329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelet

egyes klímapolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról¹

2013.09.15.

A Kormány

az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés b)–c) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint

a 3. alcím tekintetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés a)–e) és g)–j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az együttes végrehajtási projekt eredményeként a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban megvalósult, hitelesített kibocsátás-csökkentésnek megfelelő kibocsátás-csökkentési egységmennyiség jön létre, amely az állami vagyon részét képezi.”

2. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet módosítása

2. § Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ügkr. Vhr.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kibocsátási engedély iránti kérelmet az üzemeltető a környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával írásban vagy elektronikus úton nyújtja be a hatósághoz. A formanyomtatvány kitöltését segítő útmutatót a hatóság a honlapján és a kormányzati portálon közzéteszi, és gondoskodik annak az üzemeltetők felé elektronikus úton történő közléséről. A hatóság az engedély iránti kérelem benyújtására jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők megfelelő tájékoztatása mellett.”

(2) Az Ügkr. Vhr. 1. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az üzemeltető a kibocsátások nyomon követését a 601/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározottak szerint végzi, amelynek során – ha a kibocsátási engedély másként nem rendelkezik – az 5. mellékletben meghatározott egyes tüzelőanyagok országspecifikus fűtőértékeit és tényezőit alkalmazza.

(9) Az üzemeltető és annak tüzelőanyag szolgáltatója, beszállítója köteles a harmadik kereskedési időszak második évétől folyamatosan biztosítani

a) a szükséges hitelesített mérőeszközöket, mérőberendezéseket és mérőrendszereket az üzemeltetőnél felhasznált tüzelőanyag mennyiségének számbavételére, és

b) a szükséges hitelesített mérőeszközök, mérőberendezések és mérőrendszerek hitelességét igazoló érvényes hitelesítési bizonyítványokat, amelyeken szerepel a pontosság, a hibahatár

annak érdekében, hogy az üzemeltető számára biztosítsa a kibocsátási engedélyében feltüntetett meghatározási szinteknek való megfelelést. Az üzemeltetőnél felhasznált tüzelőanyag mennyiségének számbavételére szolgáló hitelesített mérőeszközök, mérőberendezések és mérőrendszerek hitelesítési bizonyítványait kibocsátó szervezetek kötelesek a harmadik kereskedési időszak második évétől folyamatosan feltüntetni a hitelesítési bizonyítványokon a pontosságot, a hibahatárt és az érvényességet. Az üzemeltető és annak tüzelőanyag szolgáltatója, beszállítója csak az így kiállított hitelesítési bizonyítványokat köteles befogadni a hitelesítési bizonyítványokat kibocsátó szervezetektől.”

4. § Az Ügkr. Vhr. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kibocsátási engedély alapján létesítmény a kibocsátási engedély közlésétől számított 3 éven belül, vagy ha az 1. § (4) és (5) bekezdése szerinti engedély lejártának az időpontja hamarabb következik be, az 1. § (4) vagy (5) bekezdése szerinti engedély lejártának időpontjáig helyezhető üzembe. Üzembe helyezés alatt a próbaüzem megkezdése vagy a 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikk n) pontja szerinti üzemszerű működés kezdete értendő. Az üzembe helyezést az üzemeltető köteles a hatóságnak 30 napon belül írásban bejelenteni. Ha az üzembe helyezés az előírt időpontig nem következett be, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja.”

5. § Az Ügkr. Vhr. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Az üzemeltető a harmadik kereskedési időszak minden tárgyévét követő január 20-áig

a) a létesítmény kapacitásával, tevékenységi szintjével és működésével kapcsolatos, a 13. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 14. § (1) bekezdése szerint lényeges, a tárgyévre vonatkozó tényleges változásról, továbbá

b) a 11. § (1) bekezdése, a 12. § (1) bekezdése, a 13. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 14. § (1) bekezdése szerinti, a tárgyévet követő évre vonatkozó tervezett változásról

jelentést nyújt be az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) honlapján közzétett formanyomtatványon.

(2) A miniszter jogosult az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatáson túl a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez további információkat kérni az üzemeltetőktől.”

6. § (1) Az Ügkr. Vhr. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A légi jármű üzembentartó a nyomon követési tervet a hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon, cégszerű aláírással ellátva postai vagy elektronikus úton nyújtja be jóváhagyásra a hatóság részére. A hatóság a nyomon követési terv benyújtására jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni a légi jármű üzembentartók megfelelő tájékoztatása mellett. A hatóság

a) jóváhagyja a nyomon követési tervet, ha az megfelel a 601/2012/EU bizottsági rendeletben és az Ügkr. tv.-ben foglaltaknak,

b) elutasítja a nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó kérelmet, ha a nyomon követési terv nem felel meg a 601/2012/EU bizottsági rendeletben és az Ügkr. tv.-ben foglaltaknak.”

(2) Az Ügkr. Vhr. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az akkreditált hitelesítő által hitelesített éves kibocsátási jelentést és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a hatóság által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával postai vagy elektronikus úton nyújtja be a hatóság részére. A számításokat tartalmazó mellékleteket elektronikus úton újraszámolható formátumban is be kell nyújtani.”

7. § Az Ügkr. Vhr. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámlán lévő kibocsátási egységeket és légiközlekedési kibocsátási egységeket (a továbbiakban: ÜHG-egység) a miniszter a nemzeti tisztviselő útján tartja nyilván.”

8. § Az Ügkr. Vhr. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A miniszter minden évben – az Európai Bizottság erre vonatkozó közlésétől számított 30 napon belül – tájékoztatja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MNV Zrt.) az adott évben a Magyar Állam által az 1031/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott módon értékesíthető ÜHG-egységek mennyiségéről.

(2) A miniszter minden évben tájékoztatja az MNV Zrt.-t a nemzeti kiosztási tábla, valamint a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla alapján az adott évben az üzemeltetők és a légi jármű üzembentartók részére ingyenesen kiosztásra került ÜHG-egységek mennyiségéről – a nemzeti kiosztási táblának és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblának az Európai Bizottság által történő jóváhagyását követő 30 napon belül.

(3) A nemzeti kiosztási tábla és a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítása esetén – az Európai Bizottság vonatkozó jóváhagyását követő 30 napon belül – a miniszter tájékoztatja az MNV Zrt.-t.”

9. § Az Ügkr. Vhr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A tulajdonosi joggyakorló az ÜHG-egységek értékesítésének pénzügyi teljesítését követő 30 napon belül tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és az MNV Zrt.-t:

a) az értékesítés tényéről,

b) az értékesített ÜHG-egységek mennyiségéről,

c) az ÜHG-egység vételáráról.

(2) Az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 18. cikk (2) és (3) bekezdésében hivatkozott személyek ezen cikkek alapján ajánlatot tenni kizárólag a pénzügyi szervezetek felügyeletét ellátó szervnek árutőzsdei szolgáltatás nyújtására irányuló engedélye alapján jogosultak.”

10. § (1) Az Ügkr. Vhr. 11. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Ügkr. tv. szerinti új belépőnek minősülő üzemeltetőnek a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztására vonatkozó kérelmét (a továbbiakban: új belépő kérelem) a Minisztérium honlapján közzétett útmutató alapján – összhangban a 2011/278/EU bizottsági határozattal –, létesítményrészenként kell elkészítenie. A kérelem részét képező adatszolgáltatást a Minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével kell teljesíteni. A kérelemhez csatolni kell az akkreditált hitelesítő szervezet által elkészített hitelesítői jelentést.

(2) A miniszter a benyújtott, hiánytalan új belépő kérelem alapján ellenőrzi létesítményrészenként a benyújtott adatokat, és – a kezdeti beépített kapacitás megállapítását követően – meghatározza a létesítményrészeknek térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek előzetes mennyiségeit. A miniszter a kiosztható mennyiségeket a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény alapján termelői engedélyköteles tevékenységek tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) szakvéleményének beszerzése után határozza meg.

(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a miniszter az üzemeltetőt egyszeri alkalommal hiánypótlásra vagy tényállás tisztázására szólítja fel. Nem minősül hiánypótlásra okot adó körülménynek a név-, szám- vagy más elírás.”

(2) Az Ügkr. Vhr. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A miniszter a kérelmet jóváhagyás céljából haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül továbbítja az Európai Bizottságnak. A 15 napos határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, valamint a MEKH szakvéleményének kikérésétől annak beérkezéséig eltelt idő.”

11. § Az Ügkr. Vhr. „4. A kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása új belépők részére” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) Az Ügkr. tv. szerinti légiközlekedési új belépőnek minősülő légi jármű üzembentartó az adott kereskedési időszakra az Ügkr. tv. szerint igényelheti a térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását. A kérelmet a Minisztérium honlapján közzétett módon kell benyújtani.

(2) A miniszter minden, az Európai Bizottsághoz továbbított kérelem vonatkozásában megállapítja minden egyes légiközlekedési új belépő részére a külön tartalékalapból kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét.

(3) A kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségének kiszámításához az Európai Bizottság által a légi jármű üzembentartók részére történő térítésmentes kiosztáshoz alkalmazott referenciaértéket be kell szorozni:

a) az Ügkr. tv. 2. § 22. pont a) alpontjába tartozó légi jármű üzembentartók esetében az Európai Bizottsághoz benyújtott tonnakilométer-adatokkal;

b) az Ügkr. tv. 2. § 22. pont b) alpontjába tartozó légi jármű üzembentartók esetében az Ügkr. tv. 2. § 22. pont b) alpontjában megállapított és az Európai Bizottsághoz benyújtott kérelemben feltüntetett százalékot meghaladó, tonnakilométerben kifejezett abszolút növekedéssel.

(4) A miniszter az egyes légi jármű üzembentartók számára évente kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét úgy határozza meg, hogy a (3) bekezdés szerinti mennyiséget elosztják a kiosztás tárgyát képező időszakban fennmaradó teljes naptári évek számával.”

12. § Az Ügkr. Vhr. a következő 4/A. alcímmel egészül ki:

„4/A. Az ÜHG-egységek jóváírása és törlése

11/B. § (1) Az ÜHG-egységek jóváírását a nemzeti kiosztási táblában és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában szereplő adatoknak megfelelően kell elvégezni, a jóváírás végrehajtásáért a jegyzékkezelő felel.

(2) A jegyzékkezelő az ÜHG-egység jogosultjának a jegyzék kezelőjéhez eljuttatott nyilatkozata alapján az ÜHG-egységet bármikor törli.

(3) A visszaadott ÜHG-egységeket a jegyzékkezelő haladéktalanul törli.

(4) A 377/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően a jegyzékkezelő törli a légi jármű üzembentartók által visszaszolgáltatott azon légiközlekedési kibocsátási egységeket, amelyek az Európai Gazdasági Térséget elhagyó, és harmadik országból az Európai Gazdasági Térségbe érkező járatok 2012-es kibocsátásaira vonatkoznak.”

13. § (1) Az Ügkr. Vhr. 12. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A létesítmény bezárásának minősül:)

„e) ha a létesítmény nem üzemel, de korábban üzemelt és az üzemeltető nem tudja hitelt érdemlően – okirattal – meggyőzően valószínűsíteni, hogy a létesítmény legkésőbb 6 hónappal a működés beszüntetését követően újra üzemelni fog.”

(2) Az Ügkr. Vhr. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszter az üzemeltető kérelmére az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott időszakot legfeljebb 18 hónappal meghosszabbíthatja, ha az üzemeltető igazolni tudja, hogy a 6 hónapos határidőt elháríthatatlan külső ok miatt nem tudja betartani. A bezárás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet a miniszternek kell benyújtani. A kérelem tartalmazza a felfüggesztés kezdő időpontját és a bezárás felfüggesztésének okát, amelyhez mellékelni kell a rendelkezésre álló, a bezárás felfüggesztésének okát alátámasztó dokumentumok másolatát.”

(3) Az Ügkr. Vhr. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a létesítmény bezárását bejelenteni a hatóság honlapján közzétett módon a hatóságnak, valamint a Minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltése és hitelesítése útján a miniszternek. A hatóság felé történő bejelentés tartalmazza a bezárás napjának megjelölését és az annak igazolására alkalmas, cégszerű aláírással ellátott dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja.”

(4) Az Ügkr. Vhr. 12. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Amennyiben a bezárás következtében a jegyzékkezelő az érintett üzemeltető forgalmi jegyzékben vezetett számláját lezárja, és az adott számlán a kibocsátási egységek pozitív egyenleget mutatnak, akkor a jegyzékkezelő a bezárás bejelentésétől számított 30 napon belül felszólítja a számlatulajdonost egy olyan másik számla megnevezésére, amelyre ezeket a kibocsátási egységeket át kívánja vezettetni. Ha a számlatulajdonos 40 munkanapon belül nem válaszol a jegyzékkezelő felszólítására, akkor a jegyzékkezelő a kibocsátási egységeket a saját nemzeti folyószámlájára átvezeti.”

14. § Az Ügkr. Vhr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A létesítmény működését részlegesen szüneteltetettnek kell tekinteni, ha egy olyan létesítményrész, amely legalább 30%-kal hozzájárul a létesítménynek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségéhez vagy több mint 50 000 kibocsátási egységnek a létesítmény részére történő kiosztásához (a továbbiakban: mérvadó létesítményrész), a tevékenységi szintjét egy adott naptári évben a létesítményrésznek kiosztott mennyiség kiszámításához használt kezdeti tevékenységi szinthez képest legalább 50%-kal csökkenti.

(2) A működését részlegesen szüneteltető létesítmény számára történő kibocsátási egység kiosztást a működés részleges beszüntetésének évét követő évben, illetve ha a részleges beszüntetésre 2013. január 1-je előtt került sor, 2013-tól úgy kell kiigazítani, hogy ha a mérvadó létesítményrész tevékenységi szintje a kezdeti tevékenységi szinthez képest

a) 50–75%-kal csökken, a létesítményrész az eredetileg megállapított kibocsátási egységek mennyiségének 50%-át kapja,

b) 75–90%-kal csökken, a létesítményrész az eredetileg megállapított kibocsátási egységek mennyiségének 25%-át kapja,

c) legalább 90%-kal csökken, az érintett létesítményrész számára nem osztható ki ingyenesen kibocsátási egység.

(3) Ha a mérvadó létesítményrész tevékenységi szintje meghaladja a kezdeti tevékenységi szint 50%-át, a működését részlegesen szüneteltető létesítményrész a tevékenységi szint 50%-os küszöbe meghaladásának naptári évét követő évben a számára eredetileg kiosztott kibocsátási egységeket kapja meg.

(4) Ha a mérvadó létesítményrész tevékenységi szintje meghaladja a kezdeti tevékenységi szint 25%-át, a működését részlegesen szüneteltető létesítményrész a tevékenységi szint 25%-os küszöbe meghaladásának naptári évét követő évben a számára eredetileg kiosztott kibocsátási egységek felét kapja meg.

(5) A létesítmény üzemeltetője a részleges szüneteltetés napjától számított 30 napon belül köteles a létesítmény részleges szüneteltetését és annak mértékét jelenteni a hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a részleges szüneteltetés kezdőnapjának megjelölését és az annak igazolására alkalmas dokumentumot. A részleges szüneteltetés kezdőnapja az azt megalapozó esemény bekövetkezésének a napja. A részleges szüneteltetést a miniszter részére a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben és módon kell jelenteni.

(6) A miniszter a (2)–(4) bekezdéssel összhangban elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és benyújtja az Európai Bizottság részére.”

15. § Az Ügkr. Vhr. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az üzemeltető a kapacitás lényeges csökkentését az esemény bekövetkezésének napjától számított 45 napon belül úgy jelenti be a hatóságnak, hogy megadja a létesítményrésznek a hitelesített jelentős kapacitáscsökkentés utáni csökkentett kapacitását és beépített kapacitását. A jelentős kapacitáscsökkentést a miniszter részére a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben és módon kell jelenteni.”

16. § Az Ügkr. Vhr. a következő 5/A. alcímmel egészül ki:

„5/A. A légi jármű üzembentartó működésében bekövetkező változások

14/A. § (1) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az Ügkr. tv. 1. § (3) és (4) bekezdése szerint kivételnek minősül, köteles azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkeztétől számított 30 napon belül bejelenteni – a Minisztérium honlapján közzétett módon – a miniszternek és a hatóságnak. A bejelentés tartalmazza az esemény napjának megjelölését és az annak igazolására alkalmas, cégszerű aláírással ellátott dokumentumot.

(2) Ha a bezárás következtében a jegyzékkezelő a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláját lezárja, és az adott számlán a kibocsátási egységek pozitív egyenleget mutatnak, a jegyzékkezelő a bezárás bejelentésétől számított 30 napon belül felszólítja a számlatulajdonost egy olyan másik számla megnevezésére, amelyre ezeket a légiközlekedési kibocsátási egységeket át kívánja vezettetni. Ha a számlatulajdonos 40 munkanapon belül nem válaszol a jegyzékkezelő felszólítására, akkor a jegyzékkezelő a kibocsátási egységeket a saját nemzeti folyószámlájára átvezeti.

(3) Az érintett légi jármű üzembentartó a megszűnés vagy a kivétellé válás napjától számított 45 napon belül köteles a tárgyévi tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan hitelesített jelentést tenni. Ha a bejelentés alapjául szolgáló eseményre január 1-je és március 1-je között kerül sor, akkor a tárgyévre vonatkozó jelentéstétel és a tárgyévet megelőző évre vonatkozó jelentéstétel együttesen teljesítendő.

(4) A megszűnés alapjául szolgáló esemény napjáig fennálló nyomon követési, jelentéstételi kötelezettségét a légi jármű üzembentartónak a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A tevékenység megszűnésének napjáig a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét a légi jármű üzembentartónak legkésőbb a megszűnés napjától számított 45 napon belül teljesítenie kell.

(5) A miniszter a bezárásra vonatkozó bejelentést követően gondoskodik a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosításáról.”

17. § Az Ügkr. Vhr. 6. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. A kibocsátás-csökkentési egység (ERU) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) beszámítása és átváltása

15. § (1) Az Ügkr. tv. 29. §-a szerinti beszámítás és átváltás során – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a következő egységek használhatók fel:

a) 2008. január 1. és 2012. december 31. között együttes végrehajtási vagy tiszta fejlesztési mechanizmus projekt révén elért kibocsátás-csökkentés alapján kiadott ERU és CER,

b) 2013. január 1-je előtt bejegyzett, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti együttes végrehajtási vagy tiszta fejlesztési mechanizmus projekt révén keletkező, 2013. január 1-je után elért kibocsátás-csökkentés alapján kiadott CER és ERU,

c) olyan CER, melyet az ENSZ által meghatározott legkevésbé fejlett országokban 2013. január 1-je után megkezdett tiszta fejlesztési mechanizmus projektek által 2013. január 1-je után elért kibocsátás-csökkentés alapján adtak ki. Valamennyi, a közösségi rendszerben 2008–2012 közötti időszak során felhasználható projekttípusból származó CER-re vonatkozik, legkésőbb 2020-ig vagy az érintett országok és az Európai Unió közötti megállapodás ratifikálásáig,

d) olyan, a projektekből vagy más kibocsátás-csökkentést eredményező tevékenységből származó egység, amely az Európai Unió és valamely harmadik ország között köttetett, a felhasználható mennyiségről rendelkező megállapodás alapján használható fel.

(2) A harmadik kereskedési időszakban – a 23. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nem használható fel a trifluor-metán (HFC-23) és az adipinsav-termelésből származó dinitrogén-oxid megsemmisítésére irányuló projektekből származó ERU és CER.

(3) Az Ügkr. tv. 29. § (1) bekezdésében foglalt átváltás iránti kérelmet a Minisztérium honlapján közzétett adatlap felhasználásával kell benyújtani.”

18. § Az Ügkr. Vhr. 17. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A számlavezetési díjat a hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287261-00000000 számú fizetési számlájára kell befizetni.

(3) A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számla, légijármű-üzemeltetői számla, közönséges ügyfélszámla, kereskedési számla, külső kereskedési platform számla, valamint árverési kézbesítőszámla esetében a számlavezetési díjat – a 18. §-ban meghatározott kivétellel – a számla tulajdonosa évente a tárgyév február 28-ig a hatóság által kiállított számla alapján, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni.

(4) A számlavezetési díjat átutalási megbízással kell teljesíteni vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell befizetni, megjelölve a tárgyévet, valamint a kibocsátási engedély azonosítóját (ÜHG-engedély-azonosító).”

19. § Az Ügkr. Vhr. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A számlavezetési díjat, amennyiben a számla nyitására év közben kerül sor, a számla nyitásával egyidejűleg kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell befizetni.”

20. § (1) Az Ügkr. Vhr. 20. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Ha a hatóság a benyújtott éves hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, a hatóság az üzemeltetőt kötelezi a kiosztott kibocsátási egységmennyiségnek a határozat közlésétől számított 30 napon belül történő visszautalására.

(6) Ha az üzemeltető a kibocsátási egységmennyiség (5) bekezdés szerinti visszautalására irányuló kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt minden egyes jóváírt kibocsátási egységmennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság egyszeri megfizetésére kötelezi.”

(2) Az Ügkr. Vhr. 20. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A (6)–(8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha az üzemeltető a bejelentési, visszautalási vagy visszaadási kötelezettségét önhibáján kívül nem teljesíti, és ezt igazolja.”

21. § Az Ügkr. Vhr. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a számlatulajdonos a számlavezetési díj megfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, a jegyzékkezelő pedig a számlához való hozzáférést felfüggeszti (a továbbiakban: zárolás). A jegyzékkezelő a zárolás tényéről értesíti az érintetteket.”

22. § Az Ügkr. Vhr. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) 2014. március 31-ig hitelesítőként olyan hitelesítő szervezet is eljárhat, amely rendelkezik a Nemzeti Akkreditáló Testület által kiállított dokumentummal arról, hogy az akkreditálás iránti kérelmet benyújtotta, és az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Ez nem vonatkozik az Ügkr. tv. 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti jelentés hitelesítésére, amelynek vonatkozásában kizárólag akkreditált hitelesítő szervezet járhat el.

(2) Ha az üzemeltetők részére történő ingyenes kiosztás nem történik meg a 17. § (3) bekezdésében meghatározott határidőig, a hatóság a miniszter által az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott nemzeti kiosztási táblában szereplő kibocsátási egységmennyiséget alapul véve a 4. mellékletben meghatározott díjak 70%-ának megfelelő előlegszámlát jogosult kiállítani. 2013-ban a számítás alapját az Európai Bizottsághoz benyújtott Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetében foglalt kibocsátási egységmennyiségek képezik.

(3) A számlatulajdonos az előlegszámla kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles az előlegszámla alapján a számlavezetési díjelőleget megfizetni.

(4) Az Európai Bizottság által jóváhagyott Nemzeti Végrehajtási Intézkedés közzétételét követő 20 napon belül a hatóság a jóváhagyott kibocsátási egységmennyiségeket alapul véve a 4. mellékletben foglaltak szerint a számlavezetési díjat meghatározza és végszámlát állít ki.

(5) A számlatulajdonos a végszámla kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a végszámla alapján a számlavezetési díjat megfizetni.

(6) Ha az előlegszámla alapján a számlatulajdonos által befizetett összeg a végszámlában meghatározott számlavezetési díj összegét meghaladja, a hatóság a végszámla kiállítását követő 15 napon belül a különbözetet a számlatulajdonos által megadott bankszámlaszámra visszautalja.”

23. § (1) Az Ügkr. Vhr. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) Az Ügkr. Vhr. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) Az Ügkr. Vhr. 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(4) Az Ügkr. Vhr. az 5. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

24. § Az Ügkr. Vhr.

a) 2. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „30 napon”,

b) 2. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „30 napon”,

c) 12. § (6) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „45 napon”,

d) 12. § (7) bekezdésében a „b)–d) pontjában” szövegrész helyébe a „b)–e) pontjában”,

e) 18. § (4) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „15 napon”,

f) 20. § (1) bekezdésében a „napi húszezertől százezer forintig” szövegrész helyébe a „napi 20 000-től 100 000 forintig”,

g) 20. § (3) bekezdésében az „ötvenezertől ötszázezer forintig” szövegrész helyébe az „50 000-től 500 000 forintig”,

h) 20. § (4) bekezdésében az „ötvenezertől ötszázezer forintig” szövegrész helyébe az „50 000-től 500 000 forintig”,

i) 20. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „nem adja vissza” szövegrész helyébe a „nem utalja vissza”

szöveg lép.

25. § Hatályát veszti az Ügkr. Vhr. 8–10. §-a.

4. Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 15-én lép hatályba.

(2) Ez a rendelet

1. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

2. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projekt-mechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

3. a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

4. a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a rendelet

1. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,

2. a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat,

3. a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló, 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet,

4. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet,

5. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvtől való ideiglenes eltérésről szóló, 2013. április 24-i 377/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelethez

1. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. sora helyébe a következő sor lép:

	(A	(B
	Szakterület neve és száma)	Akkreditálási alkalmazási kör)
„2	Energetika 1a/1b	Tüzelőanyagok olyan létesítményekben történő elégetése, amelyekben csak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott, kereskedelemben forgalmazott szabványos tüzelőanyagokat használnak, vagy olyan A vagy B kategóriájú létesítményekben, ahol földgázt használnak.”

	(A	(B
	Szakterület neve és száma)	Akkreditálási alkalmazási kör)
„12	CO₂ elkülönítés és szállítás 10	– Üvegházhatású gázoknak szállítás és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítése olyan létesítményekben, amelyekre az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény hatálya kiterjed – Üvegházhatású gázoknak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása
13	CO₂ geológiai tárolás 11	Üvegházhatású gázoknak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása”

3. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet 1. melléklete a következő 15. és 16. sorral egészül ki:

	(A	(B
	Szakterület neve és száma)	Akkreditálási alkalmazási kör)
„15	98 egyéb	Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti egyéb tevékenységek
16	99 egyéb	Egyéb, a tagállam által a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének megfelelően felvett tevékenységek, amelyeket az akkreditálási okiratban kell részletesen meghatározni”

2. melléklet a 329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelethez

1. Az Ügkr. Vhr. 1. melléklet A.3.3 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A.3.3 A próbaüzem és az üzemszerű működés megkezdésének tervezett ideje (éééé/hh/nn), a létesítmény státusza és annak leírása.”

2. Az Ügkr. Vhr. 1. melléklet A.4. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) C kategóriájú létesítmény 500 000 tCO₂(e)-nél nagyobb.”

3. melléklet a 329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelethez

1. Az Ügkr. Vhr. 3. melléklet nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kibocsátási engedély az alábbiakat tartalmazza:”

2. Az Ügkr. Vhr. 3. melléklet d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) a létesítmény névleges kapacitása a 2. melléklet szerinti, tevékenység-specifikus mértékegységben;”

3. Az Ügkr. Vhr. 3. melléklet f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) az engedélyezett üvegházhatású gáz (vagy gázok) megjelölése;”

4. melléklet a 329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelethez

Az Ügkr. Vhr. 4. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A számlavezetési díj alapja üzemeltetői számla esetében

Az üzemeltetői számla esetében a díjfizetés alapja a tárgyévre a létesítmény részére térítésmentesen kiosztott kibocsátási egység mennyisége [kibocsátási egységmennyiség (db)/év] létesítményenként, a nemzeti kiosztási táblával összhangban.”

5. melléklet a 329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelethez

„5. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályok

Egyes tüzelőanyagok országspecifikus értékei

A) Ha a 601/2012/EU bizottsági rendelet lehetővé teszi országspecifikus fűtőérték és kibocsátási tényező alkalmazását, az alábbi 1. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál. Ha a táblázatban nem szerepel az adott tüzelőanyag-típus, akkor a 601/2012/EU bizottsági rendelet VI. melléklet 1. pont 1. táblázatában szereplő értékeket kell figyelembe venni. Ha egy adott tüzelőanyagra sem az alábbi 1. táblázat, sem a 601/2012/EU bizottsági rendelet VI. melléklet 1. pont 1. táblázata nem tartalmaz vonatkozó értékeket, úgy azokat egyedileg kell meghatározni.

1. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag fűtőértékek és kibocsátási tényezők (nem tartalmazza az oxidációs tényezőket)

	A	B	C	D
1	Tüzelőanyag megnevezése	Tüzelőanyag kódjele (LAIR)	Fűtőérték [MJ/kg]	Kibocsátási tényező [tCO₂/TJ]
2	Szilárd tüzelőanyagok
3	Hazai feketeszén	17	24	94,6
4	Import feketeszén	18	26	94,6
5	Hazai barnaszén	12	12	96,1
6	Import barnaszén	19	16	94,6
7	Lignit	13	7	113,2
8	Koksz	51	29,8	108,17
9	Petrolkoksz	52	35	100,8
10	Tűzifa és fahulladék	15	16	(109,63)^b
11	Biobrikett és egyéb bio tüzelőanyagok	16	16	(109,63)^b
12	Brikett	53	21	94,6
13	Cseppfolyós tüzelőanyagok
14	Tüzelőolajok
15	TÜ 5/20 tüzelőolaj	60	42	74,07
16	Erőművi tüzelőolaj	61	42	74,07
17	Gázturbina olaj (GTO)	61	42	74,07
18	Fűtőolajok
19	FA 60/80 extra könnyű fűtőolaj	70	41	77,37
20	FA 60/120 fűtőolaj	71	41	77,37
21	FA 60/130 fűtőolaj	72	41	77,37
22	F 60/130 fűtőolaj	73	41	77,37
23	F 90/160 fűtőolaj	74	40	77,37
24	F 100/200 nehéz fűtőolaj	75	39,5	77,37
25	FA 90/160 kis kéntartalmú fűtőolaj	76	40	77,37
26	FA 100/200 nehéz fűtőolaj	77	39,5	77,37
27	Egyéb cseppfolyós tüzelőanyagok
28	Benzin	90	44	69,3
29	Dízelolaj	90	42	74,07
30	Gáznemű tüzelőanyagok
31	Földgáz	31	34a	56,1
32	PB-gáz	35	45,7	63,07
33	LPG	37	45,7	63,07
34	Kamragáz (kokszolásból)	33	17^a	47,67
35	Kohógáz	34	3,12^a	242
36	Biogáz	36	22,65^a	(54,9)^b
37	Csökkentett metántartalmú földgáz (inert gáz)^c	38	16,29^a	56,1

^a A fűtőérték dimenziója nem MJ/kg, hanem MJ/Nm³

^b A tiszta biomassza tüzelőanyagokat nulla kibocsátási tényezővel kell figyelembe venni.

^c Az inert gázból eredő kibocsátás számításakor csak az inert gáz metántartalmából származó kibocsátásokkal kell számolni, az eredeti CO₂ tartalmát a kibocsátás számításánál nem kell figyelembe venni.

B) Amennyiben a 601/2012/EU bizottsági rendelet lehetővé teszi országspecifikus oxidációs tényező alkalmazását, az alábbi, 2. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál.

2. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag oxidációs tényezők

	A	B
1	Tüzelőanyag	Oxidációs tényező
2	Szilárd	0,99
3	Folyékony	0,995
4	Gáz	0,995

”

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. szeptember 16. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek