• Tartalom

22/2013. (X. 31.) LÜ utasítás

22/2013. (X. 31.) LÜ utasítás

az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról1

2013.11.01.

Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 29. cikkének (1)–(2) bekezdése alapján az ügyészség részére az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvényben (a továbbiakban: Ütv.), valamint más törvényekben megállapított büntetőjogon kívüli közérdekvédelmi feladat- és hatáskörök hatékony ellátása érdekében az Ütv. 8. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ütv. 2. §-ának (2) bekezdésére – a következő utasítást adom ki:

1. § Az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 1. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő f) ponttal egészül ki:

(Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége keretében törvényben meghatározott esetekben és módon)

e) közreműködik abban, hogy a jogszabályokat a bírósági eljárásban helyesen alkalmazzák, ezzel összefüggésben részt vesz a joggyakorlat továbbfejlesztésében és az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításában, valamint
f) közreműködik a kiskorúak jogainak érvényre juttatásában és eljár a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében.”

2. § Az Ut. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyész a közérdek védelmében a törvényesség helyreállítása érdekében súlyos törvénysértés esetén lép fel.”

3. § Az Ut. 4. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A fellebbviteli főügyészség a Polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott rendes jogorvoslati eljárásokkal, illetve egyes rendkívüli jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos tevékenységet lát el. A Legfőbb Ügyészség a fellebbviteli főügyészséget más közérdekvédelmi feladatra is kijelölheti.
(3) Ha ez az utasítás másként nem rendelkezik a megyei főügyészség, illetve a fővárosi főügyészség (a továbbiakban együtt: főügyészség) látja el az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eseteken kívül a közérdekvédelmi feladatokat.
(4) A legfőbb ügyész vagy a megyei, fővárosi főügyész (a továbbiakban együtt: főügyész) rendelkezhet úgy, hogy a közérdekvédelmi feladatokat vagy azok egy részét a főügyészség, illetve a járási ügyészség vagy a járási szintű ügyészség (a továbbiakban együtt: járási ügyészség) látja el. A Fővárosi Főügyészségen a főügyészségi osztályok, illetve a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség közötti feladatmegosztásról a főügyészség ügyrendjében kell rendelkezni.”

4. § Az Ut. 5. §-ának (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § kiegészül a következő (4a) bekezdéssel:

„(1) A közérdekvédelmi feladat ellátására a közigazgatási hatósági eljárást és a szabálysértési eljárást érintő, továbbá a jogi személy működésének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben – az utasítás vagy az utasítás 4. §-ának (4) bekezdése szerinti esetben a legfőbb ügyész, illetve a főügyész eltérő rendelkezésének hiányában – annak a főügyészségnek az ügyésze illetékes, aki az ügyben történő fellépés [Ütv. 26. § (1) bekezdés] esetén az adott eljárásra irányadó szabályok szerint a peres és nemperes eljárás, valamint a hatósági eljárás kezdeményezése, illetve a jogorvoslat benyújtása során eljár. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a közérdekvédelmi feladat ellátására jogosult járási ügyészség ügyészének illetékességére is.
(2) A közigazgatási területbeosztástól eltérő illetékességi területen működő közigazgatási szervek tekintetében (pl. környezetvédelmi hatóság) annak a főügyészségnek az ügyésze illetékes, amelynek területét az ügy leginkább érinti. Vita esetén az illetékes főügyészséget a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályának vezetője jelöli ki.
(3) A Pest megye területén működő, az ügyész közérdekvédelmi tevékenységével érintett szerv (szervezet) tekintetében – a működés-felügyeleti ügyek kivételével – a Pest Megyei Főügyészség ügyésze az illetékes, akkor is ha a szerv, szervezet székhelye a fővárosban van.
(4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó magánjogi ügyekben, továbbá azon szabálysértési ügyekben, amelyekben ügyészi fellépésre nem kerülhet sor a 34. § és az 59. § szerinti illetékességi szabályok az irányadóak.
(4a) A 31. § szerinti esetkörben – a főügyész eltérő rendelkezése hiányában – az eljáró szerv székhelye szerinti ügyészség ügyésze az illetékes.”

5. § (1) Az Ut. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) E § alkalmazásában hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozót kell érteni.”

(2) Az Ut. 8. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 8. § a következő (10)–(14) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kizárási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem jelöli meg azt az (1)–(6) bekezdés szerinti kizárási okot (okokat), amely a kérelmező szerint az ügyész, a szervezeti egységet vezető ügyész, vagy az ügyészség vezetője személyével összefüggésben fennáll.
(10) A kizárásra irányuló kérelem elbírálása előtt be kell szerezni az érintett ügyésznek a kérelemmel kapcsolatos nyilatkozatát.
(11) Ha az ügyészi intézkedés iránti kérelmet és a kizárási kérelmet együtt nyújtották be, először a kizárási kérelmet kell elbírálni.
(12) A kizárási kérelemnek az ügyészséghez való érkezésétől a kérelem elbírálásáig az ügyintézési határidő nyugszik.
(13) A kizárás tárgyában – ideértve a (9) bekezdés szerinti döntést is – az ügyésszel szembeni kizárási ok esetén az ügyészség vezetője, az ügyészség vezetőjével szembeni kizárási ok esetén a felettes ügyészség dönt. Az ügyész kizárása esetén az eljárásra más ügyészt, az ügyészség vezetőjének kizárása esetén más ügyészséget kell kijelölni. A Legfőbb Ügyészség szervezeti egységének vezetőjével szemben fennálló kizárási ok esetén a szolgálati felettes dönt.
(14) A kizárás tárgyában hozott döntés ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. A kizárási kérelem benyújtóját a döntésben erről tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak azt is tartalmaznia kell, hogy az esetleges felülvizsgálati kérelmet az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi.”

6. § Az Ut. 10. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A felettes ügyészség irányítja és ellenőrzi az alárendelt ügyészségek közérdekvédelmi tevékenységét. Ennek módszerei különösen:)

h) az alárendelt ügyészség instruálása.”

7. § Az Ut. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

11. § Ha más irányító intézkedés eltérően nem rendelkezik a főügyészség és a fellebbviteli főügyészség felettes ügyészséghez történő felterjesztési kötelezettségét a főosztályvezető ügyész körlevele határozza meg. A járási ügyészség felterjesztési kötelezettségét a főügyész határozza meg.”

8. § Az Ut. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a szakértői vélemény beszerzése az ügyészi eljárásban nem mellőzhető, úgy az ügyész a szakértő igénybevételére irányuló, annak indokait tartalmazó előterjesztést tesz)

a) a járási ügyészségen és a főügyészségen a főügyésznek,”

9. § Az Ut. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

18. § (1) A nem ügyészi hatáskörbe tartozó kérelmet nyolc napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez kell áttenni, a más ügyészség hatáskörébe vagy illetékességébe tartozó kérelmet pedig ugyanezen határidő alatt az eljárásra jogosult ügyészséghez (ügyészségi szervezeti egységhez) kell megküldeni (felterjeszteni). Azonnali ügyészi intézkedés szükségessége esetén a megküldés (felterjesztés) iránt haladéktalanul intézkedni kell.
(2) Az áttételről és a megküldésről a kérelmezőt tájékoztatni kell, amelyben – áttétel esetén – az Ütv. 5. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva ki kell oktatni a felülvizsgálat lehetőségéről. Az áttett és a megküldött (felterjesztett) kérelemről a házi iraton rövid feljegyzést kell készíteni vagy a kérelem fénymásolt példányát kell az iratok között elhelyezni.”

10. § Az Ut. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

21. § Ha az iratok (adatok) beszerzésén túlmenően a kérelem vagy a tényállás további tisztázása válik szükségessé, az ügyész ennek érdekében a kérelmezőt, az érintett másik felet, továbbá azt, akiről feltehető, hogy az üggyel kapcsolatban érdemleges felvilágosítást tud adni – a megjelenésével kapcsolatos tájékoztatás megadása mellett – meghallgathatja. A kérelmezőt a meghallgatásról szóló értesítésben figyelmeztetni kell arra, hogy megjelenése nem kötelező, távolmaradása esetén az ügyészség a kérelmet a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján bírálja el, illetve – ha a meghallgatás a kérelem tartalmának tisztázására irányult – az ügyet lezártnak tekinti. A meghallgatáson megjelent személyt tájékoztatni kell arról, hogy nem köteles nyilatkozni és figyelmeztetni kell a hamis vád, valamint a hatóság félrevezetése jogkövetkezményére. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.”

11. § Az Ut. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

22. § (1) A kérelmet az iratok hiánytalan beérkezésétől – ha iratbekérés nem szükséges, a kérelem beérkezésétől – számított 30 napon belül kell elbírálni.
(2) Ha a kérelem elbírálása a megérkezéstől számított 30 napon belül nem lehetséges, vagy a kérelem alapján az ügyész felhívással [Ütv. 26. § (3) bekezdés] él, az ügyész a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül a kérelmezőt arról tájékoztatja, hogy a kérelem érdemi elbírálására az ügyészi vizsgálat lezárultát követően nyílik mód.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás oka az, hogy az ügyész felhívással élt, a kérelem elbírálásáról a felhívásban a törvénysértés megszüntetésére adott határidő leteltétől, vagy a címzett felhívással való egyet nem értésének megérkezésétől számított 30 napon belül, illetve a törvénysértés orvoslásáról szóló értesítés megérkezésétől számított 15 napon belül kell tájékoztatni a kérelmezőt.”

12. § (1) Az Ut. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

23. § (1) Ha az ügyész a kérelmet alaposnak tartja, fellép a törvénysértés orvoslása érdekében és ennek tényéről a kérelmezőt tájékoztatja, vagy – ha időközben a törvénysértés kiküszöbölése megtörtént – ez utóbbiról tájékoztatja a kérelmezőt.”

(2) Az Ut. 23. §-ának (4)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § kiegészül a következő (10)–(11) bekezdéssel:

„(4) Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, ha a kérelem érdemi elbírálását az ügyész a Ütv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján mellőzte, valamint a felettes ügyésznek a felülvizsgálati kérelmet elbíráló állásfoglalása ellen. A kérelmezőt erről tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy az azonos tárgyú, ismételt kérelmet az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi.
(5) A felülvizsgálati kérelmet annak beérkezését követő 15 napon belül a sérelmezett állásfoglalás kiadmányozója – szükség esetén a tényállás további tisztázásával – megvizsgálja abból a szempontból, hogy szükséges-e az állásfoglalás megváltoztatása. Amennyiben az állásfoglalást adó ügyészség a felülvizsgálati kérelemnek helyt ad, a törvényi feltételeknek megfelelően fellép. Ha a felülvizsgálati kérelem kizárólag adathelyesbítésre irányul, állásfoglalását az ügyészség indokolt esetben a felülvizsgálati kérelemben foglaltaknak megfelelően helyesbíti. A felülvizsgálati kérelem előterjesztőjét tájékoztatni kell a megtett intézkedésről és arról, hogy az ügyben a helyt adó döntés ellen további felülvizsgálati kérelem nem nyújtható be, az esetleges újabb felülvizsgálati kérelmet az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi.
(6) Az első fokon eljárt ügyészség állásfoglalását sérelmező beadványt vagy annak önállóan elbírálható részét a kérelem szabályai szerint kell elbírálni, ha az a korábbi kérelemben meg nem jelölt jogszabálysértés orvoslására vonatkozik.
(7) A felülvizsgálati kérelmet – elkésettség esetén is – a kapcsolódó ügyiratokkal együtt a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni elbírálásra, ha az (5)–(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye. A felterjesztéshez a felülvizsgálati kérelemben előadott esetleges új tényekre vagy új indokokra vonatkozó ügyészi álláspontról rövid jelentést kell csatolni.
(8) A felettes ügyészség a felülvizsgálati kérelemről a beérkezését követő 30 napon belül dönt. Ha az ügy 30 napon belül nem bírálható el, erről a kérelmezőt tájékoztatja.
(9) A felülvizsgálati kérelem megalapozottsága esetén a felettes ügyészség ügyésze a kérelmezőt tájékoztatja az általa megtett intézkedésről, megalapozatlansága esetén pedig a felülvizsgálati kérelem elutasításáról. Utóbbi esetben a tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy további felülvizsgálati kérelem az ügyben nem nyújtható be, valamint azt is, hogy az esetleges újabb felülvizsgálati kérelmet az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi. A felettes ügyészség ügyésze a felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló iratot megküldi a felterjesztő ügyészségnek.
(10) A (2) bekezdés szerinti esetben a (3)–(9) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az ügyészi állásfoglalás elleni felülvizsgálati kérelem elbírálására a felettes ügyész jogosult.
(11) A (10) bekezdés alkalmazásában felettes ügyészen a felettes ügyészség ügyészét kell érteni.”

13. § Az Ut. II. Fejezete a következő 24/A. §-sal egészül ki:

24/A. § (1) Az Ütv.-ben meghatározott, a legfőbb ügyészt megillető kizárólagos hatáskör gyakorlását kezdeményező beadvány nem minősül az Ütv. 5. §-ának (2) bekezdése szerinti kérelemnek.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti beadvány nem a Legfőbb Ügyészségre érkezik, azt nyolc napon belül – a beadványozó egyidejű tájékoztatása mellett – a Legfőbb Ügyészségre kell felterjeszteni. Ha a beadvány csak részben irányul a legfőbb ügyész Ütv. szerinti kizárólagos hatáskörének gyakorlására, a beadvány e részét – a beadvány többi részének elbírálását követően – kell a Legfőbb Ügyészségre felterjeszteni.
(3) A beadványozónak a Legfőbb Ügyészség ad tájékoztatást arról, hogy a beadványban foglaltak alapján a legfőbb ügyész gyakorolja-e az Ütv. szerinti kizárólagos hatáskörét. A tájékoztatás kitér arra is, hogy e jogkör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspont ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, az esetleges erre irányuló kérelmet a Legfőbb Ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi.”

14. § Az Ut. 29. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Hatósági eljárás kezdeményezésének van helye, ha az ügyész által észlelt, valamely magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet cselekvése vagy mulasztása következtében megvalósult jogszabálysértés miatt közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása indokolt. Az Ütv. 34. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a büntetőjogi ügyészi tevékenység során keletkezett személyes és különleges adat hatósági eljárás kezdeményezése céljából nem továbbítható.
(2) A közérdekvédelmi tevékenység során keletkezett adatok alapján történő hatósági eljárás kezdeményezéséről szóló iratnak a 25. § (3) bekezdésén kívül tartalmaznia kell a megállapított tényállást, az eljárás kezdeményezésére okot adó jogszabály megjelölését, az ügyészi kezdeményezés tényét, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.”

15. § Az Ut. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

30. § Az Ütv.-ben meghatározott körben benyújtandó jelzésnek a 32. § (1) bekezdésének a)–c) és h) pontjában foglaltakat, ha a jelzés a döntés módosítására (visszavonására), vagy a mulasztás megszüntetésére irányul, a d) pont szerinti indítványt, valamint – ha az ügyész ezt kéri – azt kell tartalmaznia, hogy az illetékes szerv vezetője a jelzéssel kapcsolatos álláspontjáról az ügyészt 30 napon belül értesítse.”

16. § Az Ut. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felhívás eredménytelensége esetén – ha az ügy nem kérelemre indult – a fellépés mellőzésének okairól feljegyzést kell készíteni.”

17. § Az Ut. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

34. § (1) Ha a legfőbb ügyész egyedi vagy általános rendelkezése másként nem rendelkezik, a magánjogi tevékenységet annak a főügyészségnek, illetve annak a járási ügyészségnek az ügyésze látja el, amelyik az illetékes bíróság területén működik. Az ítélőtáblához tartozó ügyekben az ítélőtábla illetékességi területén működő fellebbviteli főügyészség ügyésze jár el.
(2) A Legfőbb Ügyészség ügyésze bármely bíróságnál, a főügyészség ügyésze pedig a főügyészség illetékességi területén lévő bármely járási (kerületi) bíróságnál eljárhat.
(3) A főügyész úgy is rendelkezhet, hogy a területén működő bármely járási (kerületi) bíróságnál részben vagy egészben a főügyészség ügyésze látja el a magánjogi tevékenységet.”

18. § Az Ut. „Perelhárító ügyészi intézkedések” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A keresetindítást megelőző ügyészi tevékenység
36. § (1) Keresetindítás előtt az ügyész összegyűjti és ellenőrzi a bizonyítékokat. Ennek során meghallgathatja az anyagi jogosultat, a jogosult képviselőjét, az alperesként perbevonandó személyt, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személyiség nélküli egyéb szervezet képviselőjét, illetőleg jogi képviselőjét, megtekintheti a helyszínt, okiratot, szakértői véleményt szerezhet be és tájékozódhat arról, hogy a tanúvallomásokkal milyen tényeket lehet bizonyítani. Ez az előkészítő eljárás azonban nem jelenthet bizonyítási eljárást a bíróság eljárása helyett. Az eljárás előkészítése során – ha törvény másként nem rendelkezik – személyes megjelenésre kötelezésnek nincs helye. A keresetindítás célszerű előkészítésével kapcsolatos költséget az ügyész a keresetében érvényesíti.
(2) Ha az eljárás célját nem veszélyezteti, és nem jár az eljárás-kezdeményezési határidő elmulasztásával, nincs akadálya annak, hogy az ügyész a perelőkészítés keretében az ellenérdekű féllel (felekkel) az eljárás megindítása előtt egyeztessen, és – akár per elkerülése érdekében is – tájékoztassa eljárás-indítási szándékáról, valamint annak okairól, jogi indokairól.
(3) A (2) bekezdés szerinti egyeztetés során, valamint a tájékoztatásból ki kell tűnnie annak, hogy az abban foglaltak az ügyész álláspontját tükrözik, amely az ellenérdekű félre (felekre) nem kötelező.
(4) Keresetindítást megelőzően az ellenérdekű felet – amennyiben az ügy jellege ezt indokolttá és lehetővé teszi – fel lehet hívni az önkéntes teljesítésre annak közlésével, hogy az önkéntes teljesítés az ügyész egyéb jogköre esetleges gyakorlásának nem akadálya.
(5) Ha az ellenérdekű fél a perelőkészítés során a perre okot adó körülményt megszünteti és a per ezzel okafogyottá válik, erről a körülményről a házi iratok között rövid feljegyzést kell elhelyezni.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat a nemperes eljárások előkészítése során is megfelelően alkalmazni kell.”

19. § Az Ut. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

40. § Uzsorás szerződés esetén elsődlegesen a szerződés semmisségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása, vagy másodlagosan kizárólag a semmisség megállapítása iránt az ügyész keresetet indíthat. Az ügyész akkor is élhet a keresetindítás jogával, ha nem indult büntetőeljárás, vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására bármely okból nem került sor.”

20. § Az Ut. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

51. § (1) Ha a bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül is elbírálhatja, de az ügyész megítélése szerint az ügy erre nem alkalmas, a tárgyalás kitűzését is indítványozni kell.
(2) A másodfokú bíróság előtt eljáró ügyész írásban vagy a tárgyaláson szóban nyilatkozik arról, hogy a fellebbezést visszavonja, fenntartja, kiegészíti vagy módosítja. Amennyiben az írásbeli nyilatkozat megtételére az ügyész részére megküldött bírósági iratok birtokában kerül sor, azt a bíróság által kitűzött határidőben, ennek hiányában – lehetőleg – a bírósági iratok beérkezésétől számított 15 napon belül kell megtenni.
(3) Az ügyészi fellebbezés, valamint a végzés elleni, az ellenérdekű fél által előterjesztett fellebbezésre vonatkozó észrevétel bejelentésével egyidejűleg annak egy példányát az ügyészségi iratokkal együtt a fellebbezési bíróság előtt eljáró ügyészséghez (főügyészséghez, fellebbviteli főügyészséghez, illetve Legfőbb Ügyészséghez) kell felterjeszteni. Ha az ügyész a fellebbezési határidő eltelte után észleli, hogy csatlakozó fellebbezés benyújtása indokolt, a fellebbezési bíróság előtt eljáró ügyészséghez haladéktalanul (soron kívül) előterjesztést tesz. Az ügyészségi iratok felterjesztése mellőzhető, ha azok csak a bírósági iratokban is rendelkezésre álló adatokat tartalmazzák. Erre a fellebbezés felterjesztésekor utalni kell.
(4) Amennyiben a bíróság a jogerős határozatát a fellebbezést korábban bejelentő ügyészségnek kézbesíti, úgy azt 8 napon belül a másodfokon eljárt bíróság szintjén működő ügyészséghez fel kell terjeszteni.
(5) Az ellenérdekű fél által benyújtott, de nem a nyilatkozattételre jogosult ügyészségnek kézbesített jogorvoslati kérelmet és a másodfokú bíróság által nyilatkozattételre felhívó végzést haladéktalanul (telefax, elektronikus út) kell továbbítani. Az iratokat egyidejűleg kell felterjeszteni.
(6) A fellebbezés fenntartásáról, a fellebbezési kérelem, illetve az indokolás megváltoztatásáról, a fellebbezés indokainak kiegészítéséről és az esetleges visszavonás indokairól, továbbá – ha a bíróság a jogerős határozatát a másodfokon eljárt ügyészségnek kézbesíti – a fellebbezési eljárás eredményéről a fellebbezést bejelentő ügyészséget az ügydöntő határozat megküldésével értesíteni kell.”

21. § (1) Az Ut. 53. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására a főügyészséget, vagy a fellebbviteli főügyészséget a Legfőbb Ügyészség hívta fel, annak Kúria előtti fenntartásáról a Legfőbb Ügyészség ügyésze gondoskodik.”

(2) Az Ut. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A felülvizsgálati határozatot – a kézbesítéstől függően – valamennyi érintett ügyészség részére meg kell küldeni, illetve fel kell terjeszteni.”

22. § Az Ut. IV. Fejezete a következő alcímmel és 55/A. §-sal egészül ki:

„A legfőbb ügyész alkotmánybírósági eljárást kezdeményező hatásköre
55/A. § (1) A fellebbviteli főügyészség, illetve a főügyészség indokolással ellátott javaslatában indítványozhatja, hogy a legfőbb ügyész kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál
a) az Alaptörvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az Alaptörvény és Alaptörvény módosítása felülvizsgálatát a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében;
b) a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát;
c) a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
(2) A felterjesztő ügyészségnek a Legfőbb Ügyészség tájékoztatást ad arról, hogy a felterjesztésben kifogásolt jogi szabályozás felülvizsgálata érdekében a legfőbb ügyész az Alkotmánybírósághoz fordul-e.
(3) Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező indítvány tervezetét a Legfőbb Ügyészség készíti el.”

23. § Az Ut. 56. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ügyészi vizsgálatot kezdeményező kérelem, illetve megkeresés esetén az ügyész megvizsgálja a kérelemben foglaltakat és dönt az érintett jogi személy működése törvényességének vizsgálatáról, vagy a kezdeményezés elutasításáról. A döntésről tájékoztatja a kérelmet benyújtó, vagy a megkeresést küldő személyt vagy szervezetet (e § alkalmazásában együtt: kérelmező). A döntés – az általános szabályoktól eltérően – a kérelem elbírálásának minősül.”

24. § Az Ut. VI. Fejezete helyébe a következő Fejezet lép:

A szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok

Hatáskör és illetékesség
59. § (1) Szabálysértési ügyben az elővezetést elrendelő, valamint az eljárást megszüntető határozatok felülvizsgálata, továbbá a panaszok elbírálása – ha a főügyész eltérően nem rendelkezik – a járási ügyészség hatáskörébe tartozik.
(2) A főügyész eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési ügyben – az (1) bekezdésben, valamint az 5. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – annak a főügyészségnek vagy a közérdekvédelmi feladat ellátására jogosult járási ügyészségnek az ügyésze illetékes, amelynek területén az ügyben eljáró hatóság, bíróság székhelye van. Pest megye területén illetékes szerv tekintetében a Pest Megyei Főügyészség ügyésze az illetékes akkor is, ha a szerv székhelye a fővárosban van.

Ügyészi felhívás
59/A. § (1) Az ügyész a szabálysértési eljárásban tapasztalt törvénysértő határozat miatt közvetlenül a szabálysértési hatósági hatáskört gyakorló eljáró szervet hívja fel a törvénysértés kiküszöbölésére.
(2) A felhívásnak pontos indítványt kell tartalmaznia a törvénysértés kiküszöbölésére, a határozat visszavonására vagy módosítására, annak részletesen kifejtett indokával együtt. A felhívás elbírálásának határidejéről, valamint a válaszadás kötelezettségéről, és a jogkövetkezményekről a szabálysértési hatóságot a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 43. §-ában foglalt előírások megjelölésével kell tájékoztatni.
(3) Amennyiben bűncselekmény miatt folyt a szabálysértési hatóság előtt az eljárás, az ügyész a nyomozás felügyeleti szakágnál a nyomozás elrendelését kezdeményezi, illetőleg – ha a nyomozás felügyelet ellátása is a feladatköréhez tartozik – e tárgyban maga intézkedik. A nyomozás vagy a nyomozás folytatásának elrendelése esetén a szabálysértési határozat ellen felhívást kell benyújtani, és indítványozni kell a szabálysértési eljárás megszüntetését [Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés g) pont] és az iratoknak a nyomozást folytató hatósághoz való áttételét. Hasonlóan kell eljárni a szabálysértési hatóság valamennyi olyan, panaszeljárásban vizsgált határozata esetében, amely ellen bírósági felülvizsgálatot lehet kezdeményezni, ha a benyújtott ügyészi felhívás eredménytelen. A nyomozás elrendelése iránt akkor is intézkedni kell, ha az ügyész a panasz elbírálása során, folyamatban lévő ügyben észleli, hogy bűncselekmény miatt folyik a szabálysértési hatóság előtt az eljárás. Ilyen esetben a panasz elbírálásáról szóló értesítésben kell közölni a szabálysértési hatósággal a büntetőeljárás folytatásának tényét.
(4) Ha a felhívás benyújtására az elkövető javára, az Ütv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, de az elévülési idő elteltét követően kerül sor, az ügyész a felhívás indítványában az elévülés miatt a szabálysértési eljárás megszüntetésére tesz indítványt.
(5) Ha a felhívásban az eljárás folytatásának vagy a határozat elkövető terhére való módosításának indítványozása indokolt, az ügyésznek előzetesen meg kell ítélnie, nem évült-e el a szabálysértési cselekmény, illetve van-e reális lehetősége annak, hogy a felhívás nyomán még az elévülési időn belül szülessen a felelősség kérdésében döntés.
(6) Az ügyész a felhívás eredménytelensége esetén a szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság előtt támadja meg a jogerős határozatot, és a bíróságnak indítványozza a törvénysértő szabálysértési határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ügyész indítványának bírósághoz való megküldésével egyidejűleg – az indítvány egy példányával – a szabálysértési hatóságot is értesíti. Az értesítésben az ügyiratok bírósághoz való megküldésének kötelezettségéről és határidejéről a Szabs. tv. 43. § (3) bekezdésében foglalt előírások megjelölésével tájékoztatást kell adni. Az indítvány szabálysértési hatóságnak való megküldéséről a bíróságot tájékoztatni kell.
(7) Az ügyész az eredménytelen felhívás miatt a bírósághoz benyújtott indítványát – a szükséges házi iratok másolatával – haladéktalanul felterjeszti a felettes ügyészséghez. A felterjesztett iratok tartalma alapján a felettes ügyészség 8 napon belül utasíthatja az ügyészt az indítvány visszavonására vagy módosítására.
(8) Ha a szabálysértési hatóság a bíróság előtti fellépés után értesíti az ügyészt a felhívással való egyetértéséről és az annak alapján megtett intézkedéséről, amennyiben azt indokoltnak tartja, az ügyész az indítványát a bíróság döntésének meghozataláig visszavonja.
(9) A szabálysértési hatóság felhívással kapcsolatos észrevételeire az ügyész a bíróság előtti eljárásban minden esetben nyilatkozatot tesz. [Ütv. 30. § (3) bekezdés]

Az elővezetés
60. § (1) Az elővezetést elrendelő határozat felülvizsgálatát az ügyész soron kívül – legkésőbb 5 napon belül – a teljes ügyirat tanulmányozásával végzi el. Ha az elővezetés törvényi feltételei hiányoznak, az ügyész – legkésőbb az elővezetés napját megelőző napig – indokolt határozatot hoz az elővezetési határozat hatályon kívül helyezéséről.
(2) Amíg az elővezetést elrendelő határozatba való elektronikus betekintésre nincs mód, az ügyész az elővezetés felülvizsgálatát hagyományos módon – papír alapon – is elvégezheti.

Panasz
61. § (1) Az ügyész a szabálysértési hatóság által megküldött iratok alapján a kényszerintézkedés miatt benyújtott panaszt három, az egyéb esetek miatt benyújtott panaszt nyolc napon belül elbírálja. A határidőt a szabálysértési iratok beérkezésétől kell számítani.
(2) Az ügyész a megalapozatlan vagy elkésett panasz elutasításáról a panaszost és a szabálysértési hatóságot átiratban tájékoztatja. A határozat hatályon kívül helyezéséről hozott döntését indokolással ellátott határozatba foglalja, amelyet a szabálysértési hatóságnak megküld, valamint arról mindazokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot korábban közölték. Az ügyész panasz elbírálásáról hozott döntése ellen nincs helye további jogorvoslatnak, az ilyen kérelmeket erre hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Az ügyész azonban indokolt esetben megalapozott kérelem esetén élhet a törvényességi ellenőrzés általános eszközeivel.
(3) Ha a panaszt közvetlenül az ügyésznél terjesztik elő, azt haladéktalanul meg kell küldeni a szabálysértési hatóságnak abból a célból, hogy élhessen a panasz saját hatáskörben való orvoslása jogával. Egyidejűleg fel kell hívni a szabálysértési hatóságot, hogy ha a panasznak nem kíván helyt adni, azt az ügyre vonatkozó iratokkal és esetleges észrevételeivel együtt 3 napon belül az ügyésznek köteles megküldeni.
(4) Ha az elkésettség okából elutasítható panasz alapos, annak alapján az ügyész élhet a törvényességi ellenőrzés általános eszközeivel.

Eljárást megszüntető határozat
62. § (1) A szabálysértési hatóság és a Szabs. tv. 117. §-a alapján előkészítő eljárást folytató rendőri szerv (a továbbiakban: szabálysértési hatóság) által a törvényben meghatározott esetekben kötelezően megküldött eljárást megszüntető határozatot az ügyész felülvizsgálja, és ha azzal szemben törvényességi szempontból aggály nem merül fel, a határozatot irattárba helyezi.
(2) Ha olyan adatot észlel, amelyből arra lehet következtetni, hogy az eljárást megszüntető határozat jogszabálysértő, az ügyész intézkedik a szabálysértési ügy iratainak beszerzése iránt. Súlyos jogszabálysértés esetén felhívással, egyéb esetben az Ütv. 26. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jelzéssel él a szabálysértési hatósághoz. Ha felhívás vagy jelzés benyújtása nem indokolt, az ügy iratait átirattal visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.

Perújítás
63. § (1) Ha a bíróság szabálysértési eljárásban bűncselekményt bírált el szabálysértésként, az ügyész a büntetőjogi szakág állásfoglalásának ismeretében terjeszti elő a perújítási kérelmet.
(2) Az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv által előterjesztett perújítási kérelmet az ügyész 8 napon belül jóváhagyó záradékkal látja el. Ha a kérelem indokolása nem kellően kimunkált, akkor jóváhagyás helyett az előterjesztés kiegészítését kell javasolni indokolással ellátott átiratban a rendőrségnek. Ha nyilvánvaló a perújítási kérelem megalapozatlansága, az átiratban erre utalni kell.
(3) Ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el, az ügyész a perújítási kérelmet hivatalból köteles az elkövető javára előterjeszteni akkor is, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő egy év eltelt, de az ügyben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető még szerepel ezen ügy miatt a szabálysértési nyilvántartásban.
(4) A bíróság pénzbírság szabálysértési elzárásra történt átváltoztatásáról hozott döntése ellen az ügyész perújítási eljárást kezdeményez, ha a bíróság döntése jogszabálysértő, ideértve azt, ha a bíróság annak ellenére döntött az átváltoztatásról, hogy a felülvizsgált alapügyben hozott határozat súlyosan törvénysértő (pl. bűncselekményt bíráltak el szabálysértésként, az elbíráláskor a cselekmény miatt az elkövető felelőssége elévült, az elkövetővel szemben büntethetőséget kizáró ok állt fenn).
(5) A perújítás kezdeményezéséről a felettes ügyészséget a kérelem és a házi iratok felterjesztésével egyidejűleg értesíteni kell. A felettes ügyészség a felterjesztett iratok tartalma alapján 8 napon belül utasíthatja az ügyészt a perújítási kérelem módosítására, vagy – szükség esetén a felettes ügyészség büntető szakágától beszerzett vélemény alapján – annak visszavonására.
(6) A perújítás elutasítása ellen az ügyész 8 napon belül fellebbezést nyújt be, amelynek egy példányát egyidejűleg a vonatkozó szabálysértési iratok másolatával együtt a felettes ügyészhez fel kell terjeszteni. Amennyiben az ügyész nem él fellebbezéssel, úgy azt részletes indokolással jelentenie kell a felettes ügyésznek.

Szabálysértési eljárási jogsegély
64. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvényben a legfőbb ügyész részére adott, a szabálysértési jogsegéllyel kapcsolatos feladatokat a Legfőbb Ügyészség látja el. A jogsegély iránti kérelmet haladéktalanul a Legfőbb Ügyészségre kell felterjeszteni.”

25. § Az Ut. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Büntetőeljárást az ellen kell kezdeményezni, aki a végrehajtási tervben megjelölt cél vagy módszer kereteit túllépi.”

26. § Az Ut. a következő VIII/A. Fejezettel egészül ki:

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos ügyészi feladatok

A gyermekvédelmi intézmények törvényességi ellenőrzése
70/A. § (1) A gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátások közül a speciális gyermekotthonokban az ügyész évente ellenőrzést tart. A 14. §-ban foglaltak esetén az ügyész az ellenőrzést soron kívül végzi el.
(2) Az ügyész a gyermekvédelmi szolgáltatótevékenységet folytató más intézményekben akkor végez ellenőrzést, ha a kiskorú jogainak sérelmével járó jogsértés vagy jogsértő mulasztás jut a tudomására.
(3) Törvénysértés esetén az ügyész az Ütv. 29. §-ának (7) bekezdése szerint jár el.
(4) A törvényességi ellenőrzés ellátása során az ügyész illetékességét az intézmény székhelye alapozza meg.
(5) Az (1)–(2) bekezdés szerinti ellenőrzésről készült feljegyzést és az ellenőrzés alapján tett intézkedést a Legfőbb Ügyészséghez fel kell terjeszteni.

A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésével kapcsolatos feladatok
70/B. § Az ügyész a részére megküldött határozatok vizsgálatával folyamatosan figyelemmel kíséri a gyámhivatalok gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése tárgyában hozott határozatainak törvényességét, továbbá megvizsgálja abból a szempontból, hogy fennáll-e bűncselekmény gyanúja, amennyiben igen, megkeresi a büntetőjogi szakág ügyészét.

A szabálysértéssel összefüggő feladatok
70/C. § (1) A szabálysértési tényállást megvalósító fiatalkorúak és gyermekkorúak ügyében, valamint a gyermekkel koldulás és a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt indult szabálysértési eljárásokban az ügyész különös gonddal vizsgálja a speciális szabályok érvényesülését, valamint azt, hogy a szabálysértési hatóság indokolt esetben kezdeményezte-e az eljárás alá vont védelembe vételét, vagy az annak érdekében szükséges egyéb intézkedést.
(2) A fiatalkorúak ellen indult szabálysértési eljárásokban a nemzetközi jogsegély ügyintézése a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe tartozik.

Jogellenesen külföldre vitt vagy külföldről Magyarországra hozott kiskorúakkal kapcsolatos feladatok
70/D. § A Legfőbb Ügyészség szükség esetén intézkedik a jogellenesen külföldre vitt vagy külföldről Magyarországra hozott kiskorúakkal összefüggő panaszokkal és kérelmekkel kapcsolatban.

Együttműködés a család-, gyermek- és ifjúságvédelemben érintett szervekkel
70/E. § (1) Az ügyész együttműködik a család-, gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt szervekkel, amelynek keretében vizsgálati tapasztalataival, sajátos ügyészi eszközeivel elősegíti a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzését, valamint törvényes jogainak érvényesítését. A központi államigazgatási szervek tekintetében ezt a feladatot a Legfőbb Ügyészség látja el.
(2) Az ügyész külön törvény szerint – az Ütv. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek betartásával – jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálatnál a gyermek veszélyeztetettsége esetén.”

27. § Az Ut. 13. §-ában a „IV-VIII.” szövegrész helyébe a „IV-VIII/A.” szöveg, 31. §-ának (3) bekezdésében a „jóváhagyásra a helyi ügyészség illetékes” szövegrész helyébe a „jóváhagyás a járási ügyészség hatáskörébe tartozik” szöveg, az Ut. 49. §-ában a „6” szövegrész helyébe a „3” szöveg lép.

28. § Az Ut. 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ezen utasításnak az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról 22/2013. (X. 31.) LÜ utasítással (a továbbiakban: Mód. Ut.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Ut. hatálybalépésekor folyamatban lévő közérdekvédelmi ügyekben is alkalmazni kell.”

29. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Ut. 1. §-ának d) pontjában a „valamint” szövegrész, továbbá a 14. §-ának második mondata.

1

Az utasítás a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. november 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére