201/2013. (VI. 13.) Korm. rendelet
a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról1
2013.06.21.
„1. § (1) A rendelet hatálya a) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek lehatárolásának,
b) a településrendezési eszközökre vonatkozó vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények, valamint
c) a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv
ca) tartalmi követelményeinek és
cb) egyeztetése és elfogadása rendjének
meghatározására terjed ki.
(2) Ahol e rendelet az (1) bekezdés b) pontjára vonatkozóan külön előírásokat nem tartalmaz, ott az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) előírásait kell alkalmazni.” 2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek készítése során a) a Balaton jogi partvonala a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban szereplő határvonal,
b) a Balaton szabályozási partvonalát a Törvény 16. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell meghatározni, c) a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló kormányrendelet alapján a vízügyi hatóság határozatában megállapított nádas minősítést kell figyelembe venni,
d) a vízparti rendeltetések és a területfelhasználás összehangolása céljából a szomszédos településekre készülő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervet össze kell hangolni.”
„(1) Strandrendeltetés csak olyan ingatlanon jelölhető ki vagy bővíthető, amelyhez kapcsolódóan a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv strandolásra alkalmas partszakaszt, illetve a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv strand kijelölésére alkalmas partszakaszt jelöl.
(1a) A Balaton vízmedrében a strandrendeltetéshez kapcsolódó építmény csak ott helyezhető el, ahol a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv strandolásra alkalmas partszakaszt, illetve a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv strand kijelölésére alkalmas partszakaszt jelöl.”
„(1) A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területen a településrendezési eszközökben a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervvel összhangban
a) a beépítésre szánt területek közül kizárólag
aa) kertvárosias lakóterület,
b) a beépítésre nem szánt területek közül kizárólag
ba) közlekedési és közműelhelyezési terület,
bd) vízgazdálkodási terület,
be) mezőgazdasági terület,
bf) természetközeli terület vagy
bg) különleges beépítésre nem szánt terület
területfelhasználási egység, építési övezet, illetve övezet jelölhető ki.”
5. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Kertvárosias lakóterületen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m.”
6. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Vegyes területen kizárólag az OTÉK 16–17. §-ában foglalt rendeltetések helyezhetők el, továbbá nem helyezhető el parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, gazdasági és termelő kertészeti építmény. a) a megengedett legnagyobb beépítettség 50%,
b) a legkisebb zöldfelület 30% és
c) a megengedett legnagyobb beépítési magasság 12,5 m.”
7. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Gazdasági területen csak a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató terület és egyéb ipari terület jelölhető ki. (2) Gazdasági területen csak a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, a gazdasági tevékenység végzésére szolgáló, a vízgazdálkodással, hal- és nádgazdálkodással, valamint hajóépítéssel összefüggő rendeltetésű építmények helyezhetők el.
a) a megengedett legnagyobb beépítettség 30%,
b) a legkisebb zöldfelület 50% és
c) a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m.”
8. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A hétvégi házas területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m. (2) Az üdülőházas területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, kialakult beépítés esetén legfeljebb az elbontott építmény beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m.”
9. § Az R. 11. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Különleges terület és különleges beépítésre nem szánt terület
11. § (1) Különleges területen és különleges beépítésre nem szánt területen i) víziközlekedési, honvédelmi, sport- és turisztikai célú kikötő
rendeltetés helyezhető el.
(3) Beépítésre szánt különleges területen a legkisebb zöldfelület az (1) bekezdés a) a) pontjában foglalt esetben 70%,
b) b), e), f) és g) pontjában foglalt esetben 50%,
c) h) és i) pontjában foglalt rendeltetés esetében 40%.
(4) Beépítésre szánt különleges területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, kialakult beépítés esetén az (1) bekezdés e), f) és g) pontjában foglalt rendeltetésű területen az elbontott épület beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m. (5) Különleges beépítésre nem szánt területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, a legkisebb zöldfelület 70%.
(6) Szálláshelyet tartalmazó vendéglátó rendeltetés az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetben nem helyezhető el, az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben kizárólag a beépítésre szánt különleges területen, és csak a sportrendeltetés elsődleges rendeltetésként való megtartásával helyezhető el. (7) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben csak közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó rendeltetés, valamint sport és játék céljára szolgáló építmény helyezhető el. 10. § Az R. 12. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
12. § A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben tervezett parkolók alapterülete a tényleges igények szerint a településrendezési eszközökben csökkenthető. A településrendezési eszközökben parkolók számára igénybe nem vett területek csak zöldfelületként alakíthatók ki.” 11. § Az R. 13. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
13. § (1) Zöldterületen kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeletetés, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el. (2) Zöldterületen épület a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben kijelölt helyen helyezhető el.
(3) Zöldterületen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m, a legkisebb zöldfelület 80%.”
„14/A. § A vízgazdálkodási területbe sorolt területek „vízgazdálkodási terület tómederben” vagy „vízgazdálkodási terület tómedren kívül” területfelhasználási egységbe sorolhatók.” 13. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv elfogadásra kerülő munkarészei a) az M=1:2000 méretarányú tervlapok, valamint
b) a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre vonatkozó szabályozási előírások.
(2) A partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek alátámasztó munkarésze a tervi megoldások indokolása.”
14. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervet a Kr. mellékleteiben rögzített jelkulcs alkalmazásával kell kidolgozni.” 15. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A területrendezésért felelős miniszter a vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terveket – a jogszabálytervezet Kormány ügyrendje és jogszabály szerinti véleményezését megelőzően – szakmai szempontból egyezteti a) a feladatkörükben érintett miniszterekkel,
b) az érintett települési önkormányzatokkal,
c) az érdekelt civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel és gazdálkodó szervezetekkel, valamint
és ezzel egy időben az egyeztetési anyagot a területrendezési információs rendszerben elérhetővé teszi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyeztetés keretében a területrendezésért felelős miniszter a) szükség esetén megindítja az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet szerinti eljárást,
b) a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek egyeztetési anyagát digitálisan megküldi az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott szerveknek oly módon, hogy ba) egy időben legfeljebb tizenkét települést érintő egyeztetési anyagot küld meg,
bb) a ba) alpont szerint összevont településcsoportokat érintő egyeztetési anyag véleményezésére legalább 30 napot biztosít, és
bc) a ba) alpont szerint összevont településcsoportokat érintő egyeztetési anyagok véleményezésének időszakai nem lehetnek átfedésben,
c) a Kormány honlapján közzéteszi az egyeztetési anyag elérhetőségét és a véleményezés határidejét az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek számára, d) eltérő vélemények esetén egyeztető tárgyalást tart az (1) bekezdésben meghatározott szervek részvételével és e) az egyeztetési anyag lezárásával egy időben a területrendezési információs rendszerben közzéteszi az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvét és a vélemények alapján átdolgozott egyeztetési anyagot.
(3) A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv elfogadásáról szóló miniszteri rendelet kihirdetését követő 30 napon belül a területrendezésért felelős miniszter az érintett önkormányzat számára a jóváhagyott munkarészeket két példányban megküldi, és ezzel egy időben a területrendezési információs rendszerben elérhetővé teszi.”
„21. § E rendelet rendelkezéseit a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv, valamint a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek településrendezési eszközeinek készítése során kell alkalmazni.” e) 2. § (3) bekezdés felvezető szövegében a „vízpart-rehabilitációs” szövegrész helyébe az „A vízpart-rehabilitációs”,
f) 2. § (4) bekezdésében a „tóparttal ellentétes oldalon” szövegrész helyébe a „szárazulaton”, a „jelenlegi” szövegrész helyébe a „jogi”,
g) 4. §-ában a „létesítésére” szövegrész helyébe az „elhelyezésére”,
19. § Hatályát veszti az R.
d) 4. §-ában a „balatoni vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően” és a „közhasznú” szövegrész,
f) 20. §-ában a „Rendelkezéseit a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve azt követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv, a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel, illetve azt követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervvel érintett területek településrendezési terveinek készítésénél kell alkalmazni.” szövegrész.
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. melléklet a 201/2013. (VI. 13.) Korm. rendelethez
A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, valamint a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv egyeztetési eljárásában résztvevő államigazgatási szervek
|
|
A |
B |
|
1. |
EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERV |
EGYEZTETÉSI SZAKTERÜLET |
|
2. |
Balaton Fejlesztési Tanács |
területfejlesztés, településfejlesztés |
|
3. |
Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának állami főépítésze |
területrendezés, településrendezés |
|
4. |
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség |
környezetvédelem, természet- és tájvédelem, vízgazdálkodás |
|
5. |
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság |
természet- és tájvédelem |
|
6. |
Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság |
vízgazdálkodás |
|
7. |
megyei katasztrófavédelmi igazgatóság |
tűzvédelem, polgári védelem |
|
8. |
megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve |
közegészségügy |
|
9. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala |
közlekedés: gyorsforgalmi úttal, közúti határátkelőhellyel, víziúttal és vasúti pályahálózattal, különösen szintbeli közúti-vasúti átjáróval érintett település esetében |
|
10. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala |
közlekedés: légi közlekedéssel érintett település esetében |
|
11. |
megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége |
közlekedés: minden más esetben |
|
12. |
Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ |
örökségvédelem |
|
13. |
járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala |
örökségvédelem |
|
14. |
megyei kormányhivatal földhivatala |
földvédelem |
|
15. |
megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága |
erdőrendezés, erdővédelem |
|
16. |
megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága |
talajvédelem |
|
17. |
Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője |
honvédelem |
|
18. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitánysága |
bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély |
|
19. |
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala |
hírközlés |
|
20. |
Országos Tisztifőorvosi Hivatal |
természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme |
|
21. |
Magyar Építész Kamara,
megyei építész kamara |
településtervezés |
