133/2013. (XII. 29.) VM rendelet

1. §¹ E rendelet alkalmazásában:

2. § (1)⁵ Más halgazdálkodási hasznosítási módnak minősül:

(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más halgazdálkodási hasznosítási mód kizárólagosan, horgászati hasznosítás nélkül akkor folytatható, ha

3. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult, hullámtéren elhelyezkedő nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen pedig a hullámtérhez tartozó folyó halgazdálkodásra jogosultja köteles minden olyan esetben elvégezni a veszélyeztetett őshonos halállományok túlélését biztosító mentést, amikor a halmentés becsült költsége nem haladja meg a menthető halállomány halgazdálkodási értékét és a természetvédelmi célokkal nem ellentétes. A hal mentése történhet a vízpótlás biztosításával is.

(2)⁸

(3)⁹ Az egyes halgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról szóló 413/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 5/B. § (1) bekezdése szerinti halmentést végző halgazdálkodásra jogosult vagy horgászszervezet a mentett őshonos halat a haszonbérletében, illetve halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre a víztest ökológiai állapotát és őshonos halfauna összetételét figyelembe véve helyezheti ki.

(4)¹⁰ A halmentést végző halgazdálkodásra jogosult vagy a horgászszervezet a Hhvtv. 47. § (1) bekezdése alapján halmentésre engedélyezett eszközöket és módszereket csak az előzetesen bejelentett halmentési tevékenységhez használhatja.

(4a)¹¹

(5)¹²

(6)¹³

(7)¹⁴

(8) Ha a mentendő halállomány kevesebb mint 80%-a az őshonos fajokhoz tartozó egyed, a halmentés során fogott halállományból csak az őshonos egyedek helyezhetők vissza, illetve helyezhetők ki a (3) bekezdés szerinti halgazdálkodási vízterületre.

(9)¹⁵

(10) A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értékét, valamint a kiszámítás módját az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1)¹⁸ A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok Hhvtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyérítésére, riasztására kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat az alábbi feltételekkel:

(2)²⁰ Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés szerinti, a vadászatra jogosult nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítés és riasztás miatt felmerült költségét az érintett halgazdálkodásra jogosult köteles megtéríteni.

(3) A gyérítés és a riasztás az okszerű gazdálkodás mértékéig végeztethető.

(4)²¹ A halgazdálkodásra jogosult a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítésének és riasztásának elvégzésével az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, a (2) bekezdésben foglalt térítés ellenében – az (1) bekezdés a) pontja szerinti vadászatra jogosult írásbeli hozzájárulásával – más hivatásos vagy sportvadászt is megbízhat.

7. § (1)²² A Hhvtv. 10. § (3) bekezdése szerinti kötelezés a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosításának minősül, és annak megvalósítását a halgazdálkodásra jogosultnak a kötelezésről szóló döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül meg kell kezdenie.

(2) A Hhvtv. 10. § (4) bekezdése szerint jelentős ökológiai hatásnak kell tekinteni különösen a busafajok, valamint a törpeharcsafajok tömeges előfordulását minden 200 hektárnál nagyobb állóvízi vagy 20 kilométernél hosszabb folyóvízi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen.

8. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken bekövetkező tömeges hal-, vagy más hasznos víziállat pusztulás esetén

(2)²³ A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulást tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény hét napon belül legalább 50 kg/ha hal, illetve más hasznos víziállat pusztulását okozza.

(3)²⁴ Ha az érintett halgazdálkodási vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, vagy a halgazdálkodásra jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a halállomány vagy élőhelyének védelme érdekében a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti élőhely- és állományvédelmi intézkedést kell elrendelni. Az intézkedés elrendelése során a halgazdálkodási hatóság bármely halgazdálkodásra jogosultat kijelölheti a haltetemek összegyűjtésére és elszállíttatására, valamint a megsemmisítés megrendelésére. A kijelölt halgazdálkodásra jogosult igazolt költségeit a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogosultja, halgazdálkodásra jogosult hiányában a halgazdálkodási hatóság az elszámolás elfogadását követő 30. napig téríti meg a Hhvtv. 63. § (3) bekezdése szerinti bevételeinek felhasználásával.

(4) Ha a tömeges halpusztulás járványos állatbetegség jelenlétére utal, a haltetemekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedések az irányadók.

10. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére történő fajlagos tilalmi idő megrövidítését, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés engedélyezése iránti kérelmet 20 ha-nál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített engedélyezési dokumentációval kell alátámasztani.

(2)²⁶ A fajlagos tilalmi idő megrövidítésére, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentésre irányuló döntéseket a halgazdálkodási hatóság hivatalból is meghozhatja.

(3)²⁷ Fajlagos tilalmi idő, illetve méret- vagy mennyiségi korlátozás alól felmentést – a Hhvtv. 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével – a halgazdálkodási hatóság engedélyezhet, ha a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tervben foglalt előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, továbbá a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az adott halfaj állományának önfenntartó mértékű utánpótlását biztosító rendszeres szaporulata nem észlelhető.

(4)²⁸ A halgazdálkodási hatóság – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a fajlagos tilalmi időtől eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére.

(5)²⁹ Nyilvántartott halgazdálkodási területen a ponty faj esetében a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a halgazdálkodási hatóság, ha a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 100 kg/ha/év mennyiséget.

(6)³⁰ A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól időszakos felmentés adható. A felmentés csak a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentés céljának megjelölésével adható, ha:

(7) A (6) bekezdés szerinti felmentés

(7a)³³ A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a visszatelepítéshez szükséges telepítőanyag előállítását célzó mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány begyűjtésére a (6) és a (7) bekezdés alkalmazása nélkül időszakos, a törzsállomány begyűjtésének idejére vonatkozó felmentés adható. A felmentés feltétele, hogy a visszatelepítés a Hhvtv. 63. § (3) bekezdés a) vagy c) pontja, illetve a 63. § (5) bekezdés a) pont aa) vagy ac) pontja szerinti támogatásban részesüljön.

(8) Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal – a 8. §-ban, valamint a Hhvtv. 8. §-ában foglaltak kivételével – kizárólag élelmezési célra használható fel.

(9)³⁴ A halgazdálkodásra jogosult a Hhvtv. 15. és 16. §-a szerint a halgazdálkodási hatóság által előírtakat, az e rendeletben meghatározott fajlagos tilalmi idők bővítését, a kifogható halak mérettartományának, mennyiségének további korlátozását, valamint új fajok fajlagos tilalmi idővel és kifogható mérettartománnyal történő védelmét a helyi horgászrendjében rögzíti.

11. §³⁵ (1)³⁶ Tömeges hal-, illetve más hasznos víziállat-pusztulás (a továbbiakban együtt: halpusztulás) észlelése esetén a halgazdálkodási hatóság értesíti a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság). A tömeges halpusztulásról a vízvédelmi hatóságot is tájékoztatni kell.

(2) A növény- és talajvédelmi hatóság vízmintavételt végez. Ha a halpusztulás feltételezhető oka felszíni vízbe való szennyvízbevezetés, a szennyvízből, illetve a befogadó vízből a szennyvíz betorkollása alatt és felett 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a halgazdálkodási hatóság képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a halgazdálkodásra jogosultnál, illetve a feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál.

(3)³⁷ A Hhvtv. 18. § (3) bekezdése szerinti vízélettani laboratórium feladatait a halgazdálkodási hatóság vízélettani laboratóriuma, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szarvasi telephelyének laboratóriuma látja el.

(4)³⁸

(5)³⁹ Fertőző halbetegség gyanúja esetén a halgazdálkodásra jogosult köteles értesíteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban: állategészségügyi hatóság), amely megteszi a szükséges intézkedéseket.

(6)⁴⁰ Az állategészségügyi hatóság az (5) bekezdés szerinti esetben a vízből, a haltetemből és szükség szerint a takarmányból vett minták laboratóriumi vizsgálatát a halgazdálkodási hatóság állategészségügyi diagnosztikai laboratóriuma végzi.

12/A. §⁴³ A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen és partján horgászati célra is használható vízilétesítmény, valamint horgászállás, horgászkikötő és egyéb horgászati célú létesítmény a halgazdálkodási jog gyakorlója előzetes hozzájárulásával létesíthető, amely nem pótolja a létesítéshez szükséges hatósági, vagyonkezelői engedélyeket.

12/B. § A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át, ugyanakkor a horgászszövetséggel, a horgászszövetség tagjával vagy tagszervezete tagjával a horgászat lehetőségének biztosítására megállapodást köthet.

13. § (1)⁴⁶ Ha a halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tulajdonjoggal rendelkezik, köteles a Hhvtv. 34. § (3) bekezdés b)–d) pontjában felsorolt ingatlan-nyilvántartási adatoknak ingatlanát érintő változásáról a halgazdálkodási hatóságot a változást követő 60 napon belül értesíteni.

(2) A Hhvtv. 34. § (3) bekezdés e) pontját az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer víztér-tipológiai törzsadattár alapján kell meghatározni.

14. § Ha a nem mentett oldalon több egyedileg nyilvántartott folyóvíz is található, a Hhvtv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti egyedileg nem nyilvántartott vízterületek azon főmeder részének minősülnek, amelyhez közelebb helyezkednek el.

14/A. §⁴⁷ (1) A halgazdálkodási hatóság a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságának megállapítását – és szükség szerint annak felülvizsgálatát – folyóvizek és mesterséges létesítmények esetén a vízügyi hatóság által megállapított középvízszinten vagy nyári üzemvízszinten mért területadatok alapján végzi. Azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében, melyeknél a vízügyi hatóság nem állapított meg középvízszintet vagy nyári üzemvízszintet, a halgazdálkodási hatóság vízterület nagyságának megállapítását – és szükség szerint annak felülvizsgálatát – a MEPAR-ban lévő adatok felhasználásával végzi el.

(2) Azon egybefüggő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek, amelyeken a halgazdálkodásra jogosult azonos, a nyilvántartásban egy víztérkódon szerepelnek. Amennyiben az így kialakult vízterület több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a nyilvántartásba vételnél az az irányadó, ahol az (1) bekezdés szerint meghatározott vízterület nagyobb része található.

(3) A víztározóként létesített és halastóként nyilvántartott, valamint halastóként nyilvántartott és horgászattal hasznosított vízterületek esetén a halgazdálkodási hatóság elsődlegesen a létesítési besorolás figyelembevételével ítéli meg az adott vízterület státuszát, és ez alapján veszi nyilvántartásba.

15. §⁴⁸ Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés, kutatás és mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására irányuló halászat eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, horgászni csak állami horgászjegy és fogási napló birtokában, őshonos halfajokra csak azok egyedeinek megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. Ezeken a halgazdálkodási vízterületeken az idegenhonos halfajok kifoghatók, és a fogási naplóba bejegyzendők.

16. § (1)⁴⁹ Halászati engedély annak a személynek adható, aki a (2) bekezdés szerinti halászati képzettséggel, illetve vizsgával rendelkezik. Jogi személy esetén halászati engedély a 17. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel adható.

(2)⁵⁰ Halászati képzettségnek és vizsgának minősül

17. § (1)⁵³ Halászati engedély

(2) Az (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó halászati engedély kiadásához nem szükséges a 16. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése.

(3)⁵⁴ A halászati engedély kiadásának feltétele – a horgászszövetség haszonbérletébe tartozó halgazdálkodási vízterületek esetében az (1) bekezdés szerinti halászati engedély kivételével –, hogy a kérelmező rendelkezzen az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjával kötött, a halászati tevékenység végzésének részletes feltételeit tartalmazó szerződéssel (a továbbiakban: halászati szerződés). A halászati szerződés megszűnése esetén a halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság visszavonja.

(4)⁵⁵ A halászati szerződésben meg kell határozni a Hhvtv. és az e rendelet szerint használható fogási eszközöket és módokat, amelyeket a halászati engedélyes használhat, valamint meg kell határozni a kifogható halak mennyiségét.

(4a)⁵⁶ A Hhvtv. 62/C. § (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott közfeladatok teljesítéséhez, a telepítőanyag biztosításához nélkülözhetetlen mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány begyűjtése esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a visszatelepítési programot végző halgazdálkodásra jogosult rendelkezzen a Hhvtv. 63. § (3) bekezdés a) vagy c) pontja, illetve a 63. § (5) bekezdés a) pont aa) vagy ac) alpontja szerinti támogatással.

(4b)⁵⁷ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti engedéllyel mesterséges szaporítás céljából begyűjtött törzsállomány egyedei kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.

(4c)⁵⁸ A halászati engedélyes a begyűjtött törzsállomány faj és méret szerint nyilvántartott mennyiségét, valamint tartási helyét bejelenti a halgazdálkodási hatóság és – a horgászszövetség haszonbérletébe tartozó állami vagy többségi állami tulajdonú halgazdálkodási vízterületek esetében – a horgászszövetség részére.

(5) A halászati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

(6) Ha a halászati engedélyt igénylő jogi személy, az engedély kiadásának előfeltételeivel a jogi személy szervezetében a halászatért felelős vezetőnek vagy legalább egy fő munkatársnak kell rendelkeznie. A jogi személy halászati engedélyében meg kell határozni, hogy az engedély birtokában hány halász folytathat halászati tevékenységet.

(7) A jogi személy részére kiadott halászati engedély alapján, az engedélyben rögzített eszközök alkalmazására, a jogi személy által munkavállalói jogviszonyban alkalmazott, halász munkakörben vagy beosztásban lévő munkavállalók jogosultak.

(8) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben az engedélyező halgazdálkodási hatóság e rendelet figyelembevételével állapítja meg az alkalmazható eszközök méretét és mennyiségét.

(9) A Hhvtv. 38. § (4) bekezdése szerinti fogási tanúsítvány nyomtatványtömbön fel kell tüntetni a halászati engedélyes azonosító adatait, aki kizárólagosan jogosult az engedéllyel fogott hal kereskedelmi forgalomba hozatalára. A fogási tanúsítvány nyomtatványtömb és a halászati engedély egyéb adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. A fogási tanúsítvány nélküli vagy a nem valós adatokkal kitöltött fogási tanúsítvánnyal igazolt hal vagy haltermék igazolatlan eredetűnek minősül.

(10)⁶⁰

(11)⁶¹ A bemutatási célú halászat esetében passzív halászeszközt is csak a halászati tevékenységet végző állandó felügyelete mellett és a passzív halászeszköz megjelölésével lehet alkalmazni. A megjelölésnek alkalmasnak kell lennie a halászatot végző azonosítására.

(11a)⁶² A halgazdálkodási hatóság a (11) bekezdés szerinti jelölésről bárki számára térítésmentesen felvilágosítást nyújt.

(11b)⁶³ A bemutatási célú halászati engedélyben meg kell határozni:

(11c)⁶⁴ A bemutatási célú halászati engedélyben kizárólag akkora mennyiségű őshonos és nem őshonos hal kifogása határozható meg, ami a halászati rendezvény helyén és időszakában nyújtott étkezési szolgáltatás – ideértve a helyszínen történő hal-előfeldolgozást is – biztosítása céljából szükséges.

(11d)⁶⁵ A hal kifogását engedélyező bemutatási célú halászati engedély adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre egy naptári évben legfeljebb 3 alkalomra adható.

(12)⁶⁶ A bemutatási célú halászati engedélyes köteles bejelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak

(13) A halászati engedélyes kizárólag a (12) bekezdés szerint bejelentett helyen és időben rakodhatja ki a fogási zsákmányt.

(14)⁶⁷ A bemutatási célú halászati engedély jogosultja által használt passzív halászeszközök csak úgy helyezhetők ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott eszköz teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.

(15)⁶⁸ Az ökológiai célú, szelektív halászatra vonatkozó halászati engedély tartalmazza az ökológiai célú, szelektív halászat e rendeletben, valamint a jóváhagyott halgazdálkodási tervben meghatározott feltételeit.

(15a)⁶⁹ Az ökológiai célú, szelektív halászati engedély jogosultja a halászati tevékenységhez használt passzív halászeszközt úgy köteles megjelölni, hogy abból a halászati engedélyes személye egyértelműen azonosítható legyen.

(16) Más hasznos víziállat gyűjtése során a halgazdálkodásra jogosult a halászati szerződésben köteles meghatározni a gyűjthető hasznos víziállat megnevezését, a használható gyűjtőeszközt és módszert, valamint a gyűjtés engedélyezett időszakát és a más hasznos víziállat gyűjthető mennyiségét.

(17)⁷⁰ Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület két vagy több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a halászati engedélyt kiadó halgazdálkodási hatóság a halászati engedélyt, valamint az annak visszavonásáról szóló határozatot, továbbá a kiadott fogási napló és fogási tanúsítvány egyedi azonosító adatait megküldi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett többi halgazdálkodási hatóságnak.

(18)⁷¹

(19)⁷²

(20)⁷³

(21)⁷⁴

18. § (1)⁷⁵ Az állami halászjegyet a horgászszövetség adja ki.

(1a)⁷⁶ Az állami halászjegy kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes.

(2)⁷⁷ Az állami halászjegy kötelező adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(3)⁷⁸ Az állami halászjegy 1 db, legfeljebb 16 m² háló területű aktív halászeszköz, és 3 db, az engedélyes azonosítására alkalmas – vízfelszín felett, szabad szemmel is jól látható, a halgazdálkodási hatóság részére bejelentett – jelöléssel ellátott, legfeljebb 2 méter karika-átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy kell alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.

(4)⁷⁹ Az állami halászjegy váltására feltételként előírt állami halászvizsga a halgazdálkodási hatóság által szervezett díjköteles tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg.

(5) Az állami halászvizsgán a jelöltnek számot kell adni:

(6)⁸¹ Az állami halászvizsga tanfolyam részletes szakmai anyagát a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a halgazdálkodási hatóság bevonásával állítja össze.

(7)⁸² Az állami halászvizsga bizonyítványok kiadásáról a halgazdálkodási hatóságok gondoskodnak. Az állami halászvizsga bizonyítvány adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(8)⁸³ Az állami halászvizsgát tett személyekről a halgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet.

(9) Az állami halászvizsga tanfolyam szervezésének költségeit a tanfolyamon résztvevők viselik.

19. § (1)⁸⁴ Az állami horgászjegy kötelező adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(2) Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m²-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

(2a)⁸⁵ A halgazdálkodásra jogosult, illetve horgászatra hasznosított haltermelési létesítményen az üzemeltető a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a helyi horgászrendben engedélyezheti legfeljebb három – egyenként egy darab egyágú horoggal felszerelt – horgászkészség használatát.

(2b)⁸⁶ A horgászszövetség haszonbérletében lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a (2a) bekezdés szerinti engedély csak a horgászszövetség jóváhagyása esetén adható ki azzal, hogy az engedély megadása esetén az őshonos halfaj egyede nem fogható ki, azok minden esetben visszahelyezendők.

(3)⁸⁷ Az állami horgászjegy kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes.

(4)⁸⁸

(5)⁸⁹

19/A. §⁹⁰ (1)⁹¹ Az állami halászjegy díját, az állami horgászjegy díját, az állami halászvizsga díját, az állami horgászvizsga díját, az állami horgászvizsga díját gyermek és ifjúsági horgász részére, a turista állami horgászjegy díját, az állami halász és horgász fogási napló díját, a fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) díját a 12. melléklet tartalmazza.

(1a)⁹² Horgász fogási napló elektronikus formában is igényelhető. Elektronikus horgász fogási napló igénylése esetén – annak érvényességi idejére – papíralapú horgász fogási napló nem állítható ki.

(2)⁹³ A 12. mellékletben foglalt táblázat 5. és 6. sorában meghatározott díjat a 13. melléklet 2. pontjában meghatározott, a halgazdálkodási hatóság illetékességi területe szerinti vármegyei kormányhivatal számlájára kell befizetni.

(3)⁹⁴ Az állami halászjegy és a halász fogási napló díját a horgászszövetség részére kell befizetni.

(4)⁹⁵ Az állami horgászjegy és a horgász fogási napló díját a horgászszövetség részére kell befizetni.

(5)⁹⁶ A turista állami horgászjegy díját a horgászszövetség részére kell befizetni.

(6)⁹⁷ A 12. mellékletben foglalt táblázat 6. sora szerinti díjat negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig át kell utalni a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára.

20. §⁹⁸ (1) A horgászszövetség a honlapján az állami horgászjegy forgalmazási pontok címeit és elérhetőségi adatait, valamint azok nyitvatartási idejét köteles közzétenni.

(2) A forgalmazással megbízott horgászszervezet a Hhvtv. 42. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének teljesítése érdekében, az állami horgászjegy kiadását megelőzően a Hhvtv. 42. § (2) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt adatokat a megbízási szerződésben foglaltak szerint, haladéktalanul rögzíti a horgászszövetség a nyilvántartásában. Kivételt képeznek az előre nem látott és a forgalmazással megbízott horgászszervezetnek fel nem róható helyzetek, amelyekről a horgászszövetséget haladéktalanul értesítenie kell.

(3) A horgászszövetség, illetve forgalmazási pontja köteles az általa kiadott vagy az állami horgászjegy váltásakor hozzá leadott fogási naplók gyűjtéséről és adatfeldolgozásáról gondoskodni, az előző évi fogási naplók leadásának tényét nyilvántartani, továbbá az előző évi fogási naplók összesített fogási adatait az informatikai rendszerében rögzíteni minden év május 1-jéig nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként faj szerinti bontásban.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti forgalmazói feladat végrehajtása nem történik meg, akkor a horgászszövetség 30 napon belül köteles a fogási naplók adatainak feldolgozására, és jogosult a feldolgozás megbízási szerződésben meghatározott költségeinek megtéríttetésére.

(5) Azzal a horgászszervezettel, amely az állami horgászjegy, fogási napló forgalmazásával e rendeletben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, az állami horgászjegy és a horgász fogási napló forgalmazásával összefüggésben a horgászszövetség további forgalmazási szerződést a tárgyévet követő 3 évig nem köthet.

(6) A forgalmazással megbízott horgászszervezet az általa gyűjtött és feldolgozott fogási naplókat köteles az adatfeldolgozást követő év utolsó napjáig megőrizni és azokba a halgazdálkodási hatóság, illetve a horgászszövetség számára betekintést biztosítani.

(7)⁹⁹

(8) Állami horgászjegy forgalmazására csak a 22. § (1) bekezdés szerinti regisztrációt is biztosítani tudó horgászszervezetek jogosultak.

21. §¹⁰⁰ (1)¹⁰¹ Állami horgászvizsgát a horgászszövetség, illetve az általa a vizsgáztatásba bevont horgászszervezet által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A vizsgáztatásba bevont horgászszervezet köteles havonta legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni. E vizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(2) A horgászszövetség kizárólag olyan horgászszervezetet vonhat be a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat a horgászszövetséghez kell benyújtani.

(3a)¹⁰³ A Hhvtv. 40. § (9) bekezdése szerinti közfeladat-ellátás keretében lebonyolított állami horgászvizsgáztatás során a bizonyítvány kiadását, pótlását, meglétének tényéről szóló igazolást a horgászszövetség informatikai rendszere alapján végzi.

(4) A horgászszövetség a horgászszervezettel köteles írásbeli megállapodást kötni a horgászvizsgáztatásban történő közreműködésre. A megállapodást a horgászszövetség évente felülvizsgálja.

(5)¹⁰⁴ A vizsgáztatásba bevont horgászszervezet az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 3 nappal köteles a horgászszövetség informatikai rendszerében közzétenni.

(6)¹⁰⁵ A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a horgászszövetség gondoskodik. A horgászvizsgáztatás szabályzatát a horgászszövetség honlapján teszi közzé.

(7) A vizsgalapot a horgászszövetség 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon vagy iratbetekintés keretében tekinthető meg.

(8)¹⁰⁶ Az állami horgászvizsga követelményrendszerét a horgászszövetség honlapján teszi közzé.

(9)¹⁰⁷ A sikeres állami horgászvizsgát követően a horgászszövetség a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett tartalmú állami horgászvizsga-bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztatásba bevont horgászszervezet arra irányuló kérés esetén papír alapon ad át a vizsgázónak.

(10)¹⁰⁸ A horgászvizsga-bizonyítványt a horgászszövetség az általa üzemeltetett informatikai rendszerben elektronikus úton állítja ki.

(11)¹⁰⁹ A horgászszövetség az elveszett vagy megsemmisült állami horgászvizsga-bizonyítványt – a halgazdálkodási hatóság vagy saját nyilvántartása adatai alapján – megismételt vizsgakötelezettség nélkül, díjmentesen pótolja. Elektronikus támogatású állami horgászvizsga teljesítése esetén pótlásra nem kerül sor.

(12)¹¹⁰ A horgászvizsga alóli mentességet a horgászszövetség vagy az állami horgászvizsga bizottság számára hitelt érdemlően, a mentesség alapját igazoló okmány vagy igazolás benyújtásával kell igazolni.

22. §¹¹¹ (1) A horgászok és a rekreációs halászok nyilvántartásának vezetését, valamint a nyilvántartást biztosító regisztrációt a horgászszövetség végzi.

(2) A horgászszövetség a regisztrációval kapcsolatos feladatokat az állami horgászjegy forgalmazással megbízott horgászszervezeteken keresztül biztosítja.

(3) A regisztrációt és a nyilvántartást támogató informatikai rendszer fenntartása és üzemeltetése – az online regisztráció lehetőségének biztosítása mellett – a horgászszövetség feladata.

(4) A nyilvántartásba vétel az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy, valamint az állami halászjegy kiadásának feltétele.

(5) A nyilvántartásba vétel során a Hhvtv. szerinti kötelező horgászszervezeti tagság is rögzítésre kerül.

(6) A regisztrációt követően kerül sor a nyilvántartásba vételre és a Magyar Horgászkártya kiadására.

(7)¹¹² A Magyar Horgászkártya kötelező adattartalmát és díját a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(8) A Magyar Horgászkártya érvényességi ideje öt év, az érvényességi időn belül – a nyilvántartott személynek felróható okok miatt – történő csere díjköteles.

23. §¹¹³ (1) A turista állami horgászjegy adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(2) A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy – legfeljebb kettő, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m²-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

(3) A turista állami horgászjegy kizárólag az alapvető szabály- és fajismeret igazolását is lehetővé tévő online horgászszövetségi értékesítési rendszerben értékesíthető.

(4) A turista állami horgászjegy és a hozzá tartozó fogási napló a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes. A turista állami horgászjegy és a hozzá tartozó fogási napló nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül érvényes területi jeggyel együtt jogosít horgászatra.

(5)¹¹⁴

24. § (1)¹¹⁵ A Hhvtv. 40. § (3) bekezdésében foglalt esetekben az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy – legfeljebb háromágú – horoggal felszerelt horgászkészség, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m²-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló használható.

(2) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdése alapján kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.

25. §¹¹⁶ A Hhvtv. 41. § (2) bekezdés c), d) vagy e) pontja szerinti személy az állami horgászjegy díjának megfizetése alóli mentességét (a továbbiakban: mentesség) az állami horgászjegy váltásakor a horgászszövetség vagy az állami horgászjegy forgalmazását végző horgászszervezet számára a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazolás benyújtásával igazolja. A mentesség jogosulatlan igénybevétele esetén az állami horgászjegy jogosultja az emelt díj pótlólagos befizetésére köteles.

26. §¹¹⁷ Az állami halászjegy vagy állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába – ha az állami halászjegy, illetve állami horgászjegy a cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy az engedélyes azt a közigazgatási döntés véglegessé válását megelőzően a halgazdálkodási hatóságnak leadta – a visszatartás, illetve a leadás időtartamát be kell számítani.

26/A. §¹¹⁸ (1) A horgászszövetség az állami halászjegy vagy a halász fogási napló elvesztése vagy megsemmisülése esetén a 12. melléklet szerinti díj megfizetése ellenében intézkedik az okmány pótlásáról. A Hhvtv. 41. § (3) bekezdése alapján díjmentes állami halászjegyre jogosult esetében az okmány pótlása is díjmentes.

(2) A megsemmisült vagy elveszett állami horgászjegyet vagy horgász fogási naplót a horgászszövetség forgalmazási pontja a 12. mellékletben szereplő díj megfizetése ellenében pótolja. A Hhvtv. 41. § (2) bekezdése alapján díjmentes állami horgászjegyre jogosult részére az okmány pótlása is díjmentes. A díjfizetésre a 19/A. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés szerinti pótláskor, az új állami horgászjegy vagy horgász fogási napló kiadásával – a halgazdálkodási jog gyakorlójának eltérő döntése hiányában – az adott nyilvántartott halgazdálkodási területre kiadott éves területi jegy helyi horgászrendben megállapított engedélyezett éves kifogási (elviteli) mennyiségei időarányosan értelmezendők

27. § (1) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni

(2)¹²⁶ A kizárólagosan papír alapon előállított területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében megszakítás nélkül sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.

(2a)¹²⁷ Az elektronikusan előállított területi jegynek megszakítás nélkül sorszámozottnak és az adattartalmat tekintve megegyező másolati mentésűnek kell lennie. Az elektronikusan kiállított területi jegy a kiállítást követő 30 perc elteltével válik érvényessé.

(2b)¹²⁸ A horgászszervezetek részére a horgászszövetség biztosítja a területi jegyet előállító informatikai programot, amelynek a nyomon követhetőséget és a visszamenőleges változtatások megakadályozását teljeskörűen biztosítania kell.

(3)¹²⁹ Az (1) bekezdés f), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként – elektronikus vagy nyomtatott formában – kiadott helyi horgászrendben, vagy a horgászrendi kivonatban is feltüntethetőek.

(3a)¹³⁰

(4)¹³¹ Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében a területi jegynek az (1) bekezdés c)–h) pontja szerinti tartalmát a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a szomszédos ország hivatalos nyelvén is elérhetővé kell tenni elektronikus vagy nyomtatott formában.

(4a)¹³² Egyesített területi jegynek minősül azon területi jegy, amelyet a halgazdálkodásra jogosult a hasznosításában lévő több halgazdálkodási vízterületre egyesítve ad ki.

(5)¹³³ Összevont területi jegynek minősül azon területi jegy, melyet az érintett vízterületek halgazdálkodásra jogosultjai közösen adnak ki.

(6)¹³⁴ Összevont országos területi jegynek minősül azon területi jegy, melyet az érintett vízterületek halgazdálkodásra jogosultjainak felhatalmazása alapján a horgászszövetség ad ki.

(7)¹³⁵ Nem minősül területi jegynek azon okmány, amely nem teljesíti az (1)–(6) bekezdésben foglalt követelményeket, illetve azon okmány, amely olyan természetes személy vagy jogi személy által került kiadásra, aki vagy amely nem minősül az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának.

(8)¹³⁶ Egy horgász részére egy halgazdálkodási vízterületen – ide nem értve az igazoltan elveszett vagy megsemmisült jegy pótlását és az összevont területi jegyek kiadását – évente egy darab éves területi jegy adható ki azzal, hogy egy adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vonatkozásában az évente kifogható halmennyiség nem haladhatja meg a helyi horgászrendben meghatározott éves kifogható mennyiséget.

(9)¹³⁷ Összevont területi jegy váltása esetén a horgász részére az összevont területi jegyen szereplő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre kiadható külön éves területi jegy is. Az összes kifogható halmennyiség ilyen esetben sem haladhatja meg a helyi horgászrendben meghatározott éves, vagy egyéb időszaki kifogható mennyiséget.

27/A. §¹³⁸ (1)¹³⁹ A horgászszövetség a szervezeti rendszerébe tartozó horgászszervezetek esetében meghatározza, nyilvántartja és honlapján közzéteszi a horgászszervezetek által kiadható területi jegyek

(2) A horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek területi jegyet a horgászszövetség jóváhagyásával elektronikus formában is kiadhatnak.

(3)¹⁴⁰ A horgászszövetség szervezeti rendszerébe tartozó horgászszervezetek számára az irányadó országos horgászrendet, valamint a helyi horgászrend, horgászrendi kivonat szerkezetét és kötelező, valamint ajánlott tartalmi elemeit a horgászszövetség határozza meg, amelyet honlapján köteles közzétenni.

28. § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E fajokra és a velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) A halgazdálkodási vízterületeken fogható és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a 8. melléklet tartalmazza.

(3) A halgazdálkodási vízterületeken az egyes halfajok kifogható mérettartományát a 9. melléklet tartalmazza.

(4) A halgazdálkodási vízterületeken egyes halfajok szerinti tilalmi idők meghatározását a 9. melléklet tartalmazza.

(5)¹⁴¹ A Hhvtv. 15. § és 16. § alapján, a 9. mellékletben rögzítettektől egyes halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodási hatóság – hivatalból vagy a jogosult kérelmére – határozatában eltérhet.

(6)¹⁴² Az (5) bekezdés szerinti eltéréseket a halgazdálkodási hatóság meghatározott időre, de legfeljebb egyéves – a ponty esetében 10. § (5) bekezdés szerint legfeljebb 5 éves – időtartamra állapíthatja meg, amelyet a jogosultnak az adott évi területi jegyen vagy a 27. § (3) bekezdés szerinti területi jegy mellékleten fel kell tüntetnie.

(7)¹⁴³ Az (1)–(4) bekezdésben foglalt korlátozások, valamint az azoktól való, az (5) bekezdés szerinti eltérés a halászati és horgászati módszerekkel történő halfogásra érvényesek. A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés l) pontja szerinti jogosulatlan kifogás az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekben rögzített fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével is megvalósul.

(8)¹⁴⁴ Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások miatt – beleértve a helyi horgászrendben megjelölt mérettartományt is – nem megtartható halat vagy más hasznos víziállatot – a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva, a halászháló szemét átvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.

(9) A 9. mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.

(10)¹⁴⁵ Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy az összes nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az e rendelet 9. melléklete szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat – a (13) bekezdés esetét is ideértve – korábban kifogottal kicserélni tilos.

(10a)¹⁴⁶ Turista állami horgászjeggyel rendelkező személy az összes nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból az ott meghatározott darabszámtól eltérően, naponta fajonként 2 darabot, összesen legfeljebb 3 darabot foghat ki. A kifogott halat – a (13) bekezdés esetét is ideértve – korábban kifogott hallal kicserélni tilos.

(11)¹⁴⁷ Állami halászjeggyel, állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel rendelkező személy az összes nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot, ezen belül a sügérből, gardából, domolykóból, jászkeszegből, szilvaorrú keszegből, paducból és menyhalból 3 kg-ot foghat ki.

(12)¹⁴⁸ A Hhvtv. 40. § (3) bekezdés szerinti horgász a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot, ezen belül a sügérből, gardából, domolykóból, jászkeszegből, szilvaorrú keszegből, paducból és menyhalból 2 kg-ot foghat ki.

(12a)¹⁴⁹ A horgászszövetség haszonbérletébe tartozó halgazdálkodási vízterületek esetében

(13) Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a (11) és (12) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.

(13a)¹⁵⁰ Ha a horgász vagy rekreációs halász olyan halat fog, amellyel a (12a) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, megtarthatja, de abban az évben további, az adott súlyhatár-korlátozással érintett halat nem foghat ki.

(14)¹⁵¹ Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a halászmódszerből, illetve a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat – a 30. § (1) bekezdés alá eső horgászverseny kivételével – azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.

(15)¹⁵² Horogra kívülről és nem a fejrészen akadt halat megtartani tilos.

(16)¹⁵³ Az állami horgász- és halászjegy jogosultja által kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. Csónakos horgászat esetén az elszállítás a csónakhorgászat befejezése utáni elhagyását, a be- és kiléptető ponttal ellátott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület és haltermelési létesítmény esetében a kijárati ponton való áthaladást jelenti. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, de kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stresszhatásokat.

(17)¹⁵⁴ Az őshonos halállomány védelme érdekében máshonnan származó idegenhonos halakat a vízbe engedni, valamint az inváziós idegenhonos halakat – a (15) bekezdés szerinti kívülről akadást és a 30. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve, a környezetvédelmi és állatvédelmi jogszabályok figyelembevételével – visszaengedni tilos. Idegenhonos élő csalihallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen lehet, ahol az idegenhonos hal kifogásra került.

(18) Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.

(19)¹⁵⁵ A vermelő halállományok védelme érdekében a halgazdálkodásra jogosult köteles vizsgálni a szonár halfogási tevékenységhez történő használatának megtiltását a halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén a naptári évre vagy annak részidőszakára vonatkozóan. A szonár halfogási tevékenységhez történő használatának megtiltását a helyi horgászrendben rögzíteni kell.

(20)¹⁵⁶ A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a tevékenység megkezdésének napját tollal, kitörölhetetlen módon kell megjelölni a papíralapú fogási naplóban szereplő 13 hónapra kiterjedő naptárban. Több egymást követő napra tervezett tevékenység esetén legfeljebb a horgászat kezdő napja és az azt követő nap jelölhető meg előre. Vízi járműből történő horgászat esetén a vízi jármű indulása minősül a horgászat megkezdésének.

(20a)¹⁵⁷ Ha a horgász elektronikus fogási naplót használ, a horgászati tevékenység megkezdésének napját abban köteles rögzíteni.

(21)¹⁵⁸ A horgászat vagy a halászat során, legkésőbb a kifogott hal tömegének feljegyzésekor a fogási napló fogásösszesítő táblázatában fel kell tüntetni a halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódjának első öt számjegyét, valamint minden esetben négy arab számjeggyel megadva a fogás dátumát (hónap, nap formátumban). Darabszám-korlátozás alá eső hal kifogása esetén a fogás időpontja (óra, perc) 4 számjeggyel (00:00 formátumban) is beírandó.

(22) A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából gyűjthet.

(23)¹⁵⁹ A horgászati tevékenységet folytató személy egyidejűleg legfeljebb a területi jegy szerint 2 napi darabszám- és mennyiségi korlátozásnak megfelelő mennyiségű, a (14) bekezdésben foglaltaknak megfelelően élve tartott vagy a (16) bekezdés szerint elpusztított halat kizárólag a horgászatához használt vízi járművön vagy horgászhelyén és legfeljebb 48 órán át tárolhat addig, amíg maga is a helyszínen tartózkodik. Egy horgászhelyen több horgász esetén minden horgász saját zsákmányát a többi horgász zsákmányától csak elkülönítetten tárolhatja. Ha a horgász a horgászhelyét vagy a vízpartot elhagyja, köteles a saját zsákmányát magával vinni.

(24)¹⁶⁰ Tilos a vízminőséget rontó minőségű vagy a halak és más hasznos víziállatok számára egészségügyi kockázatot, vagy a kifogott és elfogyasztott hal útján humán-egészségügyi kockázatot jelentő etetőanyagot és csalit használni. Ezen előírások betartásával a vízminőséget nem befolyásoló horgászati tevékenység nem minősül vízhasználatnak.

(25)¹⁶¹ A halgazdálkodásra jogosult a (24) bekezdésben foglaltak közé nem sorolható, de vízminőségvédelmi, vagy halegészségügyi kockázatot jelentő egyes csalik vagy etetőanyagok használatát a helyi horgászrendben korlátozhatja vagy megtilthatja.

28/A. §¹⁶² (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen egy személy egyidejűleg horgászati és rekreációs halászati tevékenységet nem végezhet.

(2) Halfogásra alkalmas horgászkészség halfogási célú használata során annak folyamatos felügyeletét úgy kell biztosítani, hogy a horgász az aktív halfogáshoz szükséges beavatkozásokat az adott módszerhez igazodó időn belül végrehajthassa. E kötelezettség nem vonatkozik azokra az esetekre, amely alatt a horgász másik, jogszerűen használt készségével halat fáraszt vagy annak végszerelékét vízbe juttatja, vagy jogszerűen használt csalihalfogó emelőhálót kezel.

(3) Ha a horgász a horgászhelyét tartósan elhagyja, a horgászkészséget halfogásra alkalmatlan állapotba kell hozni, és a végszereléket ki kell venni a vízből.

(4)¹⁶³ A horgász a halfogásra jogosító okmányokat köteles horgászat közben a horgászhelyén magánál tartani.

28/B. §¹⁶⁴ (1) A haltermelési létesítményben a horgászatra vonatkozó részletes szabályok és a kifogható halakra vonatkozó korlátozások kialakításáért és betartatásáért a haltermelési létesítmény üzemeltetője felelős.

(2) A (1) bekezdés szerinti szabályoknak tartalmaznia kell a Hhvtv. 46. § (4) bekezdésében, valamint az e rendelet 28. § (1), (14), (15) és (16) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is.

(3) A haltermelési létesítményben kifogott halat a fogási naplóban nem kell rögzíteni.

29. § (1)¹⁶⁵ A halgazdálkodási hatóság által a Hhvtv.-ben, valamint e rendeletben foglalt szabályozáshoz képest szigorúbb követelmények meghatározott időre, de legfeljebb ötéves időtartamra szóló megállapítását a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási tervében és az adott évi területi jegyen vagy az annak elidegeníthetetlen mellékleteként kiadott helyi horgászrendben, horgászrendi kivonatban is fel kell tüntetnie.

(2) Nyakzóhálónak – a halgazdálkodási terv szerinti vagy eseti – a Hhvtv. 47. § (3) bekezdése szerinti alkalmazására akkor kerülhet sor, ha azt a halászati engedély vagy a Hhvtv. 55. §-a szerinti engedély tartalmazza.

30. §¹⁶⁶ (1)¹⁶⁷ Ha horgászverseny, illetve a horgászat, a halászati hagyományok, a halételek megismertetése és népszerűsítése érdekében tartandó rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) megtartásához a rendezvény jellege alapján a Hhvtv. 16. §-a szerinti felmentés, vagy az adott naptári időszakra a 9. melléklet szerint nem kifogható halak visszaengedésének kötelezettsége alóli felmentés szükséges, a halgazdálkodási hatóság a felmentést a következő feltételek fennállása esetén adhatja meg:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felmentés megadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap.

(3) A Hhvtv. 16. §-a alóli felmentéssel megtartott horgászversenyek esetében a megfogott halakat élve kell tartani és legkésőbb a horgászverseny végén, a kíméletes mérlegelés után vissza kell engedni.

30/A. §¹⁷⁰ (1) A horgászszövetség a különféle horgászmódszerekhez igazodó országos versenyszabályzatait a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalommal alakítja ki.

(2) A halgazdálkodási hatóság az országos versenyszabályzatot abban az esetben hagyja jóvá, ha az országos versenyszabályzatban foglalt előírások alapján megállapítható, hogy az annak alapján tartandó rendezvények előreláthatólag nem veszélyeztetik a hal élőhelyét és az őshonos halállományt.

(3)¹⁷¹ A jóváhagyott országos versenyszabályzat alapján megtartani kívánt sporteseményt írásban, elektronikus úton vagy elektronikus levélben kell a halgazdálkodási hatóság részére bejelenteni a horgászverseny kezdő időpontját megelőzően legalább 8 nappal. A bejelentést a horgászszövetség a vele alhaszonbérleti jogviszonyban álló horgászszervezetek nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeire vonatkozóan meghatalmazás csatolása nélkül is megteheti.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(5) A horgászszövetség a 30/A. § szerinti versenyszabályzatok szerinti horgászversenyekről nyilvántartást vezet.

30/B. §¹⁷² A bemutatási célú horgászati tevékenységet a horgászszövetség részére elektronikus úton a tevékenység megkezdését 8 nappal megelőzően be kell jelenteni.

31. § (1) Nem minősül a halgazdálkodási tervtől való jelentős eltérésnek és a halgazdálkodási terv módosítása nélkül végezhető:

(2) Különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületre vagy 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű vagy folyóvíz esetében 20 kilométernél hosszabb halgazdálkodási vízterületre halgazdálkodási tervet csak halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező személy készíthet.

(3)¹⁷⁴ A halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséget a terv benyújtásával egyidejűleg kell igazolni a halgazdálkodási hatóság felé.

(3a)¹⁷⁵ Ha a halgazdálkodási vízterület jó ökológiai állapotának fenntartása vagy annak javítása érdekében ökológiai célú, szelektív halászat alkalmazása szükséges, a halgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell az ökológiai célú, szelektív halászattal elérni kívánt célállapotot, az érintett halfajokat és kifogásra tervezett mennyiségüket, továbbá szükség szerint az ökológiai célú, szelektív halászat végzésével kapcsolatos egyéb lényeges feltételeket.

(4)¹⁷⁶

(5)¹⁷⁷ A halgazdálkodási terv érvényességét indokolt esetben a halgazdálkodásra jogosult kérelmére, a halgazdálkodási hatóság legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.

(6)¹⁷⁸ Halgazdálkodási tevékenységet – az engedélyezett halmentés eseteinek, valamint a halőrzés biztosításának kivételével – kizárólag a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján a halgazdálkodásra jogosult, vagy a Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pontja szerinti alhaszonbérleti jogosultság esetén a horgászszövetség végezhet vagy végeztethet.

(7)¹⁷⁹ A Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pont szerinti alhaszonbérleti jogosultság esetén az ökológiai célú, szelektív halászatok országos koordinációja és monitorozása a horgászszövetség feladata.

31/A. §¹⁸⁰ (1) Felszíni vízi összeköttetésű és a halak számára átjárható kapcsolódású nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetén a halgazdálkodási terv kidolgozása során az érintett halgazdálkodásra jogosultak kötelesek egymással együttműködni a hasznosítási, valamint az őshonos halállományok védelmi és fejlesztési célkitűzéseinek összehangolása érdekében. Az együttműködés részletes tartalmát megállapodásban kell rögzíteni, amelyet a halgazdálkodási hatóságnak meg kell küldeni.

(2) Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a halgazdálkodásra jogosult az (1) bekezdés szerinti, más országbeli halgazdálkodásra jogosulttal való együttműködés lehetőségét keresni köteles. Ha együttműködés jön létre, ennek eredményéről a halgazdálkodási hatóságot tájékoztatni kell.

31/B. §¹⁸¹ A halgazdálkodási terv szerkezetét, kötelező és ajánlott elemeit, formai követelményeit a 14. melléklet tartalmazza.

32. § (1) Halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személynek minősül, aki

(2)¹⁸³ Ha a Hhvtv. 50. §-a szerinti nagyságú halgazdálkodási vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (1) bekezdés szerinti képesítéssel a halgazdálkodási hatóságnál kérheti – képzettségének igazolásával – a Hhvtv. 50. §-a szerinti kötelezettség alóli mentesítését.

33. § (1)¹⁸⁴ A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben foglalt, a halgazdálkodási hatósági eljárások során vizsgálandó szakkérdések tekintetében a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosítás jelentős változásának minősül az a módosítás, amely a halgazdálkodási tevékenység olyan megváltozását idézi elő, mely az elérhető legújabb tudományos eredmények alapján veszélyeztethet közösségi jelentőségű fajt vagy élőhelyet.

(2) E § alkalmazása során közösségi jelentőségű fajnak, illetve élőhelynek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben felsorolt fajokat és élőhelytípusokat kell érteni.

34. § (1) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerinti hal telepítése csak a halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint a tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről szóló rendeletben, valamint a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben előírt Országos Adatbázisban nyilvántartott haltermelő telephelyről végezhető a tenyésztett víziállatok tenyésztési és állománypótlási célú forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelményeinek betartásával.

(2)–(3)¹⁸⁵

(4)¹⁸⁶ A tervezett és megvalósult haltelepítés pontos helyszínét, időpontját és egyéb adatait, valamint a tervezett haltelepítés bármilyen okból bekövetkező elmaradását, meghiúsulását a halgazdálkodási hatóság által üzemeltetett informatikai programon keresztül a Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni. A halgazdálkodási hatóság a horgászszövetség részére az informatikai programba érkezett bejelentésekről valós időben adatot szolgáltat.

35. § (1)¹⁸⁷ A halász fogási naplók és a horgász fogási napló tartalmi követelményeit a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(2)¹⁸⁸ Az állami horgászjegyhez kiadott, (1) bekezdés szerinti fogási naplót az állami horgászjegy jogosultja legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló határidőben történő leadása a kiváltás szerinti szervezet címére tértivevény-szolgáltatással is teljesíthető. Az állami horgászjegy jogosultja köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.

(3)¹⁸⁹ A határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról a horgászszervezet az átvétel ellenében igazolást ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja új állami horgászjegyét kiváltani.

(4)¹⁹⁰ A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén a Megbízott a határidőn túl leadott, hibásan kitöltött vagy le nem adott fogási napló esetén is kiadhatja az állami horgászjegyet.

(4a)¹⁹¹ A (4) bekezdés szerinti esetben az állami horgászjegy díja a Hhvtv. szerinti díjmentességben nem részesülő személyek esetén a mindenkori díj kétszerese, díjmentességben részesülő személyek esetén – a gyermek horgászok kivételével – az állami horgászjegy díjának megfelelő összeg. A horgászszervezet a (4) bekezdés szerinti jegyváltás tényéről köteles feljegyzést készíteni, és elszámolásában tájékoztatni a horgászszövetséget.

(5)¹⁹² Az engedélyes a kifogott (megtartani kívánt), darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után horgászhelyén vagy a halászhelyén azonnal köteles a papíralapú fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A bejegyzésen történő javítás és módosítás esetén – ide nem értve a hivatásos halőr által végzett vagy jóváhagyott javításokat – az eredetileg bejegyzett halfogási adatok maradéktalanul beleszámítanak mind a napi, mind az évente kifogható halmennyiségbe. A megtartani nem kívánt – a megfogást vagy a 30/A. § szerinti horgászverseny mérlegelését követően –, haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.

(5a)¹⁹³ A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a horgászhely vagy a halászhely elhagyása előtt kell a papíralapú fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A bejegyzésen történő javítás és módosítás esetén – ide nem értve a hivatásos halőr által végzett vagy jóváhagyott javításokat – az eredetileg bejegyzett halfogási adatok maradéktalanul beleszámítanak mind a napi, mind az évente kifogható halmennyiségbe. A megtartani nem kívánt, a fogást követően elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.

(5b)¹⁹⁴ Ha a 30/A. § szerint bejelentett horgászversenyen az idegenhonos inváziós halfajok a rendező horgászszervezet által elszállításra kerülnek, akkor e fogásra a fogási napló vezetésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az elszállított inváziós halfajok mennyiségi adatairól a rendező horgászszervezet jelentést küld a horgászszövetség részére, amely a fogási naplókban rögzített halfogási adatokat kiegészíti a jelentésben szereplő adatokkal.

(5c)¹⁹⁵ A bejegyzést naponta minden alkalommal el kell végezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, majd a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre visszatérve ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.

(5d)¹⁹⁶ Elektronikus horgász fogási napló használata esetén az (5) és (5a) bekezdésben említett esetek szerinti rögzítést az elektronikus horgász fogási naplóban kell elvégezni.

(6)¹⁹⁷ A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a halászhelyet bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki.

(7)¹⁹⁸ A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a horgászszövetségnek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét a horgászszövetségi online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.

(8)¹⁹⁹ A horgász fogási napló az azon feltüntetett sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.

(9)²⁰⁰ Az állami halászjegyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig kell leadni a halgazdálkodásra jogosultnál.

(10)²⁰¹ A halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig kell leadni a halgazdálkodásra jogosultnál.

(11)²⁰² A (9) és (10) bekezdés szerinti fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát.

36. § (1)²⁰³ A halgazdálkodásra jogosult évente, május 1-ig köteles jelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, a horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a halgazdálkodási hatóságnak és a horgászszövetségnek az előző évre vonatkozóan

(2)²⁰⁵ Az Adattárat a halgazdálkodási hatóság– a miniszter szakmai iránymutatásai alapján – működteti.

(2a)²⁰⁶ A miniszter ellátja az Adattár fejlesztési irányainak meghatározásával kapcsolatos feladatokat, valamint a Hhvtv. 54. § (6) bekezdése alapján az Adattár felhasználásával értékeléseket végez.

(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.

(4) Az online adatlekéréshez előzetesen regisztrálni szükséges és az Adattár részére meg kell jelölni az adatlekérés célját.

(5)²⁰⁷ A területi halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti, illetékességi területén lévő halgazdálkodásra jogosultaktól kapott jelentéseket, valamint az azokból készített összesített vármegyei jelentését évente május 31-ig megküldi az Adattárat működtető, országos illetékességű halgazdálkodási hatóság részére.

(5a)²⁰⁸ A horgászszövetség a leadott fogási naplók nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti és azon belül halfaj és horgásznapok szerinti összesített adatait évente június 30-ig megküldi az Országos Halgazdálkodási Adattárat működtető, országos illetékességű halgazdálkodási hatóság részére.

(6)²⁰⁹ Az Adattárból történő adatszolgáltatás díja – ide nem értve a halgazdálkodásra jogosult adatszolgáltatása alapján bejegyzett adatokat – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és az adatszolgáltatással érintett naptári évenként ötezer forint, amelyet a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára kell megfizetni.

(7)²¹⁰ Az Adattárat működtető halgazdálkodási hatóság az (5) bekezdés szerinti vármegyei jelentések alapján összesített országos jelentését június 30-ig megküldi a minisztérium részére.

39. §²¹⁴ (1) Halőrként a halgazdálkodásra jogosult képviselője kivételével nem alkalmazható olyan személy, aki az adott halgazdálkodási vízterületre érvényes halászati engedéllyel, illetve érvényes halászati területi jeggyel rendelkezik, illetve az, akivel szemben három éven belüli halvédelmi bírságot szabtak ki.

(2)²¹⁵ Ha a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halgazdálkodásra jogosult képviselője rendelkezik a halgazdálkodási hatóság előtt tett halőri vizsgával, úgy elláthatja a jogosult halőri feladatát a saját kezelésében lévő halgazdálkodási vízterületen.

(3)²¹⁶ A halgazdálkodási hatóság a hivatásos halőrök és társadalmi halőrök számára a Hhvtv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott halőri vizsgát szervez. A halgazdálkodási hatóság a sikeres vizsgát követően a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.

(4)²¹⁷ A halgazdálkodási hatóság ötévente a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzést szervez, amelyen – ha az adott személy sikeres halőri vizsgája és a továbbképzés időpontja között legalább két év eltelt – a hivatásos halőr köteles, a társadalmi halőr jogosult részt venni. A továbbképzésen való részvételt követő sikeres továbbképzési vizsgáról a halgazdálkodási hatóság a honlapján közzétett adattartamú vizsgabizonyítványt állít ki. A társadalmi halőr továbbképzési részvételéről a halgazdálkodási hatóság igazolást ad ki.

(5) A (3)–(4) bekezdésben foglalt vizsgák részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium halgazdálkodási hatóság bevonásával gondoskodik.

(6)²¹⁸ A (4) bekezdésben foglalt vizsgabizonyítvány a kiállítást követő öt évig érvényes.

(7)²¹⁹ Halőrként csak érvényes, a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú halőri vizsgabizonyítvánnyal, illetve hivatásos halőrként a halőri vizsgabizonyítvány kiállítását követő öt évvel később csak érvényes, halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú halőri továbbképzési vizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy alkalmazható.

40. §²²⁰ (1)²²¹ A vizsgát tett halőrjelölt foglalkoztatását és a társadalmi halőrjelölt megbízatását megelőzően a működésének helye szerinti halgazdálkodási hatóság előtt köteles esküt tenni. Horgászszövetségi vagy tagszövetségi megbízás esetén a megbízó horgászszervezet székhelye az irányadó. A halőri eskü szövegének adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(2) A halgazdálkodási hatóság az eskü letételéről esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló esküokmányt a halgazdálkodási hatóság őrzi.

41. §²²² (1) A halgazdálkodási hatóság az esküt tett társadalmi halőr részére a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú társadalmi halőr szolgálati igazolványt állít ki. Az igazolvány visszavonásig érvényes.

(2)²²³

(3)²²⁴ Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény alapján az esküt tett hivatásos halőr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a horgászszövetség, annak tagszervezete vagy a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultja mint munkáltató, vagy a megbízó kezdeményezésére állítja ki.

(3a)²²⁵ Egy halőr egy szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel rendelkezhet. Több megbízó vagy munkáltató esetén a halőr halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó illetékességét a Hhvtv. 56. § (1a) bekezdése szerinti illetékessége, megbízása vagy munkaszerződése határozza meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti törvény alapján esküt tett állami halőr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a (11) bekezdésben meghatározott munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítja ki.

(5)²²⁶ A halőr szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény leírását a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé. A szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a hivatásos halőr részére személyesen adja át. Az átvételt követően a hivatásos halőr munkáltatója vagy megbízója köteles a halgazdálkodási hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából megküldeni a kiadott szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát.

(6) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti okmányok és szolgálati jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak és a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a rendvédelmi hatóságnál kezdeményezi a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény körözését.

(7) A halőr a megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (10) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosultnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki, és a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény számát, valamint az átadás-átvétel időpontját illetően tájékoztatja a halgazdálkodási hatóságot.

(7a)²²⁷ A (7) bekezdés szerint átvett szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosult 15 napon belül köteles a kiadó rendvédelmi hatóság részére átadni, a horgászszövetség egyidejű értesítése mellett.

(8) A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (10) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a társadalmi halőri igazolványt a halgazdálkodási hatóságnak leadni.

(9)²²⁸

(10)²²⁹ Ha megállapítást nyer, hogy a halőr vagy a társadalmi halőr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a hivatásos halőr szolgálati igazolványa, szolgálati jelvénye, és a társadalmi halőr szolgálati igazolványa visszavonható.

(11)²³⁰ A halgazdálkodási hatóság foglalkoztatásában, illetve megbízásában álló állami halőr és állami halőr jelölt tekintetében a 39. § (3)–(4) bekezdése szerinti halőri tanfolyam, vizsga, továbbképzés és továbbképzési vizsga szervezésével, a vizsgabizonyítvány kiállításával kapcsolatos, a 40. § (1)–(2) bekezdése szerinti eskütétellel, esküokmány kiadással, esküokmány őrzéssel kapcsolatos, valamint a szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel kapcsolatos feladatokat a halgazdálkodási hatóság látja el.

(12) A halgazdálkodási hatóság állományában álló ugyanazon személy egyidejűleg állami halőri és halgazdálkodási hatósági feladatokat is elláthat.

42. §²³¹ (1) A halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halőrzését társadalmi halőr megbízásával is végezheti.

(2) Minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb egybefüggő vízfelületű nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő hivatásos halőr alkalmazásával vagy megbízásával eleget tenni a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.

(3) Ha az ugyanazon halgazdálkodásra jogosult által hasznosított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek együttes mérete az 50 hektárt meghaladja, a halgazdálkodásra jogosult az alábbiak szerint köteles hivatásos halőr alkalmazására vagy megbízására:

(4) A (3) bekezdés szerinti hivatásos halőri létszám társadalmi halőrrel nem helyettesíthető, de hivatásos halőr több jogosult általi közös foglalkoztatása, illetve megbízása a halgazdálkodási hatóság engedélyével lehetséges.

43. §²³² A Hhvtv.-ben és e rendeletben szereplő nyomtatványok beszerzéséről az adott nyomtatványok kiadásával kapcsolatos feladatot ellátó halgazdálkodási hatóság vagy közfeladat-ellátása keretében a horgászszövetség gondoskodik.

45. §²³⁴ A halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság összegét a halgazdálkodási hatóság határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni a határozatban feltüntetett számú számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a halgazdálkodási hatóság feltünteti a fizetendő bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.

45/A. §²³⁵ A Hhvtv. 70. § (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti határidő maximum 8 nap lehet.

46. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

47. § (1)²³⁶ A rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervek módosítására e rendelet szerinti előírások csak abban az esetben alkalmazandók, ha azok az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó hatályos halászati haszonbérleti szerződéssel nem ellentétesek. A halgazdálkodásra jogosult ilyen esetben is nyilatkozhat úgy a halgazdálkodási hatóság felé, hogy aláveti magát a megváltozott előírásoknak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a halgazdálkodásra jogosult a rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervét módosítani köteles, ha abban valamely hasznosítási mód alkalmazását kizárta, különösen, ha horgászati célú területi engedélyt nem adott ki, vagy az ökológiai célú szelektív halászat feltételeit nem teremtette meg.

(3)²³⁷

(4)²³⁸

(5)²³⁹

48. §²⁴⁰ Ez a rendelet a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 14–15. cikkének és V–VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.