23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről¹

2014.07.31.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed a jogi személyre, a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, ezen jogalanyok gazdasági tevékenységére vonatkozóan, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pontja alapján egyéni vállalkozónak minősülő személyre (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók).

2. § Az adatszolgáltatók az 1. mellékletben felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

3. § (1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az információk szolgáltatásához szükséges – a 3. mellékletben meghatározott – technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

4. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

5. § A 2013. évre mint tárgyidőszakra vonatkozó, 2014. január 1-jét követően teljesítendő adatszolgáltatásokra a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.

6. §² Az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázatnak – az egyes adatszolgáltatási tárgyú MNB rendeletek módosításáról szóló 30/2014. (VII. 30.) MNB rendelet 1. mellékletével megállapított – 95a sorában meghatározott P55 azonosító kódú adatszolgáltatást első alkalommal a 2014. július, augusztus és szeptember hónapra mint tárgyidőszakra vonatkozóan egyidejűleg kell teljesíteni, az adatszolgáltatás teljesítési határideje: 2014. október 29.

1. melléklet a 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelethez³

A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk

	MNB azonosító kód	Megnevezés	Az adatszolgáltatók köre	Az adatszolgáltatás
	MNB azonosító kód	Megnevezés	Az adatszolgáltatók köre	gyakorisága	teljesítésének módja	határideje	címzettje
1	D01	Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 11:30 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
2	E04	Napi jelentés az értékpapír állományokról	központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT fióktelep	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 9 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
3	E06	Az értékpapír- számlákhoz kapcsolódó ügyletek adatai	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 9 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
4	E14	Határidős részvényügyletek a BÉT-en	Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tőzsdenapot követő munkanap 14 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
5	E20	A letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban	befektetési vállalkozások és letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
6	E21	A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban	bankok, szakosított hitelintézetek, letétkezelési tevékenységet végző szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
7	E23	A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok	központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT fióktelep	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 3. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
8	E27	Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN kódjai és egyéb alapadatai	központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT fióktelep	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 9 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
9	E43	Opciós részvényügyletek a BÉT-en	Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tőzsdenapot követő munkanap 14 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
10	E45	A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya tulajdonosi bontásban	Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK)	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
11	E48	A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei be- és kivezetése	pénzügyi eszközök kereskedését lebonyolító tőzsdék, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
12	E50	Az állampapírok, az államadósság és az állami követelések felhalmozott és eredményszemléletű kamata	Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.)	havi, illetve negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. nap	MNB Statisztikai igazgatóság
13	E53	A magyar állam értékpapír-kibocsátásai	ÁKK Zrt.	heti	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő 2. munkanap 9 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
14	E58	A forgalomban lévő magyar államkötvények és kamatozó kincstárjegyek cash-flow és kamatadatai	ÁKK Zrt.	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
15	E60	Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapír ügyletekről	bankok, szakosított hitelintézetek, letétkezelési tevékenységet végző szövetkezeti hitelintézetek, befektetési vállalkozások és egyéb szervezetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, ÁKK Zrt.	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
16	E61	A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek adatai	jelzálog-hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
17	E62	Az állampapírnak nem minősülő, Magyarországon és külföldön kibocsátott kötvények adatai	kötvényt kibocsátó önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezetek magyarországi fióktelepei	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
18	E64	Hitelintézetek és befektetési szolgáltatást végző szervezetek által kibocsátott értékpapírok adatai, illetve a letétkezelési tevékenységet végző szervezetek által letétkezelt egyes értékpapírokra vonatkozó ár-információk	bankok, szakosított hitelintézetek, letétkezelési tevékenységet végző szövetkezeti hitelintézetek, befektetési vállalkozások és egyéb szervezetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, ÁKK Zrt	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
19	F01	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (hó végi záró állomány)	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi, illetve intézményi változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
20	F02	Biztosítók statisztikai mérlege	biztosítók, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap13. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
21	F03	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (hó végi záró állomány)	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi, illetve intézményi változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
22	F07	Befektetési alapok statisztikai mérlege	befektetési-alapkezelők, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 6. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
23	F08	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi záró állomány)	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év március 31.	MNB Statisztikai igazgatóság
24	F09	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi auditált záró állomány)	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	záró-közgyűlést követő 15. munkanap; változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
25	F14	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi záró állomány)	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	záró-közgyűlést követő 15. munkanap; ez után változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
26	F19	A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; ez után változás esetén: a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
27	F20	Költségvetési szervek mérleg-jelentése alrendszerenként (vagyonmérleg)	MÁK	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	a feldolgozást követő munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
28	F21	Társadalombiztosítási alapok költségvetési jelentése	Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 25. nap	MNB Statisztikai igazgatóság
29	F28	A helyi önkormányzatok összesített költségvetési jelentése	MÁK	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	a feldolgozást követő munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
30	F32	A központi költségvetés bruttó adóssága	ÁKK Zrt.	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
31	F33	A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; ez után változás esetén: a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
32	F39	Nem monetáris pénzügyi közvetítők statisztikai mérlege	kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 30. nap	MNB Statisztikai igazgatóság
33	F57	A Magyar Államkincstár napi gyorsjelentése	MÁK	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 11 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
34	F58	A Magyar Államkincstár havi jelentése az állami költségvetés alrendszereinek adatairól	MÁK	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 5., illetve 15. nap	MNB Statisztikai igazgatóság
35	F77	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (hó végi záró állomány)	külföldön fióktelepet működtető bankok, szakosított hitelintézetek	havi, illetve intézményi változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
36	F78	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (hó végi záró állomány)	külföldön fióktelepet működtető szövetkezeti hitelintézetek	havi, illetve intézményi változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
37	F79	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (tárgyév végi záró állomány)	külföldön fióktelepet működtető bankok, szakosított hitelintézetek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év március 31.	MNB Statisztikai igazgatóság
38	F80	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (tárgyév végi auditált záró állomány)	külföldön fióktelepet működtető bankok, szakosított hitelintézetek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	záró-közgyűlést követő 15. munkanap; ez után változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
39	F81	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktele-pek adataival együtt (tárgyév végi auditált záró állomány)	külföldön fióktelepet működtető szövetkezeti hitelintézetek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	záró-közgyűlést követő 15. munkanap; ez után változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
40	F82	Átsorolások az F01-es jelentésre vonatkozóan	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
41	F83	Átsorolások az F03-as jelentésre vonatkozóan	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
42	F84	Átsorolások az F09-es jelentésre vonatkozóan	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	záró-közgyűlést követő 15. munkanap; ez után változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
43	F85	Átsorolások az F14-es jelentésre vonatkozóan	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	záró-közgyűlést követő 15. munkanap, ez után változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
44	F86	Átsorolások az F19-es jelentésre vonatkozóan	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; ez után változás esetén: a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
45	F87	Átsorolások az F33-as jelentésre vonatkozóan	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves, illetve változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; ez után változás esetén: a változást követő 11. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
46	F95	Állami, önkormányzati nagy vállalatok éves pénzügyi adatai	kijelölt – többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, pénzügyi intézménynek nem minősülő – gazdálkodó szervezetek	egyedi elrendelés alapján, éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év június 30.	MNB Statisztikai igazgatóság
47	F97	Állami, önkormányzati, illetve közszolgáltató vállalatok főbb pénzügyi adatai	kijelölt – többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetve közszolgáltatást nyújtó, pénzügyi intézménynek nem minősülő – gazdálkodó szervezetek	egyedi elrendelés alapján, negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 30. nap	MNB Statisztikai igazgatóság
48	F98	Részletes éves beszámolót készítő vállalatok mérlege és eredménykimutatása	Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium	éves	elektronikus úton (elektronikus adathordozó)	tárgyidőszakot követő év július 31. az ezen időpontig beérkezett beszámolók tekintetében: tárgyidőszakot követő év december 31. a tárgyévi összes beszámoló tekintetében	MNB Statisztikai igazgatóság
49	F99	Vagyonkezelő és csoportfinanszírozó tevékenységet végző vállalatok pénzügyi adatai	kijelölt – vagyonkezelő, illetve csoportfinanszírozó tevékenységet végző, pénzügyi intézménynek nem minősülő – gazdálkodó szervezetek	egyedi elrendelés alapján, negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 30. nap	MNB Statisztikai igazgatóság
50	H01	A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú, 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
51	H09	A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai	6 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
52	H34	A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú, 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
53	K01	Jelentés a nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek kamatlábáról	kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 9. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
54	K02	Napi jelentés a bankközi forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 10 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
55	K03	Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról	kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 9. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
56	K04	Havi jelentés a mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletek kamatlábáról és a mérlegen belüli belföldi bankközi devizaügyletek kamatlábáról	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 2. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
57	K05	Jelentés a mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletek kamatlábáról és a mérlegen belüli belföldi bankközi devizaügyletek kamatlábáról (2014. január 1-jei nyitó állomány)	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	eseti	elektronikus úton (EBEAD)	2014. február 4.	MNB Statisztikai igazgatóság
58	K12	Napi jelentés a bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 8 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
59	K13	Jelentés a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások betéteinek és hiteleinek kamatlábáról	bankok, – Tpt. szerinti elszámolóházak kivételével – a szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyév február 28.	MNB Statisztikai igazgatóság
60	K14	Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgynapot követő munkanap 11:30 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
61	AL7	Külföldről származó, adósság típusú források változásának összetevői	kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő 3. munkanap 12 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
62	AL8	Az NHP I. és II. pillérének keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek adatai	kijelölt – a Növekedési Hitelprogram (a továbbiakban: NHP) I. és II. pillérében részt vevő – hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, eseti	elektronikus úton (GiroHálóMail)	az NHP I. és II. pillérének keretében az MNB-től refinanszírozni kért, kis- és középvállalkozások javára nyújtott hitelek adatai tekintetében: a refinanszírozási hitel kívánt folyósítási napját megelőző munkanap 15 óra; a jelentett adatokban beállt változás esetén: a kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a változás adatszolgáltató által előre ismert napján 15 óra	MNB Pénz- és devizapiac igazgatóság
63	L01	Nemzetközi tartalékok és devizalikviditás	MÁK, ÁKK Zrt.	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 15. nap	MNB Statisztikai igazgatóság
64	L10	Felvett vállalati és háztartási hitelek adatai	központi hitelinformációs rendszert működtető pénzügyi vállalkozás	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
65	SL1	Önkormányzati finanszírozás	kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
66	SL2	Fogyasztási hitelezés	kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
67	SL3	Vállalati hitelezés	kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
68	SL4	Üzleti célú ingatlanhitelezés	kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
69	SL5	Lakáscélú hitelezés	kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
70	SL6	Gépjármű finanszírozás	kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, pénzügyi vállalkozások	egyedi elrendelés alapján, negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
71	P02	Fogadott és küldött euroátutalások és eurobeszedések	bankok, – a Tpt. szerinti elszámolóházak kivételével – a pénzforgalmi szolgáltatatást végző szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
72	P03	Eseti felvigyázói értesítések	Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT fióktelep	eseti	elektronikus úton (EBEAD)	az eseményt követő munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
73	P04	A fizetési számlák száma	fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
74	P05	Forint és deviza fizetések jóváírási és terhelési forgalma	fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
75	P06	Stressz tesztek	Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT fióktelep	havi és eseti	elektronikus úton (EBEAD)	a havi adatszolgáltatás tekintetében a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap; eseti adatszolgáltatás tekintetében az MNB felhívásának kézhezvételét követő 3. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
76	P07	Bankkártya elfogadói üzletág	hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását vagy elfogadását végző pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT fióktelepek, pénzügyi intézménynek nem minősülő, ATM szolgáltatást közvetlenül nyújtó, vagy készpénzfelvételi funkcióval rendelkező POS berendezést üzemeltető jogi személyek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
77	P26	Kimutatás a pénzfeldolgozási tevékenységről	pénzfeldolgozási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek és kijelölt hitelintézetek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
78	P27	Bankkártya kibocsátói üzletág	hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását végző pénzforgalmi szolgáltató, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
79	P34	Visszaélések a bankkártya üzletágban	hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását végző pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő negyedik hónap utolsó munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
80	P37	Havi jelentés a levelező banknál számlát vezető levelezett hitelintézetek pénzforgalmi (elszámolási) számla egyenlegéről	hitelintézetek számára számlát vezető bankok, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 1. munkanap 10 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
81	P38	Fizetési forgalom statisztikák	fizetési rendszer működtetését végző szervezet	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
82	P39	Fizetési rendszer statisztikák	fizetési rendszer működtetését végző szervezet	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
83	P40	GIRO statisztikák	fizetési rendszer működtetését végző szervezet	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
84	P41	Felvigyázói statisztikák	Tpt. szerinti elszámolóházak, központi értéktári tevékenységet végző szervezet, Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
85	P42	Elektronikus pénz	hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
86	P44	Értékpapír-elszámolási rendszer statisztikák	központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT fióktelep	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év február 28.	MNB Statisztikai igazgatóság
87	P45	Visszaélések a pénzforgalomban	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
88	P46	Adatszolgáltatás a mobiltelefonos vásárlásokról	mobiltelefon szolgáltatók	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
89	P47	Postai fizetési forgalom	Posta Elszámoló Központot működtető intézmény	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
90	P48	Készpénzátutalási forgalom	a készpénzátutalási rendszerhez közvetlenül csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók, a készpénzátutalást határon átnyúló szolgáltatásként végző külföldi intézmény magyarországi közvetítője	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
91	P49	Központi szerződő fél statisztikák	Tpt. szerinti központi szerződő fél, központi szerződő fél által garantált ügyletek elszámolását végző Tpt. szerinti elszámolóház, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év február 28.	MNB Statisztikai igazgatóság
92	P50	A pénzfeldolgozási tevékenységgel összefüggő egyéb információk	bankjegyfeldolgozási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek és kijelölt hitelintézetek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év január 31.	MNB Statisztikai igazgatóság
93	P51	Napi euro valutaforgalmi jelentés	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi és eseti	elektronikus úton (EBEAD)	havi adatszolgáltatás esetén a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap; eseti adatszolgáltatás esetén a tárgynapot követő munkanap 12 óra	MNB Statisztikai igazgatóság
94	P53	Jelentés a forint bankjegy-kereskedelemről	bankok, az ezen típusú EGT fióktelepek, Magyar Posta Zrt.	havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
95	P54	Jelentés a kibocsátott forgatható utalványokról	kiegészítő pénzügyi szolgáltatásként forgatható utalványt kibocsátó szervezetek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	a tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapja	MNB Statisztikai igazgatóság
95a	P55	Pénzforgalmi bevételek	pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton (EBEAD)	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
96	R01	Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók végső befektetőjének és nem-rezidens partnereinek törzsadatai	az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett gazdasági szervezetek	az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatás első alkalommal történő teljesítésekor, ezt követően változás esetén	elektronikus úton (EBEAD)	az R02, R03, R12 vagy R13 adatszolgáltatáshoz kapcsolódóan azok tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanap; az R29 adatszolgáltatáshoz kapcsolódóan annak tárgyidőszakát követő év június 20.	MNB Statisztikai igazgatóság
97	R02	Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények	kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
98	R03	Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
99	R04	Értékpapír befektetések	kijelölt gazdasági szervezetek, a befektetési vállalkozások, bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú EGT fióktelepek és a MÁK kivételével	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
100	R05	Pénzügyi derivatívák havi adatszolgáltatása	kijelölt gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
101	R06	Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények	kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
102	R07	Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények	kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
103	R08	Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
104	R09	Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok	kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok és I) Társadalombiztosítási alapok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
105	R10	Konzorciális hitelek	kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
106	R11	Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak havi adatszolgáltatása	kijelölt gazdasági szervezetek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
107	R12	Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények	az R02 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek, illetve amelyeknek - a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a vállalatcsoport adatszolgáltatóban szavazati joggal közvetlenül rendelkező külföldi tagjaira együttesen jutó saját tőke összege legalább 1 milliárd forint, vagy kisebb, mint mínusz 1 milliárd forint, vagy - a vállalatcsoportba tartozó egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében szavazati joggal rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy - a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a vállalatcsoportba tartozó külföldi vállalatokkal, a külföldi fióktelepekkel szemben fennálló, tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya eléri a 250 millió forintot, vagy - a tárgyidőszakban 250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem-rezidenstől vagy értékesítettek nem-rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os szavazati jogot biztosító részesedést	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
108	R13	Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	az R03 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek, illetve amelyeknek - a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a vállalatcsoport adatszolgáltatóban szavazati joggal közvetlenül rendelkező külföldi tagjaira együttesen jutó saját tőke összege legalább 1 milliárd forint, vagy kisebb mint mínusz 1 milliárd forint, vagy - a vállalatcsoportba tartozó egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében szavazati joggal rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy - a tárgyidőszakban 250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem-rezidenstől vagy értékesítettek nem-rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os szavazati jogot biztosító részesedést	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
109	R14	Pénzügyi derivatívák negyedéves adatszolgáltatása	az R05 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon gazdasági szervezetek, amelyeknek a nem-rezidens partnerekkel kötött pénzügyi derivatív megállapodásaikhoz kapcsolódóan - a tárgynegyedév folyamán lebonyolított, illetve elszámolt tranzakcióik (bevételek és kiadások) összege eléri a 250 millió Ft-ot, vagy - a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a pénzügyi derivatíva pozícióik (követelések és tartozások) piaci értékének összege eléri az 50 millió Ft-ot	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
110	R15	Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények	az R06 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíj-pénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió Ft-ot	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
111	R16	Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények	az R07 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió forintot	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
112	R17	Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	az R08 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió Ft-ot.	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
113	R18	Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	az R11 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők, valamint E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek adatszolgáltatásban szereplő tárgynegyedévi összes bevételi vagy összes kiadási forgalma eléri a 100 millió Ft-ot	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
114	R19	Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai	kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 30. nap	MNB Statisztikai igazgatóság
115	R20	Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, háztartásokat segítő nonprofit intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	az R06, R08, R15 vagy R17 azonosító kódú adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
116	R21	Éven túli lejáratú követelések és tartozások esedékességi bontása – egyéb monetáris intézmények	az R07, R10 vagy R16 azonosító kódú adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú követeléssel vagy tartozással rendelkező gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
117	R22	Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása – központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok	az R09 azonosító kódú adatszolgáltatás teljesítésére kijelölt, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
118	R24	Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak negyedéves adatszolgáltatása	éven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
119	R25	Állam által vállalt kezességek	MÁK	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő 51. nap	MNB Statisztikai igazgatóság
120	R26	Az euróban vezetett ÁFA számlák miatt nem-rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalma	Nemzeti Adó- és Vámhivatal	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
121	R27	Belföldi magánszemélyek külföldi és külföldi magánszemélyek belföldi ingatlanbefektetései	azon ingatlanközvetítői tevékenységet végzők, amelyek közvetítésével a rezidens magánszemélyek külföldi, illetve a külföldi magánszemélyek belföldi ingatlan adásvételeire vonatkozóan a tárgyidőszakban megkötött szerződések szerinti vételárak összege eléri az 500 millió Ft-ot	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év március 10. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
122	R28	Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak éves adatszolgáltatása	éven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év 32. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
123	R29	Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása	azon gazdasági szervezetek, amelyek - vállalatcsoportba tartozó külföldi befektetővel/befektetőkkel rendelkeznek, és a külföldi befektető(k)re jutó összes saját tőke összege a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napján eléri az 500 millió forintot, vagy kisebb, mint mínusz 500 millió forint, vagy a tárgyévi eredmény-kimutatásban a külföldi befektetőre jutó összes osztalék összege eléri az 500 millió forintot, vagy - a vállalatcsoportba tartozó egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében szavazati joggal vagy külföldi fiókteleppel rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napján eléri a 10 millió forintot.	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év június 30.	MNB Statisztikai igazgatóság
124	R38	Rezidens, nem-bank ügyfelek külföldi (forint és deviza) fizetési forgalom miatti jóváírásai és terhelései	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
125	R39	Éven túli lejáratú hiteltartozások előtörlesztései	az R06-R10 vagy az R15-R17 azonosító kódú adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett, éven túli külföldi adósággal rendelkező és a tárgyidőszakban előtörlesztést végrehajtó gazdasági szervezetek	éves	elektronikus úton (EBEAD)	tárgyidőszakot követő év 32. munkanap	MNB Statisztikai igazgatóság
126	R43	Külföldi tőkebefektetővel rendelkező, átalakulás során megszűnő gazdasági társaságok eseti adatszolgáltatása (végleges vagyonmérleg)	azon gazdasági társaság jogutódja, amely vállalatcsoportba tartozó külföldi befektetővel rendelkezik, és a külföldi befektetőre jutó összes saját tőke összege az átalakulás napján eléri az 1 milliárd forintot vagy kisebb, mint mínusz 1 milliárd forint	eseti	elektronikus úton (EBEAD)	átalakulás napját követő150. nap	MNB Statisztikai igazgatóság
127	W06	A hitelintézetek szöveges jelentése aktuális témákban	kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, eseti	papíron	az egyedi elrendelésben foglaltak szerint	MNB Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság
128	W08	Jelentés rendkívüli eseményekről	Tpt. szerinti és pénzforgalmi elszámolóházak, központi értéktári tevékenységet végző szervezet, Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves és eseti	elektronikus úton (EBEAD)	a negyedéves adatszolgáltatás tekintetében a tárgyidőszakot követő 10. munkanap; az eseti adatszolgáltatás tekintetében az esemény, (ismétlődő üzemzavar esetén az ismételt előfordulás) kivizsgálását követő 5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap	MNB Pénzügyi infrastruktúrák igazgatóság
129	W11	Jelentés a banki pénzforgalmat érintő üzemzavarokról	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves és eseti	elektronikus úton (EBEAD)	a negyedéves adatszolgáltatás tekintetében a tárgyidőszakot követő 10. munkanap; az eseti adatszolgáltatás tekintetében az esemény kivizsgálását követő 5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap	MNB Pénzügyi infrastruktúrák igazgatóság
130	W12	Jelentés nagyértékű visszaélésről	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves és eseti	elektronikus úton (EBEAD)	a negyedéves adatszolgáltatás tekintetében a negyedévet követő 10. munkanap; az eseti adatszolgáltatás tekintetében az esemény kivizsgálásának befejezését követő 10. munkanap	MNB Pénzügyi infrastruktúrák igazgatóság

II.

	Azonosító kód	Megnevezés	Az adatszolgáltatók köre	Az adatszolgáltatás
	Azonosító kód	Megnevezés	Az adatszolgáltatók köre	gyakorisága	teljesítésének módja	határideje	címzettje
1	Z01	Munkaerő-felmérés anonimizált adatai	Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH)	negyedéves	elektronikus úton (elektronikus adathordozó)	megállapodás szerint	MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság
2	Z02	A háztartások jövedelmére és fogyasztására vonatkozó anonimizált adatok	KSH	éves	elektronikus úton (elektronikus adathordozó)	megállapodás szerint	MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság
3	Z03	A fogyasztói árindex számításához felhasznált bolti szintű, anonimizált áradatok	KSH	megállapodás szerint	elektronikus úton	megállapodás szerint	MNB Kutatási főosztály

2. melléklet a 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelethez⁴

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (a továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó előírásokban (a továbbiakban: kitöltési előírás) használt kifejezések tartalmára – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére az 1. mellékletben foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési előírások alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson – adatszolgáltatói vonatkozásban – az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell.

A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési előírásokra érvényesek.

A. Szektor-meghatározások

1. Változások a szektor-meghatározásokban

A szektor-meghatározások módszertanában 2014-ben az előző évihez képest lényeges változás nem történt. A gazdasági szereplők szektorának meghatározásában a statisztikai számjel használata kismértékben módosult.

2. A szektorok

Az adatszolgáltatásokban – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a következő szektorok szerepelnek:

Szektorkód Szektor

Rezidensek:

A) Nem pénzügyi vállalatok

B) Központi bank

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

G) Központi kormányzat

H) Helyi önkormányzatok

I) Társadalombiztosítási alapok

J) Háztartások

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Nem-rezidensek:

L) Külföld

Egyes adatszolgáltatásokban bizonyos szektorok összevontan vagy további alábontásokkal szerepelnek. Az ezekre vonatkozó előírásokat a I. A. 4. és a I. F. 6. pont, illetve az érintett adatszolgáltatások kitöltési előírásai határozzák meg.

3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése

Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:

1. Magyarország területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja, a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományának külföldön szolgálatot teljesítő tagja, továbbá a Magyar Állam alkalmazásban külföldön munkát végző egyéb természetes személy.

3. Magyarország területén – ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is – székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet).

4. Amennyiben egy szervezet rezidensi státusza – a fizikai jelenlét hiányában –, nem állapítható meg a székhelye alapján, a szervezet bejegyzésének helyét kell figyelembe venni, azaz a magyar cégbíróságnál bejegyzett szervezet minősül rezidensnek.

Nem-rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes személy és szervezet. Nem-rezidensnek minősül az a szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja nem Magyarország területén – ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is – van, és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve. Nem-rezidensnek minősül – többek között – az a szervezet, amelyre egyidejűleg igaz, hogy adószáma 51-re végződik, gazdálkodási forma szerinti (GFO) kódja (a statisztikai számjel 13-15. karaktere) 931, és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve.

Az adatszolgáltatásokban a külföldi vállalkozás Magyarországon létesített kereskedelmi képviseletét nem-rezidensnek, míg a rezidens vállalkozás külföldön létrehozott kereskedelmi képviseletét rezidensnek kell tekinteni.

4. A rezidens szektorok leírása

Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint – a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével – ide tartoznak:

- a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve azokat, amelyeket közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatok szektorába kell sorolni,

- a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek és a biztosító szövetkezetek kivételével),

- az egyéb jogi személyiségű vállalkozások,

- a jogi személyiség nélküli vállalkozások (ide tartoznak a betéti társaságok, a közkereseti társaságok és az egyéni cégek),

- a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.

B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.

Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek (együtt: hitelintézetek) tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A hitelintézetek között szerepel (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerint hitelintézetnek minősülő valamennyi intézmény, függetlenül a statisztikai számjele részét képező szakágazati (TEÁOR) kódtól. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)

A monetáris pénzügyi intézmények szektorát a központi bank és az egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába tartozó szervezetek alkotják (B+C szektor).

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon.

Idesorolandók például a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Idetartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják.

Idetartoznak például a tőzsde, a központi szerződő fél, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények és a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-bizományosok.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F1 és F2 alcsoportkód alatti listák), a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F3-F6 alcsoportkód alatti listák), valamint a biztosítóként és pénztárként működő magyarországi fióktelepek (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett teFchnikai segédletben F7 alcsoportkód alatti lista) tartoznak.

G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magában foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, és azokat a gazdasági társaságokat, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba sorolandók. Idetartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.

Amennyiben az adatszolgáltatásban elkülönítendő a központi kormányzaton belül a központi költségvetés, valamint a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények csoportja, a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények alatt a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listákban szereplő, a központi kormányzatba sorolt gazdasági társaságok (G2) és nonprofit intézmények (G1) értendők.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukban foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Idetartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást. Idetartoznak azok a gazdasági társaságok, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a helyi önkormányzatok szektorába sorolandók.

I) Társadalombiztosítási alapok

Idetartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

Az államháztartás az érintett adatszolgáltatásokban a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok együttesét jelenti (G+H+I).

J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket és az önálló vállalkozókat foglalja magában. Az önálló vállalkozók körébe tartoznak az egyéni vállalkozók, az egyéb önálló vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek. Önálló vállalkozónak minősülnek például a mezőgazdasági őstermelők, a mezőgazdasági kistermelők, a családi gazdálkodók, a kisiparosok, a magánkereskedők. Nem minősülnek önálló vállalkozónak, de a háztartások szektorába sorolandók a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

Lakosság: A háztartások szektorán belül idetartoznak a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

5. A szektor meghatározásának módja

Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:

5.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében az MNB által adott technikai törzsszámmal (FB azonosítóval). Ha igen, akkor az 5.2. alpontban leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4. alpont előírásait.

5.2. Ha az ügyfél rendelkezik statisztikai számjellel, illetve MNB technikai törzsszámmal (FB azonosítóval), akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásánál gazdálkodási forma szerinti (GFO) kódjukat (statisztikai számjel 13-15. számjegyét) nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor az 5.3. alpont szerint kell eljárni.

Az MNB listát készített azokról a pénzügyi vállalatokról, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak.

Ugyancsak listát készített az MNB azokról a non-profit intézményekről, amelyeket az A) Nem pénzügyi vállalatok, a G) Központi kormányzat vagy H) Helyi önkormányzatok szektorba kell besorolni.

Lista készült továbbá azokról a gazdasági társaságokról is, amelyeket a G) Központi kormányzat szektorba vagy a H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni.

A fentiekben említett, a 3. mellékletének 1. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (a statisztikai számjel első 8 számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB egy fájlba összevonva, a honlapján teszi közzé. A fájlt az MNB havonta, a hónap utolsó előtti munkanapján frissíti, és ezt kell alkalmazni valamennyi, a frissítést követő hónapban beküldendő adatszolgáltatás elkészítéséhez.

5.3. Ha az ügyfél rendelkezik statisztikai számjellel, és nincs egy listán sem, akkor a statisztikai számjele alapján a I. A. 6. pontban leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor az 5.4. alpontban leírtakat kell követni.

5.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs statisztikai számjele (a magánszemélyeknél és a nem-rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy a statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a I. A. 3. és a I. A. 4. pontban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

6. A statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában

6.1. A statisztikai számjel

A statisztikai számjel használatát a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet szabályozza.

A statisztikai számjel első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. A statisztikai számjel 9-12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a 4 számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a B)-F) szektorba sorolt pénzügyi vállalatokat az MNB külön listákon határozza meg. A statisztikai számjel 13-15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti (GFO) kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában.

A statisztikai számjel 16-17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

6.2. A listákon nem szereplő, statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása a statisztikai számjel segítségével

6.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 57, 61, 62, 71, 72, 73, 92

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 591, 593, 594, 692, 693, 952

6.2.2. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 31, 34, 35.

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 381, 383, 391, 392, 393, 396, 397,

6.2.3. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 32, 36, 37.

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 382, 951.

6.2.4. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

A statisztikai számjel 13-15. számjegye 394, 395.

6.2.5. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 23.

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 811, 961.

6.2.6. A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 51, 52, 53, 55.

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 561, 562, 563, 569, 599, 699.

6.2.7. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

A statisztikai számjel 13-15. számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941, 942.

B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás)

Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adatszolgáltatásokat elektronikus formában be tudják nyújtani az MNB-be.

1. Általános tartalmi tudnivalók

1.1. Egy adatszolgáltatás egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak.

– Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti („E” jelű) adatszolgáltatás esetén egy adott adatgyűjtési egység egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie.

– Amennyiben módosított („M” jelű) adatszolgáltatást tartalmaz a fájl, akkor is teljes adatszolgáltatást kell mindig beküldeni, azaz a beküldött módosított adatszolgáltatásnak az adott adatszolgáltatáshoz tartozó összes táblára vonatkozó adatszolgáltatást tartalmaznia kell. Módosításkor az adott adatszolgáltatást teljes egészében a módosított értékekkel együtt kell megküldeni.

– Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a „bizonylat jellege” mező értéke „N”.

– Az adatszolgáltató egy adatszolgáltatásban jelentendő teljes táblára jelezheti, hogy nem rendelkezik adattal, azaz a táblára „nemleges” jelentést küldhet. Ekkor a rendszer az adott tábla minden celláját „nincs adat” információval veszi.

– A nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait minden jelentett táblára üresnek veszi a rendszer, ami azt jelenti, hogy numerikus típusú adat esetén nullát, karakteres és dátum típus esetén null adatot tárol le.

– Ha a számértéket tartalmazó rovat értéke nulla, és a tizedesjegy jelentése nincs meghatározva, akkor ezek a rovatok üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla érték be is írható. Amennyiben a tizedesjegyek jelentése előírás, akkor a nulla értéket a meghatározott számú tizedesjeggyel kell megadni.

– Ha a tizedesjegyek száma meghatározott, akkor kevesebb megadása hibának számít, több esetén a befogadó rendszer kerekít az előírt tizedesjegy számra.

1.2. Az elektronikus állományban a táblák adatrovatait tartalmazó információkon kívül azonosító információk is szerepelnek. Ezek adnak információt a feldolgozó rendszer számára arról, hogy az adatok:

- mely adatszolgáltatásból származnak,

- mely időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma),

- mely adatszolgáltatótól érkeznek,

- az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma),

- a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e,

- mely tábla mely sorában szerepelnek.

1.3. A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

200	0–9	éves gyakoriság esetén
200 F	1 vagy 2	féléves gyakoriság esetén
200 N	1–4	negyedéves gyakoriság esetén
200	01–12	havi gyakoriság esetén
200 H	01–52	heti gyakoriság esetén
200	01–31	napi gyakoriság esetén
200	...	egyszeri *
200	...	eseti *

*Az adatgyűjtés konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.

2. Az adatszolgáltatások EBEAD-on történő beküldésére vonatkozó alapvető szabályok

2.1. Az EBEAD rendszer használatának feltételei:

- az Internetre közvetlenül vagy proxy kiszolgálón keresztül kapcsolódó számítógép,

- HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program,

- Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program,

- E-mail postafiók,

- HTTPS alapú kommunikáció,

- sikeres felhasználói teszt,

- a bejelentkezés módjától függően a 2.2.1. vagy a 2.2.2. alpontokban felsorolt többletkövetelmények teljesítése.

2.2. Az EBEAD rendszerbe történő bejelentkezés tanúsítvány vagy felhasználónév és jelszó használata útján történik.

2.2.1. A tanúsítvány alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

- a tanúsítvány alapú azonosítást biztosító eszközök,

- az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány.

2.2.2. A felhasználónév és jelszó alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

- postai úton történő regisztráció az MNB-nél,

- a regisztráció elektronikus úton, felhasználónév és jelszó megadásával történő érvényesítése.

2.3. Az adatszolgáltatónak az EBEAD rendszerben, az általa teljesítendő minden egyes adatszolgáltatás vonatkozásában meg kell adnia az adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos értesítések fogadására szolgáló elektronikus elérhetőségét (e-mail cím).

2.4. Az EBEAD használatához szükséges további információkat, így különösen a rendszerhez történő csatlakozás lépéseit, a támogatott fájl típusokat, a fájl típusok megnevezésére és szerkezetére vonatkozó szabályokat, valamint a rendszer funkcióinak részletes leírását a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

C. Az adatszolgáltatások kísérőlevele

A fizetési mérleg (R jelű) adatszolgáltatások esetén – a nemleges adatszolgáltatásokat kivéve – az adatszolgáltatások részeként, azok első táblájaként az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell megküldeni:

ELOLAP tábla

Sor- szám	Megnevezés	Adatok
Sor- szám	Megnevezés	a
01	Az adatszolgáltatást kitöltő személy neve:
02	telefonszáma:
03	e-mail címe:
04	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti aláírásra kötelezett: az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy neve:
05	telefonszáma:
06	e-mail címe:
07	Az adatszolgáltatás kitöltésének dátuma

D. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

- teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. azon adatszolgáltatásoknál, amelyekben a teljes mérleg adatait kell jelenteni, a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

- egy adatszolgáltató azonos tartalmú adatainak egymással konzisztensnek kell lenniük;

- a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük;

- az adott adatszolgáltató által teljesített különböző típusú adatszolgáltatásokban az azonos számviteli tartalmú adatoknak tételesen meg kell egyeznie.

E. Az adatszolgáltatások teljesítésének közös szabályai

1. Becslés alkalmazása

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál nem állnak időben rendelkezésére, akkor becslés alapján ideiglenes adatokat kell közölnie. Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatok véglegessé válása esetén az adatszolgáltatónak módosító jelentést kell beküldenie az MNB részére.Az F95, F97 és F99 azonosító kódú adatszolgáltatások kivételével a D, az F, a H és a K jelű adatszolgáltatások esetében a becslés alkalmazásáról illetve módszeréről az adatszolgáltató köteles az MNB Statisztikai igazgatóságát legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal írásban tájékoztatni.

2. Az adatszolgáltatás beküldési határidejének módosítására irányuló kérelem

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál becslés alkalmazásával sem állnak időben rendelkezésre, az adatszolgáltatónak írásbeli kérelmet kell benyújtania határidő hosszabbítás érdekében az MNB Statisztikai igazgatósága részére, legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal.

3. Az adatszolgáltatási kötelezettség időbeli hatálya kijelöléses és küszöbértékes adatszolgáltatások esetén

A kijelöléses adatszolgáltatás tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatási kötelezettség az MNB által a kijelölésben meghatározott tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll.

A küszöbértékes adatszolgáltatás azon tárgyidőszaktól kezdődően teljesítendő, amelyre vonatkozóan első ízben teljesülnek az 1. mellékletben az adott adatszolgáltatás adatszolgáltatói körénél meghatározott feltételek, ezt megelőzően nemleges adatszolgáltatást beküldeni nem kell. Az adatszolgáltatási kötelezettség ezen tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely további tárgyidőszak vonatkozásában már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek.

4. Tárgyidőszak meghatározása

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a tárgyidőszak napi adatszolgáltatások esetében a vonatkozó munkanap, heti adatszolgáltatásoknál a naptári hét, havi adatszolgáltatásoknál a naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatásoknál a naptári negyedév, féléves adatszolgáltatásoknál a naptári félév, éves adatszolgáltatásoknál a naptári év.

Amennyiben az adatszolgáltató könyvvezetés szerinti pénzügyi hónapja nem egyezik meg a naptári hónappal, ebben az esetben azon pénzügyi hónap szerint kell jelenteni, amelynek a vége a legközelebb van az adott naptári hónap végéhez. Az előírt jelentési gyakoriságot és határidőt ebben az esetben is be kell tartani.

5. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatást minden adatszolgáltatónak a saját ügyleteire vonatkozóan, a magyar számviteli jogszabályoknak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartásai és beszámolói, továbbá az üzleti okmányai alapján kell kitöltenie. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok más adatszolgáltató adataival nem vonhatóak össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak. Ez alól kivételt a befektetési alapkezelők képeznek, amelyeknek saját ügyleteikkel együtt az általuk kezelt alapok követeléseit és tartozásait is jelenteniük kell.

6. Országonkénti bontás

Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése vagy tartozása mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor a 3. melléklet 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni.

Amennyiben a nem-rezidens fél nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, EKB), úgy azt nem a székhelynek megfelelő országkódon, hanem a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő kódon kell jelenteni, melyet szintén az előző bekezdésben hivatkozott technikai segédlet tartalmaz.

7. Eljárás bankszünnap esetén

A bankszünnap

a) könyvelési szünnapot,

b) pénztári szünnapot, vagy

c) könyvelési és pénztári szünnapot együttesen

jelenthet.

A b) esetben valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó, és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell.

Az a) és c) esetben a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek:

- Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

- Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

- Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatások a megelőző nap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez.

Havi, negyedéves, féléves és éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az 1. mellékletben rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

8. Eljárás nemleges adatszolgáltatás esetén

Amennyiben az adott tárgyidőszakra valamely adatszolgáltatás egyetlen táblájában sincs jelentendő adat, akkor az adatszolgáltatónak adatszolgáltatási kötelezettségét – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – nemleges jelentés beküldésével kell teljesítenie. Az adatszolgáltató a nemleges jelentést az adott adatszolgáltatásra irányadó, az 1. mellékletben meghatározott gyakorisággal és határidőre, a I. B. 1.1. alpontban, továbbá a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltaknak megfelelően köteles beküldeni.

F. Fogalmak

1. Az „Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról” (azonosító kód: D01) és a „Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan” (azonosító kód: K14) adatszolgáltatás tábláiban és kitöltési előírásában használt fogalmak

1.1. Azonnali pozíció: az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot illetve termin lábai által generált pozíciót is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak.

1.2. Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb eladási oldalának devizaneme.

1.3. Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb eladott összege.

1.4. Értéknap: az üzlet értéknapja, swap üzlet esetén az üzlet induló lábának értéknapja.

1.5. Évesített kamatláb: a I. F. 3.3. alpontban meghatározott fogalom azzal, hogy fix kamatláb esetében, amennyiben a fix kamatot nem százalékos mértékben, hanem összegszerűen határozzák meg, amelyet a futamidő végén egy összegben teljesítenek, az évesített kamatláb meghatározásához az alábbi képlet alkalmazandó:

1.6. Fixing kockázat: a fixing napok eltérése miatti kockázat. Az FRA és IRS ügyletek OTC jellegéből fakadóan a folyamatos ügyletkötéseik eredményeképpen a piaci szereplők gyakran kerülhetnek olyan pozícióba, hogy a különböző időpontokban megkötött, egymással ellentétes irányú, de más paramétereiben (névérték, futamidő) megegyező ügyletek fixing napja (általában az elszámolási napot megelőző második munkanap) között marad néhány nap eltérés. Így bár közel fedezett az adott bank pozíciója, a fedezés nem tökéletes.

1.7. Kötésnap: az üzletkötés napja.

1.8. Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (vett és eladott egyaránt) díja.

1.9. Összesített hosszú pozíció: a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet] 41. § (1) bekezdésében meghatározott pozíció.

1.10. Összesített rövid pozíció: a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdésében meghatározott pozíció.

1.11. Összesített nyitott pozíció: a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 41. § (3) bekezdésében meghatározott pozíció.

1.12. Szavatoló tőke: a Hpt. szerinti tőke.

1.13. Származékos ügylet típusok

1.13.1. Amortizálódó ügylet: olyan ügylet, amelynél a névérték (ténylegesen vagy névlegesen elcserélt tőke) csökken a futamidő során (pl. amortizálódó kamatswap, amortizálódó deviza kamatcsere, amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek).

1.13.2. Határidős kamatláb megállapodás (FRA, forward rate agreement): két fél közötti, egy jövőbeni időpontban induló periódusra vonatkozó határidős kamatláb megállapodás, amely lehetővé teszi a jövőben esedékes hitelfelvétel vagy befektetés kamatának rögzítését.

1.13.3. Opció: olyan szerződés, amely a birtokosát (vevőjét) feljogosítja, de nem kötelezi arra, hogy megvásároljon (vételi opció, call opció), vagy eladjon (eladási opció, put opció) egy speciális vagy standard tőzsdeárut vagy pénzügyi instrumentumot meghatározott áron, meghatározott időszak során (amerikai opció) vagy meghatározott napon (európai opció). Az opciók esetében a jogosulti (opció vevője) és a kötelezetti (opció eladója) pozíció megkülönböztetésére használatos a long és a short kifejezés is (pl. vételi opció jogosultjának pozíciója az angol terminológia felhasználásával: long call).

1.13.4. Kamatswap (IRS, Interest Rate Swap): azonos devizanemben meghatározott tőkeösszegre vonatkozó kamatfizetések cseréjét jelentő derivatív ügylet. Alapesetben két fél közötti megállapodás változó kamatozású kamatfizetések fix kamatozású kamatfizetésekre való cseréléséről (vagy fordítva), egy meghatározott tőkeösszegre és meghatározott periódusra vonatkozóan. Az eltérő devizájú kamatok cseréjére vonatkozó ügyletek (kamatozó devizacsere ügylet, deviza kamatcsere ügylet) meghatározását az 1.13.6.2. és az 1.13.6.3. alpont tartalmazza.

1.13.5. Határidős deviza ügylet (foreign currency forward): Két fél között meghatározott mennyiségű deviza megvásárlására és eladására megkötött szerződés, ahol az árat a szerződés létrehozásakor határozzák meg, a szállításra és a pénzügyi rendezésre pedig meghatározott jövőbeni időpontban kerül sor. A forward ügyletek teljesítése akár a devizaösszegek leszállításával (leszállításos határidős ügylet), azaz a teljes devizaösszegek cseréjével, akár az értékkülönbözet elszámolásával (elszámolásos határidős ügylet) is történhet.

1.13.6. Deviza swap ügylet (Currency swap): azokat a származékos ügyleteket foglalja magában, amelyek devizák cseréjére vonatkoznak. Deviza swap ügyletnek tekintendő az egyszerű devizacsere ügylet, a kamatozó devizacsere ügylet, a deviza kamatcsere ügylet, továbbá az 1.13.5. pontban említett leszállításos határidős deviza ügylet is.

1.13.6.1. Egyszerű devizacsere ügylet (simple currency swap vagy FX swap): olyan árfolyamügylet, amely alapesetben egy adott deviza azonnali eladását/vételét és egy időben ugyanannak a devizaösszegnek a határidős vételét/eladását jelenti: azonnali ügylet (spot) + határidős ügylet (forward) = devizacsere-ügylet (swap).

1.13.6.2. Kamatozó devizacsere ügylet (Cross currency interest rate swap - CCIRS): Az ügyletet kötő felek kamatfizetések és tőkeösszegek cseréjéről állapodnak meg, meghatározott tőkeösszegekre és meghatározott periódusra vonatkozóan. A csere eltérő devizájú tőke és kamatösszegre vonatkozik. A kicserélt kamatok lehetnek fixek (fix to fix), változók (floating to floating - basis swap), illetve a megállapodás vonatkozhat fix kamatok változóra (fix to floating) illetve változó kamatok fixre történő cseréjére (floating to fix) is. Ebbe a körbe nemcsak deviza-deviza csere ügyletek, hanem forint-deviza, deviza-forint ügyletek is beletartoznak. Ezen ügyletek egyik altípusa, a Bázis swap, amelynél a kamatcsere két eltérő változó alapú kamat cseréjére vonatkozik. Szintén ebbe a körbe tartozik a Mark-to-market swap, amely esetében az ügylet résztvevői elsősorban a deviza árfolyamváltozások hatására változó partner (hitel) kockázatuk csökkentése érdekében meghatározott feltételek mellett megváltoztatják valamely elcserélt tőkeösszeget, és a különbözetet egymással elszámolják, vagy a partnerkockázat kezelése betét elhelyezéssel történik, miközben az ügylet feltételei nem változnak.

1.13.6.3. Deviza kamatcsere ügylet (Only interest strip cross currency interest rate swap): olyan, különböző devizában (illetve forintban és devizában) meghatározott nominális értékek kamatcseréjére vonatkozó megállapodás, ahol a nominális tőkék cseréjére nem kerül sor.

1.14. Törlés/módosítás: amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése vagy módosítása.

1.15. Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap ügylet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme.

1.16. Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap ügylet esetén az induló láb megvásárolt összege.

2. Az értékpapír statisztikai (E jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

2.1. ISIN kód: az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

2.2. Tárgynap: az üzlet elszámolási műveletének lebonyolítási napja.

– A KELER Zrt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében a KELER Zrt. szabályzata szerinti „Elszámoló nap”,

– A KELER Zrt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében a számviteli elszámolás időpontja.

2.3. Jelentő letétkezelő: a jelentő letétkezelők körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, valamint a Magyar Államkincstár. A jelentő letétkezelők körének listáját a 3. melléklet 12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2.4. Letétkezelt értékpapír: az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapír-letétkezelés, letéti őrzés vagy felelős őrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti őrzésbe vagy értékpapír számlára.

2.5. Kibocsátó törzsszáma: az adott kibocsátó szervezet KSH-törzsszáma, amely az adószám első 8 számjegye.

2.6. Értékpapír-sorozat: a Tpt-ben meghatározott fogalom.

2.7. Pénzügyi teljesítés időpontja: a kibocsátott állományok elszámolási értéknapja.

2.8. Állomány névértéken: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állomány névértéken.

2.9. Névérték és kibocsátási érték különbsége: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állampapírok névértéke csökkentve azok kibocsátási értékével, figyelembe véve valamennyi kibocsátás (aukció, jegyzés, hálózati értékesítés) tényleges eladási árát.

2.10. Felhalmozott kamat állománya: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állományon a névértéktől eltérő kibocsátási ár, illetve a névleges kamatozás miatt felhalmozódott kamat összege. Visszavásárolt állományra vonatkozóan a felhalmozott kamat nem értelmezett.

2.11. Elszámolt nettó pénzforgalmi kamatkiadás, kamatbevétel: a tárgyidőszak során elszámolt kamatkiadás és bevétel egyenlege, figyelembe véve a kibocsátás, visszaváltás, kamatfizetés kapcsán könyvelt költségvetési pénzforgalmat, függetlenül attól, hogy az a névleges kamat halmozódásából, vagy árfolyamváltozásból adódott-e. Tartozások esetében nettó kamatkiadás, követelések esetében nettó kamatbevétel szerepeltetendő.

2.12. Eredményszemléletű kamatkiadás, kamatbevétel: a tárgyidőszak során az egyes követelésekre, állampapírokra és egyéb adósságelemekre járó vagy fizetendő kamat összege.

2.13. ISMA konvenció: a nemzetközi értékpapír-piaci szövetség (ISMA) ajánlása alapján számított belső megtérülési ráta.

2.14. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír: a nemzetközi terminológia szerint „equity” típusú értékpapíroknak minősülnek a részvények, a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek, a certifikátok, valamint a warrantok.

2.15. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pontja szerinti értékpapír. A nemzetközi terminológia szerint „debt” típusú értékpapíroknak minősülnek a kötvények, kincstárjegyek, takarékjegyek, jelzáloglevelek, és a letéti jegyek.

2.16. Tőketörlesztés: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok címletértékének csökkenése, amely nem jár együtt az értékpapírok forgalomban lévő mennyiségének változásával.

3. A kamatstatisztikai (az 1. pontban érintett K14 azonosító kódú kivételével a K jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

3.1. Aktuális kamatláb: az állományokra a tárgyhónap utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábbal egyenlő. Sávos kamatozású betétek esetében a hó végi állományokra vonatkozó táblánál mindig azon sávhoz tartozó kamatlábat kell figyelembe venni, amilyen sávba az állomány tartozik.

3.2. Átstrukturált hitelek: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Hitkr.) meghatározott hitel.

3.3. Évesített kamatláb: a kamatláb éves szintre való kivetítése, éves százalékos mértékben való kifejezése.

Az évesített kamatláb számítására két képletet lehet alkalmazni.

Az évesített kamatláb számítására a következő jelenérték számítási képletet lehet alkalmazni, amely képlet minden betét- és hitelkonstrukcióra alkalmazható. A képlet az ügylet kezdő időpontjában keletkező pénzmozgást teszi egyenlővé a későbbi időpontok cash-flow-inak jelenértékével. Az évesített kamatláb az a belső megtérülési ráta, ahol a cash-flow-k jelenértéke megegyezik.

a) A képletek szempontjából a kamattőkésítés rendszeressége a meghatározó. (A kamattőkésítés csak a betéti konstrukcióknál értelmezhető. A továbbiakban a kamattőkésítés a kamatmegállapítást, illetve a kamatfizetést is jelenti.)

Amennyiben a kamattőkésítés és a tőketörlesztés is szabályos időközönként történik, a kamattőkésítés és a tőketörlesztés viszonyára három fő eset különböztethető meg.

aa) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés is azonos időközönként történik, rendszerességük megegyezik.

ab) A kamattőkésítés gyakoribb, mint a tőketörlesztés. (Idetartozik az az eset is, amikor a tőketörlesztés csak a futamidő végén egy összegben történik.)

ac) A tőketörlesztés gyakoribb, mint a kamattőkésítés.

b) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés nem szabályos időközönként történik.

Az a) esetben, amikor a kamattőkésítés legalább olyan gyakori, mint a tőketörlesztés (aa), ab) eset), a két képlet azonos eredményt ad, ekkor a 2. képlet is alkalmazható.

Az ac), valamint a b) esetben csak az 1. képletet lehet alkalmazni. (Pl. idetartoznak azok a kamattámogatásos konstrukciók is, amikor a kamattámogatás és a kamatfizetés periódusa nem esik egybe.

1. képlet

A_k: a k sorszámú hitelrészlet illetve betételhelyezés összege, a képlet akkor is alkalmazható, ha a hitelt egy részletben veszik igénybe, illetve egyszerre helyezik el a betétet. Ilyenkor a képlet bal oldalán az elhelyezett betétösszeg, illetve a felvett hitel összege található.

A’_k: a k’ sorszámú törlesztőrészlet összege, illetve a betétvisszafizetés összege (kamatokkal növelve),

m: a hitelfolyósítások, betételhelyezések száma,

m’: a törlesztőrészletek, betétvisszafizetések száma,

t_k: a k-adik hitelfolyósítás, betételhelyezés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

t’_k: a k’-adik törlesztőrészlet, betétvisszafizetés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

i: az évesített kamatláb századrésze.

Az állományokra vonatkozó évesített kamatláb számításánál kezdő időpontnak az állomány megfigyelésének időpontját kell tekinteni, és nem a hitel-, illetve a betétszerződés megkötésének időpontját kell figyelembe venni.

Az évesített kamatláb számítására az alábbi képlet csak azoknál a betét- illetve hitelkonstrukcióknál alkalmazható, ahol betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatfizetés és a tőkeösszeg törlesztése is szabályos időközönként történik, és a kamattőkésítés (kamatfizetés) legalább olyan gyakori, mint a tőkeösszeg törlesztése. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a tőkeösszeget az ügylet végén egy összegben törlesztik.

Ez a képlet alkalmazható a látra szóló és folyószámlabetétekre, a folyószámlahitelekre is, amennyiben a betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatok megállapítása szabályos időközönként történik.

Azon termékek esetében, ahol a futamidő elején a meghirdetett akciós kamatlábbal, a későbbiekben azonban normál (nem akciós) kamatlábbal kamatozik tovább a hitel, az évesített kamatláb meghatározásánál csak az 1-es képlet alkalmazható, mert ebben a képletben lehet figyelembe venni a futamidő alatt eltérő kamatlábak hatását.

2. képlet

X: az évesített kamatláb

r_sz: a szerződésben meghatározott éves kamatláb

N: az éven belüli kamattőkésítések száma (pl. féléves gyakoriságú kamattőkésítés esetén 2, negyedéves gyakoriságú kamatfizetés esetén 4).

A szerződésben meghatározott kamatláb, illetve az évesített kamatláb sem tartalmazza az utólag felszámított büntetőkamatot, késedelmi kamatot, valamint mellékköltségeket (pl. felszámított egyszeri költségeket, rendelkezésre tartási jutalékot). Kivétel: a folyószámlahitelek esetében az adatszolgáltató meghatározhat egy limitet, és ha az ügyfél folyószámlájának negatív egyenlege ezt meghaladja, büntetést számol fel. Amennyiben a büntetés külön fizetendő költségekben jelenik meg, az évesített kamat számításánál nem kell figyelembe venni. Ha azonban a büntetőkamat a kamatláb része, a limitet meghaladó részre a magasabb, büntetőkamatot is tartalmazó kamatlábat kell alkalmazni a számítás során.

A változó kamatozású konstrukciók esetében a képletben az utolsó ismert kamatlábbal kell számolni a teljes kamatozási periódusra.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) az évesített kamatláb számításánál a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatlábat kell a számítás alapját képező szerződéses kamatlábnak tekinteni.

Az évesített kamatláb számításánál a törtévet négy tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni. A kamatperiódusok számának meghatározása során 365 napos évvel kell számolni.

3.4. Fedezett hitel: a folyósított hitelállományok esetében a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet által elismert fedezettel biztosított hitel, amennyiben a fedezet értéke meghaladja a hitel összegét vagy azzal egyenértékű. A kamatstatisztikai jelentések új szerződései esetében, ha a szerződéskötéskor még nem történt meg a jelzálogjog bejegyzés, akkor is úgy kell megállapítani, hogy fedezett-e az adott hitel, mintha a bejegyzés már megtörtént volna. A fedezet értéke meg kell, hogy haladja a hitel összegét vagy azzal egyenértékű.

3.5. Kamatfixálás: a kamatláb előre rögzítése bizonyos időtartamra.

3.6. Lezárt (likvidált) ügylet: olyan ügylet, amelyet a lejárat előtt egy ellenkező irányú ügylettel vagy nettósítással zárnak le.

3.7. Referenciakamat: olyan, széles körben használt kamatláb, amelyhez a szerződések változó kamatát indexálják.

3.8. Rossznak minősített hitel: a Hitkr. 7. melléklet V. fejezet (17) bekezdése szerinti hitel.

3.9. Rövid lejárat: az instrumentum eredeti lejárata legfeljebb 1 év.

3.10. Szerződéses kamatláb: az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott kamatláb.

Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, a szerződéses kamatláb megegyezik az első hitelfolyósítás kamatlábával.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert), a szerződéses kamatláb megegyezik a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamattal.

A lekötési idő függvényében sávosan kamatozó betétek esetében, ha már a szerződéskötéskor is egyértelmű a lekötés futamideje, akkor a szerződéses kamatláb megegyezik az egyes sávokhoz tartozó kamatlábak súlyozott átlagával. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem egyértelmű, hogy az ügyfél mennyi időre fogja lekötni a betétet, a szerződéses kamatláb megegyezik a legrövidebb futamidőhöz tartozó kamatlábbal.

A lekötött összeg függvényében sávos kamatozású betétek esetében a szerződéses kamatláb megegyezik a súlyozott átlagkamatlábbal, mivel a szerződéskötéskor minden esetben ismert a lekötött összeg és az összeghatárokhoz tartozó kamatlábak is.

3.11. Új szerződés: minden olyan új pénzügyi jellegű megállapodás az adatszolgáltató és az ügyfelek között, amely

- elsőként határozza meg a betétek, illetve a hitelek kamatlábát,

- a meglévő hitelekre és betétekre vonatkozó új megállapodás, ha a hitel típusa megváltozik, vagy ha a kamatkondíciókban – beleértve az egyéb költségeket is – változás van.

Az adatszolgáltatás szempontjából újnak tekintendők az átárazott szerződések is, kivéve az az átárazás, amely

- automatikusan – az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül – történik, és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem (pl. a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg), vagy

- fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá, vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.

Új szerződésnek tekintendők a tárgyhónapban kötött új betétszerződések akkor is, ha azok a tárgyhónapban lejárnak, illetve az ügyfél a tárgyhónapban felmondja a betétet.

Új szerződésnek tekintendő, ha az adatszolgáltató az ügyfél bankszámlájáról rendszeresen – az ügyféllel kötött egyszeri szerződés alapján – növeli a már meglévő lekötött betétet.

Amennyiben egy lekötött betéthez az ügyfél tetszőleges gyakorisággal fizethet be újabb összegeket, minden befizetés új szerződésnek minősül.

Új szerződésnek minősül a meglévő hitelkeret növelése is (kivéve a folyószámla-hitel soron jelentendő rulírozó és roll-over hiteleket). Ebben az esetben csak a hitelkeret-növekményt kell jelenteni.

Új szerződésnek minősül a hitel devizanemének megváltozása, vagy ha lineáris kamatozásból annuitásossá válik a hitel. Ha a hitel devizanemének megváltoztatására már az eredeti szerződéskötéskor lehetőséget kap az ügyfél, akkor a futamidő alatti devizanemváltás nem minősül új szerződésnek.

Egy kombinált termék (pl. lakáshitel lakástakarék megtakarítással vagy életbiztosítással) módosítása normál annuitásos hitellé, vagy fordítva nem minősül új szerződésnek, kivéve, ha a kamatkondíciókban vagy az egyéb költségekben is változás van.

A hitelek esetében új szerződésnek minősül az eredeti szerződésben rögzített teljes összeg (hitelkeret) akkor is, ha a hitelt részletekben veszik igénybe.

Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, az új szerződés összege megegyezik a teljes hitelkerettel az első folyósítás időpontjában.

Az ún. multicurrency hitelek esetében az első lehíváskor kell új szerződést jelenteni a lehívás devizanemében, ahol is az új szerződés összege megegyezik a szerződésben szereplő teljes hitel/hitelkeret összegével.

3.12. Változó kamatozás: a szerződésben a hitelintézet fenntartja magának a jogot, hogy a futamidő alatt a kamatlábat egyoldalúan, előre nem ismert mértékben megváltoztassa.

4. A pénzforgalmi (P jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

Bankkártya adatszolgáltatások (P07, P27, P34)

Bankkártyákkal kapcsolatos általános fogalmak:

4.1. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított hazai forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarország.

4.2. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított külföldi forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarországon kívüli bármely más ország.

4.3. Készpénz funkcióval rendelkező kártya: a kártya birtokosát készpénz felvételére és befizetésére feljogosító kártya, amelyet ATM, valamint bankfióki-, postai- és kereskedői POS berendezéseknél lehet használni.

4.4. Fizetési funkcióval rendelkező kártya: áru, illetve szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére alkalmas kártya, amely minimum a következő funkciók valamelyikével rendelkezik: debit (betéti) funkció, delayed debit (terhelési) funkció, credit (hitel) funkció, előrefizetett funkció. Ugyanaz a kártya rendelkezhet a felsoroltak közül több funkcióval is. Ennek alapján a következő kategóriák különböztethetők meg a fizetési funkcióval rendelkező kártyákon belül:

- Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya; ezen belül hitelkerethez kapcsolódó debit funkcióval rendelkező kártya,

- Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya,

- Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

- Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya,

- Debit és/vagy delayed debit (betéti és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

- Credit és/vagy delayed debit (hitel és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

- Egyéb, a két utóbbi kategóriába nem sorolható, több funkcióval rendelkező kártya.

A három utóbbi alkategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani aszerint, hogy mikor használjuk a kártyát debit, credit, delayed debit vagy előrefizetett funkcióval rendelkező kártyaként.

Bizonyos esetekben külön lehet a forgalmi adatokat választani aszerint, hogy mikor használják például a debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyát debit, és mikor delayed debit kártyaként. Ilyenkor a fizikailag egyetlen kártyát nem a kombinált, vagyis a debit és/vagy delayed debit, alkategóriában kell jelenteni, hanem mind a debit funkcióval rendelkező kártyáknál, mind pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyáknál, de azoktól elkülönítve, azaz külön sorban.

4.5. Készpénz és fizetési funkcióval rendelkező kártya: fizikailag ugyanaz a kártya a fent definiált készpénz funkcióval és fizetési funkcióval egyaránt rendelkezik.

4.6. Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos fizetési számlájához kapcsolódó kártya, amely feljogosítja őt arra, hogy a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglalt feltételekkel, számlaegyenlege erejéig készpénzt vegyen fel, illetve vásároljon. Minden egyes művelet összegével automatikusan megterhelik a kártyabirtokos fizetési számláját. A betéti funkcióval rendelkező kártya mögött állhat olyan fizetési számla is, amelyhez folyószámlahitel kapcsolódik. Minden kártyát, amely debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a debit és/vagy delayed debit funkcióval ellátott kártyák között kell jelenteni.

4.7. Hitelkerethez kapcsolódó debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a debit funkcióval rendelkező kártyákon belül egy alkategória; egy olyan debit kártya, amely nem fizetési számlához, hanem hitelszámlához kapcsolódik, az ezen jegyzett keret erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat a kártya birtokosa. Minden művelet összegével automatikusan megterhelik a hitelkeretet, nincs kamatmentes hitelperiódus.

4.8. Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. A számlázási periódus (általában egy hónap) végén, a kártya birtokosa dönti el, hogy a kibocsátó által megküldött értesítőben meghatározott határidőig teljes egészében kifizeti tartozását, vagy csak annak szerződésben meghatározott mértékét. A költések abban az esetben kamatmentesek, ha a teljes tartozás visszafizetésre kerül a fizetési határidő végéig. Amennyiben nem a teljes tartozás kerül visszafizetésre, akkor vagy a teljes tartozásra, vagy annak fennmaradó részére számítják fel a kamatot. A fennmaradó tranzakciókra azok értéknapjától kerül felszámításra a kamat. Általában nem vonatkozik a kamatmentesség a készpénzfelvételi műveletekre, ezek ugyanis a tranzakció keltétől kamatoznak. Minden kártyát, amely credit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni.

4.9. Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya. A kártya készpénz felvételére és vásárlásra alkalmas. A számlázási periódus végén a kártyabirtokos tartozása teljes összegét köteles kiegyenlíteni. Minden kártyát, amely delayed debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya credit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint szétválasztani, a credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor a kártya debit funkcióval is rendelkezik, és a forgalmi adatok az egyes funkciók szerint nem szétválaszthatók. Ilyen esetekben a kártyát a debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák alkategóriában kell jelenteni.

4.10. Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya: egy előre kifizetett összeghez kapcsolódó kártya, amelyet a kibocsátó egy fizetési számlán tart nyilván. A kártya birtokosa a fizetési számlán lévő összeg erejéig használhatja a kártyáját készpénz felvételére és/vagy áru, szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére. Idetartoznak azok a konstrukciók is, amelyeknél a kártya mögött álló számla újra feltölthető, és azok is, amelyek esetében ez nem lehetséges (azaz csak addig érvényes a kártya, amíg a kártya igénylésekor előre kifizetett összeget fel nem használja a kártyabirtokos). Nem tartoznak ide azok a kártyák, amelyeknél az előre fizetett összeget maga a kártya tárolja, ezeket az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyáknál kell jelenteni.

4.11. Debit és/vagy delayed debit (betéti és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani debit funkcióval rendelkező kártyákra és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a debit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.

Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyát az adatszolgáltató által vezetett számla megterhelésére használja a kártyabirtokos, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és kibocsátó közötti szerződésből, hogy

- a megterhelt számla a kártyabirtokos fizetési számlája, amelyhez esetenként folyószámlahitel is kapcsolódhat (vagyis debit funkcióval ellátott kártyáról van szó), vagy

- a megterhelt számla a kártyabirtokos részére nyújtott hitelkeret, amelyre terhelt összeget a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles csak kiegyenlíteni (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó).

4.12. Credit és/vagy delayed debit (hitel és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a credit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.

Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyához egy hitelkeret kapcsolódik, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésből, hogy

- a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles kiegyenlíteni a teljes tartozását (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó), vagy

- csak annak egy, a szerződésben előre meghatározott hányadát köteles kiegyenlíteni (ebben az esetben credit funkcióval rendelkező kártyáról van szó); a kártyabirtokos azonban ebben az esetben is dönthet úgy, hogy tartozása teljes összegét kiegyenlíti.

4.13. Egyéb funkcióval rendelkező kártya: egy olyan több funkciós kártya, amely sem a debit és/vagy delayed debit, sem pedig a credit és/vagy delayed debit kombinált kategóriákba nem illeszthető funkciókkal rendelkezik (pl. credit, debit és delayed debit funkcióval egyaránt rendelkező kártya; vagy credit és debit funkcióval rendelkező kártya). Az Egyéb kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra, és debit funkcióval rendelkező kártyákra.

4.14. Elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amellyel lehetőség van elektronikus pénz tranzakciók lebonyolítására. Egyaránt idetartoznak az elektronikus pénzt közvetlenül tároló kártyák és azok, amelyek hozzáférést biztosítanak elektronikus pénz számlához.

4.15. Business illetve corporate kártya: a vállalatok és egyéb szervezetek alkalmazottai részére kibocsátott kártya.

4.16. Lakossági kártya: privát ügyfelek részére kibocsátott kártya.

4.17. Co-branded kártya: A kártya arculatán a kibocsátó védjegye mellett szerepel a partner védjegye is, és a kibocsátás mögött gazdasági érdekközösség húzódik meg. Nemzetközi védjeggyel ellátott kártyák esetében az is feltétel, hogy a nemzetközi kártyatársaság co-branded termékként engedélyezze a konstrukciót.

4.18. Érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amellyel lehetőség van a POS terminál és a kártya közötti adatátvitelre közvetlen fizikai kapcsolat nélkül (érintés nélküli adatátvitel). Az ilyen funkcióval rendelkező kártyák forgalmi adatainál a kibocsátói oldalról a kártya teljes forgalmát jelenteni kell, nem csak az érintés nélküli fizetési forgalmat (P27 azonosító kódú adatszolgáltatás 03., 04., 05. tábla).

4. 19. Virtuális kártya: kizárólag internetes tranzakciók során használható kártya, függetlenül attól, hogy a tranzakció lebonyolításához szükséges kártyaadatok milyen formában állnak az ügyfelek rendelkezésére.

Bankkártya visszaélésekkel kapcsolatos fogalmak:

4.20. Felmerült kár: a beszámolási időszakban az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában az adatszolgáltató tudomására jutott visszaélés, amely vagy még ugyanabban a beszámolási időszakban leírt veszteségként megjelenik a kártyaüzletág valamely szereplőjénél, vagy végleges rendezése áthúzódik egy következő beszámolási időszakra.

4.21. A kártyaüzletág valamely szereplőjénél jelentkező veszteség: a jelen, vagy egy korábbi beszámolási időszakban, az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában felmerült kár veszteségként történő leírásának jelentése, kárviselőként bontva.

4.22. On-us forgalomban felmerült kár: az adatszolgáltató saját hálózatában, a saját kártyái használatához kapcsolódó kár.

4.23. Belföldi bankközi forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáihoz kapcsolódóan más hazai bankok hálózatában felmerült kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó bank hálózatában más hazai bank által kibocsátott kártyák használatához tapadó kár.

A következő meghatározásokban, zárójelben szerepelnek a kártyatársaságok által használt fogalmak is:

4.24. Határon átnyúló (Cross-border) forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáinak külföldi használatához kapcsolódó kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó hálózatában a külföldi kibocsátású kártyák használatához tapadó kár.

4.25. Elveszett/ellopott kártyákkal okozott kár (Lost/Stolen): azokat a káreseményeket és leírt veszteséget kell jelenteni, amelyeket a kártya jogos birtokosa által elvesztett, vagy a tőle ellopott kártyákkal követtek el.

4.26. Meg nem kapott kártyákkal okozott kár (Card not received): azokkal a kártyákkal elkövetett visszaélést és a belőle származó veszteséget kell feltüntetni, amelyeket a kibocsátó bank postai úton továbbít a kártyabirtokos részére, de a kártya nem érkezik meg jogos birtokosához, illetéktelen személy bonyolít le vele jogtalan tranzakciókat.

4.27. Hamis adatokkal igényelt kártyával okozott kár (Fraudulent application): azokat az eseteket kell itt jelenteni, amikor a kártyabirtokos hamis adatokkal kér és kap kártyát a kibocsátótól, és ezzel jogtalan műveleteket bonyolít le.

4.28. Hamisított kártyákkal okozott kár (Counterfeit): a kártyahamisítás minden formája ideértendő (pl. duplikált – skimming – kártyákkal elkövetett visszaélések, valódi kártyák megszemélyesítési adatainak megváltoztatása).

4.29. Mail/telefon/internet útján okozott kár (Card not present): azok a visszaélések tartoznak ide, amikor a kártya adatainak felhasználásával (függetlenül attól, hogy ezek az adatok esetleg lopott, elvesztett vagy hamisított kártyához tartoznak), annak nem jogos birtokosa bonyolít le műveleteket telefonon, postán vagy interneten keresztül történő vásárlás esetén, vagyis amikor a kártya fizikailag nincs jelen a tranzakciónál.

4.30. Egyéb visszaélésekkel okozott kár (Other): mindazon visszaélések idetartoznak, amelyek a 4.25.–4.29. pont alatt nevesített kár kategóriák egyikébe sem sorolhatók. Nem tartozik azonban ide a kártyabirtokos ügyfél számlaegyenleg túllépéséből eredő kár, valamint azok a visszaélések, amikor a kártyabirtokos saját maga él vissza a saját kártyájával. Ez utóbbi esetben, abban a kár kategóriában kell szerepeltetni az összeget, amelybe az ügyfél bejelentése alapján besorolható. A veszteségek között azonban egyik esetben sem kell szerepeltetni a tételt (függetlenül attól, hogy a kár értéke az ügyféltől behajtható-e vagy sem), ugyanis az ilyen esetek a hitelezési veszteség kategóriájába és nem a bankkártyás veszteségek közé tartoznak.

4.31. Kártya adatszerzés (Card Skimming): a bankkártya használatához szükséges bármely adat (pl. mágnescsík vagy chip adatai, PIN) jogosulatlan megszerzése ATM és POS berendezéseknél abból a célból, hogy az adatok birtokában hamisított kártyát gyártsanak és azzal jogosulatlan műveleteket hajtsanak végre.

4.32. Kártya plasztik megszerzése (Card Trapping): az ATM tranzakció végrehajtása során fizikailag megszerzik a kártyát és a hozzá tartozó PIN kódot. Később a kártyát jogosulatlanul használják készpénz felvételére.

4.33. Tranzakció reverzálás (Transaction reversal fraud): a kártyabirtokos sikeres készpénzfelvétel kapcsán az ATM működését úgy befolyásolja, hogy az a tranzakciót sikertelennek minősítse és törölje, miközben a készpénz egy része vagy az egésze kiadásra kerül.

4.34. Készpénz illetéktelen megszerzése (Cash Trapping): az ATM művelet során a kártyabirtokos nem jut hozzá a készpénzhez annak ellenére, hogy a bizonylat szerint a gép kiadta azt. Miután a kártyabirtokos a berendezés meghibásodását feltételezve távozik, a csalók megszerzik az általuk „manipulált” gépbe ragadt pénzt.

Elektronikus pénz adatszolgáltatás (P42)

4.35. Elektronikus pénz: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom.

4.36. Kártya alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénz tárolása az ügyfél rendelkezésére bocsátott kártyán, vagy egyéb eszközön történik.

4.37. Szerver alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt a kibocsátó egy központi szerveren tárolja.

5. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokban használt fogalmak

5.1. A könyv szerinti értéket korrigáló tételek (ingatlan): a terv szerinti értékcsökkenés tárgyévi összege, továbbá a terven felüli értékcsökkenésként, terven felüli értékcsökkenés visszaírásaként, illetve az értékhelyesbítésként a tárgyévben elszámolt összegek (előjelhelyesen), és az értéknövelő beruházás (felújítás).

5.2. A szerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan értéke: az adatszolgáltató által megszerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan szerződés szerinti értéke, amely összeget az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében kell megadni.

5.3. Adósság elengedés: a hitelező és az adós közti megállapodás, amely alapján az adós fizetésképtelenné válása miatt a hitelező eltekint a fennálló adósság egy részének vagy egészének törlesztésétől.

5.4. Államilag garantált hitel: államilag garantált hitel akkor keletkezik, ha a Magyar Állam (képviseletében eljár: az államháztartásért felelős miniszter) az adós által nem-rezidenstől felvett hitel adósságszolgálatára (tőketörlesztés és/vagy kamatfizetés) kezességet vállal.

5.5. Állományváltozást eredményező tranzakciók (ingatlan): a tárgyév tranzakciói (pl. adásvétel, csere, apportba vétel, apportba való átadás, térítés nélküli átvétel, átadás) által előidézett állományváltozások ingatlanonként összesített összege.

5.6. Az érintett rezidens vállalkozás megnevezése és törzsszáma: annak a rezidens vállalkozásnak a neve és törzsszáma, amelyben lévő részesedést az adatszolgáltató nem-rezidens féltől megszerzett, vagy nem-rezidens fél részére átruházott.

5.7. Egyéb változások (a derivatíva adatszolgáltatásokat kivéve): minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, ár- és árfolyam miatti átértékelődés.

5.8. Egyéb változások – kamatok: minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás (pl. kamatkövetelések leírása, kamattartozások elengedése). A kamattőkésítés nem tartozik ide.

5.9. Egyedileg azonosított hitel: egyéb befektetések esetén a konzorciális-, államilag garantált, a Világbanktól felvett, valamint a költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók azon hiteltartozásai, amelyek esetében az adott táblában előírt egyedi azonosító adatok is kötelezően kitöltendők.

5.10. Eredeti devizanem: azon devizanem, amelyben a követelés, illetve tartozás fennáll, illetve visszafizetendő (ez eltérhet a szerződés szerinti devizanemtől).

5.11. Eszmei, szellemi javak: a vagyoni értékű jogok (pl. szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy, bányászati jog), beleértve az emissziós kvótákat is.

5.12. Hitelazonosító (adósságazonosító):. költségvetési szerv, többségi állami tulajdonú, valamint államilag garantált vagy Világbankkal szemben fennálló hiteltartozással rendelkező adósok éven túli hiteleinek saját nyilvántartásában szereplő azonosító adata.

5.13. Hosszú lejáratú (éven túli) követelések és tartozások: az egy évnél hosszabb eredeti lejárattal rendelkező követelések és tartozások.

5.14. Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: a tárgyidőszakra vonatkozóan számított, állományt növelő kamatösszegek függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét).

5.15. Kamathátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege.

5.16. Kereskedelmi hitel: áru- és szolgáltatás export vagy import miatti, nem-rezidensekkel szemben fennálló vevőkövetelés vagy szállítói tartozás, valamint ezen ügyletekkel kapcsolatos előleg- (előre) fizetések.

5.17. Készenléti (stand-by) hitel: beruházási hitelek esetében gyakori, hogy a beruházás pénzügyi ellenőrzését és a hitelcél megvalósulását a bank úgy végzi, hogy csak a teljesítés függvényében folyósítja a hitelt. A készenléti hitel tehát csak egy ígérvény, amelyet meghatározott feltételek megvalósulása esetében folyósít a bank.

5.18. Konzorciális (szindikált) hitel: rezidensek és nem-rezidensek együttes részvételével nyújtott hitel.

5.19. Követelés leírás: A behajthatatlannak minősített követelések számviteli szabályok alapján történő kivezetése a hitelező könyveiből.

5.20. Külföldi ingatlan országa: a külföldi ingatlan fekvése szerinti ország.

5.21. Külföldi közvetett befektető: olyan nem-rezidens vállalat, amely közvetve ellenőrzéssel rendelkezik a vállalatban (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja).

5.22. Külföldi közvetett befektetés: olyan nem-rezidens vállalat, amelyben közvetve ellenőrzéssel vagy befolyással rendelkezik az adatszolgáltató (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább a 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

5.23. Külföldi közvetlentőke-befektetés: olyan nem-rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen szavazati joggal rendelkezik.

5.24. Külföldi közvetlentőke-befektető: az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen szavazati joggal rendelkező nem-rezidens befektető (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).

5.25. Lehívatlan állomány: a tárgyidőszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. Az R28 azonosító kódú adatszolgáltatásban már korábbi évben jelentett hitelek esetén a jelenleg lehívatlan állomány = előző éves adatszolgáltatásban szereplő lehívatlan állomány + szerződés szerinti új összeg – lehívások – törlések.

5.26. Nettó tranzakció: a pénzügyi eszköz állomány növekedésének és csökkenésének egyéb változások nélkül számított különbsége.

5.27. Osztalékkövetelés növekedése: külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból az adatszolgáltatóra jutó rész; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló követelés esetén az adatszolgáltató által a tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg.

5.28. Osztalékkövetelés csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltató részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló követelés esetén a tőkebefektető által az adatszolgáltatónak visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó követelésnek a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

5.29. Osztaléktartozás növekedése: külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló tartozás esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból a külföldi tőkebefektetőre jutó rész.

5.30. Osztaléktartozás csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektető részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó tartozásnak a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

5.31. Partner, kibocsátó, letétkezelő törzsszáma: a rezidens vállalkozás, szervezet KSH-törzsszáma (adószámának első 8 karaktere). Befektetési alap esetén az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszám (FB azonosító). Új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az „FB000000” szám helyettesíti. Nem-rezidens esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER Zrt. által közösen rögzített „fiktív” törzsszáma) a „00000001” nyolc karakteres kód. Rezidens magánszemély esetében a „00000004” nyolc karakteres kód.

5.32. Pénzügyi derivatíva pozíció: a tárgyidőszak kezdetén vagy végén nyitott pénzügyi derivatíva ügyletek szerződésenként kiértékelt, piaci értéken számított állománya. Ha a nyitott pénzügyi derivatív ügylet értéke negatív, akkor az adatszolgáltatónak nettó tartozása, ha pozitív, akkor nettó követelése van a nem-rezidens partnerrel szemben.

5.33. Pénzügyi derivatíva tranzakció: minden olyan fizetés, illetve elszámolás, amely az ügyletek kötésével, zárásával, valamint az ügyletek élettartama alatt az ügyletekből eredő kötelezettségek és követelések teljesítésével kapcsolatos, ide nem értve a különböző költségek és jutalékok összegét

5.34. Roll-over hitel: egy adott pozíció (hitelügylet) lejáratkori lezárása és egyidejű megújítása további időszakokra.

5.35. Rövid lejáratú követelések és tartozások: egy évnél nem hosszabb eredeti lejáratú követelések és tartozások.

5.36. Rulírozó (revolving) hitel: a rulírozó hitelkeret terhére felvett kölcsön csökkenti a hitelkeretet, de a visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti.

5.37. Szerződés szerinti devizanem: a hitelszerződésben rögzített devizanem, amelyben a hitelkeret megállapítása történt.

5.38. Szerződés szerinti összeg: a hitelszerződésben (commitment) rögzített hitelkeret nagysága.

5.39. Tárgyév során a külföldi ingatlanokból nem-rezidenstől származó nettó jövedelem: a külföldi ingatlan nem-rezidens fél vagy felek részére történő bérbeadásából származó tárgyévi jövedelem és tárgyévi működési költség (pl. ingatlan fenntartási költségek, helyi ingatlan adó) egyenlege.

5.40. Társvállalatok: azok a vállalatok, amelyek ugyanazon közvetlentőke-befektető vagy közvetett befektető vállalat ellenőrzése alatt állnak, de egyik társvállalat sem gyakorol ellenőrzést az adatszolgáltató felett, illetve az adatszolgáltató sem gyakorol ellenőrzést a társvállalat felett (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

5.41. Többdevizás (multicurreny) hitel: a multicurrency hitel esetén a szerződés szerinti összeg megállapítása egy devizanemben történik, ugyanakkor az adós a szerződésben rögzített (akár egyszerre) több devizában veheti igénybe a hitelt és annak devizanemét pedig menet közben részben vagy egészben váltogathatja.

5.42. Tőkehátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege.

5.43. Törlés: a felek megállapodása alapján a szerződés szerinti összeg lehívatlan részét csökkentő tétel.

5.44. Tranzakció piaci értéke: a tranzakció szerződés szerinti értéke.

5.45. Tranzakciók: a nem-rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, amely az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését és csökkenését eredményezi – függetlenül attól, hogy kapcsolódott-e hozzá pénzmozgás vagy sem –, de nem tartozik az egyéb változások közé.

5.46. Úton lévő tételek: egy pénzügyi eszközben történő növekedés és csökkenés, és annak pénzügyi teljesítése közti eltérésből származó tételek.

5.47. Végső befektető: a vállalatcsoport tulajdonosi láncának csúcsán lévő többségi – az adott vállalkozásban közvetve vagy közvetlenül 50% feletti szavazati joggal rendelkező – befektető, amely fölött más befektető nem gyakorol ellenőrzést (nincs további 50% feletti szavazati joggal rendelkező tulajdonosa).. Végső befektető lehet rezidens vagy nem-rezidens magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, közvetlentőke-befektető vagy közvetett befektető.

5.48. Vállalatcsoport: a vállalatok olyan köre, amely a közvetlentőke-befektetések elszámolása szempontjából tartalmazza a közvetlentőke-befektetőket és -befektetéseket, továbbá azon vállalatokat, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon – végső – befektető ellenőrzése, illetve befolyása alatt állnak (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

6. A Felügyeleti mérlegben és az eredménykimutatásban használt rövidítések, fogalmak

6.1 Rövidítések:

6.1.1. Batv.: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény.

6.1.2. GBC: Giro Bankkártya Zrt.

6.1.3. Hitkr.: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.

6.1.4. Jht.: a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény.

6.1.5. MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények.

6.1.6. Ptv.: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény.

6.1.7. Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.

6.1.8. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.

6.2 Fogalmak:

6.2.1. Államkötvény: a magyar állam által kibocsátott, 1 éven túli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

6.2.2. Átstrukturált szerződés (2010. január 1-jétől kezdődően): a Hitkr. 7. melléklet VII. fejezete szerinti szerződés.

6.2.3. Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.

6.2.4. Befektetési jegy: a Batv. 3. § 15. pontja szerinti értékpapír.

6.2.5. Betét a Felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely ügyfélbetét-szerződés, bankszámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent, ideértve a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket és az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszeget (elektronikus pénz)is, valamint a hitelintézet pénz- és tőkepiaci ügyletkötéssel foglalkozó szervezeti egysége által kötött ún. bankközi ügyleteket.

6.2.6. Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (pl. a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).

6.2.7. Csoport: a Hpt.

6.2.8. Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel.

6.2.9. Elszámolási számla: A nostro és loro számlák közös megnevezése.

6.2.10. Eredeti lejárat: (kibocsátáskori, illetve szerződéskötéskor meghatározott futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai, illetve nyújtott hitelek szerződésben meghatározott lejárata).

6.2.11. Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pont szerinti értékpapírátruházás.

6.2.12. Értékpapírosítás: olyan tranzakció vagy program, amelynek révén valamely eszköz vagy eszközcsoport átruházásra kerül az eszközátruházótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany részére, és/vagy az eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázata vagy annak egy része áthárításra kerül az eszközkibocsátótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany által kibocsátott értékpapírokba, értékpapírosítási befektetési jegyekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokba és/vagy pénzügyi származtatott eszközökbe befektetőkre, és:

a) a hitelkockázat áthárítása esetében az átruházás a következő módon valósul meg:

aa) az értékpapírosított eszköz közgazdasági értelemben vett átruházása az eszközkibocsátótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany részére. Ez az eszközátruházótól az értékpapírosított eszköz tulajdonjogának átruházásával vagy köztes részesedéssel történik, vagy

ab) hitelderivatívákkal, garanciákkal vagy más hasonló mechanizmussal;

és

b) amennyiben az ilyen értékpapírok, értékpapírosítási befektetési jegyek, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok és/vagy pénzügyi származtatott eszközök kibocsátására sor kerül, azok nem az eszközkibocsátó fizetési kötelezettségét képviselik.

6.2.13. Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.

6.2.14. Felmondásos betét: Olyan lejárat nélküli nem transzferálható betét, amely csak egy előzetes felmondási időszak letelte után váltható pénzre, illetve a felmondási idő előtti készpénzre váltás csak szankció ellenében lehetséges (kamatveszteség).

6.2.15. Felmondott felvett hitelek: azok a hitelintézet által felvett hitelek, amelyeket rendes felmondás keretében mondtak fel.

6.2.16. Fizetési számla: A Ptv. 2. § 8. pontja szerinti számla.

6.2.17. Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (pl. áruvásárlási, gépjárművásárlási, személyi hitel). A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.

6.2.18. Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni az újratöltődő (rulírozó, roll-over) hiteleket is.

6.2.19. Hagyományos értékpapírosítás: olyan értékpapírosítás, amelynél az értékpapírosított kitettségeket értékpapírokat kibocsátó, különleges értékpapírosítási célú gazdasági egységre ruházzák át. Ez az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézettől az értékpapírosított kitettség tulajdonjogának átruházásával vagy köztes részesedésen keresztül történik. A kibocsátott értékpapírok az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet számára nem jelentenek fizetési kötelezettséget.

6.2.20. Hátralévő futamidő: A hitel, betét vagy egyéb instrumentum szerződésben meghatározott eredeti lejárata és a jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.

6.2.21. Hitelkártya (credit kártya): a I. F. 4.8. alpont szerinti funkcióval rendelkező kártya.

6.2.22. Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet – meghatározott szerződési feltételek megléte esetén – a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.

6.2.23. Hitelleírás: (a tranzakciók kiszámításához szükséges adatokat tartalmazó 04. táblában) az előző hónap végén még a mérlegben szereplő hitel- és hiteljellegű követelések leírása, valamint azok törlesztésekkel csökkentett szerződés szerinti, illetve bruttó könyv szerinti értéke alatti eladása a tárgyhónapban.

6.2.24. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az I. F. 2.15. alpont szerinti értékpapír.

6.2.25. Ingatlannal fedezett hitel: a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet által elismert fedezettel biztosított hitel, amennyiben a fedezet értéke meghaladja a hitel összegét vagy azzal egyenértékű.

6.2.26. Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.

6.2.27. ISIN kód: a I. F. 2.1. alpont szerinti értékpapír azonosító.

6.2.28. Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást.

6.2.29. Jelzáloglevél: a Jht. 11. §-a szerinti értékpapír.

6.2.30. Kockázati tőkealap-jegy: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 74. pontja szerinti értékpapír.

6.2.31. Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.

6.2.32. Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (pl. szindikált hitel, klub hitel, loan participation). Csak azok a hitelek tekinthetők konzorciális hitelnek, amelyek esetében a hitelfelvevő számára a hitelszerződésből megállapítható, hogy a hitel több hitelnyújtótól származik.

6.2.33. Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök, a mérlegen kívüli tételek beszerzési, bekerülési, illetve nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenéssel nem csökkentett, értékelési különbözettel, értékhelyesbítéssel nem módosított) értéke. A hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg. Megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.

6.2.34. Könyv szerinti nettó érték: a könyv szerinti bruttó értéknek az Szmt. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve értékcsökkenéssel, értékelési különbözettel (valós értékelési különbözet, értékhelyesbítés) módosított összege.

6.2.35. Kötési érték (névérték): a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.

6.2.36. Kumulatív elsőbbségi részvény: azon osztalékelsőbbségi részvény vagy ezzel egyenrangú jegyzett és befizetett saját tőke (szövetkezetek esetében a befektetői tagok által jegyezhető, szavazati jogot nem biztosító részjegy, célrészjegy tartozhatnak ebbe a körbe), amely esetében a tulajdonos minden nyereséges évben minden korlátozás nélkül jogosult az elmúlt év(ek) elmaradt hozamának kifizetésére is.

6.2.37. Külföld (L szektor): A GMU országai külön szektort képeznek az adatszolgáltatásokban. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni.

a) GMU tagországok

A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők:

A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora az alábbi két alszektorra bomlik (Az egyes intézmények két alszektor szerinti besorolásához segítséget ad az Európai Központi Bank honlapján elhelyezett ún. MFI lista, amelynek pontos elérési útvonala a 3. melléklet 1. pontja szerinti listákat tartalmazó, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben található):

- GMU jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint

- tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények.

A Felügyeleti mérlegben szereplő „GMU hitelintézetek” kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli egyéb monetáris pénzügyi intézményeit jelenti.

Az államháztartás (ÁHT) négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében:

- központi kormányzat,

- tagállami/tartományi kormányzat,

- helyi önkormányzatok,

- társadalombiztosítási alapok

Az egyes alszektorokba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is.

b) Egyéb külföld

Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország, valamint a nemzetközi intézmények (ideértve az EKB kivételével az EU intézményeit is) alkotják. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni:

- bankok,

- nem bankok, amelybe

az ÁHT és

az egyéb szektorok (idesorolandók a fent említett nemzetközi intézmények is) tartoznak.

6.2.38. Különleges célú gazdasági egység [Financial Vehicle Corporation (FVC)]: az egyéb pénzügyi közvetítők vagy a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába tartozó, értékpapírosítást végző vállalat.

6.2.39. Látra szóló és folyószámla betét: látra szóló betétnek minősül a hitelintézet által vezetett fizetési számlához és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlához kapcsolódó lekötetlen betét, az egy munkanapra lekötött betét, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszeg (elektronikus pénz), a látra szóló takarékbetét, valamint a futamidő nélküli betét (a betéti okiratokat kivéve). Folyószámla betét a hitelintézet által vezetett fizetési számla és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számla pozitív egyenlege.

6.2.40. Letéti jegy: a letéti jegyről szóló 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti értékpapír.

6.2.41. Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy napnál hosszabb időre lekötött betét, amelyet nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.

6.2.42. Lombard hitel nyújtása: a hitel céljától függetlenül minden olyan hitelnyújtás, amikor az ügyfél a hitelintézeti forint- és devizabetétjét vagy a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi azért, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.

6.2.43. Megvásárolt követelés: faktorálásból és forfetírozásból eredő követelés. A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent. A nem pénzügyi vállalatok esetében külön soron, a többi szektornál az egyéb hitelek között jelentendő. Nem értendők ide a megvásárolt hitelek.

6.2.44. Multicurrency (többdevizás) hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.

6.2.45. Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a penziós (elhelyezési) ügyletnek az Szmt. 3. § (8) bekezdés 11. pont b) alpontja szerinti típusa.

6.2.46. Penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. 3. § (8) bekezdés 11. pontja szerinti ügylet.

6.2.47. Repó- és fordított repóügylet: az Szmt. 3. § (8) bekezdés 2. pontja szerinti ügyletek.

6.2.48. Sajátos szállításos repóügylet: az Szmt. 3. § (8) bekezdés 2. pontja szerinti repóügylet Hitkr.-ben meghatározott speciális típusa.

6.2.49. Szállításos és óvadéki repóügylet: a repó- és fordított repóügyleteknek az Szmt. 3. § (8) bekezdés 2. pontjában meghatározott típusai.

6.2.50. Számla-összevezetés: a fogalom alatt alapvetően kétféle ügylet-típus értendő:

- a cash-pool, amely esetében az ügyfélcsoport bankszámláinak – általában nap végi – összevezetése egy főszámlára ténylegesen megtörténik, s az egyes pool-tagok a főszámla egyenlege erejéig egymást hitelezik, a bank pedig csak a főszámla mínuszba menetele esetén nyújt hitelt az ügyfélcsoportnak. E konstrukciónak léteznek különböző altípusai (pl. zero balancing, target balancing), de az ügylet lényegét tekintve azok egységesen kezelendők.

- a kamat pool, azaz a virtuális, vagy notional pool konstrukció, amely nem jár tényleges számla-összevezetéssel, kizárólag arra irányul, hogy bizonyos szempontból kapcsolatban álló ügyfélcsoport (vagy egy ügyfél több számlája esetén) kedvezőbb kamatot érhessen el a bankszámláik egyenlegeinek virtuális összevezetése segítségével megállapítható egyenleg alapján.

6.2.51. Szintetikus értékpapírosítás: olyan értékpapírosítás, amelynél az ügyletrész-sorozatba sorolás hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg, és a kitettségek az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet mérlegében maradnak.

6.2.52. Újratárgyalt (prolongált) szerződés: a Hitkr. 2010. január 1-jei változása előtt újratárgyalt hitelek.

6.2.53. Újratöltődő (rulírozó, rollover) hitel: hitelkeret terhére folyósított, az alábbi kritériumoknak megfelelő hitel:

- a hitelfelvevő egy előre jóváhagyott összeghatárig használhat vagy vehet fel pénzt, a hitelintézet előzetes értesítése nélkül,

- a rendelkezésre álló hitel összege a pénzfelvétel és pénzvisszafizetés következtében nőhet vagy csökkenhet,

- a hitel többször igénybe vehető és

- nincs rendszeres pénz-visszafizetési kötelezettség.

6.2.54. Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a penziós (elhelyezési) ügyletnek az Szmt. 3. § (8) bekezdés 11. pont a) alpontja szerinti típusa.

6.2.55. Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.

II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

MNB azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

01. Állományi adatok külföld

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _ ^{Az állomány típusa: K (külföld)}

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

Sorkód

ISO
kód

Nostro számlák állománya

Bankközi kihelyezések

Egyéb kihelyezések

Érték-
papír követelés

Egyéb eszköz

Pénztári valuta-
készlet

Loro számlák állománya

Bankközi felvétek

Egyéb felvétek

Érték-
papír
tartozás

Egyéb forrás

Rövid

Hosszú

Rövid

Hosszú

Bank

Egyéb

Rövid

Hosszú

Rövid

Hosszú

USD

CHF

CAD

GBP

…

02. Állományi adatok belföld

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _ ^{Az állomány típusa: B (belföld)}

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

Sorkód

ISO
kód

Nostro számlák állománya

Bankközi
kihelyezések

Egyéb
kihelyezések

Érték-
papír követelés

Egyéb eszköz

Loro számlák állománya

Bankközi felvétek

Egyéb felvétek

Érték-
papír tartozás

Egyéb forrás

Rövid

Hosszú

Rövid

Hosszú

Bank

Egyéb

Rövid

Hosszú

Rövid

Hosszú

USD

CHF

CAD

GBP

…

MNB azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

03. Nyitott pozíciók (külföldi állomány + belföldi állomány)

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)

Sorkód

ISOkód

Nettó számla- állomány

Nettó bankközi kihelyezések/ felvétek

Nettó egyéb kihelyezések/ felvétek

Nettó egyéb eszköz/forrás

Mérleg szerinti nettó nyitott pozíció

Azonnali pozíció

Nettó határidős pozíció

Visszavonhatatlan garanciák pozíciója

Jövőbeli bevételek/kiadások pozíciója

Opciós ügyletek pozíciója

Mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíció

USD

CHF

CAD

GBP

…

04. Nyitott pozíciók összesen (külföldi állomány + belföldi állomány)

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)

Sorkód	Megnevezés	Mérleg szerinti nettó nyitott pozíció	Mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíció
Sorkód	Megnevezés	a	b
01	Összesített hosszú pozíció
02	Összesített rövid pozíció
03	Teljes nyitott pozíció
04	Szavatoló tőke

MNB azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

05. Tranzakciós adatok

(adatok ezerben, 6 tizedesjeggyel)

Sorkód

Kötésnap

Értéknap

Üzlettípus

Vételi deviza ISO kódja

Vételi összeg

Eladási deviza ISO kódja

Eladott összeg

Swap termin értéknap

Swap termin vételi összeg

Swap termin eladási összeg

Bankközi/
ügyfél

Külföldi/
belföldi

Partner azonosítója

OTC / Tőzsde

Opciós díj

Törlés /
módosítás

Határidős ügylet leszállítása /
opció lehívása

Belső, összevont, féloldalas tételek

Technikai tranzakciók

Letéti számla követelmény kapcsolódik-e a tranzakcióhoz

…

MNB azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

06. Letéti számla állományok

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

Sorkód	ISO kód	Külfölddel szembeni letéti számla állomány követelés összesen	Swap ügyletekhez kapcsolódó külfölddel szembeni letéti számla állomány követelés	Külfölddel szembeni letéti számla állomány tartozás összesen	Swap ügyletekhez kapcsolódó külfölddel szembeni letéti számla állomány tartozásból	Belfölddel szembeni letéti számla állomány követelés összesen	Swap ügyletekhez kapcsolódó belfölddel szembeni letéti számla állomány követelés	Belfölddel szembeni letéti számla állomány tartozás összesen	Swap ügyletekhez kapcsolódó belfölddel szembeni letéti számla állomány tartozás
Sorkód	a	b	c	d	e	f	g	h	i
01	USD
02	CHF
03	CAD
04	GBP
05	DKK
06	SEK
07	NOK
08	AUD
09	JPY
10	EUR
11	HUF
12	CZK
13	PLN
14	HRK
15	ISK
16	KRW
17	MXN
18	NZD
19	RON
20	TRY
21	BGN
22	RSD
23	RUB
24	UAH
25	Összesen HUF

MNB azonosító: D01

Kitöltési előírások

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatásnak a benyújtását megelőző napra mint értéknapra vonatkozó deviza állományi adatokat és alapesetben az e napra mint kötésnapra vonatkozó forgalmi adatokat kell tartalmaznia. A külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelep adatszolgáltatónak azokat a tranzakciókat kell megjelenítenie, amelyeket ténylegesen ő köt (még ha helyzetéből adódóan jogilag a külföldi központ nevében teszi is). A ténylegesen a külföldi központ által kötött tranzakciókat nem kell jelenteni.

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatás elkészítésekor a 3. melléklet 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben felsorolt devizákat külön-külön kell megjeleníteni, míg az ott nem szereplő devizákra, illetve az aranyra vonatkozó állományi és forgalmi adatokat forintra átszámítva, EGY ISO kóddal (egyéb deviza) kell jelenteni.

A forintra történő átszámításhoz valamennyi esetben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet] 8. §-ában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Állományi és nyitott pozíciós adatok esetén az értéknapra, tranzakciós adatok esetén a kötésnapra vonatkozó árfolyamot kell használni.

Az adatokat a 01., 02. és 06. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve ezres nagyságrendben kell megadni, a 03. és 04. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban. A 05. forgalmi tábla tranzakciós értékeit (ideértve az opciós díjat is) ezres nagyságrendben, 6 tizedesjegy kiírásával kell megadni.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 1. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A táblák között fennálló összefüggéseket, egyedi ellenőrzési szempontokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, a táblák oszlopainak tartalmát, a helyes kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A táblák kitöltésénél használható kódokat a 3. melléklet 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Állományi adatok külföld és 02. tábla: Állományi adatok belföld

1. A 01. táblában a nem-rezidensekkel, a 02. táblában a rezidensekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell szerepeltetni. A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározását e melléklet I. A. 3. pontja tartalmazza.

2. A táblák elkészítésénél – jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában – a „Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás” (azonosító kód: F01) adatszolgáltatásra előírt értékelési elveket kell alkalmazni. A „Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás” sorai és a jelen adatszolgáltatás állományi adatai közötti tartalmi összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. Az állományi adatok között a forint állományokat nem kell feltüntetni.

4. Az állományi adatoknak értéknapos egyenlegeket kell tükrözniük. Ennek megfelelően, a nem értéknapos könyvelést alkalmazó adatszolgáltatóknak a mérlegen kívüli nyitott deviza pozíciót eredményező tranzakciók lekönyvelt állományával is korrigálni kell a mérleg tételeket.

5. A deviza eredményszámláikat hónap közben devizában vezető adatszolgáltatók a deviza eredmény tételeket is szerepeltethetik a deviza mérlegtételek között, amíg azokat devizában tartják nyilván.

03. tábla: Nyitott pozíciók

Mind a mérleg szerinti, mind a mérlegen kívüli deviza nyitott pozíció számításának keretében devizanemenként kell meghatározni és külön sorban feltüntetni a deviza nyitott pozíciós adatokat.

A pozíció meghatározást a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. §-ában meghatározottak szerint kell elvégezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az azonnali ügyletek nyitott pozícióját is meg kell határozni. Az azonnali pozíciós adatokat a mérlegen kívüli nyitott pozíciók között, a nettó határidős pozíciótól elkülönítetten kell megjeleníteni.

04. tábla: Nyitott pozíciók összesen

1. A tábla a mérleg szerinti illetve a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozícióra vonatkozó adatokat tartalmazza, külön-külön oszlopokban.

2. A teljes nyitott pozíciót előjelhelyesen kell megjeleníteni.

3. A mérleg szerinti adatok meghatározásához a 03. nyitott pozíciós tábla f) oszlopában szereplő adatokat kell felhasználni, míg a mérleg szerinti+mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciós oszlop értékeinek a 03. nyitott pozíciós tábla l) oszlopában szereplő adatokkal kell konzisztensnek lenniük.

4. A szavatoló tőke soron a tábla mindkét oszlopában ugyanannak az értéknek kell szerepelnie. Mivel a külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelepnek nincs külön szavatoló tőkéje, a jelen adatszolgáltatás vonatkozó adathelyein nullát kell jelentenie.

05. tábla: Tranzakciós adatok

1. A táblában a jelentés benyújtását megelőző munkanapon kötött, spot, határidős (forward, futures), opció, egyszerű devizacsere (simple currency swap vagy Fx-swap) és a nem amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyletek deviza-deviza és deviza-forint tranzakcióit kell szerepeltetni, beleértve a belső, nem treasury által kötött konverziókat is.

A nem amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek esetén a táblában csak a kezdeti és a lejáratkori devizacsere ügyleteket kell megjeleníteni, míg a kamatok cseréjét nem kell feltüntetni.

A nem amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek esetén, ha rollover történik (tehát az adott ügyletet újraértékelik, és a különbözettel elszámolnak a felek, majd a tőkét egy új ügyletként újra nyitják), abban az esetben az új tőkeösszegre vonatkozóan kötött új ügyletet újra le kell jelenteni.

A mark-to-market swapok esetében a tőkeösszegeket az ügylet kötésekor kell jelenteni „TH” technikai tranzakció jelző nélkül, ezt követően pedig csak a futamidő alatti kamatperiódusonként történő tőkeösszeg változást kell jelenteni, ahol az ügylet értéknapjának a tőkeösszeg változásának napját, lejáratnak az eredeti lejáratot kell tekinteni és „TH” technikai tranzakció jelzővel kell megjelölni az s) oszlopban.

Az amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyleteket is fel kell tüntetni a jelentésben, ahol az eredeti, azaz az első alkalommal megkötött ügyletet és az amortizálódás során jelentett tranzakciókat is „TH” technikai tranzakció jelzővel kell megjelölni az s) oszlopban.

Amennyiben egy határidős vagy swap ügylet esetében a két fél együttesen úgy dönt, hogy termin értéknap előtt lezárják az adott ügyletet teljes mértékben (nem ellenügylettel, hanem határidő előtt terminálnak), abban az esetben az eredeti ügyletet törölni kell egy törlés tétellel, majd egy módosító tételt felvéve az eredeti ügylet termin értéknapját módosítani kell a lezárás napjára.

A valuta-deviza, valuta-valuta, valuta-forint ügyleteket nem kell jelenteni.

Abban az esetben, amikor az adatszolgáltatásból kimaradnak bizonyos előző munkanapon kötött ügyletek (pl. a jelentés beküldésének időpontját követően könyvelt ügyletek), akkor az adatszolgáltatónak ezeket az ügyleteket a következő napi jelentésében fel kell tüntetnie. Egyben indoklást kell küldeni a tranzakciók jelentése csúszásának okáról. A jelen táblához kapcsolódó 6. pontban részletezett, módosító jelzővel ellátott tranzakciók esetén nem kell indokolni a lejelentett tranzakció visszamenőleges értéknapját.

2. Az adatszolgáltatásban – az alábbi kivételektől eltekintve – tranzakciónként külön soron kell feltüntetni az ügyleteket.

a) Az 5 millió forint értékhatár alatti ügyleteket az adatszolgáltatónak összevontan kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban. Az összevonást abban az esetben kell megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a „törlés/módosítás”, a „határidős ügylet leszállítása/opció lehívása” és a „technikai tranzakciók” oszlopokban szereplő kódok. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni.

b) Az 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött belső konverziók esetén az adatszolgáltatónak lehetősége van az összevont megjelenítésre. Az összevonást abban az esetben lehet megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a „törlés/módosítás”, a „határidős ügylet leszállítása/opció lehívása” és a „technikai tranzakciók” oszlopokban szereplő kódok. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m oszlopainak a kitöltése.

3. Rendkívüli esetekben, amikor az adatszolgáltató nem tudja összepárosítani bizonyos tranzakciók vételi és eladási oldalát. Amennyiben az egyik oldalon forint szerepel, úgy az adatszolgáltatónak lehetősége van a következőre. A forint oldali összeg és devizanem megfelelő oldalon történő feltüntetése mellett azt kell megadni, hogy a másik oldalon, forinton kívüli másik devizanem szerepel. Értékét ezer forintban kell megjeleníteni, ISO kódja DEV (mint deviza). Az említett tranzakciókat megkülönböztetett jelző alkalmazásával kell jelenteni.

4. A határidős ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltató által kötött tranzakciókat a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, szerződés szerinti értéken. Leszállításos (nem eredmény elszámolásos) teljesítés esetén megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet „kötésnapjára” vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

5. Az opciós ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltató által kötött tranzakciókat a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. A korábban kötött opciók lehívása esetén megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet „kötésnapjára” vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

6. A korábban már lejelentett ügyletekkel kapcsolatos (pl. korábbi adatszolgáltatási) hiba feltárása esetén a már lejelentett tranzakciókat korrigálni kell, szükség esetén törlési, módosító tranzakciók segítségével.

- Tranzakciók törlésekor az eredeti tranzakciót ismételten le kell jelenteni, törlési jelzővel ellátva.

- Tranzakció módosításakor az eredeti ügyletet szintén ismét le kell jelenteni, ugyanazon paraméterekkel és törlési jelzővel ellátva. Emellett az új, módosított tranzakciót, szintén megkülönböztetett jelzéssel ellátva, újonnan szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban.

7. A deviza eredmény számláit az adatszolgáltatásban szerepeltető adatszolgáltatónak az állományi adatként lejelentett eredménytételek forintosításához kapcsolódó konverziókat is szerepeltetnie kell a tranzakciós adatok között, megkülönböztetett jelző használatával. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopait üresen kell hagyni. Amennyiben az eredmény számlára könyvelt tétel nem kerül be a jelentésbe, akkor a vele szemben lekönyvelt deviza mérleg tételhez nem kell konverziót jelenteni.

8. A fentiekben nem jelzett technikai ügyleteket nem kell szerepeltetni a jelentésben, amennyiben azokat mégis jelentik, a „TH” technikai jelző használata kötelező. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m oszlopait üresen kell hagyni.

9. A tábla t) oszlopában kell megjelölni, hogy kapcsolódik-e az ügylethez letéti számla követelmény. A letéti számla követelmény esetében előfordulhat, hogy a piaci értékek alakulása miatt nem keletkezik követelmény, de a partnerrel kötött megállapodásban szerepel, hogy letét kapcsolódik az ügylethez, ebben az esetben is meg kell jelölni a tranzakciót, hogy letéti követelmény kapcsolódik hozzá. A kitöltés során használandó kódokat a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

06. tábla: Letéti számla állományok

1. A táblában külön ki kell emelni a 01. és 02. tábla mérlegtételei közül azon letéti számla állományokat, amelyeket partnerkockázat csökkentés céljából helyeznek el. A 01. és 02. táblában jelentendő, devizában fennálló mérlegtételeken kívül a forintban fennálló letéti számla állományokat is szerepeltetni kell a 06. táblában. A bank saját ügyleteihez kapcsolódó letéti számla állományokat kell jelenteni, míg az ügyfél tételekhez kapcsolódó állományokat nem kell megadni. A tábla 01-24. soraiban szerepeltetendő letéti számla állományokat eredeti denominációban tizedesjegyek nélkül kerekítve ezres nagyságrendben kell megadni, míg a 25. sorban összesítve, forintra átszámítva kell megadni a letéti számla állományokat

2. A táblában a határidős (forward, futures), opciós, egyszerű devizacsere (simple currency swap vagy Fx-swap), a nem amortizálódó, illetve az amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyletekhez, a deviza kamatcsere ügyletekhez (only interest rate swap) és egyéb (pl. határidős értékpapír) ügyletekhez kapcsolódó letéti (margin) számla állományokból származó követeléseket és tartozásokat ügyletenként kell meghatározni és besorolni amelyet devizanemenként, valamint belföld és külföld bontásban kell megadni a b), d), f) és h) megfelelő oszlopaiban. A c), e), g) és i) oszlopokban ki kell emelni, hogy a b), d), f) és h) oszlopban jelzett állományokból mennyi a swap ügyletekhez kapcsolódó belföldi és külföldi letéti számlaállomány követelés, valamint tartozás. A táblában minden ügylethez kapcsolódó letéti számla követelmény állományt jelenteni kell attól függetlenül, hogy bizonyos ügyletek [pl. deviza kamatcsere ügyletek (only interest rate swap)] nem jelentendőek csak a K14 azonosító kódú adatszolgáltatásban.

A belföldi és külföldi megkülönböztetés azon alapul, hogy a partner külföldi vagy belföldi.

3. Előírások a letéti számlák jelentéséhez

· Amennyiben a letéti szerződés (CSA) egy külföldi székhelyű bankkal kerül megkötésre, azonban a szerződés alapján egyéb, a cégcsoporthoz tartozó bankokkal (köztük akár belföldi székhelyű is lehet) kötött ügyletek is a margin számítás alapjául szolgálnak, akkor a letéti szerződéssel és a főkönyvi kimutatással egyezően a partner székhelye szerint külföldiként kell kimutatni az állományt (függetlenül attól, hogy belföldi székhelyű bankkal kötött ügyletekhez tartozó letétek is vannak a külföldi partnerrel szemben történő elszámolásban).

· Ha az adott partnerrel szembeni letéti állomány a követelést/kötelezettséget nettósítva (az ügyletek nettósított piaci értékét) tartalmazza, ennek ellenére a 06. táblában nem az ügyletek nettósított egyenlegét kell jelenteni, hanem ügyletenként kell megállapítani és besorolni a megfelelő oszlopba, hogy az adott ügylet miatt követelés vagy kötelezettség áll-e fenn.

• Amennyiben a letéti szerződésben foglaltak szerint a letéti állomány egy adott partnerrel szemben meglévő összes nyitott ügylet eredőjeként kerül megállapításra, és a letéti szerződés rögzíti a két fél között, hogy nem ügyletenként történik meg az adott partnerrel az elszámolás, hanem több ügylet eredőjéből származó letéti szintek/sávok alapján, akkor elfogadható a becslés alkalmazása az ügylet szintre történő felosztáshoz/visszaosztáshoz.

Amennyiben az adott partnerrel/ ügyféllel szembeni teljes letétet a következők szerint osztják fel: teljes letét = Initial Margin (IM) + Variation Margin (VM), abban az esetben az alábbi becslési módszerrel történő felosztást javasoljuk az ügylet szintre történő lebontás esetében. Kiemelten fontos, hogy ne ütközzenek a szerződésben foglaltakkal a felosztás során:

⎯ az Initial Margin (IM) kizárólag azokra az ügyletekre osztható fel, amelyekhez kapcsolódóan az képződött, tehát olyan ügyletekre ne kerüljön visszaosztásra, ahol nem alkalmazható. Ebben az esetben az ügylet kötéskori értéke alapján javasolt az IM szétosztása.

⎯ a Variation Margin-t (VM) minden esetben nettó jelenérték változás (NPV) alapján javasolt felosztani a maradék, régebben kötött nyitott ügyletekre vonatkozóan, az adott napon kötött új ügyletekre nem osztható vissza.

• Amennyiben egy ügylet mögött értékpapír fedezet áll, azt is jelenteni kell. Kizárólag az adatszolgáltató saját mérlegében megjelenő értékpapírokat kell jelenteni. A kapott értékpapír óvadékot, amely nem jelenik meg az adatszolgáltató saját mérlegében, nem kell kimutatni.

• A letétek értékelésekor minden esetben az adatszolgáltató által is alkalmazott értékelési módszer alapján kell jelenteni, nem elvárt a napi piaci értékelés.

• A letéti számla állományok között minden ügylet mögötti letétet jelenteni kell, tehát nem csak a derivatív ügyletekhez kapcsolódóakat. Kizárólag a mérlegben is szereplő likvid letéti állományokat kell jelenteni, a likviditási hatással nem járó letéti állományokat (pl. ügyvédi, végrehajtási letét, bankgarancia mint fedezet) nem kell jelenteni. A táblában minden ügylethez kapcsolódó letéti állományt jelenteni kell, amely likviditási hatással jár függetlenül attól, hogy kapcsolódik-e hozzá letéti szerződés vagy sem.

MNB azonosító: E04

Napi jelentés az értékpapír állományokról

01.

tábla

forintban vagy devizában, teljes összegben, kerekítés nélkül

Sorszám

Intézmény

Értékpapír típusa

Értékpapír 
azonosítója 
(ISIN kód)

Értékpapír rövid neve

Saját/Idegen

Deviza ISO kódja

Állomány összesen

Zárolt állomány összesen

Nem-rezidens

típus

törzsszám

név

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

0001

0002

0003

….

nnnn

MNB azonosító: E04

Kitöltési előírások

Napi jelentés az értékpapír állományokról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény és egyéb értékpapír állományokról (belföldön és a külföldön kibocsátott papírokról egyaránt) forintban, illetve a devizában kibocsátott papírokról a kibocsátás devizanemében kell benyújtani.

2. A jelentésnek az értékpapír típusánál megjelölt papír tényleges, az értékpapírszámlákon lekönyvelt állományának adatait kell tartalmaznia.

3. A jelentésben nem kell szerepeltetni a tárgynapon lejáró értékpapír állományokat.

4. A jelentésben nem kell szerepeltetni a befektetési jegyek ún. „puffer” számláinak állományát.

5. Abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten el kell küldeni.

6. A rezidens/nem-rezidens fogalmának meghatározását e melléklet I. A.3. pontja, a táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt további fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla:

Az adatokat névértéken, teljes összegben, egész számra kerekítve kell szerepeltetni.

A denomináció meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Az a), d), g) oszlopokban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

i) Állomány összesen: az egyes intézmények által vásárolt, illetve letétkezelt teljes értékpapír állomány.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E06

Az értékpapírszámlákhoz kapcsolódó ügyletek adatai

01. tábla

Sor-
szám

Érték-
nap

ISIN
kód

Értékpapír rövid neve

Értékpapír-
fajta

OTC-ügylet típusa

OTC
forrás

Ügylet szereplői

Hosszabbítás típusa

Vissza-
vásárlás dátuma

Vissza-
vásárlási ár (Ft)

Névérték
(Ft)

Vételár
(Ft)

Árfolyam
(%)

Kamat
(%)

Értékpapír átadó törzsszáma

Értékpapír átadó számla

Értékpapír átvevő törzsszáma

Értékpapír átvevő számla

001

002

...

…

nnn

MNB azonosító: E06

Kitöltési előírások

Az értékpapírszámlákhoz kapcsolódó ügyletek adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás az elszámolóház által vezetett értékpapírszámlákhoz kapcsolódó valamennyi ügylet adatait tartalmazza ügyletenként.

2. A táblában és a jelen kitöltési előírásban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A 01. tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A denomináció meghatározásánál felhasználható deviza kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A d)-h), p) és r) oszlopokban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

j) Visszavásárlási ár: visszavásárlási árat csak repó, illetve szállításos repó esetén kell megadni.

n) Kamat: a repó ügyletek kamattartalmát kell megadni százalékban, 4 tizedesjegy pontossággal.

A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E14

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

01. tábla: Napi forgalom a határidős piacon

Sor- szám	Határidős részvénytermék	Határidő	Rezidens		Nem-rezidens		Elszámolóár
			Vétel	Eladás	Vétel	Eladás	(pont, illetve forint)
			(kontraktus)		(kontraktus)		(pont, illetve forint)
	a	b	c	d	e	f	g
001
002
003
004


...
nnn

02. tábla: Napi nyitott pozíciók (a klíring után) kontraktus

Sor- szám	Határidős részvénytermék	Határidő	Rezidens		Nem-rezidens
	Határidős részvénytermék	Határidő	Vételi	Eladási	Vételi	Eladási
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
004


...
nnn

MNB azonosító: E14

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

03. tábla: A tőzsdenapon lezárt pozíciók kontraktus

Sor- szám	Határidős részvénytermék	Határidő	Rezidens		Nem-rezidens
	Határidős részvénytermék	Határidő	Vételi	Eladási	Vételi	Eladási
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
004


...
nnn

04. tábla: A nyitott pozíciókon keletkezett tőzsdenapi árkülönbözet forint

Sor- szám	Határidős részvénytermék	Határidő	Rezidens	Nem-rezidens
Sor- szám	a	b	c	d
001
002
003
004
005


...
nnn

MNB azonosító: E14

Kitöltési előírások
Határidős részvényügyletek a BÉT-en

Általános előírások

1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál e melléklet I. A. 3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, illetve a nem-rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük).

3. A határidőket arab számokkal kell megadni. Például 200403 jelenti 2004. márciust. Mindegyik határidő csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező instrumentumok elnevezése, kódja nem változhat.

5. Az egyes, táblán belüli összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E20

A letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint darab ill. ezer deviza

Sor-
szám

Értékpapír- azonosító
(ISIN kód)

Értékpapír
neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Összes állomány

Az adatszol-
gáltató saját tulajdonában lévő, nem általa kibocsátott állomány**

Ügyfelek tulajdonában lévő nem általuk kibocsátott állomány összesen**

Rezidens ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állománya szektoronként **

(L)
Nem-rezidens ügyfelek tulajdonában lévő érték- papírok állománya**

A kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állománya

(A)
Nem pénzügyi vállalatok

(C)-ből
Szövetkezeti hitelintézetek és pénzpiaci alapok

(D)
Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)-ből Biztosítók

(F)-ből Pénztárak

(G)
Központi kormány-
zat

(H)
Helyi önkor-
mányzatok

(I)
Társadalom-
biztosítási alapok

(J)
Háztartások

(K)
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

d=e+f+s

f=g+…+q+r

…

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és a certifikátok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok és certifikátok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódja.

**/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad aze-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az ’r” oszlop szolgál.)

MNB azonosító: E20

02. tábla: Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint darab ill. ezer deviza

Sor-
szám

Értékpapír- azonosító
(ISIN kód)

Érték-
papír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Ország ISO kódja

Összes állomány

(A)
Nem pénzügyi vállalatok

(D)
Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)
Biztosítók, nyugdíjpénz-
tárak

(G)
Központi költségvetés

(H)
Helyi önkor-
mányzatok

(I)
Társadalom-
biztosítási alapok

(J)
Háztartások

(K)
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

e=f+….+n+o

…

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok és certifikátok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódja.

MNB azonosító: E20

A letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek tulajdonában lévő, valamint a
náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja**	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Értékpapír helye	Értékpapír helyének törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

* Összevont értékpapírszámla; Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla

**/ Részesedést megtestesítő értékpapírok és certifikátok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódja.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Jelentő letétkezelő neve	Jelentő letétkezelő törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03

…
nn

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok és certifikátok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódja.

MNB azonosító: E21

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint darab ill. ezer deviza

Sor-
szám

Értékpapír-
azonosító (ISIN kód)

Érték-
papír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Összes állomány

Az adatszol- gáltató saját tulajdonában lévő, nem általa kibocsátott állomány**

Ügyfelek tulajdonában lévő nem általuk kibocsátott állomány összesen**

Rezidens ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állománya szektoronként **

(L)
Nem-rezidens ügyfelek tulajdonában lévő érték- papírok állománya**

A kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állománya

(A)
Nem pénzügyi vállalatok

(C)-
bőlSzövetkezeti hitelintézetek és pénzpiaci alapok

(D)
Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)-ből
Biztosítók

(F)-ből Pénztárak

(G)
Központi kormányzat

(H)
Helyi önkor-
mányzatok

(I)
Társadalom-
biztosítási alapok

(J)
Háztartások

(K)
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

d=e+f+s

f=g+…+q+r

…

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok és certifikátok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódja.

**/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az „r” oszlop szolgál.)

MNB azonosító: E21

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

02. tábla: Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint darab ill. ezer deviza

Sor-
szám

Értékpapír-
azonosító (ISIN kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Ország ISO kódja

Összes állomány

(A)
Nem pénzügyi vállalatok

(D)
Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)
Biztosítók, nyugdíjpénz- tárak

(G)
Központi költségvetés

(H)
Helyi önkor- mányzatok

(I)
Társadalom- biztosítási alapok

(J)
Háztartások

(K)
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

e=f+….+n+o

…

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és certifikátok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok és certifikátok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódja.

MNB azonosító: E21

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja**	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Értékpapír helye	Értékpapír helyének törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

* Összevont értékpapírszámla; Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla

**/ Részesedést megtestesítő értékpapírok és certifikátok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódja.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Jelentő letétkezelő neve	Jelentő letétkezelő törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és a ceritikátok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok és certifikátok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódja.

MNB azonosító: E45

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya tulajdonosi bontásban

01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint ezer deviza

Sor- 
szám

Értékpapír- azonosító (ISIN kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Összes állomány

Az adatszol- gáltató saját tulajdonában lévő, nem általa kibocsátott állomány**

Ügyfelek tulajdonában lévő nem általuk kibocsátott állomány összesen**

Rezidens ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állománya szektoronként **

(L)
Nem-rezidens ügyfelek tulajdonában 
lévő érték- 
papírok állománya**

A kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állománya

(A)
Nem pénzügyi vállalatok

(C)-ből
Szövetkezeti hitelintézetek és pénzpiaci alapok

(D)
Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)-ből Biztosítók

(F)-ből Pénztárak

(G)
Központi kormányzat

(H)
Helyi önkor- 
mányzatok

(I)
Társadalom- biztosítási alapok

(J)
Háztartások

(K)
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

a

b

c

d=e+f+s

e

f=g+…+q+r

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

s

01

02

03

04

05

…

…

…

nn

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ A papír denominációjának deviza ISO kódja.

**/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az „r” oszlop szolgál.)

MNB azonosító: E45

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya tulajdonosi bontásban

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja**	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Értékpapír helye	Értékpapír helyének törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

* Összevont értékpapírszámla; Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla

**/ A papír denominációjának deviza ISO kódja.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító ( ISIN kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Jelentő letétkezelő neve	Jelentő letétkezelő törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ A papír denominációjának deviza ISO kódja.

MNB azonosító: E20, E21, E45

Kitöltési előírások

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

I. Általános előírások

1. Az adatgyűjtésekben szereplő értékpapírok köre

a) Az adatgyűjtések az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, valamint a náluk letéti őrzés, letétkezelés vagy felelős őrzés során elhelyezett értékpapíroknak a hónap utolsó napjára (mint tárgynapra) vonatkozó záró állományát tartalmazzák, tulajdonosi bontásban. Kivételt képeznek az adatszolgáltatók által a KELER Zrt.-től letéti őrzésre átvett értékpapírok, amelyeket az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.

b) Az E20 és E21 azonosító kódú adatszolgáltatásban valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt (államkötvény, MNB-kötvény, kincstárjegy, egyéb kötvény, részvény, beleértve a letéti igazolás formájában forgalmazott részvényeket is, befektetési jegy, kárpótlási jegy, jelzáloglevél, letéti jegy) szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta-e ki, illetve hogy a kibocsátás külföldön vagy belföldön történt-e. (A letéti igazolások aszerint minősülnek rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátásúnak, hogy a mögötte lévő részvény rezidens vagy nem-rezidens kibocsátású értékpapír-e.)

Az E45 azonosító kódú adatszolgáltatásban szerepeltetni kell valamennyi, a Magyar Államkincstár Értékpapír Üzletszabályzatában felsorolt, értékpapír letéti számlán tartható értékpapírt.

A táblákban a jelentett értékpapíroknak sorozatonként kell megjelenniük.

c) Az adatszolgáltatásokban a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

d) A saját tulajdonban lévő értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Zrt.-nél, idegen helyen, saját trezorban). A letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat szintén teljes mennyiségben jelenteni kell, még akkor is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, vagy letéti őrzésbe (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés). Az adatszolgáltatónál más jelentő letétkezelő által elhelyezett értékpapír-állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg.

A lejárt értékpapírokat az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.

2. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések

Az értékpapír-azonosítóként az adott értékpapírhoz rendelt ISIN kódot, ennek hiányában a 111-es kódot kell megadni.

Az értékpapírok pontos nevénél a letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GRD, stb.) is fel kell tüntetni. Az egyes adatok szóközzel kerülnek elválasztásra.

Egy adott értékpapírnak, amelyet a 111-es gyűjtőkódon jelentenek, az adatszolgáltatás minden táblájában azonos néven kell szerepelnie. Minden 111-es kód alatt jelentett értékpapír-sorozatnál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni.

Az E20, E21 azonosító kódú adatszolgáltatásban a letéti igazolás (ADR, EDR, GDR stb.) saját ISIN kódját kell megadni (nem pedig a mögöttes termék azonosítóját).

3. Az értékpapír-állományok számbavétele

a) Az értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás minden táblájában egységesen az alábbiak szerint kell jelenteni:

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában, a jelen pont c) alpontjában leírtak figyelembevételével).

Az E20 és E21 azonosító kódú adatszolgáltatásban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományait darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni. A certifikátokat szintén darabban kell jelenteni.

b) A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni, a hónap utolsó napjáig megtörtént pénzügyi teljesítéseknek megfelelően Amennyiben tehát a hó utolsó napján törlesztés történik, már a csökkentett tőkeértéket kell jelenteni. Amennyiben viszont az esedékes tőketörlesztés nem történik meg a hó utolsó napjáig, az adatszolgáltatásban a ténylegesen fennálló – az esedékes, de meg nem történt törlesztéssel nem csökkentett – tőkeértéket kell szerepeltetni. Ha az adatszolgáltatásban a tőketörlesztéses értékpapíroknál „KELER-számlával nem egyező értékpapír állomány” megnevezésű hibaüzenet jelenik meg, az adatszolgáltató köteles minden esetben írásban tájékoztatni az MNB-t az eltérés indokáról. A tájékoztatást lejárt tőketartozás, késedelmes fizetés, az értékpapír okiratának módosulása vagy munkaszüneti napra hivatkozás esetén a 3. melléklet 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a jelen adatszolgáltatásra vonatkozóan megadott személy részére kell megküldeni. A feltehetően kerekítési különbségekből adódó eltéréseket az MNB indokolás nélkül elfogadottnak tekinti.

c) A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

d) A tárgynapi értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás készítés napja és a tárgynap között ismertté vált események figyelembevételével kell szerepeltetni.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

5. Az egyes, táblák közötti összefüggéseket, ellenőrzési szempontokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. Speciális kezelést igénylő esetek

1. Néhány sajátos értékpapírügylet adatszolgáltatásban való szerepeltetése

a) Repó-ügyletek és a kölcsönszerződések

1. Repó-ügyletek: Eladási és visszavásárlási megállapodások, amelyeknek két fajtáját különböztetjük meg az adatszolgáltatásokban: az óvadéki és a szállításos repót (ez utóbbi alá értve a sajátos szállításos repót is).

– Óvadéki repó-ügylet esetén az értékpapír vevője csak korlátozott rendelkezési jogot szerez, az ügylet időtartama alatt az értékpapírral nem rendelkezik szabadon (pl. a KELER Zrt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az eladó számlájáról nem veszik le azt, csak zárolják), ezért az értékpapírt az eladó tulajdonaként kell jelenteni.

– Szállításos repó-ügylet esetén az értékpapír vevője teljes körűen rendelkezik a megvásárolt értékpapírok felett, tulajdonosi és birtokosi jogot is szerez az értékpapír fölött (pl. a KELER Zrt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az értékpapírokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg az eladó KELER Zrt.-nél lévő értékpapír-számlájáról transzferálják a vevő értékpapír-számlájára), ezért az értékpapír vevőjének kell jelentenie, az eladó viszont nem szerepeltetheti az adatszolgáltatásában. (Előfordulhat, hogy a letétkezelő saját ügyfelével köt szállításos repó-ügyletet, ezért a KELER-számláját nem érinti közvetlenül az ügylet, de ekkor is az előbbiekkel analóg módon kell eljárni: vagyis, az adatszolgáltató eladói minőségében nem szerepeltetheti saját tulajdonaként az értékpapírt, viszont mint a vevő letétkezelője, a vevő szektorában jelentenie kell.)

2. Kölcsönszerződések: A kölcsönszerződés keretében átadott értékpapírt minden esetben a kölcsönbevevő tulajdonában kell kimutatni, a kölcsönbeadó állományában nem szerepelhet azon idő alatt, amíg az kölcsönben van.

– Amennyiben egy jelentő letétkezelő konkrét és meghatározott számú értékpapírt kölcsönvesz egy másik jelentő letétkezelőtől, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a saját tulajdonú értékpapír-állományát a kölcsönadott értékpapír-mennyiséggel az adatszolgáltatásában csökkenti, a kölcsönbevevő letétkezelő pedig ezt az értékpapír-mennyiséget a saját tulajdonaként az adatszolgáltatásában kimutatja.

– Ha a letétkezelő saját ügyfelének adott mennyiségű értékpapírt kölcsönöz, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a kölcsönbeadott értékpapír mennyiségével csökkenti saját tulajdonát. Ha az értékpapír kölcsönbevevője az értékpapírt a hitelező letétkezelőnél vezetett számlán tartja, akkor a letétkezelő az értékpapírt abban az ügyfélszektorban jelenti le, amelybe a kölcsönbevevő ügyfél tartozik. Ha pedig az ügyfél már eladta (vagy más letétkezelőnél vezetett számlára transzferáltatta) az értékpapírt, akkor a hitelező letétkezelő adatszolgáltatásában az általa kölcsönzött értékpapír már nem szerepelhet.

– A fentiek szerint kell az adatszolgáltatást elkészíteni abban az esetben is, amikor a tőzsdetag letétkezelő (adatszolgáltató) az ügyfele megbízásából annak tőzsdei értékpapírját adja el, de az eladni kívánt tőzsdei értékpapír (az ügyfél késedelmes értékpapír-teljesítése miatt) nem érkezik meg az elszámolóház által előírt elszámolási napra a letétkezelő KELER Zrt.-nél vezetett számlájára, és a letétkezelő – a köztük lévő szerződés alapján– saját állományával hidalja át az ügyfele késedelmes értékpapír-szállítását (számlatranszferét). Ebben az esetben az adatszolgáltató saját állománya csökken az általa biztosított értékpapír mennyiségével, az ügyfele szektorában pedig nem történik állományváltozás.

A kölcsönügyleteket a teljesítés napjától kezdve kell az adatszolgáltatásokban kimutatni. A teljesítés napja leggyakrabban a kölcsönbevevő KELER Zrt.-nél vezetett számláján történő jóváírás értéknapja.

b) Másodlagos letétkezelés: Az értékpapírt a 01. táblában mindig az jelenti, aki az eredeti tulajdonossal letétkezelőként kapcsolatban van. Ezért többszörös letétkezelés esetén a következőket kell alkalmazni:

Az a jelentő letétkezelő, akinél az értékpapírt tulajdonosa eredetileg elhelyezte, a 01. és 05. táblában is jelenti az adott értékpapírt. A más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat a 01. tábla kitöltésekor nem szabad szerepeltetni, ezek a 06. táblába kerülnek. Előfordulhat olyan eset is, hogy az adatszolgáltató a más jelentő letétkezelőtől kapott értékpapírt továbbadja letétkezelésre egy újabb jelentő letétkezelőnek. Ekkor az adott értékpapír-állománynak a 06. és 05. táblában egyaránt meg kell jelennie (a 01. táblában viszont értelemszerűen nem szerepelhet).

c) Hitel- vagy egyéb megállapodás fedezeteként a jelentőnél elhelyezett értékpapírok: Amennyiben bármilyen hitel- vagy egyéb megállapodás keretében (pl. lombard hitel, értékpapír kölcsön ügylet, értékpapír határidős ügylet) fedezetként az ügyfél értékpapírt helyez el az adatszolgáltatónál, akkor ezeket az értékpapírokat is jelenteni kell a megfelelő ügyfélszektorban. Ugyanakkor amennyiben az adatszolgáltató ügyfele a hitel- vagy egyéb megállapodás fedezetéül szolgáló értékpapírját átmenetileg (az ügylet futamidejére) az adatszolgáltatótól más jelentő letétkezelőhöz helyezi át, akkor ezeket az értékpapírokat a futamidő alatt a másik letétkezelőnek kell jelentenie a megfelelő ügyfélszektorban.

d) Vagyonkezelés, portfóliókezelés (csak az E20 és E21 azonosító kódú adatszolgáltatás esetében): Ha az adatszolgáltató olyan vagyonkezelést (portfóliókezelést) végez, amelynél más a letétkezelő, akkor az értékpapír-állományt a 01. táblában nem kell jelentenie. Viszont a vagyonkezelt értékpapírokkal kapcsolatos bizományosi tevékenysége keretében átmenetileg hozzá került (KELER Zrt.-nél vezetett számláján lévő) értékpapír-állományokra a másodlagos letétkezelésnél leírt jelentési technikát kell alkalmazni, azaz a 06. táblában szerepeltetnie kell.

A vagyonkezelt értékpapírok letétkezelőjének adatszolgáltatási kötelezettsége a vagyonkezelésbe került értékpapír vásárlásának tárgynapjától az értékpapír eladásának tárgynapjáig áll fenn. (Az adatszolgáltatás tárgynapjára vonatkozó információkat az adatszolgáltatás beküldéséig rendelkezésre álló idő alatt kell korrigálnia.)

III. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A szektorok meghatározásánál az e melléklet I. A. 4. pontjában, és az ott hivatkozott, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak az irányadók.

2. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblákban alkalmazandó országkódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. A táblákban felhasználható további kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

5. A dátumokat ÉÉÉÉHHNN formátumban kell megadni. Ahol az adott oszlopban egyéb információ is szerepel, ott szóközzel kell elválasztani a dátumot ezen egyéb információktól.

01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Mindhárom adatszolgáltatás esetében a 01. tábla tartalmazza az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, és a náluk letéti őrzés, letétkezelés vagy felelős őrzés során elhelyezett, rezidensek és nem-rezidensek által (belföldön vagy külföldön) kibocsátott értékpapírok hó végi állományát, tulajdonosi bontásban.

Az E20 és E21 adatszolgáltatásban a Magyarországon kibocsátott, letéti igazolás formájában (ADR, EDR, GDR stb.) külföldön forgalmazott értékpapírokat is jelenteni kell. (A letéti igazolás saját ISIN kódjával, a tulajdonos szektorában.) Ezen kívül, ha az adatszolgáltató belföldi konverziós hely (vagyis a letéti igazolás kibocsátójának a számlája nála van), akkor a letéti igazolások mögötti értékpapírletéteket is szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban, mégpedig a letéti igazolás kibocsátójának szektorában (általában ez a nem-rezidensek szektora).

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni. Letéti igazolások esetében (E20 és E21 azonosító kódú adatszolgáltatás) a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

c/A részesedést megtestesítő értékpapírok és a certifikátok esetén a DRB kódjelet (darab) kell megadni. A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében (DRB) kell megadni, hiszen nem jellemző, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lenne a mögöttes letét.

e/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Nem szerepelhet ebben az oszlopban az adatszolgáltató által birtokolt, saját maga által kibocsátott értékpapírok állománya (amelyek jelentésére az r oszlop szolgál).

g-től r-ig/ Az adatszolgáltató ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A h/ oszlopban az „Egyéb monetáris intézmények” közül csak a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzpiaci alapok szerepelhetnek. Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad ezekben az oszlopokban szerepeltetni (azok jelentésére az r oszlop szolgál).

k/ A Biztosítók oszlopban az F szektor következő alszektorainak állományát kell jelenteni: F1 (Biztosító részvénytársaságok), F2 (Biztosító egyesületek) és F7 (Biztosítóként működő magyarországi fióktelepek).

l/ A Pénztárak oszlopban az F szektor következő alszektorainak állományát kell jelenteni: F3 (Magánnyugdíjpénztárak), F4 (Önkéntes nyugdíjpénztárak), F5 (Önkéntes önsegélyező pénztárak) és F6 (Önkéntes egészségpénztárak).

s/ Ebbe az oszlopba a kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állományát kell beírni. Ide kerül tehát az adatszolgáltató tulajdonában lévő, saját kibocsátású értékpapírjainak állománya, illetve az adatszolgáltató ügyfelének mint az adott értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő értékpapír-állomány. (Pl. itt kell jelenteni, ha Kibocsátó Zrt. tulajdonában van 1000 darab Kibocsátó Zrt. törzsrészvény vagy az adatszolgáltatást beküldő Bróker Zrt. tulajdonol 1500 eFt névértékű Bróker Zrt. kötvényt vagy 200 ezer USD névértékű Bróker Zrt. dollár kötvényt.)

A 02.táblára vonatkozó előírások csak az E20 és E21 azonosító kódú adatszolgáltatás adatszolgáltatóira vonatkoznak.

02. tábla: Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Az egyes oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók azzal, hogy az f)-o) oszlopokban, a szektorbontásnál az „egyéb monetáris intézmények”-nél az e melléklet I. A. 4. pontjának az ezen szektorra vonatkozó rendelkezéseitől nem kell eltérni.

d/ Ebben az oszlopban kell jelenteni annak az országnak az ISO kódját, amely országból az értékpapír tulajdonosa származik. A letéti igazolások mögött lévő értékpapírletét esetén, a letéti igazolást kibocsátó intézmény telephelyének országkódját kell megadni.

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

A 05. tábla az adatszolgáltató által a KELER Zrt.-nél vezetett számláitól (egyesített összevont értékpapírszámla, biztosíték értékpapír letéti számla) különböző helyen (beleértve a saját értéktárban) elhelyezett értékpapírok állományának jelentésére szolgál.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

e/A kódlista alapján kell kitölteni.

f/ Azt az intézményt kell megnevezni, ahol az értékpapírt elhelyezték. (Saját értéktárban történt elhelyezés esetén az adatszolgáltató saját nevét kell megadni.)

g/ Az f/ oszlopban megadott cég törzsszáma, nem-rezidens esetén pedig „00000001” szerepel.

Az egyéb oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírok állománya

A 06. táblában azokat az értékpapírokat kell felsorolni, amelyeket az adatszolgáltatónál egy másik jelentő letétkezelő (rezidens bank, szakosított hitelintézet, letétkezelési tevékenységet végző szövetkezeti hitelintézet, befektetési vállalkozás) helyezett el. E papírok megjelenhetnek az adatszolgáltató KELER Zrt.-nél vezetett számláján, saját értéktárában, illetve – ha a jelentő pl. harmadlagos letétbe adta tovább – egy másik jelentő letétkezelőnél is. (Ez utóbbi esetben természetesen a 05. táblában is szerepeltetnie kell a kérdéses állományt.)

Ezek az állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

e/ A kódlista alapján kell kitölteni.

f/ Annak a jelentő letétkezelőnek a nevét kell beírni, amely az értékpapírt az adatszolgáltatónál elhelyezte.

g/ Az f/ oszlopban megadott cég törzsszámát kell megadni.

Az egyéb oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók.

MNB azonosító: E23

A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

01. tábla							darab ill. ezer deviza
Sor- szám	Főszámla- tulajdonos törzsszáma	Főszámla- tulajdonos megnevezése	ISIN kód	Az értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Teljes értékpapír számlaállomány
	Főszámla- tulajdonos törzsszáma	Főszámla- tulajdonos megnevezése	ISIN kód	Az értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	saját tulajdonú		nem saját tulajdonú
	a	b	c	d	e	f		g
0001
0002
0003
0004
...
...
...
nnnn

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok és certifikátok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódja.

MNB azonosító: E23

Kitöltési előírások
A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

Általános előírások

1. A 01. tábla valamennyi gazdálkodó szervezetnek az adatszolgáltatónál vezetett egyesített összevont értékpapírszámláján és biztosíték értékpapír letéti számláján lévő értékpapír állományokat tartalmazza.

2. Az állományokat értékpapírsorozatonként és főszámlatulajdonosonként kell felsorolni.

3. Az adatszolgáltatásnak az értékpapír hóvégi, az egyesített összevont értékpapírszámlákon és a biztosíték értékpapír letéti számlákon lekönyvelt záró állományának adatait kell tartalmaznia.

4. Az értékpapírok állományát a következő módon kell jelenteni:

a) a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint,

b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (kötvények) pedig névértéken, az értékpapír eredeti denominációjában. (A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

5. Az állomány megfigyelési egységének kódja részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjel (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódja. (A deviza ISO kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza).

6. A teljes értékpapír számlaállományt saját (saját tulajdonú) illetve idegen (ügyfél tulajdonú) bontásban kell megadni.

7. A teljes értékpapír számlaállományból (f+g) külön meg kell adni (a h oszlopban) a puffer számlákon szereplő (a kibocsátó által visszavásárolt, vagy forgalomba nem hozott) állományokat.

8. A táblában és a jelen kitöltési előírásban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

MNB azonosító: E27

Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN kódjai és egyéb alapadatai

01. tábla: Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN kódjai és egyéb alapadatai

Sorszám

Az utolsó módosítás dátuma

Módosítás típusa

ISIN státusza

Kereszt hivatkozások

ISIN kód

Értékpapír hivatalos neve

CFI-kód

Értékpapír- fajta

Értékpapír- alfajta

Kibocsátó törzsszáma

Kibocsátó neve

Alapkezelő törzsszáma

…

(folytatás)

Kibocsátó székhelyének országa	Alapcímlet	Denomináció	Kibocsátott összes darabszám	Kibocsátott össznévérték	Értékpapír- kibocsátás dátuma	Lejárat dátuma	Értékpapír megjelenési formája	Kibocsátás jellege	Kamatozás típusa	BÉT-re bevezetett-e	Esemény-kód
m	n	o	p	q	r	s	t	u	v	w	x

MNB azonosító: E27

Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN kódjai és egyéb alapadatai

02. tábla: Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései

Sor- szám	ISIN kód	Változáskezelés/Tranzakció kódja	Tranzakció dátuma	Mennyiség megfigyelési egysége	Kibocsátás, tőketörlesztés, kamatfizetés, illetve állományátadás adatai	Kereszt hivatkozások
Sor- szám	a	b	c	d	e	f
01
02
03
04
05
…

nn

03. tábla: KELER Zrt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb “Kódkiadó Szervezet” által kiadott ISIN kódja és egyes alapadatai

Sor- szám	ISIN kód	Értékpapír rövid neve	Névérték (alapcímlet)	Devizanem	Értékpapír jogviszony jellege
Sor- szám	a	b	c	d	e
01
02
03
04
05
…

nn

MNB azonosító: E27

Kitöltési előírások

Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN kódjai és egyéb alapadatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a központi értéktári tevékenységet végző szervezetnek (KELER Zrt.) kell benyújtania azon értékpapírok ISIN kódjáról és más alapadatairól, amelyeknél a KELER Zrt. mint „Nemzeti Kódkiadó Szervezet”, ISIN kódot adott ki és az értékpapír kibocsátása az adatszolgáltatás vonatkozási napján megtörtént (01.tábla és 02. tábla), valamint azon értékpapírokról, amelyekre ugyan nem a KELER Zrt. adja ki az ISIN kódot, de rendszereiben információval rendelkezik az adott értékpapírról (03. tábla).

2. Az adatszolgáltatásban csak azokat a rekordokat kell szerepeltetni, amelyeknél valamely mezőben változás következett be.

3. Az eredetileg GMU tagdevizákban denominált értékpapírok devizaértékben megadott állományait minden esetben euróban kell jelenteni, EUR deviza ISO kód használata mellett.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A táblákban alkalmazandó országkódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblákban alkalmazandó további kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

01. tábla: Értékpapírok KELER Zrt. által kiadott ISIN kódja és egyéb alapadatai

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a) Az ISIN kód kiadásának, megszüntetésének, illetve (esetleges módosítások esetén) a módosítás hatálybalépésének dátuma.

b), c), h), i), t), u), v), w), y), z) A kódlista szerint kell kitölteni.

d) Maximum 18 hivatkozás, szóközzel elválasztva. Minden egyes hivatkozás tartalmaz egy 12 karakteres ISIN kódot, plusz 1 toldalék kódot, melyeket a kódlista tartalmaz.

f) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál itt az értékpapír rövid nevét kell szerepeltetni.

g) A pénzügyi eszközök osztályozására (Classification for Financial Instruments) vonatkozó ISO 10962 szabványnak megfelelő kód.

j) Befektetési jegy esetén ide a befektetési jegyet kibocsátó alapnak a KELER Zrt. által kiadott technikai törzsszámát kell beírni. Új, induló befektetési alapoknál és kockázati tőkealapoknál a technikai törzsszámot az FB megjelölés + az alap által első sorozatban kibocsátott értékpapír ISIN kódjának utolsó 6 számjegye képezi. Olyan nem-rezidens kibocsátó esetén, aki nem rendelkezik KSH törzsszámmal, a „00000001” nyolc karakteres kódot kell ebbe a mezőbe írni.

k) A kibocsátó cég hivatalos neve. (Befektetési jegy esetén a befektetési alap tekintendő kibocsátónak.)

l) Csak befektetési jegyek és kockázati tőkejegyek esetén kell kitölteni.

q) Kitöltése kötelező, amennyiben az alapcímlet (n) és a kibocsátott összes darabszám (p) mező valamelyike nem határozható meg. (Devizaegységben, az o) mezőben meghatározott devizanemben, MCU esetén HUF-ban.) Rábocsátás esetén a rábocsátással növelt összes kibocsátott értéket kell tartalmaznia.

r) Az értékpapír első kibocsátásának dátuma. Amennyiben az adatszolgáltató egy korábban már jelentett értékpapír első kibocsátásának dátumára küld módosítást, akkor a módosítás típusaként az első kibocsátás dátumának javítását kell megjelölnie, a kódlista szerint.

s) Lejárattal rendelkező értékpapíroknál kell kitölteni.

v) Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg

Az a)-e) és x) mezők lehetséges kapcsolatait és összefüggéseit a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

02. tábla: Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései

A tábla az előző adatszolgáltatás óta bekövetkezett, adott értékpapír-sorozatokhoz kapcsolódó állományváltozási (kibocsátási, tőketörlesztési, kamatfizetési és állomány-átcsoportosításra vonatkozó) adatokat tartalmazza. A módosított rekordnál a bizonylat jellege mező értéke „M”, a Kitöltés dátuma mező értéke pedig a módosítás dátumát tartalmazza.

Kibocsátási adatokat minden olyan értékapírra kell szolgáltatni, amelyre a KELER Zrt. azonosítót ad ki, tőketörlesztési adatokat csak az ún. tőketörlesztéses papírokra (amelyek a futamidejük alatt tőkét törlesztenek), kamatfizetési adatokat pedig azokra a hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású papírokra, amelyeknek cashflow-ja a 01. tábla u)-x) mezőiben szereplő adatokból egyértelműen nem határozható meg.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

b) A kódlista alapján kell kitölteni.

f) A 01 tábla d) oszlopánál leírtak megfelelően irányadónak tekintendők.

d) Értékadatok esetén a papír denominációjának deviza ISO kódja, darabban megadott adatok esetén DB, százalékos adatok esetén PC kódjel.

e) Törlesztés esetén – százalékos érték megadásánál – és kamatfizetésnél a címletérték százalékában megadott mérték. A kibocsátási adatokat a mennyiség megfigyelési egységében kell közölni. Az állományátadásnál: állománynövekedés esetén pozitív, állománycsökkenés esetén negatív számot kell megadni.

03. tábla: KELER Zrt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb “Kódkiadó Szervezet” által kiadott ISIN kódja és egyes alapadatai

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

e) A kódlista szerint kell kitölteni.

MNB azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

01.tábla: Napi forgalom a BÉT opciós piacán (Call)							kontraktus
Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Call					Elszámolóár (forint)
			Rezidens		Nem-rezidens
			Vétel	Eladás	Vétel	Eladás
	a	b	c	d	e	f		g
001
002
003
...
…
...
...
nnn

02.tábla: Napi forgalom a BÉT opciós piacán (Put)							kontraktus
Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Put					Elszámolóár (forint)
			Rezidens		Nem-rezidens
			Vétel	Eladás	Vétel	Eladás
	a	b	c	d	e	f		g
001
002
003
...
…
...
...
nnn

MNB azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

03.tábla: Nyitott kötésállomány a BÉT opciós piacán (a tőzsdenap végén) (Call)							kontraktus
Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Call
			Rezidens		Nem-rezidens
			Vételi	Eladási	Vételi	Eladási
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
...
nnn

04.tábla: Nyitott kötésállomány a BÉT opciós piacán (a tőzsdenap végén) (Put)							kontraktus
Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Put
			Rezidens		Nem-rezidens
			Vételi	Eladási	Vételi	Eladási
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
...
nnn

MNB azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

05. tábla: A tőzsdenapon lehívott opciók a BÉT opciós piacán (Call)							kontraktus
Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Lehívott call opció
	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Rezidens által	Rezidenssel szemben	Nem-rezidens által	Nem-rezidenssel szemben
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
...
nnn

06. tábla: A tőzsdenapon lehívott opciók a BÉT opciós piacán (Put)							kontraktus
Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Lehívott put opció
	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Rezidens által	Rezidenssel szemben	Nem-rezidens által	Nem-rezidenssel szemben
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
...
nnn

07. tábla: A tőzsdenapi forgalomhoz kapcsolódó prémiumok a BÉT opciós piacán							kontraktus
Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Rezidens	Nem-rezidens	Rezidens	Nem-rezidens
	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	által fizetett prémium		által kapott prémium
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
nnn

MNB azonosító: E43

Kitöltési előírások

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

I. Általános előírások

1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál az e melléklet I. A. 3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, illetve a nem-rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük).

3. Minden opciós sorozat csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező opciós sorozatok elnevezése, kódja nem változhat.

5. A táblán belüli összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. és a 02. táblában az elszámolóárakat egy tizedesre kell megadni.

MNB azonosító: E48

A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei be- és kivezetése

01. tábla: Tőzsdére bevezetett részvények kapitalizációjára és forgalmára vonatkozó havi adatok

Sor- szám	Tárgyhó (éééé.hh)	A részvény		Bevezetett mennyiség (db)	Devizanem	Záróár (Ft)	A forgalom
		ISIN kódja	megnevezése				egyszeres értéke (Ft)	egyszeres mennyisége (db)
		ISIN kódja	megnevezése
	a	b	c	d	e	f	g	h
01
…
…
…
…
nn

MNB azonosító: E48

A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei be- és kivezetése

02. tábla: Részvények tőzsdei bevezetésére és kivezetésére vonatkozó havi adatok

A rendeletet a 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte 2015. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 3. §-át.

A 6. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 30/2014. (VII. 30.) MNB rendelet 1. §-a iktatta be.

Az 1. melléklet a 30/2014. (VII. 30.) MNB rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁴

A 2. melléklet a 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet 15. §-a, a 30/2014. (VII. 30.) MNB rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek