20/2013. (VI. 18.) NGM rendelet
a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet módosításáról1
2013.06.21.
„(3) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség
a) az adózót magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján,
c) az adózót azon ellenőrzött ügylettel kapcsolatban, amelynek vonatkozásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 132/B. §-a szerint a szokásos piaci árat az állami adóhatóság határozatban megállapította, a kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben a határozat érvényessége megszűnik, feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennáll, d) a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval, külföldi személlyel, vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
e) az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt,
f) a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni.”
„(6) A (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában, ha az adózó, külföldi személy a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékét több kapcsolt vállalkozása részére terheli át, akkor az adózó köteles alátámasztani azt, hogy az alkalmazott megosztási módszer – az adott ügyletre jellemző tények és körülmények figyelembevételével – a szokásos piaci ár elvének megfelel. (7) A (3) bekezdés f) pontja, valamint a 6. § (1) bekezdése szerinti értékhatár megállapításánál, ha a teljesítés értéke a szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor azt a könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. (8) A (3) bekezdés f) pontja, valamint a 6. § (1) bekezdése szerinti értékhatár megállapításánál, ha a teljesítés értéke a szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor azt a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra.”
„(1) Az adózó e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tekintetében – a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú nyilvántartás elkészítésével teljesítheti, ha a szerződés alapján történő teljesítések – általános forgalmi adó nélkül számított – értéke szokásos piaci áron a 150 millió forintot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át, azzal, hogy ezen feltételeket a nyilvántartást készítő adózó vonatkozásában kell vizsgálni. Az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni.”
„(4) E rendelkezés alkalmazásában szokásos piaci haszonkulcsnak az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott – 3% és 10% közötti tartományba eső – haszonkulcs minősül.”
„(7) E § alkalmazásában azonos jellegű alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak kell tekinteni az 1. mellékletben ugyanazon római szám alatt felsorolt szolgáltatások körét.”
„7. § Az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a következő forrásokat veheti figyelembe: a) független féllel kötött szerződését;
b) kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését;
c) független vállalkozások egymás közötti szerződését;
d) az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat;
e) az összehasonlítható vállalkozásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat.”
(E rendelet alkalmazásában)
„d) alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatás: a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti, 1. mellékletben felsorolt, TESZOR kód szerint meghatározott szolgáltatás, amelyre teljesül, hogy azt a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége keretében nyújtja.”
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
1. melléklet a 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelethez
Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások
I. Információs-technológiai szolgáltatások:
1. Számítógépes programozás (TESZOR 62.01)
2. Információtechnológiai szaktanácsadás (TESZOR 62.02)
3. Számítógépes üzemeltetés (TESZOR 62.03)
4. Egyéb információ-technológiai szolgáltatás (TESZOR 62.09)
5. Adatfeldolgozás, webhoszting-szolgáltatás (TESZOR 63.11)
1. Ingatlankezelés (TESZOR 68.32)
III. Szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység
1. Jogi tevékenység (TESZOR 69.10)
2. Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TESZOR 69.20)
3. Fordítás, tolmácsolás (TESZOR 74.30)
4. Piac-, közvélemény-kutatás (TESZOR 73.20)
1. Egyéb m.n.s. oktatás (TESZOR 85.59)
2. Oktatást kiegészítő tevékenység (TESZOR 85.60)
V. Adminisztratív szolgáltatások
1. Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás (TESZOR 82.1)
2. Egyéb postai, futárpostai tevékenység (TESZOR 53.20)
VI. Szállítás, szállítmányozás, rakományozás, raktározás, tárolás
1. Raktározás, tárolás (TESZOR 52.10)
2. Közúti áruszállítás (TESZOR 49.41)
3. Szállítást kiegészítő tevékenység (TESZOR 52.2)
1. Egyéb szálláshelyszolgáltatás (TESZOR 55.9)
2. Üzemi étkeztetés (TESZOR 56.29.2)
3. Őrző-védő szolgáltatás (TESZOR 80.10.12)”