358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet
a felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról1
2013.10.14.
A Kormány
az 1. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 2. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1.1. pontjában,
a 3. alcím tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés e) pontjában,
a 4. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában,
az 5. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés l) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.4., 17. és 18. pontjában,
a 6. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.4., 17. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
„(2) A Kormány a 3. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén, a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai és tartozékai építésének, korszerűsítésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésére, építésének elvi engedélyezésére, forgalomba helyezésének ideiglenes engedélyezésére irányuló eljárásban, valamint – ha a kérelem a szakhatóság korábbi állásfoglalásában foglalt feltételeket érinti – az építési engedélyben foglaltaktól való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, a szakági tervek felelős tervezői jogosultságának a vizsgálata kérdésében, valamint a 3. mellékletben meghatározott szakkérdésben, a 3. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.” (A Kormány a vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárásban,)
„i) amennyiben az eljárás vasúti alagutat érint, a katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét, másodfokú eljárásban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét,
j) ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e,
ja) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei kivételével, az országos közút, továbbá a főváros kivételével a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségét,
jb) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében első fokú eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatalának Közlekedési Felügyelőségét,
jc) a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutak esetében első fokú eljárásban a Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát, másodfokú eljárásban a Budapest Főváros Kormányhivatalának Közlekedési Felügyelőségét”
(szakhatóságként jelöli ki.)
„(1a) A Kormány a felszín alatti vasutak vasúti üzemi létesítményei, valamint a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezésére irányuló eljárásban az 1. mellékletben meghatározott esetekben és szakkérdésben az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.” „b) a meghozott döntést – az (1) bekezdés i) pontja szerinti eljárás kivételével – az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.” „(1) A Kormány a kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásban, továbbá ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, az 5. melléklet I. pontjában meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, az 5. melléklet I. pontjában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott döntést az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.” „9/E. § Amennyiben a felszín alatti vasutak engedélyezésével összefüggésben a felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyben a szakhatóságok megkeresése már megtörtént, akkor az eljárás megindulásakor hatályos jogszabályok által kijelölt szakhatóságok járnak el.” „(1) A Kormány – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági ügyek, a sajátos építményfajták és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek, valamint a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek kivételével – az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki.” „(5) A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, valamint a műemlékvédelem területén a külön jogszabályban meghatározott másodfokú feladatok ellátására az építmények, építési tevékenységek tekintetében – a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak valamint a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) jelöli ki.” (4) Az R2. 1. § (8) bekezdésében az „Azokban” szövegrész helyébe a „A Kormány azokban” szöveg, az „el, a Kormány a” szövegrész helyébe az „el, vagy” szöveg lép.
(5) Hatályát veszti az R2.
3. A budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló
89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása
„(4) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (5) Az eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – a kérelmező ügyfélnek szóló döntések kivételével – hirdetményi úton közli. A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint hirdetményi közlésnek van helye, de a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el, vagy korlátozza, a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről – hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg – az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó külön jogszabály szerint alkalmazható kapcsolattartási forma használatával tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be.” a) a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, műszaki biztonsági szempontból veszélyes berendezésekkel és létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban műszaki biztonsági hatóságként jár el,
b) ellátja a gázcsatlakozóvezeték- és a felhasználói berendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint e tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági feladatokat, továbbá
c) műszaki biztonsági hatóságként jár el a felvonó, mozgólépcső létesítésének, áthelyezésének, főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakításának, használatbavételének, valamint elbontásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendeletben meghatározott felvonókkal, mozgólépcsőkkel és mozgójárdákkal kapcsolatos hatósági eljárások kivételével.” „1. § (1) E rendelet hatálya a) a vasúti pálya és – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a vasúti pálya tartozékai, a különleges vasutak (a továbbiakban együtt: vasúti építmény), b) a – (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a vasúti üzemi létesítmények, c) a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgó járdák,
d) a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek
engedélyezési eljárásaira terjed ki.
(2) A vasúti biztosítóberendezések, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás, folyamatirányító automatika, központi forgalomirányító berendezés működését biztosító szoftverek megfelelőségét a hatóság a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából kizárólag a berendezések engedélyezési és bejelentési eljárásaiban vizsgálja.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a vasúti pálya felszín alatti szakaszainak tartozékaként beépített polgári védelmi, tűzvédelmi berendezésekre,
c) a honvédségi használatú vasúti építményekre, ideértve a vasúti pályát és tartozékait, valamint a vasúti üzemi létesítményeket is,
d) a vasúti pálya következő tartozékaira: jelzőhíd, áteresz, a vasúti felsővezetékhez kapcsolt berendezések és alállomások, a hőnfutásjelző berendezés, ha nincs vasúti biztosító berendezéssel összefüggésben, valamint a vasúti távközlő vezetékek és berendezések.”
(2) Az R4. 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő 8. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„7. vasútgépészeti berendezés: azok a vasúti pálya tartozékok, amelyek helyhez kötött gépészeti berendezéssel biztosítják a vasútüzem működését, a rakodó-, mérlegelő-, valamint járműmozgató berendezések, vágányfék, siklás érzékelő, továbbá a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges helyhez kötött, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá vagy fölé épített emelő-, mozgató- és egyéb technológiai berendezések,
8. vasúti híd: olyan vasúti pályatartozék, amely vasúti terhet visel, vasúti pálya alatti szabad nyílást hidal át, és amelynek belső átmérője, vagy a hídfőkre vagy hídfalazatokra merőlegesen mért nyílása két méternél nagyobb, a vasúti pályát természetes és mesterséges akadályok felett vezeti át.”
[A kérelemhez csatolni kell – a c) pontban foglaltak kivételével – egy eredeti és egy másolati példányban:]
„(4) A felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a szakhatóságok állásfoglalásainak megkéréséhez az Épelj. 5. melléklete szerinti dokumentációkat kell benyújtani.” (5) Az R4. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A bejelentést legkésőbb a tevékenység tervezett megkezdésekor – a 32. § (1) bekezdésében meghatározott, a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó esetekben a tevékenység tervezett megkezdését legalább tizenöt nappal megelőzően – kell megtenni. (2) Az építtető 15 napon belül köteles bejelenteni a vasúti közlekedési hatóságnak a bejelentett tevékenység befejezését.”
(7) A Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban a Módr. hatálybalépése előtt már megkezdett eljárási cselekmények hatályát a Módr. nem érinti.”
6. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről,
valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása
(3) Hatályát veszti az R5.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
1. melléklet a 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelethez
A felszín alatti vasutak felszín alatti vasúti állomásainak, vasúti üzemi létesítményeinek, valamint felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezésére irányuló eljárásaiban közreműködő szakhatóságok
|
|
A |
B |
C |
D |
|
1. |
Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
Első fokon eljáró hatóság |
Másodfokon eljáró hatóság |
|
2. |
1. Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása esetén.
2. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerint az egyes terület-felhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén. 3. Hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén. |
A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés.
Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés.
Az egészségvédelem biztosítása az OTÉK-ban meghatározott egyes épületszerkezetek és helyiségek létesítési követelményeitől való eltéréshez hozzájárulás. |
járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete |
fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve |
|
3. |
A következő esetekben:
a) vasúti állomások, vasúti üzemi létesítmények, valamint a területükön lévő felvonók esetén;
b) kiürítésre, menekítésre figyelembe vett mozgólépcsők, és mozgójárdák esetén. |
Az épület, építmény kialakítására vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása, az épület kiüríthetősége és a létesítményben tartózkodó személyek menekíthetősége. |
a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság |
a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság |
|
4. |
Életvédelmi rendeltetésű építmények, óvóhelyek esetén. |
Polgári védelmi követelmények érvényre juttatása és a katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében. |
az építmény helye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség |
megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi
igazgatóság |
|
5. |
1. Ha az építési tevékenység
1.1. hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést,
1.2. éghető vagy veszélyes folyadék tartályt,
1.3. ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket,
1.4. legalább 50 kVA beépített összteljesítményű és 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert érint.
2. Felvonó, mozgólépcső vagy mozgójárda létesítése esetén. |
A bevonás feltételeként meghatározott építményekkel, berendezésekkel összefüggő jogszabályban meghatározott műszaki biztonsági követelmények. |
fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága |
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal |
|
6. |
Ha a vasúti állomás épületének felszín feletti része építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység. |
Annak elbírálásában, hogy a felszín feletti épületrész az OTÉK 50. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelel-e. |
a járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi hivatala, illetve építésügyi és örökségvédelmi hivatala |
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésében meghatározott hatóság |
2. melléklet a 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelethez
|
|
(A |
B |
C |
D |
|
|
Bevonás és közreműködés
feltétele |
Szakkérdés |
Első fokú eljárásban |
Másodfokú eljárásban) |
|
„ |
|
11. |
Minden esetben. |
Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. |
az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző |
fővárosi és megyei kormányhivatal |
|
” |
|
|
(A |
B |
C |
D |
|
|
Bevonás és közreműködés
feltétele |
Szakkérdés |
Első fokú eljárásban |
Másodfokú eljárásban) |
|
„ |
|
13. |
A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
A vasúti pálya területének igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal |
– |
|
” |
3. melléklet a 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelethez
|
|
(Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
Első fokú eljárásban |
Másodfokú eljárásban |
Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély |
Használatba- vételi, rendel- tetéstől eltérő használati engedély |
Megszüntetési engedély |
|
valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás) |
|
„ |
|
7. |
Minden esetben |
Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. |
az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző |
fővárosi és megyei kormányhivatal |
IGEN |
NEM |
NEM |
|
|
|
|
|
|
|
|
” |
|
|
(Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
Első fokú eljárásban |
Másodfokú eljárásban |
Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély |
Használatba- vételi, rendeltetéstől eltérő használati engedély |
Megszüntetési engedély |
|
|
|
|
|
|
valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás) |
|
„ |
|
2. |
Új, vízi állásnak nem minősülő, legalább 20 csónak fogadására alkalmas csónakkikötő esetén. |
Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. |
az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző |
fővárosi és megyei kormányhivatal |
IGEN |
NEM |
NEM |
|
|
|
|
|
|
|
|
” |
4. melléklet a 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelethez
1. Az R4. 1. melléklet 3.3. pont nyitó szövegrészében a „Biztosítóberendezés” szövegrész helyébe a „Biztosítóberendezés, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás és központi forgalomirányító berendezés” szöveg lép. „g) a berendezésben megvalósítani tervezett szoftverfrissítés műszaki leírása;
h) a különleges kezeléseket érintő szoftverfrissítéshez tartozóan korábban kiadott hatósági engedélyek;
i) a meglévő SIL0 szintű funkció javításáról kiállított előzetes vagy közbenső tanúsítói nyilatkozat;
j) az új SIL0 szintű funkció első alkalmazásakor, vagy meglévő funkció jelentősebb módosításakor, a tanúsító előzetes nyilatkozata, valamint kockázatelemzés és biztonságértékelés;
k) a SIL1, SIL2, SIL3, SIL4 szintű biztonsági funkciókat érintő szoftverfrissítés esetén tanúsító bevonásával megvalósult független biztonságértékelési eljárás eredménye, amelyben igazolni kell, hogy a biztonság integritási szint (SIL) nem csökken;
l) a szoftverfrissítést követő üzemi próba kiértékelésének kritériumai, amelynél az egyes szoftverfrissítésekhez tartozó elegendő üzemi próbaidőt a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen kell meghatároznia;
m) a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az üzemi próba
mb) csak bizonyos funkciókra, funkciócsoportokra, vagy
mc) csak bizonyos területre
n) szoftvermódosítási utasítás.”
„4.5. Egyéb vasútgépészeti berendezés (vágányba épített vagy a vasúti pálya mellé telepített diagnosztikai berendezések, vasútüzemi létesítményekhez kapcsolódó gépészeti berendezések):
e) fő összeállítási terv;
fa) az üzem közben az űrszelvénybe is benyúló szerkezetek elrendezéséről, működéséről és rögzítéséről,
fb) vasúti vágányba épülő építmények, vagy pályán mozgó gépek, berendezések esetén a sínleerősítés és pályaterv;
g) erőtani számítás a vasúti terhet viselő és a vasút feletti szerkezetek esetén;
h) villamos és érintésvédelmi terv;
i) vízellátás, víztelenítés terve;
j) közművezetékek kimutatása;
k) védelmi berendezések tervei;
l) felvonók, mozgólépcsők és mozgó járdák esetében a vasúti környezetben való alkalmazhatóságot igazoló dokumentum.”
5. melléklet a 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelethez
„3.3. Biztosítóberendezés, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás és központi forgalomirányító berendezés:
a) a vasút üzemeltetője által jóváhagyott Kezelési Szabályzat;
b) kivitelezői megvalósulási záradékkal ellátott, az üzemeltető által jóváhagyott előtervi dokumentáció;
c) a berendezést kezelő személyzet oktatásáról és vizsgáztatásáról készített jegyzőkönyv másolata;
d) az üzembe helyezés megkezdéséhez adott engedélyt;
e) a berendezés alkalmassági tanúsítványa és elektronikus berendezés tanúsítói nyilatkozatai az elektronikus berendezés szoftverére;
f) ideiglenes üzemengedély, forgalmi üzembe helyezési rendelet;
g) a berendezésben megvalósult szoftverfrissítés műszaki leírása;
h) a különleges kezeléseket érintő szoftverfrissítéshez tartozóan kiadott hatósági engedélyek száma;
i) a meglévő biztonság integritási szint (SIL) SIL0 szintű funkció javításáról kiállított tanúsítói nyilatkozat;
j) az új SIL0 szintű funkció első alkalmazásakor, vagy meglévő funkció jelentősebb módosításakor, a tanúsító előzetes nyilatkozatán kívül, kockázatelemzés és biztonságértékelés;
k) a SIL1, SIL2, SIL3, SIL4 szintű biztonsági funkciókat érintő szoftverfrissítés esetén tanúsító bevonásával megvalósult független biztonságértékelési eljárás eredménye, amelyben igazolni kell, hogy a biztonság integritási szint (SIL) nem csökken;
l) a szoftverfrissítést követően – üzemi próba keretében – elvégzett vizsgálat eredménye, amelyben igazolásra kerül, hogy a frissítés által érintett funkcionalitás megfelelő, a valós forgalmi/üzemi helyzetek bekövetkeztek, és a kezelőszemélyzet gyakorlottsága a frissítés által bekövetkezett változások vonatkozásában is eléri a kívánt szintet; az egyes szoftverfrissítésekhez tartozó elegendő üzemi próbaidőt a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen kell meghatároznia;
m) a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az üzemi próba
mb) csak bizonyos funkciókra, funkciócsoportokra, vagy
mc) csak bizonyos területre
n) az üzemi próba során vezetett próbaüzemi napló másolatát;
o) a szoftverfrissítésekről vezetett nyilvántartást.”
2. Az R4. 2. melléklet 4.1. pont nyitó szövegrészében a „Vasúti rakodó-berendezés (vasúti kocsi töltőlefejtő berendezés, rakodódaru, kocsibuktató, oldal- és homlokrakodó, egyéb beépített rakodó- és szállítógép és berendezés)” szövegrész helyébe „Vasúti rakodó-berendezés (vasúti kocsi töltőlefejtő berendezés, rakodódaru, kocsibuktató, oldal- és homlokrakodó, egyéb beépített rakodó- és szállítógép és berendezés) és a vasúti járműmosó berendezések” szöveg lép. „4.5. Egyéb vasútgépészeti berendezés (vágányba épített, vagy a vasúti pálya mellé telepített diagnosztikai berendezések, vasútüzemi létesítményekhez kapcsolódó gépészeti berendezések):
a) a vasúti pálya szintezési jegyzőkönyve, nyomtávmérési jegyzőkönyve;
b) pályán mozgó gép (pl. darupálya) pályájának szintezési, fesztáv- és kígyózás-mérési jegyzőkönyve;
c) a villamos berendezésekre vonatkozó szerelői nyilatkozat;
d) a csővezetékek, tárolótartályok esetén a nyomás, vagy tömítettségi próbáról készített jegyzőkönyv;
e) az emelőgépek esetén a terhelési vizsgálatról készült jegyzőkönyv;
f) munkavédelmi minősítő bizonyítvány azokra a gépekre, amelyekre ennek szükségességét a jogszabály előírja;
g) a vasúti terhet viselő és a vasút feletti szerkezetek vizsgálatáról készített jegyzőkönyv és adatlapok;
h) a térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, vagy állapotterv;
i) a felvonók, mozgólépcsők és mozgó járdák esetében a vasúti környezetben való alkalmazhatóságot igazoló tanúsítás.”
6. melléklet a 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelethez
(Vasútbiztonsági engedély birtokában a vasúti közlekedési hatóság részére be kell jelenteni a következőket:
„af) építési forgalom lebonyolítására, vagy rendkívüli események helyreállítására szolgáló vágány építése, az eseményt kiváltó ok megszűnéséig, vagy az engedélyköteles tevékenység befejezéséig, de legfeljebb a használatbavétel időpontjáig kerülnek megépítésre,”
(Vasútbiztonsági engedély birtokában a vasúti közlekedési hatóság részére be kell jelenteni a következőket:
vasúti jelző- és biztosítóberendezések esetében:)
„bc) vasúti átjárót fedező sorompó berendezés létesítése, átalakítása és megszüntetése, ha annak működése nincs összefüggésben vasúti biztosító berendezéssel vagy közúti forgalomirányító fényjelző készülékkel,
bd) vasúti biztosítóberendezés, vagy folyamatirányító automatika, központi forgalomirányító berendezés olyan, az 1. és 2. mellékletnek megfelelően dokumentált átalakítása, amely a berendezés rendszerét annak teljes hatáskörzetére kiterjedően nem változtatja meg.” (Vasútbiztonsági engedély birtokában a vasúti közlekedési hatóság részére be kell jelenteni a következőket:
vasúti hidak, alagutak, támfalak, vasúti peron, vasúti peronhoz vezető gyalogos aluljárók esetében:)
„cf) tám- és bélésfal, görgetegfogó fal létesítése és bontása, ha idegen tulajdonú területet nem érint;”
a) c) pontjában a „vasúti peron, vasúti peronhoz vezető gyalogos aluljárók” szövegrész,
b) c) pont cg)–ch) alpontja,
d) d) pont dd) alpontjában a „korlátozott szolgáltatási szintű forgalom lebonyolítására, vagy” szövegrész,
