2012. évi CCV. törvény

1. § (1) E törvény hatálya a hivatásos és a szerződéses állományú katonákra (a továbbiakban együtt: állomány tagja), a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákra, a honvéd tisztjelöltekre, és a honvéd altiszt-jelöltekre terjed ki.

(2) E törvény hatálya az önkéntes tartalékos katonákra a rendelkezésre állás időszakában, a nyugállományú katonákra, valamint az állomány tagja és a nyugállományú katonák közeli hozzátartozójára akkor terjed ki, ha ezt a törvény elrendeli.

(3) A 178. § és a 238. § (2) bekezdés 35. pontjának hatálya kiterjed a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesített személyekre és közeli hozzátartozójukra.

2. § E törvény alkalmazásában

3. § (1) A szolgálati viszony az állam és az állomány tagja (a továbbiakban együtt: felek) között szolgálatteljesítés céljából létesített különleges közszolgálati jogviszony, amely alapján a közszférában megvalósuló más foglalkoztatási jogviszonyokkal szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet a szolgálatteljesítéssel összefüggő többletkötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. E törvény rendelkezéseitől a felek megállapodása akkor térhet el, ha azt a törvény kifejezetten megengedi.

(2) A Honvédség feladatainak megvalósítása érdekében a szolgálatteljesítés szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, valamint az élet és a testi épség kockáztatásával valósul meg.

4. § A miniszter által gyakorolt kiemelt munkáltatói jogköröket a 2. melléklet határozza meg. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját, és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy a munkáltatói jogkörök az állománycsoport, a rendfokozati csoport, a rendfokozat, a szolgálati viszony jellege, a szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerint differenciáltan meghatározhatók.

5. § (1)⁴ A szolgálati viszonyban a szolgálat érdekének elsődlegessége, a Honvédség iránti közbizalom megóvásának szem előtt tartásával kell eljárni. Az állomány tagja szolgálatteljesítési időn kívül sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely szolgálati viszonyához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.

(2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(3) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor rendeltetésellenes, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy ehhez vezet. A kötelezettség teljesítése különösen akkor rendeltetésellenes, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.

(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és a kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.

6. § (1) Az állam és a munkáltatói jogkört gyakorló az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani.

(2) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslása nem járhat más jogának megsértésével vagy csorbításával.

7. § (1) A jognyilatkozatot írásba kell foglalni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló döntését – a teljesítményértékelés, a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési határozatok kivételével – miniszteri rendeletben meghatározott módon döntési lapon is meghozhatja. A döntési lapra a 10–12. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(3) A jognyilatkozatot meg kell indokolni. Az indokolási kötelezettséget a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozata esetén e törvény, az állomány tagjának jognyilatkozata esetén jogszabály kizárhatja.

(4)⁵ A jogorvoslat módjára és határidejére a munkáltatói döntésben utalni kell. Ha törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a jogorvoslatról való tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eljáró bíróság és az alperes megnevezését, a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőt, valamint azt a felhívást, hogy a keresetlevelet vagy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a határidő végéig postára kell adni. Ha a határidő jogvesztő, a felhívásnak arra is ki kell terjednie, hogy a keresetlevélnek a határidő végéig a bírósághoz vagy az intézkedésre jogosult első fokú hatósághoz meg kell érkeznie.

(5) A jogról lemondó vagy az abból engedő jognyilatkozat kizárólag írásban érvényes, és kiterjesztően nem értelmezhető.

8. § (1) A jognyilatkozatot a címzettel közölni kell.

(2) A jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzett vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja, vagy azt szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni

(4) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amellyel szemben e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított 6 hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.

9. § (1) A Honvédséget a munkáltatói jogkört gyakorló képviseli.

(2) A szolgálati viszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a 7. § (5) bekezdése szerinti jognyilatkozat csak személyesen tehető. Egyéb jognyilatkozatot az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint képviselője útján is tehet. Az állomány tagja nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott.

10. § (1) A jognyilatkozat megtámadható, ha a fél annak megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, vagy mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel, vagy kényszerítéssel vették rá.

(2) A jognyilatkozatot az támadhatja meg, aki tévedésben, téves feltevésben volt, vagy akit annak megtételére fenyegetéssel, vagy kényszerítéssel vettek rá.

(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.

(5) A sikeresen megtámadott jognyilatkozat érvénytelen.

11. § (1) Semmis az a jognyilatkozat, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.

(2) A színlelt jognyilatkozat semmis, ha pedig mást leplez, azt a leplezett alapján kell megítélni.

(3) A semmis jognyilatkozat érvénytelen, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz.

(4) A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat. A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

12. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyból származó, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, illetve kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes jognyilatkozat alapján állnának fenn.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszony e törvény erejénél fogva megszűnik. Ha az érvénytelenségi ok a Honvédség oldalán merült fel, a 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felmentés szabályait kell alkalmazni. Ha az érvénytelenségi ok a szolgálatteljesítés

(3) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

(4) Az érvénytelenségből származó kár megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

13. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény – ha törvény eltérően nem rendelkezik – 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2) Az elévülés az esedékessé válástól kezdődik. Az elévülést hivatalból kell figyelembe venni. Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, és az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

14. § (1) A felek kölcsönösen kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a szolgálati viszony létesítése, módosítása vagy megszüntetése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

(2) A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.

15. § (1) Napon – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés történt.

(2) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(3) Ha valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(4) Határidőnek nem minősülő időtartam számítására az (1)–(3) bekezdéstől eltérően a naptár az irányadó.

16. § (1) A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.

(2) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.

17. § (1) Az állomány tagja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. A Hvt. 36. § (1) bekezdés c)–e) és g) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot az állomány tagja akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.

(2) A Hvt. 36. § (1) bekezdés a), c), d), f), g) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában, továbbá a Hvt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok végrehajtása során az állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.

18. § (1) Az állomány tagja a parancsadásra jogosult személy, vagy a katonai rendész járőr felszólítására személyazonosságát igazolni köteles.

(2) A katonai rendész járőr korlátozhatja az állomány tagjának személyi szabadságát, továbbá az állomány tagját igazoltathatja és előállíthatja, ha az állomány tagját bűncselekmény, szabálysértés, vagy súlyos fegyelemsértés elkövetésének megalapozott gyanúja terhel, vagy ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték. A személyi szabadság korlátozásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy az előállítás és az ideiglenes őrzés legfeljebb 6 órán át tarthat.

(3) A Hvt. szerinti szükséges és arányos mértékű kényszerítő eszköz alkalmazható az állomány tagjával szemben az előállítás helyszínének önkényes elhagyása, vagy ennek megkísérlése, továbbá a katonai rendész járőr jogos intézkedésének való ellenszegülés esetén.

19. § A különleges műveleti kiképzések, gyakorlatok alkalmával az állomány tagjának személyi szabadsága előzetes írásbeli beleegyezés alapján a kiképzés céljának elérése érdekében a szükséges mértékben és ideig, de összefüggően legfeljebb 96 óra időtartamban korlátozható.

20. § (1)⁶ Az állomány tagja szolgálatteljesítési időben a szolgálatteljesítési kötelezettség sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, és vehet részt vallásos szertartáson.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulását a Kormány rendeletében meghatározott keretek között a Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja.

21. § (1) A honvédségi szervezet területén a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető a rendezvény, ha az

22. § (1) Az állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes.

(2) A szolgálati viszonyhoz nem kapcsolódó szervezettel fennálló, vagy újonnan létesülő tagsági viszonyát az állomány tagja köteles írásban haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak. A tagsági viszony nem tartható fenn, vagy nem létesíthető, ha azt a munkáltatói jogkört gyakorló írásban megtiltja, mert az a katonai szolgálattal vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(3) Az (1) és a (2) bekezdést alkalmazni kell a politikai célt szolgáló szerveződéshez való csatlakozásra és az abban történő részvételre is, függetlenül attól, hogy annak tevékenysége vagy programja utólag válik ismertté.

(4) A szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonya idejére a párttagságát köteles felfüggeszteni.

23. § (1) Az állomány tagja

(2) Az állomány tagja más kereső tevékenységet a 81. § szerint folytathat, és az összeférhetetlenséget köteles haladéktalanul megszüntetni.

24. § (1) Ha az állomány tagja az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáshoz, továbbá a népszavazáshoz szükséges ideig szolgálati érdekből nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén lehetővé kell tenni, hogy az állomány tagja a választási eljárásról szóló törvényben foglaltak szerint szavazhasson.

25. § (1) Az állomány tagja tartózkodási helyét a szolgálati helye szerinti településen, vagy annak miniszteri rendelet szerinti vonzáskörzetében választhatja meg. E rendelkezéstől eltérést előzetesen, írásban a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyezhet.

(2) Az állomány tagja a szolgálati helyét és a szolgálatteljesítési helyét a honvédségi szervezet szolgálati rendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét.

(3) Az állomány tagja a tartózkodási helyéről – különösen indokolt esetben szabadsága ideje alatt is – a szolgálati helyére visszarendelhető. A visszarendelésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. Nem rendelhető vissza az állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna.

(4) Az állomány tagja köteles külföldre utazását miniszteri rendeletben meghatározott módon a munkáltatói jogkört gyakorlónak bejelenteni.

26. § (1) A szociális és gazdasági érdekek védelme, továbbá a szolgálati rend és fegyelem fenntartása érdekében e törvény szabályozza az érdekképviseleti szervezetek, ezen belül különösen a szakszervezet és a Honvédség kapcsolatrendszerét.

(2) Az állomány tagja szociális és gazdasági érdekei előmozdítása és védelme érdekében másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakíthat, az általa választott érdekképviseleti szervezetbe, annak szabályaitól függően beléphet, vagy az érdekképviseleti szervezetektől távol maradhat.

(3) Az érdekképviseleti szervezetek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat, szövetségeket létesíthetnek, ilyenekhez csatlakozhatnak, ideértve a nemzetközi szövetségeket is. Az érdekképviseleti szervezetek sztrájkot nem szervezhetnek, tevékenységükkel nem veszélyeztethetik a Honvédség iránti közbizalom fenntartását, valamint nem akadályozhatják meg a Honvédség jogszerű és rendeltetésszerű működését, a szolgálati feladatok ellátását.

27. § (1) Az állomány tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme érdekében a Honvédségnél szakszervezetet hozhat létre.

(2) A szakszervezet a Honvédségnél szervezeteket hozhat létre és működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja. A szakszervezet részére biztosított jogosultságok a Honvédségnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.

(3) A Honvédség

(4) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény az állomány tagjának tagdíjfizetésére nem alkalmazható.

(5) A Honvédség és a szakszervezet közötti kapcsolatrendszerben

(6) A Honvédség nem köteles tájékoztatást adni vagy érdekegyeztetést folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a szolgálati érdeket, a Honvédség jogszerű és rendeltetésszerű működését, a közbizalom fenntartását, valamint a szolgálati feladatok ellátását veszélyezteti.

(7) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott, közérdekű adatnak nem minősülő tényt, információt, megoldást vagy adatot a személyhez fűződő jogok megsértése, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

28. § (1) A Honvédség és a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről. Az érdekegyeztetésen a Honvédség kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A vitás kérdések egyeztetésébe szakértők is bevonhatók.

(2) A miniszter köteles kikérni az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet véleményét a szolgálatteljesítésre, a szolgálatteljesítési időre és a pihenőidőre, a jutalmazásra, valamint a juttatásokra vonatkozó, hatáskörébe utalt szabályozásról.

(3) A (2) bekezdésen túl az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet jogosult az állomány tagjainak legalább 10%-át érintő munkáltatói döntéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a Honvédséggel közölni, és ezzel összefüggésben érdekegyeztetést kezdeményezni.

(4) Az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet tájékoztatást kérhet a Honvédségtől az állomány tagjainak szolgálati viszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabályok végrehajtásáról, és a Honvédséggel kötött megállapodások betartásáról. A tájékoztatást 15 napon belül meg kell adni.

(5) A szakszervezet kezdeményezheti az állomány tagját érintő szabályozás előkészítését és egységes értelmezését, valamint javaslatot tehet ezek tartalmára.

(6) A szakszervezet jogosult az állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A Honvédség a szakszervezettel egyeztetve biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a Honvédségnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.

(7) A szakszervezet a tagját szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben joggyakorlásának elősegítése, valamint gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából képviselheti. A képviseletről az állomány tagja gondoskodik, a Honvédség e jogát tiszteletben tartja.

29. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges az állomány legalább 10%-ával, de a honvédségi szervezetnél legalább 30 fő tagsággal rendelkező szakszervezetnél az állomány választott tisztséget betöltő, a szakszervezet által (2) bekezdés szerint megjelölt tagja szolgálati viszonyának a Honvédség által felmentéssel történő megszüntetéséhez, kivéve, ha e törvény szerint a felmentés kötelező. A tervezett munkáltatói döntésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) A szakszervezet honvédségi szervezetenként az állomány legfeljebb egy tagját jogosult az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosultként megjelölni. A szakszervezet az állomány védelemre jogosult tagja helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.

(3) A szakszervezet a tervezett – (1) bekezdés szerinti – munkáltatói döntéssel kapcsolatos álláspontját a Honvédség írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett munkáltatói döntéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a munkáltatói döntés végrehajtása ellentétes a 27. § (3) bekezdés d) pontjával. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a Honvédséggel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett munkáltatói döntéssel egyetért.

(4) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről az állomány védelemre jogosult tagja megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a Honvédséget.

(5) Feladata ellátása érdekében az állomány (2) bekezdés szerint védelemre jelölt tagját – ha a Honvédség és a szakszervezet közötti írásbeli megállapodás kedvezőbb szabályt nem állapít meg – a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje 10%-ának megfelelő szolgálatteljesítési időkedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési időkedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal korábban be kell jelenteni.

(6) A szolgálatteljesítési időkedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő-kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.

30. § (1) A miniszter az érdekképviseleti szervezetek képviselőivel a szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati érdekvédelmi tanácson egyeztet.

(2) Az ágazati érdekvédelmi tanács az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeivel, valamint foglalkoztatási feltételeivel kapcsolatban véleménynyilvánításra, tájékoztatás-kérésre és javaslattételre jogosult. Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente össze kell hívni.

(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat e törvény keretei között a miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza.

(4) Az ágazati érdekvédelmi tanács titkársági feladatait a miniszter által vezetett minisztérium látja el.

31. § (1) Szolgálati viszony a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és a katonai szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas magyar állampolgárral létesíthető, akivel szemben a (2) és a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn.

(2) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

(3)⁷ Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy állományba vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló – az öregségi nyugdíjnak, korhatár előtti ellátásnak vagy a szolgálati járandóságnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 83/C. § (1) bekezdése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 11. § (1) bekezdése szerint történő szüneteltetés érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével – haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

(4) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a szolgálati viszony létesítését megelőzően, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(5)⁸ A tábori lelkész szolgálati viszonyának létesítéséhez a bevett egyház egyetértése is szükséges.

32. § (1) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni akkor, ha törvény a szolgálati viszony létesítését és fenntartását a hivatásos állományba vételhez köti.

(3) Szerződéses szolgálati viszony azzal létesíthető, aki első alkalommal

(4) A (3) bekezdéstől eltérő rövidebb időtartamra is létesíthető szerződéses szolgálati viszony az állomány tartósan távollevő tagjának helyettesítése céljából. A szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon, különösen meghatározott szolgálati feladat elvégzéséhez, vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően kell meghatározni.

