2013. évi CCXXXVII. törvény
2013. évi CCXXXVII. törvény
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény rendelkezései alkalmazandóak:
a) a Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,
b) a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére,
c) a magyar hatóság által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeleti tevékenységre,
d) pénzügyi intézménynek nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel, vagy pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holding társaságra, valamint
e) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.
(2) E törvény rendelkezései alkalmazandóak:
a) a pénzügyi intézmények Magyarország területén történő alapítására, létesítésére, működésére,
b) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának, fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történő tulajdonszerzésére,
c) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,
d) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére, valamint
e) a külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által Magyarország területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtására.
2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:
a) az 1. mellékletben felsorolt nemzetközi pénzügyi intézmények Magyarország területén folytatott tevékenységére,
b) a betétnek nem minősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek az állam és a helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történő – törvényben szabályozott – gyűjtésére,
c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzéséről jogszabály rendelkezik,
d) a nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtására, továbbá a vámigazgatási eljárásban a közvetett képviselő által a vámfizetési kötelezettség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatásra,
e) a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalványra, valamint
f) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtási tevékenységére, valamint a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységére.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki:
a) az elkülönített állami pénzalapokra,
b)2 a kincstári vagyonnal való gazdálkodása tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, valamint
c) a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezetre.
(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az engedélyezési, felügyeleti és makroprudenciális tevékenysége, az üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.
(4)3 A 164/B. § rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében.
2. A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás
3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:
a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása,
b) hitel és pénzkölcsön nyújtása,
c) pénzügyi lízing,
d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása,
e) elektronikus pénz kibocsátása,
f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak,
g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,
h) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység,
i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése,
j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,
k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint
l) követelésvásárlási tevékenység.
(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában:
a) pénzváltási tevékenység;
b) fizetési rendszer működtetése;
c) pénzfeldolgozási tevékenység;
d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon;
e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység;
f)4 hitel-tanácsadási tevékenység.
(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-nek (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.
(4) Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alkalmazandó
a) a pénzforgalmi intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra valamint letéti szolgáltatásra,
b) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra, valamint letéti szolgáltatásra,
c) a kincstár által az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül más személyek részére végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre és elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre,
d) az utalványkibocsátóra.
4. § (1) Külföldi vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag fióktelepe útján végezhet.
(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a 18. § (2) bekezdésében, 20. § (2) bekezdés c) pontjában, 23–24. §-ban, 26–28. §-ban, 79. § (5) bekezdésében, 82. §-ban, 83. § (1) és (4) bekezdésében, 125–140. §-ban, 185. § (2) bekezdés b) pont bf) alpontjában, 185. § (2) bekezdés c) pont ca), cc) és cd) alpontjában, 190–192. §-ban, valamint 206. §-ban foglaltakat nem szükséges alkalmazni.
(3)5 A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés b), c) és l) pontjában; illetve a 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságától engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.
(4) Más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.
5. § (1) A 3. § (3) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és a magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.
(2) Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet.
3. Értelmező rendelkezések
6. § (1) E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában
1. alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a hitelintézet és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a hitelintézet a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap;
2. anticiklikus tőkepufferráta: a hitelintézet tevékenységéhez kapcsolódó prociklikusság csökkentését célzó tőkepuffer-követelmény meghatározásához alkalmazott arányszám, amelyet a hitelintézet a kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában alkalmaz azok földrajzi elhelyezkedése alapján;
3. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;
4. arany kereskedelmi ügylet: a színaranyra (arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), továbbá – aranytartalmára tekintet nélkül – a rúdaranyra és az aranytömbre, valamint a forgalomban nem lévő arany pénzérmére és – numizmatikai céllal – a forgalomban lévő arany pénzérmére kötött ügylet;
4a.6
5. befektetés: az ingatlan, az ingó dolog, a vagyoni értékű jog, illetve a vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony stb.), valamint a más pénzügyi vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke;
6. befolyásoló részesedés: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom;
7. belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom;
8.7 betét: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is;
9. betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni;
10.8 csoport: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
11.9 csoportfinanszírozás: anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez utóbbiak egymás közötti, likviditási vagy allokációs célú közösen végrehajtott pénzügyi művelete;
11a.10 digitális tartalom: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet digitális formában állítanak elő és nyújtanak, illetve értékesítenek, és amelynek használata, igénybevétele meghatározott technikai eszközre korlátozódik és semmilyen formában nem jár fizikai áruk vagy szolgáltatások használatával, igénybevételével;
12. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke;
13. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
14. egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet: olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése több EGT-állam tekintetében vagy EGT-állami szinten rendszerkockázathoz vezethet;
15. egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer követelmény: a Magyarországon vagy más EGT-államban jelentős kockázatot hordozó hitelintézet csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény;
16. elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt – ideértve a mágneses tárolást is – összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad, ide nem értve a (4) bekezdés k) pontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletre használt értéket;
17. ellenőrzött vállalkozás: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;
18. ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbaikban: Szmt.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján
a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,
b) lehetővé válik – függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették – a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,
c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelő bizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg vagy
d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;
19. elsődleges alapvető tőke, alapvető tőke és járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
20. eszközfenntartási mutató: olyan százalék formájában kifejezett hányados, amelynek számlálójában a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény Magyarországon meglévő pénzeszközeinek, a tulajdonában álló és harminc napon belül készpénzzé tehető értékpapírok piaci értékének, valamint problémamentes vagy külön figyelendőnek minősített hiteleinek és befektetéseinek összege, nevezőjében pedig a fióktelep Magyarországon vállalt kötelezettségei szerepelnek;
21. EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
22. értékpapírosítás: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
23. értékpapírosítási pozíció: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
24. felügyeleti hatóság: a külföldi pénzügyi intézmény tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;
25. felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi;
26. fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató;
26a.11 fizetési műveletek elfogadása: a kedvezményezettel, azaz a fizetési művelet tárgyát képező pénz jogosultjával kötött szerződés alapján olyan fizetési műveletek fogadása és feldolgozása, amelynek eredménye pénz átutalása a kedvezményezett részére;
27.12 fizetési rendszer: elszámolási, illetve kiegyenlítési rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz;
27a.13 fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő kérésére másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla vonatkozásában fizetési megbízás indítására szolgál;
28. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;
29. forgatható utalvány: minden olyan, az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegynek, 55. pont szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére szolgál;
30. forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: pénzeszköz ellenében a forgatható utalványnak az utalványkibocsátó által közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az utalványbirtokos rendelkezésére bocsátása;
31.14 főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, illetve a közvetítő főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik;
32.15 globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
33. globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény: a rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő intézmények csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény;
34. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;
34a.16 harmadik országbeli csoport: olyan csoport, amelynek anyavállalata harmadik országban letelepedett;
35. harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés a), b), d), e) vagy f) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;
36. harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás;
37. harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés b)–c) és g)–l) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)–d) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;
38.17 határon átnyúló szolgáltatás: olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, amikor a szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe;
38a.18 helyreállítási képesség: a hitelintézet azon képessége, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét, ha az jelentős mértékben romlik;
39.19 helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a hitelintézet által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül – biztosítják a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását;
40. hitel és pénzkölcsön nyújtása:
a) hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére,
b) pénzkölcsönnyújtás:
ba) a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni,
bb) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet,
bc) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység,
bd) zálogkölcsön nyújtása, valamint
be) csoportfinanszírozás,
c) a hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja;
41. hitelezésikockázat-mérséklés: hitelintézet által alkalmazott eljárás a hitelintézet kitettségeivel összefüggő hitelkockázatok csökkentésére;
42. hitelreferencia-szolgáltatás:
a) banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy
b) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés;
42a.20 hiteltanácsadás: a jelzáloghitelhez vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinghez kapcsolódó – a hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing nyújtásától, továbbá a pénzügyi szolgáltatás közvetítésétől elkülönülő – személyre szabott ajánlások adása;
43. illetékes felügyeleti hatóság: az 575/2013/EU rendeletben illetékes hatóságként meghatározott fogalom;
44. induló tőke: a jegyzett tőke – ide nem értve az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvények névértékét –, a tőketartalék és az eredménytartalék összege; az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány létesítéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott tőke;
45. intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelmény: a hitelintézeti tevékenység prociklikusságának a csökkentésére irányuló, az ügyfél – akivel szemben a hitelezési kitettség fennáll – elhelyezkedésének figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény;
46. irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult;
47. javadalmazás: a hitelintézet által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás;
48.21 járulékos vállalkozás: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
49. jegyzett tőke: az Szmt. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke;
50. jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön;
51.22 jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény, a vegyes pénzügyi holding társaság, illetve a közvetítő vezetőinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a pénzügyi intézmény, a vegyes pénzügyi holding társaság, illetve a közvetítő irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;
52. kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék;
53. kereskedési könyv: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom;
54. készpénzátutalás: fizetési számla megnyitása nélkül a fizető fél által befizetett pénz utalása a kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön;
55. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:
a) a csekk,
b) az elektronikus pénz,
c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét;
56.23 készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján
a) a csekknek vagy az elektronikus pénznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása, valamint
b) a fizető félnek az 55. pont c) alpontja szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátása fizetési műveletek kezdeményezéséhez, jóváhagyásához és feldolgozásához;
57. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, vagy az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége, ide nem értve a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítását;
58.24 kiszervezés: ha a pénzügyi intézmény a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel köt szerződést;
59. kockázat, vagy kockázatvállalás:
a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;
b) a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása;
c) a hitelintézet által adott garancia, kezesség és az egyéb biztosíték, ideértve a hitelintézet bármilyen más, jövőbeni vagy függő kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is;
d) a hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll vagy vállalja, hogy a vevő követelésére azt visszavásárolja;
e) a hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül a részesedés birtoklásának időtartamától;
f) a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés;
g) a pénzügyi lízing nyújtása, valamint
h) más hitelintézetnél elhelyezett betét, ide nem értve a jegybanki kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalék összegét;
60. követelésvásárlási tevékenység: követelésnek – a kötelezett kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megszerzése, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;
61.25 közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó és az élettárs;
62.26 közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: az e törvény szerinti hitelintézet, kivéve az MNB, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Export-Import Bank Zrt.;
63. közös vezetésű vállalat: az Szmt. meghatározása szerinti közös vezetésű vállalat;
64. központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet: az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelő mentesítést kapó hitelintézet;
65. központi szerződő fél: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
66. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, vagy szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 3. melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán vagy szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása;
66a.27 közvetítői alvállalkozó: közvetítővel pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó;
67. közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben juttatott térítés, amelyet a közvetítő akár az ügyféltől, akár a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől az ügyfél és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, illetve meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap;
68. közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás üzemviteléhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termékelőállítást végző, illetve biztonsági feladatokat ellátó vállalkozás;
69.28 kritikus funkció: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a hitelintézet vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;
70. külföldi hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van;
71. külföldi pénzügyi intézmény: a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás;
72. külföldi pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül van;
73. külföldi vállalkozás: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pontjában meghatározott fogalom;
74. különleges célú gazdasági egység: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
75. külső hitelminősítő intézet: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
76. lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződés,
a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy
b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;
77. lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése;
78. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;
79. letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, jogszabályban rögzített feltételek szerint;
80. likvid eszköz: pénz vagy azonnal pénzzé tehető eszközök összessége;
81. mérlegfőösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg;
82. modellkockázat: a belső modellek téves kidolgozása, megvalósítása vagy használata miatti téves eredménynek a döntés során való felhasználásából fakadó potenciális veszteség;
83. működési kockázat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
83a.29 nemek szempontjából semleges javadalmazási politika: a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásának elvén alapuló javadalmazási politika;
83b.30 nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
84. nem kötelező nyugdíjjuttatás: a hitelintézet által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszer feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatást;
84a.31 pénz: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénz;
85. pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása;
86. pénzforgalmi intézmény: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott fogalom;
87. pénzforgalmi szolgáltatás:
a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,
d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,
e)32 a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, valamint fizetési műveletek elfogadása,
f) a készpénzátutalás,
g)33 a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,
h)34 a számlainformációs szolgáltatás;
88. pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
89.35 pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő
a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,
c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;
90. pénzügyi szolgáltatás közvetítése:
a) kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is;
b) ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek;
c) pénzforgalmi közvetítői tevékenység: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott tevékenység;
d) alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra;
e)36 jelzáloghitel közvetítői tevékenység: az a), b) vagy d) pontban foglalt tevékenységnek a jelzáloghitelhez vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinghez kapcsolódó végzése;
91. pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék;
92. pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, vagy szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése;
93. referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása;
94. rendkívüli intézkedési terv: a pénzügyi intézmény által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges – határidőkhöz és felelősökhöz kötött – lépéseket tartalmazó terv;
95. rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet;
96. rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény;
97. rendszerszinten jelentős hitelintézet:
a) a hitelintézet, ideértve az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatot,
b) az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy
c) az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat,
amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet;
98. rendszerszinten jelentős intézmény: EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és azok a pénzügyi intézmények, amelyek fizetésképtelenné válása vagy szabálytalan működése rendszerkockázatot eredményez;
99. részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan – ellenőrző befolyásnak nem minősülő – kapcsolat, amelynek alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e;
100. szabályozott piac: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
100a.37 szanálási hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított hatóság;
101. szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
101a.38 számlainformációs szolgáltatás: olyan online szolgáltatás, amely összesített információk nyújtására szolgál egy vagy több olyan fizetési számláról, amelyet a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő egy másik pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott;
102. széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára – állandóan őrzött – helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki;
103. személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
104. szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
105. szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
106. szubkonszolidált alap: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
107. tagállami anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
108. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;
108a.39 teljes bizonyító erejű magánokirat: az e törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény és az ügyfele között létrejött szerződés, és az e törvény hatálya alá tartozó magánokirati formában tett jognyilatkozat akkor is teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha az megfelel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak azzal az eltéréssel, hogy ha a tanú a pénzügyi intézmény munkavállalója, akkor a lakóhelye vagy tartózkodási helye helyett együttesen a munkáltatója címét (székhelyét, telephelyét, fióktelepét), valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és számát is feltüntetheti a magánokiraton;
109. teljes hiteldíj mutató: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben meghatározott fogalom;
110. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a hitelintézet az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el;
111. teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom;
111a.40 tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) ekként meghatározott fogalom;
112. tőkeáttétel: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
112a.41 tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény: az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdésében meghatározott pufferkövetelmény;
113. tőkefenntartási pufferkövetelmény: a hitelintézet veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény;
114. túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
115.42 ügyvezető: a vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által megválasztott, a vállalkozással munkaviszonyban álló elnöke, a vállalkozás vezetésére kinevezett, a vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese;
116. üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;
117.43 vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó;
118. vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
119. vegyes tevékenységű holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
120. versengő szolgáltatások:
a) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az ingatlan pénzügyi lízing,
b) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet meg nem haladó leghosszabb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing, továbbá valamennyi, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete nélkül kínált hitel és pénzkölcsön, ideértve a fizetési számlához (bankszámlához) kapcsolódó hitelkeretet és a hitelkártyát is, vagy
c) betét és fizetési számla (bankszámla)
azzal, hogy nem minősül versengő szolgáltatásnak a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön;
121. veszteségmérséklő tevékenység: a hitelintézet minden olyan – nem üzletszerű – tevékenysége, melynek célja a kockázatvállalással kapcsolatos, már megállapított veszteség csökkentése;
122. vezető állású személy:
a) részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető,
b)44 szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelőbizottság elnöke és az ügyvezető,
c) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető,
d) fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese,
e)45 az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium tagja, a felügyelő bizottság elnöke, valamint az ügyvezető, valamint
f) független közvetítő esetén a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy, valamint valamennyi helyettese,
g)46 jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő esetén az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy és valamennyi helyettese,
h)47 függő ügynök esetén az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy és valamennyi helyettese,
123. vezető testület: a pénzügyi intézmény igazgatósága és felügyelő bizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyeit is.
(2)48 A X. Fejezet alkalmazásában
1. betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy – kizárólag a nem névre szóló betétek esetében – aki a betétokiratot felmutatja, továbbá közös betét esetén a betét minden egyes tulajdonosa;
2. helyi önkormányzat: a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati társulás és a térségi fejlesztési tanács;
3. kártalanításra jogosult személy: a betétes, ide nem értve
a) azt a betétest, akinél a betét szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak,
b) a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül azt a személyt, aki a betétes rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a kártalanításnak a 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napon, de egyébként nem betétes;
4. költségvetési mérlegfőösszeg: a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott éves beszámolójában szereplő költségvetési kiadások és költségvetési bevételek összege közül a kisebb összeg; azzal, hogy a helyi önkormányzatra az általa irányított költségvetési szervekkel összevontan számítandó a költségvetési mérlegfőösszeg;
5. közös betét: olyan betét, amelynél több betétes van (több személy nevére szól);
6.49 névre szóló betét: az a betét, amelynek tulajdonosát a Pmt.-nek megfelelően azonosították;
7. rendelkezésre jogosult személy: a betétes és az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.
(3) Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének
a) a jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátás,
b) a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása és
c) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.
(4)50 Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak
a) a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet,
b) a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében – ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult – történő fizetési művelet,
c) a készpénz üzletszerűen folytatott fizikai szállítása, beleértve a begyűjtést, a feldolgozást és a célba juttatást is,
d) jótékonysági céllal vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése és annak célba juttatása,
e) a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatás),
f) a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán,
g) a pénzforgalmi szolgáltatóra címzett csekken, váltón, papíralapú utalványon, papíralapú utazási csekken vagy az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú postautalványon alapuló olyan fizetési művelet, amelynél az irat kiállítása abból a célból történik, hogy pénzeszközt bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére,
h) a fizetési vagy értékpapír-kiegyenlítési rendszeren belül egyrészt a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, valamint a rendszer más résztvevői, másrészt a pénzforgalmi szolgáltató között végrehajtott fizetési művelet,
i) a h) pontban meghatározott személy, a befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás, hitelintézet, kollektív befektetési forma és kezelője, valamint pénzügyi eszközök letéti őrzésére feljogosító egyéb szervezet által végzett értékpapír letétkezelésével – ideértve az osztalékot, kamatot, egyéb kifizetések kezelését, a beváltást és az értékesítést is – összefüggő fizetési művelet,
j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, a bizalmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szolgáltatásokat, az adatok és személyek hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint – a fizetéskezdeményezési szolgáltatás és a számlainformációk összesítése kivételével – a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is,
k) az olyan specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek csak korlátozott módon használhatók és amelyekre teljesül az alábbi feltételek egyike:
ka) a fizetési eszköz kizárólag a kibocsátó által használt helyiségekben vagy a kibocsátóval közvetlen kereskedelmi szerződésben álló szolgáltatók zártkörű hálózatán belül teszi lehetővé az eszköz birtokosa számára áruk vagy szolgáltatások beszerzését,
kb) a fizetési eszköz áruk vagy szolgáltatások igen szűk körű beszerzését teszi lehetővé,
l)51 az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtója általi fizetési művelet, amelyet az az elektronikus hírközlési szolgáltatáson túl nyújt a hálózat vagy a szolgáltatás előfizetője számára és
la) amelynek célja digitális tartalom és hangalapú szolgáltatások vásárlása, függetlenül a digitális tartalom megvásárlásához vagy felhasználásához használt eszköztől és amelyet a kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelnek vagy
lb) amelyet elektronikus eszközről vagy annak segítségével hajtanak végre és a kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelik jótékonysági tevékenység keretében vagy jegyvásárlás céljából,
feltéve, hogy az egyszeri fizetési művelet összege nem haladja meg a tizenötezer forintot és a fizetési műveletek kumulált összege egy előfizetőre nézve – ideértve az előre feltöltött egyenleggel rendelkező előfizetőket is – naptári hónaponként nem haladja meg a kilencvenezer forintot,
m) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet,
n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, valamint
o) az automata bankjegykiadó gép üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő ügyféllel kötött keretszerződésnek.
(5) Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának
a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal – esetileg – adott kölcsön,
b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket,
c) a biztosító által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,
d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott tagi kölcsön, valamint
e) az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön.
(6) Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.
(6a)52 Nem minősül pénzügyi szolgáltatás közvetítésének az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatás.
(7)53 Az e törvényben vagy az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelmények vagy felügyeleti hatáskörök összevont vagy szubkonszolidált alapon, e törvénnyel és az 575/2013/EU rendelettel összhangban történő alkalmazásának biztosítása érdekében a „hitelintézet”, a „tagállami anyavállalat”, az „EU-szintű anyavállalat” és az „anyavállalat” fogalmába bele kell érteni a következőket is:
a) azok a pénzügyi holding társaságok és vegyes pénzügyi holding társaságok, amelyek a 15/A. §-nak megfelelően megkapták a Felügyelettől a külön jóváhagyást,
b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által ellenőrzött, a 15/A. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően kijelölt hitelintézet, amely esetében a 15/A. § (2) bekezdése szerint az anyavállalatra nem vonatkozik a külön jóváhagyás követelménye, és
c) a 192/A. § d) pontja értelmében kijelölt pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy hitelintézet.
4. A pénzügyi intézmény
7. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.
(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.
(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:
a)54 a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,
b)55 – a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglalt feltételekkel – hitelintézet esetén biztosításközvetítői tevékenységet, pénzügyi vállalkozás esetén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet,
c) Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, Bszt.-ben meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint a Bszt. 111–116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,
d) aranykereskedelmi ügyletet,
e) részvénykönyvvezetést,
f)56 bizalmi szolgáltatást,
g) a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet,
h)57 az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 11/A. §-ában foglalt feltételekkel tagszervezési tevékenységet,
i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységet,
j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet,
k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést,
l)58 jogszabályban meghatározott közösségi, valamint állami támogatások közvetítését,
m) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben meghatározott úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet, valamint
n) a 3. § (1) bekezdés j) pontján kívüli pénzletét kezeléshez kapcsolódó szolgáltatást
o)59 elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet,
p)60 hitelintézet esetén a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára szolgáltatások nyújtását
q)61 az általa üzletszerűen végezhető szolgáltatás igénybevételét elősegítő elektronikus eljárás, eszköz ügyfele részére történő rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatást
végezhet.
(4) Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő üzletszerű tevékenységet is folytathat, ha ezen tevékenysége a főtevékenységként végzett fizetési rendszer működtetését nem befolyásolja hátrányosan.
5. A hitelintézet és szervezeti formái
8. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól – ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást –, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.
(2) Kizárólag hitelintézet jogosult
a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben – hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül – más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,
b) pénzváltási tevékenység végzésére.
(3)62 A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet takarék- vagy hitelszövetkezet.
(4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.
(5) A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.
(6)63 Szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdés a)–j) és l) pontjában és a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.
(7)64 A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Szhitv.) meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott pénzügyi intézményekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő, illetve az e törvényt kiegészítő szabályokat a Szhitv. állapítja meg.
(8) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket – a pénzváltás kivételével – csak saját tagjai körében végezheti.
(9)65 Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.
(10) Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából – betét elfogadásán kívül – kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.
6. A pénzügyi vállalkozás
9. § (1) Pénzügyi vállalkozás
a) az a pénzügyi intézmény, amely – a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével –, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, vagy fizetési rendszer működtetését végzi, és
b) a pénzügyi holding társaság.
(2) Pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.
(3)66 Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdés b) és c), valamint g)–l) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.
(4) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a 3. § (1) bekezdés
a) g) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és
b) i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből ügynöki tevékenységet
végezhet.
7. Közvetítő
10. § (1) Közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően
a) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését
aa) kiemelt közvetítői tevékenységként egy pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is – vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: kiemelt közvetítő), vagy
ab) ügynöki tevékenységként egy pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is – vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: függő ügynök), vagy
ac) pénzforgalmi közvetítői tevékenységként
végez (a továbbiakban együtt: függő közvetítő), vagy
b) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését
ba) kiemelt közvetítői tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes kiemelt közvetítő), vagy
bb) ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes ügynök), vagy
bc) alkuszi tevékenységként (a továbbiakban: alkusz)
végez (a továbbiakban együtt: független közvetítő).
(1a)67 Az (1) bekezdéstől eltérően függő közvetítőnek minősül az a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő is, aki több pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmények csoportját is – megbízásából közvetít jelzáloghitelt vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinget, ha a megbízó pénzügyi intézmények a jelzáloghitel vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtása tekintetében a rendelkezésre álló állományi adatok szerint együttesen nem teszik ki a magyarországi piac többségét.
(2) Pénzforgalmi közvetítői tevékenység az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alapján végezhető.
(3)68 A közvetítő – ide nem értve a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást és a biztosítót – közvetítői alvállalkozója a pénzügyi szolgáltatás közvetítése teljesítéséhez további megbízási szerződést nem köthet. Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.
(4)69 A független közvetítő, valamint a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélyével végezheti.
ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
8. Szervezeti szabályok
11. § (1)70 Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet.
(2)71 A pénzügyi intézményre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni.
(3)72 A pénzügyi intézmény, illetve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő, amelynek székhelye Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti.
(4)73 A pénzügyi szolgáltatás közvetítését – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – bármely jogi személy, és egyéni vállalkozó is végezheti.
(5) A többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.
(6)74 Pénzfeldolgozási tevékenységet pénzügyi intézménynek nem minősülő, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet vagy fióktelep is végezhet.
9. Az induló tőke legkisebb összege
12. §75 (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel
a) bank legalább négymilliárd forint,
b)76 szövetkezeti hitelintézet legalább háromszázmillió forint
induló tőkével alapítható.
(2) Az induló tőkére vonatkozó – e törvényben meghatározott – követelmények nem alkalmazandóak a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetre.
(3) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható.
(4) Pénzügyi vállalkozás – kivéve a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozást, a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást – legalább százmillió forint induló tőkével alapítható.
(5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe – ha törvény másként nem rendelkezik – legalább négymilliárd forint dotációs tőkével alapítható.
(6) Hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.
(7) Pénzügyi holding társaság legalább négymilliárd forint induló tőkével alapítható.
(8) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább ötszázmillió forint induló tőkével alapítható.
(9) Ha a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, akkor legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.
(10) A többes kiemelt közvetítő legalább ötvenmillió forint induló tőkével rendelkezik.
13. § (1) Pénzügyi intézmény alapításához az induló tőkét kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet teljesíteni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet induló tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, és a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.
(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény – ide nem értve a pénzügyi holding társaságot – új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelését, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a dotációs tőke emelését, illetve szövetkezeti hitelintézet alaptőke emelését kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet végrehajtani.
(3) Ha az állam hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.
(4) A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést, és visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki.
10. Engedélyezési eljárás
14. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a hitelintézet:
a) alapításához,
b) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához,
c) alapszabályának e törvényben meghatározott módosításához,
d) befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez,
e) vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez,
f) működésének megkezdéséhez,
g) tevékenységi körének módosításához,
h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez,
i) képviseletének, fióktelepének, leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez,
j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedés megszerzéséhez,
k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás),
l) működésének megszüntetéséhez, valamint
m) jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, amely figyelembe veszi a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveiről szóló jogszabályban foglaltakat.
(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő hitelintézet
a) alapításához,
b) működésének megkezdéséhez,
c) tevékenységi körének módosításához,
d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez,
e) vezető állású személyének kinevezéséhez,
f) betétállomány-átruházásához, valamint
g) működésének megszüntetéséhez.
(3) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének másik EGT-államban történő létesítéséhez.
(4) A (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelynek székhelye másik EGT-államban van.
(5) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában, valamint az alapszabálynak az igazgatóság jogkörét megváltoztató módosításakor a Felügyelet – ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges – a határozat meghozatala előtt egyeztet azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.
15. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a pénzügyi vállalkozás
a) alapításához,
b) tevékenységi körének módosításához,
c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához,
d) vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez,
e) befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez,
f) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, valamint
g) működésének megszüntetéséhez.
(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő pénzügyi vállalkozás
a) alapításához,
b) tevékenységi körének módosításához,
c) vezető állású személyének kinevezéséhez,
d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, valamint
e) működésének megszüntetéséhez.
(3) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához és a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye EGT-államban van, és
a) a pénzügyi vállalkozás
aa) leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, amelynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos EGT-államban van, vagy
ab) leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az aa) alpontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos EGT-államban van, és
b) tevékenységét abban az EGT-államban végzi, ahol a székhelye van,
c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,
d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalkozás irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,
e) az anyavállalat – az illetékes felügyeleti hatóságának hozzájárulásával – egyetemleges felelősséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és
f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.
(5) Kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozásként történő működés megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás az alapítása után is benyújthat azzal, hogy az engedély megadásának nem feltétele a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozat.
15/A. §77 (1) A Felügyelet külön jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy
a) a tagállami pénzügyi holding társaság, a tagállami vegyes pénzügyi holding társaság, az EU-szintű pénzügyi holding társaság, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat legyen felelős a csoport összevont alapú megfeleléséért, valamint
b) a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság legyen felelős a csoport, szubkonszolidált alapon való megfeleléséért az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően.
(2) Nem szükséges a Felügyelet (1) bekezdés szerinti külön jóváhagyása, ha
a) a pénzügyi holding társaság fő tevékenysége tulajdoni részesedés szerzése leányvállalatban, illetve a vegyes pénzügyi holding társaság pénzügyi intézményt, befektetési vállalkozást érintő fő tevékenysége tulajdoni részesedés szerzése leányvállalatban,
b) a pénzügyi holding társaságot vagy a vegyes pénzügyi holding társaságot nem jelölték ki szanálás alá vonható szervezetnek,
c) valamely hitelintézet leányvállalatát jelölték ki felelősként azért, hogy biztosítsa a prudenciális követelmények összevont alapon történő csoportszintű megfelelését, és felruházták minden eszközzel és hatáskörrel ahhoz, hogy ezen követelményeket eredményesen tudja teljesíteni,
d) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság nem hoz olyan irányítási, működési vagy pénzügyi döntést, amely a csoport egészét vagy annak olyan leányvállalatát érinti, amely pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak minősül, és
e) nincs semmilyen akadálya a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú felügyeletének.
(3) A (2) bekezdés esetén a pénzügyi holding társaság és a vegyes tevékenységű holding társaság a Felügyelet rendelkezésére bocsátja azon információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Felügyelet nyomon tudja követni a csoport szervezeti felépítését, valamint e § és a 31/A. § teljesülését. A Felügyelet megosztja ezeket az információkat a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti EGT-állam illetékes hatóságával.
16. § A Felügyelet az e törvényben meghatározott engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.
17. §78 (1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány – az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az állományátruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.
(2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését,
c) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,
d) annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.
(3) A szerződésállományt átruházó hitelintézet az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napját megelőző legalább hatvan nappal postai úton értesít minden érintett ügyfelet az átruházás szándékáról. Az értesítésben felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás Felügyelet által engedélyezett napjáig jogosult a szerződését díjmentesen írásban felmondani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét tudomásul vette. Bemutatóra szóló betét vagy értékpapír esetén az értesítést két országos napilapban hirdetményként kell közzétenni.
(4) Ha a szerződésállományt átvevő hitelintézet az állományátruházással összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződések módosítását kezdeményezi, az átruházó és az átvevő hitelintézet megállapodhat arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződések átvevő hitelintézet általi módosításának hatálybalépéséig az átadó hitelintézet mindazon szolgáltatást biztosítja, amely szükséges ahhoz, hogy az átvevő hitelintézet teljesítse az átruházott pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződéseket.
(5) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó hitelintézet által megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.
(6) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés átruházását követően a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások teljesítése az átvevő hitelintézetet terhelik. Az átadó hitelintézet részére adott fizetési megbízás teljesítésére szóló jóváhagyás az átvevő hitelintézet részére adott jóváhagyásnak minősül. A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány átruházásával minden pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó szerződés is átruházásra kerül azzal, hogy a fizetési műveletek hitelkeretből történő teljesítésére irányuló szerződés átruházása esetén – a (2) bekezdéstől eltérően – a kérelemnek a 17/A. § (2) bekezdés a) pontját kell tartalmaznia.
17/A. §79 (1) A szerződésből kilépő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: átadó) és a szerződésbe belépő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: átvevő) megállapodhat a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és l) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, legalább húsz szerződést vagy legalább tízmilliárd forint tőketartozást vagy lízingdíj-követelést tartalmazó szerződéses állományból (a továbbiakban: szerződésállomány) az átadót megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének – a Felügyelet engedélyével – a szerződést átvevő félre történő átruházásában. Az átruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az átruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.
(2) Az átruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) ha az átvevő hitelintézet:
aa) az átadó pénzügyi intézmény és az átvevő hitelintézet átruházásra irányuló jognyilatkozatát,
ab) az átruházandó szerződések, azok biztosítékainak megjelölését,
ac) a szerződésállomány-átruházás időpontját, ellenértékét,
ad) az átruházandó szerződésállománynak az átadó pénzügyi intézménynél kimutatott könyv szerinti értékét, valamint a szerződésállományra vonatkozó értékvesztés, illetve céltartalék összegét,
ae) a szerződésben maradó felek azonosítására szolgáló adatokat,
af) annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik az átvenni kívánt szerződésállományhoz kapcsolódó kockázatokat minimálisan fedező szavatoló tőkével,
ag) az átvevő hitelintézet átvenni kívánt szerződésállomány figyelembe vételével elkészített üzleti tervét;
b) ha az átvevő pénzügyi vállalkozás:
ba) az átadó pénzügyi intézmény és az átvevő pénzügyi vállalkozás átruházásra irányuló jognyilatkozatát,
bb) az átruházandó szerződések, azok biztosítékainak megjelölését,
bc) a szerződésállomány-átruházás időpontját, ellenértékét,
bd) az átruházandó szerződésállománynak az átadó pénzügyi intézménynél kimutatott könyv szerinti értékét, valamint a szerződésállományra vonatkozó értékvesztés, illetve céltartalék összegét,
be) a szerződésben maradó felek azonosítására szolgáló adatokat,
bf) az átvevő pénzügyi vállalkozás átvenni kívánt szerződésállományra vonatkozó üzleti tervét;
c) ha az átvevő összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, akkor a b) pontban felsoroltakon túl az anyavállalatának azon igazolását is, hogy az átvevő összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások rendelkeznek az összevont alapú felügyelet szintjén a felmerülő többletkockázatokat fedező szavatoló tőkével.
(3) A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az átvevő nem tudja igazolni, hogy rendelkezik az átvenni kívánt szerződésállomány vonatkozásában mindazon feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy az átruházás ne veszélyeztesse az átadó pénzügyi intézmény átruházandó szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítését.
(4) A szerződésállományt átadó pénzügyi intézmény – az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontját megelőzően legalább harminc nappal – postai úton írásban köteles minden érintett ügyfelet értesíteni a szerződésállomány átruházás szándékáról. Az értesítéssel egyidejűleg az átadó pénzügyi intézmény köteles tájékoztatni az ügyfelet az átruházással összefüggésben szükségessé váló egyes szerződési feltételeknek az átruházás engedélyezett időpontját követő módosulásáról. A szerződési feltételek átruházással összefüggő egyoldalú módosítása a kamat, díj, költség tekintetében az ügyfélre nem lehet hátrányosabb.
(5)80 A (4) bekezdés szerinti értesítésben tájékoztatni szükséges az ügyfelet az értesítés időpontjában fennálló tartozása összegéről és fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás Felügyelet által engedélyezett napjáig jogosult a szerződést díjmentesen írásban felmondani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét és az ezzel összefüggésben módosuló szerződési feltételeket tudomásul vette. A szerződés felmondása esetén az ügyfél fennálló kötelezettségei egy összegben esedékessé válnak, melyet legkésőbb a szerződés szerinti felmondási idő utolsó napjáig köteles teljesíteni.
(6) A szerződésállomány átruházásával egyidejűleg – az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napjával – az átvevőre szállnak át a szerződést biztosító megállapodásokból eredő jogok és kötelezettségek, így különösen a zálogjogi, a kezességi, az óvadéki, a biztosítékként alkalmazott opciós, engedményezési és garancia szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek. E rendelkezés irányadó az átadó pénzügyi intézményt az átruházást megelőzően megillető adatigénylési, ellenőrzési jogosultságaira is. Az átadó és az átvevő pénzügyi intézménynek együttesen értesítenie kell a szerződést biztosító megállapodások kötelezettjeit a biztosítékok, a jogok és kötelezettségek átszállásáról.
(7) A (6) bekezdést kell alkalmazni a szerződésben maradó félnek az átadó pénzügyi intézménynél vezetett fizetési számlájára vonatkozóan az átadó javára kibocsátott – az átruházott szerződéssel összefüggő – beszedési és beszámítási felhatalmazásokban foglalt jogok és kötelezettségek szerint gyakorolt beszedésből és számlaterhelésekből származó bevételek tekintetében is azzal, hogy a beszedéseket és a számlaterheléseket az átadó pénzügyi intézmény az átvevő pénzügyi intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint, illetve az átvevő pénzügyi intézmény utasításainak megfelelően köteles végrehajtani, és az ekként befolyt pénzeszközöket továbbítani az átvevő pénzügyi intézménynek.
(8) Az átadó köteles az ügyfélnek, valamint egyéb kötelezettnek az átadónál nyitott vagy vezetett bármely fizetési számláját érintő fizetési megbízásról, hatósági átutalásról vagy átutalási végzésről, valamint bármely további számlaműveletről az átvevőt az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni.
(9) Az átruházott szerződésállományba tartozó szerződésekhez kapcsolódó, biztosítéki céllal létesített biztosítási és egyéb jogviszonyokból eredő követeléseket engedményező szerződések és kedvezményezetti pozíciók is részét képezik az átruházott szerződésállománynak.
(10) A szerződésátruházás következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.
(11) A pénzügyi intézmények az (1) bekezdésben foglalt pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekből eredő követelésállomány átruházásában – a Felügyelet engedélyével – akként is megállapodhatnak, hogy az átruházással az engedményest a követelésállományon kívül a (6)–(9) bekezdés szerinti szerződésekből eredő jogok és kedvezmények is megilletik. A követelésállomány ilyen engedményezésének esetére e § rendelkezéseit is alkalmazni kell azzal, hogy a szerződésállomány alatt követelésállományt, az átadó alatt engedményezőt, az átvevő alatt pedig az engedményest kell érteni.
11. Az alapítási engedély iránti kérelem
18. § (1) A pénzügyi intézmény az alapítási engedély iránti kérelméhez mellékeli
a) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény – típusának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó – alapító okiratát,
b) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,
c) hitelintézet esetében az induló tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében az induló tőke teljes összegének az alapítók által történő tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást,
d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, valamint a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
e) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda vagy a kérelmező magyarországi bankképviselete lehet,
f)81 pénzügyi vállalkozás esetén annak igazolását, hogy rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 20. § (2) bekezdés d)–f), h), k) és q) pontjában foglaltakat,
g) az összevont alapú, vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében az összevont alapú, vagy a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a hitelintézet összevont alapú, és kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja,
h) az összevont alapú vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez és továbbításához, valamint
i) nyilatkozatát arról, hogy a pénzügyi intézmény irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.
(2) Az alapító, ha a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékeli
a) a kérelmező 2. mellékletben meghatározott azonosító adatait,
b) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,
c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása,
d) nyilatkozatot arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,
e) természetes személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítványt vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
f) nem természetes személy esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
g)82 nem természetes személy kérelmező esetén a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását, továbbá az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, befektetési vállalkozás előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,
h) nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, valamint
i) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(3) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
(4)83 Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító vagy befektetési vállalkozás van, az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez benyújtja a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.
(5) A pénzügyi holding társaság az engedély iránti kérelméhez mellékeli
a) az (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat,
b) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet,
c) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
d) nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz szükséges számítógépes programok tesztfuttatásait,
e) nyilatkozatot arról, hogy a holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény a felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt, információt, megoldást a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.
(5a)84 A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság működésének 15/A. § szerinti jóváhagyásához a kérelmező mellékeli
a) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot magába foglaló csoport szervezeti felépítését, feltüntetve a leányvállalatokat, anyavállalatokat, valamint a csoportba tartozó összes szervezet által folytatott tevékenységek típusát és helyét,
b) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot ténylegesen irányító legalább két személy kinevezéséről, megválasztásáról szóló igazolást,
c) a (2) bekezdésben foglaltakat, ha a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság hitelintézet leányvállalattal rendelkezik,
d) a csoport belső szervezeti felépítését és a feladatok csoporton belüli megosztását, és
e) minden olyan információt, amely a 15/A. §-ban és 31/A. §-ban meghatározott értékeléshez szükséges.
(5b)85 Ha a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti jóváhagyására a befolyásoló részesedése megszerzésének engedélyezésével egyidejűleg kerül sor, a Felügyelet egyeztet a csoporthoz tartozó vállalkozások illetékes felügyeleti hatóságaival. Ha a befolyásoló részesedés megszerzését a Felügyelet engedélyezi, a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezésére vonatkozó értékelését húsz munkanapot meghaladó időtartamra felfüggeszti, mindaddig, amíg a 173/A. §-ban meghatározott eljárás le nem zárul.
(6) Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenységet végezhet.
19. § (1) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 18. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez a pénzügyi intézmény mellékeli
a) a külföldi pénzügyi intézmény alapító okiratát,
b) a külföldi pénzügyi intézmény három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról, hogy a külföldi pénzügyi intézményt a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték,
c) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól származó engedélyének másolatát,
d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő külföldi pénzügyi intézménynek a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel szemben tartozása nincs,
e) a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmény irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van,
f) hitelintézet esetén az alapítónak az előző három gazdálkodási évre vonatkozó, pénzügyi vállalkozás esetén az előző gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását,
g) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi pénzügyi intézménynek milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak,
h) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,
i) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,
j) a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság által engedélyezett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi,
k) a fióktelep vezető állású személyének döntési jogkörének megnevezését, valamint a kérelmező azon testületeinek megnevezését, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek, valamint
l) a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, és ellátásával kapcsolatban.
(2) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
(3) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg – az (1) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett –, ha
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,
c)86 a kérelmező pénzügyi intézmény rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmező pénzügyi intézmény nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
e) a kérelmező pénzügyi intézmény benyújtja a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, vagy hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét, valamint
f) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.
12. A tevékenységi (működési) engedély iránti kérelem
20. § (1) A hitelintézet működésének – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének – megkezdéséhez a Felügyelet tevékenységi engedélye is szükséges.
(2) A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli
a) az induló tőke teljes befizetésére vonatkozó igazolást,
b) az a) pont szerinti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást vagy nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás az alapítás, vagy a működés megkezdése érdekében történt,
c)87 a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat, valamint ha a hitelintézetnek nincs befolyásoló részesedéssel rendelkező tagja, akkor a húsz legnagyobb részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat,
d) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet, ide nem értve a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó igazolásokat,
e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerződési feltételeket is tartalmazó egy vagy több üzletszabályzatot,
f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
g) az Országos Betétbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: OBA) megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézetnek e törvény alapján nem szükséges csatlakoznia az OBA-hoz,
h) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit,
i) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,
j) valamely, a hitelintézetek közötti fizetési rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,
k) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot,
l)88 a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó, a hitelintézet igazgatósága által elfogadott eljárás rendjét és – ha a hitelintézetre nem terjed ki az összevont alapú felügyelet – a 114. §-ban meghatározott egyedi helyreállítási tervét,
m)89 a szervezeti felépítését, amelyben szerepeltetni kell a csoporton belüli anyavállalatot, pénzügyi holding társaságot és vegyes pénzügyi holding társaságot is, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét, a vállalatirányítási rendszer és a kockázatkezelési eljárások és mechanizmusok leírását és a szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
n)90 szövetkezeti hitelintézet esetében a Szhitv.-ben meghatározott Integrációs Szervezethez benyújtott, csatlakozásról szóló nyilatkozatot,
o) harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az OBA-hoz,
oa) az ügyfelek – biztosított betéti formákról történő – magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,
ob) a harmadik országbeli hitelintézetnek a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását, és
oc) a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, és a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat,
p)91 a Szanálási Alaphoz történő csatlakozásáról szóló nyilatkozat másolatát,
q)92 a panaszkezelési szabályzatát.
(3) Már működő pénzügyi intézmény tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)–f), h) és k)–m) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor.
13. Függő és független közvetítő engedélyezése, bejelentése
21. §93 (1)94 A függő ügynök – ide nem értve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő ügynököt – a Felügyelet engedélye nélkül, a 202. § szerinti nyilvántartásba vételt követően végezhet ügynöki tevékenységet.
(2) A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti a Felügyeletnek.
(3) Független közvetítő, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő – ide nem értve a hitelintézetet – csak olyan jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet,
a) akinek vezető állású személye – ideértve az egyéni vállalkozót is –
aa) büntetlen előéletű,
ab) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
ac) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal, valamint a közvetítőkre előírt szakmai végzettséggel rendelkezik,
b) akinek mindenkor rendelkezésére áll a tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás.
(4) A közvetítő tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege jelzáloghitel közvetítői tevékenységet nem végző
a) többes kiemelt közvetítőnél és többes ügynöknél mindenkor legalább káreseményenként ötmillió forint, illetve évente együttesen legalább ötvenmillió forint,
b) alkusznál mindenkor legalább káreseményenként tízmillió forint, illetve évente együttesen legalább százmillió forint.
(5)95 A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a többes kiemelt közvetítő és az alkusz rendelkezik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel.
(6) A (3) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazása szempontjából szakirányú szakmai gyakorlatként pénzügyi intézménynél, közvetítőnél tisztségviselőként vagy pénzügyi szolgáltatási, közvetítői szakterületen alkalmazottként, egyéni vállalkozóként vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eltöltött gyakorlat vehető figyelembe. Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha megszerzésére pénzügyi intézménynek, illetve közvetítőnek megfeleltethető intézménynél került sor.
(7) Független közvetítőként és jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli
a) a 2. mellékletben meghatározott azonosító adatait,
b) a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személye megfelel a (3) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek,
c) nyilatkozatát arról, hogy a közvetítői tevékenysége irányítása Magyarországon létesített főirodában történik,
d) a nyilatkozatát, hogy rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
e) az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,
f) a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a független közvetítőként vagy jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként történő működését mikor kívánja megkezdeni,
g) a nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,
h) a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez, valamint
i) a panaszkezelési szabályzatát.
(8)96 Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként kíván működni, a (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemben igazolja az induló tőke teljes összegének rendelkezésre állását. Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként vagy alkuszként kíván működni, a kérelemhez mellékeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.
(9) Ha a kérelmező a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.
22. § A 14. § (1) bekezdés h) pontjában és 15. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez a pénzügyi intézmény benyújtja az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, valamint a pénzügyi intézmény korlátozás nélkül ellenőrizheti a közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket.
14. Az alapszabály módosításának engedélyezése
23. § A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következő esetekben:
a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,
b) a tevékenységi kör módosítása,
c) a jegyzett tőke leszállítása,
d) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása vagy a korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása,
e) az igazgatóság jogkörének módosítása,
f) átváltoztatható, átváltozó vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,
g) részvényre vonatkozó elővásárlási jog alapítása és megváltoztatása, valamint
h) szövetkezeti hitelintézetnél az egy tag számára kötelező, valamint lehetséges vagyoni hozzájárulás mértékének megváltoztatása.
15. Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése
24. § (1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat alkalmazza. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait alkalmazza.
(2) A Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem szükséges alkalmazni a befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vonatkozásában.
(3) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.
25. § (1) Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadhat hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás befektetési vállalkozás és központi szerződő fél olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.
(2) Nem egyesülhet
a)97
b)98 fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény és jogi személy.
(3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülése esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez benyújtja:
a) az egyesülési szerződést,
b) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezetet, a kötelezettségek és a követelések állományát,
c) mindazon iratot, amely a végezni kívánt tevékenységi kör engedélyezéséhez szükséges, valamint
d) hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekből a 79. § (5) bekezdésében foglalt feltétel fennállása megállapítható.
26. § A Felügyeletnek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.
27. § Pénzügyi intézmények átalakulása, egyesülése (beolvadás, összeolvadás) esetén a Felügyelet az alapítás és a működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban is meghozhatja.
28. § (1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályokat szükséges alkalmazni.
(2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e törvénynek az alapítás és működés engedélyezésére megállapított szabályait szükséges alkalmazni.
16. Az engedély megadásának általános szabályai
29. § (1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.
(2) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet
a) másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,
b) másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata, vagy
c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
30. § (1) A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező
a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg az induló tőkére, a társasági formára, cégformára, a tulajdonlásra, és az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,
c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja, vagy
d) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását,
e)99 tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.
(2) A Felügyelet a fióktelep alapítására irányuló kérelmet akkor is elutasítja, ha a 18. § (1) bekezdésében, vagy a 19. §-ban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül.
(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll,
b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
c) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
d)100 vállalatirányítási rendszerre, kockázatkezelési eljárásra és mechanizmusra vonatkozó leírása alapján azok nem alkalmasak a hatékony és eredményes kockázatkezelésre.
17. A hitelintézet alapítási engedélye érvényességének határideje
31. § A hitelintézet alapítását engedélyező határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a Felügyelethez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
17/A. 101 Pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság jóváhagyása
31/A. § (1) A Felügyelet a pénzügyi holding társaságnak és a vegyes pénzügyi holding társaságnak a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kizárólag akkor adja meg, ha
a) a csoporton belüli belső szabályok és feladatmegosztás alkalmas annak biztosítására, hogy a csoport összevont vagy szubkonszolidált alapon megfeleljen az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek, így különösen biztosított
aa) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság valamennyi leányvállalata közötti koordináció, szükség esetén a feladatoknak a leányvállalatok közötti megfelelő megosztásával,
ab) a csoporton belüli konfliktusok megelőzése és kezelése, és
ac) a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság által meghatározott csoportszintű előírások végrehajtása az egész csoportban,
b) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport szervezeti felépítése nem hátráltatja, illetve egyéb módon nem akadályozza a leány- vagy anyavállalatok egyedi, összevont vagy adott esetben szubkonszolidált alapon teljesítendő kötelezettségeinek hatékony felügyeletét,
c) teljesülnek a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezési feltételei.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) azt, hogy a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság milyen helyet foglal el a többszintű csoporton belül,
b) a tulajdonosi struktúrát, és
c) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság csoporton belül betöltött szerepét.
18. Az engedély visszavonása és visszaadása
32. § (1) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja, ha
a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,
b) a pénzügyi intézmény – törvény által – tiltott tevékenységet folytat,
c) az alapítási engedély tekintetében valamennyi pénzügyi intézmény, ezen kívül a hitelintézet a tevékenységi engedély tekintetében a kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
d) a pénzügyi intézmény hat hónapon keresztül nem folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,
e)102 a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy a prudens működésre vonatkozó más jogszabályban, az 575/2013/EU rendelet harmadik, negyedik vagy hatodik részében – ide nem értve a 92a. és 92b. cikket – foglalt rendelkezéseknek,
f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,
g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,
h) a fióktelep engedélyezéséhez kapcsolódó feltételek valamelyike már nem teljesül, vagy
i) a 18. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott információátadás nem biztosított.
(2) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonja, ha a pénzügyi intézmény az alapítási vagy tevékenységi engedélyét e törvénynek megfelelően visszaadja.
(3) A Felügyelet a fióktelep engedélyét visszavonja, ha a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság a külföldi pénzügyi intézmény engedélyét visszavonta.
(4)103 A pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezet engedélyét a Felügyelet az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával vonhatja vissza.
(5)104 A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szantv.) meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye a szanálási eljárás megszüntetéséig nem vonható vissza.
33. § (1) A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet
a) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
b) a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet.
c)105 esetében teljesülnek a Szantv. 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek, de a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a hitelintézet szanálását közérdek nem indokolja.
(2) A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha
a) a bíróság elrendeli a hitelintézet felszámolását,
b) a hitelintézet az OBA-val fennálló tagsági jogviszonya kizárással megszűnt,
c)106 a nem vitatott betétből eredő tartozását az esedékességét követő öt napon belül képtelen visszafizetni, és nem valószínű a későbbi visszafizetés sem.
(3) Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával vonhatja vissza.
34. §107 (1) A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha a közvetítő
a) az e törvényben előírt működési feltételek bármelyikének nem felel meg,
b) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,
c) az engedély megadásától számított egy éven belül tevékenységét nem kezdte meg vagy a tevékenységet hat hónapon túl szünetelteti,
d) a tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre, vagy
e) a tevékenységi engedélyét visszaadta.
(2)108 A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha
a) a közvetítő működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit;
b) a közvetítő tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti; vagy
c)109 megállapítja, hogy a közvetítő tevékenységi engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végez az MNB tv. 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k) vagy l) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy által végezhető tevékenységet és
ca) e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy
cb) azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e tevékenységet végezte.
35. § (1) A pénzügyi intézmény – ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást – a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény és a szolgáltató működését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.
(2) Pénzügyi holding társaság az engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettségén kívül a korábbi leányvállalatai tekintében sincs semmilyen kötelezettsége.
(3) Pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja, ha a pénzügyi vállalkozás a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet.
SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁNAK SZABADSÁGA
19. Másik EGT-államban történő fióktelep létesítés szabályai
36. § (1) A hitelintézet bejelenti a Felügyeletnek, ha másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza
a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet a fióktelepet létesíteni kívánja,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint
f) a fióktelep címét.
(3) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett, másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjét és tőkekövetelményét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.
(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentéstől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő hitelintézettel.
(6) A fióktelep a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.
(7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott információkban vagy a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban erről tájékoztatja a Felügyeletet és a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.
(8) A Felügyelet tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.
(9) E § alkalmazásában a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével egy hitelintézetnek tekintendő.
37. § (1) A 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás bejelenti a Felügyeletnek, ha a másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza
a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzügyi vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint
f) a fióktelep címét.
(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás és az anyavállalatának összevont alapú tőkekövetelményét. A Felügyelet a tájékoztatáshoz mellékeli az igazolást a 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról.
(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással.
(6) A fióktelep az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által adott, a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően, a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.
(7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott információkban változás következik be, a pénzügyi vállalkozás legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban erről tájékoztatja a Felügyeletet és a másik EGT-államban illetékes felügyeleti hatóságot.
(8) A Felügyelet értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás
a) már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy
b) tevékenységi engedélyét visszavonta.
37/A. §110 (1) A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő bejelenti a Felügyeletnek, ha másik EGT-államban jelzáloghitel közvetítői tevékenység végzésére fióktelepet kíván létesíteni.
(2) A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban fióktelepen keresztül közvetítői tevékenységet végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza
a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a közvetítő a fióktelepet létesíteni kívánja,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
c) a megbízó pénzügyi intézmények nevét,
d) a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körét a közvetítő e tevékenysége keretében okozott károkért,
e) az üzleti tervet,
f) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint
g) a fióktelep címét.
(4) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő közvetítő megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentést követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő szándékáról. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződést. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel.
(5) A közvetítő fióktelepe a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően létrehozható és megkezdheti működését.
(6) A Felügyelet tizennégy napon belül írásban tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta.
20. Rendszerszinten jelentős fióktelep
38. § (1) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban fióktelepet létesített vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő hitelintézet összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatósága, akkor a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.
(2) A Felügyelet – a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján – kérelmezheti a másik EGT-államnak összevont alapú felügyeletet ellátó illetékes felügyeleti hatóságánál vagy ennek hiányában a hitelintézet székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét.
(3) A rendszerszinten jelentős fióktelepnek való minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor legalább az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:
a) a fióktelep adott EGT-állambeli piaci részesedése a betétállományt tekintve meghaladja-e a kettő százalékot,
b) a fióktelep tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott EGT-állam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére, valamint
c) az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott EGT-állam banki vagy pénzügyi rendszerében.
(4) A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.
(5) Ha a fióktelepet Magyarországon létesítették és a kérelemről – annak kézhezvételétől számított két hónapon belül – többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor a Felügyelet újabb két hónapos határidőn belül – az eljárásban részt vevő másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel – egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.
(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát közli a többi érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával.
(7) A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint – ha a fióktelepet a másik EGT-államban létesítették – a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.
39. § Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha
a) a hitelintézetnél vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a hitelintézettel együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a hitelintézetet, vagy
b) a hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott.
21. Határon átnyúló szolgáltatás nyújtásának szabályai
40. § (1) Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a hitelintézet pénzügyi szolgáltatást vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani egy másik EGT-államban, akkor a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik EGT-államban végezni kívánt tevékenységet.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet által tervezett szolgáltatás nyújtásáról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.
(3) A hitelintézet a szolgáltatás nyújtását a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik EGT-államban.
41. § (1) A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást a másik EGT-államban abban az esetben nyújthat, ha megfelel a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(2) Ha határon átnyúló szolgáltatásnyújtásként első ízben kíván a pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatást, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani a másik EGT-államban, előzetesen bejelenti a Felügyeletnek a másik EGT-államban nyújtani kívánt szolgáltatásokat.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.
(4) A Felügyelet a tájékoztatáshoz mellékeli az igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.
(5) A pénzügyi vállalkozás a szolgáltatását a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik EGT-államban.
(6) Ha a pénzügyi vállalkozás már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a Felügyelet értesíti azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást nyújt.
(7) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb egy hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a tájékoztatás elküldését, ha a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn.
41/A. §111 (1) Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a közvetítő jelzáloghitel közvetítői tevékenységet nyújtani egy másik EGT-államban, akkor ezen szándékát a Felügyeletnek előzetesen bejelenti.
(2) A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatást végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-álam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő által tervezett tevékenységről. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződést, valamint a közvetítő e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körére. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel.
(4) A közvetítő a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően megkezdheti a határon átnyúló szolgáltatás végzését.
(5) Ha a Felügyelet a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta, tizennégy napon belül írásban tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a közvetítő határon átnyúló szolgáltatást nyújt.
42. §112 Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett pénzügyi intézmény, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő Magyarországon fióktelepet nyit vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást kíván végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzügyi intézményt, a közvetítőt az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen
a) az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségekről,
b) az üzletszabályzat követelményéről, valamint
c) az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabályairól.
22. A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok
43. § (1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetről, valamint elősegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszerű tevékenységet nem folytathat.
(2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amely a cégjegyzékbe bejegyezésre kerül.
44. §113 A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését bejelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet bankképviseletének harmadik országban történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.
45. § (1)114 Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országbeli bankképviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelem tartalmazza
a) a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással,
b) a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését,
c) a működés tervezett időtartamát,
d) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézők számát és szakmai önéletrajzát, valamint
e) a bankképviselet vezetőjének nevét és szakmai önéletrajzát.
(2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a bejelentés – az (1) bekezdésben felsoroltakon felül – tartalmazza a bejelentő illetékes felügyeleti hatóságától származó
a) bankképviselet létesítésére vonatkozó engedélyt, a hozzájáruló nyilatkozatot vagy tudomásulvételt,
b) nyilatkozatot, amely szerint a bankképviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg.
46. § (1) A bankképviselet vezetője felelős az e törvényben a bankképviseletre meghatározott rendelkezések betartásáért.
(2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását.
(3) Ha a bankképviselet a 43. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, a Felügyelet a bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.
PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE
23. Általános rendelkezések
47. § (1)115 A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására – ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni.
(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.
(3) A (2) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaságot – ha törvény másként nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni.
(4) Ha a cégbíróság a pénzügyi intézményt törvényességi felügyeleti jogkörében megszűntnek nyilvánítja, akkor kényszertörlési eljárás elrendelése helyett a végelszámolás e törvény szerinti elrendelése érdekében megkeresi a Felügyeletet.
(5) A pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyének visszavonása esetén a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésből eredő kötelezettségeit, ideérve a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket azok megszűnéséig vagy az állomány átruházásáig a pénzügyi intézmény teljesíti.
(6) A pénzügyi intézmény az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését az e törvényben vagy más a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását a Felügyelet ellenőrzi.
24. Végelszámolás
48. § (1) Pénzügyi intézményre vonatkozó végelszámolást elrendelő határozatot kizárólag a Felügyelet hozhat.
(2) A Felügyelet végelszámolást elrendelő határozatot hoz, ha
a)116 a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét – ide nem értve a hitelintézet pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá történő átalakítását – visszavonja, kivéve ha az engedély visszavonása a 33. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (2) bekezdés c) pontja, 35. § (2) és (3) bekezdése alapján történik, vagy
b) tudomására jut, hogy a külföldi pénzügyi intézmény alapítási, tevékenységi (működési) vagy a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapításra vonatkozó, a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság által kiadott engedélye visszavonásra kerül.
(3) A Felügyelet végelszámolással történő megszüntetést elrendelő határozata meghozatalához nem szükséges beszerezni a Ctv. 94. § (3) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.
(4) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.
(5)117 A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozat meghozatalával egyidejűleg, ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte és korábban ez nem történt meg, akkor a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztost rendelhet ki, akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.
(6) A végelszámolási eljárás befejezésének feltétele annak igazolása, hogy a jogosult számára ki nem fizetett betétek állomány-átruházása megtörtént.
(7) A pénzügyi intézmény végelszámolására a Ctv. 105. §-a nem alkalmazandó.
49. § (1)118 Hitelintézet tevékenységi engedélyének 33. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye.
(2) Azon engedményezett követelések esetében, amelyek beszámítását a hitelintézet végelszámolási vagy felszámolási eljárásában e törvény vagy más törvény lehetővé teszi, a jogosult a beszámítási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha azt legkésőbb a hitelintézet tevékenységi engedélyének visszavonását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetnél bejelentette.
50. § (1) A cégbíróság a végelszámolást elrendelő határozat kézhezvételét követően soron kívül jár el, és rendeli el annak Cégközlönyben való közzétételét.
(2) A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a pénzügyi intézménynek a Ctv. 98. § (3) bekezdés a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközök könyv szerinti értékének fél százalékát.
(3) Pénzügyi intézmény végelszámolása során a hitelezők a végelszámolás közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek bejelenteni követeléseiket.
25. Felszámolási eljárás
51. § (1) Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
(2)119 Ha nem a Felügyelet kezdeményezi a pénzügyi intézmény felszámolását, a bíróság a kérelem visszautasításáról szóló végzését megküldi a Felügyelet részére.
52. § (1) A pénzügyi intézmény esetében a Cstv. II. Fejezete nem alkalmazható.
(2) Pénzügyi intézmény esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
(3) A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható.
(4)120 A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló határozata – az annak megfelelően kötött ügyletek – alapján egy másik jogalanyhoz történő átruházása tekintetében.
53. § (1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.
(2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez,
a)121 ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét a 33. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (2) bekezdés c) pontja vagy 35. § (3) bekezdése alapján vonja vissza,
b) ha a végelszámoló a Felügyeletet arról tájékoztatta, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján azt állapította meg, hogy a végelszámolás alatt álló pénzügyi intézmény vagyona a hitelezők követelésének fedezetére nem elegendő, és a tagok, tulajdonosok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizették meg, vagy
c) fióktelep esetén, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.
(3) A bíróság a felszámolási eljárást
a) a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény,
b) a fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény
fizetésképtelenségének vizsgálata nélkül köteles elrendelni.
54. § (1) A bíróság a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(2) A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásához nem szükséges a Cstv. 23. § (1) bekezdésben meghatározott előzetes egyetértés.
55. § (1)122 Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztost rendelt ki, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig tart.
(2) A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő megjelenéséig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.
(3) Pénzügyi intézmény felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.
56. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.
(2) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a és 60. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.
57. § (1)123 Hitelintézet felszámolása során
a) az OBA által biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeit, valamint az 1993. június 30-át megelőzően – állami garanciával (helytállással) biztosított – betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés c) pontját követő és a d) pontját megelőző kielégítési csoportba,
b) a természetes személy, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozás OBA által biztosított, kártalanítási kötelezettséget meghaladó betétrészből eredő követeléseket az a) pontot követő és a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontját megelőző kielégítési csoportba,
c) az a) és b) pontba nem tartozó betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontjába
szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.
(1a)124 Az OBA hitelintézettel szembeni követeléseit – az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel – a hitelintézet felszámolásakor a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.
(1b)125 Hitelintézet, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vegyes tevékenységű holding társaság, valamint olyan pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, amennyiben hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata felszámolása esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő követeléseket az alábbi sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:
a) rendes, fedezetlen követelések,
b) olyan fedezetlen követelések, amelyek a következő feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származnak:
ba) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti szerződéses lejárata legalább egy év,
bb) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum nem tartalmaz beágyazott származtatott ügyletet és maga sem származtatott ügylet, és
bc) a kibocsátásához kapcsolódó releváns szerződéses dokumentáció és adott esetben a tájékoztató kifejezetten utal a kielégítési sorrendben való, e bekezdés szerinti hátrébb sorolására,
c) a) és b) pontba nem tartozó egyéb követelések
azzal, hogy ha a követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket – először az a), a b), majd a c) pontban szereplőket – követeléseik arányában kell kielégíteni.
(1c)126 Az (1a) bekezdéstől eltérően a 2018. december 29. napja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származó fedezetlen követelések besorolására a Cstv. és az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1d)127 Az (1b) és az (1c) bekezdés alkalmazásában hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a kötvények és az átruházható követelések más formái, valamint az adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok.
(1e)128 Az (1b) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában azok a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek
a) kamatozása változó, mivel valamely széleskörűen alkalmazott referencia-kamatlábtól függ, valamint
b) nem forintban denomináltak, feltéve, hogy a tőke, a visszafizetés és a kamat ugyanabban a pénznemben denominált,
pusztán e jellemzőik miatt nem tekintendők beágyazott származtatott ügyletet tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak.
(2)129 Pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság felszámolása esetén
a) ha egy instrumentumot csak részben ismernek el szavatoló tőke elemként, akkor a teljes instrumentum szavatoló tőkéből származó követelésnek tekintendő,
b) az 575/2013/EU rendeletben meghatározott járulékos tőkeelemből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni.
(3) A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az OBA képviselője – az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében – hitelezőként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.
(4) A hitelintézet felszámolása során a letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásából elhelyezett pénzösszegek nem képezik a felszámolási vagyon részét.
(5) A kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege a levelező bank felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.
58. § (1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, vagy az OBA indokolt kérelme alapján – a felszámolás alatt álló pénzügyi intézmény számára – a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.
(2) A pénzügyi intézmény felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a pénzügyi intézmény további működése hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként.
26. Hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályai
59. § A hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályait kell alkalmazni:
a) azokra a hitelintézetekre, amelyek egy másik EGT-államban fióktelepet létesítenek, vagy határon átnyúló szolgáltatást végeznek, valamint
b) a 66. § tekintetében a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére, ha az adott hitelintézet az EGT legalább két államában rendelkezik fiókteleppel.
60. § Egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel szemben lefolytatott fizetésképtelenségi eljárás és nem fizetésképtelen hitelintézet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás joghatásai tekintetében a hitelintézet székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.
61. § Az EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye.
62. § A nem fizetésképtelen hitelintézet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás, illetve a fizetésképtelenségi eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.
63. § Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés vagy számlán történő nyilvántartás szükséges, annak az EGT-államnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást vagy a számlát vezetik.
64. § (1) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben a végelszámolás vagy a felszámolás alá kerülő hitelintézet fióktelepet működtet vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt.
(2) A végelszámolást elrendelő határozat vagy a felszámolást elrendelő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzé teszi annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint a fióktelep működése, vagy a határon átnyúló szolgáltatás helye szerinti EGT-állam legalább két országos napilapjában a 65. § (4) bekezdésben meghatározott nyomtatványokon.
(3) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye a másik EGT-államban található, követelését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő, (2) bekezdés szerinti közzétételt követő hatvan napon belül jelentheti be. E hitelezők esetében a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.
(4) A bírósági végzés hatálya az EGT egész területére kiterjed.
(5) A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre a másik EGT-állam joga az irányadó és ezen jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.
65. § (1) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi EGT-államban e törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon EGT-állam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.
(2) A végelszámoló vagy a felszámoló – munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében – a másik EGT-állam területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.
(3) A végelszámoló vagy a felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal egyenként tájékoztat minden olyan ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye vagy lakóhelye (lakcíme) a másik EGT-államban található a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről.
(4) A végelszámoló vagy felszámoló a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven nyújtja be az e célra rendszeresített „Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők” című formanyomtatványon, a feliratokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén feltüntetve.
(5) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye a másik EGT-államban található, követelését magyar nyelven nyújtja be. Ezen túlmenően követelését saját EGT-államának hivatalos nyelvén is benyújthatja azzal a feltétellel, hogy beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven tünteti fel.
(6) A végelszámoló vagy a felszámoló rendszeresen tájékoztatja a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.
(7) A Felügyelet a másik EGT-állama illetékes felügyeleti hatóságainak megkeresésére tájékoztatást ad a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.
66. § (1) Ha harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe ellen felszámolási eljárás indul, a Felügyelet értesíti az eljárás megindításáról azon EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben az a hitelintézet, amelynek fióktelepe felszámolás alatt áll, olyan fiókteleppel rendelkezik, amely szerepel az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában évente megjelenő listában.
(2) A Felügyelet, a felszámolási eljárást lefolytató bíróság, a végelszámoló vagy a felszámoló együttműködik az érintett EGT-államok illetékes szervezeteivel, tevékenységük összehangolása érdekében.
EGYES TEVÉKENYSÉGI, MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK
27. Személyi és tárgyi feltételek
67. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak
a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend,
b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat,
c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek,
d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség,
e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint – a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével – vagyonbiztosítás,
f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, valamint
g) áttekinthető szervezeti felépítés
(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.
(2) A pénzügyi intézmény – a pénzügyi holding társaság és a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével – csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek.
(3) A pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítja.
67/A. §130 (1) A pénzügyi szolgáltatói tevékenység – a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás kivételével – végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a hitelintézetnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(2)131 Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás – általános forgalmi adó nélkül számított – maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a hitelintézet informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a hitelintézet folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a hitelintézet belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.
(4)132 A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat – ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat is – a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.
(5)133 A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti tikokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is
28. Kiszervezés
68. § (1) A hitelintézet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.
(2) A kiszervezett tevékenységet végző – a kockázattal arányos mértékben – rendelkezik mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, amelyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a hitelintézetre vonatkozóan előír.
(3)134 A hitelintézet a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két munkanapon belül bejelenti:
a) a kiszervezés tényét,
b) a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy lakóhelyét (lakcímét), valamint
c) a kiszervezés időtartamát.
(4) A kiszervezésre vonatkozó szerződés tartalmazza:
a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,
b)135 a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső ellenőrzése, adatvédelmi tisztviselője, külső könyvvizsgálója, a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,
c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,
d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket, valamint
e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.
(5) A hitelintézet a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére intézkedési tervet dolgoz ki.
(6)136 A hitelintézet belső ellenőrzése a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente, szoros kapcsolatban álló vállalkozásánál legalább kettő évente megvizsgálja.
(7) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézet haladéktalanul bejelenti a Felügyelet részére, ha a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
(8) A Felügyelet a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(9) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezeli.
(10) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés – amelyet a hitelintézet jóváhagy – biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.
(11) A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.
(12) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban feltünteti.
(13) Pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)–(12) bekezdésben foglaltakat alkalmazza.
29. Független közvetítő
69. § (1) A független közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a közvetítő felel.
(2) A többes kiemelt közvetítő és a többes ügynök megbízója felel azért, hogy a megbízási szerződés pontosan, egyértelműen meghatározza a közvetítő által ellátandó feladatokat, az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó követelményeket, továbbá azért, hogy minden, a megbízási szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges információt a közvetítő rendelkezésére bocsát.
(3)137 A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el. E rendelkezés nem érinti a független közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel azzal, hogy hitel-tanácsadási tevékenység nyújtása ellenértékeként kizárólag akkor jogosult díjat felszámítani, ha az általa ajánlott jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői díjat.
(3a)138 A közvetítői díj időbeni ütemezése – ide nem értve az alkusznak fizetendő közvetítői díjat – arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.
(4)139 Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző független közvetítőt – ide nem értve az alkuszt – megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés módosítása során eljáró független közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A független közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.
(4a)140 A (4) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján, ide nem értve, ha a közvetítő és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolat áll fenn, vagy mindketten ugyanazon pénzügyi intézmény ellenőrző befolyása alatt állnak.
(5) A független közvetítő az ügyféllel kötött közvetítői szerződésről és a közvetített pénzügyi szolgáltatási szerződésről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közvetített szerződés feleinek nevét, a szerződéskötés idejét, tárgyát, lényeges feltételeit. A független közvetítő a közvetítői tevékenységével kapcsolatos iratokat három évig megőrzi. Ez a kötelezettség nem érinti a számviteli bizonylat megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.
(6)141 Az alkusz az alkuszi tevékenységen, valamint a hitel-tanácsadási tevékenységen kívül más pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.
(7)142 A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő többes ügynökre a 21. § (3) bekezdés b) pontjában, a 21. § (7) bekezdés e) pontjában, 73. §-ban , 74. §-ban, valamint 208. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem szükséges alkalmazni.
(8) A független közvetítő felelősségbiztosítási szerződésének megszűnését bejelenti és új felelősségbiztosítási szerződésének meglétére vonatkozó fedezetigazolást bemutatja a megszűnést és a megkötést követő 5 munkanapon belül.
(9)143 A többes ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi intézményének annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét.
70–71. §144
30. Függő közvetítő
72. § (1) A kiemelt közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény felel.
(2)145 A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi intézménytől jogosult közvetítői díjra. E rendelkezés nem érinti a függő közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel azzal, hogy hitel-tanácsadási tevékenység nyújtása ellenértékeként kizárólag akkor jogosult díjat felszámítani, ha az általa ajánlott jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői díjat.
(2a)146 A közvetítői díj időbeni ütemezése arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.
(3)147 Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőt megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés módosítása során eljáró függő közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A függő közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.
(3a)148 A (3) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján. Nem kell közvetítői díjnak tekinteni az anyavállalat által a leányvállalat, illetve a leányvállalat által az anyavállalat számára kiemelt közvetítői jogviszony keretében végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység alapján pénzben juttatott térítést, amennyiben mind az anyavállalat, mind a leányvállalat hitelintézet.
(4)149
(5)150 A függő ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi intézménynek annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét.
(6) A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő függő ügynökre a 74. §-ban foglalt rendelkezéseket nem szükséges alkalmazni.
72/A. §151 A közvetítő alvállalkozó tájékoztatást nyújt a fogyasztó megkeresésekor arról, hogy milyen minőségben jár el és melyik közvetítőt képviseli.
31. Függő és független közvetítő szakmai követelményei
73. § (1) A közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzügyi intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.
(2) A közvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket elkülönített számlán tartani. Ezek a pénzösszegek a közvetítő más hitelezői kielégítésére végrehajtási és felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel.
(3) A (2) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.
74. § (1)152 A közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval – e tevékenységi körében – munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – csak olyan természetes személy lehet, aki büntetlen előéletű és
a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy
b)153 középiskolai végzettséggel és
ba) banki, befektetési termékértékesítői szakképesítéssel,
bb) pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,
bc) tőzsdei szakvizsgával,
bd) becsüsi bizonyítvánnyal (kizárólag kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön közvetítése esetén),
be) pénztárkezelő és valutapénztáros-szakképesítéssel (kizárólag pénzváltás közvetítése esetén),
bf) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevelével,
bg) a ba)–bf) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel, vagy
c)154 a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági vizsgával
rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek
a) a 155. § (3) bekezdésében meghatározott képzettségek,
b) a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerezhető gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerezhető szakképzettség, és
c) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerzett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.
(2a)155 A Felügyelet érvényteleníti annak a vizsgázónak a hatósági vizsgáját, aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Ha a hatósági vizsga letételét igazoló bizonyítványt a Felügyelet már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.
(3) Közvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, biztosítóval, Posta Elszámoló Központot működtető intézménnyel munkaviszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben végezhet közvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató felelős.
(4) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató gondoskodik arról, hogy a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló természetes személy a közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.
(5) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató az (1)–(3) bekezdésben foglalt követelményekről belső nyilvántartást vezet.
(6) A független közvetítő felelős a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.
(7) A pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felelős a függő közvetítő és a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.
(8)156 A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő figyelemmel kíséri azt, hogy a közvetítői alvállalkozója betartja-e a jelzáloghitel nyújtására vonatkozó előírásokat. A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő felelős annak ellenőrzéséért, hogy a közvetítői alvállalkozója és a közvetítői alvállalkozójával – e tevékenységi körében – munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy megfelel az e személyekkel szemben fennálló szakmai követelményeknek.
32. Egyes kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó különös rendelkezések
75. § (1) A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő kaphat engedélyt.
(2)157 Pénzváltási tevékenységet közvetítő vezető állású személyének nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet az,
a) akit
aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,
ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,
a büntetett előélet jogkövetkezménye alóli mentesülésig,
b) aki e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, és
c) akivel szemben az a) pontban meghatározott bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig.
(2a)158 Pénzváltási tevékenységet közvetítő tényleges tulajdonosa nem lehet olyan személy, akivel szemben teljesül a (2) bekezdés a) vagy c) pontjában foglalt feltétel. Ha a pénzváltási tevékenységet végző tényleges tulajdona megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy megszűnéséig a tag szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.
(3)159 A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezelheti.
76. § (1) A fizetési rendszer működtetésére pénzügyi vállalkozás az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy
a) az induló tőkét teljes mértékben befizette,
b) a fizetési rendszer működtetését pénzügyi vállalkozás esetében – cégjegyzékben feltüntetett – főtevékenységként végzi, egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti vagy a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan, és
c) részvénytársaságként vagy részvénytársaság fióktelepeként működik.
(2) Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozásban tagi részesedést kizárólag a Felügyelet, hitelintézet, fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, hitelintézetek érdek-képviseleti szervezete, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerezhet.
(3) A pénzfeldolgozási tevékenység végzésére jogi személy, illetve fióktelep az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy
a) legalább húszmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik, és
b) káreseményenként ötvenmillió forint felelősségbiztosítással rendelkezik.
(4) A pénzügyi ügynöki tevékenységre a bankközi piacon a pénzügyi vállalkozás az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy
a) legalább ötvenmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,
b) részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik, és
c) megfelel a jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek.
76/A. §160 Hitel-tanácsadási tevékenység végzésére csak jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtására engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő kaphat engedélyt.
33. Fizetési rendszerhez történő hozzáférés
77. § (1) Fizetési rendszert működtető vállalkozás fizetési rendszerhez történő csatlakozás feltételeit meghatározó szabályzataiban rögzített feltételek objektívek, arányosak és diszkriminációmentesek.
(2) Fizetési rendszert működtető vállalkozás a teljesítési, működési és üzleti kockázatok kivédéséhez, valamint a fizetési rendszer pénzügyi és működési stabilitásának védelméhez szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja a fizetési rendszerhez történő csatlakozást.
(3) A fizetési rendszert működtető vállalkozás a pénzforgalmi szolgáltatók, az ügyfelek vagy más fizetési rendszerek számára a csatlakozás feltételeként nem írhat elő:
a) más fizetési rendszerhez történő csatlakozás korlátozását,
b) a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó eltérő szabályokat, és
c) az intézményi formára vonatkozó bármilyen korlátozást.
(4)161 Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók
a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,
b) a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre.
(5)162 Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.
34. Pénzfeldolgozási tevékenység
78. § (1) Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél vezető állású személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki
a) büntetett előéletű, vagy
b) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, pénzügyi és kereskedelmi szabálysértést követett el.
(2) A pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél a vezető állású személy felsőfokú végzettséggel, valamint a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető vagy a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személy felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakirányú gyakorlattal rendelkezik.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni a Felügyeletnél vagy hitelintézetnél legalább érdemi ügyintézői munkakörben vagy a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál vagy pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt.
(4)163 A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezelheti.
PRUDENS MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
35. Általános szabályok
79. § (1) A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).
(2)164 A hitelintézet – a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább
a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény,
b)165 a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény
c)166
összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb induló tőke értékénél.
(3) A hitelintézet a forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.
(4) A hitelintézet a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét – tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel – követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja.
(5) Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód vagy az átvevő hitelintézet szavatoló tőkéje nem lehet kevesebb, mint az egyesülő hitelintézetek egyesülés előtti szavatoló tőkéjének összege.
(6) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe folyamatosan legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót teljesít.
36. Saját tőke
80. § (1)167 A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb az e törvényben az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb induló tőke összegénél.
(2) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat.
81. § (1) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát a közgyűlés összehívására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a befolyásoló részesedéssel rendelkező tagok gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.
37. A jegyzett tőke leszállítása
82. § (1)168 A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 79. § (2) bekezdése szerinti összeget, valamint az e törvényben előírt mértéket, a vele szemben fennálló követelések a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítását kimondó közgyűlési határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos időközzel az igazgatóság az alapszabályban megjelölt módon közzéteszi. A jegyzett tőke leszállítás közzétételének igazolását követően a cégbíróság kérelemre a jegyzett tőke leszállítását bejegyzi.
(3)169 A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el az e törvényben az induló tőkére előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja az e törvényben az induló tőkére előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követelések a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek és a Ptk. 3:312–3:313. §-ában foglaltak nem alkalmazandóak.
(4) Nem kerülhet sor a jegyzett tőke (3) bekezdésben említett leszállításának és felemelésének cégbírósági bejegyzésére, ha a tőkeemelés meghiúsul vagy nem éri el azt a mértéket, amelynek következtében a hitelintézet jegyzett tőkéje elérné vagy meghaladná a 79. § (2) bekezdésében előírt mértéket.
(5) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének elemei között negatív értékű szerepel, akkor elsődlegesen a negatív értéket szükséges megszüntetni a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek – Szmt. szerinti – átcsoportosításával, illetve veszteségrendezés érdekében a saját tőke más elemeinek növelése céljából megvalósuló tőkeleszállítással és csak a fennmaradó jegyzett tőke tekintetében rendelkezhetnek a tagok tőkekivonási célú tőkeleszállításról.
38. Általános tartalékképzés
83. § (1)170 A hitelintézet az adózott eredményéből általános tartalékot képez.
(2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát általános tartalékba helyezi.
(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a 79. § (2) bekezdése szerint meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka.
(4) A hitelintézet osztalékot és részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól a (3) bekezdés alapján mentesítette.
(5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel.
(6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.
(7)171 Amennyiben a hitelintézet az Szmt. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, a (2) bekezdés szerint meghatározott összeget az eredménytartalékból el kell különítenie és azt az Szmt. szerinti saját tőke megfeleltetési táblában, a 114/B. § (4) bekezdés h) pontja szerinti lekötött tartalékként kell kimutatnia.
39. Kockázati céltartalékképzés
84. § (1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez.
(2) A hitelintézet a kockázati céltartalékot ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot vagy az e törvény hatálybalépése előtt képzett általános kockázati céltartalékot használja fel.
40. Eszközök minősítése
85. § (1) A hitelintézet rendszeresen értékeli és minősíti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit.
(2) A hitelintézet – a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között – mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.
85/A. §172 A pénzügyi intézménynek a kölcsön, illetve kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség fedezetéül szolgáló termőföld hitelbiztosítéki értékét a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell megállapítania.
40/A. 173 Tőke ajánlás
85/B. § (1) A Felügyelet tőke ajánlást állapít meg a hitelintézetnek.
(2) A tőke ajánlásban meghatározott szavatoló tőke összege az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Része, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2402 rendelet] 2. fejezete, a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapítandó többlettőke-követelményre vonatkozó rendelkezések, a kombinált pufferkövetelményre vonatkozó rendelkezések vagy – adott esetben – az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése értelmében előírt szavatoló tőke összeget meghaladó azon szavatoló tőke összeg, amely szükséges a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a stressz teszt forgatókönyvek alapján megfelelőnek tartott teljes szavatoló tőke összegének eléréséhez.
(3) A tőke ajánlást hitelintézet-specifikusan kell meghatározni. Az ajánlásban meghatározott tőkemennyiség csak akkor fedezheti a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján előírt többlettőke-követelmény által már fedezett kockázatot, ha a kockázat olyan elemére vonatkozik, amelyet az előírt többlettőke-követelmény összege nem fedez.
(4) A túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelése céljából megállapított tőke ajánlásnak való megfelelés érdekében felhasznált szavatoló tőke nem használható fel
a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tőke követelménynek,
b) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapított, a túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelése céljából előírt tőkekövetelménynek, valamint
c) a kombinált pufferkövetelménynek
való megfelelés céljára.
(5) A túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése céljából megállapított tőke ajánlásnak való megfelelés érdekében felhasznált szavatoló tőke nem használható fel
a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tőke követelménynek,
b) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapított, a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése céljából előírt tőkekövetelménynek, valamint
c) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése szerinti tőkeáttételi mutató puffer-követelménynek
való megfelelés céljára.
41. Tőkefenntartási puffer
86. § (1)174 A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott minimum tőkekövetelményen felül tőkefenntartási puffert képez.
(2)175 A hitelintézet a tőkefenntartási puffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet Első Rész II. címében meghatározottak szerint – egyedi és összevont alapon képzi, amelynek értéke a teljes kockázati kitettségérték 2,5 százaléka.
(3) A tőkefenntartási puffer nem használható fel a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény teljesítésére.
42. Anticiklikus tőkepuffer
87. § (1) A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez.
(2) A hitelintézet az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint – egyedi és összevont alapon képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettségérték és az anticiklikus tőkepufferráta a szorzata.
(3) Az anticiklikus tőkepufferráta azon anticiklikus tőkepufferráták súlyozott átlaga, amelyek a hitelintézet jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése alapján alkalmazandóak.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott súlyozott átlag kiszámításakor a hitelintézet az egyes országokban előírt anticiklikus tőkepufferrátákat súlyozza a hitelintézet adott országban jelentős hitelezési kitettségeire vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény és a hitelintézet összes jelentős hitelezési kitettségére vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény arányának megfelelően.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott jelentős hitelezési kitettségek magukban foglalják az 575/2013/EU rendelet 112. cikk g)–q) pontjában meghatározott kitettségi osztályokba sorolható azon kitettségeket, amelyekhez
a) a hitelkockázati tőkekövetelmény,
b) a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek esetében az egyedi pozíciókockázatra vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény vagy
c) az értékpapírosítási tőkekövetelmény
kapcsolódik.
(6) A hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 2,5 százalékáig terjedően határozhatja meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet számára az ezen hitelintézetnek a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségei vonatkozásában azzal, hogy a mértéke
a) 0 százalék vagy
b) 0,25 százalék valamely egész számértékkel szorzott többszöröse lehet.
(7)176 A (6) bekezdéstől eltérve, a hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB 2,5 százalékot meghaladó anticiklikus tőkepufferrátát is meghatározhat, ha a gazdaságban jelentős a hitel-betét arány vagy a hitel-GDP arány kedvezőtlen folyamatain túlmenően a makrogazdasági környezet jelentős kedvezőtlen tendenciát mutat.
88. § (1) Ha a hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, akkor a hitelintézet az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.
(2) Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepufferrátát vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő legfeljebb 2,5 százalék mértékben, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a hitelintézetet, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott harmadik állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.
(3) Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, de a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB ezt a mértéket nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy megóvja a hitelintézetet az érintett harmadik országbeli hitelállománya növekedésének a kockázatától, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket is meghatározhat. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a hitelintézetet, hogy az általa meghatározott, magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket alkalmazza a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.
(4) Ha a hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hitelintézetet kötelezheti
a) a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága által megállapított, vagy
b) 2,5 százalékos
mértékű anticiklikus tőkepufferáta alkalmazására az adott EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettség tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.
(5) Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága nem határoz meg anticiklikus tőkepuferrátát, akkor ezen harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségek tekintetében a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepufferrátát határozhat meg.
43. Globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer
89. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNB tv. 35. § (1) bekezdése szerint meghatározza a magyarországi, globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét.
(2) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és számszerűen fejezi ki:
a) a csoport mérete,
b) a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása,
c) a csoport által nyújtott szolgáltatások vagy pénzügyi infrastruktúra helyettesíthetősége,
d) a csoport összetettsége,
e) a csoport határon átnyúló tevékenysége, ideértve az EGT-államban és harmadik országban nyújtott szolgáltatását is.
(2a)177 A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek kiegészítő meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és kiegészítő pontszám meghatározásával számszerűen fejezi ki:
a) a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott szempontokat és
b) a csoport határon átnyúló tevékenységét, ide nem értve a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerinti egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamok közötti viszonylatot.
(3) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.
(4) Az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább a következő szempontok valamelyikét veszi figyelembe:
a) méret,
b) az Európai Unió vagy Magyarország szempontjából betöltött szerep jelentősége,
c) határon átnyúló tevékenység jelentősége, vagy
d) a hitelintézet vagy a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása.
(5) A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
(6)178 Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal, az Európai Bizottság engedélyéhez kötött határozat esetén a határozat nyilvánosságra hozatala előtt három hónappal tájékoztatnia kell az Európai Rendszerkockázati Testületet
a) arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek rendszerszintű kockázatát,
b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatásáról, és
c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta mértékéről.
(7) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.
(8) A hitelintézet a (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet (9) bekezdésben meghatározott alkategórába való besorolásától függően kerül meghatározásra.
(9)179 A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézeteket a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés alkalmazásával legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős hitelintézetet kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként azonos mértékben növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja a hitelintézetek alkategóriákba való besorolását.
(10)180 A legalacsonyabb alkategóriába tartozó hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettségérték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta – az ötödik, valamint minden további, annál magasabb alkategória kivételével – 0,5 százalékponttal növekszik.
(11)181 A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül
a) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetet alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolhat,
b) a hitelintézetet, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetnek minősítheti, és
c) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetet a (2a) bekezdés szerinti kiegészítő meghatározás alapján magasabb alkategóriából alacsonyabb alkategóriába sorolhat.
90. § (1) Az MNB tv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét elsődleges alapvető tőkéből kell képezni, amelynek mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározottakkal összhangban határozza meg.
(3)182 Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer-követelmény – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 3 százaléka azzal, hogy
a) a tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT-államok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és
b) a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.
(4)183 Az Európai Bizottság engedélyével a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet számára egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 3 százalékánál nagyobb tőkepuffer tartását is előírhatja.
91. §184 Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egy globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer-követelmény szintje nem haladhatja meg
a) a csoportra összevont alapon alkalmazandó, a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vagy az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény mértéke közül a magasabb mérték és az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1 százalékának összege, vagy
b) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 3 százaléka, vagy az Európai Bizottság 90. § (4) bekezdésével összhangban engedélyezett, a csoportra összevont alapon alkalmazandó mérték
közül az alacsonyabb értéket.
44. Rendszerkockázati tőkepuffer
92. §185 (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon a 4. mellékletben meghatározott számítási mód alapján rendszerkockázati tőkepuffert képez az összes kitettségére vagy a kitettségei (2) bekezdésben meghatározott valamely alcsoportjaira.
(2) A rendszerkockázati tőkepuffer vonatkozhat
a) a Magyarországon lévő féllel szemben fennálló összes kitettségre;
b) a Magyarországon lévő féllel szemben fennálló
ba) természetes személyekkel szembeni, lakóingatlannal fedezett összes kitettségre,
bb) üzleti ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett, jogi személyekkel szembeni összes kitettségre,
bc) a bb) alpont kivételével a jogi személyekkel szembeni összes kitettségre,
bd) a ba) alpont kivételével a természetes személyekkel szembeni összes kitettségre;
c) a más EGT-államban lévő féllel szemben fennálló összes kitettségre;
d) más EGT-államban lévő féllel szemben fennálló b) pont szerint azonosított ágazati kitettségre a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati pufferráta elismerése céljából;
e) a harmadik országban lévő féllel szemben fennálló kitettségre;
f) a b) pontban azonosított bármely kitettség kategória alcsoportjaira.
(3) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor
a) a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, akadályt képezve vagy teremtve ezáltal a belső piac megfelelő működése szempontjából,
b) legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét, és
c) a rendszerkockázati tőkepuffer nem alkalmazható az anticiklikus tőkepuffer, valamint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer által figyelembe vett kockázatra.
(4) A hitelintézet a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.
(5) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozza meg a (6) bekezdésben meghatározottak szerint.
(6) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét 0,5 százalékpontos lépésközökkel kell megállapítani. A hitelintézetek és a kitettségek különböző alcsoportjaira vonatkozóan különböző követelmények állapíthatóak meg.
(7) Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert.
45. Tőkepufferekre vonatkozó közös szabályok
93. §186 A kombinált pufferkövetelmény a tőkefenntartási puffer és
a) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelménynek,
b) a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelménynek,
c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelménynek, és
d) a rendszerkockázati tőkepuffer-követelménynek
a (2), (3), (4) vagy (5) bekezdés szerinti kombinált összegzés eredménye.
(2) Ha a csoportra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény is, akkor a csoport a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.
(3) Ha a hitelintézetre rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény kerül előírásra ez a tőkepuffer-követelmény hozzáadódik a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelményhez.
(4) Ha a hitelintézetre a 92. § szerinti rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény és globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó vagy egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelmény kerül előírásra és együttes mértékük meghaladja az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 5 százalékát, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata az Európai Bizottság engedélyéhez kötött.
(5) A hitelintézet a kombinált pufferkövetelmény teljesítése céljából tartott elsődleges alapvető tőkét nem használhatja fel az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tőkekövetelményre, a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelményre, a 85/B. § szerinti tőke ajánlásnak való megfelelésre, az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk és 92b. cikk teljesítésére, a Szantv. 67. §-ában és 68. §-ában foglalt kockázatalapú követelmények teljesítésére, továbbá a kombinált pufferkövetelmény valamely elemének teljesítése céljából tartott elsődleges alapvető tőkét a kombinált pufferkövetelmény bármely más elemének teljesítésére.
(6) A tőkepufferekre vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti.
94. § (1)187 Ha a hitelintézet nem teljesíti a 93. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.
(1a)188 A 93. § (1) bekezdésében meghatározott kombinált pufferköveteményt teljesítő hitelintézet az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódóan nem hajthat végre olyan mértékű kifizetést, amelynek eredményeképpen az elsődleges alapvető tőkéje olyan alacsony szintre csökkenne, hogy nem teljesítené már a kombinált pufferkövetelmény mértékét.
(2) A hitelintézet akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a hitelintézet
a) elsődleges alapvető tőkéjének vagy
b) nyereségének
a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a hitelintézet nemteljesítését vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a hitelintézet ellen.
(3) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a hitelintézet
a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,
b)189 nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, vagy
c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben került sor.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:
a) az osztalék készpénzben való kifizetését,
b) a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,
c) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,
d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását – ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is – vagy visszavásárlását, valamint
e) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.
(5) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a kombinált pufferkövetelményekkel megnövelt minimális szintjét.
(6) A maximálisan kifizethető összeg a (7) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi nyereség összegének és a 4. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a hitelintézet csökkent a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.
(7)190 A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a hitelintézet meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és év végi nyereség összegét, amelyet csökkent az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a (3) bekezdésben meghatározott intézkedésekből eredő kifizetésekkel, és kivonja belőle a nyereség visszatartása miatt fizetendő adót.
(8)191 E fejezet vonatkozásában a hitelintézet akkor nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, ha nem rendelkezik megfelelő összegű és minőségű szavatoló tőkével ahhoz, hogy egyidejűleg eleget tegyen a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti követelménynek, valamint a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelménynek.
95. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet
a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,
b) a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és
c) a 94. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:
a) a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,
b) az évközi és év végi nyereség összegéről,
c) a maximálisan kifizethető összegről, és
d) a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:
da) osztalékfizetés,
db) részvény-visszavásárlás,
dc) kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy
dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben keletkezett.
(3) A hitelintézet a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A hitelintézet a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.
96. § (1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, akkor a nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül tőkefenntartási tervet készít és jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet számára.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felügyelet legfeljebb tíz munkanapot is engedélyezhet a tőkefenntartási terv elkészítésére és benyújtására a hitelintézet egyedi helyzete, tevékenységének mérete és összetettsége alapján.
(3) A hitelintézet tőkefenntartási terve tartalmaz:
a) a tervezett bevételekre és kiadásokra,
b) mérlegtervre,
c) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott tőkemegfelelési mutatók értékének növelése tekintetében a szükséges intézkedésekre,
d) a szavatoló tőke szintjének emelésére irányuló tervre, valamint
e) a kombinált pufferkövetelmény teljesítésének ütemezésére
vonatkozó információkat.
(4) A Felügyelet jóváhagyja a hitelintézet tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a terv végrehajtásával a hitelintézet teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket a Felügyelet által meghatározott határidőn belül.
(5) Ha a Felügyelet nem hagyja jóvá a hitelintézet tőkefenntartási tervét, akkor
a) a meghatározott határidőn belül a hitelintézet szavatoló tőkéjének meghatározott szintre emelését írja elő,
b) a 94. §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel el.
96/A. §192 (1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.
(2) A tőkeáttételi mutató pufferköveteményt teljesítő hitelintézet az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódóan nem hajthat végre olyan mértékű kifizetést, amelynek eredményeképpen az elsődleges alapvető tőkéje olyan alacsony szintre csökkenne, hogy nem teljesítené már a kombinált pufferkövetelmény mértékét.
(3) A hitelintézet akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a hitelintézet
a) elsődleges alapvető tőkéjének vagy
b) nyereségének
a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a hitelintézet nemteljesítését vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a hitelintézet ellen.
(4) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a tőkeáttételi mutató pufferkövetelménynek, akkor a hitelintézet
a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,
b) nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, vagy
c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben került sor.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:
a) az osztalék készpénzben való kifizetését,
b) a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,
c) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,
d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását – ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is – vagy visszavásárlását, valamint
e) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.
(6) A tőkeáttételi mutató pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményekkel megnövelt minimális szintjét.
(7) A maximálisan kifizethető összeg a (8) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi nyereség összegének és a 4. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a hitelintézet csökkent a (4) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.
(8) A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a hitelintézet meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és évvégi nyereség összegét, amelyet csökkent az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a (4) bekezdésben meghatározott intézkedésekből eredő kifizetésekkel, és kivonja belőle a nyereség visszatartása miatt fizetendő adót.
(9) E fejezet vonatkozásában a hitelintézet akkor nem teljesíti a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt, ha nem rendelkezik megfelelő összegű és minőségű szavatoló tőkével ahhoz, hogy egyidejűleg eleget tegyen a tőkeáttételi mutató pufferkövetelménynek, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pont és (1a) bekezdés szerinti követelménynek, valamint a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelménynek.
96/B. §193 (1) A tőkeáttételi mutató pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet
a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,
b) a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és
c) a 94. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:
a) a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,
b) az évközi és év végi nyereség összegéről,
c) a maximálisan kifizethető összegről, és
d) a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:
da) osztalékfizetés,
db) részvény-visszavásárlás,
dc) kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy
dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben keletkezett.
(3) A hitelintézet a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A hitelintézet képes arra, hogy a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.
46. A tőkemegfelelés belső értékelési eljárása
97. § (1) A hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.
(2) A hitelintézet legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.
(2a)194 Az (1) bekezdés szerinti stratégiáknak és eljárásoknak megfelelően a hitelintézet a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása alapján a szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét olyan megfelelő szinten határozza meg, amely elegendő az összes olyan kockázat fedezésére amelynek ki van téve, és biztosítja, hogy a szavatoló tőkéje képes legyen fedezni a stressz-forgatókönyvekből eredő potenciális veszteségeket, többek között a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében végzett felügyeleti stressz-teszt alapján azonosítottakat.
(3)195 A magyarországi székhelyű tagállami hitelintézet anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában összevont alapon felel meg.
(4)196 Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga vagy a hitelintézet pénzügyi holding társaság anyavállalata vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a hitelintézet az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon felel meg.
(5)197 A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 10. cikkével összhangban teljesíti.
47. A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok
98. § (1) A pénzügyi intézmény – ide nem értve a pénzügyi holding társaságot – a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő – igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot dolgoz ki és alkalmaz.
(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügylet esetében az ügyletkötést a pénzügyi intézmény írásban visszaigazolja.
99. § (1) A hitelintézet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja.
(2) A hitelintézet értékkel bíró fedezetként nem fogadhatja el:
a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,
b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,
c)198 a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.
(3)199 A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.
48. Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása
100. §200
49. Ingatlanbefektetések korlátozása
101. § (1) A hitelintézet összes – a közvetlen banküzemi célt szolgáló, valamint a (2) és (3) bekezdésen kívüli – ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát.
(2) A hitelintézet tevékenysége során
a) a hitel-ingatlan csereügylet,
b) a Cstv. 56. § (2) bekezdése, és
c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
alapján megszerzett ingatlanokat hat éven belül elidegeníti.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyről a hitelintézet külön nyilvántartást vezet.
50. Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások
102. § (1)201 A hitelintézet – nettó értéken számított – összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének százhuszonöt százalékát.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem veszi figyelembe
a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet tulajdonába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve birtokában,
b) a Garantiqa Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követően az abban történt részesedésszerzést,
c) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint
d) azt a tételt, amelynek megfelelő összeget a szavatoló tőke számítása során a tőkéből levonták,
ha azt az egyéb befektetésektől elkülönítve tartja nyilván, és elkülönítve kezeli.
(3) A hitelintézet – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szerezhet részesedést és nem lehet tag olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tagként korlátlan felelősség hárulhat.
(4) A hitelintézet a Felügyelet engedélyével európai gazdasági egyesülésben tagsági jogviszonyt létesíthet.
(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti engedélyt a következő feltételek együttes teljesülése esetén adja meg:
a) az európai gazdasági egyesülésnek kizárólag olyan vállalkozás a tagja, akire az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed,
b) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése alapján végezhető tevékenységek egyike sem veszélyezteti a hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelmények teljesülését, valamint
c) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése rendelkezik arról, hogy nincs szükség a többi tag hozzájárulására a hitelintézet tagsági jogviszonyának megszüntetéséhez, ha annak fenntartása jogszabály rendelkezésébe ütközne, vagy arra a tagot a Felügyelet határozatában kötelezné.
(6) A Felügyelet a hitelintézetet – legfeljebb nyolcnapos határidő kitűzésével – kötelezi az európai gazdasági egyesüléssel fennálló tagsági jogviszonya megszüntetésére, ha az engedély megadását követően olyan változás következett be, amelynek következtében az (5) bekezdésben meghatározott engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy amelynek következtében a tagsági jogviszony fenntartása miatt a hitelintézet nem felel meg a prudens működésére vonatkozó követelményeknek.
51. Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás
103. § Ha a pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre, kockázatok és befektetések korlátozására, az eszközök minősítésére, irányítási rendszerre és kockázatkezelésre, irányításra és ellenőrzésre, valamint a nyilvánosságra hozatal követelményére vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor saját tőkéje legalább kétmilliárd forint, akkor a pénzügyi vállalkozás – a Felügyelet határozata szerint – az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg.
104. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a 103. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, akkor a Felügyelet – a kérelem beérkezését követő naptól számított – két hónapon belül határozatot ad ki erről. A Felügyelet a honlapján közzéteszi a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások listáját.
(2) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a 103. § szerinti feltételek már nem állnak fenn.
105. § A Felügyelet a 104. § (1) bekezdése szerinti határozatát visszavonhatja, ha a pénzügyi vállalkozás a Felügyelet intézkedésében, kivételes intézkedésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget a 103. §-ban rögzített követelményeknek.
51/A. 202 Harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepének mentesítése egyes prudenciális követelmények alól
105/A. § (1)203 A harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepét kérelmére a Felügyelet határozatban mentesítheti az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik, Ötödik, Hatodik és Hetedik Részében meghatározott követelmények teljesítése alól, ha
a) a fióktelep legalább öt éve létesült, vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet legalább öt éve rendelkezik magyarországi székhelyű hitelintézetben ellenőrző befolyással,
b) a kérelem benyújtását megelőző öt évben a Felügyelet nem alkalmazott a fiókteleppel, illetve a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel szemben kivételes intézkedést,
c) az Fkt. 11. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a harmadik országbeli hitelintézet olyan visszavonhatatlan kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot tesz, amelyben vállalja, hogy mindenkor fenntartja a fióktelep likviditását,
d) a harmadik országbeli hitelintézet és a fióktelep rendelkezik a végzendő tevékenység jellegének megfelelő, a kockázatvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérését és csökkentését, a kockázatok hatékony és eredményes kezelését biztosító belső szabályzatokkal és eljárásokkal,
e) a fióktelep nem jogosult fogyasztóktól betétet gyűjteni,
f) a harmadik országbeli hitelintézet biztosítja a székhelye szerinti prudenciális előírásoknak történő megfelelést és
g) a fióktelep tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonja, ha
a) a fióktelep már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti feltételeknek,
b) a fiókteleppel vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott,
c) a fióktelep nem felel meg az eszközei és forrásai, valamint mérlegen kívüli tételei közötti denominációs összhangról rendelkező MNB elnökének rendeletében foglalt követelménynek,
d) a fióktelep engedély nélküli tevékenységet végez, vagy
e) a fióktelep vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet fizetőképessége veszélybe kerül.
51/B. 204 Közbenső EU-szintű anyavállalat
105/B. § (1) Ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett kettő vagy több hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak EGT-államban letelepedett egyetlen közbenső EU-szintű anyavállalattal kell rendelkeznie.
(2) A Felügyelet a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával közösen engedélyezheti, hogy az ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett kettő vagy több hitelintézet, befektetési vállalkozás két közbenső EU-szintű anyavállalattal rendelkezzen, ha az egyetlen közbenső EU-szintű anyavállalat létrehozása
a) nem lenne összeegyeztethető a tevékenységek különválasztását előíró kötelező előírással, amelyet azon harmadik ország szabályai vagy felügyeleti hatóságai írnak elő, ahol a harmadik országbeli csoport legfelső szintű anyavállalatának székhelye van, vagy
b) a közbenső EU-szintű anyavállalat illetékes szanálási hatósága által elvégzett értékelés szerint kevésbé hatékony szanálást tenne lehetővé, mint két közbenső EU-szintű anyavállalat.
(3) A közbenső EU-szintű anyavállalat – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság lehet.
(4) Ha a harmadik országbeli csoportban nincs EGT-államban letelepedett hitelintézet vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelező előírás teljesítése érdekében a befektetési szolgáltatással, kiegészítő szolgáltatással összefüggésben egy másik közbenső EU-szintű anyavállalatot kell létrehozni, a közbenső EU-szintű anyavállalat vagy a második közbenső EU-szintű anyavállalat befektetési vállalkozás is lehet.
(5) Nem kell közbenső EU-szintű anyavállalattal rendelkezni, ha a harmadik országbeli csoport EGT-állambeli eszközeinek összértéke kevesebb, mint 40 milliárd euró.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a harmadik országbeli csoport EGT-állambeli eszközeinek összértékét
a) a harmadik országbeli csoporthoz tartozó minden EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás eszközeinek összértéke az összevont mérlege alapján, illetve az egyéni mérlegük alapján, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás mérlegét nem konszolidálják, és
b) a harmadik országbeli csoport minden EGT-államban letelepedett fióktelepe eszközeinek összértéke
összegeként kell meghatározni.
52. Belső hitel
106. §205 (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet
a)206 a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető testületének tagjával és természetes személy könyvvizsgálójával szemben,
b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozójával szemben,
c) az a) és b) pontban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozással szemben, vagy
d) az a) és b) pontban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítése tekintetében
kockázatot csak az e §-ban meghatározott feltételekkel vállalhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállaláshoz az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület egyhangú határozata és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület hozzájáruló határozata szükséges. A határozatnak tartalmaznia kell a kockázatvállalás feltételeit is. A vezető testület határozathozatala során az (1) bekezdés alapján érintett személy nem rendelkezik szavazati joggal. A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legfeljebb 1 évvel előre is megadhatja a hozzájárulását.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalás nem történhet az (1) bekezdésben meghatározott személyekre nézve kedvezőbb feltételekkel, mint a hitelintézettel az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolatban nem álló személyekkel szembeni kockázatvállalás.
(4)207 Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásból fakadó egy személlyel vagy egy személlyel és vele az (1) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti kapcsolatban álló személyekkel szembeni kitettség értéke nem érheti el az 575/2013/EU rendelet 392. cikke szerinti érték 80 százalékát azzal, hogy az éven túli kitettség értéke nem érheti el az 575/2013/EU rendelet 392. cikke szerinti érték 50 százalékát.
(5)208 A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik
a) a hitelintézetnél vezetett fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre a belső szabályzatban meghatározott mértékig,
b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsönre a belső szabályzatban meghatározott mértékig,
c) a jelzáloghitelre, ha az adott személlyel szembeni ilyen jellegű kitettség teljes összege nem haladja meg a tizenötmillió forintot, valamint
d) az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény szerinti hitelszerződésre, ha az adott személlyel szembeni ilyen jellegű kitettség teljes összege nem haladja meg az ötmillió forintot.
(6)209 A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdésben meghatározott személy részére az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó fogyasztónak nyújtott hitel az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott határozata alapján nyújtható. A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által hozott határozat tartalmazza a kamat és a törlesztés feltételeit is. A határozathozatal során az (1) bekezdés alapján érintett személy nem rendelkezik szavazati joggal.
(7) A hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrenddel, szabályzatokkal rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott személyekkel szembeni kockázatvállalások
a) tekintetében annak megakadályozására, hogy az (1) bekezdésben meghatározott személyek részt vehessenek a velük szembeni kockázatvállalásra vonatkozó döntésekben, folyamatokban és eljárásokban,
b) azonosítására, nyilvántartására, a hitelintézet ezekből származó kitettségeinek meghatározására, a kockázatvállalások független vizsgálatára,
c) folyamatos monitoringjára és jelentésére,
d) esetében annak biztosítására, hogy a kockázatvállalások a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfeleljenek és
e) kockázatainak azonosítására és értékelésére.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott eljárásrendtől és szabályzatoktól való eltérést jelenteni kell a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének, valamint a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének a megfelelő intézkedések meghozatala érdekében.
53. Vállalatirányítási rendszer – kockázatkezelés
107. § (1)210 A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (2) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül
a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,
b) a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,
c) a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,
d) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,
e) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,
f)211 a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 117–121. §-okban meghatározott elveknek megfelelő, nemek szempontjából semleges javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,
g) elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen rögzíti a belső kontroll funkciók ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.
(3) A hitelezési kockázat kezelése érdekében a hitelintézet
a) a különböző hitelezési kockázatokat hordozó portfóliókat és kitettségeket nyomon követi és ellenőrzi, ideértve az olyan kitettségek azonosítását és kezelését, amelyre értékvesztés elszámolása vagy céltartalék képzése válik szükségessé, és ezen céltartalék képzésének és értékvesztés elszámolásának megfelelő végrehajtását,
b) a hitelportfóliót az ügyfélköre és az átfogó stratégiája figyelembe vételével megosztja (diverzifikálja), valamint
c) az értékpapírok vagy értékpapírosítási pozíciók hitelkockázatának, és a portfoliószintű hitelkockázatnak a mérésére hatékony és megbízható belső módszerekkel rendelkezik azzal, hogy a belső módszer esetében nem alkalmazhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.
(4)212 Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében a hatékony és eredményes kockázatkezelés elősegítése érdekében rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket.
108. § (1)213 A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére és az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályzatokat, valamint a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és politikákat, amely kiterjed a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.
(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős az (1) bekezdésben meghatározott stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért.
(3) Ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkor a hiányosságok megszüntetése és a helyreállítás érdekében a szükséges lépéseket megteszi és a szükséges döntéseket meghozza.
(4) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős
a) a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszer integritásáért, ideértve a pénzügyi és az operatív ellenőrzés, és a jogszabályoknak és sztenderdeknek való megfelelés biztosítását, valamint
b) az adatszolgáltatásért, a nyilvánosságra hozatalért és a kommunikációért.
(5) A hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik:
a) azon kockázat kezelésére, amelynél az általa alkalmazott, elismert hitelkockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé hatékonynak bizonyulnak,
b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,
c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, és a rövid pozíció hosszú pozíciót megelőző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának kezelésére,
d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,
e)214 működési kockázatok – ideértve a modellkockázatot és a kiszervezésből eredő kockázatot is – mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,
f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő – akár egy napon belüli – időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-allokációs eljárásokat is,
g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a hitelintézet befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot – így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot – is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben,
h) a túlzott tőkeáttételi kockázat azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére, különösen annak érdekében, hogy a hitelintézet elővigyázatosan kezelje a várt vagy realizált veszteségek miatti szavatolótőke-csökkenés okán bekövetkező tőkeáttétel növekedés kockázatát, és ezáltal ellenálljon a különböző stressz helyzetekben jelentkező túlzott tőkeáttétel kockázatának, valamint
i) a hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenység jóváhagyási, módosítási, megújítási, refinanszírozási és monitoringozási folyamataira.
(5a)215 Az (5) bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítése érdekében a hitelintézet
a) belső rendszereket működtet, illetve sztenderd módszert vagy egyszerűsített sztenderd módszert használ a tőke gazdasági értékére és a nem kereskedési tevékenységből származó nettó kamatbevételre egyaránt kiható esetleges kamatlábváltozásokból származó kockázatok azonosítására, értékelésére, kezelésére és mérséklésére, és
b) rendszereket működtet a hitelkockázati feláraknak a tőke gazdasági értékére és a nem kereskedési tevékenységből származó nettó kamatbevételre egyaránt kiható esetleges változásból származó kockázatok értékelésére és nyomon követésére.
(5b)216 A Felügyelet döntése alapján
a) a hitelintézet az (5a) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítése érdekében a sztenderd módszert alkalmazza, ha a Felügyelet megítélése szerint a belső rendszer nem alkalmas a kockázatok értékelésére,
b) az 575/2013/EU rendeletben meghatározott kis méretű és nem összetett intézmény a sztenderd módszert alkalmazza, ha a Felügyelet megítélése szerint az egyszerűsített sztenderd módszer nem alkalmas a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázat értékelésére.
(6) Az (5) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:
a) a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete megfelelő stratégiát alakít ki és kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra,
b) az eljárásrendek, szabályzatok arányban állnak a hitelintézet méretével, tevékenységének összetettségével és körével, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a hitelintézetnek azon EGT-államban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez,
c) a hitelintézet a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből – ideértve a függő kötelezettségeket is – eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is,
d) a hitelintézet egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi
da) azt a személyt vagy szervezetet, akinek vagy amelynek az eszköz a birtokában van,
db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,
dc) az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e,
dd) azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon felhasználható eszközök EGT-államok közötti és harmadik országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak,
e) a hitelintézet likviditási kockázatot mérséklő eszközöket alkalmaz, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stressz eseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen – legalább évente egyszer – felülvizsgál,
f) a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is áttekinti, és legalább évente egyszer felülvizsgálja a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyv kitér a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben a hitelintézet szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást nyújt,
g) a hitelintézet eltérő időtávok és stressz események figyelembevételével felméri az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek lehetséges hatásait,
h) a hitelintézet stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához igazítja,
i) a hitelintézet az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által jóváhagyott tervekkel rendelkezik, a másik EGT-államban létrehozott fióktelepére vonatkozóan is, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján legalább évente teszteli és frissíti, valamint
j) a hitelintézet a likviditás helyreállítására vonatkozó tervek azonnali végrehajthatóságának érdekében előzetesen meghozza a szükséges működési intézkedéseket, amelyek magukban foglalják a központi banki finanszírozáshoz szükséges fedezetek azonnali rendelkezésre állásának biztosítását, amely fedezetek szükség esetén a hitelintézet kitettségeinek pénznemében is tarthatóak.
(7) A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező hitelintézet, ha az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel rendelkezik a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.
(8) A hitelintézet a tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban alakítja ki likviditási kockázati profilját és ennek megfelelően jár el.
(9) A Felügyelet figyelemmel kíséri a hitelintézet (8) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően kialakított kockázati profiljának változásait. Ha ezen változások kihatnak a hitelintézet biztonságos működésére vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására, akkor a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket.
(10) Az (5) bekezdés h) pontjában foglaltak teljesítésénél a hitelintézet különösen figyelembe veszi az 575/2013/EU rendelet 429. cikke alapján meghatározott tőkeáttételi mutatót, valamint az eszközök és kötelezettségek közötti eltéréseket.
(11) A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet alapján tőkekövetelménnyel nem fedezett piaci kockázatokra vonatkozóan is megfelelő szintű belső tőkével rendelkezik.
109. § (1) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete felel a hitelintézet kockázatvállalásaiért.
(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület elegendő időt fordít a kockázatok megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja a szükséges erőforrásokat a kockázatok kezelésére, az eszközök értékelésére, a külső hitelminősítések felhasználására, és a belső modellek alkalmazására annak érdekében, hogy a vonatkozó stratégiai döntéseket kellő ismeretek birtokában, megfelelően alátámasztva hozzák meg.
(3) A hitelintézet biztosítja megfelelő informatikai rendszer felállításával és működtetésével, hogy a vezető testület a vezetői információs rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezzen a hitelintézet kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról és azok változásairól.
110. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot állít fel, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a hitelintézet kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.
(2) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban. Ha a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a hitelintézettel, akkor a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.
(3) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a (4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához.
(4) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen
a) szakvélemény elkészítése a vezető állású személyek számára a hitelintézet aktuális és a jövőbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról,
b) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyelésében,
c) az ügyfélnek nyújtott pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó árazási elvek és a hitelintézet üzleti modellje, valamint kockázatvállalási stratégiája közötti összhang vizsgálata, továbbá
d) a javadalmazási politika vizsgálata abból a szempontból, hogy a kialakított javadalmazási rendszer ösztönző elemei figyelembe vegyék a hitelintézet kockázatait, tőke- és likviditási helyzetét, és a bevételek valószínűségét és ütemezését.
(5) Ha a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatának ellátása során úgy ítéli meg, hogy az árazási elvek nem tükrözik megfelelően az üzleti modell és a kockázatvállalási stratégia szerinti kockázatokat, akkor az árazási elvek módosítására tervet készít, amelyet benyújt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára.
(6) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladataik ellátása során a hitelintézet hozzáférést biztosít a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és külső szakértők véleményéhez.
111. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet hatékony, átfogó és független, a hitelintézet minden jelentős kockázatára kiterjedő kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egységet alakít ki és működtet.
(2) A hitelintézet a kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.
(3) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység feladata
a) a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása,
b) a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, és
c) a hitelintézet kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása.
(4) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára, és felhívhatja a figyelmét arra, hogy egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a hitelintézet működését.
(5) Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve, ha a hitelintézetnek a mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettségének aránya indokolja, akkor a hitelintézet a kockázati ellenőrzés funkció gyakorlására és irányítására csak ezzel a feladattal megbízott, külön – megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező – független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jóváhagyásával szüntethető meg.
112. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet jelölő bizottságot állít fel.
(2)217 A jelölő bizottság tagjai a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett hitelintézetben nem látnak el ügyvezetői feladatokat.
(3) A jelölő bizottság feladata:
a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,
b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,
c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,
d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,
e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,
f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,
g) a hitelintézet ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint
h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.
(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a hitelintézet belső politikát dolgoz ki.
(5)218 A hitelintézet közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.
(6)219 A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a hitelintézetek gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.
(7) A jelölő bizottság számára a hitelintézet biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.
113. § (1)220 A vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a hitelintézetnél vállalt funkciójuk ellátására.
(2) A hitelintézet megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.
(3)221 A vezető testület a hitelintézet tevékenységeinek – ideértve a fő kockázatokat is – a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik. A vezető testület általános összetétele biztosítja a tapasztalatok megfelelően széles skáláját.
(4)222 A vezető testület minden egyes tagja tisztességesen, befolyástól mentesen és függetlenül jár el annak érdekében, hogy szükség esetén az ügyvezetés döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék a döntéshozatalt. A független eljárást önmagában az nem zárja ki, hogy a vezető testület tagja kapcsolt társaság vagy kapcsolt szervezet tagja.
114. §223 (1)224 Minden olyan hitelintézet,
a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy
b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett
az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos helyreállítási tervet készít.
(2) A helyreállítási tervet a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történő jóváhagyást követően benyújtják a Felügyeletnek.
(3)225 A helyreállítási terv a hitelintézet esetleges fizetésképtelenné válásának – más hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában a következőket tartalmazza:
a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak, valamint a hitelintézet általános helyreállítási képességének összefoglalása,
b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,
c) a hitelintézet kritikus funkcióinak meghatározása,
d) a hitelintézet kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,
e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,
f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint – összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén – a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,
g) a hitelintézet fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges lépések és azok becsült időkerete,
h) annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a hitelintézet vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,
i)226 a 79. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések, ideértve a csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtását is,
j) szabályok és lépések annak biztosítására, hogy a hitelintézet megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,
k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,
l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,
m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,
n) a hitelintézet által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a hitelintézet esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is,
o) arra vonatkozó elemzés, hogy a tervben vázolt körülmények között a hitelintézet hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is,
p) a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény teljesülésekor a hitelintézet részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket,
q) feltételek és eljárások a tervben foglalt intézkedések hitelintézet által történő gyors végrehajtása biztosításához,
r) alternatív forgatókönyvek a hitelintézet egyedi működése szempontjából súlyos makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet kialakulásához kapcsolódóan.
(4) A helyreállítási tervet a hitelintézet legalább évente egyszer, valamint a hitelintézet jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.
(5) A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a hitelintézet bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap.
(6) A helyreállítási terv olyan indikátorokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a hitelintézet mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok lehetnek a hitelintézet pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók azzal, meghatározásuk során a hitelintézet figyelemmel van a könnyű nyomonkövethetőségükre.
(7) A (6) bekezdéstől eltérően a hitelintézet
a) a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést szükségesnek tartja,
b) eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy a körülmények alapján nem lenne szükséges,
azzal, hogy döntéséről két munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet.
(8) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet mindazon vállalkozásokra kiterjedő csoportszintű helyreállítási tervet készít, amelyre a csoport tagjaként az összevont alapú felügyelet kiterjed.
(8a)227 A csoportszintű helyreállítási terv célja a csoport egészének stresszhelyzetben történő helyreállítása a válsághelyzet okainak kezelésével vagy megszüntetésével, a csoport vagy a csoporthoz tartozó hitelintézet pénzügyi helyzetének rendezésével úgy, hogy a csoport többi tagjának pénzügyi helyzetére is figyelemmel van. A csoportszintű helyreállítási terv koordinált és konzisztens intézkedéseket tartalmaz az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, a pénzügyi intézmények, a leányvállalati hitelintézet és a jelentős fióktelep tekintetében.
(8b)228 A csoportszintű helyreállítási terv tartalmazza a (3) bekezdés r) pontja szerinti forgatókönyvet is azzal, hogy a forgatókönyv esetében kitér a helyreállítási terv a hitelintézet egyedi szavatoló tőkéje, valamint az összevont alapú szavatolótőke-követelmény tekintetében a szavatoló tőkeelemek átruházásának nehézségére.
(9) A csoportszintű helyreállítási tervet a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történt jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.
(10)229 A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tervén kívül minden olyan lépést tartalmaz, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelenné válásának elkerülése érdekében alkalmaznának azzal, hogy a csoport tagjainak szintjén szükséges – szavatoló tőkét is érintő – intézkedések konzisztenciájára is ki kell térni.
(11) Az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti ugyanazon intézményvédelmi rendszerhez tartozó hitelintézetek helyreállítási tervét az intézményvédelmi rendszer készíti el.
115. § (1) A hitelintézet egyedi alapon teljesíti az e törvény által meghatározott kockázatkezelésre és vállalatirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket, kivéve, ha a hitelintézetet a Felügyelet az 575/2013/EU rendelet 7. cikke szerint a prudenciális követelmények egyedi alapon történő teljesítése alól mentesíti.
(2) Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és leányvállalatai, valamint az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és leányvállalatai összevont vagy szubkonszolidált alapon is teljesítik a kockázatkezelésre és vállalatirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket azzal, hogy biztosítják a kockázatkezelési és vállalatirányítási rendszerek egységességét, összehangoltságát, következetességét, és a Felügyelet részére szolgáltatandó adatok és információk kinyerési képességét.
(3) A (2) bekezdés szerinti konzisztens és összehangolt kockázatkezelési és vállalatirányítási rendszer alkalmazása az e törvény hatálya alá nem tartozó leányvállalatok tekintetében is szükséges, kivéve, ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat bizonyítja, hogy ezen elvárás teljesítése a harmadik ország – ahol a leányvállalat letelepedett – jogrendje alapján jogellenesnek minősül.
(4) Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti.
54. Jogsértések jelentése
116. § (1)230 A hitelintézet, továbbá a Felügyelet hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, ideértve az 575/2013/EU rendelet előírásainak való tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető tisztségviselői és munkavállalói jelentéstételt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:
a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást,
b)231 a hitelintézeten belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint
c) a hitelintézeten belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.
(3) A hitelintézet a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.
55. Javadalmazási politika
117. § (1) A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos, valamint megfelelő módon és mértékben belső szabályzatában meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.
(2)232 A javadalmazási politika hatálya a hitelintézet azon munkavállalókat magukba foglaló munkavállalói kategóriáira terjed ki, akiknek a szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára.
(2a)233 A (2) bekezdés alkalmazásában azon munkavállalói kategóriákba, akiknek a szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára, legalább a következők tartoznak:
a) a vezető állású személyek,
b) az ellenőrzési feladatokért és a lényeges szervezeti egységekért vezetői felelősséggel tartozó munkavállalók,
c) a megelőző évben jelentős mértékű javadalmazásra jogosult munkavállalók, ha teljesülnek a következő feltételek:
ca) a munkavállaló javadalmazása legalább százötvenmillió forint és legalább a vezető állású személyek részére juttatott átlagos javadalmazás és
cb) a munkavállaló a szakmai tevékenységét valamelyik lényeges szervezeti egységben végzi, és a tevékenysége olyan jellegű, amely jelentős hatást gyakorol az érintett szervezeti egység kockázati profiljára.
(3)234 A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a hitelintézet kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika nemek szempontjából semleges javadalmazási politika. A javadalmazási politika a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz.
(4)235 A hitelintézet a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat összevont alapon minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazza, amelyekre az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed azzal, hogy nem kell összevont alapon alkalmazni e §-t és a 118. §-t, ha az Európai Unióban székhellyel rendelkező vagy harmadik országbeli leányvállalatra egyedi javadalmazási követelmények vonatkoznak. A hitelintézet egyedi alapon alkalmazza az e §-ban és a 118. §-ban foglaltakat a leányvállalatok munkavállalóira, ha azok befektetési alapkezelő vagy befektetési vállalkozás munkavállalói, és olyan szakmai tevékenység ellátására kapnak megbízást, amely közvetlen és érdemi hatást gyakorol a csoporton belüli intézmények kockázati profiljára vagy üzleti tevékenységére.
(5)236 A javadalmazási politika elveit a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület fogadja el és vizsgálja felül, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a hitelintézet belső ellenőrzése is ellenőriz.
(6) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalék piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek javadalmazási bizottságot állítanak fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a hitelintézetben érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével.
(7) A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban. Ha a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a hitelintézettel, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.
118. § (1) A hitelintézet elkülöníti az alapjavadalmazást és a teljesítményjavadalmazást és belső szabályzatban határozza meg a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás arányát azzal a korlátozással, hogy a teljesítményjavadalmazás – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyetlen vezető állású személy vagy munkavállaló esetében sem haladhatja meg az alapjavadalmazás 100 százalékát.
(2) A hitelintézet az alapjavadalmazás legfeljebb 200 százalékát elérő teljesítményjavadalmazást alkalmazhat, ha
a) a hitelintézet közgyűlése arra felhatalmazást ad,
b) a közgyűlésen megtárgyalt előterjesztés részletesen feltünteti a magasabb teljesítményjavadalmazás indoklását,
c) a közgyűlésen a hitelintézet tulajdonosainak támogató határozata
ca) legalább 66 százalékos többségű, amely a tulajdoni jogok legalább 50 százalékát jeleníti meg, vagy
cb) legalább a képviselt tulajdoni jogok 75 százalékos többségével kerül elfogadásra, és
d) a hitelintézet előzetesen tájékoztatja a Felügyeletet a közgyűlés előterjesztéséről, valamint a c) pont alapján hozott határozatról.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztés tartalmazza:
a) a magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány szükségességének indokolását,
b) a javasolt maximális arányt,
c) az érintett vezető állású személyek és munkavállalók számára, beosztására vonatkozó adatokat, valamint
d) a hitelintézet stabil tőkehelyzetének fenntartására vonatkozó követelményre gyakorolt hatást.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott személy sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhatja tulajdonosi vagy tagi szavazati jogait a (2) bekezdés c) pontja szerinti határozat meghozatalakor.
(5) A hitelintézet igazolja a Felügyelet felé, hogy a javasolt magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány nem ütközik a hitelintézet e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményekkel.
(6)237 A hitelintézet az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor a teljesítmény-javadalmazás legfeljebb 25 százalékáig diszkontált értéken veszi figyelembe a (11) bekezdésben meghatározott instrumentumokban nyújtott, legalább öt éves halasztási időszakkal juttatott teljesítmény-javadalmazási eszközöket.
(7) Az (1) és a (2) bekezdésben rögzített korlátozásokat figyelembe véve az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás aránya kiegyensúlyozott. Ezen belül az alapjavadalmazás olyan mértékű, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesüljön, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapjavadalmazásból álljon.
(8) Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a munkavállaló – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység és a hitelintézet eredményét. A teljesítményértékelés alapja a hitelintézet hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki, és a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A hitelintézet a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi az üzleti ciklusokat, a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.
(9) A teljesítményjavadalmazásra kötelezettség nem vállalható, és nem képezheti részét a jövőbeli javadalmazási terveknek.
(10) Teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethető, és a vezető állású személy vagy a munkavállaló csak akkor jogosult a teljesítményjavadalmazásra, ha
a) a hitelintézet pénzügyi helyzete fenntartható, és
b) a hitelintézet, az érintett szervezeti egység és a vezető állású személy vagy munkavállaló teljesítménye azt indokolttá teszi.
(11)238 A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka a következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából áll:
a)239 az érintett hitelintézet jogi formájától függően részvényekből vagy tulajdoni részesedésekből, illetve részvényhez kötött eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és
b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek
ba) elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy
bb) leírhatóak az említett tőkeelemekből, és
amelyek folyamatosan tükrözik a hitelintézet kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.
(12)240 A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább négy-ötéves időszak alatt elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak nem lehet rövidebb öt évnél az olyan hitelintézet vezető állású személye esetében, amely hitelintézet méreténél, belső szervezeténél, valamint tevékenysége jellegénél, nagyságrendjénél és összetettségénél fogva jelentős. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani. A halasztási szabályok szerint fizetendő javadalmazás legfeljebb időarányosan illetheti meg a munkavállalót.
(12a)241 A teljesítményjavadalmazást csökkenteni kell, ha a hitelintézet pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesik vagy negatív, figyelembe véve az aktuális javadalmazást és a csökkentési vagy visszakövetelési szabályokat.
(13) A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszakövetelési szabályok alkalmazandóak. A hitelintézet a belső szabályzatában konkrét kritériumokat határoz meg a csökkentési vagy a visszakövetelési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló
a) részese vagy felelőse volt-e olyan gyakorlatnak, amely a hitelintézet számára bekövetkezett jelentős veszteséget okozott, és
b) megfelel-e az alkalmasságra és megfelelőségre vonatkozó elvárásoknak.
(14) Ha a hitelintézet pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.
(15) A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a hitelintézet nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a hitelintézet nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.
(16) A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítését.
119. § (1) A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.
(2) Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazás összhangban áll a hitelintézet hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszakövetelési megállapodásokat is.
(3)242 Ha a hitelintézet a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, az összhangban áll a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel.
(4)243 Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár és a vezető állású személy, munkavállaló
a) a nyugdíjazása előtt távozik a hitelintézettől, akkor a hitelintézetnek a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat,
b) eléri a nyugdíjazását, akkor a hitelintézet a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével fizetheti ki ezen juttatásokat a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában.
(5)244 A 118. § (11) és (12) bekezdése, valamint a (4) bekezdés nem alkalmazandó
a) az olyan hitelintézetre, amely nem minősül az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 146. pontjában meghatározott nagy méretű hitelintézetnek, és az egyedi alapon számított, előző négy év végi mérlegfőösszegének átlaga nem haladja meg az ezerötszáz-milliárd forintot,
b) arra a munkavállalóra, akinek az éves teljesítményjavadalmazása nem haladja meg a tizenhétmillió-ötszázezer forintot, és a teljesítményjavadalmazás a munkavállaló teljes éves javadalmazásának legfeljebb az egyharmada.
120. § (1) A hitelintézet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.
(2)245 Az ellenőrzési feladatokat és a kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – a javadalmazását – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület felügyeli.
(3) Ha a hitelintézet javadalmazási bizottságot állít fel, akkor a javadalmazási bizottság a felelős az érintett munkavállalók javadalmazásának felügyeletéért.
(4) A hitelintézet vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.
121. § (1) Az ezen alcímben foglalt rendelkezések alkalmazásában a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével egy hitelintézetnek tekintendő.
(2) Másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe a hitelintézet székhelye szerinti állam javadalmazásra vonatkozó jogszabályban foglalt szabályokat alkalmazza.
56. Nyilvánosságra hozatal
122. § (1)246 A Felügyelet az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott információk évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozataláról is dönthet, ha a hitelintézet tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.
(2)247 A hitelintézeti anyavállalat és a pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját.
(3) A hitelintézet nyilvánosságra hozatali kötelezettségét honlapján vagy azon az internetes felületen teljesíti, amelyen az éves számviteli beszámolóját hozza nyilvánosságra.
(4)248 A pénzügyi intézmény a honlapján közzéteszi
a) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosai nevét (cégnevét), tulajdoni és szavazati hányadát, valamint a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét, kivéve, ha a szoros kapcsolatot a magyar állam alapozza meg,
b) a Felügyelet által a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt vele szemben hozott határozat rendelkező részét.
(5)249 A (4) bekezdés b) pontja szerinti közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn. A pénzügyi intézmény jogosult a határozat indokolását is közzétenni azzal, hogy az indokolás közzététele során a bank- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell. A pénzügyi intézmény mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.
123. § (1)250 A hitelintézet, ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik, legalább évente egyszer összevont alapon nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként és harmadik országonkénti bontásban)
a) a hitelintézet nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását,
b) árbevételét,
c) teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,
d) adózás előtti eredményét,
e) az eredményt terhelő adókat, valamint
f) a kapott állami támogatást.
(2) A hitelintézet egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.
57. Belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazása
124. § (1) Az 575/2013/EU rendelet harmadik része, I. címe 3. fejezetének 1. szakaszában és IV. címe 5. fejezetének 1–5. szakaszában meghatározottak sérelme nélkül a hitelintézet a mérete, szervezeti felépítése, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján törekszik a belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazására kockázattal súlyozott kitettség értéke és tőkekövetelményének meghatározása során.
(2) A hitelintézet tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján a kitettsége tekintetében nem használhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.
(3) A Felügyelet figyelemmel kíséri a hitelintézetnek az (1) és (2) bekezdés szerinti stratégiai és operatív lépéseit, és ösztönzi a hitelintézetet belső hitelkockázat-értékelési képességük fejlesztésére, belső modellek alkalmazására, különösen
a) a kereskedési könyvbe bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázata, és
b) a nemteljesítési és átminősítési kockázata
tekintetében, ha a hitelintézet kitettségeinek speciális kockázata abszolút értelemben jelentős és különböző kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiból nagyszámú jelentős pozícióval rendelkezik.
TULAJDONJOG GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI, IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS
58. A befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok
125. § A pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tagja csak olyan személy lehet,
a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tagi irányítását és ellenőrzését, valamint
b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tagi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.
59. A befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezése
126. § (1) A Felügyelettől engedélyt kér, aki pénzügyi intézményben
a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy
b) befolyásoló részesedést úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a 20, a 33 vagy az 50 százalékos határértéket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmező benyújtja a 18. § (1) bekezdés g), h) pontjában és a 18. § (2)–(4) bekezdésben meghatározott iratokat.
(3) A pénzügyi intézmény tagja a tagi részesedéséhez vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet.
(4) Pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásban többségi részesedés szerzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza
a) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező megnevezését,
b) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásból a kérelmező birtokában lévő részesedés megjelölését,
c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,
d) a tagi részesedés szerzésére vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot, valamint
e) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 137. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot.
127. § (1) A befolyásoló részesedés mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.
(2) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.
(3) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő
a) befektetési alapkezelő, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozást (a továbbiakban: ÁÉKBV) kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,
b) hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot
a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.
(4) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként szükséges figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet
a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,
b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,
c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,
d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,
e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)–d) pontban meghatározottak alapján gyakorolhat,
f) a kérelmező letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,
g) harmadik személy – a kérelmezővel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy
h) a kérelmező meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.
(5) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor nem szükséges figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy
a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,
b) a szavazati jogot harmadik – a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független – személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja, vagy
c) a pénzügyi intézmény döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.
(6) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor nem szükséges figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és
a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,
b) a kérelmezőtől függetlenül
gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.
128. § (1) A pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy a szerződéskötést megelőzően két nappal a Felügyeletnek bejelenti, ha
a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy két napon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha új vezető tisztségviselőt választott.
(3) A bejelentés – az (1) bekezdés b) pontja esetében – tartalmazza a fennmaradó tagi részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.
129. § (1) A Felügyelet a 126. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott kérelem átvételét a benyújtástól számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező, illetve a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a (2)–(6) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a hiánypótlás esetében is.
(2) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.
(3) A Felügyelet az e törvényben meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást, illetve a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).
(4) A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap.
(5) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező
a) székhelye harmadik országban található, vagy
b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.
(6) A hiánypótlás kérelmező általi teljesítését követően a Felügyelet a kérelmezőtől jogosult egyéb tájékoztatást is kérni. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.
130. § (1) Ha a kérelmező
a) másik EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,
b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak vagy
c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,
akkor a Felügyelet a kérelmet haladéktalanul továbbítja a pénzügyi intézmény, a befektetési vállalkozás, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, illetékes felügyeleti hatóságnak.
(2) Az illetékes felügyeleti hatóságok által a Felügyelet számára megküldött állásfoglalásokat a Felügyelet határozata indokolásában ismerteti.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmező kérelmét egy másik illetékes felügyeleti hatóság továbbította a Felügyelet részére, akkor a Felügyelet a szükséges információkat a kérelmet továbbító illetékes felügyeleti hatóságnak átadja, javaslatát megfogalmazza, indokolt esetben a kérelem elfogadása tekintetében fenntartását jelentheti be.
131. § (1) A Felügyelet a 126. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező – ideértve annak tagját vagy vezető tisztségviselőjét is –
a) tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tagi irányítását,
b) üzleti tevékenységének, kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tagi részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza vagy
c) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel,
d)251 befolyásoló részesedése szerzésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt befolyásoló részesedés szerzése növelheti ennek kockázatát.
(2) Az engedélyt kérő személy vagy tagjának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tagi irányítását, ha
a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,
b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága,
c) nem teljesíti a rendkívüli intézkedési tervben megállapított feltételeket,
d) szavazati jogának gyakorlását a Felügyelet – a bejelentést megelőző öt éven belül – felfüggesztette vagy
e) természetes személy esetén a 137. § (4) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn.
(3) Ha a befolyásoló részesedés engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a természetes személy mint kérelmező ellen a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tag szavazati jogának a büntetőeljárás befejezéséig történő felfüggesztésével adja meg.
(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tény vagy körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet bármelyik érdekelt féltől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.
(5) Ha a befolyásoló részesedés megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy megszűnéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tag szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.
(6) Ha pénzügyi intézmény tagja szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
(7) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak az irányítás megszerzéséhez szükséges engedélyét.
132. § (1) Ha a Felügyelet a 129. §-ban meghatározott ügyintézési határidőn belül a befolyásoló részesedés megszerzésének, illetve a meglévő befolyásoló részesedés mértéke növelésének jóváhagyását nem tagadja meg, a jóváhagyás megadottnak tekintendő.
(2) Ha a Felügyelet a befolyásoló részesedés megszerzését, illetve a meglévő befolyásoló részesedés mértékének növelését nem tagadja meg, annak lebonyolítására határidőt állapíthat meg, amely nem haladhatja meg a hat hónapot.
133. § Az előírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, az előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.
134. § (1) Aki a pénzügyi intézményben
a) befolyásoló részesedést szerzett,
b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy
ba) az eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket vagy
bb) az már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket vagy
c) a tulajdonjoghoz vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította
a szerződéskötést követő harminc napon belül írásban értesíti a Felügyeletet.
(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 126–128. §-ban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.
60. A tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályok
135. §252 (1) A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét. A szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tilos a részvényesek közötti bármiféle különbségtétel. A társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi csoport szavazati joggyakorlását maximáló szabályt is előírhat.
(2) A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet közgyűlése legalább kétharmados szótöbbséggel határozhat az alapszabály olyan tartalmú módosításáról, amelynek alapján az e törvényben rögzített, a Felügyelet által alkalmazható intézkedés, kivételes intézkedés vagy a Szantv. szerinti szanálási eljárás elrendelésének elkerülése érdekében szükséges tőkeemelésről döntő közgyűlést annak kezdőnapját megelőzően legalább tíz nappal össze lehessen hívni.
136. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvények tulajdonosáról olyan részvénykönyvet vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
a)253 a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy és egyéni cég esetén pedig székhelyét,
b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait,
c) a részvény értékpapírkódját, sorozatát és névértékét,
d) a részvény fajtáját,
e)254
f) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját,
g) a felülbélyegzés időpontját,
h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját, valamint
i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és meghozatalának időpontját.
(2) A részvénykönyvet az igazgatóság úgy vezeti, hogy abból visszamenőlegesen is megállapítható legyen mindennemű változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.
(3) A részvénykönyv mellékleteként az igazgatóság nyilvántartja a legalább öt százalékot elérő tagok által a pénzügyi intézményben birtokolt, a 3. melléklet szerint számított közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A pénzügyi intézményben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tag a pénzügyi intézményben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével bejelenti a pénzügyi intézménynek.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tag szavazati jogának gyakorlását a kötelezettség teljesítéséig a Felügyelet felfüggeszti.
(5) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény vezető állású személye a tulajdonában lévő, a pénzügyi intézmény által kibocsátott részvényét a pénzügyi intézmény igazgatóságának bejelenti.
137. § (1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg és nevezhető ki a pénzügyi intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy.
(2)255 Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.
(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, vagy kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha a (4) és (5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll vagy ügyvezető esetén, ha a javasolt személy a 155. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.
(4) Pénzügyi intézménynél és vegyes pénzügyi holding társaságnál nem lehet vezető állású személy az, aki
a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett) vagy vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben,
aa) amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy
ab)256 amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,
és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős vagy végleges határozat megállapította;
b)257 súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság végleges határozata vagy a bíróság jogerős ítélete öt évnél nem régebben megállapította;
c) büntetett előéletű;
d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.
(5)258 Hitelintézetnél nem lehet vezető állású személy – a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagja kivételével – a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem, aki
a) nem rendelkezik legalább háromévi – a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy a közigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett – vezetői gyakorlattal,
b) más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló,
c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.
(6)259 Azon vezető állású személy, akivel szemben
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében vagy
b) a Btk. XXVII. vagy XXXV–XLIII. Fejezetében
meghatározott bűncselekmény miatt az ügyészség vádat emelt, illetve külföldön vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt az illetékes hatóság vádat emelt, ezt a tényt a vádemelésről való tudomásszerzését követően haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek. A bejelentéshez mellékelni kell a vádemelésről szóló okiratot és a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény leírását.
(7)260 Ha az ügyészség vádat emelt vagy az illetékes hatóság külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt emelt vádat, amely a magyar jog szerint is büntetendő, a Felügyelet a (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján mérlegeli, hogy a vezető állású személy ellen emelt vád alkalmas-e a pénzügyi intézmény iránti bizalom vagy a pénzügyi közvetítőrendszer iránti közbizalom megingatására.
(8)261 Amennyiben a Felügyelet a (7) bekezdés szerinti mérlegelési jogkörében úgy ítéli meg, hogy a (6) bekezdésben említett vádemeléssel érintett cselekmény a pénzügyi intézmény iránti bizalom vagy a pénzügyi közvetítőrendszer iránti közbizalom megingatására alkalmas, a kinevezésre, illetve a megválasztásra irányuló engedélyt a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.
(9)262 Vezető állású személy megválasztásának vagy kinevezésének engedélyezésére irányuló eljárásban az engedélykérelemben megjelölt természetes személy nyilatkozik arról, hogy folyik-e vele szemben büntetőeljárás, és ha igen, a folyamatban lévő büntetőeljárásban emeltek-e ellene a (6) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt vádat. Ha a vád a pénzügyi intézmény iránti bizalom vagy a pénzügyi közvetítőrendszer iránti közbizalom megingatására alkalmas, a Felügyelet a kinevezés, illetve a megválasztás engedélyezésére irányuló eljárást a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.
(10)263 Nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya az igazgatósági tagok visszahívását a szavazatok egyszerű többségénél nagyobb, de legfeljebb háromnegyedes arányú határozathoz is kötheti.
138. § (1) Ahol e törvény pénzügyi intézmény vagy pénzügyi vállalkozás
a) tagját említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit,
b) igazgatóságát említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány kuratóriumát
kell érteni.
(2) Ahol e törvény közgyűlést említ, azon alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit kell érteni.
(3) Ahol e törvény a közgyűlés összehívását, illetve a tagok intézkedését írja elő, de az intézkedés megtételére az alapítvány kuratóriuma jogosult, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium összehívását és intézkedésének megtételét kell érteni.
61. Jó üzleti hírnév
139. § (1) A jó üzleti hírnevet a kérelmező bizonyítja.
(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, de a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.
(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyelet határozattal állapítja meg.
(4) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül is megkeresheti, továbbá e célból megtekintheti az EBH által EGT-állam intézkedésekről vezetett adatbázisát.
62. Felelősségi és képviseleti szabályok
140. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, és a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az 575/2013/EU rendelet előírásainak megfelelően végezze.
(2) A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor a beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.
141. § (1) Cégjegyzésre – ideértve a fizetési számla feletti rendelkezést is – és a hitelintézet nevében a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra
a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,
b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy
együttesen jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog – a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot.
142. § A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha
a) fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok,valamint a devizajogszabályok előírásainak,
b) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek,
c) bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélye visszavonásának a 32. §-ban meghatározott oka.
63. Összeférhetetlenség
143. § A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha
a) egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá, felügyelő bizottsági taggá, ügyvezetővé vagy fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető tisztségviselőjévé választják, vagy ilyen tisztségét megszünteti,
b) vállalkozásban befolyásoló részesedést szerez vagy az ilyen befolyását megszünteti,
c) ellene a 137. § (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás indul.
144. § (1) A vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a pénzügyi intézmény által történő kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik vezető állást tölt be vagy befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(2) A vezető állású személy, a pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott szakértője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.
(3)264 A vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget – ideértve az adásvételi szerződést is – azzal a pénzügyi intézménnyel szemben, amelyben igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, vagy ügyvezető, kivéve, ha a szerződés megkötéséhez az igazgatóság előzetesen egyhangú szavazással hozzájárult. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a csoporthoz tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyelő bizottsági, ügyvezetői tisztséget vagy állást betöltő vezető állású személyre, ha a csoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerződést kötni. Ebben az esetben a szerződéskötéshez a szerződő pénzügyi intézmény és az irányító hitelintézet igazgatóságának előzetes egyetértése szükséges, ha az nem azonos az irányító hitelintézettel.
(4)265 A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni azon kockázatvállalások esetében, amelyek megfelelnek a 106. § (3) és (5) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(5) Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni, ha a kockázatvállalást megalapozó döntés olyan összevont felügyelet alá tartozó vállalkozásra vonatkozik, amely összevont alapú felügyelet kiterjed arra a pénzügyi intézményre is, amelynél a döntésben résztvevő vezető állású személy vagy az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott tölt be vezető állást.
(6)266 A hitelintézet pontosan dokumentálja és kérésre a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a vezető testülete tagjának, a vezető testülete tagja közeli hozzátartozójának befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozásnak nyújtott hiteleket és az olyan vállalkozásnak nyújtott hiteleket, amelyben a vezető testülete tagja, a vezető testülete tagjának közeli hozzátartozója a Ptk. szerinti vezető tisztségviselő.
145. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább 5 százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetnél a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:
a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, kettő nem ügyvezetői tisztség vagy
b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül
a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy vezető testületben betöltött, nem ügyvezetői tisztség,
b)267 együttesen azon ügyvezetői és vezető testületben betöltött nem ügyvezetői tisztség, amelyet
ba) intézményvédelmi rendszer hitelintézeti tagjánál töltenek be, vagy
bb) olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.
(4)268 A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott hitelintézet vezető testületének tagja számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.
64. A belső információval kapcsolatos ügylet tilalma
146. § (1) Belső információ a pénzügyi intézmény vagy ügyfele pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, vagy ezek várható változásával összefüggő, nyilvánosságra még nem került olyan információ, amelynek nyilvánosságra kerülése, a pénzügyi intézmény vagy ügyfele megítélésének jelentős befolyásolására alkalmas.
(2) Ezen alcím alkalmazása szempontjából belső információval rendelkező személynek minősül
a) a vezető állású személy, valamint az a személy, akit e törvény vagy a pénzügyi intézmény belső szabályozása vezetőnek vagy vezető tisztségviselőnek minősít,
b) az a hatósági, szakértői tevékenységet ellátó személy, aki a belső információhoz a pénzügyi intézménnyel kapcsolatos tevékenysége során hozzájut,
c) az a)–b) pontban felsorolt személyek közeli hozzátartozója, valamint
d) az a személy, aki belső információhoz jutott, ideértve a külföldi pénzügyi intézmény vezetőjét vagy alkalmazottját is.
147. § (1) A 146. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörében vagy az annak révén birtokába jutott – a pénzügyi intézmény működésével és ügyfeleivel kapcsolatos – információt nem használhatja fel, és nem adhatja át vagy nem teheti hozzáférhetővé illetéktelen személy számára.
(2) Tilos a belső információ felhasználásával vagy a 146. § (2) bekezdésében meghatározott személlyel a belső információval érintett körben olyan ügyletet kötni, olyan ügyletkötésre megbízást vagy befektetési tanácsot adni, amelynek alapján a 146. § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy közeli hozzátartozója, illetve harmadik személy bármilyen vagyoni előnyhöz jut, illetve amely más személynek kárt okoz.
65. Pénzügyi intézmények irányítása
148. § (1) Pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja csak természetes személy lehet.
(2) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben legalább két olyan tagnak kell lennie, aki a hitelintézettel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag).
(3)269 Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriumában van legalább egy, az alapítvánnyal munkaviszonyban álló tag.
149. § (1) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében legalább két olyan tag van, aki a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősül – ideértve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt is –, és legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.
(2) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület belső tagjává a hitelintézet ügyvezetői választhatóak. Nem lehet tag, aki a hitelintézetnél vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló pénzügyi intézménynél az előző három évben könyvvizsgáló volt.
(3) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének a hitelintézettel munkaviszonyban álló tagja munkaviszonyának megszűnésével egyidejűleg – ha törvény másként nem rendelkezik – a tagsága megszűnik.
150. § Pénzügyi intézménynél az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.
151. § (1) A pénzügyi intézmény vezető testületének üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza
a) az ülés helyét és idejét,
b) a jelen lévő tagok nevét,
c) az elhangzott indítványokat,
d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.
(2) A vezető testület tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe.
(3) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további vezető testületi tag írja alá. A jegyzőkönyvet valamennyi vezető testületi tagnak, valamint az igazgatósági ülés jegyzőkönyvét a felügyelő bizottság elnökének az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e.
(4)270 Távbeszélőn, telefaxon, elektronikus eszközön és más hasonló módon a vezető testület csak akkor hozhat érvényes határozatot az alapszabályban meghatározott időtartamon belül, ha a vezető testületi tagok alapszabályban meghatározott hányadának szavazatát írásba foglalja, és megküldi a pénzügyi intézmény székhelyére.
152. § (1) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagja csak természetes személy lehet.
(2) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban.
(3) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület feladata különösen:
a) gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,
b) javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására,
c) a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,
d)271 a belső ellenőrzési szervezet irányítása, amelynek keretében a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület
da) elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,
db) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
dc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
dd) javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására,
e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása.
(4) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladatai ellátása során a hitelintézet hozzáférést biztosít a hitelintézet kockázataira vonatkozó információkhoz, a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és a külső szakértők véleményéhez.
(5)272 A belső ellenőrzési szervezet vezetője munkaviszonyának létesítésével, munkáltató részéről történő megszüntetésével kapcsolatos döntések a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület előzetes egyetértésével hozhatóak meg.
(6)273 A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület elnöke a bizottsági ülést követő tíz napon belül a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket és jelentéseket, amelyek a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a pénzügyi intézmény belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
153. §274 Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriuma működésének ellenőrzésére legalább háromtagú felügyelő bizottságot kell létrehozni. A felügyelő bizottság működésére a pénzügyi intézmény felügyelő bizottságára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
65/A. 275 Jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység
153/A. § (1) A hitelintézet a pénzügyi és befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységétől független szervezeti egységet (a továbbiakban: jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység) alakít ki és működtet, amelynek feladata különösen az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által a feladat- és hatáskörébe utalt területeken:
a) annak biztosítása, hogy a hitelintézet mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel;
b) azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülésének folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése, amelyek célja, hogy a hitelintézet e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben tapasztalható esetleges hiányosságait feltárják;
c) a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése;
d) a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének, és alkalmazottainak segítése annak érdekében, hogy a hitelintézet teljesítse a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeit.
(2) Amennyiben a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység kialakítása a hitelintézet számára a tevékenységének természete, mérete és összetettsége figyelembevételével aránytalan terhet jelentene, és a hitelintézet hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy mindez nem befolyásolja hátrányosan a megfelelési feladatok ellátását, a hitelintézetnek elegendő egy, a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős személyt kineveznie. Ebben az esetben a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős személy tekintetében a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egységre előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséről évente legalább egyszer jelentést készít az irányítási és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület részére.
(4) A hitelintézet a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.
(5) A hitelintézet a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység vezetőjének személyét bejelenti a Felügyeletnek.
66. Belső ellenőrzés és belső ellenőrzési rendszer
154. § (1) A bank és a szakosított hitelintézet független, közvetlenül a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület irányítása alatt álló belső ellenőrzési szervezeti egységet működtet. A belső ellenőrzési rendszer működtetését a belső ellenőrzési szervezeti egység végzi, a belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait a belső ellenőr látja el.
(2) A belső ellenőrzési rendszer működtetésének célja, hogy
a) a hitelintézet jogszabályoknak megfelelő működését elősegítse,
b) a hitelintézet belső szabályzataiban foglalt előírások betartását ellenőrizze,
c) a jogszabályoktól és a belső szabályzatokban foglaltaktól való eltéréseket feltárja, továbbá javaslatot tudjon megfogalmazni a feltárt hiányosságok kijavítására,
d) a döntéshozatalhoz szükséges pénzügyi és egyéb információk biztosíthatóak legyenek,
e) a hitelintézet, valamint ügyfeleinek és a tulajdonosoknak az érdekei védve legyenek, valamint
f) a hitelintézetre vonatkozó belső szabályzatokban foglalt előírások betartását, és azok tartalmi elégségességét ellenőrizze.
(3) A belső ellenőrzési rendszer eleme a belső ellenőrzés (a folyamatba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzési szervezet), és a vezetői információs rendszer.
(4) A belső ellenőrzési rendszert a hitelintézet az általa folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban alakítja ki. A belső ellenőrzési rendszer a hitelintézet adatbázisaira épül, átfogó elemzésekkel és kockázatelemzésekkel alátámasztott. A belső ellenőrzési rendszer kiterjed a hitelintézet működésének egészére, egyes szervezeti egységeinek elkülönült és illeszkedő működésére, valamint a kiszervezett tevékenységre is.
(5)276 A pénzügyi vállalkozás legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A pénzügyi vállalkozások írásban megállapodhatnak arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három pénzügyi vállalkozásnál foglalkoztatható belső ellenőrként.
(5a)277 A hitelintézet csoportjába tartozó leányvállalatok esetén a hitelintézet belső ellenőrzési szervezetébe tartozó munkavállaló elláthatja a leányvállalat belső ellenőrének feladatait is.
(6) A belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat a pénzügyi vállalkozás belső szabályzatban rögzíti.
(7) A pénzügyi intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata
a) a pénzügyi intézmény
aa) belső szabályzatnak megfelelő működésének,
ab) pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő
vizsgálata, és
b) mindaz, amit jogszabály a feladatkörébe utal.
(8)278 A belső ellenőrzési szervezeti egység számára az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület, a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője, valamint a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával az ügyvezető határozhat meg.
(9) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.
(10) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője vagy a belső ellenőr
a) a jelentését megküldi
aa)279 a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületnek és az igazgatóságnak,
ab)280 fióktelep esetén az alapító felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének és igazgatóságának vagy ezek megfelelő szervének; továbbá
b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.
(11) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, vagy ha a pénzügyi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki
a) a 155. § (3) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik és
b) büntetlen előéletű.
(12)281 A belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményeket, a rendelkezésére bocsátandó informatikai és egyéb technikai feltételeket, valamint az ellenőrzés lefolytatásának eljárási szabályait – ideértve az ellenőrzött szervezeti egység és annak munkatársai részéről tanúsítandó együttműködést is – az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület belső ellenőrzési szabályzatban rögzíti azzal, hogy legalább évente felülvizsgálja annak tartalmát. A belső ellenőrzési szabályzatra nem terjed ki a (2) bekezdés f) pontja szerinti ellenőrzés.
67. Ügyvezetés
155. § (1) Hitelintézetnél ügyvezetőnek, vagy fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki és az választható meg,
a) aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 137. §-ban meghatározott általános követelményeknek;
b)282
c) aki rendelkezik
ca) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább négyéves, hitelintézetnél szerzett vezetői gyakorlattal,
cb) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, a Felügyeletnél, az OBA-nál vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapnál, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél vagy annak jogelődjénél, továbbá ezeknek megfelelő külföldi intézménynél szerzett vezetői gyakorlattal,
cc) szakirányú felsőfokú végzettséggel és vállalkozásnál vagy a közigazgatásban szerzett legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal, vagy
cd)283 nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, de azonos típusú vagy hasonló méretű pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál szerzett legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelem tartalmazza a kinevezni tervezett vagy megválasztani kívánt személy szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.
(3) Az (1) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki
a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséget, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben közgazdász szakképzettséget,
b) jogász szakképzettséget,
c) könyvvizsgálói képesítést, vagy
d) felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítést
szerzett.
(4) Pénzügyi vállalkozás ügyvezetőjének az nevezhető ki vagy választható meg,
a) aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 137. §-ban meghatározott általános követelményeknek;
b)284
c) aki rendelkezik
ca) felsőfokú iskolai végzettséggel,
cb) pénzügyi intézménynél, az MNB-nél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél vagy annak jogelődjénél vagy a közigazgatásban szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlattal vagy
cc) más gazdasági területen szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti kérelem tartalmazza a kinevezni vagy megválasztani tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 137. § (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.
156. § (1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek, harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését legalább két vezető állású személynek, pénzügyi vállalkozás ügyvezetését legalább egy ügyvezetőnek munkaviszony keretében kell ellátnia.
(2) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén a vezető állású személyek között legalább egy olyan magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.
68. 285 Auditbizottság
157. §286 (1) A közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnél a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti auditbizottságot kell létrehozni és működtetni azzal, hogy ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott hitelintézetet és annak legfőbb szervét kell érteni.
(2) Az auditbizottság elnökét a saját tagjai közül választja vagy azt a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jelöli ki az auditbizottság tagjai közül.
(3) Az auditbizottság – a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl –
a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó hitelintézet belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;
b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;
c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését.
(4) A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és audit bizottságot állíthat fel.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézetnek nem kell alkalmaznia, ha összevont alapú felügyelet alatt áll, és a magyarországi székhelyű anyavállalatának auditbizottsága a hitelintézet vonatkozásában is ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(6) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézetnek nem kell alkalmaznia, ha a hitelintézet felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a hitelintézet a saját honlapján nyilvánosságra hozza a testület összetételét, valamint azt, hogy az auditbizottság feladatait a hitelintézet felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete látja el.
69. Belső szervezet
158. § (1) Ha a hitelintézet befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez, akkor olyan belső szervezeti, működési és eljárási rendet alakít ki, amelyen belül elkülönülnek a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatással és a befektetési szolgáltatással foglalkozó szervezeti egységek.
(2) Az elkülönülés célja, hogy a hitelintézet ne tudja befolyásolni ügyfele, a hitelintézeti üzletágak, valamint a hitelintézetek és egyéb piaci szereplők közötti ügyleteket.
(3) A hitelintézeten belül elkülönült szervezeti egységek banktitkot és értékpapírtitkot csak belső szabályzatban meghatározott módon adhatnak át egymásnak. A szabályzatnak biztosítania kell, hogy banktitokhoz és értékpapírtitokhoz csak az jusson hozzá, akinek arra feladata elvégzéséhez szüksége van.
(4) A belső szabályzatot a hitelintézet megküldi a Felügyeletnek.
TITOKTARTÁS
70. Üzleti titok
159. § (1)287 E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.
(2) A pénzügyi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani.
(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) MNB-vel
b)288 OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, a Szhitv. alapján a hitelintézetek integrációja feladatkörében eljáró integrációs üzleti irányító szervezetével és az ugyanezen törvényben leírt kötelező intézményvédelmi szervezettel,
c) nemzetbiztonsági szolgálattal,
d) Állami Számvevőszékkel,
e) Gazdasági Versenyhivatallal,
f) kormányzati ellenőrzési szervvel,
g) vagyonellenőrrel,
h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel
szemben.
(4) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a)289 nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben,
b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben,
c)290 a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben.
(5)291
(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
a) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából, vagy
b) ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását
az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.
(7)292 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítása.
(7a)293 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a pénzügyi intézményekről egyedi azonosításra alkalmas adatok megosztása
a) az uniós pénzügyi szektort értékelő program keretében végzett értékelések céljából a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank részére,
b) a mennyiségi hatásvizsgálatok céljából a Nemzetközi Fizetések Bankja részére,
c) a felügyeleti tevékenységei céljából a Pénzügyi Stabilitási Tanács (Financial Stability Board) részére
e szervek írásbeli megkeresése alapján, ha teljesülnek a (7b) bekezdésben meghatározott feltételek.
(7b)294 A (7a) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás legalább az alábbi feltételek teljesülése esetén teljesíthető:
a) a kérés indokolt annak fényében, hogy a megkereső nemzetközi szervezet a jogszabályban foglalt hatáskörével összhangban milyen konkrét feladatokat lát el,
b) az írásbeli megkeresésben pontosan szerepel a szükséges információk jellege, köre és formája, valamint a továbbítás vagy – az érintett pénzügyi intézmény hozzájárulása esetén – a nyilvánosságra hozatal módja,
c) a megkereső nemzetközi szervezet konkrét feladatainak elvégzéséhez feltétlenül szükség van a kért információkra, és azok köre nem terjed túl azon, ami a megkereső nemzetközi szervezet jogszabályban előírt feladatainak elvégzéséhez szükséges,
d) az információt kizárólag az adott feladat elvégzésében közvetlenül részt vevő személyeknek továbbítják, illetve velük közlik,
e) az információhoz hozzáférő személyekre legalább az e törvényben előírt szakmai titoktartásra vonatkozó követelményekkel egyenértékű kötelezettség vonatkozik, és
f) az információ megosztása a Felügyelet székhelyén történik.
(8)295 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi intézmény a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvényből (a továbbiakban: FATCA-törvény) fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti az adóhatóság felé.
(8a)296 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi intézmény az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti az adóhatóság felé.
(9)297 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: szanálási feladatkörében eljáró MNB) által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti szanálási biztosnak a szanálási biztosi feladatok ellátása érdekében, valamint a független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.
(10)298 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a 164/B. § szerinti adattovábbítás.
71. Banktitok
160. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének tekintendő mindenki, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A banktitokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell arra a személyre is, aki szolgáltatás igénybevétele céljából lép kapcsolatba a pénzügyi intézménnyel, de a szolgáltatást nem veszi igénybe.
(3) A banktitokra vonatkozó rendelkezéseket a közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is megfelelően alkalmazni kell.
161. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a)299 a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében – ideértve a fizetési számla váltásának kezdeményezését is – nyújtja,
b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,
c)300 a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi,
d)301 a pénzügyi intézmény által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
(2)302 Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a)303 a feladatkörében eljáró MNB-vel, OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, a Szhitv. alapján a hitelintézetek integrációja feladatkörében eljáró integrációs üzleti irányító szervezetével, kötelező intézményvédelmi szervezettel, valamint az Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,
d)304 a büntetőeljárás során az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal és az előkészítő eljárást folytató szervvel,
e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
f)305 a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
h) az adó-, vám- és egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel,
i)306 bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban – ideértve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdése alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is – eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletek alapján bekapcsolódni szándékozó lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel,
j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
k) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk hatálya alá tartozó állami támogatások – az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével – versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel,
l)307 a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel, kincstárral, lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszterrel, valamint pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel,
m) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
n)308 a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója vagy korábbi könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, valamint az ügyvédi kamara által az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának hatósági ellenőrzése során, illetve az ügyvéd ellen indult előzetes vizsgálat, ügyvédi kamarai hatósági eljárás és fegyelmi eljárás keretében az ügyvédi kamarával,
o) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel,
p) az eltűnt vagy az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek felkutatását, továbbá az ismeretlen személy vagy holttest azonosítását végző rendőri szervvel,
q)309 a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
r)310 a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatával összefüggő feladatkörében eljáró, szociális hatáskört gyakorló szervvel
s)311 a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott felszámoló szervezetek nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő feladatai során eljáró, a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
t)312 a feladatkörében eljáró Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával
szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.
(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
b)313 a pénzügyi intézmény a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvény alapján szolgáltat adatot,
c) a pénzügyi intézmény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot,
d)314 a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget,
e)315 a pénzügyi intézmény a Pmt. szerinti bejelentési kötelezettségét, valamint csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,
f) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, vagy
g) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.
(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.
(4a)316 Ha törvény másként nem rendelkezik, akkor a (2) bekezdésben meghatározott esetben a pénzügyi intézmény rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv adatkérésére tizenöt munkanapon belül, a nemzetbiztonsági szolgálat írásbeli megkeresésére kettő munkanapon belül szolgáltatja a kért adatot.
(4b)317 A pénzügyi intézmény a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek megfigyelésének elrendelése esetén az elrendelésről szóló határozatban megjelölt adatokat az abban meghatározott módon és határidőben köteles rögzíteni és továbbítani.
(5) Nem kell a (4) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésében megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.
(6) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.
(7) A pénzügyi intézmény az (1)–(3) bekezdésben, valamint az 162. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségére hivatkozva – nem tagadhatja meg.
(8) Az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.
(9)318 Az adóhatóság a FATCA-törvényből, valamint a pénzügyi számlákkal kapcsolatos egyéb adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából az Aktv. 43/B. és 43/C., továbbá 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.
162. § (1)319 A pénzügyi intézmény az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére haladéktalanul, de legkésőbb kettő munkanapon belül kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet
a) kábítószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), kábítószer-kereskedelemmel (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178–79. §), kóros szenvedélykeltéssel (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítésével (Btk. 182. §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel [1978. évi IV. törvény 283/B. §, illetve Btk. 184. § (1) bekezdés b) pont],
b)320 terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §, illetve Btk. 314–316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítással (Btk. 331. §),
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263. §, illetve Btk. 324. §),
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263/A. §, illetve Btk. 325. §),
e) pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303–303/A. §, illetve Btk. 399–400. §),
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
g) bennfentes kereskedelemmel vagy
h) piacbefolyásolással
van összefüggésben.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe tartozó bűncselekményekkel összefüggő adatok tekintetében kell alkalmazni.
(3) A pénzügyi intézmény a megkeresések teljesítése során a minősített adat védelméről szóló törvényben és egyéb, a minősített adat kezelésére vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények betartásával jár el.
(4)321 Ha a pénzügyi intézmény az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség vagy a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére határidőn belül az adatszolgáltatást nem teljesíti és a mulasztását a megkereső szerv felé írásban sem menti ki, a megkereső szerv erről tájékoztatja a Felügyeletet.
(5)322 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénzügyi intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, banktitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.
163. § (1)323 A 161. § (2) bekezdés d), f), g) és o) pontja, a 161. § (3) bekezdés e)–g) pontja, a 162. §, valamint az 164. § p) pontja alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja. Ebben az esetben az érintett személy személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy a személyes adatainak továbbítására milyen célból került sor.
(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről tájékoztatja.
164. § Nem jelenti a banktitok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,
c)324 a 3. § (1) bekezdés b)–g) és l) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás,
d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e)325 a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tagnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tag vagy esetleges jövőbeni tag által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő, valamint a 17. és 17/A. § szerinti állományátruházáshoz kapcsolódóan az átadó és az átvevő pénzügyi intézmény közötti adatátadás,
f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,
g) az MNB által – a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával – a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
ga) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal
gb) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter
részére,
h)326 a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,
j)327 a pénzügyi intézmény által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző és az általa igénybe vett közreműködő részére,
k) az összevont alapú felügyeleti megfelelés vonatkozásában történő, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,
l) a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,
m)328 az OBA által a 161. § (2) bekezdés a), b), d), e) és h) pontjai alapján, az e szervezeteknek az OBA-hoz intézett írásbeli megkeresésére adott válasz, továbbá a külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
n) a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,
o) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,
p) a jegybanki feladatkörében eljáró MNB részére, írásbeli megkeresés alapján az MNB tv. 4. § (1)–(7) bekezdésében meghatározott alapvető feladatai teljesítése érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás,
q) a pénzügyi intézmény által a pénzügyi intézménnyel szerződéses kapcsolatban levő közvetítő részére a közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás,
r) a Felügyelet által a 176. § (7) bekezdése szerinti válsághelyzetben az EGT-állam központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, ha az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,
s) a pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzügyi intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés,
t) a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,
u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás,
v)329 a központi szerződő fél, valamint a központi értéktári tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár és a központi szerződő fél közötti adattovábbítás,
w) ha a pénzügyi intézmény a Ptk. 6:418. §-ában meghatározott kötelezettségét teljesíti,
x)330 a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a Szantv. szerinti független és ideiglenes értékelőnek – valamint az értékelésben közreműködőnek – az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás,
y)331 az elhalálozott által felvett és még vissza nem fizetett kölcsönhöz és le nem járt pénzügyi lízinghez kapcsolódóan a fennálló tartozás összegéről és összetételéről, az ezt alátámasztó adatokról – így különösen az elhalálozás napjáig teljesített befizetéseket tartalmazó, a tartozásra vonatkozó számszaki kimutatásról –, az esedékes havi törlesztőrészletről, azon számlaszámról, amelyre a törlesztőrészletet fizetni kell (hitelszámla száma), valamint a hátralévő futamidőről az örökhagyó közeli hozzátartozója részére – annak írásbeli kérelmére – történő adatszolgáltatás a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig,
z)332 a Felügyelet MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítása,
zs)333 a 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadás, valamint az ezen alapuló adatkezelés.
164/A. §334 Nem jelenti a banktitok sérelmét a hitelintézet által jelzálog-hitelintézet részére történő adatátadás abban az esetben, ha az adatátadás jelzáloglevéllel történő refinanszírozás keretében
a) a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartásához,
b) az 575/2013/EU rendelet 125. cikk (2) bekezdésében, 199. cikk (2) bekezdésében, 208. cikk (5) bekezdésében, valamint 402. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének igazolásához, vagy
c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben meghatározott törvényi engedményezéskor ellátandó feladatokra történő felkészüléshez
szükséges.
164/B. §335 (1)336 A hitelintézetnek, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaságnak és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek a Bszt. 117. § (1) bekezdésében, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésében, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 144. § (1) bekezdésében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 197. § (1) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége, továbbá az e törvény 165. § (1) bekezdésében és a Bszt. 118. § (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok, továbbá az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 59. §-a szerinti fizetési titok, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. §-a szerinti biztosítási titok, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 198. §-a szerinti értékpapírtitok – ide értve a személyes adatokat is – megtartási kötelezettsége a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – ha az ügyfél nem tett a (4) bekezdés szerinti korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot – nem áll fenn egymás közti viszonyukban.
(2)337 A hitelintézet, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az általuk az ügyfélről kezelt személyes adatokat, bank-, értékpapír-, fizetési-, illetve biztosítási titoknak minősülő adatokat, valamint az üzleti titoknak minősülő adatokat tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönösen megismerhetik, és a közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják és az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik.
(3)338 A hitelintézet, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő a célhoz kötöttség elvének megfelelően – a kölcsönös adatátadáson alapuló közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is – jogosultak egymás ügyfeleivel való kapcsolatfelvételre az (1) és (2) bekezdés szerint megismert adatok felhasználásával.
(4) Az ügyfél kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a (2) bekezdés szerinti adattovábbítást.
(5)339 Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a hitelintézet, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok (1)–(3) bekezdés szerinti megismerésére és kezelésére kizárólag olyan vállalkozások esetében van lehetőség, amelyek
a) készpénzkímélő digitális pénzforgalmi szolgáltatások ügyfelek általi hozzáférésének elősegítésével,
b) fogyasztónak nem minősülő ügyfelek gazdálkodásának digitális megoldásokkal való támogatásával,
c) az ügyfelek pénzügyi tudatosságának és digitális pénzügyi megoldásokról való tájékozottságának növelésével
kapcsolatos tevékenységet végeznek, és az adatkezelés e tevékenységekhez kapcsolódó ügyfélkapcsolat kiépítéséhez kötődik.
(6)340 Az (1), (2) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés tekintetében a hitelintézet, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő vállalkozások a megismert adatok tekintetében egyaránt adatkezelőnek minősülnek.
(7)341 A hitelintézet, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, valamint az (5) bekezdés szerinti vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződés megkötését megelőzően köteles az ügyfél részére az e §-ban foglalt közös adatkezelés érdekében történő kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét a (4) bekezdésben meghatározottak szerinti kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.
72. Üzleti titok és banktitok közös szabályai
165. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti vagy a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.
(4) Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti vagy banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
(5) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés céljából.
166. § Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
166/A. §342 (1)343
(2) A pénzügyi intézmény a létre nem jött szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos banktitkot képező ügyféladatokat, személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(3) Az igényérvényesítés szempontjából – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Ptk.-ban meghatározott általános elévülési idő az irányadó.
166/B. §344 (1) A hitelintézetek jogosultak akár közvetlenül, akár érdek-képviseleti vagy egyéb szervezet közreműködésével – az általuk kezelt, üzleti titoknak minősülő, személyes adatokat nem tartalmazó adatok felhasználásával – olyan összesített adatokat tartalmazó adatbázis létrehozására és működtetésére, amelynek célja az egyes pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatások tekintetében – az igények, illetve a vállalt kockázatok pontosabb felmérésének biztosításával – a fogyasztók hatékonyabb kiszolgálásának javítása, az ilyen szolgáltatások fejlődésének előmozdítása, versenyképesség javítása, feltéve, ha az adatbázis létrehozása és működtetése
a) e célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg,
b) nem teszi lehetővé a hitelintézetek szolgáltatásai közötti verseny megakadályozását vagy korlátozását, vagy hogy ilyen hatást fejtsen ki és
c) nem eredményezhet egyes hitelintézet-specifikus adatok más hitelintézetek általi felhasználását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisból származó adatok felhasználása során a hitelintézetek a saját döntéseiknek megfelelően, szabadon és önállóan – más piaci szereplőtől függetlenül – hozzák meg üzleti döntéseiket.
PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK FELÜGYELETE
73. Adatszolgáltatás
167. § (1) A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek haladéktalanul – írásban – bejelenti, ha
a) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következett be,
b) a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet – pl. fizetésképtelenség (inszolvencia) – alakul ki,
c) szavatoló tőkéje huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó összegben csökkent,
d) fizetéseit megszüntette, vagy
e) működését – pénzügyi szolgáltatási tevékenységét – megszüntette.
(2) A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek két munkanapon belül – írásban – bejelenti
a) a jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását,
b) az egyes pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését, korlátozását, megszüntetését.
(3) Fióktelep formájában működő hitelintézet esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést a fióktelep vezető állású személye teszi meg, valamint a Felügyeletnek haladéktalanul – írásban – bejelenti azt is, ha
a) eszközfenntartási mutatója száz százalék alá csökkent,
b) a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy
c)345 a külföldi hitelintézetével vagy annak bármely államban működő hitelintézet leányvállalatával, fióktelepével szemben az illetékes felügyeleti hatóság olyan intézkedést, illetve szankciót alkalmazott, amely a külföldi hitelintézet vagy a fióktelep fizetésképtelenné válásának elkerülését szolgálta.
(4)346 A működési kockázat kivételével az egyes kockázati típusok tőkekövetelmény számítására belső módszert alkalmazó hitelintézetek évente legalább egyszer megküldik a Felügyelet számára a kialakított referenciaérték portfóliókra a belső módszerük által számított tőkekövetelmény eredményeket és a számításra alkalmazott módszerek magyarázatát. A referenciaérték portfolióra vonatkozó adatszolgáltatás módját, annak tartalmát, valamint a beérkezett információk értékelésének módszertanát az Európai Bizottság vonatkozó rendelete határozza meg. A Felügyelet a rendeletben foglaltakhoz képest további referenciaérték portfoliókat is meghatározhat.
(5)347 Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a hitelintézet által a tőkekövetelmény számításra alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény mértékét, akkor a Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet a belső módszer módszertanának vagy az egyes paramétereknek a megváltoztatására.
168. §348 A pénzügyi intézmény és magyarországi fióktelepe, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy, valamint a független közvetítő – ide nem értve a 69. § (7) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző független közvetítőt – jogszabályban meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként adatszolgáltatást teljesít a Felügyeletnek.
169. §349 (1) A pénzügyi intézmény számára a Felügyelet – határozott időre – az általa meghatározott tartalommal és rendszerességgel történő olyan rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, amelyet
a) a likviditás,
b) a szolvencia,
c) a kockázatvállalás,
d) a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása,
e) a szervezet működésének, valamint
f) a belső ellenőrzés
rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli adatszolgáltatásnak az információkérés célja szempontjából arányosnak kell lennie, és nem eredményezhet kétszeres adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás akkor tekintendő kétszeresnek, ha ugyanazt vagy lényegében ugyanazt az információt korábban már más módon benyújtották a Felügyeletnek vagy azt a Felügyelet elő tudja állítani.
(3) A Felügyelet a pénzügyi intézmény számára nem írhat elő rendkívüli adatszolgáltatást, ha az információt korábban más formátumban vagy részletességgel megkapta és ez az eltérő formátum vagy részletezettség nem akadályozza meg abban, hogy az egyébként szolgáltatandó kiegészítő információn alapulóval megegyező minőségű és megbízható információt állítson elő.
170. § A hitelintézet bejelenti öt munkanapon belül a Felügyeletnek, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság lett vagy ezen viszony módosul, illetve megszűnik.
171. §350 A Felügyelet a pénzügyi intézménytől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől közbenső beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá a pénzügyi intézménytől, annak szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.
74. A hitelintézetek összevont alapú felügyelete
172. § (1) A Felügyelet látja el a Magyarországon bejegyzett hitelintézet összevont alapú felügyeletét.
(2)351 Ha valamely befektetési vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben és a hitelintézet nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, akkor a Bszt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályai alkalmazandóak.
(3) A Felügyelet nem vizsgálja a pénzügyi holding társaság, a külföldi hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működését egyedi alapon.
(4) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet, és meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.
(5)352 Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt átad. Az olyan leányvállalat esetében, amely nem tartozik e törvény hatálya alá, az anyavállalat biztosítja, hogy a leányvállalat egyedi alapon eleget tegyen az e törvényben foglalt feltételeknek. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezeli.
A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. december 23.
A 2. § (2) bekezdés b) pontja a 2021: LXXXIV. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdését a 2017: CXLV. törvény 120. §-a iktatta be.
A 3. § (2) bekezdés f) pontját a 2015: CCXV. törvény 112. §-a iktatta be.
A 4. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 237. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 4a. pontját a 2017: LXIX. törvény 161. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXVI. törvény 121. § a) pontja.
A 6. § (1) bekezdés 8. pontja a 306. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 10. pontja a 2020: CX. törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 11. pontja a 2019: CXVIII. törvény 108. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 11a. pontját a 2017: CXLV. törvény 121. § (1) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 26a. pontját a 2017: CXLV. törvény 121. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 27. pontja a 2017: CXLV. törvény 121. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 27a. pontját a 2017: CXLV. törvény 121. § (4) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 31. pontja a 2015: CCXV. törvény 113. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 32. pontja a 2020: CX. törvény 89. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 34a. pontját a 2020: CX. törvény 89. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 38. pontja a 2015: CCXV. törvény 113. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 38a. pontját a 2019: CXVIII. törvény 91. § (1) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 39. pontja a 2014: XXXVII. törvény 161. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 42a. pontját a 2015: CCXV. törvény 113. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 48. pontja a 2015: LXXXV. törvény 188. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 51. pontja a 2015: CCXV. törvény 113. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 56. pontja a 2017: CXLV. törvény 121. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 58. pontja a 2015: LXXXV. törvény 188. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 61. pontja a 2015: LXXXV. törvény 188. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 62. pontja a 2015: LXXXV. törvény 188. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 66a. pontját a 2015: CCXV. törvény 113. § (5) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 69. pontja a 2014: XXXVII. törvény 161. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 83a. pontját a 2020: CX. törvény 89. § (4) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 83b. pontját a 2020: CX. törvény 89. § (4) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 84a. pontját a 2017: CXLV. törvény 121. § (6) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 87. pont e) alpontja a 2017: CXLV. törvény 121. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 87. pont g) alpontja a 2017: CXLV. törvény 121. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 87. pont h) alpontját a 2017: CXLV. törvény 121. § (8) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 89. pont nyitó szövegrésze a 2014: LXXIV. törvény 328. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 90. pont e) alpontját a 2015: CCXV. törvény 113. § (6) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 100a. pontját a 2020: CX. törvény 89. § (5) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 101a. pontját a 2017: CXLV. törvény 121. § (9) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 108a. pontját a 2018: CXXVI. törvény 98. §-a iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 111a. pontját a 2019: CXIX. törvény 59. §-a iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 112a. pontját a 2020: CX. törvény 89. § (6) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 115. pontja a 2014: XVI. törvény 294. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 117. pontja a 306. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 122. pont b) alpontja a 2020: LXXX. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 122. pont e) alpontja a 306. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés 122. pont g) alpontját a 2015: CCXV. törvény 113. § (7) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 122. pont h) alpontját a 2017: LXIX. törvény 161. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (2) bekezdése a 2014: CIV. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés 6. pontja a 2019: CXVIII. törvény 91. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a 2017: CXLV. törvény 121. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdés l) pont záró szövegrésze a 2018: CXXVI. törvény 120. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (6a) bekezdését a 2021: LVIII. törvény 90. §-a iktatta be.
A 6. § (7) bekezdését a 2020: CX. törvény 89. § (7) bekezdése iktatta be.
A 7. § (3) bekezdés a) pontja a 2015: CCXV. törvény 114. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés b) pontja a 2018: CXXVI. törvény 99. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés f) pontja a 2016: CXXI. törvény 86. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés h) pontja a 2015: CCXV. törvény 152. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés l) pontja a 2016: LIII. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés o) pontja a 2017: CXLV. törvény 122. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés p) pontját a 2018: CXXVI. törvény 99. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (3) bekezdés q) pontját a 2020: CX. törvény 90. §-a iktatta be.
A 8. § (3) bekezdése a 2020: LXXX. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdése a 2020: LXXX. törvény 47. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (7) bekezdése a 2014: CIV. törvény 59. §-ával megállapított, a 2019: LX. törvény 36. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (9) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 115. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 116. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1a) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 117. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10. § (3) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 162. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (4) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 117. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 2020: LXXX. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 306. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a 306. § (8) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (6) bekezdése a 306. § (8) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § a 2019: CXVIII. törvény 92. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés b) pontja a 2020: LXXX. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
A 15/A. §-t a 2020: CX. törvény 91. §-a iktatta be.
A 17. § a 2015: LXXXV. törvény 189. §-ával megállapított szöveg.
A 17/A. §-t a 2015: LXXXV. törvény 190. §-a iktatta be.
A 17/A. § (5) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (1) bekezdés f) pontja a 2015: LXXXV. törvény 191. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdés g) pontja a 2017: LXIX. törvény 163. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a 2020: CX. törvény 135. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (5a) bekezdését a 2020: CX. törvény 92. §-a iktatta be.
A 18. § (5b) bekezdését a 2020: CX. törvény 92. §-a iktatta be.
A 19. § (3) bekezdés c) pontja a 2019: XXXIV. törvény 133. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés c) pontja a 2017: CXLV. törvény 123. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés l) pontja a 2014: XXXVII. törvény 161. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés m) pontja a 2020: CX. törvény 93. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés n) pontja a 2014: CIV. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés p) pontját a 2014: XXXVII. törvény 161. § (5) bekezdése iktatta be.
A 20. § (2) bekezdés q) pontját a 2015: LXXXV. törvény 192. §-a iktatta be.
A 21. § a 2015: CCXV. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a 2017: CXLV. törvény 124. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (5) bekezdése a 2017: LII. törvény 7. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e törvény 19. §-át.
A 21. § (8) bekezdése a 2017: LII. törvény 7. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e törvény 19. §-át.
A 25. § (2) bekezdését a 2014: XXXIX. törvény 108. §-a hatályon kívül helyezte.
A 25. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CCXXXVII. törvény 308. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés e) pontját a 2017: LXIX. törvény 164. §-a iktatta be.
A 30. § (3) bekezdés d) pontját a 2020: CX. törvény 94. §-a iktatta be.
A 17/A. alcímet (31/A. §) a 2020: CX. törvény 95. §-a iktatta be.
A 32. § (1) bekezdés e) pontja a 2020: CX. törvény 96. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (4) bekezdése a 2014: XVI. törvény 294. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32. § (5) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 161. § (6) bekezdése iktatta be.
A 33. § (1) bekezdés c) pontját a 2020: CX. törvény 97. §-a iktatta be.
A 33. § (2) bekezdés c) pontját a 2016: LV. törvény 21. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: CXXVI. törvény 100. §-a iktatta be.
A 34. § a 2015: CCXV. törvény 120. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a 2016: LIII. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdés c) pont nyitó szövegrésze a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 37/A. §-t a 2015: CCXV. törvény 121. §-a iktatta be.
A 41/A. §-t a 2015: CCXV. törvény 122. §-a iktatta be.
A 42. § a 2015: CCXV. törvény 123. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § a 2015: LXXXV. törvény 194. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: LXXXV. törvény 237. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 47. § (1) bekezdése a 306. § (8) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (2) bekezdés a) pontja a 2018: CXXVI. törvény 120. § 2. pontja, a 2021: LXXXIV. törvény 57. §-a szerint módosított szöveg.
A 48. § (5) bekezdése a 2014: CIV. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § (1) bekezdése a 2016: LIII. törvény 120. §-ával megállapított, a 2018: CXXVI. törvény 121. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 51. § (2) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 116. §-a szerint módosított szöveg.
Az 52. § (4) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 161. § (7) bekezdése iktatta be.
Az 53. § (2) bekezdés a) pontja a 2018: CXXVI. törvény 120. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 55. § (1) bekezdése a 2014: CIV. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.
Az 57. § (1) bekezdése a 2014: CIV. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57. § (1a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 57. § (1b) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 101. §-a iktatta be.
Az 57. § (1c) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 101. §-a iktatta be.
Az 57. § (1d) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 101. §-a iktatta be.
Az 57. § (1e) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 101. §-a iktatta be.
Az 57. § (2) bekezdése a 2020: CX. törvény 98. §-ával megállapított szöveg.
A 67/A. §-t a 2015: LXXXV. törvény – 2015: CCXV. törvény 191. §-a szerint módosított – 195. §-a iktatta be.
A 67/A. § (2) bekezdése a 2016: CLXXXII. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 67/A. § (4) bekezdését a 2016: CLXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése iktatta be.
A 67/A. § (5) bekezdését a 2016: CLXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése iktatta be.
A 68. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: LXXXV. törvény 237. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (4) bekezdés b) pontja a 2015: LXXXV. törvény 196. §-ával megállapított, a 2019: XXXIV. törvény 133. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (6) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (3) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 124. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69. § (3a) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 165. § (1) bekezdése iktatta be.
A 69. § (4) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 165. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69. § (4a) bekezdését a 2016: LIII. törvény 121. § (1) bekezdése iktatta be.
A 69. § (6) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 124. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69. § (7) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 178. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (9) bekezdését a 2016: LIII. törvény 121. § (2) bekezdése iktatta be.
A 70–71. §-t a 2016: LXVII. törvény 224. §-a hatályon kívül helyezte.
A 72. § (2) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 126. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (2a) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 166. § (1) bekezdése iktatta be.
A 72. § (3) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 166. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (3a) bekezdését a 2016: LIII. törvény 122. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXIX. törvény 166. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (4) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 224. §-a hatályon kívül helyezte.
A 72. § (5) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 153. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: LIII. törvény 122. § (2) bekezdése iktatta be.
A 72/A. §-t a 2015: CCXV. törvény 127. §-a iktatta be.
A 74. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: LIII. törvény 134. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 74. § (1) bekezdés b) pontja a 2021: LVIII. törvény 92. §-ával megállapított szöveg.
A 74. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: LXIX. törvény 167. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 74. § (2a) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 167. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: LVIII. törvény 101. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 74. § (8) bekezdését a 2019: CXVIII. törvény 93. §-a iktatta be.
A 75. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: CXIX. törvény 61. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 75. § (2a) bekezdését a 2019: CXIX. törvény 60. §-a iktatta be.
A 75. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 469. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 76/A. §-t a 2015: CCXV. törvény 128. §-a iktatta be.
A 77. § (4) bekezdése a 2017: CXLV. törvény 125. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 77. § (5) bekezdését a 2017: CXLV. törvény 125. § (2) bekezdése iktatta be.
A 78. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 469. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 2020: CX. törvény 135. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (2) bekezdés b) pontja a 2020: CX. törvény 136. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (2) bekezdés c) pontját a 2014: CIV. törvény 97. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 80. § (1) bekezdése a 2020: CX. törvény 135. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 82. § (1) bekezdése a 306. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 82. § (3) bekezdése a 306. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 83. § (1) bekezdése a 2015: CI. törvény 55. §-a szerint módosított szöveg.
A 83. § (7) bekezdését a 2015: CLXXVIII. törvény 40. §-a iktatta be.
A 85/A. §-t a 2015: CCXV. törvény 129. §-a iktatta be.
A 40/A. alcímet (85/B. §) a 2020: CX. törvény 99. §-a iktatta be.
A 86. § (1) bekezdése a 2020: CX. törvény 135. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 86. § (2) bekezdése a 2020: CX. törvény 135. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 87. § (7) bekezdése a 2020: CX. törvény 135. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 89. § (2a) bekezdését a 2020: CX. törvény 100. § (1) bekezdése iktatta be.
A 89. § (6) bekezdése a 2020: CX. törvény 100. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 89. § (9) bekezdése a 2020: CX. törvény 135. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 89. § (10) bekezdése a 2020: CX. törvény 100. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 89. § (11) bekezdése a 2020: CX. törvény 100. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 90. § (3) bekezdése a 2020: CX. törvény 101. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 90. § (4) bekezdését a 2020: CX. törvény 101. § (2) bekezdése iktatta be.
A 91. § a 2020: CX. törvény 102. §-ával megállapított szöveg.
A 92. § a 2020: CX. törvény 103. §-ával megállapított szöveg.
A 93. § a 2020: CX. törvény 104. §-ával megállapított szöveg.
A 94. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 198. §-ával megállapított szöveg.
A 94. § (1a) bekezdését a 2020: CX. törvény 105. § (1) bekezdése iktatta be.
A 94. § (3) bekezdés b) pontja a 2020: CX. törvény 135. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 94. § (7) bekezdése a 2020: CX. törvény 105. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (8) bekezdését a 2020: CX. törvény 105. § (3) bekezdése iktatta be.
A 96/A. §-t a 2020: CX. törvény 106. §-a iktatta be.
A 96/B. §-t a 2020: CX. törvény 106. §-a iktatta be.
A 97. § (2a) bekezdését a 2020: CX. törvény 107. §-a iktatta be.
A 97. § (3) bekezdése a 2014: CIV. törvény 65. §-ával megállapított, a 2020: CX. törvény 136. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 97. § (4) bekezdése a 2014: CIV. törvény 96. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 97. § (5) bekezdése a 2014: CIV. törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 99. § (2) bekezdés c) pontja a 306. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 99. § (3) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 93. §-ával megállapított szöveg.
A 100. §-t a 2021: LVIII. törvény 102. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 102. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 102. §-ával megállapított szöveg.
Az 51/A. alcmíet (105/A. §) a 2014: CIV. törvény 66. §-a iktatta be.
A 105/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXLV. törvény 134. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 51/B. alcímet (105/B. §) a 2020: CX. törvény 108. §-a iktatta be.
A 106. § a 2015: LXXXV. törvény 199. §-ával megállapított szöveg.
A 106. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: CXVIII. törvény 108. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 106. § (4) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 130. §-ával megállapított, a 2019: CXVIII. törvény 108. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 106. § (5) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 94. §-ával megállapított szöveg.
A 106. § (6) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 108. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 107. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 200. §-ával megállapított szöveg.
A 107. § (1) bekezdés f) pontja a 2020: CX. törvény 135. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 107. § (4) bekezdését a 2015: CLXXVIII. törvény 41. §-a iktatta be.
A 108. § (1) bekezdése a 2017: CXLV. törvény 134. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 108. § (5) bekezdés e) pontja a 2020: CX. törvény 135. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 108. § (5a) bekezdését a 2020: CX. törvény 109. §-a iktatta be.
A 108. § (5b) bekezdését a 2020: CX. törvény 109. §-a iktatta be.
A 112. § (2) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 95. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 112. § (5) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 95. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 112. § (6) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 95. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 113. § (1) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 108. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 113. § (3) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 103. §-a iktatta be, szövege a 2020: CX. törvény 110. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 113. § (4) bekezdését a 2020: CX. törvény 110. § (2) bekezdése iktatta be.
A 114. § a 2014: XXXVII. törvény 161. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 114. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 201. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 114. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: LXXXV. törvény 238. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 114. § (3) bekezdés i) pontja a 2018: CXXVI. törvény 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 114. § (8a) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 104. § (2) bekezdése iktatta be.
A 114. § (8b) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 104. § (2) bekezdése iktatta be.
A 114. § (10) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 201. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: CCXV. törvény 152. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 116. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 120. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 116. § (2) bekezdés b) pontja a 2018: CXXVI. törvény 120. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 117. § (2) bekezdése a 2020: CX. törvény 111. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 117. § (2a) bekezdését a 2020: CX. törvény 111. § (2) bekezdése iktatta be.
A 117. § (3) bekezdése a 2020: CX. törvény 111. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 117. § (4) bekezdése a 2020: CX. törvény 111. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 117. § (5) bekezdése a 2014: CIV. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.
A 118. § (6) bekezdése a 2014: CIV. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.
A 118. § (11) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: CXVIII. törvény 108. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 118. § (11) bekezdés a) pontja a 2020: CX. törvény 112. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 118. § (12) bekezdése a 2020: CX. törvény 112. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 118. § (12a) bekezdését a 2019: CXVIII. törvény 96. § (2) bekezdése iktatta be.
A 119. § (3) bekezdése a 2020: CX. törvény 113. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 119. § (4) bekezdését a 2020: CX. törvény 113. § (2) bekezdése iktatta be.
A 119. § (5) bekezdését a 2020: CX. törvény 113. § (2) bekezdése iktatta be.
A 120. § (2) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 122. § (1) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 131. §-ával megállapított szöveg.
A 122. § (2) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 131. §-ával megállapított szöveg.
A 122. § (4) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 203. §-a iktatta be.
A 122. § (5) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 203. §-a iktatta be.
A 123. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CCXV. törvény 152. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 131. § (1) bekezdés d) pontját a 2017: LXIX. törvény 168. §-a iktatta be.
A 135. § a 2014: XXXVII. törvény 161. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 136. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CCXXXVII. törvény 308. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 136. § (1) bekezdés e) pontját a 2014: XVI. törvény 298. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 137. § (2) bekezdése a 2017: CXCI. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 137. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2017: L. törvény 469. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 137. § (4) bekezdés b) pontja a 2017: L. törvény 469. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 137. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 137. § (6) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 204. § (1) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 408. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 137. § (7) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 204. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 408. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 137. § (8) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 204. § (2) bekezdése iktatta be.
A 137. § (9) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 204. § (2) bekezdése iktatta be.
A 137. § (10) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 204. § (2) bekezdése iktatta be.
A 144. § (3) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 98. §-ával megállapított szöveg.
A 144. § (4) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 98. §-ával megállapított, a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 144. § (6) bekezdését a 2020: CX. törvény 114. §-a iktatta be.
A 145. § (2) bekezdés b) pontja a 2015: LXXXV. törvény 205. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 145. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 205. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 148. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 206. §-ával megállapított szöveg.
A 151. § (4) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 152. § (3) bekezdés d) pont nyitó szövegrésze a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 152. § (5) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 152. § (6) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 153. § a 306. § (8) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 65/A. alcímet (153/A. §) a 2017: LXIX. törvény 169. §-a iktatta be.
A 154. § (5) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 207. §-ával megállapított szöveg.
A 154. § (5a) bekezdését a 2021: LVIII. törvény 94. §-a iktatta be.
A 154. § (8) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 154. § (10) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.
A 154. § (10) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.
A 154. § (12) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 99. §-ával megállapított szöveg.
A 155. § (1) bekezdés b) pontját a 2017: CXCI. törvény 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 155. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja a 2020: CX. törvény 135. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 155. § (4) bekezdés b) pontját a 2017: CXCI. törvény 8. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 68. alcím (157. §) a 2015: LXXXV. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.
A 157. § a 2016: XLIV. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.
A 159. § (1) bekezdése a 2018: LIV. törvény 37. §-a szerint módosított szöveg.
A 159. § (3) bekezdés b) pontja a 2015: LXXXV. törvény 209. §-ával megállapított, a 2019: LX. törvény 36. § 2. pontja, a 2020: LXXX. törvény 51. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 159. § (4) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 409. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 159. § (4) bekezdés c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 409. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 159. § (5) bekezdését a 2017: CXCVII. törvény 409. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 159. § (7) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 132. §-ával megállapított szöveg.
A 159. § (7a) bekezdését a 2020: CX. törvény 115. §-a iktatta be.
A 159. § (7b) bekezdését a 2020: CX. törvény 115. §-a iktatta be.
A 159. § (8) bekezdését a 2014: XIX. törvény 20. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]
A 159. § (8a) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 16. §-a iktatta be.
A 159. § (9) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 161. § (12) bekezdése iktatta be.
A 159. § (10) bekezdését a 2017: CXLV. törvény 126. §-a iktatta be.
A 161. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: CXLV. törvény 127. §-ával megállapított, a 2018: CXXVI. törvény 121. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 161. § (1) bekezdés c) pontja a 2021: LVIII. törvény 102. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 161. § (1) bekezdés d) pontját a 2016: CLXXXII. törvény 42. §-a iktatta be.
A 161. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 408. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 161. § (2) bekezdés a) pontja a 2015: LXXXV. törvény 210. §-ával megállapított, a 2019: LX. törvény 36. § 2. pontja, a 2020: LXXX. törvény 51. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 161. § (2) bekezdés d) pontja a 2017: CXCVII. törvény 404. §-ával megállapított szöveg.
A 161. § (2) bekezdés f) pontja a 2017: CXCVII. törvény 409. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 161. § (2) bekezdés i) pontja a 2016: CIV. törvény 119. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 161. § (2) bekezdés l) pontja a 2015: VIII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: CIV. törvény 119. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 161. § (2) bekezdés n) pontja a 2020: CX. törvény 116. §-ával megállapított szöveg.
A 161. § (2) bekezdés q) pontját a 2015: CV. törvény 124. §-a iktatta be.
A 161. § (2) bekezdés r) pontját a 2016: XXVI. törvény 55. §-a iktatta be.
A 161. § (2) bekezdés s) pontját a 2017: XLIX. törvény 48. §-a iktatta be.
A 161. § (2) bekezdés t) pontját a 2021: XXXII. törvény 50. §-a iktatta be.
A 161. § (3) bekezdés b) pontját újonnan a 2021: XLIII. törvény 42. §-a iktatta be.
[A 2017: LII. törvény 22. § (7) bekezdés c) pontjában foglalt módosítás, mely szerint „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szövegrész helyébe „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 161. § (3) bekezdés e) pontja a 2019: XXXIV. törvény 132. §-ával megállapított, a 2019: CXIX. törvény 61. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 161. § (4a) bekezdését a 2016: LXIX. törvény 68. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 408. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 161. § (4b) bekezdését a 2017: CXCVII. törvény 405. § (1) bekezdése iktatta be.
A 161. § (9) bekezdését a 2014: XIX. törvény 21. §-a iktatta be, szövege a 2015: CXCII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 162. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: LXIX. törvény 68. § (3) bekezdése, a 2017: CXCVII. törvény 408. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 162. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: XXXIX. törvény 83. §-a szerint módosított szöveg.
A 162. § (4) bekezdését a 2016: LXIX. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 408. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 162. § (5) bekezdését a 2017: CXCVII. törvény 405. § (2) bekezdése iktatta be.
A 163. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 406. §-ával megállapított szöveg.
A 164. § c) pontja a 2014: XVI. törvény 294. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 164. § e) pontja a 2015: LXXXV. törvény 211. § (1) bekezdésével megállapított, a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.
A 164. § h) pontja a 2019: XXXIV. törvény 133. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 164. § j) pontja a 2017: LXII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.
A 164. § m) pontja a 2015: LXXXV. törvény 211. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 164. § v) pontja a 2015: LXXXV. törvény 211. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 164. § x) pontját a 2014: XXXVII. törvény 161. § (13) bekezdése iktatta be.
A 164. § y) pontját a 2015: LXXXV. törvény 211. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CX. törvény 117. §-ával megállapított szöveg.
A 164. § z) pontját a 2015: CCXV. törvény 133. § (3) bekezdése iktatta be.
A 164. § zs) pontját a 2017: CXLV. törvény 128. §-a iktatta be.
A 164/A. §-t a 2016: LIII. törvény 124. §-a iktatta be.
A 164/B. §-t a 2017: CXLV. törvény 129. §-a iktatta be.
A 164/B. § (1) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.
A 164/B. § (2) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.
A 164/B. § (3) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.
A 164/B. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.
A 164/B. § (6) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.
A 164/B. § (7) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.
A 166/A. §-t a 2015: LXXXV. törvény 212. §-a iktatta be.
A 166/A. § (1) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 134. §-a hatályon kívül helyezte.
A 166/B. §-t a 2015: LXXXV. törvény 212. §-a iktatta be.
A 167. § (3) bekezdés c) pontja a 2015: LXXXV. törvény 213. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 167. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 213. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 167. § (5) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 213. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 168. § a 2015: CCXV. törvény 134. §-ával megállapított szöveg.
A 169. § a 2020: CX. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.
A 171. § a 2015: CLXXVIII. törvény 43. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 172. § (2) bekezdése a 2020: CX. törvény 136. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 172. § (5) bekezdése a 2020: CX. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.
A 172. § (8) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 133. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 173. § (1) bekezdése a 2020: CX. törvény 120. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 173. § (2) bekezdés b) pontja a 2020: CX. törvény 135. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 173. § (3) bekezdése a 2020: CX. törvény 120. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 173. § (6) bekezdése a 2020: CX. törvény 135. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 173. § (11) bekezdése a 2020: CX. törvény 120. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 173/A. §-t a 2020: CX. törvény 121. §-a iktatta be.
A 173/A. § (10) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (1) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.
A 174. § (5) bekezdése a 2020: CX. törvény 136. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 175. § (1) bekezdése a 2020: CX. törvény 122. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 175. § (2) bekezdése a 2020: CX. törvény 122. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 175. § (3) bekezdése a 2020: CX. törvény 122. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 175. § (4) bekezdése a 2020: CX. törvény 122. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 175. § (4a) bekezdését a 2020: CX. törvény 122. § (2) bekezdése iktatta be.
A 176. § (2) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 152. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 176. § (5) bekezdés f) pontját a 2017: CXLV. törvény 130. § (1) bekezdése iktatta be.
A 176. § (7) bekezdés b) pontja a 2015: LXXXV. törvény 214. §-ával megállapított szöveg.
A 176. § (8) bekezdését a 2017: CXLV. törvény 130. § (2) bekezdése iktatta be.
A 176. § (9) bekezdését a 2020: CX. törvény 123. §-a iktatta be.
A 176. § (10) bekezdését a 2020: CX. törvény 123. §-a iktatta be.
A 176. § (11) bekezdését a 2020: CX. törvény 123. §-a iktatta be.
A 177. § (4) bekezdése a 2020: CX. törvény 124. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 177. § (5) bekezdés e) pontja a 2014: CIV. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.
A 177. § (5) bekezdés k) pontját a 2020: CX. törvény 136. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 177. § (10a) bekezdését a 2021: LVIII. törvény 95. §-a iktatta be.
A 177. § (11) bekezdése a 2020: CX. törvény 124. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 177. § (11a) bekezdését a 2020: CX. törvény 124. § (3) bekezdése iktatta be.
A 177. § (12) bekezdése a 2020: CX. törvény 124. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 177. § (15) bekezdése a 2014: XXXVII. törvény 161. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 177. § (15a) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 105. § (1) bekezdése iktatta be.
A 177. § (15b) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 105. § (1) bekezdése iktatta be.
A 177. § (16) bekezdése a 2014: XXXVII. törvény 161. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 177. § (17) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 161. § (15) bekezdése iktatta be.
A 177. § (18) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 105. § (2) bekezdése iktatta be.
A 178. § (1) bekezdése a 2020: CX. törvény 125. §-ával megállapított szöveg.
A 180. §-t a 2020: CX. törvény 136. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 181. § a 2020: CX. törvény 126. §-ával megállapított szöveg.
A 182. § a 2014: XXXVII. törvény 161. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.
A 182. § (1a) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 106. §-a iktatta be.
A 184. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXIX. törvény 178. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 184. § (1) bekezdés l) pontját a 2020: CX. törvény 127. § (1) bekezdése iktatta be.
A 184. § (1) bekezdés m) pontját a 2020: CX. törvény 127. § (1) bekezdése iktatta be.
A 184. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXIX. törvény 178. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 184. § (2) bekezdés j) pontja a 2017: L. törvény 469. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 184. § (3) bekezdés j) pontja a 2015: CI. törvény 54. §-a, a 2015: CLXXVIII. törvény 43. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 184. § (3) bekezdés l) pontja a 2017: L. törvény 469. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 184. § (3) bekezdés n) pontja a 2015: LXXXV. törvény 237. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 184. § (10) bekezdését a 2020: CX. törvény 127. § (2) bekezdése iktatta be.
A 185. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXIX. törvény 178. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 185. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: LXIX. törvény 170. §-ával megállapított szöveg.
A 185. § (2) bekezdés a) pontját a 2015: LXXXV. törvény 238. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 185. § (2) bekezdés d) pontja a 2020: CX. törvény 135. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 185. § (2) bekezdés e) pontját a 2014: XXXVII. törvény 161. § (17) bekezdése iktatta be.
A 185. § (3) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 238. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 185. § (5) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 161. § (18) bekezdése iktatta be.
A 186. § a 2020: CX. törvény 128. §-ával megállapított szöveg.
A 187. § (2) bekezdése a 2014: XXXVII. törvény 161. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.
A 188/A. §-t a 2015: LXXXV. törvény 216. §-a iktatta be.
A 189. § (1) bekezdés f) pontja a 2017: L. törvény 469. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 189. § (1) bekezdés g) pontját a 2014: XXXVII. törvény 161. § (25) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 189. § (9) bekezdését a 2019: CXVIII. törvény 100. §-a iktatta be.
A 192/A. §-t a 2020: CX. törvény 129. §-a iktatta be.
A 194. § (2) bekezdés b) pontja a 2020: LXXX. törvény 52. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 194. § (2) bekezdés c) pontját a 2020: LXXX. törvény 52. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 195. § a 2014: CIV. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.
A 195. § a 2014: CIV. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.
A 196. § (1) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 135. §-ával megállapított szöveg.
A 198. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 237. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 199/A. §-t a 2015: CCXV. törvény 136. §-a iktatta be.
A 199/A. § (1a) bekezdését a 2019: CXVIII. törvény 101. §-a iktatta be.
A 199/A. § (5) bekezdés a) pontja a 2017: LXIX. törvény 171. §-ával megállapított szöveg.
A 199/A. § (5) bekezdés b) pontja a 2020: CX. törvény 135. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 200. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: LXXXV. törvény 238. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 200. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 238. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 202. § (1) bekezdés d) pontja a 2015: CCXV. törvény 137. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 202. § (1) bekezdés e) pontja a 2015: CCXV. törvény 137. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 202. § (1) bekezdés f) pontja a 2015: LXXXV. törvény 217. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 202. § (1) bekezdés h) pontja a 2015: CCXV. törvény 137. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 202. § (1) bekezdés i) pontját a 2015: LXXXV. törvény 217. § (2) bekezdése iktatta be.
A 202. § (1) bekezdés j) pontját a 2015: CCXV. törvény 137. § (3) bekezdése iktatta be.
A 202. § (3) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 137. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 204. § (1) bekezdés c) pontja a 2015: LXXXV. törvény 238. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 204. § (1) bekezdés e) pontja a 2015: CCXV. törvény 138. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 204. § (1) bekezdés f) pontja a 2015: CCXV. törvény 138. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 204. § (1) bekezdés g) pontját a 2015: CCXV. törvény 138. § (1) bekezdése iktatta be.
A 204. § (1) bekezdés h) pontját a 2015: CCXV. törvény 138. § (1) bekezdése iktatta be.
A 204. § (2) bekezdés c) pontja a 2015: CCXV. törvény 138. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 204. § (2) bekezdés m) pontját a 2015: CCXV. törvény 138. § (3) bekezdése iktatta be.
A 204. § (2) bekezdés n) pontját a 2015: CCXV. törvény 138. § (3) bekezdése iktatta be.
A 204. § (2) bekezdés o) pontját a 2015: CCXV. törvény 138. § (3) bekezdése iktatta be.
A 204. § (2) bekezdés p) pontját a 2015: CCXV. törvény 138. § (3) bekezdése iktatta be.
A 204. § (2) bekezdés q) pontját a 2015: CCXV. törvény 138. § (3) bekezdése iktatta be.
A 204/A. §-t a 2014: LXXXVIII. törvény 465. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXIX. törvény 172. §-ával megállapított szöveg.
A 204/A. § (1) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 204/A. § (5) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 178. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 204/A. § (8) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 204/A. § (10) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 101. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 205. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 469. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 207. § a 2015: LXXXV. törvény 218. §-ával megállapított szöveg.
A 208. § a 2019: CXVIII. törvény 102. §-ával megállapított szöveg.
A 208. § (4) bekezdés a) pontja a 2020: LXXX. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.
A 208. § (4) bekezdés b) pontja a 2020: LXXX. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.
A 209. § (2) bekezdése a 2014: CIV. törvény 72. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 209. § (2a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 72. § (2) bekezdése iktatta be.
A 209. § (3) bekezdése a 2014: CIV. törvény 72. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 209. § (6) bekezdése a 2014: CIV. törvény 72. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 209. § (7a) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 107. § (1) bekezdése iktatta be.
A 209. § (8a) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 219. §-a iktatta be, szövege a 2018: CXXVI. törvény 107. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 209. § (9) bekezdését a 2014: CIV. törvény 72. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXXVI. törvény 120. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 209. § (10) bekezdését a 2014: CIV. törvény 72. § (5) bekezdése iktatta be.
A 211. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: LXXXV. törvény 220. §-ával megállapított szöveg.
A 211. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: CXXVI. törvény 108. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 211. § (1) bekezdés d) pontját a 2014: XXXVII. törvény 161. § (20) bekezdése iktatta be.
A 211. § (3) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 108. § (2) bekezdése iktatta be.
A 213. § (1) bekezdés b) pontját a 2018: CXXVI. törvény 121. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 213. § (1) bekezdés c) pontja a 2014: CIV. törvény 74. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 213. § (1) bekezdés d) pontja a 2018: CXXVI. törvény 109. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 213. § (1) bekezdés e) pontja a 2015: LXXXV. törvény 221. §-ával megállapított szöveg.
A 213. § (1) bekezdés f) pontja a 2014: CIV. törvény 97. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 213. § (1) bekezdés h) pontja a 2018: CXXVI. törvény 109. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 213. § (1) bekezdés l)–m) pontját a 2014: CIV. törvény 97. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 213. § (1) bekezdés n) pontját a 2018: CXXVI. törvény 121. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 213. § (2) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 109. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 213. § (3) bekezdését a 2014: CIV. törvény 74. § (3) bekezdése iktatta be.
A 213. § (4) bekezdését a 2014: CIV. törvény 74. § (3) bekezdése iktatta be.
A 213. § (5) bekezdését a 2014: CIV. törvény 74. § (3) bekezdése iktatta be.
A 214. § (1) bekezdése a 2017: CXLV. törvény 134. § c) pontja, a 2018: CXXVI. törvény 120. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 214. § (5) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 120. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 214. § (9) bekezdése a 2014: CIV. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.
A 214. § (10) bekezdése a 2014: CIV. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.
A 214. § (11) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 103. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 214. § (12) bekezdését a 2014: CIV. törvény 97. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 214. § (13) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 110. §-ával megállapított szöveg.
A 214. § (15) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 103. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 214/A. §-t a 2014: CIV. törvény 76. §-a iktatta be.
A 215. § a 2014: CIV. törvény 77. §-ával megállapított szöveg.
A 215. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 469. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 217. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 222. §-ával megállapított szöveg, záró szövegrésze a 2014: CIV. törvény 96. § (3) bekezdése, a 2018: CXXVI. törvény 120. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 217. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: LV. törvény 19. §-ával megállapított, a 2018: CXXVI. törvény 120. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 217. § (1) bekezdés b) pontját a 2016: LV. törvény 21. §-a hatályon kívül helyezte.
A 217. § (1a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 217. § (1b) bekezdését a 2014: CIV. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 217. § (1c) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 140. §-a iktatta be, szövege a 2018: CXXVI. törvény 120. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 217. § (1d) bekezdését a 2020: CX. törvény 130. §-a iktatta be.
A 217. § (2) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 102. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 217. § (3) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 104. §-ával megállapított szöveg.
A 217. § (4) bekezdése a 2014: CIV. törvény 78. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 217. § (5) bekezdését a 2014: CIV. törvény 78. § (4) bekezdése iktatta be.
A 219. § (1a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 79. §-a iktatta be, szövege a 2018: CXXVI. törvény 120. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 219. § (1b) bekezdését a 2016: LV. törvény 20. §-a iktatta be, szövege a 2019: LX. törvény 36. § 3. pontja, a 2020: LXXX. törvény 51. § 2. pontja és 52. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 219. § (3) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 108. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 219. § (5) bekezdésé a 2016: LV. törvény 21. §-a hatályon kívül helyezte.
A 220. § (3) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 161. § (25) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 220. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 223. §-ával megállapított szöveg.
A 220. § (6) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 141. §-a iktatta be.
A 223. § (2) bekezdés b) pontja a 2014: XXXVII. törvény 161. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.
A 223. § (2) bekezdés b) pontja a 2020: LXXX. törvény 51. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 223. § (6) bekezdését a 2016: LIII. törvény 126. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXVIII. törvény 109. § a) pontja.
A 224. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: LIII. törvény 127. § (1) bekezdésével megállapított, a 2019: CXVIII. törvény 109. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 224. § (1) bekezdés c) pontja a 2016: LIII. törvény 127. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 224. § (1) bekezdés o) pontját a 2019: CXVIII. törvény 109. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 224. § (1) bekezdés p) pontját a 2016: LIII. törvény 127. § (3) bekezdése iktatta be.
A 224. § (3) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 111. §-a iktatta be, szövege a 2020: CX. törvény 135. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 226. § (2) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 105. §-ával megállapított szöveg.
A 226/A. §-t a 2015: CCXV. törvény 142. §-a iktatta be.
A 226/A. § (3) bekezdése a 2017: CXXXVI. törvény 87. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 228. § (6) bekezdése a 2014: CIV. törvény 81. § (1) bekezdésével megállapított, és 96. § (5) bekezdése, a 2018: CXXVI. törvény 120. § 13. pontja, a 2019: CXVIII. törvény 109. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 228. § (7) bekezdése a 2014: CIV. törvény 81. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 228. § (9) bekezdését a 2014: CIV. törvény 81. § (2) bekezdése iktatta be.
A 229. § (2) bekezdése a 2018: LIV. törvény 38. §-a szerint módosított szöveg.
A 231. § (2) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 120. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 232. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 226. §-ával megállapított szöveg.
A 232. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 226. §-ával megállapított szöveg.
A 232. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 226. §-ával megállapított, a 2019: CXVIII. törvény 109. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 234. § (1) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 143. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 234. § (1a) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 143. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXII. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.
A 234. § (1b) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 143. § (2) bekezdése iktatta be.
A 234. § (1c) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 143. § (2) bekezdése iktatta be.
A 234. § (1d) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 143. § (2) bekezdése iktatta be.
A 234. § (1e) bekezdését a 2016: LIII. törvény 129. §-a iktatta be.
A 234. § (2) bekezdése a 2014: CIV. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 234. § (2a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 83. § (2) bekezdése iktatta be.
A 234. § (8) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 227. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 234. § (8a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 83. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXXVI. törvény 112. §-ával megállapított szöveg.
A 234. § (8b) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 143. § (3) bekezdése iktatta be.
A 234. § (9) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 227. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 234/A. §-t a 2014: CIV. törvény 84. §-a iktatta be.
A 234/A. § (3) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 144. §-a iktatta be.
A 237. § (2) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 113. §-ával megállapított szöveg.
A 239. § (2) bekezdése a 2014: CIV. törvény 85. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 239. § (5) bekezdését a 2014: CIV. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be.
A 239. § (6) bekezdését a 2014: CIV. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be.
A 243. § (2) bekezdése a 2017: CXXXVI. törvény 87. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A XI/A. fejezetet (257/A–257/E. §) a 2014: XXXVII. törvény 161. § (22) bekezdése iktatta be.
A 257/B. § a 2018: CXXVI. törvény 114. §-ával megállapított szöveg.
A 257/B. § (5) bekezdése a 2020: CX. törvény 135. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 257/E. § (2) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 120. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 257/E. § (2a) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 115. §-a iktatta be.
A 257/E. § (4) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 120. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 259. § (3) bekezdése a 2014: CIV. törvény 86. §-ával megállapított szöveg.
A 260. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCXXXVII. törvény 308. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 260. § (3) bekezdését a 2016: XLIV. törvény 67. §-a hatályon kívül helyezte.
A 260. § (7) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 228. §-a iktatta be.
A 265. §-t a 2014: LXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CXCV. törvény 6. §-a iktatta be.
A 266. §-t a 2013: CCXXXVII. törvény 308. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 267. §-t a 2014: LXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 270/A. §-t a 2015: CCXV. törvény 145. §-a iktatta be.
A 271. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXIX. törvény 179. §-a szerint módosított szöveg.
A 271. § (1a) bekezdését a 2016: LIII. törvény 130. §-a iktatta be.
A 271. § (4)–(7) bekezdését a 2014: LXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 272. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 116. §-ával megállapított szöveg.
A 272. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 229. §-ával megállapított szöveg.
A 272. § (3) bekezdését a 2014: CIV. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.
A 273. § (1) bekezdése a 2014: CIV. törvény 88. §-ával megállapított szöveg.
A 274. § a 2018: CXXVI. törvény 117. §-ával megállapított szöveg.
A 275. § (1) bekezdés b) pontja a 2015: LXXXV. törvény 230. §-ával megállapított, a 2015: CCXV. törvény 152. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 275. § (6) bekezdését a 2014: CIV. törvény 90. §-a iktatta be.
A 275. § (7) bekezdését a 2014: CIV. törvény 90. §-a iktatta be, szövege a 2018: CXXVI. törvény 120. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 276. § (3) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 231. §-a iktatta be.
A 279. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 118. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 279. § (1a) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 174. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXVI. törvény 121. § e) pontja.
A 279. § (2) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 118. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 279. § (4)–(12) bekezdését a 2014: LXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 279. § (13) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 178. § f) pontja és 179. §-a szerint módosított szöveg.
A 280. §-t a 2014: LXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: II. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 281. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 232. §-ával megállapított szöveg.
A 282/A. § a 2016: LIII. törvény 131. §-a iktatta be.
A 282/B. §-t a 2017: LXIX. törvény 175. §-a iktatta be.
A 122. alcím címe a 2016: LIII. törvény 132. §-ával megállapított szöveg.
A 283. §-t a 2014: LXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: LIII. törvény 132. §-a iktatta be.
A 284. §-t a 2014: LXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 285. § a 2015: CCXV. törvény 147. §-ával megállapított szöveg.
A 285. § (2) bekezdése a 2019: CXIX. törvény 62. §-ával megállapított, a 2020: CX. törvény 135. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 288. § a 2016: LXVII. törvény 222. §-ával megállapított szöveg.
A 288. § (1) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 98. §-ával megállapított szöveg.
A 288. § (2) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 178. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 288. § (6) bekezdését a 2020: CX. törvény 131. §-a iktatta be.
A 126/A. alcímet (288/A–288/B. §) a 2014: XIX. törvény 22. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]
A 126/B. alcímet (288/C–288/D. §) a 2015: CXCII. törvény 18. §-a iktatta be.
A 288/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXIX. törvény 178. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 289. § (1) bekezdése a 2020: CX. törvény 135. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 289. § (2) bekezdése a 2020: CX. törvény 135. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 289/A. §-t a 2017: CXLV. törvény 131. §-a iktatta be.
A 290. § (1) bekezdés c) pontja a 2016: CLXXXII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 290. § (1) bekezdés e) pontja a 2015: CCXV. törvény 148. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 290. § (1) bekezdés h) pontját a 2020: CX. törvény 136. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 290. § (1) bekezdés i) pontját a 2016: LIII. törvény 133. § (1) bekezdése iktatta be.
A 290. § (1) bekezdés j) pontját a 2016: LXVII. törvény 223. §-a iktatta be.
A 290. § (1) bekezdés k) pontját a 2017: LXIX. törvény 176. §-a iktatta be.
Lásd a 22/2016. (VI. 29.) NGM rendeletet, az 53/2016. (XII. 21.) NGM rendeletet.
A 290. § (2) bekezdés e) pontja a 2016: LIII. törvény 134. § e) pontja, a 2021: LVIII. törvény 101. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 290. § (2) bekezdés h) pontját a 2016: LIII. törvény 133. § (2) bekezdése iktatta be.
A 290. § (2a) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 148. § (2) bekezdése iktatta be.
Lásd a 28/2014. (VII. 23.) MNB rendeletet, a 46/2018. (XII. 17.) MNB rendeletet, a 47/2018. (XII. 17.) MNB rendeletet, a 66/2021. (XII. 20.) MNB rendeletet.
Lásd a 10/2014. (IV. 3.) MNB rendeletet.
Lásd a 10/2014. (IV. 3.) MNB rendeletet.
Lásd a 10/2014. (IV. 3.) MNB rendeletet.
Lásd a 10/2014. (IV. 3.) MNB rendeletet.
Lásd a 10/2014. (IV. 3.) MNB rendeletet.
Lásd a 10/2014. (IV. 3.) MNB rendeletet.
Lásd a 10/2014. (IV. 3.) MNB rendeletet.
Lásd a 10/2014. (IV. 3.) MNB rendeletet.
A 290. § (4) bekezdés i) pontját a 2014: CIV. törvény 91. §-a iktatta be.
A 290. § (4) bekezdés j) pontját a 2014: CIV. törvény 91. §-a iktatta be.
A 290. § (4) bekezdés k) pontját a 2014: CIV. törvény 91. §-a iktatta be.
A 290. § (4) bekezdés l) pontját a 2014: CIV. törvény 91. §-a iktatta be.
A 290. § (4) bekezdés m) pontját a 2014: CIV. törvény 91. §-a iktatta be.
A 290. § (4) bekezdés n)–o) pontját a 2014: CIV. törvény 91. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CCXV. törvény 153. § c) pontja.
A 290. § (5) bekezdése a 2014: XXXVII. törvény 161. § (23) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 39/2014. (X. 9.) MNB rendeletet.
A 290. § (6) bekezdését a 2015: CLXXVIII. törvény 42. §-a iktatta be.
Lásd a 39/2016. (X. 11.) MNB rendeletet.
A 290. § (7) bekezdését a 2015: CLXXVIII. törvény 42. §-a iktatta be.
A 290. § (8) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 148. § (3) bekezdése iktatta be.
Lásd a 19/2016. (V. 25.) MNB rendeletet.
A 292. § (4) bekezdését újonnan a 2019: CXVIII. törvény 106. §-a iktatta be.
A 292. § (5) bekezdését újonnan a 2019: CXVIII. törvény 106. §-a iktatta be.
A 292. § (6) bekezdését újonnan a 2019: CXVIII. törvény 106. §-a iktatta be.
A 292. § (7) bekezdését újonnan a 2019: CXVIII. törvény 106. §-a iktatta be.
A 292. § (8) bekezdését a 2021: LVIII. törvény 99. §-a iktatta be.
A 294. § (2) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 121. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 302. § a 2015: LXXXV. törvény 234. §-ával megállapított szöveg.
A 302. § (3) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 149. §-a iktatta be.
A 304. § a 2014: XXXVII. törvény 161. § (24) bekezdésével megállapított szöveg.
A 304/A. §-t a 2014: XIX. törvény 23. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]
A hatálybalépés időpontja 2014. május 16.
A 304/B. §-t a 2014: CIV. törvény 92. §-a iktatta be.
A 304/C. §-t a 2014: CIV. törvény 93. §-a iktatta be.
A 304/C. § (6) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 235. §-a iktatta be.
A 304/C. § (6a) bekezdését a 2020: CX. törvény 132. §-a iktatta be.
A 304/C. § (6b) bekezdését a 2020: CX. törvény 132. §-a iktatta be.
A 304/C. § (7) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 150. §-a iktatta be.
A 304/D. §-t a 2015: LXXXV. törvény 236. §-a iktatta be.
A 304/E. §-t a 2016: XLIV. törvény 65. §-a iktatta be.
A 304/F. §-t a 2017: CXLV. törvény 132. §-a iktatta be.
A 304/G. §-t a 2020: CX. törvény 133. §-a iktatta be.
A 306. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 307. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 308. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 308. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet 15. pontját a 2017: LXIX. törvény 177. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 16. pontját a 2017: CXLV. törvény 133. §-a iktatta be.
A 2. melléklet 1. pontja a 2019: CXVIII. törvény 107. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a 2020: CX. törvény 134. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a 2014: CIV. törvény 94. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. melléklet 1. pont d) alpontja a 2017: LIII. törvény 91. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 79–81. §-át.
Az 5. melléklet 1. pont g) alpontja a 2020: CX. törvény 136. § h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. melléklet 1. pont i) alpontját a 2015: CXCII. törvény 19. §-a iktatta be.
Az 5. melléklet 1. pont j) alpontját a 2015: CCXV. törvény 151. §-a iktatta be.
Az 5. melléklet 1. pont k) alpontját a 2016: XLIV. törvény 66. §-a iktatta be.
Az 5. melléklet 1. pont l) alponját a 2017: CXLV. törvény 133. §-a iktatta be.
Az 5. melléklet 1. pont m) alpontját a 2018: CXXVI. törvény 119. §-a iktatta be.
Az 5. melléklet 1. pont n) pontját a 2019: CXIX. törvény 63. §-a iktatta be.
Az 5. melléklet 2. pontja a 2019: LXVII. törvény 138. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. melléklet 3. pontja a 2021: LVIII. törvény 100. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. mellékletet a 2014: CIV. törvény 95. §-a iktatta be, szövege a 2019: CXVIII. törvény 107. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás