351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet
351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet
a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról
A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés q) pontjában,
a 7. § (2) bekezdése és az 50. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 39. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés s) pontjában,
a 49. § (1) bekezdése tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 49. § (2) bekezdése tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 49. § (3) bekezdése tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 49. § (4) bekezdése tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés d) pontjában,
az 51. § (1) és (2) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. epikrízis: az elhunyt egészségügyi dokumentációinak és a kóresetnek a kórtörténet alapján történő írásbeli összefoglalása;
2. haláleset helye: a holttest megtalálásának helye; ha a haláleset járművön történt, a holttest járműről történt leemelésének helye;
3. halál okát megállapító orvos: az a halottvizsgálatot végző orvos, aki a halál okát megállapítja;
4. halottszemle: a haláleset helyén vagy a holttest helyén lefolytatott szemle részeként a holttest külső vizsgálata, a holttesten lévő ruházat, valamint a holttesten és az azon lévő ruházatban található dolgok vizsgálata;
5. halottvizsgálat: a halál tényének és idejének megállapítása, a halottszemle, a kórbonctani vizsgálat, a hatósági és igazságügyi boncolás, valamint ezek eredményének megállapítása;
6. halva született magzat:
a) a 24 hétnél hosszabb ideig az anya méhében lévő magzat, ha az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adja,
b) az a magzat, amelynek a testtömege az 500 grammot vagy a testhossza a 30 cm-t eléri, ha a magzat kora nem állapítható meg,
c) ikerszülés esetén a halott magzat, ha legalább az egyik magzat élve született;
7. helyszíni halottvizsgálatot végző orvos: a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott orvos;
8. temető: a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény alapján temetőnek minősülő hely.
2. A helyszíni halottvizsgálatra vonatkozó általános szabályok
2. § (1) A halottvizsgálat során eljáró felek a szakmai szabályok betartásával, a hatékonyság és a gazdaságosság elvének megfelelően együttműködnek.
(2) A halál bekövetkezését vagy a magzat halva születését elsőként észlelő személy, illetve az általa értesített általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy egészségügyi szerv köteles a halálesetet a helyszíni halottvizsgálatot végző orvossal haladéktalanul közölni.
(3) A haláleset bekövetkezését követően meg kell állapítani a halál tényét. A halál tényének megállapítására a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos, a helyszínre legrövidebb idő alatt hívható orvos, a helyszínre érkezett mentőegység orvosa, valamint mentőtisztje jogosult.
(4) A helyszíni halottvizsgálat során meg kell kezdeni a halál okának megállapítását, nyilatkozni kell annak valószínű idejéről, valamint el kell dönteni, hogy van-e a halál nem természetes jellegére utaló körülmény, amely az ügyben eljáró hatóság mérlegelését követeli meg.
3. § (1) Ha a haláleset
a) egészségügyi intézményben vagy egészségügyi intézménybe (intézményből) betegszállító szolgáltató járművén történő szállítás közben következett be, a helyszíni halottvizsgálatot a beteget ellátó vagy felvételére illetékes, továbbá a beteget elbocsátó fekvőbeteg-osztály vagy járóbeteg-ellátó egység orvosa, vagy az intézet vezetője által e feladattal megbízott orvos, ügyeleti időben az ügyeleti szolgálatot ellátó orvos, vagy a helyszínre érkezett mentőegység orvosa;
b) mentőszolgáltató mentőfeladatot teljesítő járművén következett be, a halál bekövetkezésének tényét a mentőegység orvosa vagy a mentőtiszt állapítja meg, a helyszíni halottvizsgálat további teendőit a mentőorvos, ennek hiányában a haláleset helyéhez legközelebb eső, patológiai osztállyal rendelkező fekvőbeteg-gyógyintézet e feladattal megbízott orvosa;
c) a Magyar Honvédség, katonai nemzetbiztonsági szolgálat, rendvédelmi szerv vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó szervezetének felügyelete alá tartozó területen, épületben, zárt alakulaton belül következett be, a helyszíni halottvizsgálatot – a haláleset helyétől függően – a Magyar Honvédség, a katonai nemzetbiztonsági szolgálat, a rendvédelmi szerv vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egészségügyi szolgálatának orvosa, ha az nem áll rendelkezésre, a haláleset helye szerint illetékes háziorvos, vagy ezen szolgálat ügyeletes orvosa;
d) közterületen, járművön – ide nem értve az a) és b) pont szerinti esetet – vagy egyéb nyilvános helyen következett be, a helyszíni halottvizsgálatot a haláleset helye vagy a holttest járműről való leemelésének helye szerint illetékes háziorvos, illetve ezen szolgálat ügyeletes orvosa;
e) olyan helyen következett be, ahol üzemorvos, iskolaorvos vagy szociális ellátó intézmény által foglalkoztatott orvos teljesít szolgálatot, akkor a helyszíni halottvizsgálatot az üzemorvos, az iskolaorvos vagy a szociális ellátó intézmény által foglalkoztatott orvos, ha nem elérhető, a haláleset helye szerint illetékes háziorvos vagy ezen szolgálat ügyeletes orvosa;
f) az a)–e) pontban foglaltakhoz képest egyéb helyen következett be, a helyszíni halottvizsgálatot a haláleset helyére vagy a holttest járműről való leemelésének helyére a legrövidebb időn belül hívható háziorvos vagy ezen szolgálat ügyeletes orvosa;
g) halvaszületésnek minősül, a helyszíni halottvizsgálatot a szülést levezető orvos, ennek hiányában az a)–f) pontban megjelölt orvos
végzi.
(2) Ha az ügyben eljáró hatóság az (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott személy kiérkezése előtt – annak akadályoztatása miatt vagy egyéb, bűnüldözési szempontból kiemelt okból – halottvizsgálati szaktanácsadót alkalmaz, akkor a helyszíni halottvizsgálatot az alkalmazott halottvizsgálati szaktanácsadó végzi el.
(3) A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos
a) ha nem természetes halálra utaló körülményt észlel, haladéktalanul értesíti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet,
b) az a) pontban foglalt eset kivételével, a törvényi feltételek fennállása esetén kezdeményezi az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,
c) megkezdi az elhunyt egészségügyi adatainak az elhunyt ismert vagy ismertté váló kezelőorvosától történő beszerzését,
d) az a) és b) pontban meghatározott esetek kivételével – lehetőség szerint az elhunyt egészségügyi adatainak ismeretében – megállapítja a halál okát és kitölti a halottvizsgálati bizonyítványt, egyéb esetekben megkezdi a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltését,
e) megkísérli értesíteni az elhunyt eltemettetésére kötelezettet a halál tényéről,
f) az a) pontban foglalt eset kivételével kezdeményezi a holttest elszállítását,
g) értesíti a haláleset tényéről és az elhunyt ismert adatairól az elhunyt lakóhelye szerint – ismeretlen elhunyt esetén a haláleset helye szerint – illetékes települési önkormányzatot, valamint – az 5. § (1) bekezdésében foglalt feltétel fennállása esetén – a szervkivételre kijelölt egészségügyi intézmény szervkoordinátorát.
(4) Eredménytelennek kell tekinteni az elhunyt egészségügyi adatainak beszerzését, ha azok a halál tényének megállapításától számított legkésőbb 12 órán belül – az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt helyen elhunyt esetén legkésőbb 4 órán belül – nem érkeztek meg.
4. § (1) A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos az értesítését követő legkésőbb 4 órán belül, a 3. § (1) bekezdés d) pontjában szereplő esetben legkésőbb 2 órán belül a helyszíni halottvizsgálatot megkezdi.
(2) Ha a helyszíni halottvizsgálat alatt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nincs jelen, és a vizsgálat zavartalan lefolytatása csak a helyszín biztosítása mellett garantálható, ennek érdekében a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos értesíti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet.
5. § (1) Ha a halottvizsgálatot végző orvos megállapítása szerint a halott teste orvosi szempontból alkalmas arra, hogy oktatás és kutatás, egyéb gyógyító célú felhasználás, illetve átültetés céljából történő szerv-, szöveteltávolításra kerüljön sor, az orvosnak meg kell győződnie arról, hogy az elhunytnál lévő, személyazonosításra szolgáló iratok között található-e nyilatkozat, amellyel a holttestéből történő szerv-, szöveteltávolítást megtiltotta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tiltakozó nyilatkozat meglétét vagy hiányát a halottvizsgálatot végző orvos feltünteti a halottvizsgálati bizonyítványon.
6. § (1) Ha a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos vagy a helyszínre kiérkező általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nem természetes halálra utaló körülményt észlel, erről köteles értesíteni a hatáskörrel rendelkező szervet.
(2) A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos az egészségügyi adatok eredményes beszerzése nélkül csak akkor tehet javaslatot a halottvizsgálat további menetére vagy lezárására, ha a halál természetes vagy nem természetes jellege egyértelműen megállapítható.
A RENDKÍVÜLI HALÁLLAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁS
3. Általános rendelkezések
7. § (1)1 A rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Kormány a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás során hatóságként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet jelöli ki.
(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, rendkívüli halál esetén az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv halál helye szerint illetékes szerve jár el.
8. § (1) A rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást a halál rendkívüli jellegére utaló körülmény esetén hivatalból kell lefolytatni.
(2) A rendkívüli halállal kapcsolatos eljárás célja a halál okának és körülményeinek megállapítása, ideértve a halál rendkívüliségének vizsgálatát, valamint a bűncselekményre utaló adatok felmerülésének kizárását.
9. § (1) A rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás során – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – ügyfélnek kizárólag a halott eltemettetésére köteles személy minősül.
(2) Ügyfélnek kell elismerni az elhunyt azon közeli hozzátartozóját, aki ezt kéri.
(3) Az eljárás befejeződéséig az ügyfél csak azon iratokat tekintheti meg, amelyek megtekintését a hatóság engedélyezi. Ha az ügyben büntetőeljárás nem indult, akkor a hatóság az előzetes vizsgálatról vagy a boncolásról készült jegyzőkönyvet kizárólag az eljárás befejeződését követően adhatja át az ügyfél részére. Ha az ügyben büntetőeljárás indult, akkor az ügyfél az eljárás befejeződését követően is csak azon iratokat tekintheti meg, amelyek a büntetőeljárás iratainak nem részei.
(4) Az ügyfél csak a hatóság engedélyével vehet részt az eljárási cselekményeken.
(5) Az ügyfél a holttestet a boncolást megelőzően a hatóság engedélyével tekintheti meg. A boncolást követően a holttest megtekintésének lehetőségét az ügyfél kérelmére – lehetőség szerint soron kívül – a hatóság köteles biztosítani. A hatóság engedélyével a holttestet az ügyfélen kívüli más személy is megtekintheti.
(6) A hatóság a (3)–(5) bekezdés szerinti engedélyről a bűnüldözési szempontok mérlegelésével dönt.
10. § (1) Külföldi rendkívüli halála ügyében indult eljárásról haladéktalanul értesíteni kell az illetékes konzuli képviseletet.
(2) Az eljárás megindításáról haladéktalanul tájékoztatni kell az eljáró hatóság illetékessége szerinti ügyészséget, és a hatóság döntéseit az ügyészséggel közölni kell, ha az elhunyt
a) diplomáciai mentességet élvező személy,
b) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő,
c) központi államigazgatási szerv vezetője,
d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának a tagja,
e) a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja,
f)2 a d) pontban foglaltak mellett olyan, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban álló személy, aki szolgálati helyén vagy szolgálata során halt meg.
4. Előzetes vizsgálat
11. § (1) Ha a rendkívüli halál törvényi feltételeinek fennállása nem egyértelmű, a hatóság előzetes vizsgálatot tart.
(2) Előzetes vizsgálat elrendelése esetén az ügyfél tájékoztatása a hatósági eljárás megindításáról mellőzhető.
(3) Az előzetes vizsgálat során a hatóság szemlét tart, valamint – ha az elhunyt személyazonossága ismert – beszerzi az elhunyt ismert vagy ismertté váló háziorvosától és kezelőorvosától az elhunyt egészségügyi adatait.
(4) Az előzetes vizsgálatot a hatóság értesítésétől számított 24 órán belül kell lezárni.
12. § (1) Ha a szemle során a halál körülményeinek orvosi-kriminalisztikai szemléletű vizsgálata szükséges vagy a hatóság a bejelentővel a halál rendkívülisége vonatkozásában nem ért egyet, a hatóság a szemléhez halottvizsgálati szaktanácsadót vesz igénybe.
(2) Halottvizsgálati szaktanácsadó lehet
a) az igazságügyi szakértői névjegyzékben igazságügyi orvostan szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő,
b) a hatóság alkalmazásában álló, igazságügyi orvostan szakképesítéssel rendelkező olyan személy, aki e szakképesítése tekintetében szerepel az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában, vagy
c) a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékben szereplő személy.
(3) Ha a hatóság a haláleset körülményei alapján azt állapítja meg, hogy az eredményes boncolás érdekében már a szemléhez is szükséges szakértő kirendelése, a halottvizsgálati szaktanácsadó feladatait a szakértő látja el.
(4) A szemlén való jelenlétről vagy az abban való közreműködésből a bűnüldözési szempontok mérlegelése mellett kizárható az az orvos, aki az elhunytat a halálát megelőző időszakban a vélelmezhető, a halálhoz vezető közvetlen halálokkal összefüggésben kezelte.
(5) A halottszemlét lehetőség szerint a haláleset helyén kell elvégezni. Ha a halottszemle haláleset helyén történő lefolytatása vagy teljes lefolytatása nem lehetséges, akkor a halottszemlét a boncolás helyszínén kell lefolytatni vagy folytatni.
13. § (1) A halottvizsgálati szaktanácsadó a szemle során
a) állást foglal a halál módjára, idejére és feltehető okára vonatkozóan,
b) megvizsgálja a holttest állapotát, és megállapítja a halál bekövetkezésének időpontját,
c) dokumentálja a holttesten levő sérüléseket,
d) összeveti a ruházat elváltozásait a testen levő sérülésekkel,
e) segítséget nyújt a holttesten és a környezetében található mindazoknak a nyomoknak és anyagmaradványoknak a felkutatásában, biztosításában és rögzítésében, amelyek a haláleset tisztázásához szükségesek és arra jellemzőek lehetnek,
f) segítséget nyújt a nyomok és anyagmaradványok kiválasztásában és azok biztosításában,
g) vizsgálja, hogy a helyszínen vagy a holttest környezetében talált tárgyak, anyagok az adott sérülés vagy a halál előidézésére alkalmasak lehettek-e,
h) megvizsgálja, hogy a holttest helyzetét változtatták-e, illetve a holttest helyzete és az észlelt helyszín megfelel-e az elkövetési módnak és az elkövetés helyének,
i) ismeretlen holttest esetén a vizsgálatát úgy folytatja le, hogy kiterjedjen mindazon sajátosságok kiemelésére is, amelyek a személyazonosság megállapítására alkalmasak lehetnek,
j) felügyeli a holttest helyszínről való elszállítását,
k) kitölti a halottvizsgálati bizonyítvány megfelelő részét, és
l) indokolt esetben a holttestből vér- és vizeletmintát vesz, valamint azt a hatóságnak átadja.
(2) A halottvizsgálati szaktanácsadó a megállapításairól feljegyzést, a holttestre vonatkozó egészségügyi ténymegállapításairól leletet készít.
(3) A holttest vetkőztetése a hatóság feladata. A holttest vetkőztetését az elhunyt emberi méltóságának tiszteletben tartásával, lehetőség szerint takarva, a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.
14. § (1) A hatóság az előzetes vizsgálatról jegyzőkönyvet vesz fel.
(2)3 A jegyzőkönyv az Ákr.-ben előírtakon kívül tartalmazza
a) a halottvizsgálati szaktanácsadó feljegyzésének megállapításait,
b) az orvosi vizsgálat leletét, a hullajelenségek és a sérülések részletezését,
c) a halál módját, feltehető időpontját és – ha megállapítható – a halál okát,
d) a soronkívüli hatósági vagy igazságügyi boncolásra vonatkozó javaslatot.
15. § (1) Az előzetes vizsgálat lefolytatását követően
a) bűncselekményre utaló adatok felmerülése esetén a hatóság a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást megszünteti és értesíti a büntetőeljárás megindítására jogosult szervet,
b) ha az a) pontban szabályozott eseten kívül a rendkívüli halál törvényi feltételei nem állapíthatóak meg, a hatóság a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást megszünteti, vagy
c) – ha az a) és b) pontban foglaltaknak nincs helye – a hatóság a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást továbbfolytatja, az eljárás lefolytatásáról az ügyfelet értesíti.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye, a döntés azonnal végrehajtható.
(3)4 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti döntés azonnal végrehajtható. A végzéssel szemben 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni. Eredményes fellebbezés esetén újbóli előzetes vizsgálatnak nincs helye.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az egészségügyi adatok eredményes beszerzése nélkül csak akkor szüntetheti meg az eljárást, ha a halál rendkívüli jellege ezen adatok nélkül is egyértelműen és megalapozottan kizárható.
(5) A döntést közölni kell
a) a külpolitikáért felelős miniszterrel is, ha arra utaló adat van, hogy
aa) az elhunytnak külföldi közeli hozzátartozója van és ez a közeli hozzátartozó ismeretlen, vagy
ab) az elhunyt külföldön élt és a külföldi lakcíme ismeretlen.
b) fogvatartott, kényszergyógykezelt, ideiglenesen kényszergyógykezelt halála esetén a büntetést, az intézkedést vagy a kényszerintézkedést foganatosító szervvel és a büntetés-végrehajtás felett törvényességi felügyeletet ellátó ügyésszel is.
16. § Ha a halál rendkívüli jellege egyértelmű, a hatóság előzetes vizsgálat nélkül elrendeli a szemlét. A szemle lefolytatására a 12. §-ban és a 13. §-ban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a jegyzőkönyvet a szemléről kell felvenni. A hatóság a hatósági eljárás folyamán beszerzi az elhunyt egészségügyi adatait.
5. Hatósági boncolás
17. § (1) Ha az eljárás célja másképp nem érhető el, a hatóság az elhunyt hatósági boncolását rendeli el, és ennek érdekében szakértőt rendel ki.
(2) Ha a halál oka boncolás nélkül is megállapítható és bűncselekményre utaló adatok nincsenek, az egészségügyi adatok ismeretében a szakértő javasolhatja, hogy a hatóság a boncolástól tekintsen el. Ha a hatóság ennek figyelembevételével a boncolás elvégzésére utasítja, azt a szakértő köteles elvégezni.
(2a)5 Több ember halálát okozó tömegszerencsétlenség, illetve természeti katasztrófa esetén a hatóság a boncolástól eltekinthet, ha a szakértő nyilatkozata alapján a halál oka egyértelműen megállapítható, és a boncolás mellőzése az eljárás érdekeit nem sérti, így különösen, ha az áldozatok azonosítására az eljárás során az Interpol Disaster Victim Identification protokollja szerint kerül sor.
(3)6 Ha a hatóság a boncolástól a (2) bekezdés alapján eltekint, a szakértő vér-, vizelet-, valamint csarnokvízmintát rögzít.
18. § (1) Hatósági boncolást fekvőbeteg-ellátó intézmény patológiai osztályán vagy olyan boncoló-helyiségcsoportban lehet elvégezni, amely megfelel a patológiai szakmai minimumfeltételeknek.
(2) A fekvőbeteg-ellátó intézmény vagy boncoló-helyiségcsoport – kapacitástól függően lehetőség szerint a szakértő munkaidejében – köteles biztosítani, hogy a hatósági boncolás a hatóság által elrendelt határidőben elvégezhető legyen.
(3) A hatósági boncolást az elrendelésétől számított 5 munkanapon belül el kell végezni.
(4) A hatóság különösen indokolt esetben elrendelheti a hatósági boncolás soronkívüli lefolytatását. Soronkívüliség esetén a fekvőbeteg-ellátó intézmény vagy boncoló-helyiségcsoport – az egyéb boncolási feladataira tekintet nélkül – köteles biztosítani, hogy a hatósági boncolás a hatóság által elrendelt időben elvégezhető legyen. A boncolást végző szakértő a boncolást a holttest beszállítását követő 3 órán belül megkezdi.
(5) A hatósági boncolásban nem vehet részt, de azon a hatóság bűnüldözési szempontok mérlegelése mellett megadott engedélyével jelen lehet az elhunyt kezelőorvosa. A szakértői véleményalkotásnál nem lehet jelen az elhunyt kezelőorvosa.
(6) Hatósági boncoláson, vizsgálaton oktatási célból – a hatóság a bűnüldözési szempontok mérlegelése alapján meghozott engedélye alapján – orvos, orvostanhallgató, más egészségügyi szakképzésben vagy egyéb képzésben részesülő személy is jelen lehet, ha a vizsgálaton való részvétel a tananyag részét képezi.
19. § (1) A hatóság a halottszemle során készült fényképeket, az elhunyt egészségügyi adatait és a szakértői tevékenységhez szükséges egyéb adatokat a szakértő részére a kirendeléssel egyidejűleg, de legkésőbb a kirendeléstől számított 3 napon belül átadja.
(2) A szakértő a vizsgálatok elrendelése nélkül – az esetlegesen későbbiekben szükségessé váló vizsgálatok érdekében – vér-, vizelet-, csarnokvíz- és szövettani mintát vesz.
(3) Ha a boncolás vagy az eljárás egyéb adatai ezt indokolják, a szakértő a holttestből – külön, erre irányuló kirendelés nélkül is – köteles egyéb mintát is venni és tárolni az esetleg utóbb szükségessé váló vizsgálatok céljára.
(4) A szakértő a mintákat a kirendelésben meghatározott időpontig, ennek hiányában a levételüktől számított egy évig, az állagromlásukat minimálisra csökkentő módon köteles megőrizni. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kirendelésben meghatározott idő legfeljebb 5 év lehet.
20. § (1) Szövettani vizsgálat céljára mintát kell biztosítani a halálokot jelentő eltérésből, a sérülésekből, valamint az agyból, szívből, tüdőből, májból és veséből. Nem kell mintát biztosítani, ha ezen minták vizsgálata az elhunyt tetemének állapota miatt eredményre nem vezetne.
(2) El kell végezni a hematoxilin-eozin festést. Baleset vagy külső közrehatásra utaló jel esetén kötelező valamely zsírembolizációt igazoló festés elvégzése is.
21. § (1) A boncolás során meg kell állapítani:
a) a halál közvetlen okát és bekövetkezésének valószínű időpontját vagy időintervallumát,
b) azokat a tényeket, amelyek kizárják vagy valószínűsítik a bűncselekmény elkövetését, és
c) a holttesten talált minden sérülésről azt, hogy feltehetően milyen módon, a halál beállta előtt vagy után keletkezett, és azt, hogy a sérülést feltehetően a meghalt személy vagy más ejtette-e.
(2) A holttesten talált sérülés esetén véleményt kell nyilvánítani arról, hogy a
a) halált közvetlenül a sérülés okozta-e,
b) sérülés a meghalt személy szervezetének egyéni sajátosságával összefüggésben keletkezett-e,
c) halált olyan ok idézte-e elő, amely a sérülésből keletkezett, továbbá, hogy a sérülés a halált előidéző ok elmaradása esetén mennyi idő alatt gyógyult volna,
d) halált olyan ok idézte-e elő, amely a sérülés nélkül is abban az időben vagy röviddel utána szintén halált eredményezett volna és a sérülés a halált előidéző ok elmaradása esetén mennyi idő alatt gyógyult volna,
e) halált időben érkező szakszerű segítség elháríthatta volna-e, és
f) sérülés a halált megelőzően, a halál időpontja körül vagy a halál bekövetkezése után keletkezett-e.
(3) Több sérülés esetén külön kell véleményt nyilvánítani az egyes sérülések keletkezéséről, sorrendiségükről, és arról, hogy a sérülések közül melyik vagy melyeknek az összhatása idézte elő a halált, továbbá hogy az egyes sérülések mennyi idő alatt gyógyultak volna.
(4) A boncolás során ellenőrizni kell a holttesten és a ruházaton lévő sérülések közötti összefüggést.
(5) Ha a halál oka egyéb adatok alapján egyértelműen nem állapítható meg, a boncolás során minden esetben véleményt kell nyilvánítani arról, hogy az elhalt szeszes italt, kábítószert vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagot vagy szert fogyasztott-e.
(6) Perinatális halál esetén az újszülött vagy koraszülött rendkívüli halálával kapcsolatban véleményt kell nyilvánítani az újszülött vagy koraszülött érettségéről, életképességéről, halálának okáról, a rajta talált esetleges sérülések eredetéről, valamint a halál bekövetkezésének valószínű időpontjáról.
22. § (1) A halál okának és körülményeinek megállapítása érdekében, a boncolás részeként, a szakértő kezdeményezésére a hatóság döntése szerint szövettani vizsgálatot is kell végezni, ha a halál oka vagy a sérülés keletkezésének ideje nem állapítható meg.
(2) Ha a halál okának és körülményeinek megállapítása érdekében szükséges, a hatóság – a szakértő javaslata alapján – szakértőt rendel ki a következő önálló vizsgálatokra:
a) diatóma vizsgálatra annak megállapítása érdekében, hogy a halált vízbefúlás okozta-e,
b) röntgenfelvétel készítésére testi sérülés esetén,
c) mérgezés, továbbá szeszes ital, kábítószer vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag vagy szer okozta befolyásoltság vizsgálatára, ha a befolyásolt állapotra utaló adat merül fel, vagy
d) egyéb laboratóriumi vizsgálatokra.
(3) Ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetén a hatóság döntése szerint
a) daktiloszkópiai,
b) szuperimpozíciós,
c) röntgen,
d) antropológiai,
e) igazságügyi fogorvosi vagy
f) igazságügyi genetikai
vizsgálatot kell elrendelni.
23. § (1) A boncolásról a boncolás tartama alatt folyamatosan jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza
a) a boncolás helyét és idejét,
b) a boncolást elrendelő hatóság megnevezését,
c) a boncoláson részt vevő személyek nevét, munkahelyét és beosztását,
d) a halottra vonatkozó adatokat,
e) a külvizsgálat eredményét, a holttest, a ruházat és a ruházatban talált tárgyak leírását,
f) a külsérelmi nyomok leírását,
g) az észlelt belső elváltozások, kóros állapotok pontos megjelölését, vagy a belső elváltozások, kóros állapotok hiányát,
h) a további vizsgálat elvégzése érdekében vagy orvosi célokra a holttestből eltávolított részek és egyéb vizsgálati anyagok pontos megjelölését, valamint annak feltüntetését, hogy a holttestrészeket vagy a vizsgálati anyagot hova továbbították.
(2) A boncolás megkezdése előtt fénykép- vagy videofelvételt kell készíteni a holttestről.
24. § Ha a szakértő az eljárása során bűncselekményre utaló adatot észlel, a boncolást azonnal félbeszakítja és értesíti a hatóságot.
6. Hatósági eljárás befejezése
25. § (1) Ha a hatóság az eljárás során bűncselekményre utaló adatot észlel, a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást megszünteti és értesíti a büntetőeljárás megindítására jogosult szervet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével, ha a hatósági eljárás során merül fel olyan körülmény, amely alapján a rendkívüli halál törvényi feltételei nem állapíthatóak meg, a hatóság a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást megszünteti.
(3)7 Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével a hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján határozatot hoz, amely az Ákr.-ben előírtakon kívül tartalmazza
a) a szakvélemény lényegi megállapításait,
b) a halál okát,
c) annak megállapítását, hogy az eljárás során bűncselekményre utaló adat nem merült fel, és
d) a szakértő által javasolt, de a hatóság által el nem rendelt vizsgálatokat, valamint az elrendelés elutasításának indokát.
(4) Az (1) bekezdés szerinti döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye, a döntés azonnal végrehajtható.
(5)8 A (2) és a (3) bekezdés szerinti döntés azonnal végrehajtható. A döntéssel szemben 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni, a fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(6) A döntést a 15. § (5) bekezdésében meghatározottakkal is közölni kell.
26. § (1) Ha a rendkívüli halállal kapcsolatos eljárást a hatóság a 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján szüntette meg és halottvizsgálati szaktanácsadót alkalmazott, akkor a halottvizsgálati szaktanácsadó, halottvizsgálati szaktanácsadó hiányában a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos
a) a törvényi feltételek fennállása esetén kezdeményezi az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,
b) kórbonctani vizsgálat elmaradása esetén – lehetőség szerint az elhunyt egészségügyi adatainak ismeretében – megállapítja a halál okát és kitölti a halottvizsgálati bizonyítványt, és
c) kezdeményezi a holttest elszállítását.
(2) Ha a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást a hatóság a 25. § (2) bekezdése alapján vagy a 25. § (3) bekezdése alapján boncolás nélkül zárta le, akkor a szakértő az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint jár el.
(3)9 A szakértő a kórbonctani vizsgálatot maga is elvégezheti, ha külön jogszabály alapján arra jogosult, és erre a tevékenységére működési engedéllyel rendelkezik, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződésben áll.
HALOTTVIZSGÁLAT A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN
7. Igazságügyi boncolás
27. § (1) Soronkívüliség kivételével az igazságügyi boncolást az elrendelésétől számított 3 napon belül kell elvégezni.
(1a)10 Az igazságügyi boncolás során a 17. § (2a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a halál okának az egyértelműsége tekintetében a két boncolásra jogosult igazságügyi orvosszakértő együttes nyilatkozata szükséges, illetve
b) a kirendelő szerv elrendelheti más, a holttest boncolásával nem járó – így különösen radiológiai vagy más képalkotó – vizsgálat elvégzését.
(2) Az igazságügyi boncolás során a 18. § (1), (2) és (4) bekezdését, a 19. §-t, a 20. §-t, a 21. § (1) bekezdés a) és c) pontját, a 21. § (2)–(6) bekezdését, a 22. §-t, valamint a 23. §-t alkalmazni kell.
KÓRBONCTANI VIZSGÁLAT
8. Kórbonctani vizsgálat kezdeményezése
28. § (1) Kórbonctani vizsgálat kezdeményezésére
a) a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos,
b) az elhunyt kezelőorvosa,
c) az ügyben eljáró halottvizsgálati szaktanácsadó, vagy
d) a büntetőeljárásban vagy a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárásban kirendelt szakértő
tehet javaslatot.
(2) Az (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti eljáró személy akkor tehet a kórbonctani vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó javaslatot, ha igazságügyi vagy hatósági boncolásra nem került sor. A kórbonctani vizsgálat lefolytatására irányuló indokolt javaslathoz mellékelni kell a halálok megállapításához rendelkezésre álló orvosi dokumentációt.
(3) Ha a kórbonctani vizsgálatra a kezelőorvos tesz javaslatot, valamennyi korábbi orvosi dokumentáció összegyűjtése és értékelése alapján összefoglalja a teljes kórtörténetet, melyben feltünteti
a) a korábbi gyógykezelés alapjául szolgáló betegségeket,
b) a rendelkezésre álló adatokból következtethető vagy megállapítható betegségeket,
c) a halál közvetlen okára és az arra vezető, azt előidéző okra vonatkozó véleményét,
d) a halál alapjául szolgáló betegségre, valamint az egyéb betegségre vonatkozó feltételezett véleményét,
e) bejelentendő fertőző betegség gyanúját vagy tényét.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak esetén a kezelőorvos a (3) bekezdés szerinti epikrízist legkésőbb a halál bekövetkezését követő első munkanapon a kórbonctani vizsgálatra illetékes intézmény részére megküldi.
(5) Kórházon kívül elhunyt személy esetén, ha a helyszíni halottvizsgálatot nem a kezelőorvos végzi, a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos a lehető legtöbb információt köteles megadni a kórboncolás kérésének indoklásául. A helyszíni halottvizsgálatot végző orvosnak a rendelkezésre álló korábbi dokumentációt áttekintve a (3) bekezdés szerinti epikrízisben kell összefoglalnia a kórtörténetet, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem természetes halálra utaló jel nem merült fel, továbbá fel kell tüntetnie a haláleset körülményeit. Ha a halálesetnél hatósági eljárás keretében az ügyben eljáró hatóság eljárási cselekményt végzett, és annak adata megismerhető, ennek jegyzőkönyvi másolatát a hatóság a helyszíni halottvizsgálatot végző orvosnak – a betegdokumentációhoz történő csatolás céljából – átadja.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak esetén a kórbonctani vizsgálatra illetékes intézmény az elhunyt kezelőorvosát a kórbonctani vizsgálat szükségességére vonatkozó véleményét illetően megkeresheti. A megkeresésre a kezelőorvos a (3) bekezdés szerinti epikrízisben a megkereséstől számított első munkanapon belül véleményt ad.
29. § A kórboncolást – a 26. § (3) bekezdésében megjelölt eset kivételével – a haláleset helye szerint illetékes, patológiai osztállyal rendelkező fekvőbeteg-gyógyintézetben az intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló patológus végzi. A 26. § (3) bekezdése szerinti halottvizsgálatot végző orvos a kórbonctani vizsgálatot az e fejezetben foglaltak szerint köteles elvégezni.
9. Kórbonctani vizsgálat félbeszakítása
30. § (1) Ha a kórbonctani vizsgálat megkezdése előtt vagy a holttest kórbonctani vizsgálata során nem természetes halálra utaló jel merül fel, a kórbonctani vizsgálatot végző patológus köteles az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet haladéktalanul értesíteni. Ebben az esetben a kórbonctani vizsgálatot nem lehet megkezdeni vagy a már megkezdett kórbonctani vizsgálatot azonnal félbe kell szakítani.
(2) A kórbonctani vizsgálatot végző patológus gondoskodik arról, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv intézkedéséig a holttesten változtatás ne történjen, és az további vizsgálatra alkalmas maradjon, továbbá az addig elvégzett vizsgálatokról részletes jegyzőkönyvet készít, és azt a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció másolatával, valamint a vizsgálat során vett mintákkal és készített metszetekkel együtt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek átadja.
(3) Ha a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás során eljáró hatóság vagy a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság azt állapítja meg, hogy a halál természetes, ezt a tényt a halottvizsgálati bizonyítványon rögzíti. Az ügyben eljáró hatóság ezen döntése a vizsgálatot végző orvost köti. A kórbonctani vizsgálatot a vizsgálatot végző patológus fejezi be.
10. Kórbonctani vizsgálat lefolytatása
31. § (1) A kórbonctani vizsgálatot legkésőbb a halál bekövetkezése tényének megállapításától, a 28. § (5) bekezdésében foglalt esetben a 28. § (6) bekezdése szerinti epikrízis beérkezésétől számított három munkanapon belül kell elvégezni.
(2) A boncolás időpontjáról a kórbonctani vizsgálatot kérő orvost, műtét (szülés) esetén a műtétet végző (szülést levezető) orvost értesíteni kell. Fekvőbeteg-ellátó osztály betegeként elhunyt boncolása esetén a kezelőorvosnak, a műtétet végző (szülést levezető) orvosnak vagy az osztályvezető által megbízott másik orvosnak a vizsgálatnál jelen kell lennie.
(3) A kórbonctani vizsgálatról – az erre vonatkozó szakmai-módszertani irányelvek szerint – jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) a kórbonctani vizsgálat helyét és időpontját,
b) a kórbonctani vizsgálaton résztvevő személyek nevét, munkahelyét és beosztását,
c) a klinikai diagnózisokat,
d) a külvizsgálatot, a szervek részletes leírását,
e) a megállapított kórbonctani diagnózisokat,
f) a kiállított halottvizsgálati bizonyítványon szereplő betegségeket,
g) a szövettani vagy egyéb laborvizsgálat részére eltett minták felsorolását,
h) pacemaker, protézis vagy egyéb beültetett eszköz eltávolítása esetén ennek tényét,
i) transzplantáció céljából történt post mortem szerveltávolítás esetén ennek tényét, és
j) oktatási célú beavatkozás esetén ennek tényét.
(4) A jegyzőkönyvet a szövettani vizsgálat elvégzése után, annak eredménye ismeretében epikrízissel kell lezárni, melyben ki kell térni
a) a kórlefolyás megállapítható menetére,
b) a halál közvetlen okára és az arra vezető okra,
c) a halál alapjául szolgáló betegségre,
d) az egyéb lényeges (kísérő) betegségekre, és
e) a kezelőorvos által megjelölt és a kórbonctani vizsgálat során megállapított haláloki diagnózisok összehasonlítására, eltérés esetén azok lehetséges okaira.
(5) A holttestből történő szerv-, szövetkivétel tényét és annak célját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(6) Fertőző betegség gyanúja esetén etiológiai diagnózisra kell törekedni.
(7) Ha a kórbonctani vizsgálat olyan betegséget állapít meg, amelyre a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló rendelet jelentési kötelezettséget ír elő, a jelentést annak előírásai szerint meg kell tenni.
(8) A jegyzőkönyv egy példányát a kórbonctani vizsgálatot elvégző intézmény az elhunyt kórbonctani vizsgálatára javaslatot tevőnek megküldi.
32. § (1) A kórbonctani vizsgálaton oktatási célból – az intézményvezető engedélyével – orvos, orvostanhallgató, más egészségügyi szakképzésben vagy egyéb képzésben részesülő személy is jelen lehet, ha a vizsgálaton való részvétel a tananyag részét képezi.
(2) A kórbonctani vizsgálat befejezését követően haladéktalanul ki kell állítani a halottvizsgálati bizonyítványt.
33. § A kórbonctani vizsgálatot – ha a boncolással elérendő cél így is teljesíthető – a halálát közvetlenül megelőzően fertőző betegségben nem szenvedő személy ilyen tartalmú írásbeli rendelkezése esetén, a vizsgálatok költségeinek egészségügyi intézmény felé történő megfizetése esetén képalkotó eljárásokkal, valamint aspirációval nyert mikroszkópos sejtvizsgálattal is el lehet végezni.
A HALÁLOZÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK
11. Perinatális halálozásokra vonatkozó eltérő rendelkezések
34. § A fogantatástól eltelt időtartamtól függetlenül élveszülött az a gyermek, aki az anya testétől történt elválasztása után az életnek bármilyen jelét adta.
35. § (1) Halva született magzat esetén a halottvizsgálatot végző orvos – egészségügyi intézményben vagy oda történő szállítás közben bekövetkezett halva születés esetén a szülészet-nőgyógyászati osztály vezetője – a családok támogatásáról szóló törvény alapján járó anyasági támogatásra való jogosultság igazolása céljából kiállítja a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú „Igazolás késői magzati halálozásról” megnevezésű nyomtatványt.
(2) A halva született magzat eltemettetéséről az egészségügyi intézmény intézkedik, kivéve, ha arról – kérelme alapján – más személy kíván gondoskodni.
12. Holttest szállítása, átmeneti tárolása és az ehhez kapcsolódó költségek viselése
36. § (1)11 Ha a halál a helyszíni halottvizsgálat alapján egyértelműen természetes módon következett be és kórbonctani vizsgálat lefolytatása nem indokolt, a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos a halál tényének megállapításától számított legkésőbb 6 órán belül – a 3. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt helyen elhunyt esetén soron kívül, legkésőbb 4 órán belül – intézkedik a holttest elszállíttatásáról. A halottszállítás díját – ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik – az elhunyt eltemettetésére köteles személy viseli.
(2)12 Ha a halál a helyszíni halottvizsgálat alapján természetes módon következett be, a kórbonctani vizsgálat feltételei fennállnak, a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos a halál tényének megállapításától számított legkésőbb 6 órán belül – a 3. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt helyen elhunyt esetén soron kívül, legkésőbb 4 órán belül – intézkedik a holttestnek a kórbonctani vizsgálat helyére történő szállításáról.
(2a)13 A (2) bekezdés szerinti esetben a holttestet a halál tényének megállapításától számított legkésőbb 12 órán belül – a (2) bekezdésben megjelölt soron kívüli esetekben 6 órán belül – el kell szállítani.
(3) Az orvostudományi egyetem részére anatómiai oktatás céljára átadott holttest elszállításáról – ide értve a szállítási, tárolási és hűtési költség viselését is – az orvostudományi egyetem gondoskodik.
37. § (1) Ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik, kórházon kívül elhunyt személy holttestének temetőbe, temetkezési emlékhelynek minősülő helyre, hamvasztó üzembe, valamint a temetkezési szolgáltató telephelyére történő szállításához – ha erre vonatkozóan az elhunyt eltemettetésére kötelezett az elhunyt elszállításáig nyilatkozott – az eltemettető által megnevezett temetkezési szolgáltatót kell igénybe venni.
(2) Ha az eltemettetésre kötelezett személy az elhunyt elszállításáig nem érhető el, a (3) bekezdésben megjelölt kivétellel a halottvizsgálatot végző orvos az elhunyt elszállításának tényéről, az igénybe vett temetkezési szolgáltató megnevezéséről, címéről és a holttest tárolásának helyéről az eltemettetésre kötelezettet értesíti.
(3) Nem természetes halál esetén az eljáró hatóság intézkedik a holttestnek a haláleset helyéről a boncolás, vagy – ha a halottszemle nem a haláleset helyén történik vagy folytatódik – a halottszemle helyére történő szállításáról.
(4) Nem természetes halál esetén az eltemettetésre kötelezettet az elhunyt elszállításának tényéről, az igénybe vett temetkezési szolgáltató megnevezéséről, címéről és a holttest tárolásának helyéről az eljáró hatóság értesíti.
(5) A holttestet a kórbonctani vizsgálat, a hatósági vagy az igazságügyi boncolás helyszínére – a (6) bekezdésben megjelölt kivétellel – a halottszállító járműbe történő beemelését követő legkésőbb 4 órán belül be kell szállítani.
(6) Az ügyben eljáró hatóság felhívására, boncolás céljából a halottszállító a holttestet a halottszállító járműbe történő beemelését követően a lehető legrövidebb úton, de legkésőbb 2 óra alatt köteles a hatósági vagy igazságügyi boncolás helyszínére szállítani.
38. § (1) Ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik, a holttest tárolásának és hűtésének költségeit az eltemetéshez szükséges halottvizsgálati bizonyítványnak – vagy ha az ügyben eljáró hatóság által kiállított temetési engedély ekkor még nem áll rendelkezésre, a temetési engedélynek – a kiállítását követő első munkanapig, vagy a temetési engedélyben a temetés legközelebbi időpontjaként megjelölt napig természetes halál esetén a kórbonctani vizsgálatot végző intézmény, nem természetes halál esetén az ügyben eljáró hatóság viseli.
(2)14 Ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik, a holttest orvosi rendelvényre történő kórbonctani vizsgálat céljából végzett szállításának és boncolásának költségeit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, hatósági vagy igazságügyi boncolás céljából történő szállításának és boncolásának költségeit az ügyben eljáró hatóság viseli.
(3)15 Ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik, a boncolás helyéről a holttest temetőbe, temetkezési emlékhelynek minősülő helyre, hamvasztóüzembe, valamint a temetkezési szolgáltató telephelyére történő szállításának, továbbá – az (1) bekezdésben foglalt időpontot követően – tárolásának és hűtésének költségeit az eltemettetésre kötelezett viseli. Az egészségügyi intézményben az (1) bekezdésben foglalt időponttól történő hűtés költségeit az egészségügyi szolgáltató az eltemettetésre kötelezett személytől és a nevében eljáró temetkezési szolgáltatótól egyetemlegesen követelheti.
39. § (1) Nem természetes halál esetén a haláleset helyétől a hatósági vagy igazságügyi boncolás helyszínéig történő halottszállításért közigazgatási határon belül elhunytanként legfeljebb 8400 forint, közigazgatási határon túl elhunytanként legfeljebb 12 600 forint szállítási díj illeti meg a halottszállítást végző szolgáltatót.
(2) Ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik, a hatósági vagy az igazságügyi boncolás helyszínétől a temetőig, temetkezési emlékhelynek minősülő helyig, hamvasztó üzemig, valamint a temetkezési szolgáltató telephelyéig történő halottszállítás során az (1) bekezdésben megjelölt útvonallal megegyező távolságig halottszállításért közigazgatási határon belül elhunytanként legfeljebb 8400 forint, közigazgatási határon túl elhunytanként legfeljebb 12 600 forint szállítási díj illeti meg a halottszállítást végző szolgáltatót.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott távolságot az (1) bekezdés szerinti halottszállítást végző szolgáltató igazolja.
(4) E rendelet alkalmazásában a halottszállításért felszámítható szállítási díj tartalmazza a szállítójármű telephelyről történő kiállásának, telephelyre történő visszaállásának, a holttest szállítójárműbe történő behelyezésének és szállítójárműből történő kivételének, valamint szállítás alatti hűtésének díját is.
13. A halottvizsgálati bizonyítvány
40. § (1)16 A halottvizsgálat keretében – a 41. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével – az 1. mellékletben meghatározott adattartalmú halottvizsgálati bizonyítványt kell kitölteni, valamint a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú halottvizsgálati bizonyítványt – az ismeretlen személyazonosságú elhunyt kivételével – a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek elektronikus úton megküldeni.
(2) A halottvizsgálati bizonyítványban az 1. melléklet 1–18. pontja szerinti adatok kitöltésére a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos jogosult.
(3) Természetes halál esetén, ha kórbonctani vizsgálatra nem kerül sor, a halottvizsgálati bizonyítványban az 1. melléklet 19–21., 23–27. és 31–32. pontjában foglalt adatokat a halál okát megállapító orvos tölti ki. A halottvizsgálati bizonyítványban az 1. melléklet 23–27. és 31–32. pontjában foglalt adatokat a helyszíni halottvizsgálattal egyidejűleg kell kitölteni.
(4) Természetes halál esetén, ha kórbonctani vizsgálatra kerül sor, a halottvizsgálati bizonyítványban az 1. melléklet 19–20. pontjában, 23–27. és 31–32. pontjában foglalt adatokat a kórbonctani vizsgálatot végző orvos tölti ki.
(5)17 Nem természetes halál esetén a halottvizsgálati bizonyítványban az 1. melléklet 20. pontjában, 21. a) pontjában és 22. pontjában foglalt adatokat az eljáró hatóság, 19. pontjában, 21. b) pontjában és 23–32. pontjában foglalt adatokat a hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás érdekében kirendelt orvos tölti ki.
(6)18 Természetes halál esetén, ha a holttest boncolására nem került sor, a holttest elhamvaszthatóságát a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala engedélyezi.
41. § (1)19 A halva született magzat vagy élve született, de a szülést követő 168 órán belül elhalálozott gyermek esetén a halottvizsgálat keretében a 2. melléklet szerinti adattartalmú perinatális halottvizsgálati bizonyítványt kell kitölteni, valamint az utóbbi esetben a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú halottvizsgálati bizonyítványt a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek elektronikus úton megküldeni.
(2) A perinatális halottvizsgálati bizonyítványban a 2. melléklet 1–17. pontjában megjelölt adatokat a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos tölti ki.
(3) Természetes halál esetén a perinatális halottvizsgálati bizonyítványban a 2. melléklet 18–19. pontjában, 21–25. és 27. pontjában foglalt adatokat a kórbonctani vizsgálatot végző orvos tölti ki.
(4) Nem természetes halál esetén a perinatális halottvizsgálati bizonyítványban a 2. melléklet 19. és 20. pontjában foglalt adatokat az eljáró hatóság, 21. pontjában foglalt adatokat a halálokot megállapító orvos vagy az eljáró hatóság, 18. és 22–27. pontjában foglalt adatokat a hatósági vagy igazságügyi boncolást végző orvos tölti ki.
42. § (1)20 A halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról – lehetőség szerint rövid úton – értesíti az eltemettetésre kötelezettet, majd a papír alapú halottvizsgálati bizonyítvány egy példányát átadja a holttest eltemettetésére kötelezett személynek vagy annak nevében eljáró temetkezési szolgáltatónak.
(2)21 A halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény a halottvizsgálati bizonyítvány egy példányát megküldi a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak, valamint ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetén három példányát, egyéb esetben a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) példányát a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek.
(3)22 A haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezető a haláleset anyakönyvezése és a haláleset anyakönyvezése igazolásának a halottvizsgálati bizonyítványon történő feltüntetését követően minden hónap ötödik napjáig a halottvizsgálati bizonyítvány egy példányát megküldi a KSH-nak.
(4)23 Ha a halál okát megállapító orvos a perinatális halottvizsgálati bizonyítványt halva született magzatról állítja ki, annak egy-egy példányát megküldi a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak és a KSH-nak. Egyéb perinatális halálozás esetén a perinatális halottvizsgálati bizonyítványt a halottvizsgálati bizonyítvánnyal megegyező módon kell továbbítani.
(5) A halottvizsgálati bizonyítványt legkésőbb a halálok megállapítása napját követő első munkanapon kell továbbítani.
(6)24 Ha
a) nincs az elhunyt eltemettetésére kötelezett személy,
b) a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról annak kiállítását követő 5 napon belül nem értesíthető az elhunyt eltemettetésére kötelezett személy, vagy
c) a halottvizsgálati bizonyítványt az eltemettetésre kötelezett személy vagy a nevében eljáró temetkezési szolgáltató az (1) bekezdés szerinti értesítéstől számított 5 napon belül nem veszi át,
a halál okát megállapító orvos a halottvizsgálati bizonyítványt – az a)–c) pontok szerinti tény közlése mellett – a köztemetés elrendelésére illetékes települési önkormányzatnak küldi meg.
(7) Ha az eltemettetésre kötelezett a halottvizsgálati bizonyítvány kézhezvételét követő 8. napig a holttest temetésre való elszállításáról nem gondoskodott, a halottvizsgálatot végző orvos az eltemettetésre kötelezett nevének és lakcímének közlésével megküldi a halottvizsgálati bizonyítványt a köztemetésre illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.
(8) Ha a biztonságos és szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás lehetővé teszi, az állami és önkormányzati szervek (ideértve a halottvizsgálatot végző orvost is) a halottvizsgálati bizonyítványt egymás között elektronikus úton továbbítják.
(9) A halottvizsgálati bizonyítványt úgy kell továbbítani, hogy az anyakönyvvezető és a jegyző – a (6) és a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – az 1. melléklet 25–31. pontjában és a 2. melléklet 24–26. pontjában foglalt adatokat ne ismerhesse meg.
(10)25 A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos az elhalt személy vonatkozásában az általa kitöltött, 1. és 2. melléklet szerinti halottvizsgálati bizonyítvány adatait felhasználva a 4. melléklet szerinti részletezettségű adatokat – legkésőbb a halál tényének és idejének, valamint az elhunyt személyazonosságának megállapítását követő első munkanapon – a 43/A. § szerinti Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszerben (a továbbiakban: eHVB rendszer) is rögzíti.
(11)26 Amennyiben a helyszíni halottvizsgálatot végző orvosnak – a (10) bekezdésben rögzített adatok vonatkozásában – az eHVB rendszerben rögzített adatokat érintő új tény jut a tudomására, az adatok eHVB rendszerben történő megfelelő módosításáról haladéktalanul gondoskodik.
(12)27 Abban az esetben, ha a halottvizsgálatot végző orvos az eHVB rendszerben az adatmódosítást a (11) bekezdésben meghatározott határidő elteltét követően hajtotta végre, e tényről, valamint a módosítás tartalmáról a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt haladéktalanul értesíti.
(13)28 Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszere a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú halottvizsgálati bizonyítványt a haláleset anyakönyvezését követően az önkormányzati ASP rendszer hagyatéki alrendszere útján haladéktalanul továbbítja a hagyatéki leltár felvételére illetékes jegyzőnek.
43. § (1) Nem természetes halál esetén az eltemettetéshez és elhamvasztáshoz szükséges engedélyt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyben eljáró hatóság állítja ki.
(2) Az ügyben eljáró hatóság meghatározhatja a temetés legközelebbi időpontját.
(3) A temetés elhalasztásának időtartama az ismeretlen személyazonosságú holttest esetén annak megtalálásától számítva sem haladhatja meg a harminc napot.
(4) Külföldi nem természetes halála esetén a holttest Magyarországon történő eltemetéséhez vagy elhamvasztásához – közeli hozzátartozó írásbeli hozzájárulásának hiányában – az elhunyt állampolgársága szerinti konzuli képviselet hozzájárulása szükséges.
43/A. §29 (1) Az eHVB rendszer az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány kitöltésével és felhasználásával összefüggő egészségügyi és közigazgatási folyamatok adatintegrációját elősegítő informatikai rendszer.
(2) Az eHVB rendszerből a 42. § (10) bekezdése szerint rögzített adatok automatizált továbbítása történik meg az Elektronikus Anyakönyvi Rendszer felé.
(3) A Kormány az Országos Kórházi Főigazgatóságot jelöli ki az eHVB működtetőjeként.
14. Kihantolás
44. § (1) Az ügyben eljáró hatóság elrendeli a holttest kihantolását és a hatósági vagy igazságügyi boncolást, ha a boncolástól a szakértő előzetes véleménye szerint még eredmény várható.
(2) A kihantolást a kirendelő szerv részéről eljáró személy jelenlétében és az igazságügyi szakértői névjegyzékben igazságügyi orvostan szakterületre bejegyzett szakértő alkalmazásával kell végezni. Ha a kihantolást a hatósági vagy igazságügyi boncolás a helyszínen 12 órán belül követi, a boncolást végző szakértőnek – ha több szakértő alkalmazása kötelező, akkor közülük legalább egynek – a kihantolásnál jelen kell lennie.
(3) A kihantolási eljárásról az eljáró hatóság jegyzőkönyvet készít, amelyet a szakértő és az eljáró hatóság helyszínen tartózkodó képviselője aláír.
15. Eljárás szakmai szabályszegés esetén
45. § A halottvizsgálat során, az eljáró orvos, hatóság vagy az eljárás egyéb résztvevője által elkövetett súlyos szakmai szabályszegés esetén az azt észlelő halottvizsgálatot végző orvos vagy eljáró hatóság a szabályszegővel szemben bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tesz, egyéb esetekben szakmai felügyeleti, fegyelmi vagy etikai eljárást kezdeményez. Halottvizsgálati szaktanácsadó vagy szakértő a kezdeményezését az eljáró hatóságon keresztül nyújtja be.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16. Hatályba léptető rendelkezések
46. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 12. § (2) bekezdés c) pontja 2014. június 1-jén lép hatályba.
(3) A 40–42. §, az 51. § (3) bekezdése, valamint az 1. és a 2. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az 51. § (4) bekezdése 2015. június 1-jén lép hatályba.
17. Átmeneti rendelkezések
47. §30 A hatóság 2023. december 31-ig a 12. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül – azok akadályoztatása esetén – halottvizsgálati szaktanácsadóként megfelelő szakismerettel rendelkező orvost is igénybe vehet. E bekezdés alkalmazásában akadályoztatásnak minősül az is, ha a 12. § (2) bekezdése szerinti szaktanácsadó a feladat ellátásához csak aránytalanul nagy távolságban vagy jelentős idő elteltével érhető el.
47/A. §31 A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 132/2019. (VI. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 17. § (2a) és (3) bekezdését, 27. § (1a) bekezdését, valamint 40. § (5) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor32 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
47/B. §33 2023. december 31-ig, ahol az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az állami mentőszolgálat látja el az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást és a 4. § (1) bekezdése szerinti értesítés 22.00 óra és 06.00 óra között történik, a 3. § (1) bekezdés d)–g) pontja szerinti háziorvos vagy ügyeleti szolgálatot ellátó orvos, valamint – ha az ügyben eljár – a 47. § szerinti helyszíni halottvizsgálatot végző orvos az értesítését követő legkésőbb 6 órán belül a helyszíni halottvizsgálatot megkezdi.
18. Az Európai Unió jogának való megfelelés
48. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
19. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló
145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet módosítása
49. §34
20. Hatályon kívül helyező rendelkezések
50. §35
51. § (1)–(2)36
(3)37
(4)38
1. melléklet a 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelethez
1. Az elhalt családi és utóneve, anyja születési neve, társadalombiztosítási azonosító jele
2. Az elhalt születési helye
3. Az elhalt neme, születési időpontja
4. Az elhalt bejelentett lakóhelyének címe, irányítószáma
5. Az elhalt bejelentett tartózkodási helyének címe, irányítószáma
6.39 Eltemettetésre kötelezett személy (temetést intéző) neve
7.40 Eltemettetésre kötelezett személy (temetést intéző) értesítési címe
8. Temetést intéző közelebbi megjelölése
9. Halálozás helye
10. Halálozás időpontja
11. Halálozás közelebbi megjelölése
12. Kezelőorvos neve
13. Kezelőorvos beosztása és munkahelyének címe
14. A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos neve
15. A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos beosztása és munkahelyének címe
16. Kórbonctani vizsgálat vagy hatósági/büntetőeljárás szükségességének megítélése
17. A vizsgálat (eljárás) indoka, egyéb megjegyzések
18. A helyszíni halottvizsgálat időpontja
19. Temetőbe, temetkezési emlékhelynek minősülő helyre, hamvasztó üzembe, valamint a temetkezési szolgáltató telephelyére történő szállítás időpontja
20. Az eltemetésre engedélyezett idő
21.
a) Az ügyben eljáró hatóság döntése: eljárást indít vagy hatósági vagy büntetőeljárást nem tart szükségesnek
b) A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos vagy halottvizsgálati szaktanácsadó álláspontja: kórbonctani vizsgálatot szükségesnek tart vagy nem tart szükségesnek
22. Boncolás nélküli vagy boncolás utáni elhamvaszthatóságról szóló döntés
23. A halál okát megállapító orvos minősége (patológus, kezelőorvos, más orvos)
24.
a) Történt-e boncolás,
b) Ha történt boncolás, abból várhatóak-e további eredmények
25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata, időrendben visszafelé, ideértve a közvetlen halálokot, az alapbetegség szövődményeit, az alapbetegséget vagy állapotot, valamint a kísérő betegségeket vagy állapotokat, amelyek az alapbetegségtől függetlenek, de hozzájárulhattak a halálhoz
26. A halálhoz vezető betegség (esemény) kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő
27. A halálozás jellege (természetes, nem természetes, ezen belül: baleset, emberölés, öngyilkosság, nem meghatározható)
28. A sérülés helyszíne (otthon, bentlakásos intézmény, középület, sportlétesítmény, utca, kereskedelmi hely, ipari létesítmény, gazdaság, egyéb)
29. A sérülés módja, oka és körülményei
30. A sérülés időpontja
31. Terhesség: az elhunyt a halál beálltakor terhes volt, vagy a terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap, vagy a terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap
32. Kiállítás időpontja
33. Haláleset anyakönyvezésének igazolása
2. melléklet a 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelethez
1. Az elhalt családi és utóneve, anyja születési neve
2. Az elhalt születési helye
3. Az elhalt anyja neve
4. Az elhalt neme, születési időpontja
5.41 Eltemettetésre kötelezett személy (temetést intéző) neve
6.42 Eltemettetésre kötelezett személy (temetést intéző) lakcíme, irányítószáma
7. Temetést intéző közelebbi megjelölése
8. Halálozás helye
9. Halálozás időpontja
10. Halálozás közelebbi megjelölése
11. Kezelőorvos neve
12. Kezelőorvos beosztása, munkahelye és munkahelyének címe
13. A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos neve
14. A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos beosztása, munkahelye és munkahelyének címe
15. Kórbonctani vizsgálat vagy hatósági/büntetőeljárás szükségességének megítélése
16. A vizsgálat (eljárás) indoka, egyéb megjegyzések
17. A helyszíni halottvizsgálat kelte
18. Temetőbe, temetkezési emlékhelynek minősülő helyre, hamvasztó üzembe, valamint a temetkezési szolgáltató telephelyére történő szállítás időpontja
19. Az eltemetésre engedélyezett idő
20. Az ügyben eljáró hatóság döntése: eljárást indít vagy hatósági vagy büntetőeljárást nem tart szükségesnek
21. A boncolás utáni elhamvaszthatóságról szóló döntés
22. A halál okát megállapító orvos neve
23. Kórbonctani vizsgálatot végző orvos beosztása, munkahelye, munkahelyének címe
24. Halálokok:
a) a magzat vagy újszülött fő betegsége vagy állapota,
b) a magzat vagy újszülött egyéb betegsége vagy állapota,
c) a magzatot vagy újszülöttet érintő fő anyai betegség vagy állapot,
d) a magzatot vagy újszülöttet érintő egyéb anyai betegség vagy állapot,
e) egyéb körülmények
25. A halál okának végleges tisztázására kórszövettani vizsgálat készült vagy nem
26. Ha a halál módja nem természetes volt: baleset vagy emberölés, a sérülés helye, módja, oka és körülményei, mely testrészt milyen sérülés ért, sérülés időpontja
27. Kiállítás kelte
28. Haláleset anyakönyvezésének igazolása
3. melléklet a 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelethez
1. Intézmény megnevezése, szülészeti napló és orvosi napló száma
2. Az igazolást felhasználó személy
a) neve,
b) születési helye és ideje,
c) személyi száma
3. A halott magzat szülésének vagy a terhesség befejezésének időpontja
4. A halott magzat szülésének vagy a terhesség befejezésének helye
5. Igazolás arra vonatkozólag, hogy az igazolást felhasználó személy a terhességének hányadik hetében halott magzatot szült vagy terhességének hányadik hetében a terhesség befejezése történt
6. Igazolás arra vonatkozólag, hogy ikerszülés történt, a magzatok számáról, valamint arról, hogy ebből hány magzat született élve és hány magzat született halva
7. Kiállítás ideje és helye
8. Halottvizsgálatot végző orvos neve, aláírása, pecsétje
4. számú melléklet a 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelethez43
1. eHVB azonosító adatai
1.1. eHVB egyedi azonosító
1.2. eHVB verziószám
1.3. eHVB kiállításának kelte
2. Elhalálozás adatai
2.1. Elhalálozás helye
2.2. Elhalálozás időpontja
2.3. Elhunyt utolsó kezelőorvosának adatai (opcionális)
2.3.1. Orvos neve (opcionális)
2.3.2. Orvos beosztása, intézmény neve, intézmény címe (opcionális)
2.4. Elhunyt halottvizsgálatát végző orvos adatai
2.4.1. Orvos neve
2.4.2. Orvos beosztása, intézmény neve, intézmény címe
3. Elhunyt adatai
3.1. Családi és utóneve
3.2. Születési családi és utóneve
3.3. Születési helye (ország, település)
3.4. Születési ideje (év, hónap, nap)
3.5. Anyja születési neve
3.6. Állampolgársága (opcionális)
3.7. Neme
3.8. Magyarországi lakóhelye (perinatális halottvizsgálati bizonyítvány esetén opcionális)
3.8.1. Irányítószám, település, közterület neve, jellege, házszám vagy helyrajzi szám, szint, épület, lépcsőház, ajtó
3.9. Külföldi lakóhelye (lakcíme) (perinatális halottvizsgálati bizonyítvány esetén opcionális)
3.9.1. Ország, megnevezése, település irányítószáma és megnevezése, közelebbi cím
3.10. Tartózkodási helye (lakcíme) (perinatális halottvizsgálati bizonyítvány esetén opcionális)
3.10.1. Irányítószám, település, közterület neve, jellege, házszám vagy helyrajzi szám, szint, épület, lépcsőház, ajtó
3.11. Személyazonosító okmánya (típusa, száma) (opcionális)
3.12. Egyéb azonosító okmánya (típusa, száma) (opcionális)
4. Temetést intéző adatai
4.1. Családi és utóneve
4.2. Értesítési címe
4.3. Közelebbi megjelölés (opcionális)
4.4. Értesítési telefonszáma (opcionális)
4.5. Értesítési e-mail-címe (opcionális)
A 7. § (1) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 452. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 10. § (2) bekezdés f) pontja a 157/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet 43. §-a szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 452. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 15. § (3) bekezdése az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 61. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2a) bekezdését a 132/2019. (VI. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 17. § (3) bekezdése a 132/2019. (VI. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 452. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 25. § (5) bekezdése az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 61. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (3) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 245. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1a) bekezdését a 132/2019. (VI. 5.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 36. § (1) bekezdése a 441/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 50. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (2) bekezdése a 441/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 50. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (2a) bekezdését a 441/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 47. §-a iktatta be.
A 38. § (2) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 245. § b) pontja, a 287/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 33. §-a szerint módosított szöveg.
A 38. § (3) bekezdése a 441/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 48. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (1) bekezdése az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 56. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (5) bekezdése a 132/2019. (VI. 5.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.
A 40. § (6) bekezdése a 364/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 119. §-ával megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 231. § a) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 166. §-a szerint módosított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 57. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdése a 441/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 50. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § (2) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 231. § b) pontja, az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 61. § b) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 166. §-a szerint módosított szöveg.
A 42. § (3) bekezdése az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 231. § b) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 166. §-a szerint módosított szöveg.
A 42. § (6) bekezdése a 441/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 49. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (10) bekezdését az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 58. § (2) bekezdése iktatta be.
A 42. § (11) bekezdését az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 58. § (2) bekezdése iktatta be.
A 42. § (12) bekezdését az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 58. § (2) bekezdése iktatta be.
A 42. § (13) bekezdését az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 58. § (2) bekezdése iktatta be.
A 43/A. §-t az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 59. §-a iktatta be.
A 47. §-t az 51. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 192/2015. (VII. 21.) Korm. rendelet 55. §-a iktatta be, szövege az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 61. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 47/A. §-t a 132/2019. (VI. 5.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2019. június 6.
A 47/B. §-t a 630/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be, szövege a 286/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet 50. §-a szerint módosított szöveg.
A 49. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 50. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 50. § (1)–(2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 51. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 51. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet 6. pontja a 441/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 50. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 7. pontja a 441/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 50. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 5. pontja a 441/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 50. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 6. pontja a 441/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 50. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. számú mellékletet az 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 60. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás