2012. évi CCV. törvény

1. § (1)² E törvény hatálya a hivatásos és a szerződéses állományú katonákra (a továbbiakban együtt: állomány tagja), a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákra és a honvéd altiszt-jelöltekre terjed ki.

(2)³ E törvény hatálya

(3)⁴ A 178. § és a 238. § (2) bekezdés 35. pontjának hatálya kiterjed a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesített személyekre, közeli hozzátartozójukra és élettársukra.

2. § E törvény alkalmazásában

3. § (1)³² A szolgálati viszony az állam és az állomány tagja (a továbbiakban együtt: felek) között szolgálatteljesítés céljából létesített különleges közszolgálati jogviszony, amely alapján a közszférában megvalósuló más foglalkoztatási jogviszonyokkal szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet a szolgálatteljesítéssel összefüggő többletkötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. E törvény rendelkezéseitől a 2. § 17. pontja szerinti jognyilatkozat akkor térhet el, ha azt a törvény kifejezetten megengedi.

(2)³³ A honvédelmi szervezet feladatainak megvalósítása érdekében a szolgálatteljesítés szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, valamint az élet és a testi épség kockáztatásával valósul meg.

4. §³⁴ (1) A miniszter által gyakorolt kiemelt munkáltatói jogköröket a 2. melléklet határozza meg. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját, és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy a munkáltatói jogkörök az állománycsoport, a rendfokozati csoport, a rendfokozat, a szolgálati viszony jellege, a szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerint differenciáltan meghatározhatók.

(2)³⁵ A miniszter magához vonhatja a Honvéd Vezérkar főnöke, a KNBSZ főigazgatója, az állományilletékes parancsnok, az elöljáró parancsnok, a központi személyügyi szerv vezetője munkáltatói jogköreit.

(3)³⁶ A Honvéd Vezérkar főnöke magához vonhatja az állományilletékes parancsnok, az elöljáró parancsnok és a központi személyügyi szerv vezetője munkáltatói jogköreit. A Honvéd Vezérkar főnöke a KNBSZ főigazgatója állományilletékes jogköreit nem vonhatja el.

(4) Az állományilletékes parancsnok magához vonhatja az állományilletékes személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreit.

(5)³⁷ A központi személyügyi szerv vezetője magához vonhatja az állományilletékes parancsnok és az állományilletékes személyügyi szerv vezetőjének jogköreit. E rendelkezés nem alkalmazható a Honvéd Vezérkar főnöke és a KNBSZ főigazgatója állományilletékes jogköreire, valamint a KNBSZ személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreire, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb munkáltatói jogkörökre.

4/A. §³⁹ (1)⁴⁰ A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörében dönt

(2) A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontjában meghatározott hatáskörében dönt

(3) A köztársasági elnök a (2) bekezdésben foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.

5. § (1)⁴¹ A szolgálati viszonyban a szolgálat érdekének elsődlegességét, valamint a honvédelmi szervezet iránti közbizalom megóvását szem előtt tartva kell eljárni.

(1a)⁴² Az állomány tagja szolgálatteljesítési időn kívül sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a honvéd etika szabályait sérti, a szolgálati viszonyhoz méltatlan, vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.

(2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(3) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor rendeltetésellenes, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy ehhez vezet. A kötelezettség teljesítése különösen akkor rendeltetésellenes, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.

(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és a kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.

6. § (1) Az állam és a munkáltatói jogkört gyakorló az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani.

(2) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslása nem járhat más jogának megsértésével vagy csorbításával.

7. § (1) A jognyilatkozatot írásba kell foglalni.

(2) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.

(3) A nyilatkozattevő személyének (2) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevőnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus aláírása vagy minősített elektronikus aláírása.

(4) A szolgálati viszony létesítésével, a miniszteri rendeletben meghatározott esetben a szolgálati viszony módosításával, továbbá a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, a méltatlansági vagy kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkört gyakorló részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.

(5) A (4) bekezdés szerint elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben kijelölt képviselője öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. Az állomány tagjával a papír alapú kiadmányt kell közölni.

(6) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha a munkáltatói jogkört gyakorló az iratot a (4) bekezdés szerint elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány az a papír alapú kiadmány, amely a munkáltatói jogkör gyakorlójának legalább fokozott biztonságú aláírását tartalmazó elektronikus iratról – az (5) bekezdés rendelkezései alapján – készült és egyidejűleg tartalmazza az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását is.

(7) A munkáltatói jogkört gyakorló döntését – a teljesítményértékelés, a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési határozatok kivételével – miniszteri rendeletben meghatározott módon döntési lapon is meghozhatja. A döntési lapra a 10–12. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(8) A jognyilatkozatot meg kell indokolni. Az indokolási kötelezettséget a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozata esetén e törvény, az állomány tagjának jognyilatkozata esetén jogszabály kizárhatja.

(8a)⁴⁴ Jogszabály a jognyilatkozat megtételét az állomány tagjának kérelméhez vagy beleegyezéséhez kötheti.

(9)⁴⁵ A jogorvoslat módjára és határidejére a munkáltatói döntésben – döntési lap formájában hozott munkáltatói döntés esetében az arról készített határozatban – utalni kell. Ha törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a jogorvoslatról való tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eljáró bíróság és az alperes megnevezését, a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőt, valamint azt a felhívást, hogy a keresetlevelet a határidő végéig postára kell adni. Ha a határidő jogvesztő, a felhívásnak arra is ki kell terjednie, hogy a keresetlevélnek a határidő végéig a bírósághoz vagy az intézkedésre jogosult első fokú hatósághoz meg kell érkeznie.

(10) A jogról lemondó vagy az abból engedő jognyilatkozat kizárólag írásban érvényes, és kiterjesztően nem értelmezhető.

(11)⁴⁶ Az irat formájú munkáltatói döntést a kiállítás alapjául szolgáló ok feltüntetésén túl egyéb indokolással ellátni nem kell.

8. § (1)⁴⁸ A jognyilatkozatot a címzettel közölni kell. Jogi képviselővel eljáró címzett esetén a jognyilatkozatot a jogi képviselővel kell közölni.

(2) A jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzett vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja, vagy azt szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a jognyilatkozatot elektronikus dokumentum hozzáférhetővé tétele útján közölte, és a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az elektronikus dokumentum átvételét követő öt napon belül nem igazolja vissza, a munkáltatói jogkört gyakorló másik írásbeli formában közli vele a jognyilatkozatot. Ilyen esetben a jognyilatkozat közlésének napja a második közlés napja.

(5) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni

(6)⁴⁹ Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a kézbesítési kifogás az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a fikció beálltától számított 3 hónapon belül terjeszthető elő a bíróságnál. A kézbesítési kifogásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8/A. § (1) Az állomány tagja köteles az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézhezvétele érdekében a honvédelmi miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szervezete által üzemeltetett elektronikus ügyintézési felületen (a továbbiakban: Ügyfélszolgálati Rendszer) biztosított, jóváhagyott elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni.

(2) A 8. § (4) bekezdésétől eltérően, ha az Ügyfélszolgálati Rendszer azt igazolja vissza, hogy az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolást és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolást a címzett kétszeri értesítés ellenére sem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés időpontját követő ötödik munkanapon.

9. § (1)⁵¹ A honvédelmi szervezetet a munkáltatói jogkört gyakorló képviseli.

(2)⁵² A szolgálati viszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a 7. § (10)” bekezdése szerinti jognyilatkozat csak személyesen tehető. Egyéb jognyilatkozatot az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint képviselője útján is tehet. Az állomány tagja nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott.

10. §⁵³ (1) A jognyilatkozat megtámadható, ha a fél annak megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette. Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal tett volna jognyilatkozatot.

(2) A jognyilatkozatot bármelyik fél megtámadhatja, ha annak megtételekor lényeges tény vagy körülmény tekintetében a felek ugyanabban a téves feltevésben voltak. Nem támadhatja meg a jognyilatkozatot az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

(3) A megtévesztés hatására tett jognyilatkozatot megtámadhatja az, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.

(4) A jognyilatkozat megtámadható, ha annak megtételére a felet a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá. A jognyilatkozat megtámadására az a fél jogosult, akit a jognyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy a jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a jognyilatkozat érvényességét nem érinti.

(7) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.

(9) A sikeresen megtámadott jognyilatkozat érvénytelen.

11. § (1) Semmis az a jognyilatkozat, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.

(2) A színlelt jognyilatkozat semmis, ha pedig mást leplez, azt a leplezett alapján kell megítélni.

(3) A semmis jognyilatkozat érvénytelen, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz.

(4) A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat. A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

12. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyból származó, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, illetve kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes jognyilatkozat alapján állnának fenn.

(2)⁵⁴ Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszony e törvény erejénél fogva megszűnik. Ha az érvénytelenségi ok a honvédelmi szervezet oldalán merült fel, a 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felmentés szabályait kell alkalmazni. Ha az érvénytelenségi ok a szolgálatteljesítés

(3) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

(4) Az érvénytelenségből származó kár megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

13. § (1)⁵⁵ A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény – ha törvény eltérően nem rendelkezik – 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, illetve a személyiségi jog bűncselekménnyel történő megsértéséért járó sérelemdíj megfizetésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2) Az elévülés az esedékessé válástól kezdődik. Az elévülést hivatalból kell figyelembe venni. Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(2a)⁵⁶ A kártérítés, valamint a sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kár vagy a személyiségi jogi sérelem bekövetkeztekor azonnal esedékes.

(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(4)⁵⁷ Az elévülést megszakítja

(5)⁵⁸ Az elévülés megszakítása és az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

14. § (1) A felek kölcsönösen kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a szolgálati viszony létesítése, módosítása vagy megszüntetése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

(2) A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.

14/A. § Az e törvényben meghatározott bejelentési kötelezettséggel összefüggő ügyekben a nyilatkozat írásban, papíralapon vagy elektronikus úton nyújtható be.

15. § (1) Napon – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés történt.

(2) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(3) Ha valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(4) Határidőnek nem minősülő időtartam számítására az (1)–(3) bekezdéstől eltérően a naptár az irányadó.

16. § (1) A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.

(2) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.

17. § (1)⁶⁰ Az állomány tagja a Hvt. 59. § (1) bekezdés a), b) és k) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. A Hvt. 59. § (1) bekezdés d), e), g), i) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot az állomány tagja akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.

(2)⁶¹ A Hvt. 59. § (1) bekezdés a), d), g) és k) pontjában, és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati feladatoknak, továbbá a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, illetve a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzésének és védelmének a végrehajtása során az állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.

18. § (1) Az állomány tagja a parancsadásra jogosult személy, vagy a katonai rendész járőr felszólítására személyazonosságát igazolni köteles.

(2)⁶² A katonai rendész járőr korlátozhatja az állomány tagjának személyes szabadságát, továbbá az állomány tagját igazoltathatja és előállíthatja, ha az állomány tagját bűncselekmény, szabálysértés, vagy súlyos fegyelemsértés gyanúja terheli, vagy ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték. A személyes szabadság korlátozásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy az előállítás és az ideiglenes őrizet legfeljebb 6 órán át tarthat.

(3) A Hvt. szerinti szükséges és arányos mértékű kényszerítő eszköz alkalmazható az állomány tagjával szemben az előállítás helyszínének önkényes elhagyása, vagy ennek megkísérlése, továbbá a katonai rendész járőr jogos intézkedésének való ellenszegülés esetén.

19. §⁶³ A különleges műveleti kiképzések, gyakorlatok alkalmával az állomány tagjának személyes szabadsága előzetes írásbeli beleegyezés alapján a kiképzés céljának elérése érdekében a szükséges mértékben és ideig, de összefüggően legfeljebb 96 óra időtartamban korlátozható.

20. § (1)⁶⁴ Az állomány tagja szolgálatteljesítési időben a szolgálatteljesítési kötelezettség sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, és vehet részt vallásos szertartáson.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulását a Kormány rendeletében meghatározott keretek között a Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja.

21. § (1)⁶⁵ A honvédelmi szervezet területén a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető a rendezvény, ha az

22. § (1)⁶⁸ Az állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a honvédelmi szervezet feladataival ellentétes.

(2) A szolgálati viszonyhoz nem kapcsolódó szervezettel fennálló, vagy újonnan létesülő tagsági viszonyát az állomány tagja köteles írásban haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak. A tagsági viszony nem tartható fenn, vagy nem létesíthető, ha azt a munkáltatói jogkört gyakorló írásban megtiltja, mert az a katonai szolgálattal vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(3) Az (1) és a (2) bekezdést alkalmazni kell a politikai célt szolgáló szerveződéshez való csatlakozásra és az abban történő részvételre is, függetlenül attól, hogy annak tevékenysége vagy programja utólag válik ismertté.

(4) A szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonya idejére a párttagságát köteles felfüggeszteni.

23. § (1) Az állomány tagja

(2) Az állomány tagja más kereső tevékenységet a 81. § szerint folytathat, és az összeférhetetlenséget köteles haladéktalanul megszüntetni.

(3)⁶⁹ A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy az állomány tagja internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor az állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.

(4)⁷⁰ A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja vagy korlátozhatja az állomány tagjának az internetes közösségi portálokon, illetve képmegosztó felületeken való megjelenését, amennyiben az biztonsági érdeket sérthet, vagy a Honvédség társadalmi megítélését ronthatja.

24. § (1) Ha az állomány tagja az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáshoz, továbbá a népszavazáshoz szükséges ideig szolgálati érdekből nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén lehetővé kell tenni, hogy az állomány tagja a választási eljárásról szóló törvényben foglaltak szerint szavazhasson.

25. § (1) Az állomány tagja tartózkodási helyét a szolgálati helye szerinti településen, vagy annak miniszteri rendelet szerinti vonzáskörzetében választhatja meg. E rendelkezéstől eltérést előzetesen, írásban a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyezhet.

(2)⁷¹ Az állomány tagja a szolgálati helyét és a szolgálatteljesítési helyét a honvédelmi szervezet szolgálati rendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét.

(3)⁷² Az állomány tagja a tartózkodási helyéről a szolgálati helyére miniszteri rendeletben meghatározottak szerint visszarendelhető. A visszarendelésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. A visszarendelésre csak különösen indokolt esetben kerülhet sor akkor, ha az a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés vagy a kiadott szabadság kezdő időpontjának módosítását vagy időtartamának megszakítását eredményezi. Nem rendelhető vissza az állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna.

(3a)⁷³ A visszarendelés következtében szolgálatteljesítéssel töltött időt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szabadidővel, díjazással vagy a szabadság ismételt kiadásával kell ellentételezni.

(4) Az állomány tagja köteles külföldre utazását miniszteri rendeletben meghatározott módon a munkáltatói jogkört gyakorlónak bejelenteni.

26. § (1)⁷⁴ A szociális és gazdasági érdekek védelme, továbbá a szolgálati rend és fegyelem fenntartása érdekében e törvény szabályozza az érdekképviseleti szervezetek, ezen belül különösen a szakszervezet és a honvédelmi szervezet kapcsolatrendszerét, azzal, hogy a munkavédelmi érdekképviseleti választásra és a munkavédelmi érdekképviselet működésére e fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az állomány tagja szociális és gazdasági érdekei előmozdítása és védelme érdekében másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakíthat, az általa választott érdekképviseleti szervezetbe, annak szabályaitól függően beléphet, vagy az érdekképviseleti szervezetektől távol maradhat.

(3)⁷⁵ Az érdekképviseleti szervezetek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat, szövetségeket létesíthetnek, ilyenekhez csatlakozhatnak, ideértve a nemzetközi szövetségeket is. Az érdekképviseleti szervezetek sztrájkot nem szervezhetnek, tevékenységükkel nem veszélyeztethetik a honvédelmi szervezetek iránti közbizalom fenntartását, valamint nem akadályozhatják meg a honvédelmi szervezetek jogszerű és rendeltetésszerű működését, a szolgálati feladatok ellátását.

27. § (1)⁷⁶ Az állomány tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme érdekében a honvédelmi szervezetnél szakszervezetet hozhat létre.

(2)⁷⁷ A szakszervezet a honvédelmi szervezetnél szervezeteket hozhat létre és működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja. A szakszervezet részére biztosított jogosultságok a honvédelmi szervezetnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.

(3)⁷⁸ A honvédelmi szervezetek

(4) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény az állomány tagjának tagdíjfizetésére nem alkalmazható.

(5)⁸⁰ A honvédelmi szervezet és a szakszervezet közötti kapcsolatrendszerben

(6)⁸¹ A honvédelmi szervezetek nem köteles tájékoztatást adni vagy érdekegyeztetést folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a szolgálati érdeket, a honvédelmi szervezetek jogszerű és rendeltetésszerű működését, a közbizalom fenntartását, valamint a szolgálati feladatok ellátását veszélyezteti.

(7)⁸² A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott, közérdekű adatnak nem minősülő tényt, információt, megoldást vagy adatot a személyiségi jogok megsértése, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

28. § (1)⁸³ A honvédelmi szervezetek és a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről. Az érdekegyeztetésen a honvédelmi szervezetek kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A vitás kérdések egyeztetésébe szakértők is bevonhatók.

(2) A miniszter köteles kikérni az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet véleményét a szolgálatteljesítésre, a szolgálatteljesítési időre és a pihenőidőre, a jutalmazásra, valamint a juttatásokra vonatkozó, hatáskörébe utalt szabályozásról.

(3)⁸⁴ A (2) bekezdésen túl az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet jogosult az állomány tagjainak legalább 10%-át érintő munkáltatói döntéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a honvédelmi szervezettel közölni, és ezzel összefüggésben érdekegyeztetést kezdeményezni.

(4)⁸⁵ Az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet tájékoztatást kérhet a honvédelmi szervezettől az állomány tagjainak szolgálati viszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabályok végrehajtásáról, és a honvédelmi szervezettel kötött megállapodások betartásáról. A tájékoztatást 15 napon belül meg kell adni.

(5) A szakszervezet kezdeményezheti az állomány tagját érintő szabályozás előkészítését és egységes értelmezését, valamint javaslatot tehet ezek tartalmára.

(6)⁸⁶ A szakszervezet jogosult az állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A honvédelmi szervezet a szakszervezettel egyeztetve biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a honvédelmi szervezetnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.

(7)⁸⁷ A szakszervezet a tagját szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben joggyakorlásának elősegítése, valamint gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából képviselheti. A képviseletről az állomány tagja gondoskodik, a honvédelmi szervezet e jogát tiszteletben tartja.

29. § (1)⁸⁸ A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges az állomány legalább 10%-ával, de a honvédelmi szervezetnél legalább 30 fő tagsággal rendelkező szakszervezetnél az állomány választott tisztséget betöltő, a szakszervezet által (2) bekezdés szerint megjelölt tagja szolgálati viszonyának a honvédelmi szervezet által felmentéssel történő megszüntetéséhez, kivéve, ha e törvény szerint a felmentés kötelező. A tervezett munkáltatói döntésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2)⁸⁹ A szakszervezet honvédelmi szervezetenként az állomány legfeljebb egy tagját jogosult az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosultként megjelölni. A szakszervezet az állomány védelemre jogosult tagja helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.

(3)⁹⁰ A szakszervezet a tervezett – (1) bekezdés szerinti – munkáltatói döntéssel kapcsolatos álláspontját a honvédelmi szervezet írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett munkáltatói döntéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a munkáltatói döntés végrehajtása ellentétes a 27. § (3) bekezdés d) pontjával. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a honvédelmi szervezettel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett munkáltatói döntéssel egyetért.

(4)⁹¹ A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről az állomány védelemre jogosult tagja megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a honvédelmi szervezetet.

(5)⁹² Feladata ellátása érdekében az állomány (2) bekezdés szerint védelemre jelölt tagját – ha a honvédelmi szervezet és a szakszervezet közötti írásbeli megállapodás kedvezőbb szabályt nem állapít meg – a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje 10%-ának megfelelő szolgálatteljesítési időkedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési időkedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal korábban be kell jelenteni.

(6)⁹³ A szolgálatteljesítési időkedvezményt pénzben megváltani nem lehet.

30. § (1) A miniszter az érdekképviseleti szervezetek képviselőivel a szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati érdekvédelmi tanácson egyeztet.

(2) Az ágazati érdekvédelmi tanács az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeivel, valamint foglalkoztatási feltételeivel kapcsolatban véleménynyilvánításra, tájékoztatás-kérésre és javaslattételre jogosult. Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente össze kell hívni.

(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat e törvény keretei között a miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza.

(4) Az ágazati érdekvédelmi tanács titkársági feladatait a miniszter által vezetett minisztérium látja el.

31. § (1)⁹⁴ Szolgálati viszony a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető, akivel szemben a (2) és a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn.

(1a)⁹⁵ A szolgálati viszony miniszteri rendeletben meghatározott egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek esetén létesíthető, illetve tartható fenn. A katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság feltételeit és az alkalmasság vizsgálatának rendjét miniszteri rendelet határozza meg.

(2) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

(3)⁹⁹ Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy állományba vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló – az öregségi nyugdíjnak, korhatár előtti ellátásnak vagy a szolgálati járandóságnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 83/C. § (1) bekezdése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 11/A. §-a szerint történő szüneteltetés érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével – haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

(4)¹⁰⁰ Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a szolgálati viszony létesítését megelőzően, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(5)¹⁰¹ A tábori lelkész szolgálati viszonyának létesítéséhez a bevett egyház egyetértése is szükséges.

32. § (1) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni akkor, ha törvény a szolgálati viszony létesítését és fenntartását a hivatásos állományba vételhez köti.

(2a)¹⁰⁷ Szerződéses állomány tagjának hivatásos állományba vétele során a 31. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

(3)¹⁰⁸ Szerződéses szolgálati viszony azzal létesíthető, aki első alkalommal

(4) A (3) bekezdéstől eltérő rövidebb időtartamra is létesíthető szerződéses szolgálati viszony az állomány tartósan távollevő tagjának helyettesítése céljából. A szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon, különösen meghatározott szolgálati feladat elvégzéséhez, vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően kell meghatározni.

(5)¹⁰⁹ Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya utoljára az 59. § (1) bekezdés d) pontja szerint szűnt meg, a szolgálati viszony 5 éven belüli ismételt létesítését miniszteri rendelet szolgálati érdekből kizárhatja vagy a szerződéses szolgálati viszony korábbi megszűnése vonatkozásában kifizetett leszerelési segély, visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti, teljes vagy részleges visszafizetéséhez kötheti.

(6)¹¹⁰

33. § (1)¹¹¹ A tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább főiskolai vagy felsőfokú alapképzésben szerzett alapfokozatú végzettség, az altiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább érettségi bizonyítvány, a legénységi beosztásokhoz pedig legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges. Miniszteri rendelet határozza meg a szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakképesítést, továbbá más munkaköri követelményeket.

(2)¹¹² Az állomány tagjának a katonai szolgálatra való alkalmasságon túl meg kell felelnie a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételeknek. Miniszteri rendelet határozza meg a szolgálati beosztásnak és életkornak megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket. Az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmassági követelményeket az érintettek tudomására kell hozni.

(3)¹¹³ A szolgálati beosztás betöltésének további feltétele az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességkori teljesítése, a jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörben pedig az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez indokolt, valamint – amennyiben szükséges – a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek való megfelelés (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági alkalmasság).

(4)¹¹⁴ A munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szolgálati beosztáshoz kapcsolódóan idegennyelv-ismereti követelményt állapíthat meg, figyelemmel a honvédelmi szervezet feladatainak végrehajtására, különösen a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére, valamint a munkaköri leírásban rögzített és a beosztásban várható szolgálati feladatokra. Idegennyelv-ismereti követelmény megállapítása esetén a munkáltatói jogkört gyakorló meghatározza az idegen nyelvet, az idegennyelv-ismeret szintjét és típusát. A munkáltatói jogkört gyakorló szaknyelvi nyelvvizsga meglétét is előírhatja.

(5)¹¹⁵ Amennyiben a szolgálati beosztás betöltéséhez idegennyelv-ismeret szükséges, a szolgálati beosztásba történő kinevezés feltétele az idegennyelv-ismereti követelménynek való megfelelés. A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját a szolgálati beosztásba történő kinevezést megelőzően a szolgálati beosztáshoz előírt idegennyelv-ismereti követelmény alól miniszteri rendeletben meghatározottak szerint mentesítheti. Ha a mentesítés ideje eredménytelenül telt el, az állomány tagja megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.

34. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján a megüresedett vagy a megüresedő szolgálati beosztás betöltése pályázati eljárással történik, a szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a szolgálati beosztás betöltése szolgálati viszony létesítésével jár, a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesét állományba veszi.

(2) A kiválasztás során, a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben részesíthető az, aki a szolgálaton kívüliek állományába, vagy a 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozik.

(3) A pályázati eljárás szabályait miniszteri rendelet határozza meg.

34/A. §¹¹⁶ Az üres tiszti, altiszti szolgálati beosztás betöltésénél – ha az a honvédelmi szervezetek állományából nem biztosítható – a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szervek hivatásos állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyból tartalékállományba helyezetteket.

35. §¹¹⁷ (1) A szolgálati viszony hivatásos állományú katona esetén állományba vételi okmánnyal és annak elfogadásával, szerződéses állományú katona esetén szerződés megkötésével létesül (a továbbiakban: állományba vétel). A munkáltatói jogkört gyakorló az állományba vétellel egyidejűleg a hivatásos állomány tagját az állományba vételi okmányban, a szerződéses állomány tagját a szerződésben kinevezi az első szolgálati beosztásába és – a közkatona kivételével – első rendfokozatába. Az állományba vételi okmány és a szerződés tartalmi elemeit a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja az állományba vétellel egyidejűleg első szolgálati beosztásba történő kinevezés nélkül is vezényelhető a 42. § (2) bekezdés c) pontja alapján bírósági szervezetnél, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezetnél, az ügyészi szervezetnél vagy a honvédelmi szervezet tevékenységét elősegítő egyesületnél történő, valamint a 42. § (2) bekezdés d) pontja vagy e) pontja alapján történő szolgálatteljesítésre.

(3) Az állományba vételi okmányt vagy a szerződést, valamint a munkaköri leírást az állomány tagjának legkésőbb a szolgálatteljesítés első napján át kell adni.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati viszony létesítésével összefüggő tájékoztatási kötelezettségét miniszteri rendeletben meghatározottak szerint teljesíti. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a szolgálati viszonnyal összefüggő kötelező adatkezelés körülményeire is.

(5) A szolgálati viszony fenntartására vonatkozó megállapodás a 44/A. § és a 45. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az állományba vétellel egyidejűleg is köthető.

37. § (1)¹²⁰ Az állomány tagja a 31. § (4) bekezdésen túl az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket igazolni köteles.

(2)¹²¹ A honvédelmi szervezet az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint az előírt feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt is ellenőrizheti.

38. § (1)¹²³ Közkatona és pályakezdő állományba vételekor 6 hónap próbaidőt kell kikötni.

(1a)¹²⁴ Ha a szolgálati viszony

(2)¹²⁶ Nem köthető ki próbaidő

(3) A próbaidő nem hosszabbítható meg.

(4)¹²⁸ A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. Ebben az esetben az állomány tagja az állományba vételkor kapott rendfokozatát elveszti.

(4a)¹²⁹ A honvédségi ösztöndíjas hallgató ösztöndíjszerződése alapján létesített szolgálati viszony (4) bekezdés szerinti, az állomány tagja általi, vagy az állomány tagjának felróható okból a honvédelmi szervezetek általi megszüntetése esetén az állomány tagja köteles a tanulmányi támogatás összegét a honvédelmi szervezetek részére visszafizetni.

(5)¹³⁰ A fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni. Ha próbaidő nem kerül kikötésre, a fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a szolgálati viszony létesítését követő 6 hónapon belül kell teljesíteni.

(6)¹³¹ Az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint alapkiképzésben, valamint a honvédelmi szervezet és a szolgálati beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben köteles részt venni. Ha a pályakezdő esetén a (4) bekezdés alkalmazására az alapkiképzés befejezése előtt kerül sor, későbbi állományba vétel esetén az érintett e törvény alkalmazásában ismételten pályakezdőnek minősül.

(7)¹³² Ha az állomány tagjával a 32. § (1) bekezdés e) pontja alapján vagy a 32. § (2) bekezdése alapján létesítettek hivatásos szolgálati viszonyt, az alapkiképzést a kinevezését követő egy éven belül kell teljesítenie.

(8)¹³³ Az alapkiképzés határidőben történő teljesítése hiányában a szolgálati viszony e törvény erejénél fogva megszűnik.

(9)¹³⁴ Az alapkiképzés teljesítésére – ha azt az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározott, önhibáján kívüli okból a próbaidő alatt nem teljesíti – legfeljebb a szerződéskötés napjától számított egy évig terjedő határidő-halasztás engedélyezhető.

(10)¹³⁵ A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány alapkiképzésre kötelezett tagját az alapkiképzés végrehajtása alól miniszteri rendeletben meghatározottak szerint mentesítheti.

39. § (1) A legénységi állomány tagja a szolgálati viszony kezdő napjától számított 1 évig közkatonaként teljesít szolgálatot.

(2)¹³⁶

40. § (1)¹³⁷ Tanulmányai sikeres befejezésekor a honvéd tisztjelöltet hadnagy, a honvéd altiszt-jelöltet és a 32. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó személyt őrmester rendfokozattal kell állományba venni. A honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint eggyel magasabb rendfokozattal is állományba vehető.

(2)¹³⁸ Az állományba vétel során az első rendfokozatot az (1) bekezdésre, a tervezett szolgálati beosztáshoz megfelelő szakmai gyakorlat idejére, valamint a kötelező várakozási időkre figyelemmel kell megállapítani úgy, hogy az tiszt esetén legfeljebb százados, altiszt esetén legfeljebb főtörzsőrmester lehet.

(3)¹³⁹ A (2) bekezdéstől eltérő rendfokozatot a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezhet, ha a magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik. Nem kell a Honvéd Vezérkar főnökének engedélye, ha ismételt szolgálativiszony-létesítés esetén a (2) bekezdés szerinti rendfokozat megegyezik az állomány tagjának a korábbi szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor viselt rendfokozatával.

(4)¹⁴⁰ Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés k)–m) pontja szerint szűnt meg, a 31. § (2) bekezdés c) vagy f) pontja szerinti időtartam lejártát követően – a korábban viselt rendfokozatától függetlenül – kizárólag hadnagy vagy őrmester rendfokozattal, vagy közkatonaként vehető vissza. Ebben az esetben a (3) bekezdés nem alkalmazható.

(5)¹⁴¹ Az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerint szerződéses állományból hivatásos állományba vett személy rendfokozata nem lehet alacsonyabb, mint a hivatásos állományba vételt megelőzően viselt rendfokozata.

41. § (1)¹⁴² Az állomány tagja állományba vételkor – a szerződéses állományból hivatásos állományba és az önkéntes tartalékos állományból hivatásos vagy szerződéses állományba vétel kivételével – honvéd esküt tesz. A honvéd eskü szövegét a Hvt. tartalmazza.

(2)¹⁴³

(3)¹⁴⁴

(4)¹⁴⁵

(5) Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok.

42. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt a kinevezésről, az áthelyezésről, az előléptetésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. A munkáltatói jogkört gyakorló

(2) Az állomány tagja

(3)¹⁴⁷ Az (1) és a (2) bekezdésen túl a szolgálati viszony módosításának minősül különösen a kirendelés, a szerződés módosítása, a megbízás, a szolgálati viszony szünetelése és az illetmény nélküli szabadság biztosítása.

43. § (1)¹⁴⁸

(2) Az azonos vagy az alacsonyabb beosztásba áthelyezés kérelemre is történhet.

(2a)¹⁴⁹ A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány

(3) Az alacsonyabb beosztásba áthelyezéshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(3a)¹⁵⁰ Nem szükséges az állomány tagjának beleegyezése az alacsonyabb beosztásba áthelyezéshez, ha szolgálati beosztása átszervezés miatt megszűnt, és

(4)¹⁵¹ A magasabb beosztásba kinevezés, az azonos beosztásba áthelyezés, a (3a) bekezdés szerinti alacsonyabb beosztásba áthelyezés, a rendelkezési állományba áthelyezés, a vezénylés, a megbízás során az állomány tagja kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdekének figyelembe vételét.

(5)¹⁵² A hivatásos állományon belüli, valamint a szerződéses állományon belüli állománycsoport-váltás esetén a 40. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

44. § (1)¹⁵³ A szolgálati viszony fennállása alatt azt a tényt, hogy a 31. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló írásbeli felhívására, az abban megjelölt határidőn belül, hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni. A felhíváshoz és annak teljesítéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat, továbbá a honvédelmi szervezetet terhelő megtérítési kötelezettséget miniszteri rendelet határozza meg.

(2)¹⁵⁴ A 33–34. §-t a szolgálati viszony módosítása során, a kinevezésre, áthelyezésre és a szolgálati beosztás ellátására történő megbízásra is alkalmazni kell.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítéssel együtt járó sajátos kötelezettségekről és juttatásokról, továbbá ezek teljesítéséhez és igénybevételéhez kapcsolódó feltételekről a szolgálati viszony fennállása alatt tájékoztatja az állomány tagját. A tájékoztatás tárgyköreit és módját miniszteri rendelet határozza meg.

44/A. § (1)¹⁵⁶ A hivatásos állomány miniszteri rendeletben meghatározott szolgálati beosztást betöltő tagjával szolgálati viszonyának fenntartása érdekében megállapodás köthető, ha az a honvédelmi szervezet rendeltetésszerű működéséhez, feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, körülmény indokolja.

(2) A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti megállapodásban vállalja, hogy a megállapodásban meghatározott, legfeljebb 10 éves időtartam alatt szolgálati viszonyát nem szünteti meg.

(3) A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglalt, legfeljebb miniszteri rendeletben meghatározott mértékű díjazásra jogosult, amely a megállapodásban foglaltak szerinti részletekben fizetendő ki.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a (2) bekezdés szerinti vállalt időtartam lejárta előtt szűnik meg vagy kerül megszüntetésre, a hivatásos állomány tagja a (3) bekezdés alapján részére kifizetett díjazást miniszteri rendeletben foglaltak szerint részben vagy egészben visszafizeti.

(5)¹⁵⁷ A felek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban a szolgálati viszony a megállapodásban vállalt időtartam lejárta előtti megszűnésének vagy megszüntetésének esetére miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kiköthetik, hogy a hivatásos állomány tagja a visszafizetés alól részben vagy egészben mentesül, ha – legfeljebb a szolgálati viszony megszűnését követő két évig – nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a honvédelmi szervezet (1) bekezdés szerinti jogos érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

(6) A hivatásos állomány tagja az (5) bekezdésben foglalt eseten túl mentesül a (4) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség alól, ha azt miniszteri rendelet a szolgálati viszony megszűnésének, illetve megszüntetésének jogcímére vagy időpontjára figyelemmel előírja.

45. § (1)¹⁵⁸ A felek a szerződésben vállalt szolgálati időt, annak letöltését követő naptól közös megegyezéssel írásban meghosszabbíthatják (a továbbiakban: szerződés-hosszabbítás). A szerződés-hosszabbítás alkalmanként a tíz évet nem haladhatja meg, kivéve az 50. § (3) bekezdése, 51. § (5) bekezdése, 53. § (4) bekezdése, 88. § (2) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése és 205. § (2) bekezdése szerinti eseteket. Szerződés-hosszabbítás esetén próbaidő nem köthető ki.

(2)¹⁵⁹ A felek a szerződést állománycsoport-váltás érdekében közös megegyezéssel írásban módosíthatják. A honvédelmi szervezetet a munkáltatói jogkört gyakorlók együttesen képviselik.

(3)¹⁶⁰ A 44/A. §-t a szerződéses tiszti és altiszti állománynak a 44/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő tagja vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 44/A. § (2)–(5) bekezdése szerinti feltételek kikötése érdekében a felek a szerződést közös megegyezéssel írásban módosíthatják.

46. § (1)¹⁶¹ A Magyar Honvédség rendelkezési állományába tartozik,

(2)¹⁷³ Meg kell szüntetni az (1) bekezdés f)–i), k)–m), p) és u) pontja szerinti rendelkezési állományt, ha az állomány tagjának megfelelő szolgálati beosztásba helyezésére nincs lehetőség.

(3)¹⁷⁴ Az állomány (1) bekezdés q) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladatait a honvédelmi szervezet egészségügyi szervezetének vezetője határozza meg.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a rendelkezési állomány megszűnését vagy megszüntetését követően a munkáltatói jogkört gyakorló

(5)¹⁷⁵ A (4) bekezdés a) pontja szerinti beosztásba helyezés során a kinevezés vagy az áthelyezés szabályait kell alkalmazni, amely során

46/A. §¹⁷⁶ (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 232/H. § (8) bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadság állományilletékes parancsnok általi elrendelésével egyidejűleg – legfeljebb az illetmény nélküli szabadság időtartamára – az állomány tagja külön munkáltatói intézkedés nélkül rendelkezési állományba tartozik, a rá vonatkozó állományilletékes parancsnoki jogköröket a Magyar Honvédség központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja, személyügyi és pénzügyi ügyeinek intézését az illetmény nélküli szabadságot elrendelő honvédelmi szervezet végzi.

(2) Az Eütv. 232/H. § (12) bekezdése szerinti esetben

(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított illetmény összege nem éri el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét – vagy rész-szolgálatteljesítés esetén annak arányosított részét –, a különbözetet a 122. § (6) bekezdése szerinti kiegészítő illetményként kell megállapítani.

47. § (1) A 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pont szerinti rendelkezési állományba helyezés feltétele a hivatásos állomány tagjának kérelme. A rendelkezési állományba helyezéskor elért szolgálati viszonyban töltött időnek megfelelően a rendelkezési állomány időtartama

(1a)¹⁷⁹ A hivatásos állomány 46. § (1) bekezdés s) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett tagjának kérelmére a rendelkezési állomány (1) bekezdés szerinti időtartama a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, a közalkalmazotti vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb további 1 évvel meghosszabbítható. A hivatásos állomány tagja a meghosszabbítás időtartama alatt havonta a rendelkezési állományba helyezését megelőző napon érvényes illetménye felére jogosult.

(2) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya

(3)¹⁸² Ha a hivatásos állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a szolgálati viszonya megszűnésének megállapítását, az (1) bekezdés szerinti időtartam hátralevő részére számított távolléti díjnak megfelelő összegre, illetve a 47. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott összegre jogosult.

(4)¹⁸³ A hivatásos állomány tagja, a honvédelmi szervezet és a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv a rendelkezési állomány időtartama alatt az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés elősegítése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(5) Ha törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, vagy lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.

48. § (1) A hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés t) pont szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba kérelmére vagy szolgálati érdekből helyezhető át. A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozó tagja

(1a)¹⁸⁵ Az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni, ha a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt kerül sor az állomány tagja egészségi alkalmatlanságának megállapítására.

(2)¹⁸⁶ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg megállapítása során alkalmazni kell a Kenytv. 20. §-át.

(3)¹⁸⁷

(4)¹⁸⁸ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget a Tny. tv. 62. §-ában foglaltak szerint emelni kell.

49. § (1) Az állomány tagja eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett megfelelő szolgálati feladat végrehajtására vezényelhető.

(2)¹⁸⁹ A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány 46. § (1) bekezdés f)–i), k), l), p)–r) és u) pontja, valamint a 46/A. § (2) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó tagját megfelelő szolgálati feladat ellátására vezényli. A vezénylés időtartama a 46. § (1) bekezdés r) pontja esetén nem haladhatja meg a rendelkezési állomány időtartamának felét.

(3)¹⁹⁰

(4)¹⁹¹ Beleegyezésével vezényelhető más helységbe az állomány tagja, a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, ha kiskorú gyermekét egyedül neveli, vagy ha tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját vagy élettársát gondozza.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a vezénylés ideje alatt következik be, az állomány tagjának kérelmére a vezénylést haladéktalanul meg kell szüntetni.

50. § (1) Az állomány tagja a Magyarországon települő katonai szervezetnél vezényléssel teljesít szolgálatot. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, kivéve, ha annak tervezett időtartama az 1 évet nem haladja meg. A vezénylés a szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól.

(2)¹⁹² A Magyarországon települő katonai szervezetnél szolgálatot teljesítő állomány beosztási kategóriába történő részletes besorolását, valamint az ezen beosztásokban rendszeresített rendfokozatokat miniszteri rendelet határozza meg.

(3)¹⁹³ A szerződéses állomány tagjának vezénylése nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati idejét. Amennyiben a vezénylés tervezett időtartama meghaladja a szerződésben vállalt szolgálati időt, akkor a szerződésben vállalt szolgálati időt meghaladó vezénylésre csak a szerződés meghosszabbítását követően kerülhet sor.

(4) A vezénylést a munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati érdekből megszüntetheti.

(5) A vezénylés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vezényelt szolgálati viszonya megszűnt.

(6) A vezénylés megszűnésével vagy megszüntetésével egyidejűleg az e jogcímen történő rendelkezési állományba helyezés megszűnik.

(7) A szolgálatteljesítés nemzetközi jellegére figyelemmel a vezénylésre a 203. §-t. és a 204. § (1) bekezdését alkalmazni kell.

51. § (1) Az állomány tagja beleegyezésével, a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodásával más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényelhető. A megállapodás megkötését a miniszter vagy a más szerv vezetője kezdeményezheti.

(2) A megállapodás megkötése alapján az állomány tagja a vezénylés tartamára további külön munkáltatói döntés nélkül kerül a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba.

(3)¹⁹⁵ Ha a más szervnél történő szolgálatteljesítés – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem haladja meg a hat hónapot, a miniszter – a szolgálati érdek figyelembevételével – az (1) bekezdés szerinti megállapodásban dönthet a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről is. Ha a miniszter a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről döntött, az állomány tagjának jogai és kötelezettségei – ide nem értve a 113. § (2) bekezdése szerinti szabadságmegváltást – azonosak az állomány 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett tagjának jogaival és kötelezettségeivel.

(4) A más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartama legfeljebb öt év, amely egy alkalommal, legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.

(5) A szerződéses állomány tagja vezénylésének időtartama nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati idejét. Ha a vezénylés tervezett időtartama meghaladja a szerződésben vállalt szolgálati időt, a vezénylésre a szerződés meghosszabbítását követően kerülhet sor.

(6) A más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartama alatt a munkáltatói jogokat – ide nem értve a vezényelt szolgálati viszonyának fennállását, rendfokozatát, összeférhetetlenségét, fegyelmi felelősségét és méltatlanságát érintő munkáltatói döntéseket – a más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja.

(7) A vezénylés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a határozott idejű vezénylés időtartama lejár, és a meghosszabbítására nem kerül sor. A vezénylésre alkalmazni kell továbbá az 50. § (5) és (6) bekezdését.

(8) A miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján megszüntethető a más szervnél történő szolgálatteljesítés, ha

(9) A (8) bekezdés szerinti megállapodás megkötését a miniszter vagy a más szerv vezetője kezdeményezheti.

52. § (1)¹⁹⁶ Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Az állomány más szervhez vezényelt tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, illetményére, illetmény jellegű juttatásaira, költségtérítésére, egyéb juttatásaira, pihenőidejére, egészségügyi szabadságának engedélyezésére, szabadságának megállapítására és kiadására, továbbá a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok az irányadók. Az állomány más szervhez vezényelt tagjának a vezénylés megszűnésekor a más szervnél ki nem adott szabadságát a más szerv a foglalkoztatottjai jogviszonya megszűnésekor ki nem adott szabadsága megváltására vonatkozó szabályok szerint köteles megváltani.

(2) Az állomány más szervhez vezényelt tagjának a más szervnél megállapított illetménye vagy havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak együttes összege nem lehet kevesebb, mint a vezénylését megelőző napon érvényes illetménye alapján a távolléti díjba tartozó illetményelemek figyelembevételével számított összeg.

(3)¹⁹⁷ Az állomány más szervhez vezényelt tagja a 119. és a 120. § szerinti egészségügyi szabadsága idejére e törvény szerint megállapított mértékű illetményre, és esedékességekor az állomány más szervhez vezényelt tagjára irányadó, a vezénylés helye szerinti jogállási törvény alapján, de legalább a 132. § szerinti jubileumi jutalomra jogosult.

(4)¹⁹⁸ Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetésére, fegyelmi felelősségének és méltatlanságának megállapítására, lakhatás-támogatására, egészségügyi ellátására és évi utánpótlási ruházati illetményére a honvédelmi szervezetnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)¹⁹⁹ Az állomány más szervhez vezényelt tagja illetményének, havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak, illetmény jellegű juttatásának, (3) bekezdés szerinti juttatásainak, költségtérítéseinek, egyéb juttatásainak a költsége a más szervet terheli. Az évi utánpótlási ruházati illetményt a honvédelmi szervezet saját költségvetése terhére biztosítja.

(6)²⁰⁰ Az állomány más szervhez vezényelt tagja köteles részt venni a honvédelmi szervezet által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasságvizsgálaton, valamint továbbképzésen, és betartani az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat.

(7)²⁰¹ Az állomány más szervhez vezényelt tagjának összeférhetetlenségére a más szerv foglalkoztatottjaira és a honvédelmi szervezetnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat együtt kell alkalmazni.

(8)²⁰² A honvédelmi szervezet és a más szerv a vezényelt más szervnél történő szolgálatteljesítésével összefüggő együttműködési feladatokat az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban rögzíti.

52/A. § (1) A más szervnél történő szolgálatteljesítésre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az 51. §-t és az 52. §-t kell alkalmazni.

(2) Az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek eltérhetnek a más szervnél történő szolgálatteljesítés

(3)²⁰⁴ A központi államigazgatási szervek, valamint azok területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeihez történő vezénylés esetén az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek – a (2) bekezdésben foglaltak mellett – a védelmi igazgatás egységes irányításának biztosítása érdekében, az ehhez szükséges mértékben eltérhetnek az 51. § (6) bekezdésben, valamint az 52. § (1) bekezdésében foglalt szabályoktól is.

(4)²⁰⁵ Az állomány a honvédelmi szervezet tevékenységét elősegítő egyesülethez vezényelt tagja esetében az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek – a (2) bekezdésben foglaltak mellett – az egyesület tevékenysége és az állomány tagja által ellátandó feladatok által indokolt mértékben eltérhetnek az 51. § (6) és (8) bekezdésében és az 52. § (1) bekezdésében foglaltaktól. Az illetmény megállapítása tekintetében az eltérés kereteit a miniszter rendeletben határozza meg.

53. §²⁰⁷ (1)²⁰⁸ Az állomány tagja nem katonai oktatási intézményben vezényléssel teljesít szolgálatot. Az állomány tagja oktatói, tudományos kutatói vagy pedagógus munkakörbe akkor vezényelhető, ha megfelel a nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a szakképzésről szóló törvényben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, továbbá az oktatáshoz, neveléshez szükséges naprakész ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik.

(2) A rektor vagy az intézményvezető hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás a vezényléssel válik érvényessé.

(3) A vezénylés indokolás nélkül a rektor vagy az intézményvezető előzetes értesítése mellett megszüntethető. Meg kell szüntetni a vezénylést, ha az állomány tagja az oktatói, a tudományos kutatói vagy a pedagógus munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

(4)²⁰⁹ A vezénylésre alkalmazni kell az 50. § (3)–(6) bekezdését. Az NKE-nél rendszeresített szolgálati beosztásokat és azok besorolását az NKE Fenntartója véleményének kikérésével a miniszter rendeletben határozza meg.

54. § (1) A vezénylésre e törvény rendelkezései az irányadóak azzal, hogy

(2) A vezényelt előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell alkalmazni.

(3)²¹² A vezényelt gyakorlati ismereteinek szinten tartása és fejlesztése érdekében csapatgyakorlatra vezényelhető. A csapatgyakorlatra történő továbbvezénylés a rendelkezési állomány jogcímét nem érinti.

55. §²¹³ (1) Az állomány tagja megbízható

(2) A megbízásra az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel vagy az eredeti beosztás ellátása mellett kerülhet sor, és a megbízás időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az eredeti beosztás ellátása mellett történő megbízásra az állomány tagjának beleegyezésével kerülhet sor.

(3) Szervezetszerű függetlenített helyettesnek a parancsnoka helyettesítésére szóló megbízás csak az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel történhet.

(4) Az állomány tagja kizárólag egy szolgálati beosztás ellátásával bízható meg, és egy szolgálati beosztás ellátásával kizárólag az állomány egy tagja bízható meg.

(5) Az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel történő megbízás időtartama alatt az állomány tagja részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár. Ha a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek együttes összege kevesebb, mint az eredeti beosztás szerinti illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek együttes összege, akkor az illetmény távolléti díjba tartozó elemeit az eredeti beosztás szerint kell megállapítani.

(6) Az eredeti beosztás ellátása mellett történő megbízás időtartama alatt az állomány tagja havonta a megbízással betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz tartozó besorolási osztály és besorolási kategória szerinti alapilletmény 20%-ának megfelelő összegű fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult. Az eredeti beosztás ellátása mellett történő megbízás esetén az állomány megbízott tagja részére a megbízással ellátott beosztás ellátásából adódó túlszolgálat nem rendelhető el.

(7) Vezetői beosztást betöltő személy számára a beosztottja helyettesítéséért díjazás nem fizethető.

(8) A megbízás bármikor, indokolás nélkül visszavonható.

(9) Az állomány tagjának a megbízás megszüntetésére irányuló kérelme elutasítása esetén a megbízás fenntartását indokolni kell.

56. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöki és a Magyar Honvédség vezénylő zászlósi beosztásba történő kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A Honvéd Vezérkar főnöke – egyéb feltételek fennállása esetén – kizárólag kérelmére helyezhető át nyugdíj előtti rendelkezési állományba.

57. § (1) Ha az állomány 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja alapján vezényelt tagjának viselt rendfokozata egy rendfokozati szinttel eltér a vezénylés idejére tervezett általános előmeneteli rendű beosztáshoz rendszeresített, illetve alacsonyabb a vezénylés idejére tervezett speciális előmeneteli rendű beosztásban elérhető, jogszabályban meghatározott rendfokozattól, az állomány tagja a vezénylés vagy a vezénylés során adott beosztás betöltésének időtartamára egy rendfokozattal magasabb rendfokozatba előléptethető, kinevezhető vagy részére eggyel alacsonyabb rendfokozat állapítható meg.

(2) A 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti vezénylés megszűnése, megszüntetése esetén az (1) bekezdés alapján a vezénylés időtartamára meghatározott rendfokozat külön munkáltatói döntés nélkül megszűnik.

(3) A vezénylés megszűnését, megszüntetését követően a 46. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megfelelő szolgálati beosztásnak a viselt rendfokozatnak megfelelő beosztás minősül.

58. § (1) Az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását. A jelöltként történt nyilvántartásba vételtől a választás befejezéséig, vagy a jelöltségtől való visszalépéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig az állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel.

(2)²¹⁵ A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja illetményre és egyéb pénzbeli, valamint természetbeni ellátásra nem jogosult, a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha az állomány tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, katonai szolgálatát szolgálati beosztásában folytatja tovább.

(3) A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a szerződésben vállalt szolgálati ideje letelik.

58/A. §²¹⁶ (1)²¹⁷ Szünetel az állomány tagjának szolgálati viszonya, ha a Kit. szerinti államtitkárrá – a Kit. 21. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatokat ellátó államtitkár kivételével – vagy szakmai felsővezetővé nevezik ki. A szünetelés az államtitkárrá vagy a szakmai felsővezetővé történő kinevezéstől a megbízatás megszűnéséig tart.

(2) A 46. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken túl, a szünetelés időtartamára – további külön munkáltatói döntés nélkül – rendelkezési állományba tartozik az állomány (1) bekezdés alá tartozó tagja.

(3)²¹⁸ Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, részére e törvény alapján illetmény, egyéb pénzbeli és az 58/B. § figyelembevételével a természetbeni juttatások nem folyósíthatóak, a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

(4) Az állomány (2) bekezdés szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén a mérlegelést nem igénylő munkáltatói döntések meghozatalára a központi személyügyi szerv jogosult.

58/B. §²¹⁹ Az állomány tagját a már megszerzett lakhatási támogatás – a lakásbérlethez, lízinghez nyújtott támogatás és a lakásfenntartási költségekhez való hozzájárulás továbbfolyósítása kivételével – a szolgálati viszony 58–58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt is megilleti.

58/C. §²²⁰ A szolgálati viszony 58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt az állomány tagja – kérelmére, különös méltánylást érdemlő ok esetén – részt vehet a honvédelmi szervezet által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmassági vizsgálaton, valamint a teljesítményértékelés részét képező éves kiképzési foglalkozáson, amelynek során be kell tartania az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat.

58/D. §²²¹ A szolgálati viszony 58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt az állomány tagjára az elismerésekkel kapcsolatos szabályokat – miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – alkalmazni kell.

58/E. § (1) Az állomány tagja kirendeléssel teljesíthet szolgálatot a miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalban vagy a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásban.

(2)²²³ Kirendelés esetén a szolgálati viszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó jogköröket – ide nem értve a tábornokok jogviszony megszüntetését – a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A kirendelésre egyebekben az áthelyezés és a kinevezés szabályait kell alkalmazni.

59. § (1) Megszűnik a szolgálati viszony

(2) A szolgálati viszony megszüntethető

(2a)²²⁵ A (2) bekezdés e) pontjától eltérően különleges jogrend ideje alatt a szerződéses állomány tagja egyoldalú szerződésbontással nem szüntetheti meg a szolgálati viszonyát.

(3) Nem alkalmazható az (1) bekezdés d) pontja, és a (2) bekezdés a méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak befejezését követő 30 napig.

(3a)²²⁶ Nem alkalmazható az (1) bekezdés d) pontja a 68/B. § (4) bekezdésében foglalt időtartam alatt, a szerződéses állomány tagja szolgálati viszonyának a (2) bekezdés c) pontja alapján történő megszüntetésének vagy a 68. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja alapján történő megszűnésének időpontjáig.

(4)²²⁷ Nem szűnik meg a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya az (1) bekezdés d) pontja alapján,

(4b)²²⁸ A 2. § 33. pontja szerinti szerződéses állomány azon tagjának, akinek a jogviszonya az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnt volna meg, de erre a (4) bekezdés b) pontja alapján nem került sor, annak a szerződéses szolgálati viszonya a különleges jogrend megszűnését követő 15. napon szűnik meg.

(5)²²⁹ A (3) bekezdés, a (3a) bekezdés, valamint a (4) bekezdés b) pontja esetén a vállalt szolgálati idő lejártakor a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva meghosszabbodik. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a szerződéses állomány tagjának kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel, a szolgálati viszony szerződésben megállapított határozott idő letelte szerinti megszűnését megállapítja.

(6)²³⁰ A veszélyhelyzet időtartama alatt a szolgálati viszony a 38. § (8) bekezdésétől, a 68. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően nem szűnik meg a törvény erejénél fogva az ott meghatározott kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén. Az állomány tagja a veszélyhelyzet megszűnését követő hat hónapon belül teljesítheti a kiképzési, a képzési és vizsgakötelezettségét, amelyhez szükséges feltételeket a munkáltató köteles biztosítani. A kiképzési, a képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén az állomány tagjának szolgálati viszonya a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított hat hónap elteltével megszűnik.

60. § (1) A felek a szolgálati viszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, és a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját meg kell határozni.

(3)²³¹ A megegyezésben rendezni kell, hogy a feleket a szolgálati viszonyból eredően milyen jogosultságok illetik, és kötelezettségek terhelik, így a visszafizetési, illetve a megtérítési kötelezettséget, valamely kötelezettség alóli mentesítést, annak feltételeit, továbbá valamely kötelezettség ellentételezése érdekében, azzal arányban álló jogosultságról való lemondást. Ennek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarattal e törvénytől eltérhetnek.

61. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondhat. A lemondási idő 2 hónap, kivéve, ha a felek írásban ennél rövidebb határidőben állapodnak meg.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével rendfokozatát, valamint – a rögzített nyugdíjra és a korkedvezményre való jog kivételével – a szolgálati viszonnyal összefüggő jogosultságait elveszti.

(3)²³² Az (1) bekezdéstől eltérően nem mondhat le a szolgálati viszonyáról a hivatásos állomány tagja

(4)²³³

(5) A szerződéses állomány tagjának egyoldalú szerződésbontása esetén a lemondás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti időtartam nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati időt.

62. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel megszüntethető, ha

(2) A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

(2a)²³⁸ A (2) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt kerül sor az állomány tagja egészségi alkalmatlanságának megállapítására.

(3) Az (1) bekezdés c)–e) pontja alapján akkor szüntethető meg a szolgálati viszony, ha

(4) Az (1) bekezdés e) pontja akkor alkalmazható, ha a szolgálati beosztás betöltése nemzetbiztonsági alkalmassághoz kötött.

(5)²³⁹

(6) A felmentés a (2) bekezdés alapján nem kötelező, ha az állomány tagja a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományban tartható.

(7) A (2) bekezdés g) pontja szerinti feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt az állomány tagja részére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szerinti adategyeztetés és szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása keretében hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

63. § (1)²⁴⁰ A munkáltatói jogkört gyakorló a felmentést köteles megindokolni. A felmentés indoka az állomány tagjának szolgálati viszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a honvédelmi szervezet működésével összefüggő ok lehet.

(2) Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. A Honvédségnek kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

64. § (1)²⁴¹ A honvédelmi szervezet legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintettek személyes adatairól, utolsó munkaköréről, képzettségéről és illetményéről.

(2)²⁴² Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 62. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kerüljön sor, és a honvédelmi szervezetnél a felmentéssel érintettek létszáma 30 napon belül

(3)²⁴³ A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a szolgálati viszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban és a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban állók létszámát össze kell számítani.

65. § (1) A felmentési idő legalább 2 hónap, amely a szolgálati viszonyban töltött

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

(3) A felmentés időpontját a felmentési okiratban meg kell határozni. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.

66. § (1) A felmentési idő legalább felére az állomány tagját a szolgálatteljesítési kötelezettség alól mentesíteni kell. A szolgálatteljesítési kötelezettségek alóli mentesítés az állomány tagjának kérelmére legfeljebb két részletben is történhet.

(2) Teljes felmentési időre mentesíteni kell az állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól, ha szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdés c)–e) pontja vagy (2) bekezdése szerint szűnik meg.

(3)²⁴⁴

67. § (1)²⁴⁵ Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az a)–k) pont szerinti időtartam és az azt követő 30 nap alatt:

(2)²⁴⁸ Az (1) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Az (1) bekezdésben meghatározott körülményre az állomány tagja csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatói jogkört gyakorlót tájékoztatta.

(3)²⁴⁹ Az (1) bekezdés d) pontja szerinti védelem illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

68. § (1) E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya

(2) A szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.

(3)²⁶⁰

68/A. § (1) A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékra (a továbbiakban együtt: egészségkárosodási ellátás) jogosult az állomány tagja vagy volt tagja, ha

(2) Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,

(3) Ha az egészségi alkalmatlanság nem a (2) bekezdés szerinti szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki legalább tíz év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb.

(4) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága bekövetkezésében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset vagy a betegség az érintett

(5) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.

(6)²⁶⁴ Az állománynak a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti feltételeknek megfelelő tagja az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság tárgyában történő döntés meghozataláig az egészségkárosodási ellátás megállapítása helyett a 48. § alapján rendelkezési állományba helyezhető. Az állomány tagja az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság tárgyában történő döntés meghozataláig az egészségkárosodási ellátás megállapítása helyett a szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetését, vagy az 59. § (5) bekezdése szerinti esetben a szolgálati viszony szerződésben megállapított határozott idő letelte szerinti megszűnésének megállapítását is kérheti. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(7)²⁶⁵ Az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos eljárás miniszteri rendeletben meghatározott esetekben felfüggeszthető. A felfüggesztésről szóló döntés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az egészségkárosodási ellátást megállapító vagy elutasító határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

(8)²⁶⁶ Ha az állomány tagjával szemben méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás került elrendelésre, más szolgálati beosztásba helyezésére, vagy más jogviszonyba történő áthelyezésére, vagy szolgálati viszonyának a 68. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja alapján történő megszűnése csak a méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás megszüntetését követően állapítható meg. A már megindított egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos eljárást fel kell függeszteni.

68/B. § (1)²⁶⁷ A 68/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén – ha az érintett vonatkozásában nem állnak fenn a 68/A. § (4) és (5) bekezdése szerinti kizáró okok – a munkáltatói jogkört gyakorló köteles megvizsgálni, hogy az állomány tagja részére az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör felajánlható-e. Miniszteri rendeletben meghatározott eljárásrend alkalmazásával az állomány tagja részére felajánlható, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem katonai munkakört kell keresni. Felajánlható meglévő szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör hiányában új szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör létrehozásával kell biztosítani a továbbfoglalkoztatás lehetőségét.

(2) Az állomány tagja részére csak olyan nem katonai munkakör ajánlható fel, amely esetében az új munkavégzési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a tíz éven aluli gyermeket nevelő érintett esetében az egy órát, kivéve, ha az állomány érintett tagja – nyilatkozatával – vállalja a hosszabb utazási időt.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorlónak törekednie kell az állomány tagja részére képzettségének, végzettségének megfelelő beosztás vagy nem katonai munkakör felajánlására.

(4)²⁶⁸ A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a katonai szolgálatra való alkalmatlanság megállapításától, illetve a 46. § (1) bekezdés g) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésétől számított negyvenöt napon belül az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként az állomány tagjának

(4a)²⁷¹ Katonai bírói tisztségre vagy ügyészségi alkalmazotti munkakörbe történt vezénylés esetén a (4) bekezdés szerinti határidőt az alkalmatlanság miniszteri rendeletben meghatározott módon történő ismételt megállapításától, vagy ha az ismételt alkalmassági vizsgálat nem kötelező, akkor a vezénylés megszűnésétől kell számítani.

(5) A (4) bekezdés b) pontja alapján megállapított honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés esetén felmentés helyett a törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya.

(6) Az állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás, munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha az állomány tagja öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást, munkakört elutasította volna. Ha az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti eljárásban felajánlott szolgálati beosztást, munkakört nem fogadja el, egészségkárosodási ellátásra nem jogosult, és a szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni.

68/C. § (1)²⁷² A 68/B. § szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól az állomány tagjának kérelme alapján a Honvéd Vezérkar főnökének előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha az állomány tagjának egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű. Honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad.

(2)²⁷³ A munkáltatói jogkört gyakorló a katonai szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanságról szóló határozat kézhezvételét követően benyújtott, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem alapján haladéktalanul felterjeszti javaslatát a Honvéd Vezérkar főnökének. A Honvéd Vezérkar főnöke tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.

(3)²⁷⁴ A miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés tárgyában harminc napon belül indokolt határozatban dönt. A miniszter a döntés során mérlegeli, hogy a honvédelmi szervezetnél meghatározható-e olyan feladatkör, amelyet az állomány tagja nem katonai munkakörben egészségi állapota alapján elláthat, valamint azt, ha az állomány tagjának egészségi állapota alapján tőle már nem várható el a mindennapos rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az egészségkárosodási ellátás megállapítása tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

(4)²⁷⁵ Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a Honvéd Vezérkar főnöke, akkor a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Honvéd Vezérkar főnöke az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.

(5) A honvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása esetén felmentés helyett a törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya.

68/D. § (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét az egészségkárosodási ellátást megállapító szerv miniszteri rendeletben meghatározott eljárásrendben hivatalból állapítja meg.

(2) A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság kezdő napjára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintettet esetlegesen megillető baleseti járadék vagy baleseti táppénz (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: baleseti ellátás), rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás összegéről az egészségkárosodási ellátást megállapító szervet – kérelmére – az ellátást folyósító szerv tájékoztatja.

68/E. § (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság az egészségkárosodás következő – az egészségi alkalmatlanság megállapítására irányuló eljárásban beszerzett, a rehabilitációs hatóság által megállapított – felülvizsgálati időpontjáig terjedő határozott időtartamra kerül megállapításra. A rehabilitációs hatóság felülvizsgálatának eredményétől függően az egészségkárosodási ellátást megállapító szerv az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot ezt követően minden esetben a rehabilitációs hatóság által meghatározott, az egészségkárosodás következő felülvizsgálatának időpontjáig terjedő időtartamra hosszabbítja meg.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a rehabilitációs hatóság a baleseti ellátással, rehabilitációs ellátással vagy rokkantsági ellátással összefüggésben nem ír elő újabb kötelezettséget az egészségkárosodás felülvizsgálatára, abban az esetben az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság öt év határozott időtartamra kerül megállapításra vagy meghosszabbításra.

(3) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbításakor az egészségkárosodási ellátást megállapító szerv figyelembe veszi

(4) Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság meghosszabbítására – miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén – több alkalommal is sor kerülhet, mindaddig, amíg a jogosult a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra jogosulttá válik.

68/F. § (1)²⁷⁶ Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a 68/B. § (4) bekezdése alapján honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult komplex minősítése a 68/C. § (1) bekezdésében meghatározott értékre változott vagy az alá csökkent, a munkáltatói jogkört gyakorló előterjesztésére a miniszter felmentést adhat a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól. A munkáltatói jogkört gyakorló az érintett kérelmére vagy – a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult beleegyezésével – hivatalból tehet előterjesztést a miniszternél, a mentesítésre egyebekben a 68/C. § (2)–(4) bekezdése megfelelően alkalmazandó. Mentesítés esetében a foglalkoztatási jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése és a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés helyett honvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása érdekében intézkedni kell.

(2) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult komplex minősítése a 68/C. § (1) bekezdésében meghatározott érték fölé emelkedett, a munkáltatói jogkört gyakorló köteles a jogosult továbbfoglalkoztatása érdekében a 68/B. § (1) bekezdésében foglalt eljárást lefolytatni és továbbfoglalkoztatása esetén a honvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést megállapítani.

68/G. § (1)²⁷⁷ Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 68/A. § (2) bekezdése szerinti esetben az állomány tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra megillető távolléti díj 100%-ának megfelelő összegnek a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes bruttó összegével csökkentett összege.

(2)²⁷⁸ Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 68/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az állomány volt tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra megillető távolléti díj összege

(3) Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a tényleges szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott összeg és az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követő, nem rendszeres pótlékok nélkül számított mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete. Ha az új illetmény vagy munkabér összege változik, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértékét módosítani kell. Nem változik a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke, ha az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követően jogosult részére az egészségügyi szabadság szabályai szerinti illetmény, vagy keresőképtelenség miatt az illetmény vagy munkabér összege helyett távolléti díj vagy táppénz kerül folyósításra.

(5) A honvédelmi egészségkárosodási járadék mértéke az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeggel egyezik meg.

(6)²⁸² Az illetmény nélküli vagy fizetés nélküli szabadság időtartamára az egészségkárosodási keresetkiegészítés folyósítását szüneteltetni kell.

68/H. § (1) Az egészségkárosodási ellátás 68/G. § szerinti mértékét módosítani kell, ha a jogosultat megillető baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mértéke változik.

(2)²⁸³ Ha a honvédelmi illetményalap, illetve az alapilletmény szorzószámai átfogó, a személyi állományt érintő emelésére kerül sor, vagy egy új illetményrendszer bevezetése által egy általános illetményfejlesztés kerül végrehajtásra a személyi állomány vonatkozásában, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az egészségkárosodási ellátás mértékét, valamint a 68/G. § (1) és (2) bekezdése szerinti távolléti díjat is emelni kell, és a számításokat ismételten el kell végezni.

(3)²⁸⁴ Ha a honvédelmi szervezetnél a 68/B. § (4) bekezdése szerint továbbfoglalkoztatott, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultnak a honvédelmi szervezettel fennálló foglalkoztatási jogviszonya a honvédségi szervezet érdekkörében felmerült okból vagy a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult egészségi állapotára tekintettel megszűnik, részére a továbbiakban honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés helyett honvédelmi egészségkárosodási járadékot kell folyósítani, amelynek mértékét a 68/G. §-ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani. Ha a foglalkoztatási jogviszony a foglalkoztatott érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultsága megszűnik és honvédelmi egészségkárosodási járadékra sem válik jogosulttá.

(4) Az egészségkárosodási ellátás fedezetét a mindenkori központi költségvetés biztosítja.

(5)²⁸⁵ Ha az egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult foglalkoztatási jogviszonya a (3) bekezdés alapján a honvédelmi szervezet érdekkörében felmerült okból vagy a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult egészségi állapotára tekintettel szűnik meg és a soron következő felülvizsgálat eredménye szerint a komplex minősítése a 68/C. § (1) bekezdésében meghatározott érték feletti eredményt mutat, a 68/F. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

68/I. § (1) Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az egészségkárosodási ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti. Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy közeli hozzátartozója a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül köteles bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.

(2) Az ellátást megállapító szerv az egészségkárosodási ellátás összegének módosításáról, valamint a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről hivatalból dönt.

(3) A jogalap nélkül kifizetett egészségkárosodási ellátás hatvan napon belül, az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető az állomány tagjától, volt tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás, ha annak alaptalanságáról az állomány tagja, volt tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az általános elévülési időn belül a közeli hozzátartozótól visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett honvédelmi egészségkárosodási ellátás.

68/J. § (1) Megszűnik az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság

(2)²⁸⁷ A honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság akkor is megszűnik, ha a honvédelmi szervezetnél történő továbbfoglalkoztatásra tekintettel a jogosult részére honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapítanak meg. A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság akkor is megszűnik, ha a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól történő miniszteri mentesítésre tekintettel a jogosult részére honvédelmi egészségkárosodási járadékot állapítanak meg.

(3)²⁸⁸ Az egészségkárosodási ellátásra jogosult az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságáról annak kezdőnapját követően írásban lemondhat. Lemondás, valamint az (1) bekezdés i) pontja esetén sem honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, sem honvédelmi egészségkárosodási járadék nem állapítható meg.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság, ha az érintett ismételten szolgálati viszonyt létesít, azonban a megállapított illetménye kevesebb a 68/H. § (1) bekezdésére tekintettel a honvédelmi illetményalap emelkedésének százalékos mértékével megemelt, 68/G. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti összegnél. Ebben az esetben a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság a 68/G. §-ban foglalt számítási szabályok alkalmazásával megállapított mértékben továbbra is fennáll.

(5)²⁸⁹ Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az állomány honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult tagjának az egészségkárosodási ellátásra való jogosultsága, ha a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. §-ában vagy 2. §-ában, vagy a Kit. 1. § (1) bekezdésében felsorolt szervnél létesít foglalkoztatási jogviszonyt. Ebben az esetben a honvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére a 68/G. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést kell megállapítani. Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintett illetményére vagy munkabérére vonatkozó adatokról az ellátást megállapító szervet, annak kérelmére a foglalkoztató szerv vezetője tájékoztatja. Az illetmény vagy munkabér mértékének megváltozásáról az egészségkárosodási ellátásra jogosult köteles tájékoztatni az ellátást megállapító szervet.

69. § (1)²⁹⁰ A honvédelmi szervezet, az átvevő munkáltató és az állomány tagja megállapodhatnak a szolgálati viszony 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetéséről.

(2)²⁹¹ A honvédelmi szervezet az áthelyezéshez való hozzájárulást különösen akkor tagadhatja meg, ha az átvevő munkáltató megkeresésének kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a 2 hónapot nem haladja meg. E rendelkezés nem alkalmazható az állomány 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén.

(3)²⁹² Szolgálati beosztás nem katonai munkakörré történő átminősítése esetén az állomány tagja közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyba vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba beleegyezésével helyezhető át.

(4) Áthelyezés esetén az állomány áthelyezett tagjának jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezést megelőzően az állomány tagját a szolgálaton kívüli állomány lehetőségéről tájékoztatni kell.

(5)²⁹³ Ha a szolgálati viszonyt létesítő személy a szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőzően a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként létesít hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

70. § (1)²⁹⁴ Az állomány tagja munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a honvédelmi szervezetnél elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a honvédelmi szervezet köteles biztosítani.

(2)²⁹⁵ A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor a jogviszony megszűnése, megszüntetése napján, de legkésőbb 15 napon belül az állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a miniszteri rendeletben előírt igazolásokat.

(2a)²⁹⁶ A 4/A. § (2) bekezdés b) és c) pontja esetén a (2) bekezdés szerinti járandóságok megállapítására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a központi személyügyi szerv vezetője jogosult.

(2b)²⁹⁷ Az állomány szülői szabadságra, vagy apasági szabadságra jogosult tagja részére a (2) bekezdésben meghatározott időpontban igazolást kell kiadni a kiadott szülői szabadság, vagy apasági szabadság tartamáról, ebben fel kell tüntetni a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság, vagy apasági szabadság tartamát is.

(3) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor miniszteri rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel az állomány tagja megtérítési kötelezettséggel tartozik, és elhelyezkedésének elősegítése érdekében szakmai át-, vagy továbbképzési támogatásban részesíthető.

71. § (1)²⁹⁸ Végkielégítés illeti meg

(1a)²⁹⁹ A végkielégítés összege, ha a tiszti, altiszti állomány tagjának szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

(2)³⁰⁰ Az (1) bekezdéstől eltérően nem illeti meg a végkielégítés a tiszti, altiszti állomány tagját a 62. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés a), c), g) pontja esetén, továbbá a végkielégítés összegének felére jogosult a 62. § (1) bekezdés e) pontja esetén.

(3)³⁰¹ Ha a hivatásos állományba visszavett személy szolgálati viszonya felmentéssel kerül megszüntetésre, a végkielégítés alapjául a részére korábban kifizetett végkielégítés alapját képező szolgálati viszonyban töltött időt követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni. Ha a szolgálati viszony áthelyezéssel létesült, a végkielégítés szempontjából figyelembe kell venni az átvételt megelőző jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.

(4)³⁰² A végkielégítést az (1) bekezdés a) pontja esetén a felmentési idő utolsó napján, az (1) bekezdés b) pontja esetén a szerződés lejártakor kell kifizetni. Ha a tiszti, altiszti állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

73. §³⁰⁶ (1) Ha a legénységi állomány tagja a szerződését a 45. § (1) bekezdése szerint meghosszabbítja, a szerződés-hosszabbításban vállalt további szolgálati évek alapján a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati idő lejártával szerződés-hosszabbítási díjra jogosult.

(2) A szerződés-hosszabbítási díjat a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati idő lejártát követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(3) A szerződés-hosszabbítási díj összegét a 92. § (1) bekezdése szerint számított tényleges szolgálati viszonyban töltött évek alapulvételével, a szerződés-hosszabbításkor vállalt további évekhez tartozó (4) bekezdés szerinti értékek összeadásával kell megállapítani.

(4) A tényleges szolgálati viszonyban töltött időt követő, a szerződés-hosszabbítással vállalt évekhez tartozó érték évenként

(5)³⁰⁷ A legénységi állomány tagja köteles visszafizetni az utolsó szerződés-hosszabbításkor részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a), c), e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)–m) vagy p) pontja alapján szűnik meg.

(6)³⁰⁸ Az utolsó szerződés-hosszabbításkor részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj összegét köteles visszafizetni az a korábbi legénységi állományú katona is, akit az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerint hivatásos állományba vettek, azonban a hivatásos szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a), c), e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés b)–m) vagy p) pontja alapján szűnik meg, úgy, hogy a hivatásos szolgálati viszonyának időtartama nem éri el az utolsó szerződés-hosszabbításakor vállalt szolgálati idő kétszeresét.

74. §³⁰⁹ (1) A legénységi állomány tagja visszailleszkedési támogatásra jogosult, ha szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés d) pontja, a 62. § (1) bekezdés a), b), d) pontja, vagy a 62. § (2) bekezdés b) vagy f) pontja szerint szűnik meg, kivéve, ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik. A visszailleszkedési támogatást a felmentési idő utolsó napján vagy a szerződés lejártakor kell kifizetni.

(2) A visszailleszkedési támogatás összege, ha a legénységi állomány tagjának a tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

(3)³¹⁰

(3a)³¹¹

(4) Ha a legénységi állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

74/A. §³¹³ Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint legfeljebb kéthavi távolléti díjnak megfelelő összegű juttatásra jogosult a tiszti, az altiszti és a legénységi állomány tagja, ha szolgálati viszonya megszűnésekor legalább két év időtartamra miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít.

76. § (1)³¹⁵ Az 59. § (2) bekezdés c) pontja és a 68. § (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagját az áthelyezéssel, vagy a kinevezéssel egyidejűleg kérelmére felvehető a szolgálaton kívüliek közé. A szolgálaton kívülinek minősülő személy a nem katonai munkakörére irányadó jogállási törvény hatálya alatt áll. A szolgálaton kívülinek minősülő személyre e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten elrendeli.

(1a)³¹⁶ Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálati viszonya megszűnését, megszüntetését követő napon a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.

(2)³¹⁷ A szolgálaton kívüli állományba tartozás időtartama egybefüggően, vagy megszakításokkal sem haladhatja meg a 6 évet. Ha a szolgálaton kívüli személy az (1) bekezdés szerinti áthelyezését vagy kinevezését közvetlenül megelőzően tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendelkezik, vagy a honvédelmi szervezeten belül olyan nem katonai munkakört tölt be, amely tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásnak felel meg, e bekezdésben szereplő időbeli korlátozás nem alkalmazható.

(3) A szolgálaton kívüli személy

(4)³¹⁹ A köztársasági elnök által szolgálaton kívüli állományba felvett személy a honvédelmi szervezet szociális gondoskodási körébe tartozik, valamint a 132. § szerint jubileumi jutalomra jogosult. Nem jogosult jubileumi jutalomra az a szolgálaton kívüli állományba felvett személy, aki azt másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta, illetve akinek szolgálaton kívüli jogállása megszűnt vagy megszüntetésre került. A jubileumi jutalomra való jogosultságra jogosító szolgálati időkre alkalmazni kell a 92. §-t. A jubileumi jutalmat a szolgálati viszony megszűnését megelőző napon érvényes távolléti díj alapján a központi személyügyi szerv vezetője állapítja meg.

77. § (1)³²⁰ Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. Az általános előmeneteli rendbe tartozó, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztásokat – ideértve a tiszti vagy az altiszti állománycsoport legalacsonyabb szintű, általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásait (a továbbiakban: kezdő beosztás) is kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásként kell rendszeresíteni.

(1a)³²¹ Az állomány tagja által viselt és a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat eltérhet egymástól

(2)³²²

(3)³²³

(4)³²⁴ Az állomány központi államigazgatási szervek védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeinél szolgálatot teljesítő tagjának szolgálati viszonyára az 54. § (1) bekezdés a)–c) pontját, valamint (2) bekezdését kell alkalmazni.

(5)³²⁵ Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik,

78. § (1) A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló köteles különösen

(2) Az állomány tagja köteles különösen

(3) A (2) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti kötelezettség ellenőrzése, és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.

(4) A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetén a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye.

(5)³²⁷ A kötelező védőoltást a honvédelmi szervezetek közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján a Honvéd Vezérkar főnöke rendeli el. A Honvéd Vezérkar főnöke által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló törvény szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja vagy kezelőorvosa a honvédelmi szervezetek közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szervének vezetőjénél kezdeményezheti.

(6)³²⁸ A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 701. § (2) bekezdése szerinti feladat ellátásával történő megbízást munkáltatói döntésbe foglalt kijelölés tartalmazza.

78/A. §³²⁹ A szolgálati viszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a honvédelmi szervezet jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és az állomány tagja számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.

79. § (1) A 33. § (2) bekezdés megtartása érdekében az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell. Ennek keretében az állomány tagja köteles a szükséges felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak alávetni magát.

(2) Ha az állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, miniszteri rendeletben meghatározott határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.

(3) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felel meg az egészségi, illetve a pszichikai követelményeknek, a munkáltatói jogkört gyakorló dönt a rendelkezési állományba áthelyezésről, vagy a 62. § szerint jár el.

(4) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felel meg a fizikai követelményeknek, szolgálati viszonya a 68. § (1) bekezdés j) pontja szerint megszűnik.

(5)³³⁰ Ha az állomány tagjának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálata neki felróható okból – miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül – nem kerül elvégzésre, a szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

80. § (1)³³¹ Nem létesíthető szolgálati viszony, ha az állomány tagja ez által közeli hozzátartozójával vagy élettársával kerülne közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség a szolgálati viszony fennállása alatt keletkezik, és az a szolgálati viszony módosításával nem orvosolható, a munkáltatói jogkört gyakorló dönti el, hogy – a (3) bekezdés szerinti felmentés hiányában – az állomány melyik tagjának szűnik meg a szolgálati viszonya. A munkáltató döntése során elsődlegesen az érintettek érdemeit mérlegeli.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) és a (2) bekezdés alól kérelemre felmentést adhat.

81. § (1) Az állomány tagja más kereső tevékenységet csak a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélyével létesíthet, kivéve a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt: szellemi tevékenység) végzésére irányuló, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja a szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja köteles előzetesen bejelenteni, ha olyan gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, amely önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább 50%.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagja más kereső tevékenységet nem folytathat.

(5)³³² A (4) bekezdéstől eltérően az állomány miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagjának a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélye szükséges

(6) Az állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó közszerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(7)³³³ Az (1)–(3) és az (5) bekezdés szerinti előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati érdeket mérlegelve dönt. Nem adható engedély, ha a más kereső tevékenység ellentétes a honvédelmi szervezetek feladataival vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan ellátását, illetve a honvédelmi szervezetek tekintélyét veszélyezteti.

82. § (1) Az állomány tagja köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül.

(2) A tudomására jutott összeférhetetlenség megszüntetésére a munkáltatói jogkört gyakorló haladéktalanul írásban köteles felszólítani az állomány tagját. Amennyiben az állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

83. §³³⁴ (1)³³⁵ A belátható, tervszerű előmeneteli lehetőség a hivatásos állománynál életpályát, előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent. Az állomány előmenetele tervezésének módját miniszteri rendelet határozza meg.

(2)³³⁶ Az előmenetel általános feltétele

(2a)³³⁸ Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott rendfokozatú tagja előmenetele érdekében minősítő vizsgát tehet.

(3)³³⁹

(4)³⁴⁰ A miniszter egy alkalommal az állomány tagját a kötelező várakozási idő letelte előtt eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, vagy a 4/A. § szerint előterjesztést tehet a kinevezésére, ha

(5)³⁴³ Kötelező várakozási idő letelte előtt az állomány tagja a (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén miniszteri rendeletben meghatározottak szerint nevezhető ki magasabb beosztásba.

(6)³⁴⁴ Az 57. § (1) bekezdése esetén az előléptetéskor és kinevezéskor a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti előmeneteli feltételeknek való megfelelést kell vizsgálni.

(7)³⁴⁵ A legénységi állomány tagja

(8)³⁴⁶ Az állomány bírósági szervezethez, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezethez vagy az ügyészi szervezethez, illetve a központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti eleméhez vezényelt tagjának rendfokozati előmenetelére – az általa betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozat eléréséig – a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati várakozási időket kell alkalmazni. A rendfokozati előmenetel feltétele az éves fizikai állapotfelmérés és az éves kiképzési feladatok eredményes végrehajtása.

(9)³⁴⁷ Az állomány (8) bekezdésben meghatározottaktól eltérő más szervhez vezényelt tagjának rendfokozati előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati várakozási időket kell alkalmazni azzal, hogy előléptetésükre a vezénylés időtartama alatt egyszer, a más szerv vezetőjének kezdeményezésére, a miniszter döntésével kerülhet sor, ha

(10)³⁴⁸

(11)³⁴⁹ Az állomány más szervhez – ide nem értve a központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemét – vezényelt tagjának a vezénylés megszüntetését követő beosztásba kinevezésekor a (2) bekezdés f) pontja szerinti feltétel nem alkalmazható.

84. § (1)³⁵⁰ A kötelező várakozási idő leteltét követően a magasabb beosztásba kinevezéskor az állomány előírt feltételekkel rendelkező tagját elő kell léptetni. Ettől eltérően a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezéskor, valamint a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezéskor a munkáltatói jogkört gyakorló dönt az előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről.

(2)³⁵¹ Az állomány speciális beosztást betöltő tagját – az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig –, valamint az állomány általános előmeneteli rendű beosztást betöltő tagját, ha a beosztásba a 83. § (5) bekezdése alkalmazásával került kinevezésre, a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően elő kell léptetni a következő rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.

(3)³⁵² A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített, nem kezdő beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően léptethető elő vagy nevezhető ki első tábornoki rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.

(4)³⁵³ Ha az állomány kezdő beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához meghatározott kötelező várakozási idő leteltekor elő kell léptetni, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel. Ellenkező esetben akkor kell előléptetni az állomány tagját, amikor a várakozási idő letelte után először rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.

(5) Nem nevezhető ki, nem léptethető elő a magasabb rendfokozatba az állomány tagja, ha

(6)³⁵⁴ Ha az állomány tagja előléptetésének e törvény szerinti feltételei fennállnak, azonban előléptetésére az (5) bekezdés c) pontja miatt nem került sor, és az eljárás nem végződött a büntetőjogi, a fegyelmi felelősség vagy a méltatlanság megállapításával, az állomány tagját a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor elő kell léptetni, a feltételek teljesítésének idejére visszamenőleges hatállyal.

85. §³⁵⁵ Az állomány alacsonyabb beosztásban lévő tagja – a 83. § (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén – legfeljebb viselt rendfokozatának megfelelő rendfokozattal rendszeresített beosztásba nevezhető ki.

85/A. § (1) Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott nem vezetői beosztást betöltő tagja a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – a motiváció fenntartása és a szervezeti tudás fejlesztése érdekében – fokozati vizsgát tehet. Állománycsoport-váltás esetén, valamint a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele esetén a fokozati vizsga alapjául szolgáló időtartam – ha a fokozati vizsga letételére lehetőség van – a magasabb rendfokozathoz kapcsolódóan indul, illetve kezdődik újra.

(2) A tiszti és az altiszti állomány esetében a fokozati vizsga négyszintű, legénységi állomány esetében háromszintű.

(3) A tiszti és az altiszti állomány esetében az első szintű fokozati vizsgát legkorábban a kötelező várakozási idő leteltének évében lehet letenni, a következő szintű fokozati vizsgák pedig négyévente tehetőek. Az állomány speciális előmeneteli rendű beosztást betöltő törzszászlós rendfokozatú tagja az első szintű fokozati vizsgát legkorábban a rendfokozatba lépés évétől számított hatodik évben teheti le. A negyedik szintű fokozati vizsga letételét követően további négyévente a negyedik szintű fokozatnak megfelelő vizsga megújítható.

(4) A legénységi állomány tagja az első szintű fokozati vizsgát legkorábban az állományba vételtől számított harmadik évben, a következő fokozati vizsgákat pedig háromévente teheti le. A harmadik szintű fokozati vizsga letételét követően további háromévente a harmadik szintű fokozatnak megfelelő vizsga megújítható.

(5) A fokozati vizsga halasztására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.

(6) A (3) és a (4) bekezdés szerinti vizsga alapjául szolgáló időbe be nem számítható időtartamokat miniszteri rendelet határozza meg.

86. §³⁵⁷ (1) Az általános és a speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál, valamint a legénységi beosztásoknál az egyes rendfokozathoz tartozó kötelező várakozási időket a 4. melléklet határozza meg.

(2) A kötelező várakozási időt a rendfokozatba kinevezést vagy előléptetést tartalmazó jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani, azzal, hogy ismételten létesített szolgálati viszony esetén a kötelező várakozási idő számítása során a rendfokozatban korábban eltöltött időt figyelmen kívül kell hagyni. A kötelező várakozási időbe a 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány és a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. Az 57. § (1) bekezdése alkalmazása esetén a határozott időre szóló előléptetés, kinevezés vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításának időtartamát a vezénylést megelőzően viselt rendfokozathoz meghatározott kötelező várakozási időbe kell beleszámítani.

87. § (1)³⁵⁸ Az állomány tagját a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörében eljárva, írásban, miniszteri rendeletben meghatározott időközönként, illetve esetekben értékeli. A teljesítményértékelés célja az előmenetel objektivitásának biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási rendszer működtetése.

(2)³⁵⁹ A tiszti és az altiszti állomány tagjáról jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább évente egyszer teljesítményértékelést kell készíteni. A legénységi állomány tagját csak a várakozási idő leteltekor, magasabb beosztásba kinevezése előtt, vagy az altiszti beosztásba történő felkészítése előtt, vagy szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanság felmerülésekor kell értékelni. A Tábori Lelkészi Szolgálat tagját nem kell értékelni.

(3) A teljesítményértékelésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek.

(4) A teljesítményértékelést az érintettel közölni kell, aki

(5) A teljesítményértékelés tartalmi elemeit, szempontjait és szabályait jogszabály határozza meg.

88. § (1)³⁶⁰ Az állomány tagja csak olyan képzésre vezényelhető, amely az előmeneteléhez, a szakmai vagy a vezetői ismereteinek bővítéséhez közvetlenül kapcsolódik, ahhoz szükséges vagy azt elősegíti. A vezénylésre az 5. § (1) bekezdését és a 7. § (8a) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2)³⁶¹ A képzéshez a honvédelmi szervezet által nyújtható támogatás formáját és mértékét miniszteri rendelet határozza meg. Kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő a képzés sikeres befejezését követő nappal kezdődik, és megegyezik a képzési idő kétszeresével, de legalább 1 év.

(3)³⁶² A honvédelmi szervezet által nyújtott támogatás megtérítésére köteles az állomány tagja, ha

(4)³⁶³ A megtérítési kötelezettség érvényesítésének eljárási szabályait, ideértve a halasztás engedélyezését, a megtérítési kötelezettség alóli mentesítés, és a fizetési könnyítés feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.

(4a)³⁶⁴ A Honvéd Vezérkar főnöke a honvédelmi szervezetnek az állomány tagjával szemben fennálló, tanulmányi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségből származó követelését a kötelezett kérelmére, részben vagy egészben elengedheti, ha a kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás visszafizetése családi, vagyoni, jövedelmi vagy szociális körülményeire figyelemmel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.

(5) A tiszti állomány továbbképzését – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az NKE biztosítja.

89. § (1)³⁶⁵ A miniszteri rendeletben meghatározott képzésen való részvételt a honvédelmi szervezet tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.

(2)³⁶⁶ A tanulmányi szerződésben a honvédelmi szervezetek vállalja, hogy az állomány tagjának a tanulmányok alatt, annak elvégzéséhez támogatást nyújt, az állomány tagja pedig arra kötelezi magát, hogy a tanulmányait folytatja, és eredményes befejezését követően szolgálati viszonyát meghatározott ideig nem szünteti meg. A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a honvédelmi szervezetet terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát. A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt a felek a 88. § (2) bekezdésére és a honvédelmi szervezetek által nyújtott támogatás mértékére figyelemmel határozzák meg úgy, hogy az a 10 évet nem haladhatja meg. A tanulmányi szerződésben a felek közös megegyezéssel további kötelezettséget vállalhatnak, illetve jogosultságot köthetnek ki.

(3) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, és az közös megegyezéssel bármikor módosítható.

(3a)³⁶⁷ A felek a tanulmányi szerződést a jövőre nézve, írásban, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint közös megegyezéssel megszüntethetik.

(3b)³⁶⁸ A (3a) bekezdés szerinti esetben a feleknek meg kell állapodniuk a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, így különösen arról, hogy a képzésben résztvevő a honvédelmi szervezet által a tanulmányi szerződés megszüntetéséig teljesített tanulmányi támogatásokat köteles-e megtéríteni, és ha igen, milyen mértékben. A Honvéd Vezérkar főnöke a honvédelmi szervezetnek az állomány tagjával szemben fennálló, tanulmányi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségből származó követelését szolgálati érdekből részben vagy egészben elengedheti.

(4)³⁶⁹ Az állomány tagjának lényeges szerződésszegésére a 88. § (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell. Ha a honvédelmi szervezet lényeges szerződésszegést követ el, így különösen, ha a támogatást nem, vagy nem határidőben biztosítja, az állomány tagja mentesül a szerződésből eredő kötelezettségei alól. Bármely fél szerződésszegése esetén a másik fél a szerződésszegésből eredő esetleges kárát a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alapján érvényesítheti.

(5)³⁷⁰ A tanulmányi szerződést lényeges szerződésszegésre hivatkozás nélküli is bármelyik fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettsége teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna. Az állomány tagja általi felmondás esetén a honvédelmi szervezetek az általa nyújtott támogatást, vagy annak arányos részét visszakövetelheti. A honvédelmi szervezetek általi felmondás esetén a támogatás nem követelhető vissza.

(6)³⁷¹ Az állomány tagja a honvédelmi szervezeten kívüli más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkört gyakorlójának előzetes engedélyével köthet.

90. § (1) Ha az állomány tagja képzésen vesz részt, és

(2)³⁷² Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély alapján a tanulmányok folytatásához szükséges időre az állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól. Ha tanulmányi szerződés vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, köteles a tanulmányi célú mentesítés időtartamát ledolgozni.

(3) A mentesítés mértékét a munkáltatói jogkört gyakorló az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező tanulmányi foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

(4) A (3) bekezdésen túl a munkáltatói jogkört gyakorló

(5) Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) és (4) bekezdés alkalmazása során az állomány tagjának kérelmét kizárólag szolgálati érdekből indokolt esetben utasíthatja el.

91. § (1)³⁷³ A miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalnál, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél, valamint a honvédelmi szervezet azon katonai szervezeteinél, melyek az alapító okiratuk szerint közhatalmi tevékenységet folytatnak, az állomány tagja a beosztásba helyezésétől vagy a kinevezésétől számított 1 éven belül közigazgatási alapvizsgát tesz.

(2)³⁷⁴ Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, valamint az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó honvédelmi szervezethez történő, 30 napot meghaladó vezénylés.

(3) A vizsgakötelezettség alóli mentesülésre a Kormány rendeletét kell alkalmazni.

(4) Ha az állomány tagja vizsgakötelezettségét nem teljesítette, az állomány tagja más megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.

92. § (1) A tényleges szolgálati viszonyban töltött idő az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének napjáig tart. A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a tényleges szolgálati viszonyban töltött időbe nem számítható be.

(2)³⁷⁵ A felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom és a 46. § (1) bekezdés r) és s) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés szempontjából

(2a)³⁷⁶ A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, a honvédelmi alkalmazotti, rendvédelmi szerveknél hivatásos és szerződéses szolgálati, a rendvédelmi igazgatási szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is be kell számítani. Ha a szolgálati viszonyban töltött idő megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.

(2b)³⁷⁷ A végkielégítés szempontjából a honvédelmi szervezet állományában a katonai szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőző, nem katonai szolgálati viszonyban eltöltött időket is figyelembe kell venni, kivéve, ha a korábbi jogviszony alapján a végkielégítés kifizetésre került.

(3) Az 1996. szeptember 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban töltött időként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelőzően hallgatói, növendéki és a tiszthelyettes-képző szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe.

(4) 1998. január 1-jét megelőzően az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít jogszerző időnek.

(5)³⁷⁸ A honvédelmi szolgálati díjra való jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban töltött időként kizárólag a hivatásos, a szerződéses, a 216. § (3) és (4) bekezdése alapján önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyban, továbbá a rendvédelmi szerveknél hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyban, illetve pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban töltött tényleges, beszámítás és szorzószámok nélkül számított szolgálati időt, valamint a szolgálaton kívüli állomány időtartamát kell figyelembe venni.

(6)³⁷⁹ Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje – a (8) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel – hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.

(7) A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időbe nem számít bele a szolgálati viszony szünetelése, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság, a szülési szabadság időtartama, és a rendelkezési állomány azon időtartama, amikor az állomány tagja ténylegesen nem lát el szolgálati feladatot.

(8)³⁸⁰ A hivatásos állomány végkielégítése szempontjából nem vehető figyelembe a szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött azon időszak, amelyre vonatkozóan a szerződéses katona szerződés-hosszabbítási díjban részesült.

(9)³⁸¹ Az állományba visszavett hivatásos katona, vagy ismételten létesített szolgálati viszony esetén a szerződéses katona végkielégítésre, illetve visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati idejeként csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni, kivéve, ha a szolgálati viszony korábbi megszűnése vonatkozásában részére kifizetett leszerelési segély, visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés a szolgálati viszony létesítéséig teljes összegben visszafizetésre került, vagy az a 71. § (4) bekezdés c) pontja vagy a 74. § (4) bekezdés c) pontja alapján nem került részére kifizetésre. A korábbi szolgálati viszony megszűnése vonatkozásában kifizetett, e bekezdésben említett juttatások visszafizetése esetén a végkielégítésre, illetve a visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati időbe a korábbi szolgálati viszony időtartamát is be kell számítani.

93. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni

(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja nem alkalmazható akkor, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy a büntetőeljárást a felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy a tábornok szolgálati viszonya nem kerül megszüntetésre.

94. § (1)³⁸⁴ A szolgálatteljesítési idő beosztását a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, melynek során mérlegeli a honvédelmi szervezet zavartalan működésének megfelelő szolgálatteljesítést, a honvédelmi szervezet alapfeladatának jellegét, a munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladatok jellegét, ezen belül különösen a szükséges fizikai, vagy szellemi erőkifejtést vagy fokozott figyelmet, a pihenés és a pihentetés lehetőségét, továbbá az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés követelményét.

(2) Az (1) bekezdés alapján a munkáltatói jogkört gyakorló a munkaköri leírásban határozza meg, hogy a szolgálatteljesítés

(3) A szolgálatteljesítési idő beosztására és számítására, és a kapcsolódó elszámolásra irányadó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy

95. § (1)³⁸⁷ Általános szolgálati rendben teljesít szolgálatot az állomány tagja, ha a szolgálati beosztásban a szolgálatteljesítési idő – szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén annak átlagában – heti negyven óra. Nem határozhat meg a munkáltatói jogkört gyakorló általános szolgálati rendet akkor, ha a 94. § (1) bekezdése szerinti körülmények a 94. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szolgálati rend alkalmazásának szükségességét támasztják alá.

(2) Készenléti jellegű beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet állapít meg a munkáltatói jogkört gyakorló, ha

(3) Folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet állapít meg a munkáltatói jogkört gyakorló, ha

(4) A készenléti jellegű beosztásban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban az (1) bekezdés szerinti időtartamnál hosszabb, de – a szolgálatteljesítési időkeret átlagában – heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(5) A készenléti jellegű beosztásban vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban beleegyezésével foglalkoztatható az állomány nő tagja a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő tagja a gyermeke 3 éves koráig.

(6) A 24 órás őr-, ügyeleti- vagy készenléti szolgálatot nem lehet készenléti jellegű beosztásnak vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásnak tekinteni.

96. § (1)³⁹⁰ A napi szolgálatteljesítési idő – a készenléti jellegű beosztások, a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzeti beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások kivételével – négy óránál rövidebb és – az (1b) bekezdésben foglalt kivétellel – tizenkét óránál hosszabb nem lehet.

(1a)³⁹¹ A készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások esetén a napi szolgálatteljesítési idő

(1b)³⁹² A napi szolgálatteljesítési idő a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzeti állomány esetében négy óránál rövidebb és tizenhat óránál hosszabb nem lehet. A merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó napi pihenőidőt, a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése közötti egybefüggő pihenőidőt, valamint az osztott napi szolgálatteljesítés esetén alkalmazandó kötelező pihenőidőt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell biztosítani.

(2)³⁹³ Az állomány tagjának napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) és (1a) bekezdés szerinti időtartamot legfeljebb 1 órával haladhatja meg a téli időszámítás kezdetére figyelemmel.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló – az állomány tagjának beleegyezésével – osztott napi szolgálatteljesítési időt is alkalmazhat úgy, hogy a napi szolgálatteljesítési időt legfeljebb két részletben határozza meg. A napi szolgálatteljesítési idők között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani.

(4) A napi szolgálatteljesítési idő – szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása nélkül is – beosztható egyenlőtlenül a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra is. Az (1)–(3) bekezdés ebben az esetben is irányadó. Miniszteri rendeletben meghatározott fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.

(5) Az állomány nő tagját várandóssága megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre nem lehet beosztani. Éjszakai szolgálatteljesítésnek minősül a 22 és a 6 óra közötti időszakban történő szolgálatteljesítés.

97. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítési időt időkerettel is megállapíthatja úgy, hogy annak időtartama

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló köteles a munkaköri leírásban rögzíteni az alkalmazott szolgálatteljesítési időkeret tartamát.

(3)³⁹⁵ A munkáltatói jogkört gyakorló időkeret alkalmazása esetén előzetesen írásban meghatározza és a helyben szokásos módon közli az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező időpontját, valamint a szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt. A szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az időkeret tartama, az állomány tagjára irányadó napi szolgálatteljesítési idő és az általános szolgálati rend alapulvételével kell megállapítani.

(4)³⁹⁶ A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret tartamán belül miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kijelöli, közli, és szükség esetén módosíthatja a teljesítendő szolgálatteljesítési időt és a pihenőnapokat. A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret időtartamának lejártakor megállapítja az időkeretben ténylegesen teljesített szolgálatteljesítési idő tartamát azzal, hogy – a 237/A. § (3) bekezdése és a 237/H. § (5) bekezdése kivételével – a munkaszüneti napon, valamint a rá irányadó heti pihenőnapon teljesített szolgálatot kétszeresen kell figyelembe venni. Ha az állomány időkeretben foglalkoztatott tagja az idő elszámolása szerint az időkeret időtartamának lejártáig a részére (3) bekezdés szerint előírt szolgálatteljesítési időt meghaladó szolgálatot teljesített, a szolgálatteljesítési idő elszámolás során megállapított többlet-szolgálatteljesítés időtartama túlszolgálatnak minősül, ezért a munkáltatói jogkört gyakorló a 103. § (5) bekezdése szerint jár el.

98. § (1)³⁹⁷ Az alapkiképzésben, valamint miniszteri rendeletben meghatározott katonai szakmai felkészítésben érintett személyi állományra irányadó szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is meghatározható azzal, hogy

(2) A különleges műveleti kiképzésen résztvevők szolgálatteljesítési ideje e törvény rendelkezéseitől eltérően is meghatározható, de nem haladhatja meg a heti legfeljebb 96 kiképzési órát. Minden 24 órás vagy azt meghaladó folyamatos kiképzési foglalkozás során a résztvevő 24 óránként egészségügyi szakszemélyzet által végrehajtott ellenőrzésen vesz részt. Minden 48 órát meghaladó kiképzési foglalkozást követően az állomány tagjának összevontan biztosítani kell a napi 8 óra pihenőidőt, kiegészítve további egyszeri 8 óra regenerációs idővel.

(3)³⁹⁹ Ha az éves kiképzési tervekben meghatározott gyakorlat egyik napja vagy napjai pihenő- vagy munkaszüneti napra esnek, azokat azonos számú szabadnappal kell ellentételezni. A szabadnapot a gyakorlat befejeződését követő legkésőbb 90 napon belül kell kiadni.

99. § (1)⁴⁰⁰ A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére – legfeljebb a gyermeke nyolcéves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig, az állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetén a gyermek nyolcéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig – rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a kérelem alapján a szolgálati beosztáshoz tartozó munkaköri feladatok jellegének és a szolgálatteljesítés körülményeinek mérlegelésével azt vizsgálja, hogy a rész-szolgálatteljesítés engedélyezése veszélyezteti-e a szolgálat érdekét. A miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban rész-szolgálatteljesítés nem engedélyezhető. Nem engedélyezhető a rész-szolgálatteljesítés akkor sem, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. Heti 20 óránál rövidebb rész-szolgálatteljesítés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül is elutasítható. A rész-szolgálatteljesítés engedélyezése iránti kérelem tartalmi követelményeit és elbírálásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a kérelem elutasításáról írásban indokolt döntést hoz.

(4)⁴⁰¹ Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig – tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.

(5) Ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló más, rész-szolgálatteljesítési időben ellátható megfelelő szolgálati beosztást ajánl fel.

(6) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(7) A felajánlott szolgálati beosztás elfogadása esetén, az állomány tagját át kell helyezni.

100. § (1) Ha a napi szolgálatteljesítési idő a 6 órát meghaladja, a szolgálatteljesítési időn belül, annak megszakításával, napi 30 perc, valamint minden további 3 óra szolgálatteljesítés után az állomány tagja részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaközi szünetre jogosít a túlszolgálat időtartama is.

101. § (1)⁴⁰² Az állomány tagja részére a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi megkezdése között általános szolgálati rend esetén legalább 11 óra, a készenléti jellegű beosztásban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a napi pihenőidő 1 órával csökken, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik.

(3)⁴⁰³ Az állomány tagja hetenként szombaton és vasárnap pihenőnapra jogosult.

(4)⁴⁰⁴ Az állomány szolgálatteljesítési időkeretben szolgálatot teljesítő tagja hetente két pihenőnapra jogosult, de az a (3) bekezdéstől eltérően a hét bármely napján kiadható úgy, hogy havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.

(5)⁴⁰⁵ A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnapok – a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve – a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadhatók, de legalább 1 pihenőnapnak ilyenkor is vasárnapra kell esnie.

102. § (1)⁴⁰⁶ Munkaszüneti napok január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.

(2)⁴⁰⁷

(3)⁴⁰⁸

(4)⁴⁰⁹ A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet az állomány tagjára is alkalmazni kell.

103. § (1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset megelőzése vagy elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése szükségessé teszi, az állomány tagja munkanapon, heti pihenőnapon, munkaszüneti napon a szolgálatteljesítési időn túl is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (a továbbiakban: túlszolgálat).

(2)⁴¹⁰ Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti szolgálat, a készenléti szolgálat, a 105. § (1) bekezdése szerinti őrszolgálat, a 105. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állás, a gyakorlaton való részvétel, és ha az állomány tagja az engedélyezett távollétének idejét megállapodás alapján ledolgozza.

(3) Nem kötelezhető túlszolgálatra az állomány nő tagja a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő a gyermeke 3 éves koráig.

(4)⁴¹¹ A túlszolgálatot a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy írásban rendeli el.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a túlszolgálat időtartamát a munkáltatói jogkört gyakorló az időkeret lejártakor állapítja meg.

(6)⁴¹² A túlszolgálat naptári évenként 400 óra lehet.

(7) A (6) bekezdés szerinti mérték miniszteri rendeletben további 50%-kal növelhető, és arányosan csökken, ha a szolgálati viszony év közben kezdődött.

(8) A (6) és a (7) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható akkor, ha a túlszolgálatra a 61. § (3) bekezdése szerinti esetekben kerül sor.

104. §⁴¹³ (1)⁴¹⁴ A túlszolgálatért az állomány tagját annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a túlszolgálatot követően harminc napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő e határidőben való kiadása a honvédelmi szervezet zavartalan működését veszélyezteti, azt legkésőbb a túlszolgálatot követő hat hónapon belül kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellentételezés kétszeresére jogosult az állomány tagja, ha a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítette.

(3) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdés szerinti határidőtől eltérően a 103. § (5) bekezdése szerint megállapított túlszolgálat időtartamával – a 97. § (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával – csökkenteni kell a következő időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt. Ettől eltérően, ha a szolgálatteljesítési időkeret lejártát követően az állomány tagjának foglalkoztatása a továbbiakban nem időkeretben történik, az (1) bekezdés alkalmazandó.

(4) Miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban akkor jár a túlszolgálatért szabadidő, ha ezt a miniszter rendeletben lehetővé teszi.

(5) A túlszolgálat elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.

105. § (1) Őrszolgálatot teljesít az állomány tagja, ha a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott helyen kötött formájú fegyveres szolgálatot lát el, amelynek célja objektumok, javak, illetve személyek őrzése és védelme, vagy fogva tartott személyek szökésének megakadályozása.

(2) Ügyeleti szolgálatot teljesít az állomány tagja, ha a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott helyen szolgálati feladatot lát el.

(3)⁴¹⁶ Az állomány tagja készenléti szolgálatot teljesít, ha szolgálatvezénylés alapján előre nem tervezhető szolgálati feladat végrehajtásának biztosítása érdekében rendelkezésre áll, és a szolgálatvezénylés alapjául szolgáló körülmények bekövetkezése esetén szolgálati feladat végrehajtására köteles, azzal, hogy a készenléti szolgálat

(4)⁴¹⁸ A (3) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően az állomány nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölt tagja – miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, a kijelölésről szóló munkáltatói döntésben meghatározott ideig – készenléti szolgálatba vezénylés nélkül is köteles rendelkezésre állni.

106. § (1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálatok 105. § szerinti besorolását miniszteri rendelet határozza meg.

(2) A szolgálatvezénylést az állomány tagjával miniszteri rendeletben meghatározott módon és időben közölni kell. A 103. § (3) bekezdése esetén az állomány tagja 12 órát elérő, vagy azt meghaladó időtartamú szolgálatra nem vezényelhető. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, ha 6 éven aluli gyermekét egyedül neveli, és annak felügyeletét önerőből nem tudja biztosítani.

(3)⁴¹⁹

107. § (1)⁴²⁰ Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálat teljesítésének ellentételezéseként az állomány tagja a (2) bekezdés szerinti pihenőidőre, szabadnapra, illetve a 128. § (3) bekezdése szerinti illetménypótlékra jogosult.

(2) A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat esetén 1 nap pihenőidőt, a pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített szolgálat után további még 1 szabadnapot kell biztosítani az állomány tagja részére. A laktanyai készenléti szolgálat esetén az első 24 óra után 1 nap, ezen túl 48 óránként további 1-1 nap szabadnapot kell biztosítani. Amennyiben az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére 24 órát elérően, a szolgálat céljával összefüggő feladat kerül elrendelésre, és a munkáltatói jogkört gyakorló meghatározza a szolgálatteljesítés helyét, úgy a szolgálatteljesítés helyére való megérkezéstől kezdődően a laktanyai készenléti szolgálatnak megfelelően kell a szabadnapokat biztosítani.

(3)⁴²¹ A pihenőidőt a szolgálat leadása után nyomban, a szabadnapot pedig legkésőbb kilencven napon belül, vagy ha a szabadnapot szolgálati elfoglaltság miatt igazoltan nem lehet kiadni, azt legkésőbb hat hónapon belül kell biztosítani.

108. § (1) Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól

(2) Az (1) bekezdésen túl mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, ha jogszabály ezt előírja, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló írásban engedélyezi. A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés igénybevételének rendjét miniszteri rendelet határozza meg.

(3)⁴²⁶ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a szolgálatteljesítés alóli mentesülés csak akkor engedélyezhető, ha a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy az állomány tagja előző évről megmaradt szabadságát, a túlszolgálat ellentételezését biztosító pihenőidőt és az éves szabadságának 112. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti időarányos részét már kiadta. Ebben az esetben a munkáltatói jogkört gyakorló az általa meghatározott szabadság kezdő napját a 112. § (1) bekezdésétől eltérően a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti.

(4)⁴²⁷ Az (1) bekezdés l) pontja szerinti esetben az állomány tagját a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül – kell mentesíteni. Az igénybevételről az állomány tagja legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatói jogkört gyakorlót.

(5)⁴²⁸ Az (1) bekezdés m) pontja szerinti esetben a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

109. § (1) Az állomány tagját évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) Az alapszabadságon túl az állomány tagjának pótszabadság jár, amely

(3) Ha az állomány tagja felsőfokú iskolai végzettségű, a pótszabadság (2) bekezdés szerinti mértéke 1-1 nappal emelkedik.

(4)⁴²⁹ Az állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, és a fizikai állóképességének megőrzése céljából miniszteri rendeletben meghatározottak szerint külön pótszabadságra jogosult, amely az egészségkárosító kockázatnak kitett, miniszteri rendeletben meghatározott beosztásban évente legfeljebb 10 munkanap, repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár beosztásban évente legfeljebb 14 munkanap.

(5) Az állomány tagjának a 16 évesnél fiatalabb

(6) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság mértékének megállapításánál a magasabb pótszabadságot abban az évben kell először figyelembe venni, amikor az állomány tagja eléri az adott szolgálati viszonyban töltött szolgálati időt. Az (5) bekezdés szerinti pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

109/A. §⁴³⁰ (1) Az állomány tagját gyermeke harmadik életévének betöltéséig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy az állomány tagjának szolgálati viszonya legalább egy éve fennálljon.

(3) Az állomány tagja az (1) bekezdés alapján kiadott szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra az állomány tagjának megfizetett a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

110. § (1) Vezetői pótszabadságra jogosult

(2)⁴³¹ A honvédelmi szervezet vezénylő zászlósa és a haderőnemi vezénylő zászlós az állományilletékes a honvédelmi szervezet parancsnokának jogállása szerint az (1) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosult.

111. § (1)⁴³² A szabadság mértékének megállapításakor a szolgálati rend szerinti munkanapok mellett figyelembe kell venni a 108. § szerinti időtartamokat, a szülési szabadságot, a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első 6 hónapját, a hozzátartozó ápolása miatt kapott 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadságot, és minden olyan munkában nem töltött időt, amelyre az állomány tagja illetményre jogosult.

(2)⁴³³ Az állomány tagja részére a szabadság arányos része jár, ha a szolgálati viszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, továbbá, ha a szabadságra való jogosultságot és a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor.

(3)⁴³⁴ A szabadságra való jogosultság és a szabadság mértékének megállapításakor nem lehet figyelembe venni

(4)⁴³⁷ A (3) bekezdés szerinti időtartamokat a szabadságra való jogosultság és a szabadság mértékének megállapításakor utólag akkor kell figyelembe venni, ha

112. § (1)⁴³⁸ A szabadságot a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy adja ki. Az alap- és a pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, 25%-át, de legalább 10 munkanapot pedig az állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a honvédelmi szervezet működőképességét ne veszélyeztesse. A munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott szabadság kezdő napját az állomány tagjával legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

(1a)⁴³⁹ A munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy – az (1) bekezdéstől eltérően – a szülői szabadságot az állomány tagja kérésének megfelelő időpontban adja ki. Az állomány tagja erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy szolgálati érdekből a szülői szabadság kiadását elhalaszthatja, ennek indokát az állomány tagjával írásban közli.

(2)⁴⁴⁰ A szabadságot – a szülői szabadság és az apasági szabadság kivételével – az esedékesség évében kell kiadni. Ha szolgálati érdekből erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30-ig, az állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni, amennyiben az esedékesség éve letelt. Az állomány tagjának a szabadság kiadására vonatkozó igénye a szolgálati viszony fennállása alatt nem évül el.

(3) A tárgyévet követő első hónap végéig a munkáltatói jogkört gyakorló megállapítja az állomány tagja tárgyévben igénybe vett, és a ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

(4) A szabadságok tárgyévi ütemezését a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott rendben és határidőre elkészített éves szabadságolási terv tartalmazza.

113. § (1) A szabadságot megváltani nem lehet.

(2)⁴⁴¹ Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor – ide nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját – és az 58/A. § (1) bekezdés szerinti szünetelésekor, továbbá a 46. § (1) bekezdés b), c) és t) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéskor a szabadságot – a szülői szabadságot és az apasági szabadságot kivéve – meg kell váltani, ha a honvédelmi szervezet a szabadság arányos részét nem adta ki.

(3)⁴⁴² Ha az állomány tagja szolgálati viszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami időarányosan megilletné, a különbözetre kifizetett illetmény összegét köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés az 59. § (1) bekezdés a) pontja, a 62. § (2) bekezdés g) pontja és a 68. § (1) bekezdés a) pontja esetén.

(4) Ha az állomány tagja az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült, a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.

(5) A szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a szolgálati viszony megszűnésének napján kezdődik.

114. §⁴⁴⁴ (1) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra az állomány tagja akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

(2) Az állomány tagja az apasági szabadság első öt munkanapjára a távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.

115. § (1)⁴⁴⁵ Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből legalább két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(2)⁴⁴⁶ A szülési szabadságot az (1) bekezdés szerinti – a gyermek születése napjától számított – időtartamból még hátralévő időre engedélyezni kell továbbá

(3) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő 1 év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(4)⁴⁵⁴ A szülési szabadság tartamát – a kifejezetten szolgálatteljesítéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve – tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.

(4a)⁴⁵⁵ A szülési szabadság idejére járó illetmény személyi jövedelemadóval és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékkal csökkentett – az adó- és járulékkedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított – havi összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti csecsemőgondozási díj személyi jövedelemadóval csökkentett – az adókedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított – naptári napi összegének a harmincszorosa.

(5)⁴⁵⁶ Nem jár illetmény a szülési szabadság alatt az állomány tagjának, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, ide nem értve a szellemi tevékenységet.

116. § (1) Az állomány tagja a gyermeke 3. életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2) Az (1) bekezdés és a 115. § szerinti szabadság megszűnik

(3) A (2) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a szabadság időtartama – a szülést követően – 6 hétnél rövidebb nem lehet.

117. § (1)⁴⁵⁷ Az állomány tagjának gyermeke személyes gondozása érdekében – a 116. § (1) bekezdésén túl – illetmény nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt.

(2)⁴⁵⁸ Az állomány tagjának közeli hozzátartozója vagy élettársa tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre illetmény nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

(3) Az állomány tagja illetmény nélküli szabadságra jogosult a házastárs vagy élettársa tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára. Az állomány tagjának kérelmére – méltányolható egyéni indokból – illetmény nélküli szabadságot lehet engedélyezni, így különösen a nemzetközi szervezetek által kiírt pályázat elnyerése esetén, ha a munkakör betöltése a szolgálat érdekével nem esik egybe, a munkavégzés idejére.

(4)⁴⁵⁹ Az állomány tagja illetmény nélküli szabadságra jogosult a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára.

118. § (1) Az állomány tagja az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) Az illetmény nélküli szabadság az állomány tagja által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozatának közlésétől számított 30. napon szűnik meg.

119. § (1) Egészségügyi szabadság jár az állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb 1 évig jár. Az egészségügyi szabadság időtartamát naptári napokban kell meghatározni. A szolgálatképtelenség igazolására, valamint az egészségügyi szabadság időtartamának megállapítására vonatkozó szabályokat miniszter rendelet állapítja meg.

(3)⁴⁶⁰ A honvédelmi szervezet által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél az egészségügyi szolgáltatásra való igényjogosultság feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

120. § (1) Gyermekápolás céljából egészségügyi szabadságra jogosult

(2)⁴⁶¹ A gyermek ápolására kapott egészségügyi szabadság (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti mértéke – ha mindkét szülő az állomány tagja – a szülőket együttesen illeti meg. A gyermekápolás céljából nyújtott egészségügyi szabadság az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott időtartama a szülőket külön-külön illeti meg, ha mindkét szülő az állomány tagja.

121. § (1)⁴⁶² Az illetmény időarányos része

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a baleset és a sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, vagy a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet az állomány tagja részére egy összegben kell folyósítani.

(3) Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja a naptári évre járó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti 30 nap időarányos részére jogosult, amely azonban – ha az állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt – nem lehet több, mint a naptári évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem igényelhető.

122. § (1) Az állomány tagja szolgálati viszonya alapján, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig, havonta illetményre jogosult. Az illetmény

(1a)⁴⁶⁴ Miniszteri rendeletben meghatározott egyes beosztások esetében az állomány tagjának illetménye – szolgálati érdekből, az érintett személy speciális végzettségére, képzettségére, az általa ellátandó feladat kiemelt fontosságára vagy speciális jellegére tekintettel, az állomány tagja javára – az (1) bekezdéstől eltérően is meghatározható. A miniszteri rendelet szerint meghatározott illetmény nem lehet alacsonyabb az (1) bekezdés szerint járó illetménynél.

(1b)⁴⁶⁵ Az (1a) bekezdés alapján megállapított illetmény honvédelmi szervezetenként legfeljebb az állomány 20 százalékának biztosítható.

(2) Rész-szolgálatteljesítés engedélyezése esetén a 99. § (4) bekezdése szerinti időponttól az állomány tagja illetményre a rész-szolgálatteljesítési idő alapján arányosítva jogosult.

(3) A tört havi illetményt – figyelemmel a 102. § (4) bekezdésére is – a tárgyhónap munkanapjainak száma alapján kell meghatározni.

(4) Az illetményt a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg, valamint az illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról a munkáltatói jogkört gyakorló értesítést ad ki.

(5) Az egyes illetményelemeket egész összegre kerekítve, a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti illetményelemek együttes összege nem éri el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét – vagy rész-szolgálatteljesítés esetén annak arányosított részét – a különbözetet kiegészítő illetményként kell megállapítani.

(7)⁴⁶⁶ Az állomány tagja nem jogosult a (4) bekezdés szerinti illetményre

(8)⁴⁷⁰ Az állomány tagja a 108. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben miniszteri rendeletben meghatározott mértékű illetményre jogosult.

123. § (1)⁴⁷² Az alapilletmény szempontjából az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztásokat a beosztás szerinti felelősség, a szervezeti hovatartozás és a vezetői jelleg alapján hat besorolási osztályba kell besorolni. Minden besorolási osztály az egyes rendszeresített rendfokozatok által meghatározott 20-20 besorolási kategóriából áll. A besorolási osztályokat, a besorolási kategóriákat, a rendszeresített rendfokozatokat, valamint az ezekhez tartozó alapilletmény-szorzószámokat az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyes szolgálati beosztások besorolási osztályba és besorolási kategóriába történő részletes besorolását a miniszter rendeletben határozza meg.

(3)⁴⁷³ Az alapilletmény összegét a betöltött szolgálati beosztáshoz meghatározott besorolási osztály, besorolási kategória és a (4)–(7) bekezdésben megállapított eltérések figyelembevételével az 5. melléklet szerinti alapilletmény-szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként kell meghatározni.

(4) Az (1) és a (3) bekezdéstől eltérően

(5)⁴⁷⁶ Az (1)–(4) bekezdéstől eltérően az állomány 46. § (1) bekezdés f)–o), q)–s) és v) pontja, valamint – ha az állomány tagjának illetményére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok irányadóak – b) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagjának alapilletményét

(5a)⁴⁷⁸ Az állomány bírósági szervezethez, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezethez vagy az ügyészi szervezethez vezényelt, a 46. § (1) bekezdés b) pontja, valamint ezen vezénylés megszűnését követően a 46. § (1) bekezdés f)–o), q)–s) és v) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagjának alapilletményét, ha az az (5) bekezdés alapján nem állapítható meg, vagy ha e szervezeteknél a kinevezése határozatlan idejű,

(6)⁴⁷⁹ Kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba kinevezéssel, áthelyezéssel, vagy a szolgálati beosztás ellátására történő megbízással egyidejűleg, a munkáltatói jogkört gyakorló dönt a besorolási kategóriáról. A besorolási kategória a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas rendfokozatok közül nem lehet alacsonyabb, mint az állomány tagja által viselt rendfokozat, és nem haladhatja meg a rendszeresített rendfokozatot. E szolgálati beosztás betöltése alatt a munkáltatói jogkört gyakorló a besorolási kategóriát – legfeljebb rendszeresített rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriáig – kizárólag az érintett javára változtathatja meg.

(6a)⁴⁸⁰ Ha az állomány tagjának szolgálati beosztása átszervezés miatt megszűnt, és a részére felajánlott szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozata alacsonyabb, mint az állomány tagja által viselt rendfokozat, a 43. § (3a) bekezdése szerinti áthelyezéskor és e szolgálati beosztás betöltésének időtartama alatt az állomány tagjának alapilletményét a viselt rendfokozat szerinti besorolási kategória alapján kell megállapítani.

(6b)⁴⁸¹ Az állomány 46. § (1) bekezdés p) és u) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjának alapilletményét a rendelkezési állományba helyezését megelőző napon betöltött szolgálati beosztás vezetési szintjével azonos beosztotti besorolási osztály és a (6c) bekezdés szerinti besorolási kategória alapján kell megállapítani.

(6c)⁴⁸² A 46. § (1) bekezdés p) és u) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkört gyakorló dönt a besorolási kategóriáról. A besorolási kategória a rendelkezési állományba helyezést megelőző napon betöltött szolgálati beosztás betöltésére alkalmas rendfokozatok közül nem lehet alacsonyabb, mint az állomány tagja által viselt rendfokozat, és nem haladhatja meg a rendszeresített rendfokozatot. A munkáltató a besorolási kategória megállapítása során nincs kötve a (6) bekezdés szerinti döntéséhez.

(7)⁴⁸³ Az (1)–(4) bekezdést az állomány 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó, vagy a nem Magyarországon települő honvédelmi szervezet vagy a Magyarországon települő honvédelmi szervezet külföldön működő szervezeti elemének szolgálati beosztásában tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a tartós külföldi szolgálatot megelőző napon alapilletményre

124. § Az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja részére a miniszter rendeletben a 6. mellékletben foglaltaktól eltérően magasabb szorzószámot állapíthat meg.

125. § (1) Az állomány tagja a 92. § (5) bekezdése szerinti tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje alapján – a (2) bekezdés szerinti időponttól – a 7. mellékletben foglalt táblázat B oszlopa szerinti szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként megállapított honvédelmi szolgálati díjra jogosult.

(2) Az állomány tagja a 7. melléklet szerinti, tényleges szolgálati viszonyban töltött évhez tartozó honvédelmi szolgálati díjra a szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő év első napjától jogosult.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben az állomány tagja a betöltött beosztásához rendszeresített rendfokozathoz tartozó 85/A. § szerinti fokozati vizsgával rendelkezik, a 92. § (5) bekezdése szerinti tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje, az állománycsoportjához és a legmagasabb fokozati vizsgájához tartozó 7. mellékletben foglalt táblázat C–M oszlopa szerinti megfelelő szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként megállapított honvédelmi szolgálati díjra jogosult.

(4) Az állomány tagja a (3) bekezdés szerint megállapításra kerülő honvédelmi szolgálati díjra a fokozati vizsga sikeres letételét követő év első napjától jogosult.

(5) A (3) bekezdésben foglalt feltételeknek való újbóli megfelelésig az (1) bekezdés szerint jogosult honvédelmi szolgálati díjra

(6)⁴⁸⁵ A (3) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagja a 85/A. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti évben a fokozati vizsgát nem teszi le, vagy a 85/A. § (5) bekezdése szerint nem kapott halasztást a fokozati vizsga letételére, akkor a következő év első napjától kezdve a soron következő fokozati vizsga letétele vagy a meglévő fokozati vizsga megújítása évének az utolsó napjáig az (1) bekezdés szerint jogosult a honvédelmi szolgálati díjra.

126. §⁴⁸⁶ A 125. §-ban foglaltaktól eltérően az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja, valamint a 123. § (7) bekezdése alkalmazásában érintett, a 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztásból külföldi szolgálati beosztásba áthelyezett tagja honvédelmi szolgálati díjra nem jogosult.

127. § (1) STANAG 6001 pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges és rendelkezik a szükséges idegennyelv-tudással.

(2) Az (1) és a (4)–(6) bekezdéstől eltérően nem jogosult STANAG 6001 pótlékra az állomány nyelvtanár, tolmács, fordító vagy revizor-fordító szolgálati beosztást betöltő tagja a beosztása ellátásához szükséges idegennyelv-tudása alapján.

(3) A STANAG 6001 pótlékra való jogosultság szempontjából államilag elismert nyelvvizsga esetén a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga STANAG 3333, a komplex középfokú (B2) nyelvvizsga STANAG 2222, a komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga STANAG 1111 idegennyelv-tudásnak minősül. Az egyes eltérő szinten teljesített STANAG nyelvvizsgák besorolását miniszteri rendelet állapítja meg.

(4) A pótlék havi mértéke idegennyelv-tudásonként

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően angol, francia és német idegennyelv-tudás esetében a pótlék alanyi jogon jár. A (4) bekezdéstől eltérően ezen idegen nyelvek után a pótlék havi mértéke

(6) A miniszter rendeletben további olyan idegen nyelveket is meghatározhat, amelyek után az (5) bekezdés szerinti összegű pótlék jár.

(7) Ha az állomány tagja az idegen nyelvből államilag elismert írásbeli vagy szóbeli típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) vagy az (5) bekezdés szerinti mérték 50%-ának megfelelő összegben jogosult pótlékra. Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző szintű vagy ugyanazon nyelvből különböző típusú és szintű idegennyelv-tudással rendelkezik, STANAG 6001 pótlékra az adott idegen nyelv után csak a magasabb összegű pótlék szerinti idegennyelv-tudás alapján jogosult.

128. § (1) A veszélytől, fokozott igénybevételtől, illetve sajátos felkészültségtől, kockázatvállalástól függően az állomány tagja a miniszter által rendeletben meghatározott jogosultsági szabályok szerint veszélyességi, illetve fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult.

(2) A veszélyességi illetménypótlék – a miniszter által rendeletben meghatározott jogcímenként – a honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva

(3)⁴⁸⁸ A fokozott igénybevételi illetménypótlék – a miniszter által rendeletben meghatározott jogcímenként – a honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva

(3a)⁴⁸⁹ A fokozott igénybevételi illetménypótlék mértéke a Hvt. 59. § (1) bekezdés i) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat ellátása esetén a távolléti díj százalékában meghatározva naponként 1–10% lehet.

(3b)⁴⁹⁰ A (3) bekezdéstől eltérően naponta miniszteri rendeletben meghatározott összegű fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult az állomány azon tagja, aki miniszteri rendeletben meghatározottak szerint tábori körülmények között végrehajtott kiképzésen vesz részt. Ebben az esetben nem alkalmazható a 104. § és a 247/H. §.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állomány tagja havonta az alapilletmény 30%-ának megfelelő összegű fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult.

(5)⁴⁹¹ Az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – ha a területi, illetve szerkezeti munkaerő-piaci hatás, továbbá a honvédelmi szervezet szempontjából kiemelt jelentőségű felkészültség, magasabb szakmai követelmény vagy szakmai irányítói felelősség indokolja – munkaerő-piaci pótlékra jogosult. A munkáltatói jogkört gyakorló a munkaerő-piaci pótlékot miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az állomány tagja részére határozott időre állapíthatja meg, havonta legfeljebb a honvédelmi illetményalap 650%-ának megfelelő mértékben.

(6)⁴⁹² Az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja, valamint a 123. § (7) bekezdése alkalmazásában érintett, a 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztásból külföldi szolgálati beosztásba áthelyezett tagja a 127. §, illetve az (1)–(5) bekezdés szerinti illetménypótlékokra nem jogosult.

129. § (1) Az illetményt havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a hivatalos magyar pénznemben kell az állomány tagja megbízása alapján fizetési számlájára átutalni, vagy ha azzal nem rendelkezik, lakcímére postai úton történő kifizetéssel teljesíteni (a továbbiakban együtt: illetményfolyósítás).

(2)⁴⁹⁴ A honvédelmi szervezet viseli az illetményfolyósítás költségét.

(3) A fizetési számlához kapcsolódóan az állomány tagja részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(4) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.

(5) Az illetményt az állomány tagja részére kell folyósítani, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, vagy bírósági vagy hatósági határozat ebben korlátozza.

(6)⁴⁹⁵ Az illetmény késedelmes folyósítása esetén, ha az a honvédelmi szervezet hibájából következik be, az állomány tagja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamatra jogosult.

(7)⁴⁹⁶ Az állomány tagja részére a folyósított illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető. Írásbelinek kell tekinteni az elszámolást akkor is, ha annak közlésére a 7. § (2)–(3) bekezdése szerinti elektronikus dokumentumban, a 8. § (3)–(4) bekezdésében meghatározottak szerint kerül sor.

(8)⁴⁹⁷ Az állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.

130. §⁴⁹⁸ (1)⁴⁹⁹ Az illetményből levonásnak csak jogszabály, vagy – a levonásmentes illetményrészig –, végrehajtható határozat vagy az állomány tagjának írásbeli hozzájárulása alapján van helye. A honvédelmi szervezet az előlegnyújtásból eredő követelését a 141/A. és 141/B. § szerinti esetek kivételével – a levonásmentes illetményrészig – az állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.

(2) A jogalap nélkül folyósított illetmény hatvan napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint az állomány tagjától levonható.

(3) Ha (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a jogalap nélkül folyósított illetménynek csak egy része vonható le, a fennmaradó rész a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásbeli fizetési felszólítással vagy fizetési meghagyással követelhető vissza.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően elévülési időn belül írásbeli fizetési felszólítással vagy fizetési meghagyással visszakövetelhető a jogalap nélkül folyósított illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(5) Az állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

(6) Az illetményből való levonásra, a fizetési felszólítás vagy a fizetési meghagyás végrehajtására – a jogerőre emelkedést követően – a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

131. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján az illetmény legalább 5%-át, de legfeljebb 50%-át vissza kell tartani

(2)⁵⁰³ A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az illetmény 50%-ot meghaladó mértékű, de legfeljebb a szociális vetítési alap összegét meghaladó részének visszatartásáról is dönthet, ha

(3)⁵⁰⁵ Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően az illetménynek a szociális vetítési alap összegét meghaladó részét kell visszatartani

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott időtartamok alatt az állomány tagja nem jogosult a 73. § (1) bekezdése szerinti szerződés-hosszabbítási díjra.

(5) A visszatartott illetményre, valamint a 73. § (1) bekezdése szerinti szerződés-hosszabbítási díjra az állomány tagja a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben utólag akkor jogosult, ha

132. §⁵⁰⁷ (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja – ide nem értve a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozókat – jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke

(2)⁵⁰⁸ A jubileumi jutalmat az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján érvényes, a 122. § (4) bekezdése szerinti illetmény figyelembevételével számított távolléti díj, illetve a 47. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott összeg alapján kell megállapítani és a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(2a)⁵⁰⁹ A (2) bekezdést az állomány azon tagja esetében, aki a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján illetmény nélküli szabadságát tölti, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy részére a jubileumi jutalmat az illetmény nélküli szabadság utolsó napját követő második hónap ötödik napjáig kell folyósítani.

(2b)⁵¹⁰ Az állomány 58/A. § (2) bekezdése alapján rendelkezési állományba tartozó tagja esetében is alkalmazni kell a (2) bekezdést azzal az eltéréssel, hogy ha az állomány érintett tagja esetében az (1) bekezdés szerinti jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napja a szolgálati viszony szünetelése időszakára esik, és a jubileumi jutalom alapját képező szolgálati idő alapján az adott időszakra vonatkozóan jubileumi jutalomban nem részesült, a Hjt. szerinti jubileumi jutalmat – egyéb kizáró ok hiányában – részére utólag, legkésőbb a szolgálati viszony szünetelésének utolsó napját követő második hónap 5. napjáig, vagy ha szolgálati viszonya ennél korábbi időpontban megszűnik, a szolgálati viszony megszűnése napjáig kell folyósítani.

(3)⁵¹¹

132/A. §⁵¹³ Az állomány tagja a kimagasló teljesítményére, az általa végrehajtott többletfeladatokra figyelemmel, vagy szolgálati feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért, katonai életútjának elismerésként a miniszter által rendeletben meghatározott alapelvek figyelembe vételével az erre a célra a személyi juttatások előirányzaton belül biztosított keret terhére teljesítményjuttatásban részesíthető.

132/B. §⁵¹⁵ A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.

133. § (1)⁵¹⁶ Az állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén a honvédelmi illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított mértékű napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár, ha a 4 órát nem érte el, napidíj nem jár. Amennyiben a belföldi szolgálati kiküldetés alatt a folyamatos távollét időtartama a 24 órát meghaladja, akkor a 8 órát el nem érő töredék időre félnapi, a 8 órát meghaladó időtartamra egész napi napidíjat kell megállapítani.

(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra kerekítve kell megállapítani.

134. § (1)⁵¹⁷ Egyszeri juttatásra jogosult az a repülőhajózó vagy ejtőernyős tiszt, altiszt,

(2)⁵¹⁸ Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályba-sorolási kötelezettség fennállása esetén, az osztályos fokozat figyelembevételével – a repülőhajózó, illetve ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után – a honvédelmi illetményalap 25–75%-ában kell megállapítani.

(3)⁵¹⁹ Amennyiben a tisztet, altisztet ismételten repülőhajózó vagy ejtőernyős beosztásba helyezik, és ezt követően újból bekövetkezik az (1) bekezdés szerinti feltétel valamelyike, ismét jogosulttá válik egyszeri juttatásra, azonban ez esetben a juttatás kiszámításánál az újbóli beosztásba helyezése óta eltöltött idő vehető figyelembe.

(4)⁵²⁰ Az egyszeri juttatást az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tiszt, altiszt földi beosztásba helyezése napját követő hónap 5. napjáig, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a szolgálati viszony megszűnésekor kifizetésre kerülő pénzbeli járandóságokkal együtt kell kifizetni.

134/A. § (1) A szerződéses állományú katona a miniszter által rendeletben meghatározott módon egyszeri szerződéskötési díjra jogosult.

(2) A szerződéses állományú katona köteles visszafizetni a részére kifizetett szerződéskötési díjat, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt, az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a), c)–e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a) vagy g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)–m) vagy p) pontja alapján szűnik meg.

135. § (1) Az állomány tagjának miniszteri rendeletben meghatározottak szerint meg kell téríteni

(2) A munkába járáshoz, valamint a szolgálatteljesítéshez szükséges és igazolt helyi közösségi közlekedési költség miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részben vagy egészben megtéríthető.

(3)⁵²³ A hivatásos és szerződéses állomány tagjának az angol, francia és német, továbbá – amennyiben a beosztás ellátásához egyéb nyelvismeret megléte szükséges – egyéb idegennyelvből államilag elismert általános, szakmai vagy STANAG nyelvvizsga díját miniszteri rendeletben meghatározottak szerint meg kell téríteni.

136. § (1)⁵²⁴ Az állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a honvédelmi szervezet feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és miniszteri rendeletben meghatározott esetben élelmezéssel. A természetbeni élelmezési ellátás miniszteri rendeletben meghatározott esetben pénzben megváltható.

(2) Az egyenruházati ellátmány fajtáit, mértékét, az igénybevételük rendjét, a szolgálati viszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó pénzbeli megváltásra, továbbá az állomány egyenruha viselésére nem kötelezett tagjának polgári ruházati cikkek vásárlására vonatkozó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

137. § (1)⁵²⁵ A honvédelmi szervezet – különösen a 25. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elősegítése érdekében – lakhatás-támogatási rendszert működtet.

(2)⁵²⁶ A lakhatás támogatása

(3) A lakhatási támogatások formáját és mértékét, az igényjogosultság feltételeit, a miniszter által vezetett minisztérium által bérbe adott lakások és szállóférőhelyek bérleti díját miniszteri rendelet a szolgálati viszony jellegére, az állománycsoportra, a rendfokozati csoportra, a szolgálati beosztásra, valamint a szociális és családi körülményekre tekintettel differenciáltan határozhatja meg.

(4)⁵²⁷

(5)⁵²⁸ A központi támogatáson felül, a (2) bekezdés g) pontja szerinti támogatás forrása

(6)⁵²⁹ Az (5) bekezdés a) pontja szerinti, a miniszter által vezetett minisztériumot megillető bevétel a honvédelmi szervezet technikai modernizációjára és infrastrukturális fejlesztéseire is felhasználható.

138. § (1) Az állomány tagja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitelintézetnél – önerő biztosítása nélkül, amennyiben a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel – magántulajdonú lakás építéséhez vagy vásárlásához kedvezményes kamatozású, forint alapú lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés megkötését kezdeményezheti.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja által lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(3) Az állam készfizető kezességet a (2) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat

(4) A hitelszerződéssel összefüggésben a hivatásos állomány tagját terhelő bejelentési kötelezettséget, a (3) bekezdés szerinti feltételek igazolásának rendjét, a kezességvállalási díjfizetési kötelezettséget, annak feltételeit és mértékét, a kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben határozza meg.

139. § (1) A miniszter „Hősi halottá” nyilváníthatja az állomány elhunyt tagját, ha az életét a szolgálati kötelezettség teljesítése során, vagy azzal összefüggésben feláldozza.

(2)⁵³¹ A miniszter, és a Honvéd Vezérkar főnöke az állomány elhunyt tagját a „Magyar Honvédség halottjává” nyilváníthatja szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány azon elhunyt tagját, akit az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem minősítettek, a „Katonai szolgálat halottjává” nyilváníthatja.

(4)⁵³² A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat a minősítéstől függően a végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, és – az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó vagy élettárs kérésének megfelelően – vallási közösség által végzett szertartással vagy polgári szertartással kell eltemetni.

(5)⁵³³ A kegyeleti minősítés szempontjait és feltételeit, a (4) bekezdés szerinti katonai temetés feltételeit, és a honvédelmi szervezet által a kegyeleti gondoskodás keretében nyújtott költségtérítéseket, igénybevételük módját és feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.

(6)⁵³⁴ A miniszter az (1) bekezdés szerint minősített elhunyt esetében posztumusz elismerésként az elhunytat – a 4/A. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével – eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, kinevezheti, vagy hadnagy rendfokozatba kinevezheti.

140. § (1)⁵³⁵ Humánszolgálati vagy szociális gondoskodás keretében támogatások, juttatások (a továbbiakban együtt: juttatások) biztosíthatók. Miniszteri rendelet az állomány tagjának közeli hozzátartozója vagy élettársa támogatását is előírhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerint juttatásnak minősül különösen

(3) A juttatásokra jogosultak körét, formáját, mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait miniszteri rendelet állapítja meg.

(4) Az állomány tagja – kiemelkedő munkateljesítménye alapján – üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás összege magában foglalja az állomány tagjával közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke üdülésének támogatását is.

(5)⁵³⁷ A Kit. vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a Kit.-ben vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal az állomány tagja is részt vehet, és a kormánytisztviselőkre irányadó rendelkezések szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

(6)⁵³⁸ A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagja számára – részben vagy egészben európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból származó támogatásból megvalósuló feladatok ellátása érdekében – célfeladatot állapíthat meg, amely alapján az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint céljuttatásban részesíthető.

140/C. §⁵⁴¹ Ha belföldi szolgálati kiküldetés esetén az utazással töltött idő, vagy annak egy része a szolgálatteljesítési idő szolgálati rend szerinti beosztásán kívülre esik, az utazási idő ezen hányadára az állomány tagja részére miniszteri rendeletben díjazás állapítható meg.

141. §⁵⁴² (1) A pénzbeli juttatást az állomány tagja megbízása alapján kell a fizetési számlájára átutalni, vagy, ha azzal nem rendelkezik, lakcímére postai úton történő kifizetéssel teljesíteni. A pénztárból kifizethető egyes juttatások körét a miniszter határozza meg.

(2) Az állomány tagja az illetmény nélküli szabadság időtartamára – ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – pénzbeli és természetbeni juttatásokra nem jogosult. A szolgálati viszony alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg.

(3)⁵⁴³ A honvédelmi szervezet az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá az illetményen túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli juttatásának megtérítésére irányuló igényét az állomány tagjának előzetes értesítését követően a folyósításra kerülő juttatásokból történő levonással vagy utólag írásbeli felszólítással, vagy fizetési meghagyással, elévülési időn belül érvényesítheti.

141/A. §⁵⁴⁴ Az állomány hősi halottá nyilvánított tagjával szemben a volt munkáltató által nyilvántartott követelést a nyilvántartásból törölni kell.

141/B. §⁵⁴⁵ (1) Az állomány a Magyar Honvédség halottjává vagy a katonai szolgálat halottjává nyilvánított tagjával szemben a volt munkáltató által nyilvántartott követelést az állomány elhunyt tagjának örököse kérelmére miniszter részben vagy egészben elengedheti. A kérelemben foglaltak mérlegelése során a miniszter az elhunyt életútjának, illetve a kérelmező szociális helyzetének figyelembevételével dönt.

(2) A kérelmet a miniszterhez történő felterjesztés céljából az állomány elhunyt tagjának utolsó állományilletékes parancsnokánál kell előterjeszteni.

142. §⁵⁴⁶ (1) Az állomány tagja a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerinti baleseti ellátásra szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

(2)⁵⁴⁷ Az állomány tagja a munkavédelemről szóló törvény szerint bejelentett balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A balesetnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter, a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a Kormány által rendeletben kijelölt szerv a kijelölő rendelet szerinti eljárásban, minősítő határozatban dönt.

(3) Az állomány tagja betegsége vagy emiatt bekövetkezett halála szolgálati kötelmekkel való összefüggésének

(4) A minősítő határozatot az állomány tagjának halála esetén közeli hozzátartozójával vagy élettársával is közölni kell.

(5) A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában első fokon a Kormány által rendeletben kijelölt szerv dönt.

(6) A baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatos eljárás során az eljáró szerv írásban tart kapcsolatot az ügyféllel.

(7) A baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatos ügyben hozott határozatba harmadik személy nem tekinthet be.

(8) A baleseti járadék megállapítása iránti kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(9) A baleseti járadék megállapítására irányuló eljárás során hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.

(10) A baleseti járadék megállapításával, továbbfolyósításával kapcsolatos eljárásban az eljáró szerv az eljárást felfüggesztheti az orvosszakértői szervnek az egészségkárosodás mértéke megállapítására irányuló eljárása időtartamára.

(11)⁵⁴⁸ A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el.

(12) A baleseti járadékra való jogosultság vizsgálatának és megállapításának szabályait kormányrendelet határozza meg.

143. § (1)⁵⁵⁰ Árvák kiegészítő támogatására jogosult az állomány elhunyt tagjának – ideértve a 224. § (3) bekezdése szerinti személyi kört is – a gyermeke, aki árvaellátásra jogosult.

(2) Az árvák kiegészítő támogatásának a mértéke

144. § (1) Kiegészítő rokkantsági támogatásra jogosult az a megváltozott munkaképességű személy, akinek egészségi állapota a 30%-ot nem éri el, feltéve, hogy

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás mértéke a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló havi átlagjövedelem 10%-ának megfelelő összeg.

144/A. § (1) Kiegészítő hozzátartozói támogatás illeti meg az özvegyi és szülői nyugellátásra jogosultat, ha az állomány tagjának halálát szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati eredetű foglalkozási megbetegedés okozta.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatás mértéke a Tny. tv. alapján megállapított özvegyi vagy szülői nyugellátás 25%-ának megfelelő összeg.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a hősi halott özvegye és szülője a Tny. tv. alapján megállapított özvegyi vagy szülői nyugellátás 50%-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

144/B. § (1)⁵⁵⁴ Az árvák kiegészítő támogatására, a kiegészítő rokkantsági támogatásra és a kiegészítő hozzátartozói támogatásra (a továbbiakban együtt: kiegészítő támogatás) való jogosultságról a miniszter által kijelölt honvédelmi szervezet hivatalból eljárva határozatban dönt, és a megállapított kiegészítő támogatást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(2) A kiegészítő támogatás és az azzal kapcsolatos végrehajtási költségek forrását a központi költségvetés biztosítja.

(3) A kiegészítő támogatás összegét a Tny. tv. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

(4)⁵⁵⁵ A kiegészítő hozzátartozói támogatás, valamint az árvák kiegészítő támogatásának jogalap nélküli felvétele esetén Tny. tv. visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett kiegészítő hozzátartozói támogatásból, valamint az árvák kiegészítő támogatásából eredő követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szabályai alapján érvényesíti.

(5)⁵⁵⁶ A kiegészítő rokkantsági támogatás jogalap nélküli felvétele esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett rokkantsági támogatásból eredő követelést a támogatást megállapító szerv az Mmtv. szabályai alapján érvényesíti.

145. § (1) Fegyelemsértést követ el az állomány tagja, ha a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanul megszegi.

(2) Nem fenyíthető az állomány tagja