24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet

1. § (1) A nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszere magában foglalja

(2) A Kormány elismeri és védendő értékként kezeli az országos tudományos diákköri mozgalom, valamint a szakkollégiumi mozgalom hagyományait.

2. § (1)³ Az államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben foglalkoztatott, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó külhoni magyar oktató (a továbbiakban: külhoni oktató) részére a felsőoktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ösztöndíjat adományozhat.

(2) A külhoni oktató részére az ösztöndíj a tanév tíz hónapjára szól, egy főre jutó havi összege 75 000 forint.

(3)⁴ A külhoni oktató az ösztöndíjat pályázat útján nyerheti el. A pályázat lebonyolítóját és a külhoni oktató részére az ösztöndíj folyósítóját a miniszter egyedi határozatban jelöli ki, továbbá dönt a lebonyolítás módjáról és a pályázatok értékelésének rendjéről. Az egyedi határozatot a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

9. § A Kormány nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjat alapít.

10. §⁵ (1) A hallgató kutatói kiválóságának támogatásaként nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj adományozható annak a kiváló teljesítményt nyújtó, alapképzésben, mesterképzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatónak, aki felsőoktatási intézmény keretében az ösztöndíjas jogviszony alatt kutatási tevékenységet végez.

(2)⁶ Az ösztöndíjas jogviszony feltétele, hogy a hallgató az ösztöndíjas jogviszony létesítésekor igazolni tudja az aktív hallgatói jogviszonyát. Alapképzésen teljes idejű képzés igazolható, mesterképzésen, valamint doktori képzésen bármely munkarendben végzett tanulmány igazolható. A pályázat benyújtásának nem feltétele a hallgatói jogviszony megléte, az ösztöndíjra pályázhatnak a felsőoktatási felvételi eljárásra jelentkezők is.

(3)⁷ Az ösztöndíj feltételeként meghatározott kutatási eredmény – vagy a pályázati kiírásban, valamint az ösztöndíjprogram működési szabályzatában meghatározott egyéb teljesítés – más állami ösztöndíj-támogatás eredményeként nem számolható el.

11. § (1)⁸ Kutatói kiválósága támogatásaként nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj adományozható annak a doktorjelöltnek, aki kiemelkedő színvonalú, önállóan vagy kutatócsoportban végzett kutatási eredménnyel rendelkezik, és az ösztöndíjas jogviszony alatt felsőoktatási intézmény keretében kutatási tevékenységet végez.

(2)⁹ Nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjban részesíthető az az oktató, kutató, aki kiemelkedő színvonalú, önállóan vagy kutatócsoportban végzett kutatási eredménnyel rendelkezik, és az ösztöndíjas jogviszony alatt felsőoktatási intézmény keretében kutatási tevékenységet végez.

(3) Az ösztöndíjas jogviszony feltétele doktorjelölt esetén az, hogy az ösztöndíjas jogviszony létesítésekor igazolni tudja a doktorjelölti jogviszonyát. A pályázat benyújtásának nem feltétele a doktorjelölti jogviszony megléte.

(4) Az ösztöndíjas jogviszony feltétele oktató, kutató esetén az, hogy az ösztöndíjas jogviszony létesítésekor igazolni tudja a felsőoktatási intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának meglétét. A pályázat benyújtásának nem feltétele a munkavégzésre irányuló jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megléte.

(5)¹⁰ Az ösztöndíj feltételeként meghatározott kutatási eredmény – vagy a pályázati kiírásban, valamint az ösztöndíjprogram működési szabályzatában meghatározott egyéb teljesítés – más állami ösztöndíj-támogatás eredményeként nem számolható el.

12. §¹¹ (1) A nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjak fedezetét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) költségvetésében kell biztosítani. Az ösztöndíjak 5–60 hónap időtartamra kerülnek odaítélésre. Az ösztöndíjak odaítéléséről a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter dönt.

(2)¹² Az NKFI Alap terhére az ösztöndíj összege legfeljebb negyven százalékának megfelelő támogatás biztosítható a felsőoktatási intézmény számára. A támogatás az ösztöndíjjal támogatott kutatásának dologi és felhalmozási költségeinek, továbbá a felsőoktatási intézmény kutatással összefüggő általános költségeinek, valamint az ösztöndíj lebonyolítási költségeinek fedezetére fordítható. Az általános költségek és a lebonyolítási költségek összege nem haladhatja meg a támogatás összegének ötven százalékát. A felsőoktatási intézmény mentesül az ösztöndíj összege legfeljebb negyven százalékának megfelelő támogatás NKFI Alap számára történő visszatérítési kötelezettsége alól, ha az ösztöndíjas jogviszony az ösztöndíjasnak felróható okból szűnik meg, illetve a felsőoktatási intézmény az ösztöndíjas záró szakmai beszámolóját nem fogadja el, és az ösztöndíjas számára visszafizetési kötelezettséget állapít meg.

(3) A nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj, illetve a (2) bekezdés szerinti támogatás összege a Magyar Tudományos Akadémia előirányzata, valamint a felsőoktatási intézmény ilyen céllal elnyert egyéb támogatásának terhére vagy a felsőoktatási intézmény saját forrásából kiegészíthető.

(4) A nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj támogatási időtartamát, az ösztöndíj összegét, a pályázás és a kiválasztás eljárásrendjét, az ösztöndíjprogramban részt vevő felsőoktatási intézmények körét az ösztöndíjprogram működési szabályzata tartalmazza. Az ösztöndíjprogram működési szabályzatát az NKFI Alap kezelő szervének vezetője a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg. Az ösztöndíjprogram működési szabályzatát az NKFI Alap kezelő szervének honlapján nyilvánosságra kell hozni.

13. § Az állam a tehetséggondozás fórumaként működő tudományos diákkörben végzett kiváló teljesítményt az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (a továbbiakban: OTDK) kiosztott minősített helyezésekkel ismeri el. Az elismerés feltételeit az Országos Tudományos Diákköri Tanács (a továbbiakban: OTDT) határozza meg.

14. § (1) A tudományos diákkör széles kört érintő, a hazai, illetve határon túli felsőoktatási intézményekben, azok karain, intézeteiben, tanszékein, műhelyeiben és az ezen szervezetekkel együttműködő kutatóintézetekben működő önképzőköri forma. A diákköri tevékenység alapja az oktatók és hallgatók közötti együttműködés, műhelymunka, szakmai kapcsolat, a minőségi értelmiségi képzés fontos területe.

(2) A tudományos diákkör célja a kötelező tananyaggal kapcsolatos tudományos és művészeti ismeretek elmélyítése, bővítése, a tudományos igényű önképzés, a képzési követelményeket, a tantervi kötelezettséget meghaladó tudás elsajátítása, az alkotókészség kifejlesztése, a diáktudományos tevékenység feltételeinek biztosítása, a hallgatók bevonása a tudományos kutatásba, továbbá a diákköri munka során elért egyéni eredmények szakmai nyilvánosságának és megítélésének biztosítása, hasznosításának elősegítése.

(3) A tudományos diákkörökben a hallgatók kutatómunkát folytatnak, amelynek eredményeit pályamunkában (pályaműben) összegzik. Az így létrehozott alkotásokat a felsőoktatási intézményekben, azok karain, intézményközi, országos és nemzetközi tudományos diákköri konferenciákon mutatják be.

15. § (1) A tudományos diákkörök megalakulásának és működésének alapvető szabályairól a felsőoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatukban rendelkeznek.

(2) A szabályzatban foglaltaknak meg kell felelniük az OTDT által meghatározott alapelveknek.

(3) A felsőoktatási intézményekben folyó tudományos diákköri tevékenységet a felsőoktatási intézmények – valamint azok karainak – tudományos diákköri tanácsai felügyelik.

(4) A tudományos diákköri tanács elnökének személyéről a felsőoktatási intézmény (kar) vezetője tájékoztatja az OTDT-t.

16. § (1) Az OTDK-ra a hazai felsőoktatási intézmények, valamint azok karai tudományos diákköri tanácsainak felügyeletével, továbbá az intézményközi, illetve a határon túli területeken az OTDT által elismert és felhatalmazott szervezetek rendezésében lebonyolított tudományos diákköri konferenciákon szerezhetnek jogosultságot a hallgatók, az OTDK felhívásának megfelelő pályamunkájukkal.

(2)¹³ Az OTDK-t minden második évben a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fővédnökségével, az OTDT által meghatározott tudományterületi szekciókban – az OTDT és az általa előzetesen kiválasztott intézmények – rendezik, az OTDT szabályainak megfelelően, a szakmai bizottságok felügyeletével.

(3) Az OTDK célja a hallgatók kutatási eredményeinek bemutatása és szakmai zsűri által történő értékelése, a hallgatók tudományos előmenetelének segítése és a hallgatók közötti szakmai, tudományos véleménycseréhez szükséges feltételek megteremtése.

17. §¹⁴ Az OTDT döntéseinek és operatív feladatainak végrehajtását az OTDT Titkársága bonyolítja le, vezetője az OTDT által választott titkár.

18. §¹⁵ A tudományos diákköri kiválósági rendszer, a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjak fedezetét, az OTDT és az OTDT Titkárság működéséhez szükséges forrást, továbbá az OTDK előkészítése és lebonyolítása támogatásának forrását az OTDT részére az NKFI Alap költségvetésében kell megtervezni.

19. § (1) Az állam támogatja a jelen rendeletnek megfelelően működő szakkollégiumokat, amelyek fontos szerepet töltenek be a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozásában.

(2) A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épülő tehetséggondozó szervezet.

(3) A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.

(4) A szakkollégium tagsága dönt a szakkollégium szakmai programjáról, illetve az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.

(5) A szakkollégiumnak a (2)–(4) bekezdésben rögzített célok és alapelvek érdekében az alábbi szervezeti feltételeknek kell megfelelnie:

20. § (1) A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal.

(2) A szakkollégium nyitott, tagja lehet bármely felsőoktatási intézmény hallgatója.

(3) Amennyiben a szakkollégium felsőoktatási intézmény részeként működik, feladatait a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között látja el.

(4)¹⁷ Ha a szakkollégium nem felsőoktatási intézmény keretében működik, működésének alapfeltétele a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás.

(5)¹⁸ Felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény, diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója, az Nftv. 54. §-ában meghatározott szervezet által létesített szakkollégium esetében ezen szervezet biztosítja a szakkollégium tagjai számára a működés feltételeit, és biztosíthatja az együttlakás infrastrukturális feltételeit.

21. §¹⁹ (1)²⁰ A szakkollégiumi rendszeren belül kiemelten a roma fiatalok tehetségének támogatását szolgálja a roma szakkollégiummá minősített szakkollégium. A roma szakkollégiumi minősítés a Roma Szakkollégiumi Tanács szakmai véleménye kiállításától számított öt évre szól.

(2)²¹ Az (1) bekezdésben meghatározott minősítéshez be kell szerezni a Roma Szakkollégiumi Tanács szakmai véleményét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti minősítés során vizsgálni szükséges különösen a szakkollégium által a hallgatók részére nyújtott szolgáltatásokat, a hátrányos helyzetű, illetve roma nemzetiségű hallgatók, valamint a bentlakásos hallgatók minősítési követelményekben meghatározott arányát.

22. §²² A szakkollégiumok érdekegyeztető és érdekképviseleti szakmai testülete a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma. A Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának működését a tagok által elfogadott ügyrend határozza meg.

23. § (1) A szakkollégiumokról az Oktatási Hivatal külön nyilvántartást vezet.

(2)²³

(3)²⁴ Az Oktatási Hivatal a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti szakkollégiumokat a tevékenység minőségének biztosítása érdekében az Nftv. 67. § (3) bekezdés h) pontja szerint tartja nyilván és a felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálata keretében ellenőrzi tevékenységüket.

24. § (1) A szakkollégiumok működésének és szakmai tevékenységének támogatására a miniszter éves pályázati rendszert működtet.

(2) A pályázat forrását a minisztérium költségvetésében kell megtervezni.

25. § (1) A felsőoktatási kollégium és diákotthon – szociális funkcióján, a lakhatás biztosításán túlmenően – a felsőoktatási intézmények oktatási-nevelési céljainak megvalósításához kapcsolódóan hozzájárul az értelmiségivé válás folyamatához, az értékteremtő, alkotó létforma kialakulásához.

(2) A kollégium és a diákotthon lehetőséget biztosít tagjai önképzéséhez, tehetségük kibontakoztatásához, ápolja és fejleszti a kollégiumi illetve diákotthoni hagyományokat.

(3) Az állam pályázat útján nyújthat támogatást a kollégiumok, diákotthonok (1)–(2) bekezdésben meghatározott irányelvek mentén működő tehetséggondozó tevékenységéhez.

26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

27. §²⁵ (1) A 2017. december 31. napján roma szakkollégiumként működő szakkollégiumok – ha e rendeletnek a Roma Szakkollégiumi Tanács létrehozásával és működésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2017. (XI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21. §-a alapján roma szakkollégiumi minősítésük Oktatási Hivatal általi nyilvántartásba vételére nem kerül sor – 2018. december 1-jétől szakkollégiumként működnek tovább.

(2)²⁶

(3)²⁷

27. §²⁸ E rendeletnek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel megállapított 12. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a 2017/2018-as tanévtől kell alkalmazni.

28. §²⁹ E rendeletnek a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet, és a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 4/2019. (I. 24.) Korm. rendelettel megállapított 10. § (3) bekezdését, 11. § (5) bekezdését, 12. § (1)–(2) bekezdését és 12. § (4) bekezdését első alkalommal a 2019/2020. tanévtől kell alkalmazni.