33. § (1) A tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább főiskolai vagy felsőfokú alapképzésben szerzett alapfokozatú végzettség, az altiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább érettségi bizonyítvány, a legénységi beosztásokhoz pedig legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges. Miniszteri rendelet határozza meg a szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakképesítést, továbbá a nyelvi és más munkaköri követelményeket.

(2) Az állomány tagjának a katonai szolgálatra való 31. § (1) bekezdése szerinti alkalmasságon túl meg kell felelnie a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételeknek. Miniszteri rendelet határozza meg a szolgálati beosztásnak és életkornak megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket. Az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmassági követelményeket az érintettek tudomására kell hozni.

(3) A szolgálati beosztás betöltésének további feltétele az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességkori teljesítése, a jogszabályban meghatározott fontos és bizalmas munkakörben pedig az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez indokolt, valamint – amennyiben szükséges – a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek való megfelelés (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági alkalmasság).

34. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján a megüresedett vagy a megüresedő szolgálati beosztás betöltése pályázati eljárással történik, a szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a szolgálati beosztás betöltése szolgálati viszony létesítésével jár, a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesét állományba veszi.

(2) A kiválasztás során, a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben részesíthető az, aki a szolgálaton kívüliek állományába, vagy a 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozik.

(3) A pályázati eljárás szabályait miniszteri rendelet határozza meg.

35. § (1) A szolgálati viszony hivatásos állományú katona esetén állományba vételi okmánnyal és annak elfogadásával, szerződéses állományú katona esetén szerződés megkötésével létesül (a továbbiakban: állományba vétel).

(2) Az állományba vételi okmány tartalmazza a szolgálati viszony kezdetét és jellegét, továbbá az első rendfokozatot.

(3) A szerződésnek tartalmaznia kell a szolgálati viszony kezdetét, jellegét, a tervezett első rendfokozatot, a 32. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti szolgálati idő vállalását, a próbaidő kikötését, az alapkiképzésen való részvétel követelményét, kezdő időpontját, és időtartamát, a szerződéses pályakezdő elfogadó nyilatkozatát az alapkiképzés teljesítésének kötelezettségére vonatkozóan, és a Honvédség vállalását, hogy a szerződéses pályakezdőt az alapkiképzés teljesítését követően kinevezi. A szerződéses pályakezdő esetén a szerződésben rögzíteni kell azt az első szolgálati beosztást is, amelyben az alapkiképzés teljesítését követően a Honvédség a foglalkoztatását tervezi.

36. § (1) Az állomány tagját az állományba vételt követően a munkáltatói jogkört gyakorló kinevezi az első rendfokozatába és az első szolgálati beosztásába. A szerződéses pályakezdő kinevezésének feltétele az alapkiképzés teljesítése.

(2) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell

(3) A kinevezési okmány a szolgálati viszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.

(4) A kinevezési okmányt és a munkaköri leírást az állomány tagjának legkésőbb a kinevezéssel egyidejűleg át kell adni.

(5) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati viszony létesítésével összefüggő tájékoztatási kötelezettségét miniszteri rendeletben meghatározottak szerint teljesíti. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a szolgálati viszonnyal összefüggő kötelező adatkezelés körülményeire is.

37. § (1)⁹ Az állomány tagja a 31. § (4) bekezdésen túl az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket igazolni köteles.

(2) A Honvédség az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint az előírt feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt is ellenőrizheti.

38. § (1) Állományba vételkor a szerződésben

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki, ha a szolgálati viszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel létesül.

(3) A próbaidő nem hosszabbítható meg.

(4) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. Ebben az esetben a szerződéses állomány tagja a próbaidős rendfokozatát elveszti.

(5) A fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni.

(6) A szerződéses pályakezdőt a próbaidő alatt alapkiképzésben, valamint a Honvédség és a szolgálati beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben kell részesíteni. Amennyiben a (4) bekezdés alkalmazására az alapkiképzés befejezése előtt kerül sor, későbbi állományba vétel esetén az érintett e törvény alkalmazásában szerződéses pályakezdőnek minősül.

39. § (1) A legénységi állomány tagja a szolgálati viszony kezdő napjától számított 1 évig közkatonaként teljesít szolgálatot.

(2) A szerződéses pályakezdő a szolgálati viszony kezdő napjától a tiszti vagy az altiszti eskü letételéig rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot.

40. § (1) Tanulmányai sikeres befejezésekor a honvéd tisztjelöltet hadnagy, a honvéd altiszt-jelöltet őrmester rendfokozattal kell állományba venni.

(2) A 32. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos állományba vételkor, valamint a szerződéses állományba vétel során az első rendfokozatot az (1) bekezdésre, a szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettségnek és szakképesítésnek megfelelő szakmai gyakorlat idejére, valamint a speciális előmeneteli rend szerinti várakozási időkre figyelemmel kell megállapítani úgy, hogy az tiszt esetén legfeljebb százados, altiszt esetén legfeljebb főtörzsőrmester lehet.

(3) A (2) bekezdéstől eltérő rendfokozatot a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a miniszter engedélyezhet, ha a magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik.

(4) Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés k)–m) pontja szerint szűnt meg, a 31. § (2) bekezdés c) vagy f) pont szerinti időtartam lejártát követően – a korábban viselt rendfokozatától függetlenül – kizárólag szerződéses állományba vehető vissza hadnagy vagy őrmester rendfokozattal, vagy közkatonaként. Ebben az esetben a (3) bekezdés nem alkalmazható.

41. § (1) A legénységi állomány tagja, továbbá a szerződéses pályakezdő honvéd esküt tesz. A honvéd eskü szövegét a Hvt. tartalmazza.

(2) Az állomány tagja az első tiszti vagy az első altiszti rendfokozatba történő kinevezésekor tiszti vagy altiszti esküt tesz.

(3) A Honvéd Koronaőrség tagja koronaőri eskü letételére is köteles.

(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti eskü szövegét a 3. melléklet határozza meg.

(5) Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok.

42. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt a kinevezésről, az áthelyezésről, az előléptetésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. A munkáltatói jogkört gyakorló

(2) Az állomány tagja

(3) Az (1) és a (2) bekezdésen túl a szolgálati viszony módosításának minősül különösen a szerződés módosítása, a megbízás, a szolgálati viszony szünetelése, a maximális várakozási idő meghosszabbítása és az illetmény nélküli szabadság biztosítása.

43. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati viszony módosításáról a szolgálat érdekében dönt. Jogszabály a jognyilatkozat megtételét az állomány tagjának kérelméhez, vagy beleegyezéséhez kötheti.

(2) Az azonos vagy az alacsonyabb beosztásba áthelyezés kérelemre is történhet.

(3) Az alacsonyabb beosztásba áthelyezéshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(4) A magasabb beosztásba kinevezés, az azonos beosztásba áthelyezés, a rendelkezési állományba áthelyezés, a vezénylés, a megbízás és a maximális várakozási idő meghosszabbítása során az állomány tagja kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdekének figyelembe vételét.

44. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt azt a tényt, hogy a 31. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló írásbeli felhívására, az abban megjelölt határidőn belül, hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni. A felhíváshoz és annak teljesítéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat, továbbá a Honvédséget terhelő megtérítési kötelezettséget miniszteri rendelet határozza meg.

(2) A 33–34. §-t a szolgálati viszony módosítása során is alkalmazni kell.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítéssel együtt járó sajátos kötelezettségekről és juttatásokról, továbbá ezek teljesítéséhez és igénybevételéhez kapcsolódó feltételekről a szolgálati viszony fennállása alatt tájékoztatja az állomány tagját. A tájékoztatás tárgyköreit és módját miniszteri rendelet határozza meg.

45. § (1) A felek a szerződésben vállalt szolgálati időt, annak letöltését követő naptól közös megegyezéssel írásban meghosszabbíthatják (a továbbiakban: szerződés-hosszabbítás). A szerződés-hosszabbítás alkalmanként az 5 évet nem haladhatja meg. Szerződés-hosszabbítás esetén próbaidő nem köthető ki.

(2) A felek a szerződést állománycsoport-váltás érdekében közös megegyezéssel írásban módosíthatják. A Honvédséget a munkáltatói jogkört gyakorlók együttesen képviselik.

46. § (1) A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,

(2) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett személyt az ok megszűnését követően megfelelő szolgálati beosztásban kell továbbfoglalkoztatni.

(3) Az állomány (1) bekezdés q) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladatait a Honvédség egészségügyi szervezetének vezetője határozza meg.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a rendelkezési állomány megszűnését vagy megszüntetését követően a munkáltatói jogkört gyakorló

47. § (1) A 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pont szerinti rendelkezési állományba helyezés feltétele a hivatásos állomány tagjának kérelme. A rendelkezési állományba helyezéskor elért szolgálati viszonyban töltött időnek megfelelően a rendelkezési állomány időtartama

(2) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya

(3) Ha a hivatásos állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a szolgálati viszonya megszűnésének megállapítását, az (1) bekezdés szerinti időtartam hátralevő részének megfelelő távolléti díjra jogosult.

(4) A hivatásos állomány tagja, a Honvédség és a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv a rendelkezési állomány időtartama alatt az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés elősegítése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(5) Ha törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, vagy lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.

48. § (1) A hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés t) pont szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba kérelmére vagy szolgálati érdekből helyezhető át. A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozó tagja

(2)¹² Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg megállapítása során alkalmazni kell a Kenytv. 20. §-át.

49. § (1) Az állomány tagja eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett megfelelő szolgálati feladat végrehajtására vezényelhető.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány 46. § (1) bekezdés f), h), i), k), l), és p)–s) pontja alá tartozó tagját megfelelő szolgálati feladat ellátására vezényli. A vezénylés időtartama a 46. § (1) bekezdés r) pontja esetén nem haladhatja meg a rendelkezési állomány időtartamának felét.

(3) A más helységbe történő vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. E bekezdés szerinti korlátozásoktól az állomány tagjának kérelmére el lehet térni.

(4) Beleegyezésével vezényelhető más helységbe az állomány tagja, a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, ha kiskorú gyermekét egyedül neveli, vagy ha tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozza.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a vezénylés ideje alatt következik be, az állomány tagjának kérelmére a vezénylést haladéktalanul meg kell szüntetni.

50. § (1) Az állomány tagja a Magyarországon települő katonai szervezetnél vezényléssel teljesít szolgálatot. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, kivéve, ha annak tervezett időtartama az 1 évet nem haladja meg. A vezénylés a szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól.

(2) Az állomány beosztási kategóriába történő részletes besorolását, valamint az ezen beosztásokban rendszeresített rendfokozatokat miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A szerződéses állomány tagjának vezénylése nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati idejét. Amennyiben a vezénylés tervezett időtartama meghaladja a szerződésben vállalt szolgálati időt, akkor a vezénylésre a szerződés módosítását követően kerülhet sor.

(4) A vezénylést a munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati érdekből megszüntetheti.

(5) A vezénylés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vezényelt szolgálati viszonya megszűnt.

(6) A vezénylés megszűnésével vagy megszüntetésével egyidejűleg az e jogcímen történő rendelkezési állományba helyezés megszűnik.

(7) A szolgálatteljesítés nemzetközi jellegére figyelemmel a vezénylésre a 203. §-t. és a 204. § (1) bekezdését alkalmazni kell.

51. § (1) Az állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel, a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján teljesíthet szolgálatot más szervnél.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a vezénylés legfeljebb 5 évre szól, és egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.

(3) A vezénylés megszűnik, ha a vezénylés időtartama lejár, és a meghosszabbítására nem kerül sor. A vezénylés a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján szolgálati érdekből megszüntethető.

(4) A vezénylésre az 50. § (2), (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

52. § (1) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát, és a tevékenységére, a tevékenységének értékelésére, a munkarendjére, az egészségügyi szabadságának engedélyezésére, a szabadság megállapítására és kiadására, az illetményére és az illetményen kívüli juttatásaira, a pihenőidejére, a kártérítési felelősségére, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, és viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagjának a más szerv a honvédelmi pótléknak megfelelő mértékű pótlékot, a 119–120. § szerinti egészségügyi szabadsága idejére e törvény szerint megállapított mértékű távolléti díjat és az e törvény szerint megállapított jubileumi jutalmat fizet.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetésére, fegyelmi felelősségének és méltatlanságának megállapítására, lakhatási támogatására, egészségügyi ellátására és évi utánpótlási ruházati illetményére a Honvédségnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagja köteles részt venni a Honvédség által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasság-vizsgálaton, valamint továbbképzésen, és betartani az egyenruha viselésére vonatkozó miniszteri rendeleti szabályokat.

(5) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben az állomány más szervhez vezényelt tagjának előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell alkalmazni.

53. §¹⁴ (1) Az állomány tagja nem katonai oktatási intézményben vezényléssel teljesít szolgálatot. Az állomány tagja oktatói, tudományos kutatói vagy pedagógus munkakörbe akkor vezényelhető, ha megfelel a nemzeti felsőoktatásról vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételeknek, továbbá az oktatáshoz, neveléshez szükséges naprakész ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik.

(2) A rektor vagy az intézményvezető hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás a vezényléssel válik érvényessé.

(3) A vezénylés indokolás nélkül a rektor vagy az intézményvezető előzetes értesítése mellett megszüntethető. Meg kell szüntetni a vezénylést, ha az állomány tagja az oktatói, a tudományos kutatói vagy a pedagógus munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

(4) A vezénylésre alkalmazni kell az 50. § (2)–(6) bekezdését. A miniszter az 50. § (2) bekezdésének NKE-t érintő alkalmazása előtt kikéri az NKE Fenntartói Testületének véleményét.

54. § (1) A vezénylésre e törvény rendelkezései az irányadóak azzal, hogy

(2) A vezényelt előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell alkalmazni.

(3) A vezényelt gyakorlati ismereteinek szinten tartása és fejlesztése érdekében csapatgyakorlatra vezényelhető. A továbbvezénylés a rendelkezési állomány jogcímét nem érinti. A távollét ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult.

55. § (1) Az állomány tagja átmenetileg megbízható

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti megbízás az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel történhet. Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti megbízás kizárólag az eredeti beosztás ellátása mellett történhet.

(3) A megbízáshoz az állomány tagjának beleegyezése szükséges, kivéve, ha annak időtartama a 30 napot nem haladja meg. Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti megbízás alkalmanként az 1 évet nem haladhatja meg.

(4) Ha az állomány tagját az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél. Ha az állomány tagja az eredeti beosztása ellátása mellett teljesíti a megbízást, részére miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az illetményalap 25–100%-ig terjedő összegű megbízási díj jár. A 30 napot meghaladó megbízás esetén az illetmény és a megbízási díj visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

(5) Nem jár az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti megbízásért megbízási díj, ha a helyettesítés a 30 napot nem haladja meg, vagy a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.

56. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöki beosztásba történő kinevezés határozott időre, legfeljebb 5 évre szól. A kinevezés legfeljebb 5 év időtartamban meghosszabbítható.

(2) A Honvéd Vezérkar főnöke – egyéb feltételek fennállása esetén – kizárólag kérelmére helyezhető át nyugdíj előtti rendelkezési állományba.

57. § (1) Ha az állomány 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja alapján vezényelt tagjának viselt rendfokozata egy rendfokozati szinttel eltér a vezénylés idejére tervezett beosztásban elérhető, jogszabályban meghatározott rendfokozattól, az állomány tagja a vezénylés időtartamára magasabb rendfokozatba előléptethető, kinevezhető vagy részére eggyel alacsonyabb rendfokozat állapítható meg.

(2) A vezénylés megszűnését, megszüntetését követően a 46. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megfelelő szolgálati beosztásnak a viselt rendfokozatnak megfelelő beosztás minősül.

58. § (1) Az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását. A jelöltként történt nyilvántartásba vételtől a választás befejezéséig, vagy a jelöltségtől való visszalépéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig az állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel.

(2) A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha az állomány tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, katonai szolgálatát szolgálati beosztásában folytatja tovább.

(3) A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a szerződésben vállalt szolgálati ideje letelik.

59. § (1) Megszűnik a szolgálati viszony

(2) A szolgálati viszony megszüntethető

(3) Nem alkalmazható az (1) bekezdés d) pontja, és a (2) bekezdés a méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak befejezését követő 30 napig.

(4) Nem szűnik meg a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya az (1) bekezdés d) pontja alapján, ha

(5) A (3) bekezdés és a (4) bekezdés b) pontja esetén a vállalt szolgálati idő lejártakor a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva meghosszabbodik. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a szerződéses állomány tagjának kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel, a szolgálati viszony szerződésben megállapított határozott idő letelte szerinti megszűnését megállapítja.

60. § (1) A felek a szolgálati viszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, és a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját meg kell határozni.

(3) A megegyezésben rendezni kell, hogy a feleket a szolgálati viszonyból eredően milyen jogosultságok illetik, és kötelezettségek terhelik, így különösen a visszafizetési, illetve a megtérítési kötelezettséget, valamely kötelezettség alóli mentesítést, annak feltételeit, továbbá valamely kötelezettség ellentételezése érdekében, azzal arányban álló jogosultságról való lemondást. Ennek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarattal e törvénytől eltérhetnek.

61. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondhat. A lemondási idő 2 hónap, kivéve, ha a felek írásban ennél rövidebb határidőben állapodnak meg.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével rendfokozatát, valamint – a rögzített nyugdíjra és a korkedvezményre való jog kivételével – a szolgálati viszonnyal összefüggő jogosultságait elveszti.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően nem mondhat le a szolgálati viszonyáról a hivatásos állomány tagja

(4) A lemondást követően a hivatásos állomány tagja kizárólag szerződéses állományba vehető vissza. A szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét követően a 32. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazható.

(5) A szerződéses állomány tagjának egyoldalú szerződésbontása esetén a lemondás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti időtartam nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati időt.

62. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel megszüntethető, ha

(2) A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

(3) Az (1) bekezdés c)–e) pontja alapján akkor szüntethető meg a szolgálati viszony, ha

(4) Az (1) bekezdés e) pontja akkor alkalmazható, ha a szolgálati beosztás betöltése nemzetbiztonsági alkalmassághoz kötött.

(5) A (2) bekezdés d) pontja szerint akkor szüntethető meg a szolgálati viszony, ha a hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés r) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezését nem kérte, vagy arra nem jogosult. A (2) bekezdés d) pontjára is alkalmazni kell az 59. § (4) bekezdés b) pontját és az (5) bekezdését.

(6) A felmentés a (2) bekezdés alapján nem kötelező, ha az állomány tagja a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományban tartható.

(7) A (2) bekezdés g) pontja szerinti feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt az állomány tagja részére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szerinti adategyeztetés és szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása keretében hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

63. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a felmentést köteles megindokolni. A felmentés indoka az állomány tagjának szolgálati viszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a honvédségi szervezet működésével összefüggő ok lehet.

(2) Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. A Honvédségnek kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

64. § (1) A honvédségi szervezet legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintettek személyes adatairól, utolsó munkaköréről, képzettségéről és illetményéről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 62. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kerüljön sor, és a honvédségi szervezetnél a felmentéssel érintettek létszáma 30 napon belül

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a szolgálati viszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, és a közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámát össze kell számítani.

65. § (1) A felmentési idő legalább 2 hónap, amely a szolgálati viszonyban töltött

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

(3) A felmentés időpontját a felmentési okiratban meg kell határozni. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.

66. § (1) A felmentési idő legalább felére az állomány tagját a szolgálatteljesítési kötelezettség alól mentesíteni kell. A szolgálatteljesítési kötelezettségek alóli mentesítés az állomány tagjának kérelmére legfeljebb két részletben is történhet.

(2) Teljes felmentési időre mentesíteni kell az állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól, ha szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdés c)–e) pontja vagy (2) bekezdése szerint szűnik meg.

(3) A mentesítés ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult, amelyet havonta egyenlő részletekben kell folyósítani. A kifizetett távolléti díjat visszakövetelni nem lehet, ha az állomány tagját a szolgálatteljesítés alól végleg mentesítették, és a távolléti díj fizetését kizáró körülmény a szolgálatteljesítés alóli mentésítése után következett be.

67. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az a)–g) pont szerinti időtartam és az azt követő 30 nap alatt:

(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Az (1) bekezdésben meghatározott körülményre az állomány tagja csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatói jogkört gyakorlót a felmentés közlését megelőzően tájékoztatta.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti védelem illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. A védelem az anyát illeti meg, ha az illetmény nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi.

68. § (1) E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya

(2) A szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.

(3) Az (1) bekezdés n) pontja nem alkalmazható akkor, ha az öregségi nyugdíj, vagy a más pénzbeli ellátás a szolgálati viszony fenntartása céljából szünetel, és ezt az állomány tagja a szüneteltetésről hozott határozattal igazolja. A miniszter által kijelölt honvédségi szervezet ellenőrzés céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy az állomány tagja öregségi nyugdíjban vagy más pénzbeli ellátásban részesül-e, továbbá arról, hogy annak folyósítását szolgálati viszony fenntartása céljából szünetelteti-e.

69. § (1) A Honvédség, az átvevő munkáltató és az állomány tagja megállapodhatnak a szolgálati viszony 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetéséről.

(2) A Honvédség az áthelyezéshez való hozzájárulást akkor tagadhatja meg, ha az átvevő munkáltató megkeresésének kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a 2 hónapot nem haladja meg. E rendelkezés nem alkalmazható az állomány 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén.

(3) Szolgálati beosztás nem katonai munkakörré történő átminősítése esetén az állomány tagja a közalkalmazotti jogviszonyba vagy a kormányzati szolgálati viszonyba beleegyezésével helyezhető át.

(4) Áthelyezés esetén az állomány áthelyezett tagjának jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezést megelőzően az állomány tagját a szolgálaton kívüli állomány lehetőségéről tájékoztatni kell.

70. § (1) Az állomány tagja munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a Honvédségnél elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a Honvédség köteles biztosítani.

(2) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb 15 napon belül az állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a miniszteri rendeletben előírt igazolásokat.

(3) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor miniszteri rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel az állomány tagja megtérítési kötelezettséggel tartozik, és elhelyezkedésének elősegítése érdekében szakmai át-, vagy továbbképzési támogatásban részesíthető.

71. § (1) Végkielégítés illeti meg a hivatásos állomány tagját szolgálati viszonya 59. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén. A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem illeti meg a végkielégítés a hivatásos állomány tagját a 62. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés a), c), g) pontja esetén, továbbá a végkielégítés összegének felére jogosult a 62. § (1) bekezdés e) pontja esetén.

(3) Az 59. § (1) bekezdés e) pontja esetén az állomány tagja szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idejét – kivéve azt az időszakot, amelyre szerződés-hosszabbítási díjban részesült – a végkielégítés szempontjából hivatásos szolgálatban eltöltött időként kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állományba visszavett személy szolgálati viszonya felmentéssel kerül megszüntetésre, a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni. Ha a szolgálati viszony áthelyezéssel létesült, a végkielégítés szempontjából figyelembe kell venni az átvételt megelőző jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.

(4) A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

72. § (1) A szerződéses állomány tagja részére a próbaidő leteltekor toborzópénz címén 2 havi távolléti díjnak megfelelő összeget kell folyósítani. A katonai képzést folytató oktatási intézményben végzettek esetén a toborzópénzt az első havi illetmény kifizetésével egyidejűleg kell folyósítani.

(2) Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik meg, köteles a toborzópénzből a le nem szolgált időre eső összeget – az 59. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a 62. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivételekkel – visszafizetni.

73. § (1) Ha a szerződéses állomány tagja a szerződését a 45. § (1) bekezdése szerint meghosszabbítja, kérelmére, a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati idő lejártakor szerződés-hosszabbítási díjat kell folyósítani.

(2) A szerződés-hosszabbítási díj összege

(3)²¹ A szerződéses állomány tagja köteles visszafizetni az utolsó szerződés módosításkor kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)–n) pontja szerint megszűnik. Az utolsó szerződés módosításkor kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét köteles visszafizetni az a korábbi szerződéses katona is, akit az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerint hivatásos állományba vettek, azonban a hivatásos szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés b)–n) pontja szerint szűnik meg úgy, hogy a hivatásos szolgálati viszonyának időtartama nem éri el az utolsó szerződés-hosszabbításakor vállalt szolgálati idő kétszeresét.

74. § (1)²² A szerződéses állomány tagja leszerelési segélyre jogosult, ha szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés d) pontja, a 62. § (1) bekezdés a), b), d) pontja, valamint (2) bekezdés b) vagy f) pontja szerint szűnik meg, kivéve ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik.

(2) A leszerelési segély összege a szerződéses szolgálatban ténylegesen eltöltött

(3) A leszerelési segély mértékét csökkenteni kell az állomány tagjának korábban kifizetett toborzópénz és szerződés-hosszabbítási díj mértékével. Ismételten létesített szerződéses szolgálati viszony megszűnésekor, vagy a később létesített hivatásos szolgálati viszony felmentéssel történt megszüntetésekor a leszerelési segély – hivatásos szolgálati viszony esetében a végkielégítés – alapjául csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.

(4) Ha a szerződéses állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

75. § (1) Nem vehető vissza hivatásos állományba, akinek szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés k)–m) pontja szerint szűnt meg, vagy aki azt az 59. § (2) bekezdés e) pontja szerint megszüntette.

(2) A visszavétel esetén az állomány tagja rendfokozatát szolgálati beosztásának, iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelően kell megállapítani azzal, hogy a visszavételt követő kezdő rendfokozata nem haladhatja meg a korábbi hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor, megszüntetésekor viselt rendfokozatát.

(3) A visszavételkor legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki.

(4) A hivatásos állomány azon tagja, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és rokkantsága megszűnt, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megszüntették, a hivatásos állományba visszavehető, ha részére egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás biztosítható.

(5) A hivatásos állományba való visszavételre a 31. §-t, a 33. §-t, a 35–37. §-t, a 38. § (3)–(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

76. § (1) Az 59. § (2) bekezdés c) pontja és a 68. § (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagját az áthelyezéssel, vagy a kinevezéssel egyidejűleg kérelmére fel kell venni a szolgálaton kívüliek közé. A szolgálaton kívülinek minősülő személy a nem katonai munkakörére irányadó jogállási törvény hatálya alatt áll. A szolgálaton kívülinek minősülő személyre e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten elrendeli.

(2) A szolgálaton kívüli állományba tartozás időtartama egybefüggően, vagy megszakításokkal sem haladhatja meg a 6 évet. Ha a szolgálaton kívüli személy az (1) bekezdés szerinti áthelyezését vagy kinevezését közvetlenül megelőzően tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendelkezik, vagy a Honvédségen belül olyan nem katonai munkakört tölt be, amely tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásnak felel meg, e bekezdésben szereplő időbeli korlátozás nem alkalmazható.

(3) A szolgálaton kívüli személy

77. § (1)²³ Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. A kezdő beosztásokat valamint az általános előmeneteli rendbe tartozó, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztásokat kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásként kell rendszeresíteni. Ahol e törvény rendszeresített rendfokozatot említ, azon a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén a magasabb rendfokozatot kell érteni. A kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén az állomány tagja által viselt és a rendszeresített rendfokozat eltérhet egymástól. A szolgálati beosztásokat, a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket munkaköri jegyzékben, állománytáblában rögzíteni kell.

(2)²⁴ A Honvédség állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személy a 46–48. § szerinti feltételeknek való megfelelés esetén a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezhető és meghatározott időre rendelkezési állományban tartható.

(3)²⁵ Szolgálati beosztás betöltése és rendelkezési állományba helyezés nélkül is a Honvédség állományába tartozik a szerződéses pályakezdő.

(4) Az állomány központi államigazgatási szervek, továbbá központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeinél szolgálatot teljesítő tagjának szolgálati viszonyára az 54. § (1) bekezdés a)–c) pontját, valamint (2) bekezdését kell alkalmazni.

(5) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik,

78. § (1) A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló köteles különösen

(2) Az állomány tagja köteles különösen

(3) A (2) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti kötelezettség ellenőrzése, és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.

(4) A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetén a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye.

(5) A kötelező védőoltást a Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján a Honvéd Vezérkar főnöke rendeli el. A Honvéd Vezérkar főnöke által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló törvény szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja vagy kezelőorvosa a Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szervének vezetőjénél kezdeményezheti.

79. § (1) A 33. § (2) bekezdés megtartása érdekében az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell. Ennek keretében az állomány tagja köteles a szükséges felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak alávetni magát.

(2) Ha az állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, miniszteri rendeletben meghatározott határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.

(3) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felel meg az egészségi, illetve a pszichikai követelményeknek, a munkáltatói jogkört gyakorló dönt a rendelkezési állományba áthelyezésről, vagy a 62. § szerint jár el.

(4) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felel meg a fizikai követelményeknek, szolgálati viszonya a 68. § (1) bekezdés j) pontja szerint megszűnik.

80. § (1) Nem létesíthető szolgálati viszony, ha az állomány tagja ez által közeli hozzátartozójával kerülne közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség a szolgálati viszony fennállása alatt keletkezik, és az a szolgálati viszony módosításával nem orvosolható, a munkáltatói jogkört gyakorló dönti el, hogy – a (3) bekezdés szerinti felmentés hiányában – az állomány melyik tagjának szűnik meg a szolgálati viszonya. A munkáltató döntése során elsődlegesen az érintettek érdemeit mérlegeli.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) és a (2) bekezdés alól kérelemre felmentést adhat.

81. § (1) Az állomány tagja más kereső tevékenységet csak a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélyével létesíthet, kivéve a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt: szellemi tevékenység) végzésére irányuló, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja a szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja köteles előzetesen bejelenteni, ha olyan gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, amely önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább 50%.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagja más kereső tevékenységet nem folytathat.

(5)²⁶ A (4) bekezdéstől eltérően az állomány miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagjának a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélye szükséges

(6) Az állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó közszerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(7)²⁷ Az (1)–(3) és az (5) bekezdés szerinti előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati érdeket mérlegelve dönt. Nem adható engedély, ha a más kereső tevékenység ellentétes a Honvédség feladataival vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan ellátását, illetve a Honvédség tekintélyét veszélyezteti.

82. § (1) Az állomány tagja köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül.

(2) A tudomására jutott összeférhetetlenség megszüntetésére a munkáltatói jogkört gyakorló haladéktalanul írásban köteles felszólítani az állomány tagját. Amennyiben az állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

83. §²⁸ (1) A belátható, tervszerű előmeneteli lehetőség a hivatásos állománynál életpályát, előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent. Az állomány előmenetelének tervezését és rangsorolásának módját miniszteri rendelet határozza meg.

(2) Az előmenetel feltétele

(3) Ha az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához előírt kötelező várakozási idő leteltét követően léptethető elő.

(4) A miniszter egy alkalommal az állomány tagját a kötelező várakozási idő letelte előtt eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, vagy kinevezheti, ha

84. § (1) A magasabb beosztásba kinevezéskor a munkáltatói jogkört gyakorló dönt az előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről.

(2) Az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztások esetén a munkáltatói jogkört gyakorló döntése szerint nem kötelező a magasabb beosztásba kinevezéssel egyidejűleg az előléptetés vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezés.

(3) A (2) bekezdés szerinti döntéshozatal rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy

(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja – az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig – a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően az előmeneteli feltételek teljesülése esetén lép elő a következő rendfokozatba.

(5) Nem nevezhető ki, nem léptethető elő a magasabb rendfokozatba az állomány tagja, ha

85. § (1) Az állomány alacsonyabb beosztást betöltő tagja, ha a rendfokozatára előírt kötelező várakozási időt a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásban letöltötte, és ezt követően került az alacsonyabb beosztásba, az alacsonyabb beosztásba helyezés időpontjától számított 1 éven belül a viselt rendfokozatánál eggyel magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba – az előmenetel feltételeinek való megfelelés esetén – kinevezhető. 1 év leteltét követően az előmenetelére már csak a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásba helyezést követő 1 év után kerülhet sor.

(2) Ha az állomány tagja a rendfokozatára előírt kötelező várakozási időnél kevesebbet töltött el a rendfokozatának megfelelő beosztásban, és így került alacsonyabb beosztásba, akkor részére az előmenetelt a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásba helyezés jelenti.

86. §²⁹ (1) Általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál az egyes rendfokozatokban eltölthető kötelező és maximális, speciális előmeneteli rendbe tartozó és a legénységi beosztásoknál az egyes rendfokozathoz tartozó kötelező várakozási időket a 4. melléklet határozza meg.

(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezést vagy előléptetést tartalmazó jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. A maximális várakozási idő meghosszabbodik a 46. § (1) bekezdés b) és m) pontja szerinti rendelkezési állomány és az 57. § szerinti magasabb rendfokozatba előléptetés, kinevezés vagy alacsonyabb rendfokozattal történő vezénylés idejével.

(3) A Honvéd Vezérkar főnöke

87. § (1) Az állomány tagját a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörében eljárva, írásban rendszeresen értékeli. A teljesítményértékelés célja az előmenetel objektivitásának biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási rendszer működtetése.

(2) A tiszti és az altiszti állomány tagjáról legalább évente egyszer teljesítményértékelést kell készíteni. Az állomány tisztesi rendfokozattal rendelkező tagját csak a várakozási idő leteltekor, vagy az altiszti beosztásba történő felkészítése előtt kell értékelni. A Tábori Lelkészi Szolgálat tagját nem kell értékelni.

(3) A teljesítményértékelésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek.

(4) A teljesítményértékelést az érintettel közölni kell, aki

(5) A teljesítményértékelés tartalmi elemeit, szempontjait és szabályait jogszabály határozza meg.

88. § (1) Az állomány tagja csak olyan képzésre vezényelhető, amely az előmeneteléhez, a szakmai vagy a vezetői ismereteinek bővítéséhez közvetlenül kapcsolódik, ahhoz szükséges vagy azt elősegíti. A vezénylésre a 43. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2) A képzéshez a Honvédség által nyújtható támogatás formáját és mértékét miniszteri rendelet határozza meg. Kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő a képzés befejezését követő nappal kezdődik, és megegyezik a képzési idő kétszeresével, de legalább 1 év.

(3) A Honvédség által nyújtott támogatás megtérítésére köteles az állomány tagja, ha

(4) A megtérítési kötelezettség érvényesítésének eljárási szabályait, a megtérítési kötelezettség alóli mentesítés, és a fizetési könnyítés feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.

(5) A tiszti állomány továbbképzését – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az NKE biztosítja.

89. § (1) A miniszteri rendeletben meghatározott képzésen való részvételt a Honvédség tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.

(2) A tanulmányi szerződésben a Honvédség vállalja, hogy az állomány tagjának a tanulmányok alatt, annak elvégzéséhez támogatást nyújt, az állomány tagja pedig arra kötelezi magát, hogy a tanulmányait folytatja, és eredményes befejezését követően szolgálati viszonyát meghatározott ideig nem szünteti meg. A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a Honvédséget terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát. A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt a felek a 88. § (2) bekezdésére és a Honvédség által nyújtott támogatás mértékére figyelemmel határozzák meg úgy, hogy az a 10 évet nem haladhatja meg. A tanulmányi szerződésben a felek közös megegyezéssel további kötelezettséget vállalhatnak, illetve jogosultságot köthetnek ki.

(3) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, és az közös megegyezéssel bármikor módosítható.

(4) Az állomány tagjának lényeges szerződésszegésére a 88. § (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell. Ha a Honvédség lényeges szerződésszegést követ el, így különösen, ha a támogatást nem, vagy nem határidőben biztosítja, az állomány tagja mentesül a szerződésből eredő kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.

(5) A tanulmányi szerződést lényeges szerződésszegésre hivatkozás nélküli is bármelyik fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettsége teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna. Az állomány tagja általi felmondás esetén a Honvédség az általa nyújtott támogatást, vagy annak arányos részét visszakövetelheti. A Honvédség általi felmondás esetén a támogatás nem követelhető vissza.

(6) Az állomány tagja a Honvédségen kívüli más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkört gyakorlójának előzetes engedélyével köthet.

90. § (1) Ha az állomány tagja képzésen vesz részt, és

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély alapján a tanulmányok folytatásához szükséges időre az állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, és annak időtartamára távolléti díjra jogosult. Ha tanulmányi szerződés vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, köteles a tanulmányi célú mentesítés időtartamát ledolgozni.

(3) A mentesítés mértékét a munkáltatói jogkört gyakorló az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező tanulmányi foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

(4) A (3) bekezdésen túl a munkáltatói jogkört gyakorló

(5) Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) és (4) bekezdés alkalmazása során az állomány tagjának kérelmét kizárólag szolgálati érdekből indokolt esetben utasíthatja el.

91. § (1) A miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalnál, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél, valamint a Honvédség azon katonai szervezeteinél, melyek az alapító okiratuk szerint közhatalmi tevékenységet folytatnak, az állomány tagja a beosztásba helyezésétől vagy a kinevezésétől számított 1 éven belül közigazgatási alapvizsgát tesz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, valamint az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó honvédségi szervezethez történő, 30 napot meghaladó vezénylés.

(3) A vizsgakötelezettség alóli mentesülésre a Kormány rendeletét kell alkalmazni.

(4) Ha az állomány tagja vizsgakötelezettségét nem teljesítette, az állomány tagja más megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.

92. § (1) A tényleges szolgálati viszonyban töltött idő az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének napjáig tart. A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a tényleges szolgálati viszonyban töltött időbe nem számítható be.

(2) A felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából

(3) Az 1996. szeptember 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban töltött időként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelőzően hallgatói, növendéki és a tiszthelyettes-képző szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe.

(4) 1998. január 1-jét megelőzően az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít jogszerző időnek.

(5) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából szolgálati időként kizárólag a tényleges szolgálati viszonyban töltött, kedvezmények nélkül számított idő vehető figyelembe.

(6) Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.

(7) A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időbe nem számít bele a szolgálati viszony szünetelése, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság, a szülési szabadság időtartama, és a rendelkezési állomány azon időtartama, amikor az állomány tagja ténylegesen nem lát el szolgálati feladatot.

93. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni

(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja nem alkalmazható akkor, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy a büntetőeljárást a felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy a tábornok szolgálati viszonya nem kerül megszüntetésre.

94. § (1) A szolgálatteljesítési idő beosztását a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, melynek során mérlegeli a honvédségi szervezet zavartalan működésének megfelelő szolgálatteljesítést, a honvédségi szervezet alapfeladatának jellegét, a munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladatok jellegét, ezen belül különösen a szükséges fizikai, vagy szellemi erőkifejtést vagy fokozott figyelmet, a pihenés és a pihentetés lehetőségét, továbbá az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés követelményét.

(2) Az (1) bekezdés alapján a munkáltatói jogkört gyakorló a munkaköri leírásban határozza meg, hogy a szolgálatteljesítés

(3) A szolgálatteljesítési idő beosztására és számítására, és a kapcsolódó elszámolásra irányadó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy

95. § (1) Általános szolgálati rendben teljesít szolgálatot az állomány tagja, ha a szolgálati beosztásban a napi szolgálatteljesítési idő 8 óra, a heti szolgálatteljesítési idő 40 óra. A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának indokolt kérelmére eltérő egyéni szolgálatteljesítést is engedélyezhet, feltéve, hogy az a napi 8 és a heti 40 órás szolgálatteljesítési idő mértékét nem érinti. Nem határozhat meg a munkáltatói jogkört gyakorló általános szolgálati rendet akkor, ha a 94. § (1) bekezdés szerinti körülmények a 94. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szolgálati rend alkalmazásának szükségességét támasztják alá.

(2) Készenléti jellegű beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet állapít meg a munkáltatói jogkört gyakorló, ha

(3) Folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet állapít meg a munkáltatói jogkört gyakorló, ha

(4) A készenléti jellegű beosztásban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban az (1) bekezdés szerinti időtartamnál hosszabb, de – a szolgálatteljesítési időkeret átlagában – heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(5) A készenléti jellegű beosztásban vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban beleegyezésével foglalkoztatható az állomány nő tagja a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő tagja a gyermeke 3 éves koráig.

(6) A 24 órás őr-, ügyeleti- vagy készenléti szolgálatot nem lehet készenléti jellegű beosztásnak vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásnak tekinteni.

96. § (1) A napi szolgálatteljesítési idő 4 óránál rövidebb, és – a készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások kivételével – 12 óránál hosszabb nem lehet.

(2) Az állomány tagjának napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdés szerinti időtartamot legfeljebb 1 órával haladhatja meg a téli időszámítás kezdetére figyelemmel.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló – az állomány tagjának beleegyezésével – osztott napi szolgálatteljesítési időt is alkalmazhat úgy, hogy a napi szolgálatteljesítési időt legfeljebb két részletben határozza meg. A napi szolgálatteljesítési idők között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani.

(4) A napi szolgálatteljesítési idő – szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása nélkül is – beosztható egyenlőtlenül a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra is. Az (1)–(3) bekezdés ebben az esetben is irányadó. Miniszteri rendeletben meghatározott fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.

(5) Az állomány nő tagját várandóssága megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre nem lehet beosztani. Éjszakai szolgálatteljesítésnek minősül a 22 és a 6 óra közötti időszakban történő szolgálatteljesítés.

97. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítési időt időkerettel is megállapíthatja úgy, hogy annak időtartama

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló köteles a munkaköri leírásban rögzíteni az alkalmazott szolgálatteljesítési időkeret tartamát.

(3) A szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező időpontját előzetesen írásban meg kell határozni, és azt közzé kell tenni azzal, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló az adott napra vonatkozó szolgálatteljesítési kötelezettséget előre nem látható körülmény esetén legalább 2 nappal korábban módosíthatja.

(4) A szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az időkeret tartama, a napi szolgálatteljesítési idő és az általános szolgálati rend alapul vételével kell megállapítani. Az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret lejártakor miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell elszámolni azzal, hogy a munkaszüneti napon, valamint a heti pihenőnapon teljesített szolgálatot kétszeresen kell figyelembe venni.

98. § (1) A szerződéses pályakezdők alapkiképzésének időszakában a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is meghatározható azzal, hogy

(2) A különleges műveleti kiképzésen résztvevők szolgálatteljesítési ideje e törvény rendelkezéseitől eltérően is meghatározható, de nem haladhatja meg a heti legfeljebb 96 kiképzési órát. Minden 24 órás vagy azt meghaladó folyamatos kiképzési foglalkozás során a résztvevő 24 óránként egészségügyi szakszemélyzet által végrehajtott ellenőrzésen vesz részt. Minden 48 órát meghaladó kiképzési foglalkozást követően az állomány tagjának összevontan biztosítani kell a napi 8 óra pihenőidőt, kiegészítve további egyszeri 8 óra regenerációs idővel.

99. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére – legfeljebb a gyermeke 3 éves koráig – rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a kérelem alapján a szolgálati beosztáshoz tartozó munkaköri feladatok jellegének és a szolgálatteljesítés körülményeinek mérlegelésével azt vizsgálja, hogy a rész-szolgálatteljesítés engedélyezése veszélyezteti-e a szolgálat érdekét. A miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban rész-szolgálatteljesítés nem engedélyezhető. Nem engedélyezhető a rész-szolgálatteljesítés akkor sem, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. Heti 20 óránál rövidebb rész-szolgálatteljesítés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül is elutasítható. A rész-szolgálatteljesítés engedélyezése iránti kérelem tartalmi követelményeit és elbírálásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a kérelem elutasításáról írásban indokolt döntést hoz.

(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.

(5) Ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló más, rész-szolgálatteljesítési időben ellátható megfelelő szolgálati beosztást ajánl fel.

(6) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(7) A felajánlott szolgálati beosztás elfogadása esetén, az állomány tagját át kell helyezni.

100. § (1) Ha a napi szolgálatteljesítési idő a 6 órát meghaladja, a szolgálatteljesítési időn belül, annak megszakításával, napi 30 perc, valamint minden további 3 óra szolgálatteljesítés után az állomány tagja részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaközi szünetre jogosít a túlszolgálat időtartama is.

101. § (1)³⁰ Az állomány tagja részére a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi megkezdése között általános szolgálati rend esetén legalább 11 óra, a készenléti jellegű beosztásban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a napi pihenőidő 1 órával csökken, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik.

(3) Általános szolgálati rend esetén az állomány tagja hetenként két egymást követő pihenőnapra jogosult, melyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(4) Az állomány készenléti jellegű beosztásban, vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban szolgálatot teljesítő tagja esetén havonta legalább egy alkalommal a pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.

(5) A (3) bekezdéstől eltérően a pihenőnap – a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve – a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható, de legalább 1 pihenőnapnak ilyenkor is vasárnapra kell esnie.

102. § (1) Munkaszüneti napok január 1-je, március 15-e, húsvéthétfő, május 1-je, pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je, és december 25–26-a.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl munkaszüneti nap május 21-e, a Magyar Honvédelem Napja.

(3) A Közszolgálati Tisztviselők Napja munkaszüneti nap azon honvédségi szervezetnél, ahol az állomány tagja mellett kormánytisztviselők foglalkoztatására kerül sor.

(4)³¹ A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet az állomány tagjára is alkalmazni kell.

103. § (1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset megelőzése vagy elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése szükségessé teszi, az állomány tagja munkanapon, heti pihenőnapon, munkaszüneti napon a szolgálatteljesítési időn túl is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (a továbbiakban: túlszolgálat).

(2) Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti szolgálat, a készenléti szolgálat, a gyakorlaton való részvétel, és ha az állomány tagja az engedélyezett távollétének idejét megállapodás alapján ledolgozza.

(3) Nem kötelezhető túlszolgálatra az állomány nő tagja a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő a gyermeke 3 éves koráig.

(4) A túlszolgálatot a munkáltatói jogkört gyakorló írásban rendeli el.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a túlszolgálat időtartamát a munkáltatói jogkört gyakorló az időkeret lejártakor állapítja meg.

(6) A túlszolgálat naptári évenként legfeljebb 300 óra lehet.

(7) A (6) bekezdés szerinti mérték miniszteri rendeletben további 50%-kal növelhető, és arányosan csökken, ha a szolgálati viszony év közben kezdődött.

(8) A (6) és a (7) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható akkor, ha a túlszolgálatra a 61. § (3) bekezdése szerinti esetekben kerül sor.

104. § Az állomány tagjának évi 150 óráig terjedő túlszolgálatáért annak időtartamával azonos mértékű szabadidő jár. A szabadidőt a túlszolgálatot követően nyomban, de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni.

(2) Az állomány tagja a túlszolgálat időtartamával azonos mértékű távolléti díjra jogosult

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén, annak alkalmazása helyett az állomány tagja kérheti az azonos mértékű szabadidő biztosítását.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti ellentételezés kétszeresére jogosult az állomány tagja, ha a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítette.

(5) Az (1)–(4) bekezdéstől eltérően a szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a 103. § (5) bekezdése szerint megállapított túlszolgálat időtartamával azonos mértékű távolléti díj jár.

(6)³² Miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban akkor jár a túlszolgálatért szabadidő vagy távolléti díj, ha ezt a miniszter rendeletben lehetővé teszi.

(7) A túlszolgálat elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.

105. § (1) Őrszolgálatot teljesít az állomány tagja, ha a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott helyen kötött formájú fegyveres szolgálatot lát el, amelynek célja objektumok, javak, illetve személyek őrzése és védelme, vagy fogva tartott személyek szökésének megakadályozása.

(2) Ügyeleti szolgálatot teljesít az állomány tagja, ha a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott helyen szolgálati feladatot lát el.

(3) Az állomány tagja készenléti szolgálatot teljesít, ha szolgálatvezénylés alapján előre nem tervezhető szolgálati feladat végrehajtásának biztosítása érdekében rendelkezésre kell állnia, és a szolgálatvezénylés alapjául szolgáló körülmények bekövetkezése esetén szolgálati feladat végrehajtására kötelezhető. A készenléti szolgálat

106. § (1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálatok 105. § szerinti besorolását miniszteri rendelet határozza meg.

(2) A szolgálatvezénylést az állomány tagjával miniszteri rendeletben meghatározott módon és időben közölni kell. A 103. § (3) bekezdése esetén az állomány tagja 12 órát elérő, vagy azt meghaladó időtartamú szolgálatra nem vezényelhető. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, ha 6 éven aluli gyermekét egyedül neveli, és annak felügyeletét önerőből nem tudja biztosítani.

(3)³³

107. § (1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálat teljesítésének ellentételezéseként az állomány tagja a (2) bekezdés szerint pihenőidőre, szabadnapra, illetve a 128. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti illetménypótlékra jogosult. A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásával összefüggésben elrendelt készenléti szolgálatokra a miniszter rendeletben határozhatja meg azokat az eseteket és körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén – a feladatvégzés idejére – a készenléti pótlék helyett a túlszolgálat díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat esetén 1 nap pihenőidőt, a pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített szolgálat után további még 1 szabadnapot kell biztosítani az állomány tagja részére. A laktanyai készenléti szolgálat esetén az első 24 óra után 1 nap, ezen túl 48 óránként további 1-1 nap szabadnapot kell biztosítani. Amennyiben az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére 24 órát elérően, a szolgálat céljával összefüggő feladat kerül elrendelésre, és a munkáltatói jogkört gyakorló meghatározza a szolgálatteljesítés helyét, úgy a szolgálatteljesítés helyére való megérkezéstől kezdődően a laktanyai készenléti szolgálatnak megfelelően kell a szabadnapokat biztosítani.

(3) A pihenőidőt a szolgálat leadása után nyomban, a szabadnapot pedig legkésőbb 90 napon belül kell kiadni. Amennyiben a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot igazoltan nem lehet kiadni, az ezekre járó távolléti díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő 4. havi illetménnyel együtt kell kifizetni.

108. § (1) Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól

(2) Az (1) bekezdésen túl mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, ha jogszabály ezt előírja, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló írásban engedélyezi. A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés igénybevételének rendjét miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés idejére távolléti díj jár.

109. § (1) Az állomány tagját évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) Az alapszabadságon túl az állomány tagjának pótszabadság jár, amely

(3) Ha az állomány tagja felsőfokú iskolai végzettségű, a pótszabadság (2) bekezdés szerinti mértéke 1-1 nappal emelkedik.

(4) Az állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, és a fizikai állóképességének megőrzése céljából külön pótszabadságra jogosult, amely az egészségkárosító veszélynek kitett, miniszteri rendeletben meghatározott beosztásban évente legfeljebb 10 munkanap, repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár beosztásban évente legfeljebb 14 munkanap.

(5) Az állomány tagjának a 16 évesnél fiatalabb

(6) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság mértékének megállapításánál a magasabb pótszabadságot abban az évben kell először figyelembe venni, amikor az állomány tagja eléri az adott szolgálati viszonyban töltött szolgálati időt. Az (5) bekezdés szerinti pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

110. § (1) Vezetői pótszabadságra jogosult

(2) A honvédségi szervezet vezénylő-zászlósa a honvédségi szervezet parancsnokának jogállása szerint az (1) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosult.

111. § (1) A szabadság mértékének megállapításakor a szolgálati rend szerinti munkanapok mellett figyelembe kell venni a 108. § szerinti időtartamokat, a szülési szabadságot, a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első 6 hónapját, a hozzátartozó ápolása miatt kapott 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadságot, és minden olyan munkában nem töltött időt, amelyre az állomány tagja illetményre vagy távolléti díjra jogosult.

(2) Az állomány tagja részére a szabadság arányos része jár, ha a szolgálati viszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, továbbá, ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadság címén engedélyezett távollét idejére távolléti díjat kell folyósítani.

112. § (1) A szabadságot a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy adja ki. Az alap- és a pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, 25%-át, de legalább 10 munkanapot pedig az állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a Honvédség működőképességét ne veszélyeztesse. A munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott szabadság kezdő napját az állomány tagjával legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

(2) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha szolgálati érdekből erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30-ig, az állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni, amennyiben az esedékesség éve letelt. Az állomány tagjának a szabadság kiadására vonatkozó igénye a szolgálati viszony fennállása alatt nem évül el.

(3) A tárgyévet követő első hónap végéig a munkáltatói jogkört gyakorló megállapítja az állomány tagja tárgyévben igénybe vett, és a ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

(4) A szabadságok tárgyévi ütemezését a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott rendben és határidőre elkészített éves szabadságolási terv tartalmazza.

113. § (1) A szabadságot megváltani nem lehet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor – ide nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját – meg kell váltani a szabadságot, ha a Honvédség a szabadság arányos részét nem adta ki. A felek megállapodása alapján megváltható a gyermek ápolása, vagy gondozása céljára kapott illetmény nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadság, ha azt az állomány tagja nem kapta meg.

(3)³⁴ Ha az állomány tagja szolgálati viszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami időarányosan megilletné, a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés az 59. § (1) bekezdés a) pontja, a 62. § (2) bekezdés g) pontja és a 68. § (1) bekezdés a) pontja esetén.

(4) Ha az állomány tagja az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült, a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.

(5) A szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a szolgálati viszony megszűnésének napján kezdődik.

114. § (1)³⁶ Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2)³⁷ Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vérszerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.

(4)³⁸ Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság idejére távolléti díj jár, melynek kifizetése – a központi költségvetés terhére – a Kormány rendelete alapján történik.

115. § (1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadságot az anya kérelmére úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság időtartamára távolléti díj jár.

(2) A távolléti díj a szülési szabadság hátralevő tartamára

(3) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő 1 év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(4) A szülési szabadság tartamát – a kifejezetten szolgálatteljesítéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve – munkában töltött időnek kell tekinteni.

(5) Nem jár távolléti díj az állomány tagjának, ha bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, ide nem értve a szellemi tevékenységet.

116. § (1) Az állomány tagja a gyermeke 3. életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2) Az (1) bekezdés és a 115. § szerinti szabadság megszűnik

(3) A (2) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a szabadság időtartama – a szülést követően – 6 hétnél rövidebb nem lehet.

117. § (1) Az állomány tagjának gyermeke személyes gondozása érdekében – a 116. § (1) bekezdésén túl – illetmény nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.

(2) Az állomány tagjának közeli hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre illetmény nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

(3) Az állomány tagja illetmény nélküli szabadságra jogosult a házastárs vagy élettársa tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára. Az állomány tagjának kérelmére – méltányolható egyéni indokból – illetmény nélküli szabadságot lehet engedélyezni, így különösen a nemzetközi szervezetek által kiírt pályázat elnyerése esetén, ha a munkakör betöltése a szolgálat érdekével nem esik egybe, a munkavégzés idejére.

118. § (1) Az állomány tagja az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) Az illetmény nélküli szabadság az állomány tagja által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozatának közlésétől számított 30. napon szűnik meg.

119. § (1) Egészségügyi szabadság jár az állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb 1 évig jár. Az egészségügyi szabadság időtartamát naptári napokban kell meghatározni. A szolgálatképtelenség igazolására, valamint az egészségügyi szabadság időtartamának megállapítására vonatkozó szabályokat miniszter rendelet állapítja meg.

(3) A Honvédség által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél az egészségügyi szolgáltatásra való igényjogosultság feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

120. § (1) Gyermekápolás céljából egészségügyi szabadságra jogosult

(2) A gyermek ápolására kapott egészségügyi szabadság mértéke – ha mindkét szülő az állomány tagja – a szülőket együttesen illeti meg.

121. § (1) A távolléti díj

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a baleset és a sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, vagy a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet az állomány tagja részére egy összegben kell folyósítani.

(3) Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja a naptári évre járó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti 30 nap időarányos részére jogosult, amely azonban – ha az állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt – nem lehet több, mint a naptári évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem igényelhető.

122. § (1)³⁹ Az állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetmény

(2) A beosztási illetmény és a honvédelmi pótlék együttes összege képezi az alapilletményt.

(3) Az alapilletmény szempontjából a tiszti állomány tagját az 5. melléklet szerint I., a legénységi és az altiszti állomány tagját a II. besorolási osztályba kell besorolni. Az I. és a II. besorolási osztály 10-10 besorolási kategóriából áll. Minden besorolási kategóriához egy-egy besorolási, minden rendfokozathoz egy-egy honvédelmi szorzószám kapcsolódik. A besorolási osztály besorolási kategóriái a beosztási illetmény szempontjából azonos szintűnek tekintett beosztásokhoz, a honvédelmi szorzók pedig a viselt rendfokozatokhoz igazodnak. A besorolási osztályokon belül a magasabb besorolási kategóriákhoz, valamint a rendfokozatokhoz magasabb szorzószámok tartoznak.

(4) A beosztási illetmény összegét az illetményalap és az 5. mellékletben a betöltött beosztás besorolási kategóriájához tartozó szorzószám szorzata adja. A honvédelmi pótlék az illetményalap és a viselt rendfokozathoz tartozó honvédelmi szorzó szorzatával egyenlő.

(5) Az illetményt a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg, valamint az illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról értesítést készít. Az (1) bekezdés a)–d) és f) pontja szerinti illetményelemek együttes összege nem lehet kevesebb a jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimumnál.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig az állomány 46. § (1) bekezdés j) pontja alá tartozó tagja illetményre nem jogosult.

123. § (1) Az állomány tagját az első és a magasabb beosztásba kinevezésekor, valamint az azonos és az alacsonyabb beosztásba történő áthelyezésekor a szolgálati beosztására meghatározott besorolási kategória, és a rendfokozatához igazodó honvédelmi szorzószámok alapján kell besorolni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a honvédségi szervezetek részére megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a munkáltatói jogkört gyakorló – a szolgálati beosztással járó feladatok kiemelkedő teljesítése elismeréseként – az állomány tagját a 122. § (4) bekezdése szerinti beosztási illetmény összegénél 30%-ig terjedően magasabb összegben is besorolhatja. Az eltérítés a tárgyév december 31-éig terjedő időszakra állapítható meg.

(4) Magasabb besorolási kategória szerinti beosztási illetményt kell megállapítani az állomány tagjának, ha magasabb besorolási kategóriához tartozó beosztásba kerül. A honvédelmi pótlék összege a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi szorzószám szerint, előlépés alkalmával emelkedik.

(5)⁴¹ Ha az állomány tagját alacsonyabb beosztásba helyezik, részére az új beosztására meghatározott besorolási kategória szerinti beosztási illetmény, valamint a viselt rendfokozatához igazodó honvédelmi pótlék jár.

(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba tartozó esetén a beosztás szintje

(7) A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári, a Honvéd Vezérkar főnök helyettese helyettes államtitkári illetményre és vezetői juttatásokra jogosult.

(8)⁴² A miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal vezetőjének és helyettesének illetményét és juttatásait e törvény alapján kell megállapítani.

124. § (1)⁴³ Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha

(2) Az illetménykiegészítés mértéke

(3) Az állomány 46. § (1) bekezdés f)–i), k), m), p), r), és s) pontja alá tartozó tagjának illetménykiegészítését a rendelkezési állományba helyezését megelőző mérték szerint kell megállapítani.

(4) Országos illetékességgel rendelkező vagy működési körű honvédségi szervezetnél szolgálatot teljesítő állomány illetménykiegészítését a miniszter rendeletben az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti vezetési szinttől eltérően, eggyel magasabb besorolásnak megfelelően állapíthatja meg. Az illetménykiegészítés mértékére a miniszter által meghatározott vezetési szintnek megfelelően a (2) bekezdést kell alkalmazni.

(5) A nem Magyarországon települő honvédségi szervezet állományának a szolgálatteljesítés körülményére figyelemmel a miniszter az (1) bekezdés c) pontja szerint vezetési szintnek megfelelő illetménykiegészítést állapíthat meg.

125. § Az állomány tagja a szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap %-ában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult, amelynek mértéke

126. § (1) Az állomány I. besorolási osztályba tartozó, miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezető helyettese a vezetőnél eggyel alacsonyabb mértékű vezetői illetménypótlékra jogosult.

127. § (1)⁴⁴ Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az állomány nyelvtanár, tolmács, a fordító vagy revizor-fordító beosztást betöltő tagjának a beosztása ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.

(2) Az idegen-nyelv tudását államilag elismert nyelvvizsgával, a hatályos NATO szabványnak megfelelő, a STANAG 6001 követelményrendszer szerinti eredményt igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. A képzés szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgának minősül a külföldön szerzett felsőfokú végzettség vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, vagy a vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az 1 évet meghaladta. A STANAG 6001 követelményrendszer szerinti nyelvvizsga esetén a 3333 vagy annál magasabb szint komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgának, a 3333-nál alacsonyabb, de legalább 2222 szint a komplex középfokú (B2) nyelvvizsgának, a 2222-nél alacsonyabb, de legalább 1111 szint pedig a komplex alapfokú (B1) nyelvvizsgának felel meg.

(3) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően angol-, francia- vagy német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár. A miniszter további olyan nyelveket is meghatározhat, amelyek után kiemelt idegennyelv-tudási pótlék folyósítható. A (3) bekezdéstől eltérően a pótlék mértéke

(5)⁴⁵ Ha az állomány tagja az idegen nyelvből írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a (3) és a (4) bekezdés szerinti mérték 50%-ának megfelelő összegben jogosult az idegennyelv-tudási pótlékra. Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokú, vagy ugyanazon nyelvből különböző típusú és fokú nyelvvizsgával rendelkezik, csak a magasabb összegű idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

128. § (1) Egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva:

(2) Az (1) bekezdésben hónapokra megállapított illetménypótlékok alapjául szolgáló körülmények közötti alkalomszerű szolgálatteljesítés elismerésére irányuló eseti illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:

(3) A 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állomány tagja havonta a beosztási illetmény 50%-ának megfelelő szövetségesi együttműködési pótlékra jogosult.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a miniszter által meghatározott rendben munkaköri pótlékot állapíthat meg. Az állomány tagja részére legfeljebb a beosztási illetménye 30%-ának megfelelő összeg fizethető munkaköri pótlékként. Amennyiben az állomány tagja számára a 123. § (3) bekezdés szerinti eltérítést is megállapítottak, akkor a munkaköri pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a beosztási illetmény 50%-ának megfelelő összeget.

129. § (1) Az illetményt a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy az állomány tagja megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni. Az illetmény fizetési számlára történő átutalása, és a pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés az állomány tagjának többletköltséggel nem járhat. Az illetmény fizetési számláról történő felvételével összefüggő költségek megtérítéséhez a Honvédség hozzájárulhat.

(2) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.

(3) Az illetményt az állomány tagjának kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. Ha a szolgálati viszony a kifizetés előtt megszűnt, az illetményt a Honvédség köteles az esedékesség napján az állomány tagja által megadott címre elküldeni. Az elküldés költségei a Honvédséget terhelik.

(4) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén – ha az a Honvédség hibájából következik be – a polgári jog szerinti mindenkori késedelmi kamat jár.

(5) Az állomány tagja részére a kifizetett illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

130. § (1) Az illetményből levonásnak – a levonásmentes illetményrészig – csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy az állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye. A Honvédség az előlegnyújtásból eredő követelését – a levonásmentes illetményrészig – az állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.

(2) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. Elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(3) A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá az illetményen túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli juttatásának megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással elévülési időn belül érvényesítheti.

(4) Az állomány tagja a 122. § (1) bekezdése szerinti illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

(5) Az illetményből való levonásra, a fizetési felszólítás, vagy a fizetési meghagyás végrehajtására – a jogerőre emelkedést követően – a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

131. § (1) Az állomány 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő, szolgálati beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban lévő, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, valamint a Btk. 132. § (1) bekezdése szerint szabadságvesztés büntetését töltő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló visszatartja. A munkáltatói jogkört gyakorló a távolléti díj 50%–ot meghaladó mértékű visszatartásáról is rendelkezhet, ha az állomány tagjának előzetes letartóztatását a bíróság meghosszabbítja, az állomány tagjával szemben vádemelésre kerül sor, az állomány tagja vezető beosztást tölt be, vagy ha az állomány tagjának a távolléti díj visszatartását megalapozó magatartása ismétlődő jellegű, vagy az a szolgálati beosztásával közvetlenül összefügg.

(2) A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó, a szolgálati viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, vagy fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén is az állomány tagjának havonta a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének megfelelő mértékű távolléti díjat folyósítani kell.

(4) A visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy a büntetőeljárást a fegyelmi, vagy a büntetőjogi felelősség, valamint a méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg, illetve a tábornok szolgálati viszonya nem szűnik meg.

(5) Az állomány jogellenesen távollévő tagja a távollét időtartamára illetményre nem jogosult, és a távollét időtartamát a szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni.

132. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke

(2) A jubileumi jutalom az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.

(3) A hivatásos állomány tagjának nyugdíjazásakor ki kell fizetni

(4)⁴⁶ Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szűnt meg, a (3) bekezdés szerinti jubileumi jutalmat özvegyének, élettársának, ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.

133. § (1)⁴⁷ Az állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított mértékű napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár, ha a 4 órát nem érte el, napidíj nem jár. Amennyiben a belföldi szolgálati kiküldetés alatt a folyamatos távollét időtartama a 24 órát meghaladja, akkor a 8 órát el nem érő töredék időre félnapi, a 8 órát meghaladó időtartamra egész napi napidíjat kell megállapítani.

(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra kerekítve kell megállapítani.

134. § (1) Egyszeri juttatásra jogosult az a repülőhajózó vagy ejtőernyős hivatásos katona

(2) Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályba-sorolási kötelezettség fennállása esetén, az osztályos fokozat figyelembevételével – a repülőhajózó, illetve ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után – az illetményalap 25–75%-ában kell megállapítani.

(3) Amennyiben a hivatásos katonát ismételten repülőhajózó vagy ejtőernyős beosztásba helyezik, és ezt követően újból bekövetkezik az (1) bekezdés szerinti feltétel valamelyike, ismét jogosulttá válik egyszeri juttatásra, azonban ez esetben a juttatás kiszámításánál az újbóli beosztásba helyezése óta eltöltött idő vehető figyelembe.

(4) Az egyszeri juttatást az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a földi beosztásba helyezés, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a szolgálati viszony megszűnésének napján kell kifizetni.

135. § (1) Az állomány tagjának miniszteri rendeletben meghatározottak szerint meg kell téríteni

(2) A munkába járáshoz, valamint a szolgálatteljesítéshez szükséges és igazolt helyi közösségi közlekedési költség miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részben vagy egészben megtéríthető.

136. § (1) Az állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a Honvédség feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és miniszteri rendeletben meghatározott esetben élelmezéssel.

(2) Az egyenruházati ellátmány fajtáit, mértékét, az igénybevételük rendjét, a szolgálati viszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó pénzbeli megváltásra, továbbá az állomány egyenruha viselésére nem kötelezett tagjának polgári ruházati cikkek vásárlására vonatkozó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

137. § (1) A Honvédség – különösen a 25. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elősegítése érdekében – lakhatás-támogatási rendszert működtet.

(2) A lakhatás támogatása

(3) A lakhatási támogatások formáját és mértékét, az igényjogosultság feltételeit, a miniszter által vezetett minisztérium által bérbe adott lakások és szállóférőhelyek bérleti díját miniszteri rendelet a szolgálati viszony jellegére, az állománycsoportra, a rendfokozati csoportra, a szolgálati beosztásra, valamint a szociális és családi körülményekre tekintettel differenciáltan határozhatja meg.

(4) A hősi halottá nyilvánított részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozást a miniszter kérelemre elengedheti. A kérelmet a túlélő házastársa, élettársa, örököse miniszteri rendeletben meghatározott eljárási rendben, a hősi halottá nyilvánítástól számított 1 éves jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő.

(5) A (2) bekezdés g) pontja szerinti támogatás forrása

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti, a miniszter által vezetett minisztériumot megillető bevétel a Honvédség technikai modernizációjára és infrastrukturális fejlesztéseire is felhasználható.

138. § (1) Az állomány tagja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitelintézetnél – önerő biztosítása nélkül, amennyiben a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel – magántulajdonú lakás építéséhez vagy vásárlásához kedvezményes kamatozású, forint alapú lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés megkötését kezdeményezheti.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja által lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(3) Az állam készfizető kezességet a (2) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat

(4) A hitelszerződéssel összefüggésben a hivatásos állomány tagját terhelő bejelentési kötelezettséget, a (3) bekezdés szerinti feltételek igazolásának rendjét, a kezességvállalási díjfizetési kötelezettséget, annak feltételeit és mértékét, a kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben határozza meg.

139. § (1) A miniszter „Hősi halottá” nyilváníthatja az állomány elhunyt tagját, ha az életét a szolgálati kötelezettség teljesítése során, vagy azzal összefüggésben feláldozza.

(2) A miniszter, és a Honvéd Vezérkar főnöke az állomány elhunyt tagját a „Magyar Honvédség halottjává” nyilváníthatja szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány azon elhunyt tagját, akit az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem minősítettek, a „Katonai szolgálat halottjává” nyilváníthatja.

(4)⁴⁸ A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat a minősítéstől függően a végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, és – az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó kérésének megfelelően – vallási közösség által végzett szertartással vagy polgári szertartással kell eltemetni.

(5) A kegyeleti minősítés szempontjait és feltételeit, a (4) bekezdés szerinti katonai temetés feltételeit, és a Honvédség által a kegyeleti gondoskodás keretében nyújtott költségtérítéseket, igénybevételük módját és feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.

140. § (1) Humánszolgálati vagy szociális gondoskodás keretében, visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő, pénzbeli, természetbeni, vagy személyes gondoskodást nyújtó, szociális, jóléti és kulturális támogatások, juttatások (a továbbiakban együtt: juttatások) biztosíthatók. Miniszteri rendelet az állomány tagjának közeli hozzátartozója támogatását is előírhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerint juttatásnak minősül különösen

(3) A juttatásokra jogosultak körét, formáját, mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait miniszteri rendelet állapítja meg.

(4) Az állomány tagja – kiemelkedő munkateljesítménye alapján – üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás összege magában foglalja az állomány tagjával közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke üdülésének támogatását is.

(5) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal az állomány tagja is részt vehet, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

141. § (1) Az állomány tagjának szolgálati viszonyából származó pénzbeli juttatása az általa meghatározott fizetési számlájára történő átutalással, ennek hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. Egyes nem rendszeres juttatások pénztárból történő kifizetésére miniszteri rendeletben meghatározott módon kerülhet sor.

(2) A szolgálati viszony alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg.

142. § (1) Az állomány tagja a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerinti baleseti ellátásra szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

(2) Az állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A balesetnek és a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által rendeletben kijelölt honvédségi szervezet, a miniszteri rendelet szerinti eljárásban, minősítő határozatban dönt.

(3) A minősítő határozatot az állomány tagjával, halála esetén közeli hozzátartozójával közölni kell.

(4) A baleseti járadék megállapításáról első fokon a miniszter által rendeletben kijelölt honvédségi szervezet indokolt határozatban dönt. A baleseti járadékra való jogosultság vizsgálatának szabályait miniszteri rendelet határozza meg.

143. § (1) Kiegészítő rokkantsági támogatásra jogosult az a megváltozott munkaképességű személy, akinek egészségi állapota a 30%-ot nem éri el, feltéve, hogy

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás mértéke a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló havi átlagjövedelem 10%-ának megfelelő összeg.

(3) Kiegészítő hozzátartozói támogatás illeti meg a hozzátartozói nyugellátásra jogosultat, ha az állomány tagjának halálát szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati eredetű foglalkozási megbetegedés okozta.

(4) A kiegészítő hozzátartozói támogatás mértéke a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 25%-ának megfelelő összeg.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50%-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

(6) A kiegészítő hozzátartozói támogatás és az azzal kapcsolatos végrehajtási költségek forrását a központi költségvetés biztosítja.

144. § (1) A kiegészítő rokkantsági támogatásra és a kiegészítő hozzátartozói támogatásra (a továbbiakban együtt: kiegészítő támogatás) való jogosultságról a miniszter által kijelölt honvédségi szervezet hivatalból eljárva határozatban dönt, és a megállapított kiegészítő támogatást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(2) A kiegészítő támogatás összegét a Tny. tv. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

145. § (1) Fegyelemsértést követ el az állomány tagja, ha a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanul megszegi.

(2) Nem fenyíthető az állomány tagja

(3) A fegyelmi eljárás lefolytatásának rendjét, az abban részt vevő személyek jogait és kötelezettségeit, a fenyítés kiszabása során figyelembe veendő súlyosító és enyhítő körülményeket miniszteri rendelet határozza meg.

146. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 1 év, vagy az arról való tudomásszerzéstől számított 30 nap eltelt.

(3) Az elévülés kezdő napja

147. § (1) A szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövető nevelése, valamint másoknak a fegyelemsértéstől történő visszatartása érdekében

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti csökkentés mértéke legfeljebb 20%, időtartama legfeljebb 1 év lehet.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti meghosszabbítás időtartama 6 hónaptól 2 évig terjedhet.

148. § (1) Fegyelemsértés elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkört gyakorló köteles a fegyelmi eljárást határozattal megindítani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a fegyelmi eljárás elrendelése mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy – figyelembe véve az elkövető magatartását, a szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket – a figyelmeztetés is elégséges. A figyelmeztetést határozatba kell foglalni.

(3) Amennyiben a figyelmeztetés alkalmazását megalapozó körülmények a fegyelmi eljárás elrendelését követően állapíthatók meg, a (2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenyítés kiszabása mellőzhető.

(4) Az állomány tagja a közléstől számított 8 munkanapon belül kifogással élhet, ha a figyelmeztetést nem fogadja el. A kifogásról való tudomásszerzést követően a (2) bekezdés esetén a fegyelmi eljárást haladéktalanul meg kell indítani, a (3) bekezdés esetén a fegyelmi eljárást haladéktalanul folytatni kell.

(5) A (4) bekezdés szerinti kifogás benyújtására irányadó határidő jogvesztő.

149. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a 147. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti fenyítést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül egyszerűsített eljárásban is kiszabhatja, amennyiben

(2) A 148. § (1) bekezdést az egyszerűsített eljárás során is alkalmazni kell. Az egyszerűsített eljárás során a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy köteles az állomány tagját meghallgatni.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a fenyítést a 154. § szerint szabja ki.

150. § (1) Egy fegyelmi eljárásban bírálható el

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetén a határozatokat személyenként kell meghozni.

151. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelmi eljárást határozattal felfüggeszti, ha

(2) Az eljárás felfüggesztése

152. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját szolgálati beosztásából határozattal felfüggeszti, ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt a szolgálattól való távol tartása indokolt. E körülmények fennállása esetén a szolgálati beosztásból felfüggesztés szabályai alkalmazhatók a rendelkezési állomány tagjával szemben is.

(2) Az állomány szolgálati beosztásból felfüggesztett tagja

(3) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés

(4) A (3) bekezdés a) pontja esetén a felfüggesztés legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig meghosszabbítható.

153. § A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

154. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a 147. § (1) bekezdése szerinti fenyítést határozatban szabja ki.

(2) A fenyítést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a fegyelemsértés súlyához és jellegéhez, a honvédségi szervezet fegyelmére gyakorolt hatásához, továbbá a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a 147. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti fenyítést szab ki, annak mértékét a 155. § figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

(3) Ugyanazon fegyelemsértés esetén egymás mellett több fenyítés nem szabható ki.

(4) A 150. § (1) bekezdés b) pontja esetén csak egy fenyítés szabható ki.

(5) A fenyítés kiszabásáról szóló jogerős határozatot miniszteri rendeletben meghatározott módon ki kell hirdetni.

155. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló 147. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti fenyítés végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidőre határozatban felfüggesztheti, ha alaposan feltehető, hogy a fenyítés a célját ezúton is eléri.

(2) Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fenyítettet úgy kell tekinteni, mintha fenyítésben nem részesült volna. Ha a próbaidő alatt az állomány tagja újabb kötelezettségszegést követ el, vele szemben a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható akkor, ha az újabb fegyelmi eljárás a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés kiszabásával zárult.

156. § (1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt az állomány fenyített tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli. Az állomány fenyített tagja

(2) Az állomány tagja fenyítés hatálya alatt áll a fenyítés végrehajtásának befejezéséig, és azt követően

(3) Az állomány tagja fenyítés hatálya alatt áll a 155. § szerinti felfüggesztés időtartama alatt is.

(4) Az állomány fenyített tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a (2) vagy (3) bekezdés szerinti időtartam eltelt.

(5) A (2) bekezdés a)–d) pontja és a (3) bekezdés szerinti időtartam eltelte előtt a munkáltatói jogkör gyakorlójó mentesítheti az állomány fenyített tagját, ha a fenyítés jogerős kiszabását követően átlagon felüli teljesítményt nyújtott, vagy példamutató magatartást tanúsított, feltéve, hogy a (2) bekezdés a)–d) pontja vagy a (3) bekezdés szerinti időtartamnak legalább a fele eltelt. A mentesítés tényét határozatba kell foglalni.

(6) A 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés esetén a (2) bekezdés e) pontja szerinti időtartam letelte előtt a mentesítés kizárt.

157. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelmi eljárás során megállapítja, hogy az eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés bűncselekmény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabálysértési tv.) szerint fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés vagy szabályszegés megállapítására alkalmas, köteles feljelentést tenni.

(2) A fegyelmi eljárás keretében elbírálható szabálysértés, vagy bűncselekmény esetén, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt megszűnt, de az elévülés még nem következett be, az ügyet haladéktalanul át kell tenni az elbírálásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

158. § Ha az állomány tagjával szemben az általa szolgálati helyen, vagy szolgálattal összefüggésben elkövetett, a közúti közlekedésről szóló törvény hatálya alá tartozó, közigazgatási bírsággal sújtandó közúti közlekedési szabályszegés miatt pénzbírság kerül kiszabásra, az állomány tagja köteles erről a munkáltatói jogkört gyakorlónak jelentést tenni.

159. § (1) A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre a fegyelmi eljárás szabályait a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Nem fenyíthető az állomány tagja a Btk. 15. § f) pontja esetén sem.

(3) Az elévülés időtartamát a Szabálysértési tv. határozza meg.

(4) Fenyítésként határozatban pénzbírság is kiszabható. A pénzbírság mértéke nem haladhatja meg a Szabálysértési tv.-ben meghatározott legmagasabb összeget. A pénzbírság végrehajtása legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggeszthető. A pénzbírság végrehajtásáig, és azt követő 1 év időtartamban az állomány tagja fenyítés hatálya alatt áll.

(5)⁵⁰ Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható, vagy az állomány tagja a szabálysértést beismerte, a 149. § szerinti egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazhatóak azzal, hogy fenyítésként a (4) bekezdés szerinti fenyítés is kiszabható.

(6) Nem alkalmazható a 146. § (2) és (3) bekezdése.

160. § (1) Ha a katonai vétség miatt a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a büntetés célja fenyítéssel is elérhető, a fegyelmi eljárást a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérésekkel kell lefolytatni.

(2) Bűncselekményt megvalósító fegyelemsértés esetén nem indítható eljárás, ha az a Btk. szerint elévült, vagy ha az állomány tagjának büntetőeljárásba gyanúsítottkénti bevonásáról történő munkáltatói tudomásszerzést követően 3 hónap eltelt.

(3) Fenyítésként határozatban a 147. § (1) bekezdés szerinti fenyítés vagy pénzbüntetés szabható ki. A pénzbüntetés legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint. A pénzbüntetés végrehajtása legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggeszthető. A pénzbüntetés végrehajtásáig, és azt követő 1 év időtartamban az állomány tagja fenyítés hatálya alatt áll.

(4) Nem alkalmazható a 146. § (2) és (3) bekezdése, a 148. § (2)–(5) bekezdése, a 149. §, továbbá a 153. § f) pontja.

161. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját szolgálati beosztásából határozattal felfüggeszti, ha az állomány tagja ellen büntetőeljárás indul, és a terhére rótt bűncselekmény a Honvédség tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti vagy veszélyezteti, vagy a szolgálattól való távol tartása indokolt.

(2) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés legfeljebb az első fokú bírósági határozat kihirdetéséig, a Btk. 135. §-a szerinti katonai büntetés kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezéséig tart.

(3) Az állomány szolgálati beosztásból felfüggesztett tagjára a 152. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

162. § (1) A katonai szolgálatra méltatlan az,

(2) A miniszter az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától eltekinthet, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg, és a büntetőeljárásban megállapított tények alapján az állomány tagja által elkövetett cselekmény a Honvédség iránti közbizalom fenntartását nem veszélyezteti.

163. § (1) A 162. § (1) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanság megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait a (2)–(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló

(3) Tettenérés vagy írásbeli beismerés esetén a 151. § (1) bekezdése nem alkalmazható. A méltatlansági eljárás felfüggesztéséről vagy az eljárás folytatásáról a méltatlansági bizottság üléséig a munkáltatói jogkört gyakorló, azt követően a méltatlansági bizottság dönt.

(4) Meg kell szüntetni a méltatlansági eljárást akkor is, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi a Honvédség működéséhez szükséges közbizalom súlyos veszélyeztetését.

(5) A méltatlanságot megállapító határozat ellen az állomány tagja fellebbezést nyújthat be. A méltatlansági eljárás során hozott jognyilatkozatok csak a méltatlanságot megállapító határozat ellen benyújtott fellebbezésben sérelmezhetők. A fellebbezés benyújtásának a szolgálati viszony megszűnésére nincs halasztó hatálya.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a tábornok méltatlanságának megállapítására a 187. §-t kell alkalmazni.

(7) A méltatlanság megállapítása esetén az állomány tagja egyenruha-viselésre nem jogosult, rendfokozatát nem használhatja.

(8) Nem alkalmazható a 145. § (1) bekezdése, a 147–150. §, a 152. § (3) bekezdés b) pontja, és (4) bekezdése, a 153. § f) és g) pontja, továbbá a 154–156. §. A 145. § (3) bekezdésének alkalmazása során miniszteri rendelet a méltatlansági eljárásra eltérő szabályokat állapíthat meg.

164. § (1) Ha az állomány tagja nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a Honvédségnek kell bizonyítania.

165. § (1) A kártérítés mértéke a károkozó 2 havi alapilletményét, vezetői pótlékra jogosító beosztásban lévő károkozó esetén 4 havi alapilletményét nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a károkozó 4 havi, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó 6 havi alapilletménye erejéig felel, ha a kárt

(3) A (2) bekezdés szerint felel a parancsot vagy az utasítást adó azért a kárért, amely a Hvt. 51. § (2) bekezdésével összefüggésben keletkezett.

(4) Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

(5) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a Honvédség vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a Honvédség kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(6) A Honvédség vétkes magatartásának kell tekinteni különösen, ha a kár az állomány tagjának előzetes figyelemfelhívása ellenére a Hvt. 51. § (2) bekezdése szerinti parancs vagy utasítás végrehajtásából keletkezett.

166. § (1) Az állomány tagja vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Mentesül az állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a Honvédség a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(3) Az állomány tagját az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján aláírásával igazoltan vette át. A dolognak az állomány több tagja részére megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevőnek alá kell írnia. Az állomány tagja meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.

(4) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy az értékkezelőt a (3) bekezdés szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(5) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár bekövetkeztét és mértékét a Honvédségnek kell bizonyítania.

(6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, az állomány tagja mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

167. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, a kárért

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.

168. § (1) A károkozó köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy a Honvédség azt alapos okból nem kívánja, köteles a Honvédség vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

(2) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a Honvédség vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a Honvédséget ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

(3) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(4) A kár összegének meghatározásánál

(5)⁵¹ A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell.

169. § (1) A kártérítési felelősséget a munkáltatói jogkört gyakorló kártérítési eljárásban vagy egyszerűsített eljárásban kötelezvénnyel állapítja meg.

(2) Egyszerűsített eljárásnak akkor van helye, ha az állomány tagja a kár okozását, a kártérítés jogalapját és mértékét elismeri, és a kár nem haladja meg az illetményalap összegének háromszorosát. A kötelezvény kártérítési felelősséget jogerősen megállapító határozatnak minősül.

(3) A kártérítési eljárás és az egyszerűsített eljárás rendjét, a kártérítés utólagos mérsékelésére, végrehajtásának elhalasztására, és a részletfizetés engedélyezésére vonatkozó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

170. § (1) Leírással kell rendezni

(2) A kiszabott és behajthatatlan kártérítési összeget törléssel kell rendezni.

(3) A kár leírására és a törlésére vonatkozó munkáltatói jogköröket miniszteri rendelet a vezetési szintektől és a kár összegétől függően differenciáltan szabályozza.

171. § (1) A leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (a továbbiakban: leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, és a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható. A leltárhiányért fennálló felelősségre a 164–170. §-t a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az állomány tagja vétkességére való tekintet nélkül felel a leltárhiányért, ha

(3) Leltárfelelősségi megállapodás köthető az állomány azon tagjával, akinek nem munkaköri feladata a leltári készlet kezelése. Az állomány leltárfelelősségi megállapodást kötött tagja vétkességére való tekintet nélkül felel a leltárhiányért, ha

(4) Az állomány tagja a teljes leltárhiányért felel, ha a leltári készletet állandóan egyedül kezeli. E körülményt a kinevezési okmány mellékletét képező munkaköri leírásban és a leltárfelelősségi megállapodásban rögzíteni kell.

(5) A (4) bekezdés hiányában a kinevezés, illetve leltárfelelősségi megállapodás alapján leltári készletet kezelők a leltárhiányért alapilletményük arányában felelnek.

(6) A leltárhiánnyal összefüggő kártérítési igény érvényesítésére, valamint a leltárhiányért fennálló felelősség helyébe lépő általános szabályok szerinti kártérítési felelősség megállapítására irányadó határidőket miniszteri rendelet határozza meg.

172. § (1) A Honvédség vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely az állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.

(2) Mentesül a Honvédség a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet az állomány tagjának vétkes magatartása idézett elő, vagy amely abból származott, hogy az állomány tagja a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(4) A Honvédséggel szembeni kárigény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az állomány tagján túl károsultnak minősül az állomány tagját ért kár miatt kárigényt érvényesítő közeli hozzátartozó is.

(5)⁵² Az állomány tagjának kell bizonyítania a kár bekövetkezését, mértékét, továbbá azt, hogy az a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett. A szolgálati viszony körébe tartoznak különösen a Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok. Ha az állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.

(6) A Honvédség az (1) bekezdés szerint felel az állomány tagja által a szolgálati helyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. A munkáltatói jogkört gyakorló előírhatja a szolgálati helyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a szolgálatteljesítéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével vihetők be a honvédségi szervezethez. E szabályok megsértése esetén a Honvédség a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

(7) A Honvédség az (1) bekezdés szerint felel a kárért,

(8) A (7) bekezdéstől eltérően a Honvédség vétkessége esetén felel a kárért, ha

173. § (1) A Honvédség a 172. § (1) bekezdése szerint köteles megtéríteni az állomány tagjának

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának megállapításánál figyelembe kell venni

(3) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni. A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni. Ha a károsult dolog jellege lehetővé teszi, a Honvédség a kárt természetben téríti meg.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet az állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak szolgálatteljesítés esetén járnak, így különösen az élelmezés, a munka- és védőruha-ellátás, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

174. § (1) A Honvédség köteles megtéríteni az állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben az állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja, figyelembe véve a tényleges, és az elvárhatóan elérhető jövedelmét is.

175. § (1) A kártérítés összegének kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni

(2) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult közeli hozzátartozója tartását, vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(3) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a Honvédség olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

176. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, és a Honvédség a 177. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

177. § (1)⁵³ A munkáltatói jogkört gyakorló a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A munkáltatói jogkört gyakorló a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatást nyújt a károsultnak az eljáró honvédségi szervezetről és az eljárás módjáról. Az elsőfokú kártérítési eljárás során a kártérítési igényt a beérkezésétől számított 60 napon belül indokolt határozattal kell elbírálni.

(2) A kártérítési eljárás rendjét, a kártérítésre irányuló igény elbírálására jogosult honvédségi szervezetet, a szolgálati betegségek körét a miniszter rendeletben határozza meg.

(3) Ha a kártérítés megállapítását követően a károsult körülményeiben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását a károsult vagy a miniszter által rendeletben kijelölt honvédségi szervezet is kezdeményezheti.

(4) A Honvédség az állomány kártérítésre jogosult tagjától, vagy annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

178. § A hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggő balesetekkel, a hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálása során a 13. §-t, a 172–177.§-t és a 182–186. §-t megfelelően alkalmazni kell.

179. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonnyal összefüggő ügyekben írásban – szolgálati út betartásával – a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz kérelmet terjeszthet elő.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdés alapján a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül intézkedni köteles, melyről a kérelmezőt 15 napon belül tájékoztatja.

180. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozatával szemben szolgálati panaszt terjeszthet elő.

(2) A szolgálati panasz a jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb a meghozatalától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül nyújtható be – a szolgálati út betartásával – a jognyilatkozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorlóhoz. A jognyilatkozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorló

(3) Miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában a szolgálati panasz elbírálására jogosult munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati panaszt annak kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolt határozatban bírálja el, és döntését az állomány tagjával írásban közli. A határidő indokolt esetben, egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható.

181. § (1) Ha a szolgálati panasz elbírálásához olyan adat szükséges, amely nem áll a Honvédség rendelkezésére, akkor a szolgálati panasz elbírálására jogosult munkáltatói jogkört gyakorló 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel az állomány tagját. A határidő indokolt esetben, egy alkalommal, 15 nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele. A szolgálati panaszt el kell utasítani, ha az állomány tagja annak meghosszabbítását nem kérte, és a hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgálati panasz jogerős elbírálásáig a megtámadott jognyilatkozat nem hajtható végre.

(3) A szolgálati panasz jogának gyakorlása nem korlátozható, az állomány tagját a szolgálati panasz megalapozatlansága miatt hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértést, szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg. A szolgálati panaszra vonatkozó szabályok nem érintik a más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását.

182. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja az első fokú határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül írásban fellebbezést nyújthat be. Fellebbezésnek kell tekinteni – elnevezésére tekintet nélkül – minden olyan beadványt, amelyben az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló határozatát sérelmezi, vagy annak megváltoztatását kéri, kivéve, ha kérelme a határozat érdemi rendelkezését nem érintő kijavításra vagy kiegészítésre irányul.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

(3) Nincs helye fellebbezésnek

(4) A fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosultnak címezve az első fokú határozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorlóhoz kell benyújtani. A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha azt az állomány tagja határidőn belül nem a határozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújtja be azzal, hogy a fellebbezést haladéktalanul át kell tenni a határozatot meghozóhoz.

183. § (1) A határozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorló a határozatot

(2) A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni, és közölni kell az állomány tagjával.

184. § (1) A határozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorló a fellebbezést 30 napon belül bírálja el. A határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(2) Az első fokú határozatot hozó a fellebbezés alapján

(3) A fellebbezés elbírálásáig az első fokú határozat nem hajtható végre.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a 152. § és a 163. § (5) bekezdés szerinti határozat végrehajtására.

185. § (1) A fellebbezés elbírálására jogosult

(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti másodfokú határozatnak tartalmaznia kell a hatályon kívül helyezés okát, továbbá a megismételt eljárásra vonatkozó utasításokat.

(3) A fegyelmi eljárás során az (1) bekezdés b) pontja szerinti másodfokú határozatban a fenyítés mértéke nem súlyosbítható.

(4) A fellebbezés elbírálására jogosult a másodfokú határozat egy példányát megküldi az első fokú határozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorlónak és az állomány eljárás alá vont tagjának.

186. § (1) Az állomány tagja 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel közvetlenül bírósághoz fordulhat, ha

(2) Az állomány eljárás alá vont tagja a kereset benyújtását és annak visszavonását haladéktalanul köteles jelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak.

(3) A Honvédség a kártérítési felelősség megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a kártérítési eljárás jogerős befejezése előtt megszűnik.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a per alpereseként – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – azt a honvédségi szervezetet kell megjelölni, amelyben az állomány keresetet előterjesztő tagja a jogvita alapját képező döntés vagy mulasztás időpontjában szolgálatát teljesítette.

187. § (1) A miniszter tábornokok szolgálati viszonyának megszűnésére, megszüntetésére, és a nyugállományú tábornok egyenruha-viselési és rendfokozat-használati méltatlanságának megállapítására vonatkozó előterjesztési javaslatát haladéktalanul közölni kell a tábornokkal.

(2) A tábornok az előterjesztési javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, melyet a miniszternek köteles írásban jelenteni. A kereset benyújtásától annak jogerős elbírálásáig a tábornokot rendelkezési állományba kell helyezni, és tartani.

(3) A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztési javaslat nem terjeszthető a köztársasági elnök elé.

188. § (1) A jognyilatkozat jogerős és végrehajtható, ha

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a jogerőre emelkedett határozatot hozó a jogerőt és a határozat végrehajthatóságát a határozat eredeti példányára vezetett záradékkal tanúsítja, amelyben feltünteti a jogerő és a végrehajthatóság napját.

189. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyát jogellenesen szüntette meg, a szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozatot az (5) vagy a (6) bekezdés szerint hatályon kívül helyezi, és a (2) vagy a (3) bekezdés szerint rendelkezik az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatásról vagy mellőzi azt.

(2) Az állomány tagja abban az esetben kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, ha

(3) A Honvédség kérelmére a bíróság mellőzi az állomány tagjának eredeti szolgálati beosztásba történő visszahelyezését, feltéve, ha a továbbfoglalkoztatás a Honvédségtől nem várható el, így különösen, ha

(4) A szolgálati viszony (2) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni az állomány tagjának elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, továbbá a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek és az egyéb járandóságnak, valamint a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha az állomány tagja az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, vagy az e szerv által felajánlott – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel – megfelelő munkahelyet elutasítja. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, és a kár megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.

(5) Ha a szolgálati viszony (2) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén az állomány tagja az eredeti szolgálati beosztásba történő visszahelyezést nem kéri vagy azt a bíróság mellőzi, a szolgálati viszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor – a (4) bekezdésben foglaltakon felül – a bíróság a Honvédséget – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – az állomány tagja legalább 2, legfeljebb 12 havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

(6) Ha a szolgálati viszonyt nem a (2) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a szolgálati viszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de az állomány tagja részére – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján – legalább 2, legfeljebb 24 havi illetményének megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni.

(7) A bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe veszi, hogy az állomány tagja mennyiben tett eleget a (4) bekezdésben foglalt kárenyhítési kötelezettségének.

190. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a Honvédség részére a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a szerződéses állomány tagja szünteti meg szolgálati viszonyát jogellenesen. Ha azonban a vállalt szerződéses szolgálati viszonyból hátralévő időtartam rövidebb 2 hónapnál, a Honvédség csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti.

(3) A Honvédség jogosult az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is. Ezek együttesen azonban nem haladhatják meg az állomány tagja 12 havi illetményének összegét.

(4) A Honvédség az (1)–(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére az állomány tagja által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

191. § (1) A KNBSZ hivatásos állományú tagjára e törvény állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(2)⁵⁴ Nem alkalmazható a 28. § (7) bekezdése, a 87. § (4) bekezdés b) pontja, a 91. § továbbá a 162. és 163. §. A 77. § (1) bekezdésétől eltérően a szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot, valamint a kettős rendfokozattal rendszeresíthető szolgálati beosztásokat, továbbá a 81. § (4) bekezdése, a 99. § (2) bekezdése, a 104. § (6) bekezdése és a 126. § (1) bekezdése szerinti vezetői beosztásokat miniszteri utasítás határozza meg.

192. § (1) A hivatásos állomány tagja a nemzetbiztonsági érdek elsődlegessége alapján teljesíti szolgálatát. A hivatásos állomány tagjával szemben elvárás a kifogástalan életvitel.

(2) A hivatásos állomány tagja jognyilatkozatot csak személyesen tehet.

(3) A hivatásos állomány tagja

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkáltatói jogkört gyakorló a külföldre utazást szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja vagy megtilthatja. Rendkívül indokolt esetben a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti határidőktől el lehet térni.

(5) A 21. § (2) bekezdésén túl nem engedélyezhető a rendezvény, ha a KNBSZ iránti közbizalom megingatására alkalmas, vagy a KNBSZ feladataival ellentétes célra irányul.

193. § (1) Szakszervezetet a KNBSZ hivatásos állományú tagjainak egyharmada alapító tagként létesíthet, és kizárólag az így létrejött szakszervezetet illetik meg az e törvényben az érdekképviseleti szervezetek részére biztosított jogosultságok. Az így létrejött szakszervezeten kívül más érdekképviseleti szervezet a KNBSZ-nél nem működhet, és más érdekképviseleti szervezethez a hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat, annak tagja nem lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakszervezet érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhat.

(3) Ahol a IV. Fejezet

(4) Az (1) bekezdés szerinti szakszervezetet véleményezési jog illeti meg a KNBSZ költségvetésében előirányzott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával és szociális juttatásokkal, a lakásgazdálkodással, az egészségügyi ellátással, valamint a szolgálati és munkakörülményekkel összefüggő tervek kialakításával kapcsolatban.

194. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel teljesíthet szolgálatot a KNBSZ-nél. Ha a vezénylés szolgálati viszony létesítésével jár, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személynek az e Fejezetben foglaltakon túl meg kell felelnie a 31. § és a 33. § előírásainak is. A kinevezési okmány tartalma a 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól eltérhet. A pályázati eljárás sajátos rendjét a főigazgató határozza meg.

(2) A szolgálatteljesítés feltétele a nemzetbiztonsági alkalmasság, a kifogástalan életvitel, valamint a poligráfos vizsgálaton való részvétel vállalása.

(3) A poligráfos vizsgálatot a felvételi eljárás, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok végrehajtása, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása során lehet elrendelni. A poligráfos vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.

195. § (1) A KNBSZ-nél nem teljesíthet szolgálatot az,

(2) Az (1) bekezdéstől a munkáltatói jogkört gyakorló eltekinthet, ha az eljárásra kizárólag katonai bűncselekmény miatt került sor, és az eljárás a szolgálati feladatok törvényes, befolyástól mentes ellátását nem veszélyezteti.

(3) Az életvitel nem kifogástalan, ha a hivatásos állomány tagja

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti körülmények ellenőrzését bármikor elrendelheti, ha a tudomására jutott adatokból megalapozottan lehet következtetni a (3) bekezdés szerinti körülmények fennállására.

(5) A hivatásos állomány tagja köteles a 6. melléklet szerinti adatlapot kitölteni, ahhoz a saját, valamint a vele közös háztartásban élő felnőtt korú közeli hozzátartozójának a 7. melléklet szerinti nyilatkozatát csatolni, és az adatok változását a munkáltatói jogkört gyakorlónak 8 napon belül bejelenteni.

(6) A hivatásos állomány tagját az ellenőrzés megkezdéséről és befejezéséről nem kell tájékoztatni, az ellenőrzés eredményét azonban közölni kell vele.

(7) A (3) bekezdés b) pont alkalmazása során a munkáltatói jogkört gyakorló a hivatásos állomány tagjának szolgálaton kívüli magatartását, a családi és a lakókörnyezeti kapcsolatait, a vagyoni és a jövedelmi viszonyait, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatát mérlegelve dönt.

196. § (1) Fedőbeosztásban történő foglalkoztatás érdekében a főigazgató a miniszter egyetértésével hivatásos szolgálati viszonyt létesíthet. Ebben az esetben legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki, továbbá a miniszter a főigazgató javaslatára nemzetbiztonsági érdekből a 40. § (2) bekezdésétől eltérhet.

(2) A főigazgató a hivatásos állomány tagját fedőbeosztásba áthelyezheti. A szolgálati feladatok befejezését követően, amennyiben a hivatásos állomány tagja részére a KNBSZ-nél más megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, a hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés f) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezhető. A hivatásos állomány fedőbeosztást ellátó tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni, előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályok az irányadók.

(3) A hivatásos állomány tagja nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve is elláthatja, továbbá külső intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot. A szolgálatteljesítést a főigazgató saját hatáskörben szabályozza.

197. § (1) A vezénylés időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya – a 62. § (2) bekezdése és a 68. § kivételével – kizárólag az érintett kérelmére vagy a KNBSZ főigazgatójának javaslatára szüntethető meg.

(2) Meg kell szüntetni a hivatásos állomány tagjának vezénylését, ha nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés vagy a kifogástalan életvitel követelményének, valamint az ezekhez szükséges biztonsági, illetve hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg.

(3) A fedőbeosztásban foglalkoztatott hivatásos állományú katonákra a fedőbeosztásuk alatt fennálló jogviszonyuk megszűnése esetén a 76. § rendelkezéseit alkalmazni kell, amennyiben a megszűnést követő naptári napon áthelyezésre kerülnek kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba.

198. § (1) A 103. § (6) bekezdésétől eltérően a túlszolgálat naptári évenként legfeljebb 400 óra.

(2) Az ügyeleti- és a készenléti szolgálatok fajtáit, rendeltetésüket és működésüket a főigazgató határozza meg.

199. § (1) A főigazgató, valamint helyettese illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg azzal, hogy az illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg. A főigazgató közigazgatási államtitkári, helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.

(2) Az illetménykiegészítés mértékére a 124. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) és b) pontja az irányadó.

(3) A hivatásos állomány tagjának

(4) A (3) bekezdés a) pont szerinti pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat és a hozzá kapcsolódó pótlék mértékét a miniszter a KNBSZ állománytáblájában határozza meg. E pótlék a szolgálati időpótlék számítása során nem vehető figyelembe.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,5%-a.

(6) A kiemelt idegennyelv-tudási pótlékra jogosító további idegen-nyelveket a főigazgató határozza meg.

200. § A külföldi szolgálatot teljesítőkre a nemzetközi szerződéseket, a nemzetközi megállapodásokat, a nemzetközi szervezet által kiadott szabályzatokat, a fogadó országnak a külföldi fegyveres erők tagjaira is vonatkozó előírásait, az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott Egységes Műveleti Szabályokat, valamint e törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

201. § (1) A 18. § szerint a külföldi szolgálatot teljesítővel szemben a külföldi rendészeti feladatot ellátó személy is eljárhat.

(2) A külföldi szolgálatot teljesítő a műveleti területen köteles betartani a személyes biztonságának megóvása vagy a halaszthatatlan szolgálati feladatok ellátása érdekében a magyar és a külföldi szolgálati elöljáró által hozott, a szolgálati hely elhagyásának módjára és feltételeire vonatkozó korlátozó rendszabályokat.

(3) Az állomány nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegységhez tartozó tagja a feladat teljesítését engedélyező közjogi döntést és a készenlét elrendelését követően a szolgálati helye szerinti települést, illetve – amennyiben az nem esik egybe lakóhelyével – a lakóhelye szerinti települést csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével hagyhatja el, és utazhat külföldre.

(4) Az állomány tagja választójogát külföldön a választási eljárásról szóló törvény szerint gyakorolhatja.

202. § (1) A 32. § (3) bekezdéstől eltérő rövidebb időtartamra is létesíthető szerződéses szolgálati viszony nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására, továbbá a tartós külföldi szolgálat időtartamára létesített szerződéses szolgálati viszonyra is.

(2) Nem köthető ki próbaidő a nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására kötött szerződés esetén.

203. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját külföldi szolgálat ellátására vezényli. A munkáltatói döntés formai és tartalmi követelményeit, feltételeit miniszteri rendelet a külföldi szolgálat jellege, illetve időtartama szerint differenciáltan határozza meg.

(2) Az állomány NKE-hez vezényelt tagja oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése érdekében külföldi szolgálatra vezényelhető. Az NKE a külföldi szolgálat ellentételezését saját költségvetése terhére kiegészítheti.

(3) A külföldi szolgálatra történő kiválasztási eljárás során az önkéntesen jelentkezőket előnyben kell részesíteni.

204. § (1) A vezénylés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól.

(2)⁵⁵ A külföldön történő alkalmazás kivételével az állomány tagja műveleti területen teljesítendő külföldi szolgálatra 24 hónapon belül – több egymást követő vezénylés esetén összességében is – legfeljebb 12 hónapra vezényelhető. Az egymást követő vezénylések között legalább 2 hónapnak el kell telnie. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni akkor, ha az állomány tagjának 12 hónapot meghaladó vagy ismételt vezénylésére kérelmére vagy beleegyezésével kerül sor.

(3) Az 1 évet meg nem haladó külföldi szolgálatra vezénylés időtartama az 1 év elteltét követően – az állomány tagjának rendelkezési állományba helyezése nélkül – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal szolgálati érdekből meghosszabbítható, ha a hazaérkezés, utazás, áthelyezés körülményei azt indokolttá teszik.

(4) A tartós külföldi szolgálat, valamint – időtartamától függetlenül – a békefenntartásban való részvétel esetén a kiutazást megelőzően a munkáltatói jogkört gyakorló írásban tájékoztatást nyújt a külföldi szolgálatot teljesítőnek a külföldi szolgálattal együtt járó sajátos kötelezettségekről, és kapcsolódó juttatásokról, továbbá ezek teljesítéséhez és igénybevételéhez kapcsolódó feltételekről. A tájékoztatás tárgyköreit és módját miniszteri rendelet határozza meg.

(5) A külföldi szolgálatra vezénylést a munkáltatói jogkört gyakorló bármikor írásban megszüntetheti. Ha a vezénylés megszüntetésének oka a külföldi szolgálatot teljesítőnek nem felróható, a külföldi szolgálatra vezénylés soron kívüli megszüntetéséhez közvetlenül kapcsolódó, számlával igazolt költségei megtérítésére jogosult. Ezen túl kártalanításnak nincs helye.

205. § (1) A hivatásos állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja szolgálati viszonyáról a műveleti területen végzett külföldi szolgálat ideje alatt nem mondhat le.

(2) Ha a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati ideje a külföldi szolgálatra vezénylés ideje alatt jár le, a kiutazását megelőzően a felek a szerződését legalább a külföldi szolgálat idejére módosítják.

(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazására előre nem látható körülmények miatt a kiutazást megelőzően nem kerülhetett sor, a szerződés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítését követő 30. napig meghosszabbodik. E rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha munkáltatói jogkör gyakorlója a szerződés lejártakor a külföldi szolgálatot teljesítő kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel a vezénylést megszünteti, és a szolgálati viszony 59. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszűnését megállapítja.