368/2013. (X. 24.) Korm. rendelet
a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról1
2013.10.27.
(E rendelet alkalmazásában)
„2. bérbeadó: a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő, ha a lakóingatlan önkormányzati tulajdonba kerül, a tulajdonos települési önkormányzat;
3. bérleti szerződés: a bérbeadó és a bérlő között a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében megkötött határozatlan idejű, valamint a tartalék ingatlan tekintetében megkötött határozott idejű lakásbérleti szerződés;
4. bérlő: a hiteladós, a zálogkötelezett vagy az a természetes személy, akivel a bérbeadó e rendelet alapján bérleti szerződést köt;”
(E rendelet alkalmazásában)
„7. lakbér: a bérlő által a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan vagy a tartalék ingatlan használatáért, valamint a bérleti szerződésben rögzített egyéb – a bérbeadó által biztosított – szolgáltatásért a bérbeadónak havi rendszerességgel fizetendő díj;”
3. § Az R. 1. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„8. adósságkezelési és együttműködési megállapodás: a bérbeadó és a bérlő közötti olyan megállapodás, amely szabályozza különösen a tartozás megfizetésének ütemezését, a fizetési késedelemből származó jogkövetkezményeket, a bérbeadóval, illetve az általa megjelölt szervvel, szervezettel, személlyel való együttműködés formáját és az együttműködési kötelezettség megsértéséből eredő jogkövetkezményeket.”
„b) a pályázó a lakhatási célú ingatlanra neki felróható okból nem köt lakásbérleti szerződést a bérbeadó lakásbérleti szerződés megkötésének időpontjáról szóló írásbeli értesítésének kézhez vételétől számított 60 napon belül,”
(a Program Bírálati Bizottság a tartalékkeretből újabb pályázat kiválasztásáról dönt.)
5. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A lakóingatlan esetében a lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5%-ának egytizenketted része. (2) A lakhatási célú ingatlan esetében a lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében
a) az 50 négyzetméter alapterületű ingatlan esetén nettó 16 800,0 forint,
b) az 58,7 és a 60 négyzetméter alapterületű ingatlanok esetén nettó 19 500,0 forint,
c) a 70 négyzetméter alapterületű ingatlan esetén nettó 21 100,0 forint.
(3) A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke
a) azon tartalék ingatlan esetében, amely a lakóingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony megszűnésével vált tartalék ingatlanná, a bérleti jogviszony megszűnésének napján érvényes lakbér mértéke;
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó tartalék ingatlan esetében az 5. melléklet alapján meghatározott összeg, amelyen felül a lakbér részét képezi a bérbeadó által meghatározott üzemeltetési költség is, ha a tartalék ingatlan önállóan bérbe adható lakrészekből és közös használatú helyiségekből áll. (4) A bérbeadó a bérleti szerződésben a lakbér (1)–(3) bekezdés szerinti összegét a) a bérleti szerződés megkötését követő év március 1. napjától,
b) a 10/A. § (1) bekezdése szerinti bérleti szerződés esetén – amennyiben azt a tárgyév március 1. napja előtt kötötték – a tárgyév március 1. napjától évente a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli.
(5) A megváltozott lakbér összegét a bérbeadó minden év február 28-áig írásban közli a bérlővel.”
„6/A. A bérleti szerződés bérbeadó általi felmondása esetén kötött határozott idejű bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezések
10/A. § (1) Ha a bérbeadó a határozatlan időre kötött bérleti szerződést a NET tv. 23. § i) pontja alapján felmondja, a bérbeadó felajánlja a bérlőnek, hogy a bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül 12 hónapra szóló határozott idejű bérleti szerződést köt a bérlővel a bérlő által addig lakott ingatlanra. (2) Ha a bérbeadó a vagyonkezelésében lévő tartalék ingatlanok közül rendelkezik üres tartalék ingatlannal, a bérlő által addig lakott lakóingatlan helyett az (1) bekezdés szerinti 12 hónapra szóló határozott idejű bérleti szerződést a vagyonkezelésében lévő, üres tartalék ingatlanra is megkötheti a bérlővel, ha a tartalék ingatlan bérleti díja és fenntartásának költségei a bérlő számára alacsonyabb terhet jelentenek, mint az általa addig lakott ingatlan fenntartása. (3) A tartalék ingatlan paraméterei, így különösen a komfortfokozata, az alapterülete, a műszaki állapota, a lakóhelyiségeinek száma, az országban való elhelyezkedése a (2) bekezdésben meghatározott esetben eltérhetnek a bérlő által addig lakott ingatlan paramétereitől. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a költözés költsége a bérlőt terheli. 10/B. § (1) A határozott idejű bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy annak megkötésével egyidejűleg a bérlő a) adósságkezelési és együttműködési megállapodást köt a bérbeadóval,
b) közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tesz a bérbeadóval szemben fennálló tartozásairól, amelynek költségei a bérbeadót terhelik, és
c) hozzájárul a lakóingatlan vonatkozásában a javára bejegyzett visszavásárlási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez.
(2) A határozott idejű bérleti szerződés előírhatja, hogy a bérlő köteles előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelését kérelmezni a közüzemi szolgáltatónál.
(3) Ha a megszűnt bérleti szerződésben bérlőtársak szerepeltek, a bérbeadó a határozott idejű bérleti szerződést is a bérlőtársakkal köti meg. Ha valamelyik bérlőtárs nem kívánja megkötni a határozott idejű bérleti szerződést, a bérbeadó azt a fennmaradó bérlőtársakkal köti meg azzal, hogy a nem szerződő bérlőtársnak a megszűnt bérleti szerződésből eredő, bérbeadóval szemben keletkezett, lejárt tartozásokért való felelőssége nem szűnik meg.
(4) Az adósságkezelési és együttműködési megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a bérlő vállalja, hogy
a) a bérleti jogviszonyból eredő, a bérbeadóval szemben fennálló, lejárt esedékességű tartozásait 12 hónap alatt megfizeti a bérbeadónak,
b) az anyagi helyzetének rendezése érdekében együttműködik a bérbeadóval, illetve a bérbeadó által megjelölt szervvel, szervezettel, személlyel, amennyiben álláskeresőnek minősül, abban az esetben elfogadja a felajánlott közfoglalkoztatást.
(5) Az adósságkezelési és együttműködési megállapodás előírhatja, hogy a bérlő egyéb, az általa lakott ingatlannal kapcsolatos, a NET tv. 23. § i) pontja alapján megszűnt bérleti jogviszony fennállása alatt az általa felhalmozott, lejárt esedékességű tartozásokat – így különösen a társasházi közös költség tartozást – a határozott idejű bérleti jogviszony fennállása alatt köteles megfizetni. 10/C. § (1) A 10/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kötött határozott idejű bérleti szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át a határozott idő elteltével, és a bérbeadó nem intézkedhet a bérlő által lakott ingatlan kiürítése iránt, ha a) a bérlő a bérleti idő lejárta után a bérlő által lakott ingatlant tovább használja, és
b) a bérlő a lakbérfizetési és az adósságkezelési és együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségének eleget tett, vagy a bérbeadó által kijelölt szerv, szervezet javaslata alapján a bérlő élethelyzetéből adódóan – méltányosságból – a bérlő ingatlanban maradása indokolt.
(2) A bérlő köteles – az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül a bérlő által lakott ingatlanból kiköltözni, és azt a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. 6/B. A tartalék ingatlanok hasznosítása
10/D. § (1) A bérbeadó a tartalék ingatlanokat bérbeadás útján hasznosítja. (2) A bérbeadó az üres tartalék ingatlanok listáját minden hónap 15. napjáig honlapján és annak a települési önkormányzatnak a hirdetőtábláján közzéteszi, amelynek közigazgatási területén a tartalék ingatlan található.
10/E. § (1) A tartalék ingatlanra igényt jelenthet be a bérbeadóval határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező olyan bérlő, akinek a) nincs a bérleti jogviszonyból fakadó, bérbeadóval szemben fennálló tartozása,
b) nincs közműtartozása, vagy a tartozás megfizetéséről a közmű szolgáltatóval megállapodott és ezt igazolja bérbeadó felé,
c) nincs társasházi közös költség tartozása, és ezt a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke által kiállított igazolással igazolja, és
d) az általa addig lakott ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban van
azzal, hogy a tartalék ingatlannak meg kell felelnie – a bérlő által jogszerűen befogadott és vele együtt költöző személyek számát figyelembe véve – a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek.
(2) A tartalék ingatlanra igényt jelenthet be az a természetes személy is,
aa) saját maga vagy a vele egy háztartásban elő hozzátartozója az e rendeletben foglaltak szerint szociálisan rászoruló személy, vagy
b) akinek más lakhatást biztosító használati joga nincs, vagy ha van, az adott ingatlan már nem felelne meg a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, ha az igénybejelentő és a házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy neveltgyermeke, örökbefogadó, mostoha- vagy nevelőszülője vagy testvére is az adott ingatlanban lakna.
(3) A bérbeadó a tartalék ingatlanokra vonatkozó igénybejelentéseket a közzétételt követő hónap 15. napjáig fogadja be (a továbbiakban: befogadási időszak).
(4) Ha ugyanarra a tartalék ingatlanra a befogadási időszak alatt több igénybejelentés érkezik, a bérbeadó – az a)–d) pontban meghatározott sorrend figyelembevételével – azzal köt bérleti szerződést,
a) aki a bérbeadóval már bérleti jogviszonyban áll,
b) aki a tartalék ingatlan fekvésével azonos helyen lakóhellyel rendelkezik, és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételnek megfelel, c) aki vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a közös háztartásukban több, családi pótlékra jogosult gyermeket nevel,
d) akinek az igénybejelentését a bérbeadó a befogadási időszakban korábban kézhez vette, azzal, hogy az azonos napon beérkező igénybejelentések között a bérbeadó közjegyző által hitelesített sorsolással dönt.
(5) A sorrend megjelölésével igénybejelentés több tartalék ingatlanra is benyújtható az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén azzal, hogy ha az egyik tartalék ingatlanra a bérleti szerződés a bérbeadó és a bérlő között létrejön, a többi tartalék ingatlan vonatkozásában az igénye elutasítottnak minősül. 10/F. § (1) A beérkezett igénybejelentések közül a 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott szempontok szerint kiválasztott bérlővel a bérbeadó bérleti szerződést köt. Bérleti szerződés kizárólag egy tartalék ingatlanra köthető. (2) Ha a 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott sorrend alapján kiválasztott bérlő másik ingatlan vonatkozásában már bérleti jogviszonyban áll a bérbeadóval, az új bérleti szerződés megkötésének feltétele a) a korábban kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése az új bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg;
b) a visszavásárlási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez való bérlői hozzájárulás, ha a bérlő rendelkezik visszavásárlási joggal az általa addig lakott ingatlan vonatkozásában.
(3) Ha a közös megegyezéssel megszüntetett bérleti szerződésben bérlőtársak szerepeltek, a bérbeadó az új bérleti szerződést is a bérlőtársakkal köti meg. Ha a közös megegyezéssel történő bérleti szerződés megszüntetésekor valamelyik bérlőtárs nem kívánja megkötni az új bérleti szerződést, a bérbeadó azt a többi bérlőtárssal köti meg. A nem szerződő bérlőtárs egyidejűleg tudomásul veszi, hogy a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése után elhelyezési igényt nem támaszthat a bérbeadóval szemben.
(4) A költözés költségei a bérlőt terhelik.
(5) Bérlőtársi jogviszony a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel csak házastársak és élettársak között jöhet létre. A házastársi jogviszony fennállását házassági anyakönyvi kivonattal kell igazolni. Az élettársi jogviszony fennállásáról az élettársaknak közösen írásbeli nyilatkozatot kell tenniük. (6) Bérleti szerződés csak olyan tartalék ingatlanra köthető, amelynek nagysága a bérlőnek – és a vele jogszerűen együtt költöző személyeknek – az egy lakásban lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigényét nem haladja meg. A bérlővel jogszerűen együtt költöző személyek azok, akiket a bérlő a NET tv. 23. § a) pontja alapján jogszerűen befogadhat, akikkel jogszerűen együtt lakott a bérbeadóval korábban kötött bérleti szerződés alapján, valamint akikkel a bérlő az igénybejelentés benyújtásának időpontjában azonos bejelentett lakóhelyen vagy tartózkodási helyen együtt lakott. 6/C. Bérlők ideiglenes elhelyezése
10/G. § Ha a bérlő az általa lakott ingatlant olyan műszaki ok, hiba fennállása miatt nem tudja használni, amelynek elhárítására a NET tv., az Ltv. vagy a lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó vagy a bérlő köteles lenne, a bérbeadó a rendelkezésére álló üres tartalék ingatlanban ideiglenes elhelyezést biztosíthat a bérlő számára. Ebben az esetben a bérlő visszaköltözéséig az addig lakott ingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony szünetel. A bérbeadó és a bérlő az ideiglenes elhelyezést biztosító tartalék ingatlanra a műszaki hiba elhárításának időpontjáig szóló bérleti szerződést kötnek.”
„(1) A NET tv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat kizárólagos jog alapján – a 11/A. §-ban meghatározott kivétellel – a MÁV Ingatlankezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kijelölt Szolgáltató) látja el.”
„11/A. § (1) A lakhatási célú ingatlanok vonatkozásában a NET tv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat kizárólagos jog alapján az Ócsa Városüzemeltetési nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Városüzemeltetési Kft.) látja el. (2) A Városüzemeltetési Kft. által ellátandó feladatok körét a 2/A. melléklet határozza meg. (3) A Városüzemeltetési Kft. feladatát a Nemzeti Eszközkezelővel kötött, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő szolgáltatási szerződés alapján látja el. A szolgáltatási szerződésben meghatározásra kerül az e rendelet alapján kötelezően ellátandó feladatok pontos köre, ellátásuk részletei, és a szolgáltatás ellenértéke. (4) A Városüzemeltetési Kft. a feladatot közszolgáltatás keretében látja el.”
c) 2. melléklet 2–3. pontjában a „vagyonkezelésében álló lakóingatlanokkal” szövegrész helyébe a „vagyonkezelésében álló lakóingatlanokkal és tartalék ingatlanokkal” szöveg,
d) 2. melléklet 5. pontjában a „vagyonkezelésében álló lakóingatlanok” szövegrész helyébe a „vagyonkezelésében álló lakóingatlanok és tartalék ingatlanok” szöveg,
e) 2. melléklet 7. pontjában a „vagyonkezelésében lévő lakóingatlanokra” szövegrész helyébe a „vagyonkezelésében lévő lakóingatlanokra és tartalék ingatlanokra” szöveg
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
1. melléklet a 368/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez
„4. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanok és tartalék ingatlanok tekintetében szükségessé váló tervezett vagy eseti állagmegóvó, felújítási munkálatok elvégzése a Nemzeti Eszközkezelő utasításai alapján, valamint jogszabály által előírt, tulajdonost terhelő, ellenőrzési, felülvizsgálati feladatok elvégzése.”
„9. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanok és tartalék ingatlanok a lakásbérleti szerződés megszűnése okán bekövetkező megüresedése esetén az ingatlanok bérbeadásból történő visszavétele, üres lakóingatlanok és tartalék ingatlanok gondnokolása, illetve újabb bérbeadást megelőzően műszaki állapotfelmérés elkészítése.”
2. melléklet a 368/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez
A Városüzemeltetési Kft. által ellátandó feladatok
1. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanokkal összefüggő műszaki hibabejelentések fogadására alkalmas telefonos ügyfélszolgálat működtetése.
2. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanokkal összefüggésben bejelentett műszaki hibák rövid, ütemezett határidőn belüli – rendkívüli sürgősség esetén haladéktalan – elhárítása, javítása.
3. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanok tekintetében szükségessé váló tervezett vagy eseti állagmegóvó munkálatok elvégzése a Nemzeti Eszközkezelő utasításai alapján, valamint jogszabály által előírt, tulajdonost terhelő, ellenőrzési, felülvizsgálati feladatok elvégzése.
4. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanok használatának, illetve műszaki állapotának időszakos helyszíni ellenőrzése.
5. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanokra vonatkozó adatoknak a Városüzemeltetési Kft. által üzemeltetett ingatlankezelést és üzemeltetést támogató számítógépes rendszerbe történő feltöltése és karbantartása.
6. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanok vagyonvédelme és őrzése.
7. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanok lakásbérleti szerződés megszűnése okán bekövetkező megüresedése esetén az ingatlanok bérbeadásból történő visszavétele, üres ingatlanok gondnokolása, illetve újabb bérbeadást megelőzően műszaki állapotfelmérés elkészítése.
8. Természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta, a lakosságot vagy a környezetet veszélyeztető váratlan esemény bekövetkeztekor közreműködés a kiköltöztetendő lakók és vagyontárgyaik elszállításában és ideiglenes elhelyezésében.”
3. melléklet a 368/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
1 |
|
főváros és
megyeszékhely |
város |
község |
2 |
Összkomfortos |
112 Ft/m2 |
78 Ft/m2 |
71 Ft/m2 |
3 |
Komfortos |
112 Ft/m2 |
78 Ft/m2 |
66 Ft/m2 |
4 |
Egyéb (félkomfortos, komfort nélküli) |
104 Ft/m2 |
75 Ft/m2 |
61 Ft/m2 |
|
A |
B |
C |
D |
1 |
|
főváros és
megyeszékhely |
város |
község |
2 |
Összkomfortos |
165 Ft/m2 |
123 Ft/m2 |
98 Ft/m2 |
3 |
Komfortos |
145 Ft/m2 |
111 Ft/m2 |
73 Ft/m2 |
4 |
Egyéb (félkomfortos, komfort nélküli) |
125 Ft/m2 |
105 Ft/m2 |
68 Ft/m2 |