3053/2013. (II. 28.) AB végzés
3053/2013. (II. 28.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
2013.02.28.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t :
1. Az Alkotmánybíróság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt viszszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 177. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az Alkotmánybírósághoz több indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszt – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján – a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 22. § (1) bekezdés d) pontjába foglalt azon rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt, amely a közjegyzői hivatás gyakorlásának felső korhatárát a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárában határozta meg. Ehhez kapcsolódva támadták a 22. § (1) bekezdés d) pontjához tartozó átmeneti rendelkezést, a Kjtv. 177. § (2) bekezdését is.
[2] Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény úgy módosította a Kjtv.-t, hogy a közjegyzői szolgálat – a korábbi szabályozással ellentétben – nem a 70. életév, hanem a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével szűnik meg. Egészen pontosan a közjegyzői szolgálat megszűnésére vonatkozó fenti szabály – a Kjtv. 22. § (1) bekezdésének d) pontja – 2014. január 1-jével lép hatályba, addig továbbra is a 70. életév betöltésével szűnik meg a közjegyzői szolgálat. Ugyanakkor 2012. január 1-jén hatályba lépett a Kjtv. 177. § (2) bekezdése, amely szerint a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét megelőzően betöltő közjegyző szolgálata 2013. december 31-én megszűnik. 2012. január 1-je és 2013. december 30-a között tehát a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, de a 70. életévét be nem töltött közjegyző szolgálatban maradhat, 2013. december 31-én azonban automatikusan megszűnik a közjegyzői szolgálata. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét követően betöltő közjegyzők szolgálati viszonya pedig a nyugdíjkorhatár elérésével megszűnik.
[3] Az indítványozók álláspontja szerint a közjegyzői szolgálat megszűnésének az öregségi nyugdíjkorhatárhoz való kötése nem nyugdíj-kérdés, hanem az eddigi felső életkori határ – 70. életév – leszállítása. Ráadásul a szabályozás aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot [Alaptörvény XII. cikk]. Nem indokolható ugyanis a szellemi elfáradásra hivatkozva a szolgálati jogviszony felső korhatárának csökkentése. Jellemzően a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár felfelé mozdul el, szemben a támadott szabályozással, amely a jelenlegi 70. helyett a 62. életév betöltéséhez köti a közjegyzői szolgálat megszűnését.
[4] A tulajdonhoz való jog [Alaptörvény XIII. cikk] sérelmére is hivatkoztak az indítványozók, mivel úgy vélik, hogy a kényszernyugdíjazás következtében a közjegyzők és az általuk fenntartott irodák elvesztik a „gazdasági tervezés eddigi alapját”. A kényszerű és idő előtti nyugdíjazás miatt a közjegyzők nem, vagy csak nehezen tudják előteremteni a frissen eszközölt beruházásaik anyagi fedezetét, a közjegyzői irodák megszüntetése pedig olyan újabb anyagi terhet ró rövid időn belül a közjegyzőkre (végkielégítések kifizetése, végelszámolás), amelyekkel nem számolhattak.
[5] A jogalkotó azzal, hogy önkényesen különbséget tett az öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-je előtt, illetve az ezen időpontot követően betöltő közjegyzők között, az indítványozók szerint megsértette az egyenlő méltóságú személyként kezelés alkotmányos követelményét [Alaptörvény XV. cikk].
[6] Végezetül az indítványozók sérülni látják a hatalommegosztás elvét is [Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése], mivel a kényszernyugdíjazás egyszerre érinti a közjegyzői kar mintegy egyharmadát. A megüresedett helyekre pályázat alapján az igazságügyért felelős miniszter személyes mérlegelésével kerülnek kinevezésre az új közjegyezők, ami megváltoztathatja a közjegyzői kar eddigi független karakterét. Az évenkénti szokásos fluktuációnál ez nem jelent gondot, most azonban a közjegyzők harmada cserélődik le egy időben, ami sértheti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
[7] Az indítványozók utaltak még Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezéseinek (a továbbiakban: Aár.) 12. cikke (2) bekezdésére, amely kifejezetten a közjegyzők kényszernyugdíjazására vonatkozott. A 12. cikk (1) bekezdése szólt a bírák, a (2) bekezdés pedig az „egyes jogvitákban kormány tagjának egyedi közhatalmi döntéssel kinevezett, nemperes eljárásban igazságszolgáltatási tevékenységet folytató személyek” kényszernyugdíjazásáról. Álláspontjuk szerint az Aár. fenti rendelkezése – a jogalkotó szándéka ellenére – nem vonatkoztatható a közjegyzőkre, azok ugyanis jogvitákban nem döntenek.
[8] Mindezek alapján az indítványozók kérték a Kjtv. 22. § (1) bekezdése és 177. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[9] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.
[10] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányjogi panaszt (ún. közvetlen panasz) az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.
[11] 2.1 A Kjtv. 22. (1) bekezdés d) pontja, – amelynek alapján a közjegyzői szolgálat a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napján megszűnik – 2014. január 1-jén lép hatályba.
[12] Az indítványozók szerint az Abtv. nem határozza meg, hogy mely időponttól terjeszthető elő az közvetlen panasz. Az Abtv. 30. § (4) bekezdésére hivatkozva, – amely szerint az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye – előadták, hogy az Abtv. csak véghatáridőt állapít meg a panasz előterjesztésére, kezdő időpontot nem.
[13] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése azonban meghatározza azt a kezdő időpontot is, amikortól közvetlen panasz benyújtására lehetőség van, ez pedig a jogszabály hatályba lépésének napja. Ezt követően nyújtható be a közvetlen panasz, de ekkor sem korlátlan ideig, hanem szigorú időkorlátok között: a hatálybalépés napjától számított száznyolcvan napon belül. A jogalkotó tehát nemcsak véghatáridőt, hanem kezdő időpontot is meghatározott a közvetlen panasz előterjesztésére.
[14] A Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontja elleni alkotmányjogi panasz tehát idő előtti. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen panasz előterjesztésére csak a hatálybalépést követően, azaz 2014. január 1-jétől lesz lehetőség. A fentiek miatt az Alkotmánybíróság a Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontja elleni az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.
[15] 2.2 A Kjtv. 177. § (2) bekezdése –, amely kimondja, hogy a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét megelőzően betöltő közjegyző szolgálata 2013. december 31-én megszűnik – 2012. január 1-jén lépett hatályba.
[16] Ellene az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen panaszt 2012. október 2-án terjesztették elő az Alkotmánybíróságnál. A fentebb idézett határidő-számítási szabályok alapján közvetlen panasszal a hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül támadható a sérelmezett jogszabály. Az alkotmányjogi panasznak tehát legkésőbb 2012. június 29-én be kellett volna érkeznie az Alkotmánybírósághoz.
[17] Az indítványozók tudatában voltak, hogy a Kjtv. 177. § (2) bekezdését támadó alkotmányjogi panaszukat a törvényben előírt száznyolcvan napos határidőn túl terjesztették elő, ám álláspontjuk szerint ez a rendelkezés nem tekinthető önálló normának, mivel tartalma szerint csak kiegészíti a Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontját. Véleményük szerint a 177. § (2) bekezdés – bár valóban hatályba lépett 2012. január 1. napján – csak 2013. december 31-én fog hatályosulni, ezért nem kezelhető önállóan, csak a 22. § (1) bekezdés d) pontjával együtt.
[18] Kétségtelen, hogy a Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontja és a 177. § (2) bekezdése tartalmilag összefüggnek, és ez utóbbiban található átmeneti rendelkezés teszi lehetővé 2014. január 1-jével a közjegyzők jelentős részének nyugdíjazását. Az Abtv. 30. § (4) bekezdése azonban egyértelműen kimondja, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kjtv. 177. § (2) bekezdése ellen 2012. október 2-án előterjesztett alkotmányjogi panasz elkésett, ezért azt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.
[19] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az Európai Unió Bírósága a C-286/12. Európai Bizottság v. Magyarország ügyben, elmarasztalta Magyarországot, mivel a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának 62 éves korban történő megszüntetését előíró nemzeti szabályozás elfogadásával nem teljesítette a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelvéből ered kötelezettségeit. Magyarország kormánya az ítélet végrehajtása céljából – tekintettel a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességéről szóló 33/2012. (VII. 17.) AB határozatban foglaltakra is – 2012. december 21-én T/9598 szám alatt törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról címmel. A törvényjavaslat a bírák, ügyészek, közjegyzők, igazságügyi alkalmazottak és bírósági végrehajtók esetében lépcsőzetesen csökkenő felső korhatárt vezetne be. A tervezett szabályozás alapján 2022. december 31-ig az általános öregségi nyugdíjkorhatár és a fenti jogászi hivatásrendek felső korhatára azonosan a betöltött 65. életév lenne.
Budapest, 2013. február 19.
|
Dr. Holló András s. k., |
||||||
|
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||
|
|
Dr. Balsai István s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||
|
|
||||||
|
|
Dr. Kiss László s. k., |
Dr. Kovács Péter s. k., |
||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3453/2012.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás