3219/2012. (IX. 17.) AB végzés
3219/2012. (IX. 17.) AB VÉGZÉSE
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
2012.09.17.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 172. § (3) bekezdése és a 173. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mely arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 172. § (3) bekezdése és 173. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat. Az ügy alapja eredetileg utólagos normakontroll indítvány volt, mely – a jogszabályi változásokra tekintettel – megszűnt ugyan, de alkotmányjogi panaszként újraindult.
[2] Az alkotmányossági problémát az indítványozó abban látta, hogy a területén működő áramszolgáltató az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanaira hozzájárulásuk nélkül vezetékjogot jegyeztetett be. A támadott jogszabályi rendelkezés a vezetékjog alapítása, illetve annak utólagos bejegyzése esetére a kártalanítási igény érvényesítését kizárja, ebben az indítványozó a tulajdonhoz való joga [Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés] sérelmét látta.
[3] 2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem fogadható be.
[4] 2.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében a 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet benyújtani. E szabályt azonban az utólagos normakontrollként indult, de az Abtv. 71. § (3) bekezdése alapján megszűnt, majd alkotmányjogi panaszként újraindult ügyek esetében – az Abtv. 71. § (4) bekezdésére figyelemmel – nem kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy az indítványozó 2012. március 31. előtt nyújtotta be az alkotmányjogi panaszát, ezért azt határidőben érkezettnek kell tekinteni.
[5] 2.2. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés a tulajdonhoz való jogot sérti.
[6] Az Alkotmánybíróság az ügy tárgyát képező alkotmányossági kérdéssel már korábbi határozataiban is foglalkozott. Az Alkotmánybíróság a 64/1993. (XII. 22.) AB határozatában kimondta, hogy „az Alkotmány szerinti tulajdonvédelem köre tehát nem azonosítható az absztrakt polgári jogi tulajdon védelmével; azaz sem a birtoklás, használat, rendelkezés részjogosítványaival, sem pedig negatív és abszolút jogként való meghatározásával. Az alapjogként védett tulajdon tartalmát a mindenkori (alkotmányos) közjogi és magánjogi korlátokkal együtt kell érteni. Az alkotmányos tulajdonvédelem terjedelme mindig konkrét; függ a tulajdon alanyától, tárgyától és funkciójától, illetve a korlátozás módjától is. (…) A jogszabályi korlátozások sokasodására adott válaszként kitágul a klasszikus kisajátítás fogalma (…) [d]e ahogy egyre több tulajdonkorlátozásért jár a kisajátításhoz hasonló védelem, egyre több korlátozást kell minden ellentételezés nélkül elviselni” (ABH 1993, 373, 380–381.).
[7] Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság a 161/B/2006. AB határozatában (ABH 2009, 1915.) ugyanezen jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát már megvizsgálta a tulajdonhoz való jog szempontjából, és azt az indítványt elutasította. Tekintettel arra, hogy a korábbi alkotmányossági vizsgálat az Alkotmány tulajdonhoz való jogot biztosító 13. §-ával összefüggésben került lefolytatásra – 2012. január 1-jével azonban az Alkotmány helyébe az Alaptörvény lépett – ítélt dologról nincs szó, ugyanakkor az Alkotmánybíróság a korábbi döntésben kifejtett érveit az alkotmányossági kérdéseket illetően továbbra is fenntartja. Mivel jelen alkotmányjogi panasz nem tartalmaz az Abtv. 29. §-ában előírt olyan – az említett határozatokban kifejtettekhez képest új – alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely egy ismételt, érdemi alkotmánybírósági eljárásra okot adhatna, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 29. §-a és 56. § (2) bekezdése, továbbá az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja, valamint 61. § (1) bekezdése alapján visszautasította.
Budapest, 2012. szeptember 4.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
|||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
|||||||||
|
|||||||||
|
Dr. Balsai István s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
|||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||||||
|
|||||||||
|
Dr. Bragyova András s. k., |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., |
|||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||||||
|
|||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
|||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||||||
|
|||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
|||||||
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
|||||||
|
|||||||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Pokol Béla s. k., |
|||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||||||
|
|||||||||
|
Dr. Stumpf István s. k., |
Dr. Szalay Péter s. k., |
|||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||||||
|
|||||||||
Dr. Szívós Mária s. k., |
|||||||||
alkotmánybíró |
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2700/2012.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás