2013. évi CCXXXV. törvény

1. § E törvény rendelkezései alkalmazandóak:

2. § (1) A 3. § 40. pont, az 5. § (2)–(4) bekezdése, a 6. §, a 12. §, a 14. §, a 17. §, a 31–32. §, a 34. §, a 37. §, a 45–46. §, az 50–51. §, az 57. § (3) bekezdése, a 66. §, a 72–79. §, a 82. § és a 83. § a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény is értendő.

(2)³ A 12. § (1) és (3) bekezdése, az 59–64. §, a 66. § és a 72–79. § hatálya az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül más személyek részére végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében a kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a kincstár is értendő.

(3)⁴ Az 5. § (3)–(4) bekezdése, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) és f) pontja, a 13. §, a 13/A. § (1) bekezdése, a 14. §, a 15. § (1) bekezdés a), c)–e) pontja, a 15. § (2) bekezdése és a 17. § nem terjed ki a kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézményre.

3. § E törvény alkalmazásában:

4. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e törvény alapján kiadott engedélyével végezhet pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.

(2) Külföldi mint pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag fióktelepe útján végezhet.

(3) EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.

(4) EGT-államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében a másik EGT-államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.

(6) Utalványkibocsátó kizárólag a Felügyeletnek az e törvényben meghatározott módon tett bejelentés mellett végezhet kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.

5. § (1) Pénzforgalmi intézmény

(2) Pénzforgalmi intézmény kizárólag a következő pénzforgalmi szolgáltatásaihoz és a 6. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységre:

(3)¹⁷ A pénzforgalmi intézmény engedélyt kaphat fizetési rendszer működtetése, valamint pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység végzésére.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan jogosult a pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, letéti szolgáltatást, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is.

6. § (1) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt:

(2) A pénzforgalmi intézmény hitelnyújtására és pénzkölcsön nyújtására a 65. § és az Fnyht. rendelkezései alkalmazandóak.

7. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény valamennyi pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kaphat engedélyt. Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez, ezen tevékenysége vonatkozásában – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a pénzforgalmi intézményre és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a következő pénzforgalmi szolgáltatásaihoz és a 8. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységre:

(4) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez vagy pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan jogosult az elektronikuspénz-kibocsátás és pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, letéti szolgáltatást, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is, valamint engedélyt kaphat a fizetési rendszer működtetése vonatkozó tevékenység végzésére.

8. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hitelnyújtására és pénzkölcsön nyújtására a 65. § és az Fnyht. rendelkezései alkalmazandóak.

9. § (1) Utalványkibocsátó az a vállalkozás, amely forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységet végez.

(2) Az utalványkibocsátó – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy pénzügyi szolgáltatást és az (1) bekezdésben meghatározotton kívül más kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

(3) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány értékesítéséhez és visszaváltásához utalványforgalmazót vehet igénybe.

(4) A forgatható utalvány által megtestesített pénzkövetelés az utalványforgalmazó igénybevétele esetében is az utalványkibocsátóval szemben áll fenn.

10. § (1)¹⁹ Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként működhet.

(2) Utalványkibocsátó részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.

(3)²⁰ A részvénytársasági formában, korlátolt felelősségű társaságként és szövetkezetként működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre és utalványkibocsátóra a Ptk. rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amelynek székhelye Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti.

11. § (1)²¹ A pénzforgalmi intézmény számlainformációs szolgáltatáson kívüli pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább harminchétmillió-ötszázezer forint induló tőkével rendelkezik.

(2) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást végez, legalább hatmillió forint induló tőkével rendelkezik.

(3)²² Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével rendelkezik.

(4) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez legalább százmillió forint induló tőkével rendelkezik.

(5) Az utalványkibocsátó legalább tízmillió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett jegyzett tőkével rendelkezik.

(6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó alapításához az induló tőkét kizárólag pénzben lehet befizetni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, és a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.

12. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet csak

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell.

(3) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által működtetett informatikai rendszernek meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek.

12/A. §²³ (1) A fizetési számlavezetésre engedéllyel rendelkező pénzforgalmi intézménynek és elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a pénzforgalmi intézménynek és elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(2)²⁴ Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás – általános forgalmi adó nélkül számított – maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény folyamatos működését kedvezőtlenül érinti, vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.

(4)²⁵ A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat – ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat is – a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.

(5)²⁶ A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titkokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is

13. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,

13/A. §²⁷ (1)²⁸ Fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a Pft. 44., 52/A. és 54. §-ában foglalt helytállási kötelezettségének.

(2) A számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval vagy az ügyféllel szemben fennálló kötelezettségének a fizetési számlára vonatkozó információkhoz való jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő hozzáférés vagy ezen információk jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő használata esetén.

14. § (1)²⁹ A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti – ideértve a másik EGT-államban működő szervezethez történő kiszervezést is –, ha a kiszervezés megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.

(2) A bejelentés tartalmazza a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzése, könyvvizsgálója, valamint a Felügyelet helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzéséhez.

(3) A pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése

(4) A pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzési rendszere, a könyvvizsgáló és a Felügyelet hatáskörének gyakorlását.

(5) A (3)–(4) bekezdés alkalmazásában a pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatnak minősül minden olyan feladat, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatása, kiegészítő pénzügyi szolgáltatása jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen csökkentené jövedelmezőségét, pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megbízhatóságát, folyamatosságát.

(6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások, a személyi és tárgyi feltételek betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény haladéktalanul bejelenti a Felügyelet részére, ha a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(7) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(8)³⁰ A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a kiszervezésre vonatkozó szerződésben bekövetkezett érdemi változásokat.

15. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a pénzforgalmi intézmény

(2) A Felügyelet engedélye szükséges az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

16. § A fizetési rendszer működtetésére irányuló tevékenység végzése tekintetében az engedélyt a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Hpt. fizetési rendszer működtetésére vonatkozó engedélyezésre rögzített feltételek megléte esetén kaphatja meg.

17. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:

(2)⁴³ Az (1) bekezdés d), e), h) és r) pontjához kapcsolódóan a kérelmező mellékeli azon auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást igénybe vevők érdekeinek védelmét, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésének folytonosságát és megbízhatóságát biztosító valamennyi ésszerű intézkedés megtételéhez szükségesek.

(2a)⁴⁴ Az (1) bekezdés v) pontjában meghatározott biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedések leírásakor a kérelmező bemutatja, hogy azok hogyan biztosítják a magas szintű műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által, illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző vállalkozás által alkalmazott szoftvereket, valamint informatikai rendszereket. Ezen intézkedések között a Pft. 55/A. §-ában meghatározott biztonsági intézkedéseknek is szerepelniük kell.

(3) Ha a kérelmezőnek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli:

(4) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásának feltételeként a kérelmező nyilatkozatot ad arról, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény irányítása Magyarország területén létesített főirodában történik.

(5) Ha a kérelmező az (1) bekezdés m) pontjában, és a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.

(6) Ha a kérelmező az (1) bekezdés l) és o) pontjában, és a (3) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.

18. § Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

19. § (1) A Felügyelet az engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.

(2) A Felügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.

(3)⁴⁶ A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasító végleges határozatát megküldi a cégbíróságnak.

20. § A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező

20/A. §⁴⁹ (1) A kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.

(2) A számlainformációs szolgáltatás megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább

21. § (1) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonja, ha

(2) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha

21/A. §⁵² Pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó tevékenységi engedély visszavonása esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközök kiadása iránt soron kívül intézkedik.

22. § Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátási intézmény a pénzügyi szolgáltatási tevékenységi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenységéből, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéből származó semmilyen kötelezettsége nincs.

23. § (1)⁵³ A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha a tevékenységre jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van az engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére, a változás bekövetkezésétől vagy a változásról történő tudomásszerzéstől számított három napon belül a Felügyeletet erről írásban tájékoztatja. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az írásbeli tájékoztatáshoz csatolja a változás igazolására vonatkozó dokumentumot, valamint azt a hitelt érdemlő bizonyító dokumentumot vagy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény továbbra is megfelel az engedélyezési feltételeknek.

(2) A Felügyelet az 5. §-ban és 7. §-ban meghatározott tevékenységen kívüli egyéb üzleti tevékenységet is végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előírhatja, hogy az egyéb üzleti tevékenységét a pénzügyi szolgáltatási tevékenységétől, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységétől elkülönítetten, külön szervezet keretében végezze, ha ezen egyéb üzleti tevékenység mértéke, jellege, vagy a Felügyelet részére történő átláthatóságának hiánya hátrányosan befolyásolja

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetre a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyezési eljárására, valamint az állományátruházásra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

24. §⁵⁴ (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenysége folytatására másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni, azt a Felügyeletnek bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az intézmény neve, székhelye és engedélyszáma feltüntetésén túl:

(3)⁵⁶ A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk hiánytalan kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé. A fióktelep, illetve pénzforgalmi közvetítő legkorábban a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg a tevékenységét.

(4) Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot ennek okairól.

(5)⁵⁷ Ha a Felügyelet a vizsgálat során – így különösen a másik EGT-állam illetékes hatóságától kapott információk alapján – kedvezőtlen eredményre jut, akkor megtagadja a fióktelep, illetve a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételét, illetve ha a nyilvántartásba vétel már megtörtént, akkor törli a fióktelepet, illetve a pénzforgalmi közvetítőt a nyilvántartásból.

(6) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt.

(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(8) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve további fióktelep létesítését is.

25. §⁵⁸ (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenységét másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, azt a Felügyeletnek bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé.

(4) Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot ennek okairól.

(5) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt.

(6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve további pénzforgalmi közvetítő igénybevételét is.

26. § (1)⁵⁹ Ha másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy székhelye szerinti EGT-államban engedélyezett pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni vagy határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, a Felügyelet a kapott információkat a kézhezvételt követő egy hónapon belül megvizsgálja és tájékoztatja a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a nyújtani kívánt szolgáltatás végzésével kapcsolatos feltételekről, így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának és az elektronikuspénz-kibocsátásának szabályairól.

(2)⁶⁰ Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző közvetítőjével, elektronikuspénz-értékesítőjével vagy fióktelepe létesítésével vagy határon átnyúló szolgáltatási szándékával kapcsolatban felmerül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, a Felügyelet erről a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát is értesíti.

27. § (1) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.

(2) A forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább

(3) Az utalványkibocsátó a (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékeli:

28. § (1)⁶² Felügyeletnek előzetesen írásban bejelenti, aki pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben

(2)⁶³ A pénzforgalmi intézményben, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy előzetesen írásban bejelenti a Felügyeletnek, ha

(3) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény bejelenti a Felügyeletnek, ha egy jogi személynek a leányvállalatává vált vagy megszűnt annak lenni.

(4) A befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy bejelentése tartalmazza:

(5) Ha a befolyásoló részesedést szerző tevékenysége, a pénzforgalmi intézményre, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, a Felügyelet a bejelentést követő harminc napon belül megtilthatja az ilyen befolyás megszerzését, és felfüggesztheti a tagok szavazati jogának gyakorlását, addig, amíg a tag meg nem szünteti a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányításának veszélyeztetéséül szolgáló indokot.

(5a)⁶⁵ A Felügyelet a befolyásoló részesedés szerzését megtiltja, ha a bejelentő részesedés szerzésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt befolyásoló részesedés szerzése növelheti ennek kockázatát.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt intézkedések valamelyikét alkalmazza a Felügyelet a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is.

(7)⁶⁶ Ha a befolyásoló részesedés megszerzése a Felügyelet tiltása ellenére következik be, a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet – függetlenül bármely más szankciótól – a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtiltja, a leadott szavazatokat semmissé nyilvánítja vagy semmissé nyilvánításukat lehetővé teszi.

29. § (1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg vagy nevezhető ki a pénzforgalmi intézménynél, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél a vezető állású személy.

(2)⁶⁷ A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően végezze. A vezető állású személy és a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátás szolgáltatási üzletág alkalmazottja mindenkor a beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(4) A Felügyelet a természetes személy megválasztására vagy kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha az (5) és (6) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll.

(5) Pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy az, aki

(6)⁷⁰ Akivel szemben

(7)⁷¹ A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezelheti.

30. § (1) A kérelmező bizonyítja a jó üzleti hírnevet.

(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, de a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyelet határozattal állapítja meg.

(4) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

31. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett tevékenységeket a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.

32. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat belső szabályzatban rögzíti.

(2) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél foglalkoztatható belső ellenőrként.

(3) A pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata

(4) A belső ellenőrzés

(5) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, vagy ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki

(7)⁷² A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti, és a megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezelheti.

33. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – felügyeleti és jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti.

(2) Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények:

34. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az arra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig megküldi.

35. § (1) Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha

(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontjában foglalt korlátozások a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára is alkalmazandóak.

(3) Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, vagy annak közeli hozzátartozójának.

36. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény könyvvizsgálója a vizsgálatának eredményéről a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet írásban haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényt állapított meg, amelynek alapján

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, vagy a Felügyeletet a vizsgálat eredményéről tájékoztatni.

(3) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól annak megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

37. § (1) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldi.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót felülvizsgáltassa, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Felügyeletnek bemutatja.

38. § (1)⁷³ A fizetéskezdeményezési szolgáltatáson, valamint a számlainformációs szolgáltatáson kívüli pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végző pénzforgalmi intézmény – az általa végzett tevékenységgel összhangban – a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely nem csökkenhet

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a 45. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő.

(3)⁷⁴ A pénzforgalmi intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az 575/2013/EU rendelet Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy az említett rendelet szerinti alapvető tőke legalább 75%-ának az említett rendelet 50. cikkében meghatározott elsődleges alapvető tőkéből kell állnia és az említett rendelet szerinti járulékos tőke legfeljebb a kiszámított alapvető tőke egyharmada lehet.

39. § Ha a pénzforgalmi intézmény

40. § (1) A költség módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje legalább a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban szereplő általános igazgatási költség tíz százaléka.

(2) Ha a pénzforgalmi intézmény a számítás időpontjában még nem végez egy teljes éve üzleti tevékenységet, vagy az első üzleti év vonatkozásában nem áll rendelkezésre könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló, az általános igazgatási költség meghatározásához az üzleti tervben szereplő becsült adatokat veszi figyelembe.

41. § (1)⁷⁵ A fizetési forgalom módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje legalább a következő értékeknek a (2)–(3) bekezdésben meghatározott „k” tényezővel szorzott összege:

(2)⁷⁶ A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, a pénzforgalmi intézmény által alkalmazandó „k” tényező: 1.

(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást végez, az általa alkalmazandó „k” tényező: 0,5.

(4)⁷⁷

42. § (1)⁷⁸ Az irányadó mutató módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje legalább a (2) bekezdésben meghatározott irányadó mutatónak a 43. §-ban meghatározott szorzó tényezővel, valamint a 41. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott „k” tényezővel szorzott összege.

(2) Az irányadó mutató a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó

(3) Az irányadó mutató számítása során nem kell figyelembe venni a rendkívüli bevételeket, valamint az irányadó mutató csökkenthető a másik pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenység szerződés szerinti, fizetett ellenértékével.

(4) Az irányadó mutató számítása során a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját szükséges figyelembe venni.

(5) A szavatoló tőke nem csökkenhet a számítást megelőző három üzleti év irányadó mutatója alapján kiszámított érték átlagának nyolcvan százaléka alá. Ha a pénzforgalmi intézménynek nincs könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója, az üzleti tervben szereplő becsült adat is alkalmazható.

43. § Az irányadó mutató módszernél alkalmazandó szorzó tényező értéke:

44. § (1) A pénzforgalmi intézmény a költség módszert, valamint az irányadó mutató módszert a Felügyelet engedélyével alkalmazhatja.

(2) A Felügyelet a költség módszer, valamint az irányadó mutató módszer alkalmazását akkor engedélyezi, ha bevezetésének célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése.

45. § (1) A Felügyelet hatósági ellenőrzése keretében felülvizsgálja a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályzatait, eljárásait és módszereit. A felülvizsgálat kiterjed a pénzforgalmi intézmény kockázatkezelési folyamatának és belső ellenőrzési rendszere működésének értékelésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy a pénzforgalmi intézmény által alkalmazott szabályzatok, eljárások és módszerek, valamint a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(3) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a pénzforgalmi intézmény mérete, az általa teljesített fizetési műveletének összértéke, tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi.

46. § (1) A pénzforgalmi intézmény az ügyféltől vagy egy másik pénzforgalmi szolgáltatótól fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, betétként nem kezelheti, az a pénzforgalmi intézmény felszámolása esetén – a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) A pénzforgalmi intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok

(3) Ha a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközt a pénzforgalmi intézmény az átvételt követő munkanap végéig, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az átvételt követő második munkanap végéig a fizetési művelet végrehajtásaként nem utalja át egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz, vagy nem fizeti ki a kedvezményezettnek,

(4)⁷⁹ Ha az átvett pénzeszköznek csak egy része szolgál fizetési művelet teljesítésére és ez a rész változó vagy előre nem meghatározható, a Felügyelet engedélyezheti, hogy a pénzforgalmi intézmény a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét egy olyan reprezentatív hányad alapján teljesítse, amely hányad a pénzforgalmi intézmény feltételezése szerint fizetési művelet teljesítésére szolgál, feltéve, hogy a Felügyelet megítélése szerint ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján reálisan megbecsülhető.

47. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény – az általa végzett tevékenységgel összhangban – a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely nem csökkenhet

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a pénzforgalmi tevékenység vonatkozásában az 50. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő vagy legfeljebb húsz százalékkal alacsonyabb tőkekövetelményt engedélyezhet.

(3)⁸⁰ Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az 575/2013/EU rendelet Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy az említett rendelet szerinti alapvető tőke legalább 75%-ának az említett rendelet 50. cikkében meghatározott elsődleges alapvető tőkéből kell állnia és az említett rendelet szerinti járulékos tőke legfeljebb a kiszámított alapvető tőke egyharmada lehet.

48. § Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

49. § (1) Az átlagosan kinnlevő elektronikuspénz módszer alkalmazásakor az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje legalább az átlagosan kinnlevő elektronikuspénz két százaléka.

(2) Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 7. § (3) bekezdésében foglalt, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 7. § (2) és (4)–(5) bekezdésében megállapított tevékenységek bármelyikét végzi, és a kinnlevő elektronikuspénz mennyisége előre nem határozható meg, a Felügyelet engedélyezi ezen elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára, hogy a szavatolótőke-követelményét egy olyan reprezentatív hányad alapján számítsa ki, amely számítása szerint elektronikuspénz-kibocsátására kerül felhasználásra, feltéve hogy ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján és a Felügyelet számára reálisan megbecsülhető.

(3) Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésének időtartama alapján a (2) bekezdésben meghatározott szavatolótőke-követelménye nem számítható ki, az üzleti terv által igazolt, tervezett kinnlevő elektronikuspénz alapján szükséges a kalkulációt elvégezni, figyelemmel a Felügyelet által a tervben kért esetleges kiigazításokra.

50. § (1) A Felügyelet hatósági ellenőrzése keretében felülvizsgálja az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatásokkal és elektronikuspénz-kibocsátással kapcsolatos szabályzatait, eljárásait és módszereit. A felülvizsgálat kiterjed az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kockázatkezelési folyamatának és belső ellenőrzési rendszere működésének értékelésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által alkalmazott szabályzatok, eljárások és módszerek, valamint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(3) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény mérete, az általa teljesített fizetési műveletének összértéke, tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi.

51. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféltől elektronikuspénz-kibocsátása érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, betétként nem kezelheti, a 7. § (2) bekezdésében meghatározott hitel és pénzkölcsön ennek terhére nem nyújtható, valamint az az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikuspénz-kibocsátása ellenében átvett és vissza nem váltott pénzeszközt

(4) Az átvett pénzeszközökre az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakat

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában egyedi kockázati súlyú kötvények minősülnek biztonságos, alacsony kockázatú eszközöknek, amelyek esetében az egyedi kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény az 575/2013/EU rendelet 336. cikk 1. táblázata szerint legfeljebb 1,6%.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl biztonságos, alacsony kockázatú eszköz az ÁÉKBV olyan kollektív befektetési értékpapírja, amely kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott eszközbe fektet.

(7) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény előzetesen tájékoztatja a Felügyeletet a kibocsátott elektronikuspénz ellenében átvett pénzeszközök védelme érdekében végrehajtott intézkedésekben bekövetkező minden jelentős változásról.

(8) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása érdekében átvett pénzeszközre a 46. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

52. § (1) Az utalványkibocsátó Szmt. szerinti saját tőkéje nem csökkenhet a 11. § (5) bekezdésében előírt legkisebb jegyzett tőke alá.

(2) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett pénzeszközzel a sajátjaként nem rendelkezhet, valamint az az utalványkibocsátó felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(3) Az utalványkibocsátó a nyilvántartásait úgy vezeti, hogy

(4) Az utalványkibocsátó az utalványbirtokosok (3) bekezdés c) pontja szerinti pénzkövetelésének fedezeteként

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett pénzösszeg és állampapír piaci értéke vagy b) pontja szerint garantált, biztosított összeg nem lehet kevesebb a (3) bekezdés c) pontja szerint az utalványkibocsátóval szemben mindenkor fennálló pénzkövetelés összegénél.

(6) Az utalványkibocsátó a (4) és (5) bekezdésben foglalt követelményeknek

53. § (1) A fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fizetési rendszerhez történő csatlakozás feltételeit meghatározó szabályzataiban rögzített feltételeknek objektívnek, arányosnak és diszkriminációmentesnek kell lenniük.

(2) Fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a teljesítési, működési és üzleti kockázatok kivédéséhez, valamint a fizetési rendszer pénzügyi és működési stabilitásának védelméhez szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja a fizetési rendszerhez történő csatlakozást.

(3) A fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzforgalmi szolgáltatók, az ügyfelek vagy más fizetési rendszerek számára a csatlakozás feltételeként nem írhat elő:

(4)⁸² Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók

(5)⁸³ Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.

54. § (1) Pénzforgalmi közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően a pénzügyi szolgáltatás közvetítését pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részére pénzforgalmi közvetítői tevékenységként végzi.

(2)⁸⁵ Pénzforgalmi közvetítővel – ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót – pénzforgalmi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy és egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közvetítői alvállalkozó) ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni. Pénzforgalmi közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.

(3)⁸⁶ A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe vett pénzforgalmi közvetítő tevékenységéért, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe vett elektronikuspénz-értékesítő tevékenységéért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.

(4)⁸⁷ A pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénz-értékesítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.

(5) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem bocsáthat ki elektronikuspénzt pénzforgalmi közvetítő útján.

(6) A pénzforgalmi közvetítő az ügyfél által befizetett, a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzeszközt elkülönített számlán tartja. Ez a pénzeszköz a pénzforgalmi közvetítő felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(7) A (6) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a pénzforgalmi közvetítő kizárólag az ügyfél által befizetett, a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzeszközt tarthatja.

55. § (1)⁸⁸ Ha pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítőt, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-értékesítőt kíván igénybe venni, azt a Felügyeletnek a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül bejelenti.

(2)⁸⁹ Pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek az elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet kizárólag az végezhet, akit a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentést követően a 85. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felvesz és megfelel az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

(3a)⁹² A (3) bekezdéstől eltérően elektronikuspénz-értékesítő igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az elektronikuspénz-értékesítő:

(4)⁹³ Az (1)–(3) bekezdésen kívül a 25. §-ban foglaltak is alkalmazandóak, ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény másik EGT-államban kíván pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez vagy elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez megbízási szerződés keretében pénzforgalmi közvetítőt igénybe venni.

(4a)⁹⁴ Ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főirodája másik EGT-államban található és a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége Magyarország területén történő végzéséhez pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni, akkor Magyarország területén központi kapcsolattartó pontot köteles kijelölni, amennyiben megfelel az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó központi kapcsolattartó pontok kijelölési kritériumait, illetve a központi kapcsolattartó pontok feladatait meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019. március 14-i (EU) 2020/1423 bizottsági rendelet 1. cikkének.

(4b)⁹⁵ A Felügyelet a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételéről a bejelentés hiánytalan kézhezvételét követő kettő hónapon belül dönt.

(5)⁹⁶ A Felügyelet megtagadja a pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénz-értékesítő nyilvántartásba vételét, ha a (3) bekezdésben meghatározott információkat hiányosan vagy nem megfelelő módon nyújtják be, és a hiánypótlásra történő felhívás is sikertelen.

(6)⁹⁷ A Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikuspénz-értékesítő közreműködővel kötött megbízási szerződés módosítását és minden egyéb, a pénzforgalmi közvetítő, illetve az elektronikuspénz-értékesítő igénybevétele tekintetében bekövetkező lényeges változást.

(7)⁹⁸ A Felügyelet a pénzforgalmi közvetítőt, elektronikuspénz-értékesítőt törli a nyilvántartásból, ha

56. § (1)¹⁰⁰ A pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénzt-értékesítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felel.

(2)¹⁰¹ A pénzforgalmi közvetítő a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítéséért, az elektronikuspénz-értékesítő az elektronikuspénz értékesítési tevékenységéért kizárólag a megbízó pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől jogosult közvetítői, értékesítői díjra. E rendelkezés nem érinti a pénzforgalmi közvetítő, illetve az elektronikuspénz-értékesítő azon jogosultságát, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítését, illetve az elektronikuspénz-értékesítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítésének, illetve elektronikuspénz-értékesítésnek nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.

(3) A közvetítői díj időbeni ütemezésének arányosnak kell lennie a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.

57. § (1) A pénzforgalmi közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval – e tevékenységi körében – munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – csak olyan természetes személy lehet, aki

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül

(3) Pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző Posta Elszámoló Központot működtető intézménnyel munkaviszonyban, megbízási viszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben végezhet pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató felelős.

(4) A pénzforgalmi közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló természetes személy a közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.

(5) A pénzforgalmi közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató az (1)–(3) bekezdésben foglalt követelményekről belső nyilvántartást vezet.

(6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős a pénzforgalmi közvetítő és a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.

(7)¹⁰² Az elektronikuspénz-értékesítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a vele – e tevékenységi körében – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló természetes személy az elektronikuspénz-értékesítéssel kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.

58. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tagja, a pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény alkalmazottja a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartja.

(2)¹⁰³ Az (1) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

(2a)¹⁰⁶ Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.

(3)¹⁰⁷

59. § (1) Fizetési titok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) E törvény fizetési titokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

(3) A fizetési titokra vonatkozó rendelkezéseket a pénzforgalmi közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is alkalmazni kell.

60. § (1) Fizetési titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

(2)¹¹⁰ Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

(3) A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság és a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy fizetési számlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a fizetési titok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.

(5) Nem kell a (4) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésében megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.

(6) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.

(7) A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

(7a)¹¹⁷ A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvény alapján szolgáltat adatot.

(8) A Magyar Nemzeti Bank a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára jogszabályban előírt adatszolgáltatás során is jogosult fizetési titokhoz jutni.

(9) A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(10)¹¹⁸ A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett fizetési számláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a fizetési számla vagy az ügylet

(11) A (10) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe tartozó bűncselekményekkel összefüggő adatok tekintetében kell alkalmazni.

(12) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az (1)–(3) és (7)–(10) bekezdésben foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségére hivatkozva – nem tagadhatja meg.

(13) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a megkeresések teljesítése során köteles a minősített adat védelméről szóló törvényben és egyéb, a minősített adat kezelésére vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények betartásával eljárni.

(14)¹²¹ A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, fizetési titoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.

61. § (1) Az 60. § (2) bekezdés d), f), g) és o) pontja és a 60. § (7) és (10) bekezdése szerint történő adatátadásról a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.

(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles tájékoztatni.

62. § Nem jelenti a fizetési titok sérelmét

63. § (1) Aki üzleti vagy fizetési titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti vagy fizetési titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti vagy fizetési titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(4) A fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés céljából.

(5)¹²⁶ Az adóhatóság a FATCA-törvényből fakadó kötelezettségek teljesítése céljából az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult fizetési titokhoz jutni.

(6)¹²⁷ Az adóhatóság az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult fizetési titokhoz jutni.

64. § Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

64/A. §¹²⁸ (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

65. § (1) Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelre és kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat harminckilenc százalékponttal növelt mértékét.

(2) E § alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

66. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátója az átvett pénzeszközök ellenében, az átvételt követően haladéktalanul, névértéken bocsát ki elektronikuspénzt.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére, az annak birtokában lévő elektronikuspénzt bármikor, névértéken visszaváltja. Ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnését megelőzően kezdeményezi, az elektronikuspénzt az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésének megfelelően vagy részben vagy teljesen köteles visszaváltani.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátója és az elektronikuspénz-birtokos között létrejött szerződés egyértelműen és világosan tartalmazza a visszaváltás feltételeit és díját. Az elektronikuspénz-kibocsátója a szerződéses feltételekről és a visszaváltás díjáról az elektronikuspénz-birtokost a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja.

(4) A visszaváltásért díj a (3) bekezdéssel összhangban kizárólag a következő esetekben számítható fel:

(5) A (4) bekezdésben említett díjnak az elektronikuspénz-kibocsátója ténylegesen felmerült költségeivel arányosnak és összehasonlíthatónak kell lennie.

(6) Ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnésekor vagy a megszűnést követő legfeljebb egy éven belül kéri,

(7) Az (4)–(6) bekezdésben meghatározottak kizárólag a fogyasztóra, mint elektronikuspénz-birtokosra vonatkoznak, más elektronikuspénz-birtokos személyek elektronikuspénz-visszaváltásának feltételeire az ezen személyek és az elektronikuspénz-kibocsátója között létrejött szerződésben meghatározott feltételek az irányadóak.

(8) Az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikuspénzre kamatot nem fizethet, továbbá egyéb juttatást sem biztosíthat.

(9) Az (1)–(8) bekezdésben foglaltakat az elektronikuspénzt kibocsátó Magyar Nemzeti Bankra is alkalmazni kell.

67. § A forgatható utalvány tartalmazza legalább

68. § (1) Az utalványkibocsátó általános üzleti feltételei tartalmazzák legalább

(2) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeit, valamint az utalványelfogadók listáját közzéteszi és a folyamatos elérhetőséget a honlapján biztosítja.

(3) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeiben meghirdetett díjon, jutalékon és költségen kívül egyéb, valamint annak mértékét meghaladó díjat, jutalékot és költséget az ügyfél terhére nem számíthat fel.

(4) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételei szerint meghirdetett díjból, jutalékból vagy áthárított költségből az ügyféllel kötött egyedi megállapodás alapján kedvezményt adhat.

(5) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételek módosításáról annak hatálybalépése előtt legalább hatvan nappal tájékoztatja az ügyfelet. Az utalványkibocsátó az ügyfelet tájékoztatja arról is, hogy a módosítást az ügyfél részéről elfogadottnak tekinti, ha annak hatálybalépése előtt az ügyfél nem tájékoztatta az utalványkibocsátót arról, hogy a módosítást nem fogadja el. Ha az ügyfél a módosítást nem fogadja el, a módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult az utalványkibocsátóval kötött szerződést felmondani.

(6) Az utalványkibocsátó az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást

(7) Az utalványkibocsátó a naptári év utolsó napján

69. § (1) Az utalványkibocsátó az utalványbirtokos kérésére, az annak birtokában lévő forgalomképes forgatható utalványt a (3) bekezdésben meghatározott korlátozással a forgatható utalványon szereplő címletértékkel megegyező névértékű hazai törvényes fizetőeszközre bármikor visszaváltja.

(2) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány visszaváltásáért díjat, jutalékot vagy költséget számíthat fel.

(3) Ha a forgatható utalvány felhasználhatósága lejárathoz kötött, az utalványkibocsátó az (1) bekezdésben foglalt visszaváltási kötelezettsége a forgatható utalvány lejáratát követő tizenkettedik hónap végéig áll fenn.

70. §¹²⁹ (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó biztosítja, hogy az ügyfél a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2)¹³⁰ Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

(3) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(4) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(5) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az utalványkibocsátó a fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót jelöl ki, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, és annak változását írásban bejelenti.

(6)¹³¹ A panaszkezelés magyar nyelven történik, kivéve, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó és az ügyfél eltérő nyelvben állapodtak meg.

70/A. §¹³² A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa nyújtott pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatását vagy annak körébe tartozó bármely résztevékenységét munkanapokon, előzetesen tervezetten, a Hpt.-ben a bankszünnap tartására vonatkozóan előírt feltételek szerint szüneteltetheti.

71. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3)–(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)–(6) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3)¹³³ Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint.

(4) A szorzószám

(5)¹³⁴ A pénzforgalmi intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a 38. § (1) bekezdése szerint számított, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetendő éves díj mértéke a 47. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 6,0 ezreléke.

(6)¹³⁵ Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,15 ezreléke.

72. § (1) A Felügyelet a jogszabályokban és felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, utalványkibocsátóval szemben – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a 73–80. §-ban meghatározott intézkedéseket, kivételes intézkedéseket alkalmazhatja, valamint bírságot szabhat ki.

(2) A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó, ezek vezető állású személye, vagy tagja megsérti a jogszabályi rendelkezések előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen

(3) A Felügyelet a törvényi vagy egyéb jogszabályi rendelkezések előírásainak jelentős megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – megteszi a szükséges, 73–79. §-ban rögzített intézkedést, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó

(4) A Felügyelet a törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések előírásainak súlyos megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket (73–80. §), ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó

73. § (1) Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

(2) Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

74. § A Felügyelet által a 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kirendelt helyszíni ellenőr jogosult

75. § (1) A Felügyelet – a 73. §-ban meghatározott intézkedéseken túlmenően – a következő, kivételes intézkedéseket alkalmazhatja:

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kivételes intézkedést a Felügyelet határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a közgyűlést annak kezdőnapját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.

76. § (1) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó nem tesz eleget a 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó közgyűlésének összehívását.

(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot kell tennie a közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira.

(3) A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.

77. § A Felügyelet az általa felügyelt pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó tagjainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 75. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tag tevékenysége, vagy a pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, utalványkibocsátóra gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

78. § A Felügyelet a 73–77. § és 79–81. §-ban meghatározott intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket – szükség szerint – külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

79. § A 73. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontjától eltérően a Felügyelet nem tilthatja meg

80. § (1) A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy nem tud eleget tenni pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeinek.

(2)¹⁴⁰ A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó igazgatósági tagjának, ügyvezetőjének a Ptk. rendelkezései szerinti felelőssége fennmarad.

(3) Ha nincs lehetőség a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző vagy rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(4)¹⁴¹ A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja, ügyvezetője a Ptk. rendelkezéseiben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának, ügyvezetőjének törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(5)¹⁴² A (4) bekezdéstől eltérően az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot és a Felügyelet által a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, utalványkibocsátóval szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.

(6) Ha a Felügyelet a 73. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti intézkedést a Tvt. alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való döntés közlését követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő esetében a javára benyújtott fizetési megbízásnak a fizetési rendszer általi elszámolását, teljesítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét.

(7) A Felügyelet a (6) bekezdés szerinti határozat tekintetében érintett, a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő értesítése mellett haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét is.

(8) A Tvt. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a közvetlenül csatlakozó résztvevő javára benyújtott fizetési megbízás elszámolása és teljesítése a (6) bekezdés szerinti döntés rendszerüzemeltetővel történt közlésétől függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan.

80/A. §¹⁴³ (1) A székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai felelősségének sérelme nélkül amennyiben a Felügyelet megbizonyosodik afelől, hogy a pénzforgalmi közvetítővel vagy fiókteleppel rendelkező másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem tartja be az e törvény, a Pft., valamint az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet rá vonatkozó rendelkezéseit, haladéktalanul értesíti a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(2) Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy az adott EGT-államban pénzforgalmi közvetítővel vagy fiókteleppel rendelkező magyarországi székhelyű pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem tartja be a tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket, a Felügyelet a kapott információk kiértékelését követően indokolatlan késedelem nélkül megtesz minden megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy a kérdéses pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megszüntesse a jogellenes állapotot. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet haladéktalanul értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és minden már érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(3) Ha súlyos veszély fenyegeti a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők kollektív érdekeit, és ezt azonnal kezelni kell, a Felügyelet – az (1) bekezdéstől eltérően – jogosult intézkedéseket hozni az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködéssel párhuzamosan, amíg a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai meg nem hozzák a szükséges intézkedéseket.

(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedéseknek megfelelőeknek és a céllal, azaz a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők kollektív érdekeit fenyegető súlyos veszély elleni védelemmel arányosaknak kell lenniük. Az intézkedések nem járhatnak azzal, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatásait Magyarországon igénybe vevők előnyben részesülnek a szolgáltatásokat más EGT-államban igénybe vevőkkel szemben. Ezeknek az intézkedéseknek ideigleneseknek kell lenniük, és alkalmazásukat be kell szüntetni, amint a súlyos veszélyek kezelésére sor került, többek között a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságainak segítségével, illetve velük vagy az Európai Bankhatósággal együttműködésben.

(5) Ha a válsághelyzet lehetővé teszi, a (3) bekezdés szerinti intézkedésről és annak okairól a Felügyelet előzetesen és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam mellett az egyéb érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, a Bizottságot és az Európai Bankhatóságot.

80/B. §¹⁴⁴ A Felügyelet a más EGT-állam illetékes hatóságával együttműködik a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felügyelete tekintetében szükséges információcserét illetően.

81. § (1)¹⁴⁵ A fizetési művelet érdekében a pénzforgalmi intézmény által átvett pénzeszköz – az átadó és az átvevő pénzforgalmi intézmény közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződő fél jognyilatkozata és a szerződés biztosítéka nem szűnik meg. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti engedélyét.

(2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelem tartalmazza:

(3) A szerződésállományt átvevő pénzforgalmi intézmény – az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül – írásban minden érintett szerződő felet értesít az átadásról.

(4) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő vagy az átadó pénzforgalmi intézmény által megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak a fizetési művelet érdekében vagy elektronikuspénz-kibocsátása érdekében az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által, és forgatható utalvány kibocsátása érdekében az utalványkibocsátó által átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházása esetén is alkalmazandók.

82. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény – jogszabályban meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként – a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesít.

83. § A Felügyelet a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől közbenső beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, valamint a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, annak szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.

84. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyelete céljából a felügyeleti tevékenységének időtartama alatt adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.

(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény következő adatait:

(3) A Felügyelet nyilvántartásba veszi az utalványkibocsátó következő adatait:

(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatot a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően, naprakészen közzéteszi.

85. § (1)¹⁴⁷ A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a pénzforgalmi közvetítőkről, elektronikuspénz-értékesítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet nyilvántartásba veszi a közvetítők, elektronikuspénz-értékesítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait:

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatot a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően, napra készen közzéteszi.

86. § (1) A Felügyelet a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:

(2) A nyilvántartás az 1. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:

(3) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.

86/A. § A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

86/B. § (1) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

(2) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

86/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: Pénzügyi Számla) vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

86/D. § (1)¹⁵³ Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

87. § E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen az ügyfelek tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint jár el, ha a jogsértés fogyasztót érint.

88. §¹⁵⁴ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

89. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 91. § 2014. március 15-én lép hatályba.

90. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

(1a)¹⁵⁹ Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2)¹⁶⁰ Ez a törvény a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (6)–(7) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet eljárásában.

92. § A 86/A. § szerinti intézmény a FATCA-törvény hatálybalépését¹⁶³ megelőzően létrejött pénzügyi számlák tekintetében a 86/B. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatást írásban vagy – általános jelleggel, a számlatulajdonosok azonosítására alkalmatlan módon – a honlapján történő közzététellel legkésőbb 2015. június 30-ig teljesíti.

92/A. §¹⁶⁴ (1) A 2018. január 13-án már működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett pénzügyi szolgáltatását a 2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerint 2018. július 13-ig végezheti, kivéve, ha az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján a Felügyelet határozatban igazolja azt, hogy megfelel az e törvényben, valamint a Pft.-ben meghatározott követelményeknek.

(2) A 2018. január 13-án engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi engedélye megadásának további feltétele, hogy az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján a Felügyelet megállapítsa, hogy megfelel az e törvényben, valamint a Pft.-ben meghatározott követelményeknek.

(3) A 2018. január 13-án már működő vagy engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény legkésőbb 2018. február 28-ig kérelmezheti a Felügyeletnél, hogy az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján 2018. július 13-át követően is végezhesse a már engedélyezett pénzügyi szolgáltatását. A megfelelésigazolás iráni eljárást kezdeményező kérelméhez az alábbiakat mellékeli:

(4) A (3) bekezdés a), b) és g) pontjának alkalmazásában a kérelmezőnek meg kell adnia az általa bevezetett auditrendszer és azon szervezeti intézkedések leírását, amelyekkel minden tőle elvárhatót megtesz azért, hogy garantálja a szolgáltatásait igénybe vevők érdekeinek védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folyamatosságát és megbízhatóságát. A (3) bekezdés f) pontjában említett biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedések ismertetésében be kell mutatni, hogy azok hogyan biztosítják a magas szintű műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által, illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző vállalkozások által alkalmazott szoftvereket, valamint informatikai rendszereket.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amely a 2018. január 12-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatások közül engedéllyel rendelkezik

(6) A 2018. január 12-én már működő pénzforgalmi szolgáltatás végzésére engedéllyel nem rendelkező fizetés-kezdeményezési szolgáltatás, vagy számlainformációs szolgáltatás valamelyikét vagy mindegyikét nyújtó intézmény e törvény szerinti engedély iránti kérelem benyújtására, valamint bejelentésre vonatkozó kötelezettségét 2018. január 13-át követően haladéktalanul teljesíti, és tevékenységét ezen engedély iránti kérelem elbírálásáig a 2018. január 12-én hatályos előírások szerint végezheti.

93. §¹⁶⁵ (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 58. § (2a) bekezdését, 62. § s) pontját és 64/A. §-t a Módtv. hatálybalépésekor¹⁶⁶ fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 64/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Módtv. hatálybalépésekor¹⁶⁷ fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.