagy érintett adózó az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatósághoz.

(4) Ha az érintett adózónak adótervezésben közreműködő hiányában keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, a következők közül a legkorábbi időponttól számított 30 napon belül köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatósághoz:

a) azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtás céljából elérhetővé vált az érintett adózó számára,

b) azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció kész az érintett adózó általi végrehajtásra, továbbá

c) amikor a konstrukció végrehajtásának első lépésére az érintett adózó összefüggésében sor került.

(5) Ha az érintett adózónak több tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felé keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége határokon átnyúló konstrukcióról, e kötelezettséget csak a következők közül az első helyen szereplő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kell teljesítenie:

a) azon tagállam, ahol az érintett adózó adóügyi illetőséggel rendelkezik;

b) azon tagállam, ahol az érintett adózó olyan állandó telephellyel rendelkezik, amely a konstrukció előnyeit élvezi,

c) azon tagállam, ahol az érintett adózó jövedelemre vagy nyereségre tesz szert, ha az érintett adózó nem rendelkezik adóügyi illetőséggel egyik tagállamban sem és egyik tagállamban sem rendelkezik állandó telephellyel,

d) azon tagállam, ahol az érintett adózó tevékenységet folytat, ha az érintett adózó nem rendelkezik adóügyi illetőséggel egyik tagállamban sem és egyik tagállamban sem rendelkezik állandó telephellyel.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő többszörös adatszolgáltatási kötelezettség fennállása esetén az érintett adózó mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy ugyanarról az információról egy másik tagállamban már adatot szolgáltatott.

43/X. § (1) Ha egy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció kapcsán több érintett adózónak áll fenn adatszolgáltatási kötelezettsége, az adatszolgáltatási kötelezettséget a következők közül az első helyen szereplő érintett adózó teljesíti:

a) aki vagy amely az adótervezésben közreműködővel az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról szóló megállapodást kötötte;

b) aki vagy amely a konstrukció végrehajtását irányítja.

(2) Az érintett adózó mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról egy másik érintett adózó már adatot szolgáltatott.

43/Y. § (1) Az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének negyedévét követő hónap végéig közli valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott információkat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:

a)130 az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó azonosító adatai (név, cím, természetes személyek esetén születési idő és hely, adóügyi illetőség, adóazonosító szám, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító, ha ilyennel rendelkezik), valamint az érintett adózónak a konstrukcióban szereplő kapcsolt vállalkozása,

b) a határokon átnyúló konstrukcióra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztető, a 4. mellékletben meghatározott ismertetőjegy(ek) részletes leírása,

c) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció rövid leírása, (ideértve a konstrukció közismert nevét, ha van ilyen, valamint a konstrukcióval érintett gazdasági tevékenység bemutatását, anélkül hogy a leírás kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sérti a közrendet),

d) az az időpont, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció végrehajtásának első lépésére sor került vagy sor fog kerülni,

e) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció alapját képező jogszabályi rendelkezések,

f) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció értéke,

g) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció által érintett adózó tagállamának és a valószínűsíthetően érintett további tagállamok megnevezése,

h) azon más tagállambeli személyek és a hozzájuk kapcsolódó tagállamok megnevezése, amelyeket az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció valószínűsíthetően érint.

(3) A 43/U. § szerinti adatszolgáltatásra kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti.

(4) Az állami adó- és vámhatóság az automatikus információcserét a 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott formanyomtatvány felhasználásával, a központi adattárban való rögzítés útján elektronikus úton teljesíti.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az e §-ban meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által a 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(6) Az állami adóhatóság megküldi az adópolitikáért felelős miniszter, valamint az Európai Bizottság részére az e fejezetben szabályozott automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről szóló éves értékelés, valamint a 4. mellékletben foglalt ismertetőjegyek felülvizsgálatáról szóló kétéves értékelés adatait.

43/Z. § (1) A 43/U–43/X. § szerinti adatszolgáltatási, valamint a 43/W. § (1) bekezdése szerinti értesítési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogsértés esetén az állami adóhatóság 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg, ha az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezett az adókötelezettség jogszerű teljesítésére való adóhatósági felhívás határidején belül nem, vagy nem jogszerűen teljesíti kötelezettségét.

(3) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. Hatályba léptető rendelkezések

44. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 50–51. § és az 53. § (1)–(5) bekezdése e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 49. §, az 54. §, az 59. § és a 64. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

16. Átmeneti rendelkezések

45. § (1)131 A 22–38. §-ban, a 39. § (1)–(5) bekezdésben, a 40–41. §-ban foglalt rendelkezéseket az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 60–70. §-a szerinti, e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)132 A IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a Vtv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint indult és e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) A 39. § (6) bekezdés szerinti rendelkezést a magyar megkereső hatóság által az e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett behajtás iránti megkeresésekkel kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni.

45/A. §133 A 43/A. § hatálybalépésekor Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek vagy Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minősülő szervezet a 43/A. § szerinti bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségét a 43/A. § hatálybalépését követő 45. napig teljesíti az állami adóhatósághoz.

45/B. §134 (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi LXXIV. törvény) megállapított 20. § (3) bekezdés a) pontjában az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat a magyar központi kapcsolattartó iroda először 2016. június 30-ig küldi meg az Európai Bizottságnak.

(2) A 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 19/A. §-a szerinti információcsere alapjául szolgáló rendelkezésre álló jövedelemkategóriákról a magyar központi kapcsolattartó iroda a 19/A. § hatálybalépésétől számított 30 napon belül értesíti az Európai Bizottságot.

45/C. §135 (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, valamint a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 43/G. § (1)–(3) és (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a 43/G. § (1)–(3) és (5) bekezdésének hatálybalépését136 követő 45. napig teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Módtv.-nyel megállapított 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét először 2017. június 30-ig teljesíti az állami adóhatósághoz.

45/D. §137 (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, 2017. december 31-ig közli a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2012. január 1-je és 2017. január 1-je között kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, vagy szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a 19/B. § (4) bekezdésében meghatározott adatait. A 19/B. § (2)–(3) bekezdését az e bekezdés szerinti információcsere esetében is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott más tagállamba irányuló adatszolgáltatási kötelezettség a 2012. január 1-e és 2013. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított határozatokra csak abban az esetben terjed ki, ha e határozatok alkalmazhatósága 2014. január 1-jén fennállt.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem áll fenn – a főként pénzügyi vagy befektetési tevékenységet folytató adózó (kérelmező) vagy adózói csoport (kérelmezői csoport) kivételével –, ha a 2016. április 1-je előtt kiadott, módosított, vagy meghosszabbított határozatot olyan adózó (kérelmező) vagy adózói csoport (kérelmezői csoport) részére adták ki, amelynek a határozat kiadását, módosítását, vagy meghosszabbítását megelőző adóévben a csoportszintű nettó árbevétele nem éri el a 40 millió EUR-t, illetve ennek forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett értékét.

45/E. §138 E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 43/I. § (2) bekezdés 2–3. és 5. pontját, valamint az 1. melléklet I.A.1.b), I.A.2. és I.A.4. pontját a 2016. adóévre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre is alkalmazni kell.

45/F. §139 (1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata, illetve a magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XL. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) által megállapított 43/N. § (1) bekezdése, illetve (7) bekezdése szerinti kötelezettségét először a multinacionális vállalatcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) A csoporttag a Módtv1. által megállapított 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése szerinti kötelezettsége először a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében keletkezik.

(3) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a Módtv1. által megállapított 43/O. § (1)–(2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a multinacionális vállaltcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti.

(4) Az állami adóhatóság a Módtv1. által megállapított 43/P. §-ban meghatározott országonkénti jelentésre vonatkozó adattovábbítási kötelezettségét először a multinacionális vállalatcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évére vonatkozóan, az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját követő 18 hónapon belül teljesíti.

45/G. §140 Az állami adó- és vámhatóság az e törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) által megállapított 3/A. §-a szerinti adatigénylési és hozzáférési jogosultságát először a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartását létrehozó jogszabály hatálybalépésének időpontjától gyakorolhatja.

45/H. §141 (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság spontán információcsere keretében, 2018. június 30-ig közli az érintett állam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2010. január 1-je és 2017. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, vagy szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a 43/T. § (7) bekezdésében meghatározott adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a 2010. január 1-je és 2013. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított határozatokra csak abban az esetben terjed ki, ha e határozatok alkalmazhatósága 2014. január 1-jén fennállt.

45/I. §142 E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 4. § (4a) és (4b) bekezdését, valamint a III/A. Fejezetét a 2019. július 1-től kezdődően benyújtott, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében kell alkalmazni. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak arról, hogy a 4. § (4a) és (4b) bekezdésében, valamint a III/A. Fejezetében foglalt rendelkezéseket a 2019. július 1-jét megelőzően benyújtott, vagy a 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében is alkalmazzák.

45/J. §143 (1) Az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó 2021. február 28-ig a 43/Y. § (2) bekezdésében meghatározott és rendelkezésre álló adattartalommal adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról, amely végrehajtásának első lépésére 2018. június 25-e és 2020. június 30-a között került sor.

(2) Az adótervezésben közreműködő 43/U. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció 2020. július 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakban

a) válik végrehajtás céljából elérhetővé,

b) készül el végrehajtásra, vagy

c) a végrehajtásának első lépésére ebben az időszakban kerül sor

a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(3) Az adótervezésben közreműködő 43/U. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha a közvetlenül vagy más személyen keresztül nyújtott támogatás, segítségnyújtás vagy tanácsadás napja 2020. július 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakra esik, a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(4) Az adótervezésben közreműködő a piacképes konstrukciókra vonatkozó 43/U. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét először 2021. április 30-ig teljesíti.

(5) Az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó 43/W. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha az értesítés kézhezvételére 2020. július 1-je és 2020. december 31-e között kerül sor, a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(6) Az érintett adózó 43/W. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció 2020. július 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakban

a) válik végrehajtás céljából elérhetővé,

b) készül el végrehajtásra, vagy

c) a végrehajtásának első lépésére ebben az időszakban kerül sor

a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a 43/Z. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el azzal, hogy a mulasztási bírság kiszabása az adózói kimentő igazolás megalapozottsága esetén mellőzhető.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a 43/Y. § (1) bekezdésében meghatározott adattovábbítási kötelezettségét először 2021. április 30-ig teljesíti.

(9) Az állami adó- és vámhatóság a 43/Y. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a központi adattár működésének megkezdéséig a CCN-hálózaton keresztül elektronikus úton teljesíti.

45/K. §144 A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, a Választottbírósági Egyezmény alapján lefolytatandó kölcsönös egyeztető eljárás megindítására irányuló kérelem esetén a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

45/L. §145 (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 4. § (4c) bekezdését, valamint IV/A. Fejezetét a 2019. július 1-től kezdődően benyújtott panaszok tekintetében kell alkalmazni.

(2) A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, a kölcsönös egyeztető eljárás megindítására irányuló kérelem vagy panasz esetén – ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem, a panasz vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől, az érintett személytől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

45/M. §146 E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 4. § (4c) bekezdését, valamint 42. §-át a folyamatban lévő eljárásokban a hatálybalépést követően megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.

45/N. §147 A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 2021. szeptember 30-án folyamatban lévő, a III/A. Fejezetben szabályozott európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásokat, a IV. Fejezetben szabályozott Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásokat, valamint a IV/A. Fejezetben szabályozott adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárásokat 2021. október 1-jétől az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le.

45/O. §148 A 19/A. § alkalmazásában a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság 2024. január 1-ig tájékoztatja az Európai Bizottságot arról a négy jövedelem-kategóriáról, amely vonatkozásában automatikus információcsere útján más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával az abban a tagállamban illetőséggel rendelkező adózóról a 2025. január 1-jével vagy ezt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra vonatkozóan információt közöl.

45/P. §149 (1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § szerinti bejelentési kötelezettségét első alkalommal a 21/A. § hatálybalépését követő 45. napig teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz.

(2) Az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (8) bekezdése szerinti kérelmét első alkalommal a 21/A. § hatálybalépését követő 45. napig nyújthatja be az állami adó- és vámhatósághoz.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a 21/B. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségét először a 2023. január 1-jétől kezdődő Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül teljesíti.

(4) A 42/H. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

45/Q. §150 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 12/A. §-ban meghatározott közös ellenőrzés, valamint a 21/A. § (8) bekezdésében meghatározott mentesítési eljárás részletes szabályait rendeletben határozza meg.

17. Az Európai Unió jogának való megfelelés

46. § (1) A 4. § (1)–(3) bekezdés és a II. Fejezet az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 4. § (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a III. Fejezet az adókból, vámokból, illetékekből, és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3)151 A 4. § (6) bekezdése, az V/B. fejezet, valamint az 1. és 2. melléklet a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4)152 A 4. § (3) bekezdés 12a. és 18. pontja, a 15. § (7)–(10) bekezdése, 16. § (4)–(5) bekezdése, a 19/B. §, a 20. § (3) bekezdése, valamint a 45/D. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. december 8-i 2015/2376/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5)153 A 4. § (1) bekezdés 7–9. pontja és (8) bekezdése, az V/D. Fejezet, a 45/F. §, valamint a 3. melléklet a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. május 25-i 2016/881/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6)154 A 3/A. §, valamint a 45/G. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 6-i 2016/2258/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(7)155 A 4. § (4a) és (4b) bekezdése és a III/A. Fejezet az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(8)156 A 4. § (9) bekezdése, az V/F. Fejezet, a 45/J. §, valamint a 4. melléklet az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. május 25-i 2018/822/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(9)157 A 45/J. § (1)–(6), valamint (8) bekezdése a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területén az információk benyújtására és cseréjére vonatkozó egyes határidőknek a Covid19-világjárvány miatti sürgetően szükséges halasztása kezelésének érdekében történő módosításáról szóló, 2020. június 24-i (EU) 2020/876 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(10)158 A 3/B–3/D. §, a 4. § (1) bekezdés 10. pontja, a 4. § (3) bekezdés 19. pontja, a 4. § (3a) bekezdése, a 6. § (1), a 7. § (1), (1a)–(1c) és (3) bekezdése, a 8. § (1) és (4) bekezdése, a 11. §, a 12. § (4) bekezdése, a 12/A. §, a 16. § (1a) és (2) bekezdése, a 19/A. § (1) és (2) bekezdése, a 19/B. § (1) és (4) bekezdés 2. pontja, a 20. § (4)–(6) bekezdése, a II/A. fejezet, a 43/L. § (3) bekezdése, a 45/O. §, a 45/P. §, valamint az 5. melléklet az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2021. március 22-i (EU) 2021/514 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

18. Módosító rendelkezések

47. §159

48. §160

49. §161

50. §162

51. §163

52. §164

53. § (1)165

(2)166

(3)167

(4)168

(5)169

(6)170

(7)171

(8)172

(9)173

54. §174

55. §175

56. §176

57. §177

58. §178

59. §179

60. §180

61. §181

62. §182

63. §183

64. §184

65. §185

66. §186

1. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez187


A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az e törvény 43/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a következők szerint teljesíti:

I. Általános adatszolgáltatási szabályok
A. A C–E. pontban foglaltakra is figyelemmel a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény valamennyi általa vezetett Jelentendő Pénzügyi Számlával kapcsolatban a következő adatokat jelenti be az állami adóhatósághoz:
1. a)188 a Jelentendő Pénzügyi Számla tulajdonosának neve, címe, az illetősége szerinti tagállama vagy más állama, adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), továbbá magánszemély esetében születési helye és ideje, Passzív Nem Pénzügyi Jogalany esetében e jogalanyiság ténye;
b)189 jogalany esetében – ha az V., a VI. és a VII. ponttal összhangban lévő átvilágítási eljárás eredményeként az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Jelentendő Személynek minősül – a Jogalany neve, címe, tagállama vagy más állama és (ha ilyen van) az illetősége szerinti más, joghatósággal rendelkező terület, továbbá adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), valamint a Jelentendő Személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam vagy más állam, adóazonosító szám (ha ilyennel rendelkezik), születési helye és ideje, továbbá – amennyiben ez az információ rendelkezésre áll – az Ellenőrzést gyakorló személy típusa;
2.190 a Jelentendő Pénzügyi Számla száma (ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító), valamint a számlaszám (vagy azonosító) típusa;
3. a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma (ha van);
4.191 a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetén, ideértve a készpénz-egyenértéket vagy Visszavásárlási értéket) az adóév végén, illetve ha a számlát évközben lezárták, a számla lezárásának ténye;
5. Letétkezelői Számla esetében:
a) a kamat és az osztalék bruttó összege, valamint a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező, az adóévben a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizetett vagy azon jóváírt egyéb bevétel bruttó összege, valamint
b) a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó, az adóévben a számlára befizetett vagy azon jóváírt bruttó bevétel, amely tekintetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény letétkezelőként, befektetési vállalkozásként, meghatalmazottként vagy egyéb módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;
6. Betéti Számla esetében az adóévben a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat bruttó összege;
7. az 5. és 6. pontban nem szereplő számláknál az adóévben a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt bruttó összeg, amelynek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a kötelezettje vagy adósa, ideértve az adóévben a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.
B.192 A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell az egyes összegek pénznemét.
C. Az A/1. ponttól eltérően, a Jelentendő Meglévő Pénzügyi Számlához kapcsolódóan, az adóazonosító számról vagy a születési időről nem kell adatot szolgáltatni, ha ezek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában nem szerepelnek. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény azonban megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az azon adóévet követő második adóév végéig, amelyben a Meglévő Számlát Jelentendő Számlának minősítették, a Meglévő Számlához kapcsolódóan beszerezze az adóazonosító számot és a születési időre vonatkozó információt.
D.193 Az A/1. pont szabályaitól eltérően nem kell adatot szolgáltatni az Adóazonosító számról, ha
(i) a Jelentendő Személy illetősége szerinti tagállam, más állam, vagy más joghatósággal rendelkező terület Adóazonosító számot nem ad ki, vagy
(ii) a Jelentendő Személy illetősége szerinti más állam, vagy más joghatósággal rendelkező terület joga az általa kiadott adóazonosító szám beszerzését nem írja elő.
E. Az A/1. pont szabályaitól eltérően nem kell adatot szolgáltatni a születési helyről, kivéve, ha:
1. a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény köteles beszerezni ezt az információt, és arról adatot szolgáltatni, valamint
2. az információ a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény elektronikus adatbázisában rendelkezésre áll.

II. Általános átvilágítási szabályok
A. Egy számla attól az időponttól kezelendő Jelentendő Számlaként, amikor a II–VII. pontban meghatározott átvilágítási eljárások alapján a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény annak minősítette.
B. A számla – kivéve az adóév közben lezárt számla – egyenlegét vagy értékét az adóév utolsó napjával bezárólag kell meghatározni. Az adóév közben lezárt számla egyenlegét vagy értékét a számla lezárásának napját megelőző nappal kell meghatározni.
C. Az egyenleg- vagy értékhatárt az adóév utolsó napjával bezárólag kell meghatározni.
D. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez harmadik felet vehet igénybe, azzal, hogy az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítéséért a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményt korlátlan felelősség terheli.
E. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Új Számlákra vonatkozó átvilágítási eljárások szabályait a Meglévő Számlákra is alkalmazhatja, azzal, hogy a Meglévő Számlákra egyébként érvényes átvilágítási szabályokat továbbra is alkalmazni kell.

III. Meglévő Egyéni Számlák átvilágítása
A. A Meglévő Egyéni Számlák átvilágítására a B–E. pontokban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
B. Alacsonyabb Értékű Számlák átvilágítására vonatkozó szabályok
1.194 Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában szerepel a magánszemély Számlatulajdonos Okirati bizonyítékkal igazolt aktuális lakcíme, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a magánszemély Számlatulajdonos Jelentendő Személyként való minősítése szempontjából úgy tekintheti, hogy a Számlatulajdonos abban a tagállamban, más államban vagy más joghatósággal rendelkező területen rendelkezik adóügyi illetőséggel, ahol az aktuális lakcím vagy szokásos tartózkodási hely található. Több tagállam, más állam vagy más joghatósággal rendelkező területen található, Okirati bizonyítékkal igazolt aktuális lakcím esetében úgy tekintendő, hogy a magánszemély Számlatulajdonos valamennyi érintett tagállam, más állam vagy más joghatósággal rendelkező területen illetőséggel rendelkezik.
2.195 Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az átvilágítás során a magánszemély Számlatulajdonos illetőségét nem az Okirati bizonyítékkal igazolt aktuális lakcím alapján állapítja meg, az illetőség megállapítása érdekében elektronikus adatbázisában – B/3–B/6. pontokban foglaltakat is figyelembe véve – az alábbi szempontok figyelembe vételével keres
a) a Számlatulajdonos valamely tagállamban vagy más államban illetőséggel rendelkezik-e;
b) a Számlatulajdonos levelezési vagy lakcíme (postafiók is) valamely tagállamban vagy más államban található-e;
c) a Számlatulajdonos egy vagy több telefonszámmal rendelkezik-e valamely tagállamban vagy más államban, és Magyarországon nem rendelkezik telefonszámmal;
d) a Számlatulajdonos rendszeres átutalási megbízásokat ad-e egy tagállamban vagy más államban vezetett (nem Betéti Számlához kapcsolódó) számlára;
e) a Számlatulajdonos valamely tagállamban vagy más államban lakcímmel rendelkező személynek adott-e érvényes meghatalmazást vagy aláírási jogosultságot; vagy
f) a Számlatulajdonos valamely tagállamban vagy más államban „postán maradó” vagy „kézbesítési megbízott” levelezési címmel rendelkezik-e.
3. Ha az elektronikus keresés a B/2. pontban felsorolt egyetlen szempontra sem ad ki találatot, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, vagy a számla Magas Értékű Számlává válik.
4. Ha az elektronikus keresés a B/2.a)–B/2.e) pontban felsorolt szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minden olyan tagállamban vagy más államban adóügyi illetőséggel rendelkezőnek kell tekintenie a Számlatulajdonost, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B/6. pont alkalmazása mellett dönt, és az ott megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.
5. Ha az elektronikus keresés „postán maradó” megbízásra vagy „kézbesítési megbízott” levelezési címre hoz ki találatot, de más címet és a B/2.a)–B/2.e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben a papíralapú nyilvántartásában a C/2. pontban foglaltak szerint keres, illetve meg kell kísérelnie a Számlatulajdonostól, annak adóügyi illetőségére vonatkozó nyilatkozat vagy Okirati bizonyíték beszerzését. Ha a papíralapú keresés nem vezet eredményre és nyilatkozatot vagy Okirati bizonyítékot nem sikerül beszerezni, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e törvény 43/G. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy a számla Nem dokumentált Pénzügyi Számla.
6. A B/2. pontban felsorolt szempontok alapján történő keresés által kiadott találat ellenére, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem köteles a Számlatulajdonost valamely tagállamban vagy más államban illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ha:
a)196 a Számlatulajdonos adatai között szerepel az adott tagállamban vagy más államban található naprakész levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám egy tagállamban vagy más államban (de nem található telefonszám Magyarországon) vagy (Betéti Számlától eltérő Pénzügyi Számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy tagállamban vagy más államban vezetett számlára, és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:
aa) a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállamról, más államról vagy más joghatósággal rendelkező területről (amelyek között nem szerepel a szóban forgó tagállam vagy más állam); és
ab) a Számlatulajdonos nem jelentendő státuszát alátámasztó Okirati bizonyíték;
b) a Számlatulajdonos adatai között szerepel az érintett tagállamban vagy más államban lakcímmel rendelkező személynek adott, hatályos meghatalmazás vagy aláírási jog, és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:
ba) a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállam(ok)ról, más államról vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület(ek)ről, amelyek között nem szerepel a szóban forgó tagállam vagy más állam; vagy
bb) a Számlatulajdonos nem jelentendő státuszát alátámasztó Okirati bizonyíték.
C. Magas Értékű Számlák esetében az alábbi kiterjesztett ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni:
1. Magas Értékű Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a B/2. pontban meghatározott szempontok alapján kell keresnie az elektronikus adatbázisában.
2. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény elektronikus adatbázisa a C/3. pontban felsorolt összes adatmezőt tartalmazza és abban valamennyi, a számlanyitáshoz kötelezően megadandó adat megtalálható, akkor nincs szükség papíralapú keresésre. Ha az elektronikus adatbázisban nem található meg az összes információ, akkor Magas Értékű Számla esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek az érvényes központi ügyfél-nyilvántartást, illetve ha az információk abban sem találhatók, akkor a számlához kapcsolódó és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által az előző öt adóév során beszerzett alábbi dokumentumokat is – a B/2. pontban felsoroltakat is figyelembe véve – ellenőriznie kell:
a) a számlához kapcsolódóan beszerzett legutóbbi Okirati bizonyítékokat;
b) a legutóbbi számlanyitási szerződést vagy dokumentációt;
c) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által a pénzmosás elleni fellépés vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán, vagy egyéb szabályok alapján végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett legutóbbi dokumentációt;
d) a hatályos meghatalmazást vagy aláírási jogot igazoló okiratot; továbbá
e) a nem Betéti Számlához kapcsolódó hatályos, rendszeres átutalási megbízást.
3. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek nem kell a C/2. pontban ismertetett papíralapú keresést elvégeznie, ha az elektronikus adatbázisa tartalmazza a következőket:
a) a Számlatulajdonos illetőséggel rendelkezőként való minősítése;
b) a Számlatulajdonosnak a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában szereplő állandó lakcíme és levelezési címe;
c) a Számlatulajdonosnak a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában szereplő telefonszáma;
d) Betéti Számlától eltérő Pénzügyi Számlák esetében a számlán lévő összeg másik számlára történő átutalásáról szóló rendszeres megbízás (ideértve a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény más fiókjánál vagy más Pénzügyi Intézménynél vezetett számlákat);
e) a Számlatulajdonos „postán maradó” vagy „kézbesítési megbízott” levelezési címre vonatkozó megbízása;
f) a számlához kapcsolódó meghatalmazás vagy aláírási jog.
4. A C/1. és C/2. pontban ismertetett elektronikus és papíralapú keresések mellett, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek Jelentendő Számlaként kell kezelnie minden, valamely ügyfélkapcsolati felelőshöz rendelt Magas Értékű Számlát, (ideértve a Magas Értékű Számlával összevont Pénzügyi Számlákat is), ha az ügyfélkapcsolati felelősnek tényleges tudomása van arról, hogy a Számlatulajdonos Jelentendő Személy.
5. A keresés eredményeként
a) ha a Magas Értékű Számlákra vonatkozó, a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzés a B/2. pontban szereplő egyetlen szempontra sem eredményez találatot és a C/4. pont alapján a Számlatulajdonos nem minősül Jelentendő Személynek, akkor nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be (2. melléklet 1. pont), amelynek eredményeképpen egy vagy több, a B/2. pontban meghatározott szempont a számlához kapcsolódik.
b)197 ha a Magas Értékű Számlákra vonatkozó, a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzés a B/2. A)–B/2.e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad, vagy a körülményekben később olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minden olyan tagállam vagy más állam tekintetében Jelentendő Számlának kell tekinteni a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B/6. pont alkalmazása mellet dönt, és a számlával kapcsolatban az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható.
c)198 ha a Magas Értékű számlákra vonatkozó, a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzés „postán maradó” vagy „kézbesítési megbízott” megbízásra hoz ki találatot, de más címet és a B/2.a)–B/2.e) pontban felsorolt egyéb szempontokra való utalást a Számlatulajdonosra vonatkozóan nem talál, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi a Számlatulajdonostól annak adóügyi illetőségére vonatkozó nyilatkozatát vagy más okirati bizonyítékot. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a nyilatkozatot vagy az okirati bizonyítékot nem tudja beszerezni, a 43/G. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy a számla Nem dokumentált Pénzügyi Számla.
6.199 Ha egy Meglévő Egyéni Számla 2015. december 31-én, illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem minősül Magas Értékű Számlának, de valamely ezt követő adóév utolsó napján Magas Értékű Számlává válik, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az azon adóévet követő adóév folyamán, amelyben a számla Magas Értékű Számlává vált, a számlára vonatkozóan a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzési eljárást kell lefolytatnia. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla Jelentendő Számla, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény évente köteles adatot szolgáltatni az érintett számláról arra az adóévre vonatkozóan, amelyben a számla Jelentendő Számlának minősült, valamint az azt követő adóévekre vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Jelentendő Személynek.
7. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény egy Magas Értékű Számla esetében elvégezte a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzési eljárást, ugyanazon Magas Értékű Számlával kapcsolatban – az ügyfélkapcsolati felelősnek a C/4. pont szerinti megkérdezése kivételével – egyetlen következő adóévben sem köteles az eljárást megismételni, kivéve, ha Nem dokumentált Számláról van szó, amely esetben a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek mindaddig évente újra el kell végeznie az ellenőrzést, amíg a számla nem dokumentált jellege meg nem szűnik.
8. Ha egy Magas Értékű Számla esetében a körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), amelynek eredményeképpen a B/2. pontban felsorolt egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minden olyan tagállam vagy más állam tekintetében Jelentendő Számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B/6. pont alkalmazása mellett dönt, és a számlával kapcsolatban az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható.
9. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek olyan eljárásokat kell alkalmaznia, amelyek biztosítják, hogy az ügyfélkapcsolati felelős észlelje az adott számlához kapcsolódó körülmények megváltozását. Így, ha egy ügyfélkapcsolati felelős arról értesül, hogy a Számlatulajdonosnak új levelezési címe van valamely tagállamban vagy más államban, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek az új címet a körülmények megváltozásának kell tekintenie, és ha a B/6. pont alkalmazása mellett dönt, akkor a Számlatulajdonostól beszerzi a megfelelő dokumentációt.
D.200 A Meglévő Magas Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését 2016. december 31-ig, a Meglévő Alacsonyabb Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését 2017. december 31-ig kell lezárni. Azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be a Meglévő Magas Értékű Egyéni Számlák és Meglévő Alacsonyabb Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését a mellékletbe való bekerülés évének utolsó napjáig kell lezárni.
E. A III. rész alapján Jelentendő Pénzügyi Számlának minősített, Meglévő Egyéni Számlákat minden további adóévben Jelentendő Pénzügyi Számlának kell tekinteni, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Jelentendő Személynek.

IV. Új Egyéni Számlák átvilágítása
1. Az Új Egyéni Számlák közül a Jelentendő Pénzügyi Számlák kiválasztására az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
A. Az Új Egyéni Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a számlanyitáskor (akár a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is) nyilatkozatot kell bekérnie, mely lehetővé teszi a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének, valamint a számlanyitáshoz bekért adatok – köztük a pénzmosás elleni fellépés, vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások eredményeként rendelkezésre álló dokumentáció tartalmának – mérlegelése útján a nyilatkozat helytállóságának megállapítását. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény rendelkezésére álló adatok vizsgálata az irányadó.
B. Ha a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos adózási szempontból tagállamban vagy más államban rendelkezik adóügyi illetőséggel, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli, és a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Számlatulajdonosnak az érintett tagállamban vagy más államban kiadott Adóazonosító számát (az I/D. pontra is figyelemmel) és születési idejét.
C. Ha az Új Egyéni Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény olyan érvényes nyilatkozatot szerez be a Számlatulajdonostól, amelyből a Számlatulajdonos adóügyi illetősége megállapítható.

V. Meglévő Jogalanyi Számlák átvilágítása
A Meglévő Jogalanyi Számlák közül a Jelentendő Pénzügyi Számlák kiválasztására az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
A.201 Az átvilágítás, az azonosítás vagy az adatszolgáltatás alól mentesíthető Jogalanyi számlák
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek mindaddig nem kell ellenőriznie, azonosítania vagy Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezelnie a 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján 250 000 USD-t nem meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlát, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő adóév utolsó napján nem haladja meg az említett összeget vagy értéket.
B.202 Átvilágítandó Jogalanyi Számlák
A Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, valamint a Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi adóév utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően kell átvilágítani.
C. Jelentendő Jogalanyi Számlák
A B. pontban említett Meglévő Jogalanyi Számlák közül azon számlákat kell Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezelni, amelyek tulajdonosa egy vagy több olyan Jogalany, amely Jelentendő Személy vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll.
D.203 Átvilágítás a Jelentendő Jogalanyi Számlák kiszűrésére
A B. pontban említett Meglévő Jogalanyi Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a következő átvilágítási eljárásokat alkalmazza annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Jelentendő Személy vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:
1.204 Annak megállapítása, hogy a Jogalany Jelentendő Személy-e:
a) Ellenőrizni kell a jogszabályban előírt vagy ügyfélkapcsolati célokból nyilvántartott adatokat (beleértve a pénzmosás elleni fellépés vagy az ügyfél-azonosítás keretében gyűjtött információkat is) annak megállapítása céljából, hogy az adatok arra utalnak-e, hogy a Számlatulajdonos tagállami vagy más állami illetőségű személy. E tekintetben tagállami vagy más állami illetőségre utaló adatnak tekintendő a tagállamban vagy más államban található székhely, bejegyzési hely vagy más cím is.
b) Ha az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos tagállami vagy más állami illetőségű, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli, kivéve, ha a Számlatulajdonos nyilatkozik arról, hogy Nem Jelentendő Személy vagy a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Nem Jelentendő Személy.
2.205 Annak megállapítása, hogy a Jogalany egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e:
Meglévő Jogalanyi Számlák tulajdonosai esetében (ideértve a Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyokat is) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítja, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Ha az Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany az ellenőrzése alatt áll, Jelentendő Személynek minősül, a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kell kezelni. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a D/2. a)–c) pontokban foglaltak alapján jár el.
a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.
b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása
A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat is figyelembe veheti.
c) Annak megállapítása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e
Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény figyelembe veszi:
ca) a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat azon, egy vagy több Nem Pénzügyi Jogalany Meglévő Számlái esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget; vagy
cb) a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát arról, hogy mely tagállamban, más államban vagy egyéb joghatóság területén rendelkezik adóügyi illetőséggel. A Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy érvényes nyilatkozatának hiányában a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségét a III/B/2. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítja meg.
1a.206 Az 1. bekezdés rendelkezéseitől eltérően azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján 250 000 USD-t meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett, összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlák ellenőrzését a mellékletbe való bekerülés évének utolsó napjáig kell elvégezni.
2.207 Azoknak a Meglévő Jogalanyi Számláknak az ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, de egy későbbi adóév december 31-én meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő adóév végéig kell elvégezni.
3.208 Ha a Meglévő Jogalanyi Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy alappal feltételezi, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adott adóév utolsó napjáig, vagy – ha az későbbi időpont – a körülmények változásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül újra elvégzi a számla minősítését a D. pontban meghatározott szabályoknak megfelelően, az alábbi eltérésekkel:
a) ha a körülmények változása folytán az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos a korábbitól eltérő tagállami vagy más állami illetőségű, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek be kell szereznie a Számlatulajdonos
aa) nyilatkozatát vagy
ab) (szükség szerint) olyan ésszerű magyarázatát és dokumentációt, amely alátámasztja az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságát.
Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságának megerősítését, a Számlatulajdonost Jelentendő Személyként kell kezelnie mindkét tagállam vagy más állam tekintetében.
b) ha a körülmények változása folytán kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a Számlatulajdonos Pénzügyi Intézménynek, Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak vagy Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősül-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek kiegészítő dokumentációt vagy adott esetben a Számlatulajdonos nyilatkozatát kell beszereznie annak Pénzügyi Intézménynek vagy Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak történő minősítéséhez. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a dokumentumokat, a Számlatulajdonost Passzív Nem Pénzügyi Jogalanyként kell kezelnie.
c) ha a körülmények változása folytán az adatok arra utalnak, hogy az Ellenőrzést gyakorló személy a korábbitól eltérő tagállami vagy más állami illetőségű, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek be kell szereznie a Számlatulajdonos vagy Ellenőrzést gyakorló személy
ca) nyilatkozatát vagy
cb) (szükség szerint) olyan ésszerű magyarázatát és dokumentációt, amely alátámasztja az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságát.
Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságának megerősítését, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségét a III/B/2. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítja meg.

VI. Új Jogalanyi Számlák átvilágítása
Az Új Jogalanyi Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a következő ellenőrzési eljárásokat alkalmazza annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Jelentendő Személy vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:
1. A Jelentendő Személy azonosítása
a) Nyilatkozat bekérése – amelyre sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is –, mely lehetővé teszi, hogy a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adóügyi illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatok – köztük a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának – mérlegelése annak érdekében, hogy a nyilatkozat helytálló-e. Ha a Jogalany úgy nyilatkozik, hogy nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos illetőségének meghatározása céljából a Jogalany székhelyének címét veheti alapul.
b) Ha a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos tagállami vagy más állami illetőségű, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos az adott tagállam vagy más állam viszonylatában Nem Jelentendő Személy.
2. Annak megállapítása, hogy a Jogalany egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e.
Új Jogalanyi Számlák esetében (ideértve a Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyokat is) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítja, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Ha az az Ellenőrzést gyakorló személy – akinek/amelynek a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany az ellenőrzése alatt áll – Jelentendő Személy, a számlát Jelentendő Számlaként kell kezelni. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a következő a)–c) pontokban foglaltak alapján jár el.
a)209 A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.
b)210 A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személy azonosítása
A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személy azonosítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások eredményeként rendelkezésére álló adatokat veheti figyelembe.
c) Annak megállapítása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e
Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát is figyelembe veheti.
3.211 Ha az Új Jogalanyi Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy alappal feltételezi, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adott adóév utolsó napjáig, vagy – ha az későbbi időpont – a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül az V/E/3. a)–c) pontban említett eltéréssel újra elvégzi a számla minősítését.

VII. Az átvilágítás különös szabályai
A. Nyilatkozatok és Okirati bizonyítékok felhasználása
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem veheti figyelembe azt a nyilatkozatot vagy Okirati bizonyítékot, amelyről tudja, vagy alappal feltételezi, hogy a nyilatkozat vagy az Okirati bizonyíték hibás vagy nem megalapozott.
B. A Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződések és a Járadékbiztosítási Szerződések egyedi kedvezményezettjeinek, valamint a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos Biztosítási Szerződések és a Csoportos Járadékbiztosítási Szerződések kedvezményezettjeinek Pénzügyi Számláira vonatkozó különös eljárási szabályok.
1.212 A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény egy olyan személyről, aki Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje (de a biztosítási szerződésben nem szerződő fél), feltételezheti, hogy Nem Jelentendő Személy, és Pénzügyi Számláját Kizárt Számlaként kezelheti, kivéve, ha ténylegesen tudomása van arról, vagy alappal feltételezi, hogy a kedvezményezett Jelentendő Személy. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény okkal feltételezi, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje Jelentendő személy, ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény rendelkezésére álló, a kedvezményezettel kapcsolatos adatok a III/B. pontban említett utalásokat tartalmazzák. Ha egy Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomása van arról, vagy okkal feltételezheti, hogy a kedvezményezett Jelentendő Személy, akkor a III./B. pontban foglaltak alapján jár el.
2. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződésben vagy Csoportos Járadékbiztosítási Szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi Számlákat mindaddig Kizárt Számlaként kezelheti, amíg a munkavállaló/a biztosítási igazolás birtokosa vagy a kedvezményezett részére valamely kifizetés esedékessé nem válik, feltéve, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződésben vagy Csoportos Járadékbiztosítási Szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi Számla megfelel az alábbi követelményeknek:
a) a Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződést, illetve Csoportos Járadékbiztosítási Szerződést munkáltató számára bocsátották ki, és a biztosítottak köre legalább huszonöt főből (biztosítási igazolással rendelkezők, illetve alkalmazottak) áll;
b) a munkavállalók, illetve a biztosítási igazolások birtokosai jogosultak a tagsághoz kapcsolódó biztosítási összeg átvételére, valamint a munkavállaló halála esetén kifizetendő juttatás kedvezményezettjeinek megnevezésére; és
c) az egyes munkavállalóknak, illetve biztosítási igazolások birtokosainak kifizetendő összeg nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget.
3. A Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződés olyan szerződés, amely
a) a munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek számára biztosít fedezetet; és
b) a csoport (vagy az azon belüli tagsági osztály) minden tagja számára egyéni biztosítási díjat számít fel, amelynek megállapítására az életkor, a nem és az esetleges dohányzási szokások kivételével az adott csoporttag (vagy azon belüli tagsági osztály) egyéni egészségügyi jellemzőitől függetlenül kerül sor.
4. A Csoportos Járadékbiztosítási Szerződés olyan szerződés, melynek kötelezettjei valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek.
C. Számlaegyenleg-összesítésre és devizaátváltásra vonatkozó szabályok
1. Egyéni Számlák összesítése
Az Egyéni Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az általa vagy valamely Kapcsolt Jogalany által vezetett összes Pénzügyi Számlát összesíti; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi Számláknak az összesítését jelenti, amelyek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában összekapcsolhatók (például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám alapján). Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi Számlák minden tulajdonosához a teljes egyenleget, illetve értéket hozzá kell rendelni.
2. Jogalanyi Számlák összesítése
A Jogalanyok Pénzügyi Számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az általa vagy egy Kapcsolt Jogalany által vezetett összes Pénzügyi Számlát figyelembe veszi; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi Számláknak az összesítését jelenti, amelyek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásaiban összekapcsolhatók (például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám alapján). Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi Számlák minden tulajdonosához a Pénzügyi Számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.
3. Ügyfélkapcsolati felelősökre alkalmazandó összesítési szabály
A Pénzügyi Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapításakor – annak megállapítása céljából, hogy a Pénzügyi Számla Magas Értékű Számlának tekintendő-e – a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény összesíti azokat a Pénzügyi Számlákat is, amelyekről az ügyfélkapcsolati felelős tudja vagy alappal feltételezi, hogy azok közvetlenül vagy közvetetten ugyanazon személy tulajdonát képezik vagy irányítása alatt állnak, vagy ugyanazon személy nyitotta (kivéve, ha ezt bizalmi minőségében tette).
4. Az e mellékletben USA dollárban megadott összegbe a más fizetési eszközben (devizában) kifejezett egyenérték is beleszámítandó. Az egyenérték kiszámítása során a Magyar Nemzeti Bank által az adott devizára az adott napon kiadott hivatalos árfolyam az irányadó. Az árfolyam számítására az adóév utolsó napja, lezárt számlák esetében a lezárás napját megelőző nap az irányadó.

VIII. E törvény V/B. fejezete, valamint az 1. és 2. melléklet alkalmazásában:
A. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
1. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: magyar illetőségű Pénzügyi Intézmény (kivéve e Pénzügyi Intézmény külföldi fióktelepét), valamint a külföldi illetőségű Pénzügyi Intézmény magyar fióktelepe, amely nem minősül Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek,
2. Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye:
Résztvevő joghatóságban illetőséggel rendelkező Pénzügyi Intézmény (kivéve ennek Résztvevő joghatóságon kívüli fióktelepét), valamint a Résztvevő joghatóság területén kívüli illetőséggel rendelkező Pénzügyi Intézmény Résztvevő joghatóságban illetőséggel rendelkező fióktelepe.
3.213 Pénzügyi Intézmény: bármely Letétkezelő Intézmény, Betéti Intézmény, Befektetési Jogalany vagy Meghatározott biztosító Társaság.
4. Letétkezelő Intézmény: olyan Jogalany, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számláján Pénzügyi Eszközök rendelkezésre tartásával foglalkozik. Erre a tevékenységre akkor kerül sor, ha a Jogalany Pénzügyi Eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevételének legalább 20%-a a következő két időtartam közül a rövidebb során keletkezik:
a) a tevékenység minősítésének időpontja szerinti adóévet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy
b) a Jogalany fennállási időtartama.
5. Betéti Intézmény: olyan Jogalany, amely szokásos banki vagy hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad.
6. Befektetési Jogalany: olyan Jogalany,
a) amelynek üzleti tevékenységét az ügyfelei részére vagy azok megbízásából elsősorban az alábbi tevékenységek, illetve műveletek jelentik:
aa) pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök stb.), külföldi devizával, árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal való kereskedés; vagy árutőzsdei határidős ügyletek végzése;
ab) egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy
ac) megbízás alapján pénzügyi eszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok kezelése;
vagy
b) amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi Eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Jogalany olyan Jogalany irányítása alatt áll, amely Betéti Intézmény, Letétkezelő Intézmény, Meghatározott biztosító Társaság vagy az A/6. pont a) alpontban említett Befektetési Jogalany.
6.1.214 Egy Jogalany üzleti tevékenységét akkor alkotja az A/6. a) pontban említett tevékenység, illetve az A/6. b) pont alkalmazásában egy Jogalany bruttó bevétele akkor származik elsősorban Pénzügyi Eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből, ha a Jogalanynak az érintett tevékenységből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebb időszak alatt keletkező bruttó bevételének legalább az 50%-át teszi ki:
a) a tevékenység minősítésének időpontja szerinti adóévet megelőző adóév december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy
b) a Jogalany fennállásának időtartama.
6.2.215 A Befektetési Jogalany fogalma nem foglalja magában a D/8. d)–g) pontokban foglalt bármely feltételnek megfelelő Aktív Nem Pénzügyi Jogalanyt.
A Pénzügyi Intézmény e pontban való meghatározását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Pénzügyi Akció Munkacsoportjának ajánlásaiban foglalt rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.
7.216 Pénzügyi Eszköz: értékpapír (például: részvény; tulajdonjogot megtestesítő részesedés vagy tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén jegyzett gazdasági társulásban vagy vagyonkezelői alapban; váltó, kötvény, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentum), a gazdasági társulásokban fennálló részesedés, az árutőzsdei ügylet, a swapügylet (például: kamatláb-csereügylet, deviza-csereügylet, bázisswap-ügylet, felső-kamathatár, alsó kamathatár ügylet, árutőzsdei csereügylet, részvényalapú és részvényindex-alapú swapügylet és egyéb hasonló megállapodás), Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés, továbbá az értékpapírban, gazdasági társulásban, árutőzsdei ügyletben, csereügyletben, illetve Biztosítási vagy Járadékbiztosítási Szerződésben fennálló bárminemű érdekeltség (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyletet vagy opciót is). A Pénzügyi Eszköz fogalma nem tartalmazza az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.
8. Meghatározott biztosító Társaság: olyan Jogalany, amely biztosítóként (vagy biztosító holdingtársaságaként) Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződést vagy Járadékbiztosítási Szerződést bocsát ki vagy ilyen szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel tartozik.
B. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
1. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az a Pénzügyi Intézmény, amely:
a) Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank, kivéve azon kifizetések tekintetében, amelyek alapját a Meghatározott biztosító Társaságok, a Letétkezelő Intézmények, illetve a Betéti Intézmények által folytatott kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből származó kötelezettség képezi;
b) Széles Részvételű Nyugdíjalap; Szűk Részvételű Nyugdíjalap; Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank nyugdíjalapja; vagy Minősített hitelkártya-kibocsátó;
c) minden egyéb Jogalany, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a B/1. a)–b) pontokban ismertetett Jogalanyokhoz hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint amely szerepel a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményeknek e törvény 43/G. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott adóhatósági közleményben, illetve a 2011/16/EU irányelv 7a. cikke alapján az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékben;
d) Nem Jelentő Kollektív Befektetési Eszköz; vagy
e)217 vagyonkezelői alap, ha annak kezelője olyan Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, amely az e melléklet I. pontja alapján jelentendő minden adatot bejelent, az alap valamennyi Jelentendő Számlája tekintetében.
2.218 Kormányzati Jogalany: Magyarország Kormánya, Magyarország bármely politikai alegysége (amely magába foglalja az államot, vármegyét vagy önkormányzatot), vagy Magyarország, illetve az előzőek közül egynek vagy többnek a teljes tulajdonában levő ügynökséget vagy szervet (ezek mindegyike egy Magyar Kormányzati Jogalany) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv. Ez a kategória Magyarország szerves részeit, ellenőrzött jogalanyait és politikai alegységeit foglalja magában.
a)219 Magyarország szerves része minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda alap, szerv vagy más testület – megnevezésétől függetlenül –, amely Magyarország kormányzó hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját vagy Magyarország más számláin kell jóváírni, és az nem tartalmazhat olyan részt, amely bármely magánszemély hasznára száll át. Nem minősül Magyarország szerves részének az a természetes személy, aki független állami minőségben hivatalnokként vagy ügyintézőként, mint magánszemély jár el.
b) Ellenőrzött Jogalany: olyan Jogalany, amely formailag Magyarországtól elkülönül, vagy külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy:
ba) egy vagy több Kormányzati Jogalany teljes tulajdonában és irányítása alatt áll, akár közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött Jogalanyon keresztül;
bb) nettó bevételét a saját számláján, illetve egy vagy több Magyar Kormányzati Jogalany számláján írják jóvá, és az nem tartalmazhat olyan bevételrészt, amely bármely magánszemély hasznára száll át; továbbá
bc) megszűnése esetén a vagyona egy vagy több Kormányzati Jogalanyra száll át.
c) A bevétel akkor nem száll át magánszemély hasznára, ha az adott személy kormányzati program célzott kedvezményezettje, és a programra a közjólét érdekében, a közszolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához kapcsolódnak. Ha a bevétel valamely Magyar Kormányzati Jogalany kereskedelmi jellegű tevékenységének – például pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi banki tevékenység – eredményeként keletkezett, akkor azt magánszemély hasznára átszállt bevételnek kell tekinteni.
3. Nemzetközi Szervezet: bármely Nemzetközi Szervezet vagy annak kizárólagos tulajdonában álló ügynökség vagy szerv. Ide tartoznak azok a kormányközi szervezetek (beleértve a nemzetek feletti szervezetet is), amelyet
a) elsősorban kormányok alkotnak;
b) amelyeknek székhely-megállapodása van hatályban Magyarországgal; és
c) amelyek bevétele nem száll át magánszemély hasznára.
4. Központi Bank: az az intézmény, amely – Magyarország Kormányát kivéve – törvény vagy kormányrendelet alapján fizetőeszközként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi Banknak részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül Magyarország Kormányától, függetlenül attól, hogy az részben vagy egészben Magyarország tulajdonában áll-e.
5. Széles Részvételű Nyugdíjalap: olyan Magyarországon létrehozott alap, amely öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást, haláleseti juttatásokat vagy ezek kombinációját biztosítja jelenlegi vagy volt munkavállalók (vagy a munkavállalók által kijelölt magánszemélyek) mint kedvezményezettek számára e munkavállalók által a munkáltatójuknak nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően, feltéve, hogy az alap:
a) nem rendelkezik olyan kedvezményezettel, aki egyedül jogosult az alap vagyonának több mint 5%-ára;
b) állami szabályozás hatálya alá tartozik és Magyarországon évente adatot szolgáltat az alap tagjairól az illetékes nyugdíj-felülvizsgálati hatóságoknak, valamint az állami adóhatóságnak; továbbá
c) az alábbi követelmények közül legalább egynek megfelel:
ca) az alap mentesül a befektetésből származó jövedelem utáni adózás alól, vagy az ilyen jövedelemre az előtakarékossági vagy egyéb nyugdíjrendszeri minősítéséből adódóan halasztott vagy csökkentett kulcsú adózás vonatkozik;
cb) az alapba érkező járulékbefizetések legalább 50%-a [a B/5–7. pontokban említett más rendszerekbe való befizetések vagy a C/17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével] a munkáltatói hozzájárulásból származik;
cc) az alapból történő kifizetések vagy kivonások csak a nyugdíjazással, fogyatékossággal vagy halálesettel kapcsolatos bizonyos események bekövetkezése esetén engedélyezettek [kivéve a B/5–7. pontokban említett más nyugdíjalapokba teljesített vagy a C/17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákra való átvitelekkel kapcsolatos kifizetéseket], vagy az ilyen események bekövetkezése előtt végrehajtott kifizetésekre, illetve kivonásokra jogkövetkezmények vonatkoznak;
cd)220 az alapba történő munkavállalói járulékbefizetés (egyes pótlólagos járulékbefizetések kivételével) a munkavállaló által megszerzett jövedelem függvényében korlátozott vagy évente nem haladja meg az 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, a VII/C. pontban meghatározott számlaösszesítési és deviza-átváltási szabályok alkalmazásával.
6. Korlátozott Részvételű Nyugdíjalap: olyan Magyarországon létrehozott alap, amely öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatást biztosít jelenlegi vagy volt munkavállalók (vagy a munkavállalók által kijelölt magánszemélyek) mint kedvezményezettek számára, e munkavállalók által a munkáltatójuknak nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően, feltéve, hogy:
a) az alapnak kevesebb, mint 50 tagja van;
b) az alapot egy vagy több olyan munkáltató támogatja, amely nem Befektetési Jogalany vagy Passzív Nem Pénzügyi Jogalany;
c) az alapba történő munkavállalói és munkáltatói járulékbefizetések (a C/17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkavállaló által megszerzett jövedelem és ellentételezés függvényében külön-külön korlátozottak;
d) az alap azon résztvevői, amelyek Magyarországon nem belföldi illetőségűek az alap eszközeiből legfeljebb 20%-ra jogosultak; és
e) az alap állami szabályozás hatálya alá tartozik és Magyarországon évente adatot szolgáltat az alap tagjairól az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek, valamint az állami adóhatóságnak.
7. Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank nyugdíjalapja: Magyarországon azzal a céllal létrehozott alap, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek vagy résztvevők számára, akik e jogalanyok vagy szervezetek jelenlegi vagy korábbi munkavállalói – vagy ilyen munkavállalók által kijelölt személyek –, illetve nem jelenlegi vagy korábbi munkavállalók ugyan, de a számukra biztosított ellátások az e kedvezményezettek vagy résztvevők által a Magyar Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank számára nyújtott személyes szolgáltatások ellentételezésére szolgálnak.
8. Minősített Hitelkártya-kibocsátó: olyan Magyar Pénzügyi Intézmény, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
a) azért minősül Pénzügyi Intézménynek, mert kizárólag úgy fogad betéteket, hogy ha az ügyfél a kártya esedékes egyenlegét túllépő befizetést hajt végre, a túlfizetés azonnali visszatérítésére nem kerül sor; és
b) 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikát és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel
ba) megelőzhető az ügyfelek 50 000 USD-t meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeggel történő túlfizetése,
bb) biztosítható, hogy az említett összeget meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget, minden esetben alkalmazva a VII/C. pontban meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegek figyelmen kívül hagyásával, csak az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket kell figyelembe venni.
9. Nem Jelentő Kollektív Befektetési Eszköz: olyan kollektív befektetési eszközként szabályozott Magyar Befektetési Jogalany, ahol a befektetési eszközben fennálló minden érdekeltség olyan magánszemélyek vagy Jogalanyok birtokában van, vagy mások olyan magánszemélyek vagy Jogalanyok révén tartják az érdekeltséget a befektetési eszközben, akik vagy amelyek Nem Jelentendő Személyek; ide nem értve a Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyek ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalanyokat.
C. Pénzügyi Számla
1. Pénzügyi Számla: olyan Pénzügyi Intézménynél vezetett számla, amely Betéti Számlából, Letétkezelői Számlából, valamint az a)–c) pontban felsoroltakból áll:
a) Befektetési Jogalany esetén a Magyar Pénzügyi Intézményben fennálló Tőkerészesedés vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszköz. A Pénzügyi Számla ebben az esetben nem tartalmazhat olyan Befektetési Jogalanyban fennálló Tőkerészesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközt, amely azért minősül Befektetési Jogalanynak, mert más Pénzügyi Intézménynél az ügyfél nevében elhelyezett Pénzügyi Eszközökkel kapcsolatos beruházási, kezelési és ügyintézési műveletek céljából
aa) befektetési tanácsadói szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából, vagy
ab) portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából;
b) a C/1. a) pontban említetteken kívüli Pénzügyi Intézmény esetében az abban fennálló Tőkerészesedés vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszköz, ha az adott eszköztípus alkalmazásának célja az e törvény 43/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség kikerülése;
c) a Pénzügyi Intézmény által magánszeméllyel kötött Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés – a nem befektetéshez kötött, nem átruházható azonnali életjáradék-szerződések kivételével –, amely Kizárt Pénzügyi Számlára folyósított öregségi nyugdíj- vagy rokkantsági jogosultság készpénzre váltására szolgál.
A Pénzügyi Számla fogalma nem terjed ki a Kizárt Pénzügyi Számlára.
2. Betéti Számla: Pénzügyi Intézmény által szokásos banki vagy egyéb hasonló tevékenysége keretében vezetett olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, illetve olyan számla, amit betéti igazolás, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen hasonló instrumentum igazol. Betéti Számlának minősül az a számla is, amelyet biztosító társaság valamely összeget garantáló befektetési szerződés vagy egyéb hasonló, kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart fenn az ügyfél számára.
3. Letétkezelői Számla: olyan számla (a Biztosítási Szerződés és Járadékbiztosítási Szerződés kivételével), amelyet olyan személy érdekében tartanak fenn, aki vagy amely befektetési vagy egyéb céllal birtokol egy Pénzügyi Eszközt.
4. Tőkerészesedés: Magyar Pénzügyi Intézménynek minősülő gazdasági társulás esetében a gazdasági társulásban fennálló tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi Intézménynek minősülő vagyonkezelői alap esetében a Tőkerészesedés tulajdonosának kell tekinteni az alap teljes vagy részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy bármely más természetes személyt, aki az alap felett a tényleges ellenőrzést gyakorolja. A Jelentendő Személy abban az esetben minősül vagyonkezelői alap kedvezményezettjének, ha közvetlen vagy közvetett úton (többek között meghatalmazotton keresztüli) juttatást kap vagy kaphat az alaptól.
5. Biztosítási Szerződés: olyan Járadékbiztosítási Szerződésen kívüli szerződés, amely alapján a kibocsátó a halálesettel, betegséggel vagy balesettel összefüggő, illetve felelősségi vagy vagyoni kockázattal járó biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási összeget fizet.
6. Járadékbiztosítási Szerződés: olyan szerződés, amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy kifizetéseket teljesít egy vagy több magánszemély várható élettartama alapján részben vagy egészben meghatározott időtartam alatt. Ide tartozik az a tagállam, más állam vagy más joghatósággal rendelkező terület joga, szabályozása vagy gyakorlata szerint kibocsátott Járadékbiztosítási Szerződés is, amely alapján a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során kifizetéseket teljesít.
7. Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés: olyan Biztosítási Szerződés (a két biztosító között megkötött, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Visszavásárlási Értékkel rendelkezik.
8. Visszavásárlási Érték: a következő két érték közül a magasabb:
a) az az összeg, amelyre a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás árának vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül számítva), illetve
b) az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-tulajdonos a Biztosítási Szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet. Az előzőektől függetlenül a Visszavásárlási Érték nem tartalmazza a következő, a Biztosítási Szerződés keretén belül kifizetendő összegeket:
ba) a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő összeg;
bb) a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosított kockázat bekövetkezéséből fakadó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás;
bc) a Biztosítási Szerződés (befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (levonva a biztosítási díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), amire a kötvény felmondása vagy megszüntetése miatt, a kockázati kitettségnek a biztosítási szerződés időtartama során bekövetkező csökkenése miatt, illetve a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb hasonló hibák miatt került sor;
bd) a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori nyereségkifizetés kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási Szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján kizárólag a C/8. pont b) alpontjában meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy
be) biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási Szerződéshez kapcsolódóan, amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő, feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét összege nem haladja meg a szerződés értelmében fizetendő következő éves díjat.
9. Meglévő Pénzügyi Számla:
a)221 a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján már meglévő Pénzügyi Számla;
b) bármely Számlatulajdonos bármely Pénzügyi Számlája, a számlanyitás dátumától függetlenül, feltéve, ha:
ba) a Számlatulajdonosnak ugyanannál a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél (vagy a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény magyarországi Kapcsolt Jogalanyánál) már van olyan Pénzügyi Számlája, amely a C/9. pont a) alpontja alapján Meglévő Számlának minősül;
bb) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (illetve a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény magyarországi Kapcsolt Jogalanya) mind a VII/A. pontban meghatározott adatszerzési követelmények teljesítése szempontjából, mind a Pénzügyi Számla egyenlegének vagy értékének a számla-küszöbérték alkalmazása céljából történő meghatározása szempontjából egyetlen Pénzügyi Számlaként kezeli mindkét fent említett Pénzügyi Számlát és a Számlatulajdonos valamennyi, a b) pont értelmében Meglévő Számlának minősülő Pénzügyi Számláját;
bc) olyan Pénzügyi Számla esetében, amelyre vonatkozóan el kell végezni a pénzmosás elleni fellépés vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárásokat, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a C/9. pont a) alpontja szerinti Meglévő Számlára vonatkozóan elvégzett átvilágítási eljárások elvégzésével eleget tehet a pénzmosás elleni fellépés vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások követelményeinek; és
bd) a Pénzügyi Számla nyitása nem kívánja meg, hogy a Számlatulajdonos – az e melléklet alkalmazásában közlendő adatokon túl – új, kiegészítő vagy módosított ügyfél-információkat adjon meg.
10.222 Új Számla: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2016. január 1-jén vagy azt követően nyitott Pénzügyi Számla, amely a C/9. pont b) alpontja alapján nem minősül Meglévő Számlának. Azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés adóévének 1. napján vagy azt követően nyitott Pénzügyi Számla, amely a C/9. pont b) alpontja alapján nem minősül Meglévő Számlának.
11. Meglévő Egyéni Számla: olyan Meglévő Számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.
12. Új Egyéni Számla: olyan Új Számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.
13. Meglévő Jogalanyi Számla: olyan Meglévő Számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több Jogalany.
14.223 Alacsonyabb Értékű Számla: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő Meglévő Számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget.
15.224 Magas Értékű Számla: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azt követően bármely adóév utolsó napján, illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján vagy azt követően bármely adóév utolsó napján meghaladja az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget.
16. Új Jogalanyi Számla: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több Jogalany.
17. Kizárt Pénzügyi Számla: a következő Magyarországon vezetett számlák valamelyike:
a) olyan nyugdíjszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
aa) az egyéni öregséginyugdíj-számlákra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik, vagy olyan elismert vagy szabályozott nyugdíjrendszer része, amelynek célja nyugdíj, illetve egyéb ellátások biztosítása (ideértve a rokkantsági, az özvegyi, valamint az árvaellátást is);
ab) a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő, egyébként adókötelesek befizetések, melyek a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből levonhatók vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulcs alkalmazandó, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);
ac)225 a számlával összefüggésben a magyar állami adóhatóság felé adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn;
ad) a kifizetés feltétele a nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy haláleset, illetve az ilyen esemény bekövetkeztét megelőzően sorra kerülő kifizetés esetén jogkövetkezmény alkalmazandó; és
ae)
aea) az éves befizetés felső határa 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeg, vagy
aeb) a teljesíthető összes befizetés felső határa 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeg, minden esetben alkalmazva az e melléklet VII/C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.
A Pénzügyi Számla abban az esetben is megfelel a C/17/a) pont ae) alpontjában meghatározott követelményeknek, ha arra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C/17/a) vagy b) pontjának követelményeit teljesítő Pénzügyi Számláról, illetve egy vagy több, a B/5–7. pontban foglaltakat teljesítő nyugdíjalapból;
b) olyan számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
ba) a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú befektetési eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, és szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek vele, vagy a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú megtakarítási eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik;
bb) a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára érkező adóköteles befizetések, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulcs alkalmazandó, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);
bc) a kifizetések feltétele a befektetési vagy megtakarítási számla céljához (például oktatási vagy egészségügyi juttatások nyújtásához) kapcsolódóan meghatározott feltételek teljesülése, illetve az e feltételek teljesülését megelőzően történő kifizetés esetén jogkövetkezmény alkalmazandó; és
bd) az éves befizetések felső határa 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeg, minden esetben alkalmazva az e melléklet VII/C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.
A Pénzügyi Számla abban az esetben is megfelel a C/17/b) pont bd) alpontjában meghatározott követelményeknek, ha arra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C/17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi Számláról, illetve egy vagy több, a B/5–7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;
c) olyan életbiztosítási szerződés, amelynek fedezeti időszaka a biztosított magánszemély 90. életévének betöltése előtt véget ér, feltéve, hogy a szerződés megfelel az alábbi követelményeknek:
ca) az idő múlásával nem csökkenő, rendszeres biztosítási díj legalább évente fizetendő a szerződés fennállása alatt vagy addig, amíg a biztosított be nem tölti a 90. életévét. E két időtartam közül a rövidebbet kell figyelembe venni;
cb) a szerződésnek nincs olyan szerződési értéke, amelyhez a szerződés megszüntetése nélkül egy személy hozzáférhet (kivét, vagy hitel útján vagy más módon);
cc) a szerződés felmondása vagy megszüntetése esetén fizetendő összeg (kivéve a halálesethez kapcsolódó ellátást) nem haladhatja meg a szerződés alapján fizetett biztosítási díjak összegét, levonva abból a szerződés fennállásának időszakára vagy időszakaira számított, elhalálozással, betegséggel és egyéb kiadásokkal kapcsolatos költségek összegét (függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), valamint a szerződés felmondása vagy megszüntetése előtt kifizetett összeget; és
cd) a szerződés átruházása esetén ahhoz az új tulajdonos nem ellenszolgáltatás fejében jutott hozzá;
d) kizárólag hagyatékhoz kapcsolódó számla, ha a számlával kapcsolatos dokumentáció tartalmazza az elhunyt végrendeletének vagy a haláleset tényét igazoló bármely hivatalos dokumentum másolatát;
e) a következők közül bármelyikkel összefüggésben létrehozott számla:
ea) bírósági végzés vagy ítélet, továbbá hatósági döntés;
eb) ingatlan vagy személyes vagyontárgy értékesítése, cseréje vagy bérbeadása, feltéve, ha a számla megfelel az alábbi követelményeknek:
eba)226 a számlára kizárólag a következők kerülnek: az ügylethez közvetlenül kapcsolódó kötelezettség teljesítéséhez szükséges foglaló, előleg vagy letét, vagy hasonló befizetés, illetve olyan Pénzügyi Eszköz, amelyet az ingatlan vagy személyes vagyontárgy értékesítéséhez, cseréjéhez vagy bérbeadásához kapcsolódóan helyeznek a számlára,
ebb)227 a számlát kizárólag azért hozták létre és arra használják, hogy biztosítsa a vásárlónak az ingatlan vagy személyes vagyontárgy vételárának kifizetéséhez kapcsolódó kötelezettsége teljesítését, az eladó bármely függő kötelezettségének kifizetését, vagy a bérleti szerződésnek megfelelően a bérelt ingatlanhoz vagy vagyontárgyhoz kapcsolódó bármely kárból eredő kártérítési kötelezettségnek a bérbeadó vagy a bérlő általi teljesítését,
ebc)228 a számlán lévő eszközöket (ideértve az azokból származó jövedelmet is) a vevő, az eladó, a bérbeadó vagy a bérlő javára fizetik ki vagy más módon írják jóvá (ideértve az említett személyek kötelezettségeinek teljesítését is), az ingatlan vagy személyes vagyontárgy eladása, cseréje, a bérleti szerződés felmondása vagy megszűnése időpontjában,
ebd) a számla nem Pénzügyi Eszköz eladásával vagy cseréjével összefüggésben létrehozott tőkeáttételes kereskedési számla vagy hasonló számla, és
ebe) a számla nem kapcsolódik a C/17/f) alpontjában meghatározott számlához;
ec) az ingatlan jelzálog-hitelt nyújtó Pénzügyi Intézmény kizárólagos kötelezettsége, hogy a törlesztő részlet egy részét tartalékolja az ingatlanhoz kapcsolódó adók vagy biztosítás összegének későbbi időpontban történő megfizetésének céljából;
ed) a Pénzügyi Intézmény arra vonatkozó kizárólagos kötelezettsége, hogy megkönnyítse az adók egy későbbi időpontban való megfizetését;
f) olyan Betéti Számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
fa) a számlát kizárólag azért nyitották, mert az ügyfél a hitelkártya vagy más rulírozó hitellehetőség esedékes egyenlegét meghaladó összegben teljesítette befizetési kötelezettségét, és a különbözet részére történő visszatérítésére egy későbbi időpontban kerül sor; és
fb) a Pénzügyi Intézmény 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikát és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget meghaladó túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy az említett összeget meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget. Az e melléklet VII/C. pontjában meghatározott devizaátváltási szabályokat ebben az esetben is alkalmazni kell. A túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket figyelmen kívül hagyásával csak az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket kell figyelembe venni;
g) minden egyéb olyan számla, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a C/17/a)–f) alpontjaiban ismertetett számlákhoz hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint amely szerepel e törvény 43/G. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adóhatósági közleményben, továbbá a 2011/16/EU irányelv 7a. cikke alapján az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékben.
D. Jelentendő Pénzügyi Számla
1. Jelentendő Pénzügyi Számla: olyan Pénzügyi Számla, amelyet a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény vezet, és tulajdonosa egy vagy több Jelentendő Személy, vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal Jelentendő Személy is, feltéve, hogy a számla e melléklet II–VII. pontjában meghatározott átvilágítási eljárások eredményeként Jelentendő Pénzügyi Számlának minősül.
2. Jelentendő Személy: olyan, tagállamban vagy más államban illetőséggel bíró személy, aki vagy amely nem minősül az alábbiaknak:
a) olyan vállalat, amely részvényeivel egy vagy több szabályozott értékpapír-piacon rendszeresen kereskednek;
b) olyan vállalat, amely az a) pontban meghatározott vállalat Kapcsolt Jogalanya;
c) Kormányzati Jogalany;
d) Nemzetközi Szervezet;
e) Központi Bank; továbbá
f) Pénzügyi Intézmény.
3.229 Tagállami vagy más állambeli személy: az a személy vagy Jogalany, aki vagy amely más tagállam vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Jogalanyt (például gazdasági társaságot, polgári jogi társasági szerződést vagy hasonló jogi megállapodást), amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni.
4. Résztvevő joghatóság: Magyarország vonatkozásában:
a)230 egy más tagállam;
b)231 más állam, vagy joghatósággal rendelkező terület,
ba) amellyel Magyarországnak olyan hatályos megállapodása van, amely alapján a joghatósággal rendelkező terület közli az e melléklet I. pontjában meghatározott adatokat, és
bb) amely szerepel Magyarország által közzétett és az Európai Bizottsággal közölt jegyzékben;
c) bármely más joghatósággal rendelkező terület,
ca) amellyel az Európai Uniónak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében az említett joghatósággal rendelkező terület közli az e melléklet I. pontjában meghatározott adatokat, és
cb) amely szerepel az Európai Bizottság által közzétett jegyzékben.
5.232 Ellenőrzést gyakorló személy: olyan természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy Jogalany felett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében ez a fogalom a vagyonrendelőt, a vagyonkezelőt, a védnököt (ha van ilyen), a kedvezményezettet vagy a kedvezményezettek csoportját, illetve bármely más természetes személyt jelent, aki vagy amely a vagyon felett tényleges ellenőrzést gyakorol. A fentiektől eltérő jogi forma esetén Ellenőrzést gyakorló személynek az egyenértékű vagy hasonló felelősségi körbe tartozó személyek minősülnek. Az Ellenőrzést gyakorló személy fogalmát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaival összhangban kell értelmezni.
6. Nem Pénzügyi Jogalany: olyan Jogalany, amely nem Pénzügyi Intézmény.
7. Passzív Nem Pénzügyi Jogalany:
a) olyan Nem Pénzügyi Jogalany, amely nem Aktív Nem Pénzügyi Jogalany; vagy
b) olyan, az A/6. b) pontban meghatározott Befektetési Jogalany, amely nem valamely Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye.
8. Aktív Nem Pénzügyi Jogalany: minden olyan Nem Pénzügyi Jogalany, amely teljesíti a következő feltételek valamelyikét:
a) az előző adóévben bruttó jövedelmének kevesebb mint 50%-a volt passzív jövedelem, és az előző adóévben a Nem Pénzügyi Jogalany eszközeinek kevesebb mint 50%-a állt olyan eszközökből, amelyekből passzív bevétel származott, vagy passzív bevétel szerzés céljából tartották őket;
b) részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon, vagy olyan Jogalany Kapcsolt Jogalanya, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon;
c) Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet, Központi Bank vagy olyan Jogalany, amely teljes egészében az említett egy vagy több Szervezet/Jogalany tulajdonában van;
d) tevékenysége egy vagy több olyan leányvállalat jegyzett tőkéjének (részben vagy egészben történő) birtoklásához vagy az ezek számára biztosított finanszírozáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz köthető, amelyek a Pénzügyi Intézmények tevékenységétől eltérő üzleti tevékenységet folytatnak, azzal, hogy a Jogalany nem tekinthető Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak abban az esetben, ha a Jogalany befektetési alapként vagy ilyen elnevezéssel működik, ideértve a magántőke-alapot, a kockázati tőke-alapot, a hitelből történő kivásárlásra szakosodott alapot vagy bármely olyan befektetési eszközt, amelynek célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és így ezekben a vállalatokban – befektetési céllal – tőkeeszközök formájában részesedéssel rendelkezzen;
e) jelenleg nem végez és korábban sem végzett tevékenységet, de a Pénzügyi Intézményekétől eltérő tevékenység finanszírozása céljából tőkét fektet be eszközökbe, feltéve, hogy alapítását követő 24 hónap elteltével már nem teljesíti ezt a feltételt;
f) az adóévet megelőző öt évben nem volt Pénzügyi Intézmény és eszközeinek felszámolása vagy tevékenységének átszervezése a Pénzügyi Intézményekétől eltérő tevékenység folytatása vagy újraindítása érdekében folyamatban van;
g) elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat nem Pénzügyi Intézménynek minősülő Kapcsolt Jogalanyokkal vagy azok javára, feltéve, hogy az említett Kapcsolt Jogalanyok csoportja elsősorban a Pénzügyi Intézmények tevékenységétől eltérő tevékenységet folytat; vagy
h) az alábbi követelmények mindegyikének megfelel:
ha) az e szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sport- vagy oktatási céllal hozták létre és működtetik, vagy az illetősége szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hozták létre és ott működtetik, és szakmai szervezet, ipari egyesület, kereskedelmi kamara, munkavállalói szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, polgári szervezet vagy kizárólag a társadalmi jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;
hb) az illetősége szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban mentes a jövedelemadó alól;
hc) nincs olyan részvényese vagy tagja, akinek vagy amelynek a Jogalany jövedelmében vagy az eszközeiben tulajdonosi vagy kedvezményezetti érdekeltsége van;
hd) az illetősége szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hatályos jogszabály vagy a létesítő okirata nem teszi lehetővé, hogy jövedelmét vagy eszközét magánszemélynek vagy nem jótékonysági Jogalanynak juttassa vagy annak javára fordítsa, kivéve, ha erre az általa folytatott jótékonysági tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett ésszerű ellentételezésként, vagy az általa beszerzett ingatlan valós piaci értékének megfelelő kifizetésként kerül sor; és
he) az illetősége szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hatályos jogszabály vagy a létesítő okirata előírja, hogy felszámolása vagy megszüntetése esetén teljes eszközállománya egy Kormányzati Jogalanyt vagy más nonprofit szervezetet, vagy az illetősége szerinti tagállam, más állam vagy az illetősége szerinti más joghatóság kormányát vagy annak bármely közigazgatási alegységét illeti meg.
E. Vegyes rendelkezések
1. Számlatulajdonos: az a személy, akit vagy amelyet a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az általa vezetett Pénzügyi Számla tulajdonosaként tart nyilván vagy azonosított. E melléklet alkalmazásában nem Számlatulajdonos az a személy, aki vagy amely nem Pénzügyi Intézmény, és aki vagy amely képviselőként, hivatalos gyámként, gondnokként, meghatalmazottként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként vagy közvetítőként egy másik személy javára vagy részére Pénzügyi Számlát tart fenn; ebben az esetben a másik személyt kell a számla tulajdonosának tekinteni. Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetében a Számlatulajdonos az a személy, aki vagy amely a visszavásárlási összegre, vagy a szerződés kedvezményezettjének megváltoztatására jogosult. Ilyen jogosult hiányában, az a személy minősül Számlatulajdonosnak, akit vagy amelyet a szerződésben szerződő félként neveztek meg, vagy aki/amely a szerződés alapján a kifizetés összegére jogosult. A Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés lejártakor a kifizetés összegére jogosult valamennyi személy Számlatulajdonosnak minősül.
2. Pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény azon átvilágítási eljárásai, amelyeket a rá vonatkozó, a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások vagy hasonló eljárások alapján végez.
3. Jogalany: jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány).
4. Kapcsolt Jogalany:
a) a Jogalany egy másik Jogalany ellenőrzése alatt áll;
b) két Jogalany közös ellenőrzés alatt áll; vagy
c) két Jogalany az A/6. pont b) alpontjában meghatározott Befektetési Jogalanynak minősül, közös vezetéssel rendelkezik és a közös vezetés eleget tesz a két Befektetési Jogalany átvilágítási kötelezettségeinek. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Jogalanyban gyakorolt szavazati jogoknak és a szervezet értékének több mint 50%-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés.
5. Adóazonosító szám: a Jelentendő Személy azonosítására szolgáló szám (ilyen hiányában annak funkcionális megfelelője).
6. Okirati bizonyíték:
a) a tagállam, más állam vagy egyéb joghatóság erre felhatalmazott kormányzati szerve (különösen kormány vagy ennek hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított illetőségigazolás
b) magánszemély esetében az erre felhatalmazott kormányzati szerv (különösen kormány vagy ennek hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított érvényes azonosító okmány, amely tartalmazza a magánszemély nevét és jellemzően azonosítási célokat szolgál;
c) Jogalany esetében az erre felhatalmazott kormányzati szerv (különösen kormány vagy ennek hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított közokirat, amely tartalmazza a Jogalany nevét és a nyilatkozata szerinti illetőség tagállamában, más államban vagy joghatóság területén levő székhelyének a címét, vagy a Jogalany bejegyezése, illetve alapítása szerinti tagállamnak, más államnak vagy joghatóságnak a megnevezését;
d) auditált pénzügyi kimutatás, harmadik személy által készített hiteljelentés, csődnyilvántartást igazoló okirat vagy értékpapír-szabályozói jelentés.
Meglévő Jogalanyi Számla esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény okirati bizonyítékként használhat fel a nyilvántartásaiban szereplő, a Számlatulajdonosra vonatkozó minden olyan minősítést, amelyet egységes ágazati osztályozási rendszer alapján határoztak meg, és amelyet a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a szokásos üzleti gyakorlatával összhangban vett nyilvántartásba a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások céljából vagy más, jogszabályban meghatározott (adóügyi céloktól eltérő) célból, továbbá amelyet a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény azt megelőzően alkalmazott, hogy a Pénzügyi Számlát Meglévő Számlának minősítette, feltéve, hogy a minősítés megalapozatlanságáról nincs tudomása, vagy azt alappal nem feltételezi. Az egységes ágazati osztályozási rendszer ebben az összefüggésben olyan osztályozási rendszert jelent, amellyel a vállalatokat adóügyi céloktól eltérő egyéb célból üzlettípus szerint sorolják be.

2. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez233

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos kiegészítő adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok

1. A körülmények megváltozása

A körülmények megváltozása minden olyan változás, amelynek következtében egy adott személy minősítését érintő új információ merül fel, vagy amely bármely más módon ellentmondást eredményez egy adott személy minősítésével kapcsolatban. A körülmények megváltozásának tekintendő továbbá a Számlatulajdonos számlájával kapcsolatos új vagy megváltozott információ (többek között a Számlatulajdonos személyében bekövetkezett változás), illetve a vizsgált számlához kapcsolódó új vagy megváltozott információ (alkalmazva az 1. melléklet VII/C. 1–3. pontjában meghatározott számlaösszesítési szabályokat), ha az új vagy megváltozott információ befolyásolja a Számlatulajdonos minősítését.

Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet III/B/1. pontjában meghatározott, a lakcím vagy a székhely, illetve a telephely címére irányuló vizsgálat eredményét vette alapul, és a körülmények olyan változása következett be, amelynek következtében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény tudomást szerez arról, vagy alappal feltételezi, hogy az eredeti Okirati bizonyíték (vagy más, azzal egyenértékű dokumentáció) hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adott adóév utolsó napjáig, vagy – ha az későbbi időpont – a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül beszerezi a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Okirati bizonyítékot a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének meghatározásához. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az említett határidőig nem tudja beszerezni a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Okirati bizonyítékot, akkor az 1. melléklet III/B/2–6. pontjában meghatározott elektronikus keresési eljárást kell alkalmaznia.

2. A Számlatulajdonos nyilatkozata Új Jogalanyi Számlák esetén

Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény kizárólag a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát veheti alapul.

3. A Pénzügyi Intézmény illetősége

Egy Pénzügyi Intézmény akkor tekintendő valamely tagállamban vagy más államban illetőséggel rendelkezőnek, ha az említett tagállam vagy más állam joghatósága alá tartozik (azaz kiterjednek rá az adott tagállam vagy más állam adatszolgáltatási előírásai). Ha egy Pénzügyi Intézmény adóügyi szempontból illetősséggel rendelkezik egy tagállamban vagy más államban, akkor annak a tagállamnak, vagy más államnak a joghatósága alá tartozik, így tagállami vagy más állami Pénzügyi Intézménynek tekintendő.

Ha egy vagyonkezelői alap Pénzügyi Intézménynek minősül (függetlenül attól, hogy egy adott tagállamban vagy más államban adóügyi illetőséggel rendelkezik-e), úgy kell tekinteni, hogy a tagállam vagy más állam joghatósága alá tartozik, ha egy vagy több vagyonkezelője az adott tagállamban vagy más államban rendelkezik illetőséggel, kivéve, ha a vagyonkezelői alap az 1. és 2. melléklet alapján szolgáltatandó, a Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozó valamennyi adatot adóügyi illetősége alapján egy másik tagállamnak, vagy más államnak szolgáltatja.

Adóügyi illetőség hiányában (például mert adózási szempontból átláthatónak tekinthető vagy jövedelemadóval nem rendelkező joghatóság területén található), a vagyonkezelői alapnak nem minősülő Pénzügyi Intézmény akkor minősül egy tagállam vagy más állam joghatósága alá tartozónak, ha:

a) az említett tagállam vagy más állam jogszabályainak megfelelően alapították;

b) székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetés helyét) az említett tagállamban vagy más államban található; vagy

c) az említett tagállam vagy más állam pénzügyi felügyelete alá tartozik.

Ha a vagyonkezelői alapnak nem minősülő Pénzügyi Intézmény két vagy több tagállamban vagy más államban rendelkezik illetőséggel, akkor abban a tagállamban vagy más államban kell teljesítenie az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeit, ahol a Pénzügyi Számlát vezeti.

4. Számlavezetés

A számlát főszabályként az alábbiak szerinti Pénzügyi Intézmény vezeti:

a) Letétkezelői Számla esetében az a Pénzügyi Intézmény, amely a számlán lévő eszközök letéti őrzését végzi (ideértve azt az esetet is, amikor a Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos számára a megbízó nevén tart eszközöket).

b) Betéti Számla esetében az a Pénzügyi Intézmény, amely a számla tekintetében kifizetéseket teljesít (kivéve a Pénzügyi Intézmény megbízottját, függetlenül attól, hogy maga a megbízott Pénzügyi Intézmény-e).

c) Pénzügyi Intézményben fennálló Tőkerészesedés vagy Pénzügyi Intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – ha a részesedés vagy értékpapír Pénzügyi Számlának tekintendő – a Pénzügyi Intézmény.

d) Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetében az a Pénzügyi Intézmény, amely a szerződés alapján a kifizetéseket teljesíti.

5.234 Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősülő vagyonkezelői alap

Az adóügyi illetőséggel nem rendelkező Jogalanyt (különösen gazdasági társaságot, polgári jogi társasági szerződést vagy hasonló jogi megállapodást) az 1. melléklet VIII/D/3. pontja alapján a tényleges üzletvezetésének helye szerinti joghatóság területén illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában egy jogi személy vagy jogi megállapodás akkor tekintendő gazdasági társasághoz vagy polgári jogi társasági szerződéshez hasonlónak, ha egy tagállam vagy más állam adóügyi jogszabályainak értelmében az adott tagállamban vagy más államban nem tekintendő adóalanynak. A kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében azonban (tekintettel arra, hogy vagyonkezelői alapok esetében az Ellenőrzést gyakorló személy fogalma tágan értelmezhető) a Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősülő vagyonkezelői alapok nem tekinthetők hasonló jogi megállapodásnak.

6.235 A Jogalany székhelyének címe

Az 1. melléklet VIII/E/6. c) pontjában előírt követelmények egyike szerint egy Jogalany hivatalos dokumentációjának tartalmaznia kell vagy a Jogalany abban a tagállamban, más államban vagy joghatósággal rendelkező területen lévő székhelyének a címét, ahol a Jogalany nyilatkozata szerint adóügyi illetőséggel bír, vagy annak a tagállamnak, más államnak vagy joghatósággal rendelkező területnek a megnevezését, ahol a Jogalanyt bejegyezték vagy alapították. A Jogalany székhelyének címe általában az a hely, ahol a Jogalany tényleges üzletvezetésének a helye található. Nem tekinthető a Jogalany székhelyének annak a Pénzügyi Intézménynek a címe, amelynél a Jogalany számlát tart fenn, illetve a postafiók vagy a kizárólag levelezési célokat szolgáló cím, kivéve, ha ez a Jogalany által használt egyetlen cím, és a Jogalany létesítő okiratában a Jogalany bejegyzett címeként jelenik meg. Nem tekinthető végül a Jogalany székhelyének az olyan cím, amelyre vonatkozóan „postán maradó” megbízás van érvényben.

7.236 Az A/6. pont b) alpontjának alkalmazásában a Jogalany akkor áll egy másik Jogalany irányítása alatt, ha az irányító Jogalany akár közvetlenül, akár egy másik szolgáltatón keresztül az irányított Jogalany képviseletében az A/6. pont a) alpontjában meghatározott tevékenységet vagy műveletet végzi. A Jogalany nem irányítja a másik Jogalanyt, ha a Jogalany vagyonának kezelésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. Ha a Jogalany Pénzügyi Intézmények, Nem Pénzügyi Jogalanyok és magánszemélyek valamilyen csoportjának irányítása alatt áll, úgy kell tekinteni, hogy a Jogalany az A/6. pont a) alpontjában meghatározott Betéti Intézménynek, Letétkezelő Intézménynek, Meghatározott Biztosító Társaságnak vagy Befektetési Jogalanynak minősülő Jogalany irányítása alatt áll, ha az irányító Jogalanyok között van ilyen.

3. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez237

Országonkénti jelentés

I. A nyereségek, az adók és az üzleti tevékenységek adójogrendszerek szerinti áttekintése

i. A multinacionális vállalatcsoport neve
ii. A multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve
iii. A nyomtatvány kitöltésekor alkalmazott pénznem

1. Adójogrendszerenkénti bontásban (állam, illetve terület)

1.1. Bevétel:

1.1.1. Nem kapcsolt fél

1.1.2. Kapcsolt fél

1.1.3. Összesen

1.2. Adózás előtti eredmény

1.3. Megfizetett nyereségadó

1.4. Fizetendő nyereségadó – a folyó évre vonatkozóan

1.5. Jegyzett tőke

1.6. Eredménytartalék

1.7. Foglalkoztatottak száma

1.8. Készpénzen és készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközök

II. A multinacionális vállalatcsoport csoporttagjainak felsorolása adójogrendszerek szerinti bontásban

i. A multinacionális vállalatcsoport neve
ii. A multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve

1. Adójogrendszerenkénti bontásban (állam, illetve terület)

1.1. Az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagok

1.1.1. Az alapítás vagy cégbejegyzés helye szerinti állam, illetve terület (adójogrendszer), ha különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől

1.1.1.1. Fő üzleti tevékenység(ek)

1.1.1.1.1. Kutatásfejlesztés

1.1.1.1.2. Szellemi tulajdon birtoklása vagy kezelése

1.1.1.1.3. Beszerzés

1.1.1.1.4. Gyártás és termelés

1.1.1.1.5. Értékesítés, forgalmazás vagy disztribúció

1.1.1.1.6. Adminisztrációs, menedzsment- vagy támogató szolgáltatások

1.1.1.1.7. Szolgáltatásnyújtás Nem kapcsolt felek számára

1.1.1.1.8. Belső vállalati pénzügyek

1.1.1.1.9. Szabályozott pénzügyi szolgáltatások

1.1.1.1.10. Biztosítás

1.1.1.1.11. Tulajdoni részesedések vagy egyéb tőkeinstrumentumok birtoklása

1.1.1.1.12. Alvó vállalkozás

1.1.1.1.13. Egyéb (Az „Egyéb” rovat bejelölése esetén a »Kiegészítő információk« táblázatban kell ismertetni a csoporttag tevékenységének jellegét)

III. Kiegészítő információk

i. A multinacionális vállalatcsoport neve
ii. A multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve

4. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez238


ISMERTETŐJEGYEK

I. RÉSZ: A FŐ ELŐNY VIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ TESZT

1. Egy konstrukció kapcsán az A. kategóriába tartozó általános ismertetőjegyek, valamint a B. kategóriába és a C. kategória 1. pontjának b) alpontja i. alpontjába, c) alpontjába és d) alpontjába tartozó különös ismertetőjegyek csak akkor vizsgálandók, ha a konstrukció teljesíti a „fő előny vizsgálatára irányuló tesztet”.

2. A fő előny vizsgálatára irányuló teszt akkor minősül teljesítettnek, ha megállapítható, hogy a fő előny vagy a fő előnyök egyike, amelyre – minden releváns tényt és körülményt figyelembe véve – egy adott személy az adott konstrukció megvalósítása nyomán észszerűen számíthat, az adóelőny elérése.

3. A C. kategória 1. pontja szerinti ismertetőjegy összefüggésében, a C. kategória 1. pontjának b) alpontja i. alpontjában, c) alpontjában vagy d) alpontjában foglalt feltételek fennállása önmagában még nem vezethet annak megállapításához, hogy egy adott konstrukció átment a fő előny vizsgálatára irányuló teszten.

II. RÉSZ: ISMERTETŐJEGY KATEGÓRIÁK

A. A fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó általános ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében az érintett adózó vagy a konstrukció valamely résztvevője arra vonatkozó titoktartást vállal, hogy nem fedi fel más adótervezésben közreműködők vagy az adóhatóságok felé, hogy a konstrukció révén hogyan érhető el adóelőny.

2. Olyan konstrukció, amelynek keretében az adótervezésben közreműködő a konstrukció megvalósításáért díjazásra (vagy kamatra, a pénzügyi költségek és egyéb díjak ellentételezésére) jogosult, és az említett díj a következő módon kerül meghatározásra:
a) a konstrukció révén elért adóelőny összege alapján; vagy
b) annak függvényében, hogy a konstrukció révén ténylegesen sikerül-e adóelőnyt elérni. Ezzel egyenértékűnek minősül az is, ha az adótervezésben közreműködő részben vagy egészben köteles visszafizetni a kapott díjat, akkor, ha a konstrukció révén várt adóelőnyt részben vagy egészben nem sikerül elérni.

3. Olyan konstrukció, amelynek keretében jelentős mértékben szabványosított dokumentumokat és/vagy struktúrát használnak, és amely egynél több érintett adózó részére áll rendelkezésre anélkül, hogy azt a végrehajtáshoz érdemben személyre kellene szabni.

B. A fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében a konstrukció egy adott résztvevője fiktív lépéseket tesz, nevezetesen felvásárol egy veszteséges vállalatot, felhagy e vállalat fő tevékenységével, és a veszteséget arra használja fel, hogy csökkentse adókötelezettségét, például úgy, hogy az említett veszteségeket egy másik adójogrendszerbe viszi át, vagy felgyorsítja az említett veszteségek felhasználását.

2. Olyan konstrukció, amelynek eredményeként a jövedelmet vagyonná, ajándékká vagy más, alacsonyabb adókulcs alá eső vagy adómentességet élvező bevételkategóriává alakítják.

3. Olyan konstrukció, amelynek keretében pénzeszközök körbeáramoltatását eredményező körkörös ügyleteket bonyolítanak le, többek között olyan közbeiktatott szervezetek részvételével, amelyeknek nincs elsődleges kereskedelmi funkciójuk, vagy olyan tranzakciókra kerül sor, amelyek egymást ellentételezik vagy lenullázzák, vagy amelyek ehhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.

C. Határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében két vagy több kapcsolt vállalkozás között határokon átnyúló, levonható kifizetésre kerül sor, és legalább az alábbi feltételek egyike teljesül:
a) a kifizetés címzettje egyetlen adójogrendszerben (államban, illetve területen) sem rendelkezik adóügyi illetőséggel;
b) a kifizetés címzettje ugyan rendelkezik adóügyi illetőséggel valamelyik adójogrendszerben (államban, illetve területen), de:
i. az adott adójogrendszerben nincs társasági adó kivetve, vagy a társasági adó mértéke nulla vagy közel nulla; vagy
ii. az adott adójogrendszer (állam, illetve terület) szerepel az Unión kívüli, nem együttműködő adójogrendszereket (államokat, illetve területeket) tartalmazó, a tagállamok által együttesen vagy az OECD keretében összeállított listán;
c) a kifizetés teljes adómentességet élvez abban az adójogrendszerben (államban, illetve területen), amelyben a címzettje adóügyi illetőséggel rendelkezik;
d) a kifizetés preferenciális adórendszer alá tartozik abban az adójogrendszerben (államban, illetve területen), amelyben a címzettje adóügyi illetőséggel rendelkezik;

2. Egy eszköz értékcsökkenéséhez kapcsolódóan több adójogrendszerben érvényesítenek levonást.

3. Ugyanazon jövedelem- vagy vagyonelemre több adójogrendszerben igényelnek kettős adóztatás alóli mentességet.

4. Olyan konstrukció, amelynek keretében eszközátruházásra kerül sor és lényegi eltérés van az adott eszközökért az érintett adójogrendszerekben fizetendőnek tekintett összegek között.

D. Az automatikus információcseréhez és a tényleges tulajdonoshoz kapcsolódó különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amely a Pénzügyi számlákra vonatkozó információk automatikus cseréjére vonatkozó uniós jogszabályokat vagy ezekkel egyenértékű nemzetközi megállapodásokat – köztük harmadik országokkal kötött ilyen megállapodásokat – végrehajtó jogszabályok szerinti adatszolgáltatási kötelezettség megsértését eredményezi, vagy amely kihasználja az ilyen jogszabályok vagy megállapodások hiányát. Az ilyen konstrukciók magukban foglalják legalább az alábbiakat:
a) olyan számla, termék vagy befektetés igénybevétele, amely nem minősül az e törvény 1. mellékletének VIII/C. pontja alapján Pénzügyi számlának vagy látszólag nem minősül annak, de amelynek jellemzői alapvetően hasonlítanak a Pénzügyi számlák jellemzőihez;
b) Pénzügyi számlák vagy eszközök olyan adójogrendszerekbe történő áthelyezése, vagy olyan adójogrendszerek igénybevétele, amelyekkel az érintett adózó illetősége szerinti állam nem rendelkezik hatályos nemzetközi megállapodással a pénzügyi számlainformációk illetékes hatóságok közötti automatikus cseréjére;
c) a jövedelem és a vagyon olyan termékekké vagy kifizetésekké való átsorolása, amelyek nem tartoznak az e törvény V/A. és V/B. fejezetében szabályozott pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjének hatálya alá;
d) az e törvény 1. mellékletének VIII/A/3. pontja szerinti Pénzügyi intézmény vagy az e törvény 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi számla vagy az abban, illetve azon található eszközök olyan Pénzügyi intézménybe vagy Pénzügyi számlába vagy eszközbe történő áthelyezése, illetve olyan Pénzügyi intézménnyé vagy Pénzügyi számlává vagy eszközzé történő átalakítása, amely nem tartozik az e törvény V/A. és V/B. fejezetében szabályozott Pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjének hatálya alá;
e) olyan jogi személyek, konstrukciók vagy struktúrák igénybevétele, amelyek megszüntetik, vagy az a céljuk, hogy megszüntessék az e törvény 1. mellékletének VIII/E/1. pontja szerinti egy vagy több Számlatulajdonosnak vagy az e törvény 1. mellékletének VIII/D/5. pontja szerinti Ellenőrzést gyakorló személynek a Pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjének keretében történő jelentését;
f) olyan konstrukciók, amelyek akadályozzák az átvilágítási eljárásokat vagy kiaknázzák azok gyenge pontjait, amelyeket a Pénzügyi intézmények arra használnak, hogy eleget tegyenek a Pénzügyi számlainformációkra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, ideértve az olyan adójogrendszerek igénybevételét is, amelyek szerepelnek a Pénzmosás Elleni Akciócsoport pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából kockázatosnak minősített országokról készített listáján, vagy az Unión kívüli, nem együttműködő adójogrendszereket (államokat, illetve területeket) tartalmazó, a tagállamok által együttesen vagy az OECD keretében összeállított listán.

2. Olyan konstrukció, amelynek jogi vagy tényleges tulajdonosi lánca nem átlátható, és amely olyan személyeket, jogi konstrukciókat vagy struktúrákat vesz igénybe:
a) amelyek nem folytatnak megfelelő személyzettel, felszereléssel, eszközökkel és helyiségekkel támogatott valós gazdasági tevékenységet; és
b) amelyeket az ilyen személyek, jogi konstrukciók vagy struktúrák által tartott eszközök tényleges tulajdonosai közül egynek vagy többnek az illetősége szerinti adójogrendszertől (államtól, illetve területtől) eltérő bármely más adójogrendszerben (államban, illetve területen) jegyeztek be, irányítanak, ellenőriznek, hoztak létre vagy ilyen adójogrendszerben (államban, illetve területen) bírnak adóügyi illetőséggel; és
c) amelyek esetében a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/849/EU irányelvben meghatározottak szerinti tényleges tulajdonosait azonosíthatatlanná tették.

E. A transzferárazással kapcsolatos különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében egyoldalú minimum mentesítési szabályok alkalmazására kerül sor.

2. Olyan konstrukció, amelynek keretében nehezen értékelhető immateriális javak átruházására kerül sor.

3. Olyan konstrukció, amelynek keretében feladatok és/vagy kockázatok és/vagy eszközök csoporton belüli, határokon átnyúló áthelyezésére kerül sor, amennyiben az áthelyezést követő hároméves időszakra az áthelyező fél vagy felek kamatfizetés és adózás előtti eredményének becsült éves összege nem éri el az adott áthelyező fél vagy felek kamatfizetés és adózás előtti éves eredményének arra az esetre becsült összege 50%-át, ha az áthelyezésre nem került volna sor.

5. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez239

A Platformüzemeltetőkkel kapcsolatos átvilágítási és adatszolgáltatási szabályok
I. FOGALMAK
E törvény II/A. fejezete, valamint az 5. melléklet alkalmazásában:
A. Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők
1. Platform: minden, a felhasználók számára hozzáférhető szoftver (honlapok és azok részei is) és alkalmazás (beleértve a mobilalkalmazásokat), amely lehetővé teszi az Értékesítők számára a többi felhasználóval történő kapcsolatfelvételt valamely Érintett tevékenység közvetlen vagy közvetett, a felhasználók számára történő elvégzése céljából. Idetartozik az Érintett tevékenység Ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen megoldás is.
A Platform kifejezés nem foglalja magában azt a szoftvert, amely az Érintett tevékenységben történő bármilyen további közreműködés nélkül kizárólag az alábbi tevékenységek valamelyikét teszi lehetővé:
a) az Érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelése;
b) az Érintett tevékenység felhasználók általi megjelenítése vagy hirdetése;
c) a felhasználók valamely Platformra történő átirányítása vagy áthelyezése.
2. Platformüzemeltető: az a Szervezet, amely az adott Platform vagy annak egy részének az Értékesítők rendelkezésére bocsátása céljából szerződést köt az Értékesítőkkel.
3. Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető: olyan Platformüzemeltető, amelynek a III/A.1–A.3. pontban meghatározott szabályokkal összhangban adatot kellene szolgáltatnia, de az állami adó- és vámhatóság számára előzetesen, majd évente hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a Platform teljes üzleti modellje olyan, hogy nem rendelkezik Jelentendő értékesítőkkel.
4. Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető: az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetők kivételével minden olyan Platformüzemeltető, amely az alábbi helyzetek valamelyikében van:
a) Magyarországon adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy, amennyiben az ilyen Platformüzemeltető egyik tagállamban sem rendelkezik adóügyi illetőséggel, megfelel bármely alábbi feltételnek:
i. Magyarország jogszabályainak megfelelően jegyezték be;
ii. az üzletvezetésének helye (ideértve a tényleges üzletvezetés helyét) Magyarországon található;
iii. állandó telephellyel rendelkezik Magyarországon, és nem Elismert nem uniós platformüzemeltető;
b) egyik tagállamban sem jegyezték be és nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, üzletvezetési hellyel vagy állandó telephellyel, de lehetővé teszi valamely Érintett tevékenységnek a Jelentendő értékesítő általi elvégzését, vagy valamely tagállamban található ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenység végzését, és nem Elismert nem uniós platformüzemeltető.
5. Elismert nem uniós platformüzemeltető: olyan Platformüzemeltető, amely által elérhetővé tett minden Érintett tevékenység egyúttal Elismert érintett tevékenység is, és amely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel, vagy ha az ilyen Platformüzemeltető nem valamely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel, megfelel bármely alábbi feltételnek:
a) Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) jogszabályainak megfelelően jegyezték be; vagy
b) az üzletvezetésének helye (ideértve a tényleges üzletvezetés helyét) valamely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) található.
6. Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület): olyan nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület), amely a nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) által közzétett jegyzékben adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozóként megjelölt valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodást kötött.
7. Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás: egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága és egy nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) közötti megállapodás, amely a III/B. pontban meghatározott információkkal egyenértékű információk automatikus cseréjét írja elő, ha ennek az egyenértékűséget az Európai Bizottság végrehajtási jogi aktussal megerősítette.
8. Érintett tevékenység: az Ellenérték fejében végzett alábbi tevékenység:
a) ingatlan bérbeadása, beleértve a lakó- és üzleti ingatlanokat, valamint minden egyéb ingatlant és parkolóhelyet;
b) Személyi szolgáltatás;
c) Áruk értékesítése;
d) közlekedési eszköz bérbeadása.
A Platformüzemeltető vagy a Platformüzemeltető kapcsolt Szervezete alkalmazottjaként eljáró Értékesítő által végzett tevékenység nem minősül Érintett tevékenységnek.
9. Elismert érintett tevékenység: minden Érintett tevékenység, amelyre kiterjed a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás alapján végzett automatikus információcsere.
10. Ellenérték: az Értékesítő számára az Érintett tevékenységgel összefüggésben kifizetett vagy jóváírt, bármilyen, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított díj, jutalék, illetve adó nélküli ellentételezés, amelynek összegét a Platformüzemeltető ismeri vagy észszerűen ismerheti.
11. Személyi szolgáltatás: önállóan vagy valamely Szervezet nevében eljáró egy vagy több személy által végzett, idő- vagy feladatalapú munka, amelyet valamely felhasználó kérésére végeznek el online, vagy – miután a Platformon keresztül lehetővé tették – személyesen.
B. Jelentendő értékesítők
1. Értékesítő: a Platform olyan – magánszemély vagy Szervezet – felhasználója, aki, vagy amely az Adatszolgáltatási időszak során bármely időpontban regisztrált a Platformon, és amely az Érintett tevékenységet végzi.
2. Aktív értékesítő: olyan Értékesítő, amely az Adatszolgáltatási időszakban Érintett tevékenységet végez, vagy amelynek az Adatszolgáltatási időszakban az Érintett tevékenységgel kapcsolatban Ellenértéket fizetnek ki vagy írnak jóvá.
3. Jelentendő értékesítő: a Nem jelentendő értékesítőn kívül bármely Aktív értékesítő, amely valamely tagállamban illetőséggel rendelkezik, vagy valamely tagállamban található ingatlant ad bérbe.
4. Nem Jelentendő értékesítő: olyan Értékesítő, amely
a) Közigazgatási szerv;
b) olyan Szervezet, amelynek részvényeivel szabályozott értékpapír-piacon rendszeresen kereskednek, vagy olyan Szervezet kapcsolt Szervezete, amelynek részvényeivel szabályozott értékpapír-piacon rendszeresen kereskednek;
c) olyan Szervezet, amelynek a Platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakban több mint 2000, Közvetített ingatlanra vonatkozó ingatlan-bérbeadás útján végzett Érintett tevékenységet tett lehetővé; vagy
d) részére a Platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakban kevesebb, mint 30, áruértékesítés útján végzett Érintett tevékenységet tett lehetővé, és ezek kifizetett vagy jóváírt Ellenértékének teljes összege nem haladta meg a 2000 EUR-t.
C. Egyéb fogalmak
1. Szervezet: jogi személy vagy jogi konstrukció, különösen a vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap vagy alapítvány. Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik Szervezet kapcsolt Szervezetének, ha az egyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll, vagy ha a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll.
E rendelkezés alkalmazásában az ellenőrzés magában foglalja a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a Szervezet értékének több mint 50%-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezést is. Közvetett részvétel esetén a másik Szervezet több mint 50%-os tulajdoni hányadával való rendelkezés követelményének teljesülését az egymást követő szinteken meglévő részesedések arányának szorzatával kell megállapítani. A szavazati jogok több mint 50%-ával rendelkező személy úgy tekintendő, mint amely a szavazati jogok 100%-ával rendelkezik.
2. Közigazgatási szerv: tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület kormánya, tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület valamely politikai alegysége (amely lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes mértékben a tagállam, az egyéb joghatósággal rendelkező terület vagy az előzőekben említett egy vagy több (önmagában is közigazgatási szervnek minősülő) politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv.
3. Adóazonosító szám: egy tagállam által kiadott, az adózó azonosítására szolgáló szám, vagy ennek funkcionális megfelelője.
4. HÉA azonosító szám: a hozzáadottérték-adó céljából nyilvántartásba vett adóalany vagy nem adóalany jogi személy azonosítására szolgáló egyedi azonosító szám.
5. Elsődleges cím: az a cím, amely a magánszemélynek minősülő Értékesítő elsődleges lakóhelyét, valamint a Szervezetnek minősülő Értékesítő bejegyzett székhelyét jelöli.
6. Adatszolgáltatási időszak: az a naptári év, amelyre vonatkozóan a III. pont alapján adatot szolgáltatnak.
7. Közvetített ingatlan: ugyanazon címen található, ugyanazon tulajdonos tulajdonában levő és valamely Platformon ugyanazon Értékesítő által bérlet céljából felkínált ingatlanegység.
8. Pénzforgalmi jelzőszám: az Ellenérték kifizetésére, illetve jóváírására szolgáló bankszámlának vagy egyéb hasonló pénzforgalmi számlának a Platformüzemeltető rendelkezésére álló egyedi azonosító száma vagy hivatkozási száma.
9. Áru: bármely birtokba vehető dolog.
II. ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK
A. Az átvilágítás hatálya alá nem tartozó Értékesítők
Annak megállapítása céljából, hogy egy adott, Szervezetként eljáró Értékesítő az I/B/4. pont a) és b) alpontjában meghatározott, Nem Jelentendő értékesítőnek minősül-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a nyilvánosan hozzáférhető információkra vagy a Szervezetnek minősülő Értékesítő nyilatkozatára támaszkodhat.
Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítő I/B/4. pont c) és d) alpontja szerinti Nem Jelentendő értékesítőnek történő minősítésekor a rendelkezésére álló nyilvántartásait használhatja.
B. Az Értékesítőre vonatkozó információk beszerzése
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a magánszemélynek minősülő és a Nem Jelentendő értékesítőnek nem minősülő Értékesítő esetében az alábbi információkat szerzi be:
a) név;
b) Elsődleges cím;
c) az Értékesítő részére kiadott bármilyen Adóazonosító szám, az azt kibocsátó tagállam, Adóazonosító szám hiányában az Értékesítő születési helye;
d) az Értékesítő HÉA azonosító száma (ha az rendelkezésre áll);
e) születési dátum.
2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a Szervezetnek minősülő és Nem Jelentendő értékesítőnek nem minősülő Értékesítő esetében az alábbi információkat szerzi be:
a) név;
b) Elsődleges cím;
c) az Értékesítő részére kiadott bármilyen Adóazonosító szám, az azt kibocsátó tagállam;
d) az Értékesítő HÉA azonosító száma (ha az rendelkezésre áll);
e) cégnyilvántartási szám;
f) az állandó telephely (ha van ilyen) és a helye szerinti tagállam feltüntetése, amelyen keresztül az Európai Unióban az Érintett tevékenységeket végzik.
3. A B/1. és B/2. ponttól eltérően az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem köteles beszerezni a B/1. pont b)–e) alpontjában, valamint a B/2. pont b)–f) alpontjában említett információkat, ha az Értékesítő azonosítása és adóügyi illetőségének megállapítása érdekében egy tagállam vagy az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott azonosítási szolgáltatáson keresztül történő közvetlen megerősítésre támaszkodik.
4. A B/1. pont c) alpontjától, és a B/2. pont c) és e) alpontjától eltérően az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adóazonosító vagy a cégnyilvántartási számot az alábbi esetekben nem szükséges beszereznie:
a) az Értékesítő illetősége szerinti tagállam az Értékesítő számára nem ad ki Adóazonosító vagy cégnyilvántartási számot;
b) az Értékesítő illetősége szerinti tagállam nem írja elő az Értékesítő számára kiadott Adóazonosító szám bekérését.
C. Az Értékesítőre vonatkozó információk ellenőrzése
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az A. pont, a B/1. pont, a B/2. pont a)–e) alpontja és az E. pont alapján beszerzett információk megalapozottságát a saját nyilvántartásaiban szereplő összes információ és dokumentum, valamint a tagállamok vagy az Európai Unió által ingyenesen, az Adóazonosító szám, illetve a HÉA azonosító szám érvényességének megállapítása céljából rendelkezésre bocsátott bármely elektronikus felület használatával ellenőrzi.
2. A C/1. ponttól eltérően az átvilágítási eljárásoknak az F/2. pont értelmében történő végrehajtása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a rendelkezésére álló, elektronikusan kereshető nyilvántartások használatával állapíthatja meg az A. pont, a B/1. pont, a B/2. pont a)–e) alpontja és az E. pont értelmében összegyűjtött információk megalapozottságát.
3. Az F/3. pont b) alpontjának alkalmazásában és a C/1. és a C/2. ponttól eltérően, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető okkal feltételezi, hogy a B. vagy E. pontban említett információk bármelyike egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által egy adott Értékesítőre vonatkozó megkeresésben szolgáltatott információ alapján pontatlan, akkor az Értékesítőt helyesbítésre szólítja fel a hibásnak talált információk vonatkozásában, és felszólítja, hogy megbízható és független forrásból származó igazoló dokumentumokat, adatokat vagy információkat nyújtson be, így többek között:
a) érvényes, hatóság által kiállított azonosító okmányt,
b) az adóügyi illetőséget igazoló érvényes dokumentumot.
D. Az Értékesítő illetősége szerinti tagállam meghatározása
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az Elsődleges címe szerinti tagállamban tekinti illetőséggel rendelkezőnek. Ha az Adóazonosító számot kibocsátó tagállam eltér az Értékesítő Elsődleges címe szerinti tagállamtól, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az Adóazonosító számot kibocsátó tagállamban is illetőséggel rendelkezőnek tekinti. Ha az Értékesítő a B/2. pont f) alpontjának megfelelően állandó telephelyről szolgáltatott információt, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az állandó telephely tagállamában is illetőséggel rendelkezőnek tekinti.
2. A D/1. ponttól eltérően az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt minden olyan tagállamban illetőséggel rendelkezőnek tekinti, amelyre vonatkozóan egy tagállam vagy az Európai Unió a B/3. pont szerint, elektronikus azonosítási szolgáltatás révén megerősítéssel rendelkezik.
E. Bérbeadott ingatlannal kapcsolatos információk beszerzése
Ha egy adott Értékesítő ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenységet végez, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető beszerzi a Közvetített ingatlan címét, és ha rendelkezésre áll, helyrajzi számát vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga által megállapított megfelelőjét. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető egy Közvetített ingatlan bérbeadásával ugyanazon, Szervezetnek minősülő Értékesítő részére több mint 2000 Érintett tevékenységben működött közre, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek olyan igazoló dokumentumot, adatot vagy információt kell beszereznie, amely alátámasztja, hogy a Közvetített ingatlan ugyanazon tulajdonos tulajdonában van.
F. Az átvilágítási eljárások határideje és érvényessége
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az A–E. pontban meghatározott átvilágítási eljárásokat az Adatszolgáltatási időszak december 31-ig kell elvégeznie.
2. Az F/1. ponttól eltérően, az olyan Értékesítőkre vonatkozóan, amelyek 2023. január 1-jén vagy az adott Szervezet Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetővé válásakor már regisztráltak a platformon, az A–E. pontban foglalt átvilágítási eljárásokat az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőre vonatkozó második Adatszolgáltatási időszak december 31-ig kell elvégezni.
3. Az F/1. ponttól eltérően az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a korábbi Adatszolgáltatási időszakokban elvégzett átvilágítási eljárásokra támaszkodhat, feltéve, hogy:
a) az Értékesítőre vonatkozó, a B/1. és B/2. pontban előírt információkat az utóbbi 36 hónapban szerezték és ellenőrizték, vagy erősítették meg; valamint
b) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek nincs oka feltételezni, hogy az A., B. és E. pont alapján beszerzett információk nem megalapozottak vagy hibásak.
G. Az átvilágítási eljárások kizárólag Aktív értékesítőkre történő alkalmazása
Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető választása alapján az A–F. pont szerinti átvilágítási eljárásokat kizárólag az Aktív értékesítők esetében folytatja le.
H. Az átvilágítási eljárások harmadik felek általi lefolytatása
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a II. pontban meghatározott átvilágítási kötelezettség teljesítése céljából harmadik felet vehet igénybe azzal, hogy az átvilágítási kötelezettség továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt terheli.
2. Ha a H/1. pontban meghatározottak szerint ugyanazon platform tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nevében egy Platformüzemeltető teljesíti az átvilágítási kötelezettségeket, ez a Platformüzemeltető az átvilágítási eljárást a II. pontban meghatározottak szerint folytatja le. Az átvilágítási kötelezettség ebben az esetben is az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt terheli.
III. ADATSZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYOK
A. Az adatszolgáltatás határideje és módja
1. Az I/A/4. pont a) alpontja szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan az Értékesítő Jelentendő értékesítőként történő minősítésének naptári évét követő év január 31-éig bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak a III/B. pontban meghatározott információkat. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető mentesül az információ bejelentésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy ugyanazon információt egy másik Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető már bejelentette.
2. Az I/A/4. pont a) alpontjában szereplő feltételek egyikének megfelelő, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan az Értékesítő Jelentendő értékesítőként történő minősítésének naptári évét követő év január 31-éig bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak a III/B. pontban meghatározott információkat. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető mentesül az információ bejelentésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy ugyanazon információt egy másik Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető egy másik tagállamban már bejelentette.
3. Az I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan az Értékesítő Jelentendő értékesítőként történő minősítésének naptári évét követő év január 31-éig bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak a III/B. pontban meghatározott információkat.
4. A 3. ponttól eltérően az I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető mentesül a III/B. pontban meghatározott információk benyújtása alól azon Elismert érintett tevékenységek tekintetében, amelyek olyan, a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás hatálya alá tartoznak, amely előírja az egyenértékű információk Magyarországon illetőséggel rendelkező, Jelentendő értékesítőkre vonatkozó automatikus cseréjét.
5. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető átadja a B/2. és a B/3. pontban meghatározott információkat a Jelentendő értékesítőnek. Az átadás határideje az Értékesítő Jelentendő értékesítőként történő minősítésének naptári évét követő év január 31-e.
6. A fiat pénzben kifizetett vagy jóváírt Ellenértékre vonatkozó információkat abban a pénznemben kell feltüntetni, amelyben a kifizetésre vagy jóváírásra sor került. Ha az Ellenértéket fiat pénztől eltérő formában fizették ki vagy írták jóvá, azt forintban kell feltüntetni, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által meghatározott, következetesen alkalmazott átváltási módszer alapján.
7. Az Ellenértékkel és egyéb összegekkel kapcsolatos információkat az Adatszolgáltatási időszak azon negyedévére vonatkozóan kell szolgáltatni, amelyben az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták.
B. Az adatszolgáltatás tartalma
Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a következő információt jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz:
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, Adóazonosító száma és a IV/F/4. pont szerint hozzárendelt egyedi azonosító száma, továbbá a platform(ok) neve(i), amely(ek)re vonatkozóan az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat.
2. Az ingatlan-bérbeadástól eltérő Érintett tevékenységet folytató Jelentendő értékesítő esetében:
a) a II/B. pont alapján bekérendő információk;
b) a Pénzforgalmi jelzőszám (ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll), kivéve, ha a Jelentendő értékesítő II/D. pont alapján meghatározott illetősége szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága közzétette, hogy nem szándékozik a Pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra felhasználni;
c) az Ellenérték kifizetésére vagy jóváírására szolgáló pénzügyi számla tulajdonosának neve, ha ez eltér a Jelentendő értékesítőtől, (ha az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll), valamint az adott számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;
d) azon tagállamok, amelyekben a Jelentendő értékesítő a II/D. pont alapján illetőséggel rendelkezik;
e) negyedéves bontásban az Adatszolgáltatási időszakban kifizetett vagy jóváírt Ellenérték összege és azon Érintett tevékenységek száma, amelyek tekintetében az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták;
f) negyedéves bontásban az Adatszolgáltatási időszakban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított díjak, jutalékok, illetve adók összege.
3. Az ingatlan bérbeadását is tartalmazó Érintett tevékenységet folytató Jelentendő értékesítő esetében:
a) a III/B/2. pont a)–d) alpontjai alapján bekérendő információk;
b) a Közvetített ingatlan II/E. pont alapján meghatározott címe, valamint ha rendelkezésre áll, helyrajzi száma vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga által megállapított megfelelője;
c) negyedéves bontásban az Adatszolgáltatási időszakban kifizetett vagy jóváírt Ellenérték összege és a Közvetített ingatlan kapcsán nyújtott Érintett tevékenységek száma;
d) negyedéves bontásban az Adatszolgáltatási időszakban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított díjak, jutalékok, illetve adók összege;
e) ha rendelkezésre áll, a Közvetített ingatlan bérbeadással érintett napjainak száma és a Közvetített ingatlan típusa.
1

A törvényt az Országgyűlés a 2013. április 8-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. április 18.

2

A 2. § (1) bekezdése a 2021: LXIX. törvény 1. §–ával megállapított szöveg.

3

A 3/A. §-t a 2017: CLIX. törvény 212. §-a iktatta be, szövege a 2021: LXIX. törvény 2. §–ával megállapított szöveg.

4

A 3/B. §-t a 2022. évi XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be.

5

A 3/C. §-t a 2022. évi XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be.

6

A 3/D. §-t a 2022. évi XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be.

7

A 4. § (1) bekezdés 3. pontja a 2014: LXXIV. törvény 320. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 4. § (1) bekezdés 5. pontját a 2014: XIX. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

9

A 4. § (1) bekezdés 6. pontját a 2014: XIX. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

10

A 4. § (1) bekezdés 7. pontját a 2017: XL. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: LXXXII. törvény 182. §-ával megállapított szöveg.

11

A 4. § (1) bekezdés 8. pontját a 2017: XL. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

12

A 4. § (1) bekezdés 9. pontját a 2017: XL. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

13

A 4. § (1) bekezdés 10. pontját a 2022. évi XXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.

14

A 4. § (2) bekezdés 4. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

15

A 4. § (3) bekezdés 2. pontja a 2014: LXXIV. törvény 320. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 4. § (3) bekezdés 4. pontja a 2017: CLIX. törvény 217. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

17

A 4. § (3) bekezdés 9. pontja a 2014: LXXIV. törvény 327. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

18

A 4. § (3) bekezdés 11. pontja a 2014: LXXIV. törvény 327. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

19

A 4. § (3) bekezdés 12a. pontját a 2014: LXXIV. törvény 320. § (3) bekezdése iktatta be.

20

A 4. § (3) bekezdés 15. pontját a 2014: LXXIV. törvény 320. § (4) bekezdése iktatta be.

21

A 4. § (3) bekezdés 16. pontját a 2014: LXXIV. törvény 320. § (4) bekezdése iktatta be.

22

A 4. § (3) bekezdés 17. pontját a 2014: LXXIV. törvény 320. § (4) bekezdése iktatta be.

23

A 4. § (3) bekezdés 18. pontját a 2016: CXXV. törvény 207. §-a iktatta be.

24

A 4. § (3) bekezdés 19. pontját a 2022. évi XXXIX. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

25

A 4. § (3a) bekezdését a 2022. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

26

A 4. § (4a) bekezdését a 2019: LXXII. törvény 81. §-a iktatta be.

27

A 4. § (4b) bekezdését a 2019: LXXII. törvény 81. §-a iktatta be.

28

A 4. § (4c) bekezdését a 2019: LXXII. törvény 81. §-a iktatta be, szövege a 2020: CXVIII. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.

29

A 4. § (4d) bekezdését a 2020: CXVIII. törvény 118. §-a iktatta be.

30

A 4. § (5) bekezdését a 2014: XIX. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

31

A 4. § (5) bekezdés 1. pont b) alpontja a 2014: LXXXVIII. törvény 463. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

32

A 4. § (6) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 1. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2021: LXIX. törvény 170. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

33

A 4. § (6) bekezdés 1a. pontját a 2021: LXIX. törvény 161. §-a iktatta be.

34

A 4. § (6) bekezdés 2. pontja a 2016: CXXV. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.

35

A 4. § (7) bekezdését a 2017: XL. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

36

A 4. § (7) bekezdését a 2017: XL. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

37

A 4. § (9) bekezdését a 2019: LXXII. törvény 82. §-a iktatta be.

38

A 6. § a 2022. évi XXXIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

39

A 7. § (1) bekezdése a 2022. évi XXXIX. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 7. § (1a) bekezdését a 2022. évi XXXIX. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.

41

A 7. § (1b) bekezdését a 2022. évi XXXIX. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.

42

A 7. § (1c) bekezdését a 2022. évi XXXIX. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.

43

A 7. § (3) bekezdése a 2022. évi XXXIX. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

44

A 8. § (1) bekezdése a 2022. évi XXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

45

A 8. § (4) bekezdése a 2022. évi XXXIX. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 9/A. §-t a 2014: LXXIV. törvény 321. §-a iktatta be.

47

A 11. § a 2022. évi XXXIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

48

A 12. § (4) bekezdése a 2022. évi XXXIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

49

A 12/A. §-t a 2022. évi XXXIX. törvény 8. §-a iktatta be.

50

A 15. § (7) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 216. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

51

A 15. § (8) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 216. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

52

A 15. § (9) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 216. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

53

A 15. § (10) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 217. § 4. pontja, a 2019: XXXIV. törvény 122. §-a szerint módosított szöveg.

54

A 16. § (1a) bekezdését a 2022. évi XXXIX. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be.

55

A 16. § (2) bekezdése a 2022. évi XXXIX. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

56

A 16. § (5) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 322. §-a iktatta be.

57

A 19. § (3) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 216. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

58

A 19/A. §-t a 2014: LXXIV. törvény 323. §-a iktatta be.

59

A 19/A. § (1) bekezdése a 2022. évi XXXIX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

60

A 19/A. § (2) bekezdése a 2022. évi XXXIX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

61

A 19/B. §-t a 2016: CXXV. törvény 209. §-a iktatta be.

62

A 19/B. § (1) bekezdése a 2022. évi XXXIX. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

63

A 19/B. § (4) bekezdés 2. pontja a 2022. évi XXXIX. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

64

A 20. § (3) bekezdés a) pontja a 2014: LXXIV. törvény 327. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

65

A 20. § (3) bekezdés d) pontját a 2016: CXXV. törvény 210. §-a iktatta be.

66

A 20. § (4) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 324. §-a iktatta be, szövege a 2022. évi XXXIX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

67

A 20. § (5) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 324. §-a iktatta be, szövege a 2022. évi XXXIX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

68

A 20. § (6) bekezdését a 2022. évi XXXIX. törvény 12. §-a iktatta be.

69

Az II/A. Fejezetet (21/A-21/I. §-t) a 2022. évi XXXIX. törvény 13. §-a iktatta be.

70

A 23. § a) pontja a 2017: CLIX. törvény 217. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

71

A 23. § b) pontja a 2017: CLIX. törvény 217. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

72

A 23. § c) pontja a 2016: XIII. törvény 134. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

73

A 23. § d) pontja a 2016: XIII. törvény 134. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: CLII. törvény 217. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

74

A 23. § e) pontját a 2016: LXVIII. törvény 170. § (1) bekezdése iktatta be.

75

A 26. § (2) bekezdése a 2018: LXXXII. törvény 183. §-ával megállapított szöveg.

76

A 27. § (3) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 217. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

77

A 27. § (4) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 217. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

78

A 28. § (4) bekezdése a 2018: LXXXII. törvény 184. §-ával megállapított szöveg.

79

A 32. § a 2021: LXIX. törvény 162. §-ával megállapított szöveg.

80

A 33. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: LXXIV. törvény 327. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

81

A 33. § (2) bekezdése a 2021: LXIX. törvény 170. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

82

A 35. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 217. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

83

A III/A. fejezetet (41/A–41/Z. §) a 2019: LXXII. törvény 82. §-a iktatta be.

84

A 41/B. § (1) bekezdése a 2021: LXIX. törvény 163. §-ával megállapított szöveg.

85

A 42/K. § (2) bekezdés b) pontja a 2021: LXIX. törvény 164. §-ával megállapított szöveg.

86

A 42/K. § (2) bekezdés c) pontját a 2021: LXIX. törvény 164. §-a iktatta be.

87

A 41/O. § (1) bekezdés c) pontja a 2019: CXXVII. törvény 173. §-ával megállapított szöveg.

88

A 41/O. § (1) bekezdés d) pontja a 2019: CXXVII. törvény 173. §-ával megállapított szöveg.

89

A 41/O. § (1) bekezdés e) pontját a 2019: CXXVII. törvény 173. §-a iktatta be.

90

A 42/P. § (2) bekezdés b) pontja a 2021: LXIX. törvény 165. §-ával megállapított szöveg.

91

A 41/R. §-a a 2021: LXIX. törvény 166. §-ával megállapított szöveg.

92

A 42. § a 2020: CXVIII. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.

93

A 42. § (1) bekezdése a 2021: LXIX. törvény 170. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

94

A IV/A. fejezetet (42/A–42/I. §) a 2019: LXXII. törvény 84. §-a iktatta be.

95

A 42/B. § (1) bekezdése a 2021: LXIX. törvény 167. §-ával megállapított szöveg.

96

A 42/H. § (10) bekezdését a 2022. évi XXXIX. törvény 14. §-a iktatta be.

97

Az V. fejezet címe a 2014: LXXIV. törvény 325. §-ával megállapított szöveg.

98

A 43. § (1) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 327. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

99

Az V/A. Fejezetet (43/A–43/F. §) a 2014: XIX. törvény 25. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

100

A 43/B. § (2) bekezdés c) pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

101

A 43/B. § (3) bekezdését a 2016: CXXV. törvény 211. §-a iktatta be.

102

A 43/E. § (2) bekezdése a 2018: LXXXII. törvény 185. §-ával megállapított szöveg.

103

A 43/E. § (3) bekezdését a 2018: LXXXII. törvény 185. §-a iktatta be.

104

Az V/B. fejezetet (43/G–43/L. §) a 2015: CXCII. törvény 3. §-a iktatta be.

105

A 43/G. § (4) bekezdés b) pontja a 2018: LXXXII. törvény 186. §-ával megállapított szöveg.

106

A 43/G. § (4) bekezdés c) pontja a 2018: LXXXII. törvény 186. §-ával megállapított szöveg.

107

A 43/G. § (4) bekezdés d) pontját a 2018: LXXXII. törvény 186. §-a iktatta be.

108

A 43/I. § (1) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 212. §-ával megállapított szöveg.

109

A 43/I. § (2) bekezdés 1. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

110

A 43/I. § (2) bekezdés 2. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

111

A 43/I. § (2) bekezdés 3. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

112

A 43/I. § (2) bekezdés 5. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

113

A 43/I. § (5) bekezdése a 2018: LIV. törvény 36. §-a szerint módosított szöveg.

114

A 43/I. § (6) bekezdését a 2016: XIII. törvény 134. § (2) bekezdése iktatta be.

115

A 43/I. § (7) bekezdését a 2021: LXIX. törvény 168. §-a iktatta be.

116

A 43/K. §-a a 2018: LXXXII. törvény 187. §-ával megállapított szöveg.

117

A 43/L. § (3) bekezdését a 2022. évi XXXIX. törvény 15. §-a iktatta be.

118

Az V/C. fejezetet (43/M. §) a 2016: LXVI. törvény 202. §-a iktatta be.

119

A 43/M. §-a a 2018: LXXXII. törvény 188. §-ával megállapított szöveg.

120

Az V/D. Fejezetet (43/N–43/S. §) a 2017: XL. törvény 2. §-a iktatta be.

121

A 43/N. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2017: CLIX. törvény 213. §-ával megállapított szöveg.

122

A 43/O. § (1) bekezdése a 2018: LXXXII. törvény 189. §-ával megállapított szöveg.

123

A 43/O. § (2) bekezdése a 2018: LXXXII. törvény 189. §-ával megállapított szöveg.

124

A 43/Q. § (2) bekezdése a 2022. évi XXXIX. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

125

A 43/Q. § (4) bekezdését a 2022. évi XXXIX. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

126

Az V/E. fejezetet (43/T. §) a 2017: CLIX. törvény 214. §-a iktatta be.

127

Az V/F. fejezetet (43/U–43/Z. §) a 2019: LXXII. törvény 85. §-a iktatta be.

128

A 43/V. § (3) bekezdése a 2020. évi CXVIII. törvény 120. §-ával megállapított szöveg.

129

A 43/W. § (1) bekezdése a 2020. évi CXVIII. törvény 121. §-ával megállapított szöveg.

130

A 43/Y. § (2) bekezdés a) pontja a 2020. évi CXVIII. törvény 122. §-ával megállapított szöveg.

131

A 45. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 217. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

132

A 45. § (2) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 217. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

133

A 45/A. §-t a 2014: XIX. törvény 26. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

134

A 45/B. §-t a 2014: LXXIV. törvény 326. §-a iktatta be.

135

A 45/C. §-t a 2015: CXCII. törvény 4. §-a iktatta be.

136

A hatálybalépés időpontja 2016. január 1.

137

A 45/D. §-t a 2016: CXXV. törvény 213. §-a iktatta be.

138

A 45/E. §-t a 2016: CXXV. törvény 213. §-a iktatta be.

139

A 45/F. §-t a 2017: XL. törvény 3. §-a iktatta be.

140

A 45/G. §-t a 2017: CLIX. törvény 215. §-a iktatta be.

141

A 45/H. §-t a 2017: CLIX. törvény 215. §-a iktatta be.

142

A 45/I. §-t a 2019: LXXII. törvény 86. §-a iktatta be.

143

A 45/J. §-t a 2019: LXXII. törvény 87. §-a iktatta be, szövege a 2020: LXXVI. törvény 93. §-ával megállapított szöveg.

144

A 45/K. §-t a 2019: LXXII. törvény 88. §-a iktatta be.

145

A 45/L. §-t a 2019: LXXII. törvény 89. §-a iktatta be.

146

A 45/M. §-t a 2020: CXVIII. törvény 123. §-a iktatta be.

147

A 45/N. §–t a 2021: LXIX. törvény 169. §-a iktatta be.

148

A 45/O. §-t a 2022. évi XXXIX. törvény 17. §-a iktatta be.

149

A 45/P. §-t a 2022. évi XXXIX. törvény 17. §-a iktatta be.

150

A 45/Q. §-t a 2022. évi XXXIX. törvény 17. §-a iktatta be.

151

A 46. § (3) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 5. §-a iktatta be.

152

A 46. § (4) bekezdését a 2016: CXXV. törvény 214. §-a iktatta be.

153

A 46. § (5) bekezdését a 2017: XL. törvény 4. §-a iktatta be.

154

A 46. § (6) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 216. §-a iktatta be.

155

A 46. § (7) bekezdését a 2019: LXXII. törvény 90. §-a iktatta be.

156

A 46. § (8) bekezdését a 2019: LXXII. törvény 91. §-a iktatta be.

157

A 46. § (9) bekezdését a 2020: CXVIII. törvény 124. §-a iktatta be.

158

A 46. § (10) bekezdését a 2022. évi XXXIX. törvény 18. §-a iktatta be.

159

A 47–48. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

160

A 47–48. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

161

A 49. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

162

Az 50–51. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

163

Az 50–51. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

164

Az 52. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

165

Az 53. § (1)–(5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

166

Az 53. § (1)–(5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

167

Az 53. § (1)–(5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

168

Az 53. § (1)–(5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

169

Az 53. § (1)–(5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

170

Az 53. § (6)–(9) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

171

Az 53. § (6)–(9) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

172

Az 53. § (6)–(9) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

173

Az 53. § (6)–(9) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

174

Az 54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

175

Az 55–58. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

176

Az 55–58. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

177

Az 55–58. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

178

Az 55–58. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

179

Az 59. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

180

A 60–63. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

181

A 60–63. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

182

A 60–63. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

183

A 60–63. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

184

A 64. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

185

A 65–66. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

186

A 65–66. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

187

Az 1. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2015: CXCII. törvény 6. §-a iktatta be.

188

Az 1. melléklet I.A.1. pont a) alpontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

189

Az 1. melléklet I.A.1. pont b) alpontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

190

Az 1. melléklet I.A.2. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 14–15. pontja szerint módosított szöveg.

191

Az 1. melléklet I.A.4. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

192

Az 1. melléklet I/B. pontja a 2018: LXXXII. törvény 190. §-ával megállapított szöveg.

193

Az 1. melléklet I/D. pontja a 2022. évi XXXIX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

194

Az 1. melléklet III.B. pont 1. alpontja a 2021: LXIX. törvény 171. §–ával megállapított szöveg.

195

Az 1. melléklet III.B. pont 2. alpont nyitó szövegrésze a 2021: LXIX. törvény 171. §–ával megállapított szöveg.

196

Az 1. melléklet III.B./6. pont a) pont nyitó szövegrésze a 2021: LXIX. törvény 171. §-ával megállapított szöveg.

197

Az 1. melléklet III.C.5. pont b) alpontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

198

Az 1. melléklet III.C.5. pont c) alpontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

199

Az 1. melléklet III.C.6. pontja a 2016: CXXV. törvény 215. §-ával megállapított szöveg.

200

Az 1. melléklet III.D. pontja a 2016: CXXV. törvény 215. §-ával megállapított szöveg.

201

Az 1. melléklet V.A. pontja a 2016: CXXV. törvény 215. §-ával megállapított szöveg.

202

Az 1. melléklet V.B. pontja a 2016: CXXV. törvény 215. §-ával megállapított szöveg.

203

Az 1. melléklet V.D. pont nyitó szövegrésze a 2016: CXXV. törvény 216. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

204

Az 1. melléklet V.D.1. pont nyitó szövegrésze a 2016: CXXV. törvény 216. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

205

Az 1. melléklet V.D.2. pontja a 2021: LXIX. törvény 171. §-ával megállapított szöveg.

206

Az 1. melléklet V.E.1a. pontját a 2016: CXXV. törvény 215. §-a iktatta be.

207

Az 1. melléklet V.E.2. pontja a 2016: CXXV. törvény 215. §-ával megállapított szöveg.

208

Az 1. melléklet V.E.3. pontja a 2021: LXIX. törvény 171. §-ával megállapított szöveg.

209

Az 1. melléklet VI.2. pont a) alpontja a 2021: LXIX. törvény 171. §-ával megállapított szöveg.

210

Az 1. melléklet VI.2. pont b) alpontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

211

Az 1. melléklet VI.3. pontja a 2021: LXIX. törvény 171. §-a iktatta be.

212

Az 1. melléklet VII.B.1. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

213

Az 1. melléklet VIII.A.3. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

214

Az 1. melléklet VIII.A.6.1. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

215

Az 1. melléklet VIII.A.6.2. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

216

[A 2016: CXXV. törvény 216. § 27. pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az 1. melléklet VIII.A.7. pontjában a „Biztosítási szerződésben” szövegrész helyébe a „Biztosítási Szerződésben” szöveg lép, nem vezethető át.]

217

Az 1. melléklet VIII.B.1. pont e) alpontja a 2016: CXXV. törvény 215. §-ával megállapított szöveg.

218

Az 1. melléklet VIII. pont B. alpont 2. pontja a 2022: XXII. törvény 188. §-a szerint módosított szöveg.

219

Az 1. melléklet VIII.B.2. pont a) alpontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

220

Az 1. melléklet VIII.B.5. pont c) alpont cd) alpontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

221

Az 1. melléklet VIII.C.9. pont a) alpontja a 2016: CXXV. törvény 215. §-ával megállapított szöveg.

222

Az 1. melléklet VIII.C.10. pontja a 2016: CXXV. törvény 215. §-ával megállapított szöveg.

223

Az 1. melléklet VIII.C.14. pontja a 2016: CXXV. törvény 215. §-ával megállapított szöveg.

224

Az 1. melléklet VIII.C.15. pontja a 2016: CXXV. törvény 215. §-ával megállapított szöveg.

225

[A 2016: CXXV. törvény 216. § 30. pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az 1. melléklet VIII.C.17. a) pont ac) alpontjában az „a magyar állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg lép, nem vezethető át.]

226

Az 1. melléklet VIII.C.17. pont e) pont eb) alpont eba) alpontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

227

Az 1. melléklet VIII.C.17. pont e) pont eb) alpont ebb) alpontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

228

Az 1. melléklet VIII.C.17. pont e) pont eb) alpont ebc) alpontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 33. pontja szerint módosított szöveg.

229

Az 1. melléklet VIII/D/3. pontja a 2018: LXXXII. törvény 190. §-ával megállapított szöveg.

230

Az 1. melléklet VIII/D/4. pont a) alpontja a 2018: LXXXII. törvény 190. §-ával megállapított szöveg.

231

Az 1. melléklet VIII/D/4. pont b) alpontja a 2018: LXXXII. törvény 190. §-ával megállapított szöveg.

232

Az 1. melléklet VIII.D.5. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 34–35. pontja szerint módosított szöveg.

233

A 2. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2015: CXCII. törvény 5. §-a iktatta be.

234

A 2. melléklet 5. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

235

A 2. melléklet 6. pontja a 2016: CXXV. törvény 216. § 37. pontja szerint módosított szöveg.

236

A 2. melléklet 7. pontját a 2022. évi XXXIX. törvény 20. §-a iktatta be.

237

A 3. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2017: XL. törvény 5. §-a iktatta be.

238

A 4. mellékletet a 2019: LXXII. törvény 92. §-a iktatta be.

239

Az 5. mellékletet a 2022. évi XXXIX. törvény 21. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére