3112/2012. (VII. 26.) AB végzés
3112/2012. (VII. 26.) AB végzése
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
2012.07.26.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t :
Az Alkotmánybíróság a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.553/2011/1. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozók 2011. december 21-én alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: régi Abtv.) 48. §-a alapján. Már ebben az indítványukban a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.553/2011/1. számú és a Csongrád Megyei Bíróság 1.P.20.371/2011/12. számú végzése alkotmányellenességének, illetve alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Egyúttal a megsemmisíteni kért határozatok előzményeként lefolytatott eljárásokban született más határozatok (összesen nyolc határozat: három ítélet és öt végzés) megsemmisítését is kezdeményezték.
[2] Az elsődlegesen megsemmisíteni kért határozatokban az elsőfokú bíróság az indítványozók mint felperesek perújítási kérelmét elkésettség miatt elutasította, az indítványozók fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság pedig ezt helybenhagyta.
[3] Az indítványozók álláspontja szerint az ügyükben eljáró hivatalok mulasztása, illetve az eljáró bíróságok belső hibás joggyakorlatából következően született, egymásnak ellentmondó ítéletekkel, valamint az eljárások elhúzódása miatt sérült az Alkotmány 57. § (1) és (5) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joguk, illetve jogorvoslathoz való joguk. Eredeti indítványukban is hivatkoztak már az Alaptörvény, valamint az Alaptörvény átmeneti rendelkezései egyes cikkeire.
[4] Az Alkotmánybíróság 2012. január 18-án kelt hiánypótlási felhívása alapján az indítványozók alkotmányjogi panaszukat kiegészítették. Ehhez csatolták a jogi képviselőjüknek adott szabályszerű meghatalmazást. Tartalmában a kiegészítés a kifogásolt döntéseknek a perköltségről rendelkező részével összefüggő jogszabálysértésre alapított érvelést tartalmazott. A főtitkár ezért – 30 napos határidőt tűzve – hiánypótlásra hívta fel az indítványozókat arra tekintettel, hogy az indítvány nem felel meg az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 52. § (1) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek. A felhívást 2012. április 6. napján kézbesítették a jogi képviselőnek.
[5] 2012. május 8-án a fenti főtitkári felhívás alapján az indítványozóktól újabb kiegészítés érkezett. Ebben megjelölték, hogy eredeti indítványukat az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszként kívánják fenntartani a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.553/2011/1. számú végzése vonatkozásában, illetve kérték a Csongrád Megyei Bíróság elsőfokú végzésének, illetve a többi nyolc határozatnak a megsemmisítését is. Az Alaptörvény XXIV., XXV. cikkére, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésére, illetve 25. és 28. cikkére hivatkozva kifejtették, hogy az Alaptörvényben biztosított jogaik azért sérültek, mert a sok évig elhúzódó eljárásban született hibás döntések folytán a bíróságok nem tudtak ésszerű határidőn belül igazságot szolgáltatni a számukra. Kiemelték, hogy nem csak az egyes bírói döntések, hanem a bírói döntések eredményeként előállt helyzet is alaptörvény-ellenes. Álláspontjuk szerint a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) ítélkezési gyakorlatának az eljáró bíróságok által történő figyelmen kívül hagyása alkotmányos alapjogaik sérelmét idézte elő. Emellett súlyos eljárási szabálysértésekre is sor került amiatt, hogy a bíróságok az indítványozókat olyan perköltségek megfizetésére is kötelezte, amelyek tekintetében ők pernyertesnek bizonyultak, illetve olyan alperesekkel szemben, akikkel szemben nem is terjesztettek elő keresetet.
[6] Hivatkoztak az emberi jogok és alapvetető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezménynek és Első jegyzőkönyvének sérelmére is.
[7] 2. Az Alkotmánybíróságnak Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében mérlegelési jogkörben vizsgálnia kell az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.
[8] Az indítványozók eredeti indítványukat a régi Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panaszként nyújtották be. E törvényhely (1) bekezdése arra adott lehetőséget, hogy Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal forduljon az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be. A régi Abtv. alapján tehát arra volt lehetőség, hogy a panaszos a konkrét ügyben alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatát és megsemmisítését, illetve a régi Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján alkalmazhatóságának kizárását kérje. Az Alkotmánybíróságnak azonban nem volt hatásköre a bírói döntések alkotmányosságának vizsgálatára, illetőleg megsemmisítésére. Ezt a hatáskört a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdésének b) pontja teremtette meg, melynek részletszabályait az Abtv., elődlegesen is annak 27. §-a tartalmazza. Az Alkotmánybíróságnak az alkotmányjogi panasz elbírálására tehát – annak benyújtásakor – nem volt hatásköre.
[9] Az átmeneti rendelkezések körében az Abtv. 73. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő, a 71-72. §-ban nem szabályozott további ügyekben az Alkotmánybíróság eljárását e törvény rendelkezései szerint le kell folytatni, ha az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó indítványozási jogosultsága e törvény rendelkezései alapján fennáll. A 74. § értelmében pedig a 26-27. §-ban meghatározott alkotmányjogi panasz eljárás az Abtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások tekintetében is kezdeményezhető. Az Alkotmánybíróság a IV/247/2012. számú ügyben hozott végzésben kifejtette, hogy „az Abtv. 74. §-ából is – mely az Abtv. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárások esetében kifejezetten lehetővé teszi alkotmányjogi panasz kezdeményezését – egyértelműen az következik, hogy a törvényalkotó az Abtv. hatályba lépése (2012. január 1-je) előtt már jogerősen lezárt bírósági eljárások tekintetében nem kívánta megnyitni a valódi alkotmányjogi panasz lehetőségét.”
[10] A fentiekre tekintettel a panaszosok 2012. május 8-án benyújtott beadványa tekinthető olyan indítványnak, mely az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasznak minősíthető. Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül terjeszthető elő. Ez alapján azonban az alkotmányjogi panasz nyilvánvalóan elkésett. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 30. § (2) bekezdésének d) pontja alapján visszautasította.
[11] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a panaszt azért sem lehetett volna érdemben elbírálni, mert a főtitkári felhívásra benyújtott indítvány-kiegészítés elkésetten érkezett az Alkotmánybíróságra. Az Ügyrend 50. § (1) bekezdése szerint ugyanis a határidőhöz kötött eljárási cselekmény esetén a beadványnak és egyéb iratnak a határidő utolsó napjáig a beadvány és egyéb irat érkeztetésére az Abtv. alapján jogosult szervhez be kell érkeznie.
Budapest, 2012. július 9.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||||
|
||||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Balsai István s. k., |
||||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
||||||||||
|
Dr. Bihari Mihály s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
||||||||||
|
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||||
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
||||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
||||||||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Pokol Béla s. k., |
||||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
||||||||||
|
Dr. Stumpf István s. k., |
Dr. Szalay Péter s. k., |
||||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
||||||||||
Dr. Szívós Mária s. k., |
||||||||||
alkotmánybíró |
||||||||||
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1556/2012.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás