3349/2012. (XI. 19.) AB végzés
3349/2012. (XI. 19.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
2012.11.19.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t :
Az Alkotmánybíróság a Csongrád Megyei Bíróság 5.K.21.026/2009/61. számú, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.22.399/2011/6. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti valódi alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Csongrád Megyei Bíróság 5.K.21.026/2009/61. számú, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.22.399/2011/6. számú ítéleteinek alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat.
[2] 2. Az indítványozó – az alapper felperese – 2/3-ad arányú tulajdonát képezte egy makói, 2 ha 8417 m2 térmértékű, szántó művelési ágú és hasznosítású ingatlan. Tekintettel arra, hogy az ingatlan egy része a fejlesztés alatt álló M43-as autópálya nyomvonalába esett, az ingatlant az eljárásban I. rendű alperesként szereplő Csongrád Megyei Kormányhivatal megosztotta és az így létrejött kisebb ingatlan (1 ha 1345 m2 nagyságú) 2/3-ad részét „közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra” kisajátította és tehermentesen a Magyar Állam tulajdonába adta. Ezzel egyidejűleg a kisajátított ingatlanért 2 307 000 Ft kártalanítást, míg a megmaradó ingatlanban bekövetkezett értékveszteség ellentételezéseként 278 000 Ft. kártalanítást állapított meg, melynek megfizetésére a per II. rendű alperesét, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t kötelezte.
[3] Ezt követően terjesztette elő az indítványozó az álláspontja szerint jogszabálysértő közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló keresetét, melyet arra alapított, hogy a kártalanítás mértéke törvénysértően alacsony, valamint azt is sérelmezte, hogy a visszamaradó ingatlanrész a kisajátítás következtében semmilyen úton nem közelíthető meg. Álláspontja szerint a közhiteles ingatlan-nyilvántartástól elérően a valóságban nem létezik a térképen egyébként feltüntetett közút, erre tekintettel további 200 000 000 Ft + áfa megfizetésére kérte kötelezni a II. rendű alperest. Végül azt is előadta, hogy a kisajátított területen birtok-, illetve tanyaközpontot kívánt létrehozni, melyre azonban elvi építési engedélyt sem kapott, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperes a kérelem előterjesztését megelőzően a kisajátítási eljárást már megindította.
[4] A bíróság a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Indokolt ítéletében megállapította, hogy a közigazgatási eljárás során eljárt szakértő és a bírósági szakban kirendelt igazságügyi szakértő lényegében azonos összegben állapították meg a kártalanítás és az értékcsökkenés összegét. Azt a 200 millió Ft. kártalanítás megfizetésére irányuló felperesi kereseti kérelmet is elutasította a bíróság, miszerint a kisajátítás következtében a fennmaradó ingatlan közúton, illetve magánúton nem közelíthető meg. A bíróság kifejtette, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban a közút be van jegyezve, attól elkülönülő kérdés, hogy az a valóságban is létezik-e, illetve egy másik polgári jogvitára tartozó kérdés, hogy ha ilyen út nem létezik, akkor azt ki, milyen módon és mikor készíti el. Ennek megfelelően a felperes keresetét a megyei bíróság elutasította. Az ítélet ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Ezen megyei bírósági és kúriai ítéletek ellen élt az indítványozó a jelen ügy tárgyát képező alkotmányjogi panasszal, melyben az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, az M) cikk (1) bekezdésének, az R) cikk (2) és (3) bekezdéseinek, az I. cikk (1)–(3) bekezdéseinek, továbbá a XII. cikk (1) bekezdésének, a XIII. cikk (1) és (2) bekezdéseinek, a XXIV. cikk (1) bekezdésének, valamint a 28. cikkének a sérelmét állította.
[5] 3. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem fogadható be. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Jelen ítéletben ilyen, az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nincs, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az indítvány nem vet fel.
[6] Az indítványozó alkotmányjogi panasza lényegében a kifogásolt ítéletek, és az azt megelőző közigazgatási eljárás felülbírálatára, és a bizonyítékok újbóli mérlegelésére irányul. Az indítványozó valódi célja a Kúria ítéletének nem alkotmányossági szempontú, hanem ténykérdésekben való felülvizsgálata és megváltoztatása. Az indítványozó arra törekszik, hogy az Alkotmánybíróság a Kúria által eldöntött ténykérdéseket mintegy harmadfokú bíróságként vizsgálja felül és a megyei bíróság, valamint a Kúria álláspontjától eltérően értékelje. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség esetén. A bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének (annak, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt miként értékeltek), valamint a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára azonban nem rendelkezik hatáskörrel. A kisajátításról szóló közigazgatási határozat egyfelől az indítványozó tulajdonában álló telek megosztásáról, másfelől az egyik földrészletnek a Magyar Állam tulajdonába adásáról, harmadrészt pedig az indítványozó tulajdonában maradó földrészlettel kapcsolatos kártalanítás (értékcsökkenés) megfizetéséről rendelkezik. Az Alkotmánybíróság rámutat arra is, hogy igazságügyi szakértőt mind a közigazgatási határozat meghozatala előtt, mind pedig a rendes bírósági eljárásban igénybe vettek, akik a fennmaradó ingatlan értékcsökkenését (amely az út hiányából, illetve az ingatlan megközelítésének hátrányos megváltozásából fakadt) lényegében egyező összegben állapították meg. A megyei bíróság ítélete pedig kiemelte, hogy az a kérdés, miszerint a kisajátítási eljárást követően a kisajátítást kérő vállalja-e közút vagy magánút megépítését, illetve, hogy ez az út milyen minőségű legyen, az egy másik, jelen eljárástól elkülönülő, polgári jogi természetű eljárás tárgya. Lényegében emiatt utasította el mind a megyei bíróság, mind pedig a Kúria az indítványozónak az új út megépítésével kapcsolatos mintegy 200 millió Ft + Áfa összegre vonatkozó kártérítési igényét. Az indítványozó sem a Kúria eljárásával, sem a megyei bírósági ítélet érdemével kapcsolatosan nem állított olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni [hasonlóan döntött az Alkotmánybíróság a 3231/2012. (IX. 28.) AB végzésben].
[7] 4. Mivel a Csongrád Megyei Bíróság 5.K.21.026/ 2009/61. számú, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.22.399/2011/6. számú ítéleteivel összefüggésben az Abtv. 29. §-ában meghatározott, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján eljárva – az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 29. §-a és 30. § (1) bekezdése, továbbá az 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2012. november 13.
|
Dr. Bihari Mihály s. k., |
||||||
|
tanácsvezető alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||
|
|
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||
|
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||||
|
|
||||||
|
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Szalay Péter s. k., |
||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3445/2012.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás