2012. évi CCIV. törvény

1. §² Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2013. évi

2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek, és a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás két alrendszere és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2013. december 31-ére tervezett adóssága 283,4 forint/euró, 235,4 forint/svájci frank, 226,8 forint/amerikai dollár és 344,1 forint/SDR árfolyam mellett az államháztartás központi alrendszerében 21 724,9 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati alrendszerében 577,5 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 131,3 milliárd forint.

(2) 2013. december 31-én az államadósság-mutató

(3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján várhatóan 73,7%.

(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2012. év végén várható 74,6%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

4. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül az 5. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

5. § (1)³ Céltartalék szolgál a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 2. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó belső egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2013. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

(2) Céltartalék szolgál a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcímen

(3) A Kormány a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcím előirányzatából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok cím, – 3. mellékletben szereplő – 6. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre átcsoportosíthat, ha a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.

(4) A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) pontja tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5)⁵ A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó belső egyházi jogi személynél foglalkoztatott magánszemély és e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa, továbbá a gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők a 2013. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.⁶

6. § (1)⁷ A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre és kezességvállalásra nem jogosult. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározott feladatkörét nem érintve – az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter erre vonatkozó engedélye alapján jogosult az állam képviseletében eljárni olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az állam, és amely az állam tulajdonában levő pénzügyi eszköz átcseréléséhez, illetve biztosítékként annak megszerzéséhez kapcsolódik. Ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés, illetve pénzösszegnek a kibocsátó rendelkezésre bocsátása nélkül is létrehozható a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékpapírszámláján.

(2) A 2013. évben a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

(4) Az állam javára megszerzett, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő, átadott ingatlanok összegszerű korlátozás nélkül adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba.

(5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

(6) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és az 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak megemelését.

(7)⁸ A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának és az év folyamán az előirányzat javára történt átcsoportosítások együttes összegének mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető.

(8) A Honvédelmi Minisztérium által vagyonkezelt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, technikai eszközeinek fenntartására és javítására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti e fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését.

(9) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2013. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, illetve a technikai eszközök fenntartására és javítására használhatja fel. A 2013-ban pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 1. cím, 3. HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal alcím bevételeként kell elszámolni.

(10) Az egészségügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt, valamint az állami egészségügyi feladatellátásra szükségtelenné vált állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával egészségügyi célra, így különösen egészségügyi célú beruházások és felújítások finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését.

(11) A korábban belügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a büntetés-végrehajtási szervezet fogvatartotti férőhelyeinek bővítését megvalósító beruházások és további belügyi, rendészeti célú ingatlanfejlesztési projektek finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIV. Belügyminisztérium fejezetben vagy engedélyezheti e fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését.

(12) A szociális és gyermekvédelmi célokra használt, értékesítésre kijelölt, valamint az állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátásra szükségtelenné vált állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával szociális és gyermekvédelmi célra, így különösen állami szociális és gyermekvédelmi célú beruházások és felújítások finanszírozására felhasználhatók. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben vagy engedélyezheti e fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését.

7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő, 4700,0 millió forint összegű kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi, 500,0 millió forintot meg nem haladó összegig az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha egyetlen bevételi alcímnél sem jelentkezik bevétel elmaradás.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az 1000,0 millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat.

8. § (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő 1000,0 millió forint összegű kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi 300,0 millió forintot meg nem haladó összegig az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – különösen indokolt esetben túlléphető, ha egyetlen bevételi alcímnél sem jelentkezik bevétel elmaradás.

9. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól a 2013. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni.

(2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény (a továbbiakban: Üht2.) hatálya alá tartozó kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül külön jogcímként kell elszámolni.

(3) Az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport kiadási és támogatási előirányzatának előirányzat-módosítással történő növelését engedélyezheti az Üht. és az Üht2. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának, továbbá az Üht. és az Üht2. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2013. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételnek a tervezett bevételt meghaladó hányada 50%-ának megfelelő összeggel.

(4) Az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport terhére az Üht. és az Üht2. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2013. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának, valamint az Üht. és az Üht2. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2013. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ának megfelelő összeghatárig teljesíthet kiadásokat.

(5) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben kell elszámolni.

(6) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. § (3) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelheti.

10. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21 118,0 millió forintot, az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2013. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2)⁹ A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 1805,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 460,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve 5837,4 millió forintot köteles befizetni a bevételeikből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) Ha az államháztartásért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2013. december 20-áig teljesíteni kell.

(7) A központi költségvetési szervek a 25 év alatti valamint az 55 év feletti, továbbá a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó 2013. évi szociális hozzájárulási adó változásból eredő kiadási megtakarításaikat kötelesek befizetni a központi költségvetés javára a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig.

(8)¹⁰ A miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat által elrendelt megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat kötelesek befizetni a központi költségvetés javára.

(9)¹¹ A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1500,0 millió forintot köteles befizetni a központi költségvetés javára 2013. augusztus 31. napjáig.

11. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2013. január 1-jétől 437 300 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás összege 100 000 forint/év.

(5)¹² A központi költségvetési szervként működő – köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok tekintetében a 35/B. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

12. § (1) Az 1. mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok beszedéséért – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adott fejezetet irányító szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23–24. alcímhez tartozó jogcímcsoport és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket.

(3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 10. cím 1. alcím 1. Működési költségvetés előirányzatcsoport 5. Egyéb működési célú támogatások kiemelt előirányzata 2500,0 millió forint összegben tartalmazza a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet fenntartói irányítása alá tartozó egészségügyi intézmények rendkívüli – vis maior – kiadásainak fedezetét.

13. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az 1. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 16 279,6 millió forintot ad át a XIX. Uniós fejlesztések fejezet részére.

(3) A Start-munkaprogram megvalósításához a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban 153 779,8 millió forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre, amelynek részbeni forrása 10 000,0 millió forint költségvetési támogatás. Ez az előirányzat nyújt fedezetet a 2012. évben elkezdett közfoglalkoztatási programok kötelezettségvállalásainak a 2013. évre áthúzódó kiadásai teljesítésére is.

(4) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetben 2919,3 millió forint egyenlegtartási és kockázatkezelési keret kerül kialakításra, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésének 2013. januártól júniusig terjedő időszakra vonatkozó tényadataira és a várható teljesítésre figyelemmel az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használható fel.

(5) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 2. Szakképzési és felnőttképzési támogatások cím terhére legfeljebb 21 000,0 millió forint összegben vállalható kötelezettség 2013. június 30-áig. A fennmaradó 6500,0 millió forint a szakképzési hozzájárulás bevételi előirányzatának 2013. januártól júniusig terjedő időszakra vonatkozó teljesülésére figyelemmel az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használható fel.

(6) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtára részére a LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2013. évben 1426,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(7) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a 2013. évben a központi költségvetésbe összesen 10 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Kutatási és Technológiai Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 1/4 részével kell teljesíteni.

(8)¹³ A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum rendezéssel összefüggő támogatás fel nem használt részéből legfeljebb 3000,0 millió forint munkahelyek megőrzése és bővítése céljából aktív foglalkoztatáspolitikai célokra használható fel, a további fel nem használt részt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2013. október 31-ig befizeti a központi költségvetésbe.

14. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2013. évi

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza.

15. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel.

(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az Ny. Alap kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

16. § A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.

17. § (1) Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 2013. évi

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza.

18. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport között átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti.

19. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1–18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró, egészségbiztosításért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosítást hajthat végre.

20. § (1) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím, valamint az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(2) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím,

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

21. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

22. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 4560,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport 7. Gyógyszertárak juttatása jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár törvényben meghatározott juttatás fedezetére szolgál.

(6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport 8. Gyógyszertárak szolgáltatási díja jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár által nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot szolgáló szolgáltatások törvényben meghatározott juttatásának kiadásaira szolgál.

23. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 170,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 3783,1 millió forint, gyógyszertámogatásra 1300,0 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.

24. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

(3)¹⁴ Irányító szervi hatáskörben végrehajtott fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítással 2013. június 30-áig fejezeti tartalékot kell létrehozni

(4)¹⁵ Az I. Országgyűlés fejezet, 10. Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása cím, 1. Közszolgálati hozzájárulás alcím kiadási előirányzatából 2000,0 millió forint fejezeten belüli – államháztartásért felelős miniszteri hatáskörű –átcsoportosításával Média tartalékot kell létrehozni.

(5)¹⁶ A (3) és (4) bekezdés szerint képzett tartalék az Országgyűlés határozatban adott jóváhagyásával használható fel.

25. § (1)¹⁷ A Kormány az önkormányzati, valamint az állami feladatellátásban 2012. évben bekövetkezett és a 2013. évben bekövetkező változásokkal – ideértve az egyházi jogi személyt, a társadalmi szervezetet, az alapítványt, a közalapítványt, a civil szervezetet, az országos nemzetiségi önkormányzatot, a nonprofit gazdasági társaságot, a gazdasági társaságot és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót érintő feladat-, és intézmény-átadást is – összefüggő valamennyi, a Kormány irányítása alá tartozó, a feladat-, és intézmény-átadással érintett fejezetek közötti átcsoportosítást az Áht. rendelkezéseitől eltérően saját hatáskörben végrehajthat.

(2) Az 5. § (2) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására az államháztartásért felelős miniszter kap felhatalmazást.

(3) A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(4) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 36. alcím 2. Oktatási, kulturális és sport PPP-programok jogcímcsoport terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet 5. Egyetemek, főiskolák cím javára, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot.

(5) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 8. Országvédelmi Alap cím előirányzatot 2013. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni.

(6) A Kormány határozatban dönt az (5) bekezdés szerinti kiadási előirányzat felhasználásáról, ha az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-ei 3605/93/EK tanácsi rendelet szerinti, 2013. szeptember 30-áig benyújtandó jelentésben szereplő, 2013. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembe vételével – nem haladja meg a GDP 2,7%-át.

(7) A Kormány (6) bekezdés szerinti határozatát az államháztartásért felelős miniszter készíti elő, ennek során bemutatja a Kormány számára

(8) A XI. Miniszterelnökség fejezetet, és a XVIII. Külügyminisztérium fejezetet irányító szervek vezetői a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében fejezeti hatáskörben a szükséges előirányzat-átcsoportosításokról intézkedhetnek.

(9) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím 2. alcím 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajthat végre a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára.

(10) Az Országgyűlés Hivatala főigazgatója az I. Országgyűlés fejezet, 4. cím 9. Kossuth Lajos tér rekonstrukciója alcím terhére átcsoportosítást hajthat végre a I. Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés Hivatala cím javára.

(11) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosítást hajthat végre a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok cím javára.

(12) A rendvédelemért felelős miniszter a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím 15. Nyomon követő rendszer bevezetése és üzemeltetése alcím, valamint a 20. cím 16. Új büntetés-végrehajtási objektum működtetése alcím terhére átcsoportosítást hajthat végre a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 7. Rendőrség cím, illetve az 5. Büntetés-végrehajtás cím javára.

(13) A X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot irányító szerv vezetője a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím 43. Smithsonian Folklife Fesztiválon való részvétel jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajthat végre a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 12. Balassi Intézet cím javára.

(14) A X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot irányító szerv vezetője a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím 41. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajthat végre a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 17. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára.

(15) Az Országgyűlés felhatalmazza a XI. Miniszterelnökség fejezetet, valamint a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szervek vezetőit, hogy a XI. Miniszterelnökség fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával kapcsolatban a szükséges előirányzat-átcsoportosításokról fejezeti hatáskörben intézkedjenek.

(16) A Kormány a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet kiadásai terhére átcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet javára az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramjának megvalósításához.

(17) A II. Köztársasági Elnökség fejezetet és a XVIII. Külügyminisztérium fejezetet irányító szervek vezetői az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges előirányzat-átcsoportosításról fejezeti hatáskörben intézkedhetnek.

(18)¹⁸ A Nemzeti Választási Iroda feladatellátása érdekében a Kormány átcsoportosítást hajthat végre azon előirányzatok terhére, amelyek a Nemzeti Választási Iroda hatáskörébe tartozó feladatok kiadásait tartalmazzák.

(19)¹⁹ A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím 2. alcím 3. Államfői protokoll kiadásai jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajthat végre a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára.

(20)²⁰ A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2013. évi központi költségvetés január–szeptember havi előzetes tényadatai alapján 2013. október 31-éig az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím, 5. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.

26. § (1) A XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatán legfeljebb 6750,0 millió forint előirányzat-módosítás engedélyezhető, ha a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 1. cím, 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcímcsoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter negyedévente előirányzat-módosítást engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatok terhére, ha az általa meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben engedélyezett előirányzat-módosítás nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése 2013. november 29-éig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben, az év közben negyedévente engedélyezett előirányzat-módosítások összegével csökkentve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Ha 2013. június 28-áig az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott bevételi tervek teljesülnek, a bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain előirányzat-módosítás engedélyezhető.

27. § A kincstár az E. Alap részére a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 4. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport és 5. Gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációja jogcímcsoport előirányzatából, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 5. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz jogcímcsoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

28. § (1) Az Ny. Alap részére a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz-átadás jogcímcsoport és 6. Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás Ny. Alapnak jogcímcsoport szerinti támogatások átutalása

(2) Ha az Ny. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, akkor a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról elsőként az (1) bekezdés szerinti 5. jogcímcsoport, ezt követően a 6. jogcímcsoport támogatás mértékéig.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15. napjáig – az utolsó negyedévben december 20-áig – a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet 18. Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei cím kiadási és támogatási előirányzatát megemeli a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 5. Költségvetési befizetések cím 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével.

(4) Az E. Alap részére a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása

(5) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, akkor a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a (4) bekezdés szerinti támogatást csökkenti.

29. § (1)²¹ Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit és előirányzatait a 2. melléklet szerint állapítja meg.

(2)²² Az Országgyűlés további költségvetési támogatást állapít meg

(2a)²³ Az Országgyűlés által a (2) bekezdés szerint megállapított költségvetési támogatásból a 3. melléklet 1–14., 16. és 18. pontja szerinti támogatás és a vis maior támogatás felhasználási kötöttség mellett nyújtható.

(3) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását szolgáló előirányzatokat a 4. melléklet szerint állapítja meg.

30. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2013. január 5-éig a települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások számára elérhetővé teszi a települési önkormányzatokat, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat a 2. melléklet alapján – a I. 2, II. 4., III. 1, IV. pontok szerinti támogatások kivételével – megillető támogatások összegét.

31. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben átcsoportosítást hajthat végre.

32. § (1)²⁴ A települési önkormányzatot illeti meg

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

33. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

34. § (1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a 3. melléklet 6. pontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.

(2) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. 2–4. pontja, IV. pontja és a 3. melléklet 6. és 15. pontja alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 83. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nettó finanszírozás keretében történik.

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és gyermektartásdíjak megelőlegezése esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 2. melléklet III. 1. pontjának a)–e) alpontjaiban szereplő ellátások esetében:

(4) Az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltaktól eltérően a 2. melléklet II. 1. és III. 4. pontja szerinti támogatások – 2. mellékletre vonatkozó kiegészítő szabályok szerinti – évközi módosítása során kamatfizetési kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, ha az önkormányzat által az eredetileg szolgáltatott adatokból kalkulált támogatás legalább 10%-kal meghaladja az őt ténylegesen megillető összeget.

(5)²⁵ Az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerint meghatározott, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai feladatmutatók szerint járó támogatásai jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet II., III. 3, III. 4 pontja szerinti előirányzatok együttes összegét kell figyelembe venni, a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel.

(6)²⁶ Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-ában foglaltaknak megfelelően hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési önkormányzatot, annak befizetését az önkormányzat havonta, minden hónap 5. napjáig köteles teljesíteni. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 5. Költségvetési befizetések cím 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli.

(7) A helyi önkormányzatoknak a 25 év alatti valamint az 55 év feletti, továbbá a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó 2013. évi szociális hozzájárulási adó változásból eredő kiadási megtakarításait a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 5. Költségvetési befizetések cím 2. Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetések alcím 2. Helyi önkormányzati költségvetési szervek jogcímcsoport előirányzata javára kell befizetni és elszámolni.

(8) A Kincstár a (6)–(7) bekezdésekben foglalt befizetési kötelezettséggel érintett önkormányzatok számára folyósítandó, a helyi önkormányzatokat megillető támogatások, hozzájárulások havi összegéből a nettó finanszírozás során

(9)²⁷ Ha a helyi önkormányzatot a (2) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (8) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján jár el. Ha az önkormányzatnak 2013. december 15-én bármilyen elmaradása van a (6) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára azonnali beszedési megbízást nyújt be.

35. § (1)–(2)²⁹

(3)³⁰ Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, civil szervezet, országos nemzetiségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

(4)³² A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke a (3) bekezdés a) és b) pont szerinti támogatás 57,9%-a.

(5) A nem állami szociális fenntartó a (3) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(6)³³ Az egyházi jogi személy a (4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(7) A (3) bekezdés szerinti támogatás és a (4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása – a Kormány rendeletében meghatározott eljárási szabályok szerint – a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik.

(8)³⁴ A nem állami szociális fenntartó – ha 2012. december 31-én működési engedéllyel rendelkezett és normatív állami hozzájárulásra volt jogosult – 2013. január és február hónapra a Kormány rendeletében meghatározott eljárási szabályok szerinti elszámolás mellett a 2012. évi december hónapra tekintettel folyósított normatív állami hozzájárulással azonos összegű támogatásra jogosult. Az egyházi jogi személy e támogatás után járó kiegészítő támogatására a (4) és (6) bekezdést alkalmazni kell.

(9)³⁵ Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 41. § (5) bekezdése és 34. § (1) és (3) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

35/A. §³⁶ (1) Az Országgyűlés a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó

(2) Az Országgyűlés a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményre és pedagógiai szakszolgálati intézményre tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház részére működési támogatást állapít meg a 10. melléklet II. pontja szerint.

(3) Az Nkt. 97. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartója átlagbér alapú támogatásra és az ilyen intézmény nemzetiségi önkormányzat vagy egyházi jogi személy fenntartója működési támogatásra jogosult.

(4) Az átlagbér alapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állami köznevelési feladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) által fenntartott iskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben, valamint nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.

(5) Az átlagbér alapú támogatás a fenntartott nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben a személyi juttatások és azok járulékai, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel. Az átlagbér alapú támogatás megbízási jogviszonyban óraadóként foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakiskolák, szakközépiskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig használható fel.

(6) Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év január 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.

(7) Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy

(8) A nemzetiségi önkormányzattal kötött köznevelési szerződés erre vonatkozó rendelkezése alapján az oktatásért felelős miniszter a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kislétszámú iskola köznevelési feladatai ellátásának biztosítása érdekében az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon túl további támogatást nyújthat a nemzetiségi önkormányzat részére.

35/B. §³⁷ Az Országgyűlés az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, nem állami felsőoktatási intézmény, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetésre tekintettel a 2. melléklet II. pont 3. alpont b) alpontjában meghatározott támogatással azonos összegű és azonos feltételek mellett nyújtott támogatást állapít meg.

35/C. §³⁸ (1) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbér alapú támogatásra jogosult, ha

(2) Az (1) bekezdés alapján nyújtott átlagbér alapú támogatás megállapításánál a gyermek, tanulólétszámba nem számíthatóak be azok a gyermekek, tanulók, akik után a fenntartó tandíjat szed.

(3) Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által elismert vagy akkreditált köznevelési intézmények esetében a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítők után az Országgyűlés nem biztosít támogatást.

35/D. §³⁹ (1) A köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, nem állami felsőoktatási intézmény, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó az általános iskola első évfolyamát 2013. szeptember 1-jén elkezdő és 2013. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók létszáma alapján tankönyvtámogatásra jogosult. A támogatás összege 12 000 forint/fő/év.

(2) A bevett egyház az állami iskolában általa szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódóan tankönyvtámogatásra jogosult. A tankönyvtámogatást a bevett egyház a hit- és erkölcstan-oktatásban résztvevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel. A tankönyvtámogatás fajlagos összege

(3) A bevett egyház az állami iskolában általa szervezett hit- és erkölcstanoktatásra tekintettel a 35/A. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl további átlagbér alapú támogatásra jogosult. Az ilyen támogatás szempontjából elismert számított pedagógus létszámot két tizedesjegyre kell megállapítani a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 órával számolva. A tanulók számának meghatározása a 2013. október 1-jei statisztikai létszám alapján történik.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatás összege havonta 309 900 forint, ami a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbére és járuléka.

35/E. §⁴⁰ (1) A 35/A–35/C. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében meghatározott támogatások kizárólag olyan, a nevelési-oktatási intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe, amely nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, és amely OM azonosítóval rendelkezik.

(2) A 35/A–35/C. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében meghatározott támogatások az oktatási azonosító számmal rendelkező tanulók, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek után vehetők igénybe. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a támogatás, ha az intézmény alapító okirata meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is.

(3) A 35/A–35/C. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében meghatározott támogatások az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai képzőhelyen – közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben – töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhetők a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A szakmai gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanulók esetén csak a közismereti és a szakmai elméleti oktatás kötelező óraszámának arányában vehető figyelembe az érintett tanulók létszáma. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

(4) Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a 35/A–35/C. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében meghatározott támogatásra.

(5) Nem igényelhető a 35/A–35/C. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás az olyan tanuló után, aki

(6) A 35/A–35/C. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében meghatározott támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.

(7) A fenntartó a 35/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás teljes összegét annak folyósítását követő 15 napon belül az általa fenntartott nevelési-oktatási intézménynek átadja úgy, hogy az az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási intézmény kiegyensúlyozott működését egyformán biztosítsa.

36. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat-felhasználási célja a 2013. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2014. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

37. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Párttörvény) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Párttörvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

38. § (1) A Kormány a 2013. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (Világbank), az Európai Beruházási Banktól (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbanktól (KfW), az Északi Beruházási Banktól (NIB), illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától (CEB) felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

39. § (1)⁴¹ A 2013. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 380 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2013. évben 50 000,0 millió forint összegű, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 29/A. §-a szerinti állami kezesség melletti forrásbevonásra adhat felhatalmazást.

40. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) állami kezesség mellett forrásszerzés céljából felvett hiteleinek, kölcsöneinek, illetve kötvénykibocsátásainak együttes állománya a 2013. év folyamán legfeljebb 1 800 000,0 millió forint lehet.

(2) A Kormány határozata alapján az MFB Zrt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya a 2013. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.

(3) Az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvett – euróban meghatározott – éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány határozata alapján vállalható árfolyam fedezeti megállapodás által fedezett források forintban számított együttes állománya a 2013. év folyamán legfeljebb 1 800 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

(5)⁴² A (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

41. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ 1 200 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ 350 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ 500 000,0 millió forint.

42. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3)⁴³ A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2013. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.

(7)⁴⁴ A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók.

(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

43. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2013. december 31-én nem haladhatja meg a 105 000,0 millió forintot.

(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

44. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

44/A. §⁴⁵ (1) Az állam készfizető kezesként felel az MVM Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság vevőnek az E.ON Ruhrgas International GmbH és az E.ON Gas Storage GmbH eladókkal az E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt. és az E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. megvásárlására kötött adásvételi szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségei 80%-ának, de összesen legfeljebb 256 milliárd forint megfizetésének teljesítéséért.

(2) Az állami készfizető kezesség 2013. szeptember 30-áig áll fenn.

(3) Ha az MVM Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, az E.ON Ruhrgas International GmbH és az E.ON Gas Storage GmbH, illetve jogutódaik a jogszabályi állami kezesség érvényesítését az államháztartásért felelős miniszternél írásban kezdeményezhetik az igényelt összeg és a fizetési számla számának megjelölésével. Az államháztartásért felelős miniszter a kifizetést a kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napon belül intézkedik a kifizetésről.

(4) Az MVM Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság a jogszabályi állami kezességért a kezesség fennállásának időtartamára számítva, havonta a 256 milliárd forint 0,12%-ának megfelelő mértékű kezességvállalási díjat fizet legkésőbb 2013. október 15-ig.

44/B. §⁴⁶

44/C. §⁴⁷

45. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből – a 46. § szerinti viszontgarancia kivételével – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a fejezet tervezett kiadása túlléphető.

46. § (1) A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e § alkalmazásában a továbbiakban: MV Zrt.) által – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 85%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.

(3) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2013. december 31-én nem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport, vagy a 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.

47. § (1) Nem terjed ki a tervezési, az előirányzat-módosítási és -felhasználási, a beszámolási, az információszolgáltatási és az ellenőrzési kötelezettsége és joga

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket

(3) A kormányhivatalok tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket a kormányhivatal vezetője gyakorolja.

(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezetet irányító szerv vezetője az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

(5) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet esetében az államháztartásért felelős miniszter, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet esetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, a XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet esetében az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket.

(6)⁵⁶ A XIX. Uniós fejlesztések fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a Kormány európai uniós támogatások felhasználásáért felelős tagjának irányítása alatt álló, az európai uniós támogatások igénybevételében közreműködő központi hivatal elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit a Kormány európai uniós támogatások felhasználásáért felelős tagja gyakorolja.

(7) A XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a NAV elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit az adópolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

(8) Az I. Országgyűlés fejezet, 8–9. és 10. címben, a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 24. címében, a XI. Miniszterelnökség fejezet 7. címében, a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. címében megjelölt támogatások folyósításáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.

48. § (1) A teljes, 40 186,8 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része 75%-os mértékéig vállalható 2013. évben az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A teljes, 30 775,7 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható a 2013. évben a Svájci–Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben a 2007–2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben a 2007–2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. A kötelezettségvállalást az (5) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell megtenni.

(5) Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap keretében feltételhez nem kötött kötelezettség akkor vállalható, ha az abból eredő kifizetés legkésőbb 2015. évben teljesülhet. A Tanács 1698/2005/EK rendeletének hatálya alá tartozó, a 2015. évet követően kiadással járó többéves kötelezettség csak akkor vállalható, ha a 2015. évet követő kiadások az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott részének fedezetéül szolgáló forrás az Európai Unió 2013. év utáni pénzügyi keretterveiben, illetve az éves költségvetéseiben rendelkezésre áll.

(6) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Halászati Operatív Program forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben a 2007–2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(7)⁵⁷ Az európai uniós források maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi előirányzatot meghaladó vagy éven túli fizetési kötelezettség, mely az (1)–(4) és (6) bekezdésben foglalt programok esetében az ott meghatározott mértéket is meghaladhatja.

(8) A XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoporton, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoporton belül a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült visszatérítendő támogatásokból származó bevételek a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, és a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növelik, amelyre tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség vállalható a pénzügyi eszközökre vonatkozó közösségi szabályok szerint, kizárólag a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritás, és a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében.

49. § Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, Európai Halászati Alap és az Európai Mezőgazdasági és Garancia Alap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalékot árfolyam-ingadozás esetén a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport előirányzata, egyéb esetben a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím 7. alcím 2. Egyéb EU által nem térített kiadások jogcímcsoport finanszírozza, és kizárólag a jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

50. § Az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében a 2007–2013 programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre eső részének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség akkor, ha az adott programban részes minden további partnerország biztosítja az arányos mértékű többletkötelezettség-vállalás lehetőségét saját projektpartnerei számára.

51. § A 2013 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1)–(2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 5,2%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

52. § A szociális hozzájárulási adó 2013-ban megfizetett összegének 100%-a az Ny. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegét a NAV a jogosult számlájára naponta átutalja.

53. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. § szerinti illetményalap a 2013. évben 38 650 forint.

(2) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves kafetériakerete illetve kafetéria rendszert nem alkalmazó szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások – együttes összege a 2013. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot, amely összeg fedezetet biztosít az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

54. § (1) A Kjt.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott kereset-kiegészítés a 2013. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Közokt. tv. 118. § (12)–(14) bekezdésében szabályozott esetekre, az állami felsőoktatási intézményekre, a központi és a köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, és a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai köztestületi és központi költségvetési szervekre.

55. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2013. évben 391 600 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2013. évben 391 600 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2013. évben 3000 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2013. évben 3000 forint.

56. § (1) A Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2013. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege a 2013. évben 135 000 forint/hó.

(3) A Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése szerinti támogatás esetenkénti összege a 2013. évben gyermekenként 5800 forint.

(4) A Gyvt. 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2013. évben gyermekenként 8400 forint.

(5) A Szoctv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége a 2013. évben 450 forint.

(6) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2013. évben született.

(7) A Szoctv. 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2013. évben esetenként 20 000 forint.

(8) A Szoctv. 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2013. évben 29 500 forint.

(9) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapnormatíva összege a 2013. évben 440 000 forint/fő/év.

57. § A Közokt. tv. 118. § (13) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja a 2013. évben 5250 forint/fő/hónap.

58. §⁵⁸ (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2013. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2013. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2013. március 1-jétől – 2013. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 50%-os mértékben emelkedik.

59. § (1) A Szoctv. 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2013. évben 12 000 forint.

(2) A Szoctv. 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2013. évben 6000 forint.

60. § A Paksi Atomerőmű Zrt. 2013. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 19 329,4 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

61. § (1) Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátáscsökkentési egység után 38 forint.

(2)–(3)⁵⁹

62. § A XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2013. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. Ugyancsak a 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2013. évet terhelő kiadásait is.

63. § (1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2013. év folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

64. § A XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot. A tárgyévi előirányzaton felül a Kormány egyedi döntése alapján vállalható kötelezettség.

65. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

66. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2013. évben magyar filmalkotás esetén 307,3 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 553,0 millió forint.

67. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig:

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig:

68. § (1) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. Fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig:

(2) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. Fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig: 5 000 000 euró.

(3) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig: 5 000 000 euró.

(4) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig:

(5) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig:

69. § (1) A 68. §-tól eltérően a Kbt. XIV. Fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig:

(2) a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig:

(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 68. §-ban meghatározott uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell figyelembe venni.

70. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdésének végrehajtásához a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 101. § (11) bekezdés d) pontja alapján nyújtott költségvetési támogatás maradványából a 2013. évben 3284,3 millió forintot a Hadigondozottak Közalapítványa a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényben meghatározott célra használhat fel. Ha a Hadigondozottak Közalapítványánál a kárpótlásra elkülönített összeg a hadigondozási feladatok finanszírozása miatt a 2013. évben nem elegendő a kötelezettségek kifizetésére, a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet saját előirányzatai terhére az esedékessé váló összegeket a hadigondozási feladatokra tervezett előirányzat (3284,3 millió forint) erejéig átadja a Hadigondozottak Közalapítványa részére.

71. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2013. tárgyévre vonatkozóan a következő:

71/A. §⁶⁰ A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/E. § (1) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma

72. § (1)⁶¹ Az állam az 5000 fő lakosságszámot meghaladó település települési önkormányzatának – ideértve a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat is – (a továbbiakban: átvállalással érintett önkormányzat) a (2) és (3) bekezdés szerinti adósságelemei nélkül számított 2012. december 31-én fennálló adósságállománya és ezen adósságnak az átvállalást követően esedékessé váló járulékai összegéből – a 74. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – a 74. § (5) bekezdés szerinti megállapodás alapján számított összeget átvállalja.

(2) Az állam teljes mértékben átvállalja az 5000 fő lakosságszámot meghaladó település

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átvállalás nem terjed ki

(4) Az átvállalással érintett (1) bekezdés szerinti adósság a Gst. 3. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, a (2) bekezdés szerinti adósság a Gst. 3. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltaknak megfelelő – kölcsön- vagy hiteljogviszonyon, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron, továbbá az (1) bekezdés alapján átvállalt adósság esetében váltókibocsátáson alapuló – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény (a továbbiakban: hitelező) felé fennálló tartozásokat foglalja magában.

(5)⁶⁴ Az átvállalással érintett önkormányzat az átvállalással érintett folyószámlahitel állományát az (1) és (2) bekezdés szerinti átvállalás érdekében – a (8) bekezdés szerinti költségvetési támogatással érintett ügyletek kivételével – a 74. § (6) bekezdése szerinti tételes átvállalásról szóló megállapodás előtt legalább 15 nappal – a kölcsön- vagy hiteljogviszonnyal azonos feltétekkel – működési vagy fejlesztési hitellé alakítja át.

(6)⁶⁵ Az átvállalással érintett adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és váltókat az átvállalással érintett önkormányzatok az átvállalást megelőzően – az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban, illetve az adott váltóban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel – kölcsönjogviszonnyá alakíthatják át. Ennek hiányában az állam az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az adott váltó lejárat előtti visszaváltásából, visszafizetéséből eredő fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét az állam az értékpapír-, illetve váltótulajdonostól történő, az adott értékpapírban, illetve váltóban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel rendelkező hitel felvételével is kiválthatja.

(7)⁶⁶ Ha az átvállalással érintett önkormányzatnak az átvállalás időpontjában fennálló, (1) és (2) bekezdés szerinti átvállalással érintett adósságállománya nem éri el az (1) és (2) bekezdés szerint az állam által átvállalandó adósság összegét, úgy az állam az önkormányzat átvállaláskor fennálló adósságállománya erejéig hajtja végre az adósságátvállalást.

(8)⁶⁷ A 72. § (1)–(2) és (4) bekezdése szerinti adósság egyes elemeinek átvállalását az állam úgy is teljesítheti, hogy 250 millió forintnál kisebb összegű adósságelemből átvállalandó adósságrész visszafizetéséhez az állam egyszeri, vissza nem térítendő költségvetési támogatást nyújt. A törlesztési célú támogatásnak a hitelezők számlájára történő közvetlen folyósításáról az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2013. június 28-áig gondoskodik.

(9)–(12)⁶⁸

73. § (1) A 72. § (1) bekezdése és a 74. § (3) bekezdése szerinti adósság átvállalásának mértékét az átvállalással érintett önkormányzat 2012. június 30-i egy főre jutó iparűzési adóerőképességének (a továbbiakban: adóerőképesség) és az átvállalással érintett önkormányzat településkategóriája adóerőképessége korrigált átlagának egymáshoz viszonyított aránya alapján kell meghatározni. A számítás során figyelembe vett településkategóriák a következők:

(2) Az (1) bekezdés szerinti településkategóriák adóerőképességének korrigált átlaga a településkategóriába tartozó önkormányzatok adóerőképességének – az alsó és felső decilisbe tartozó önkormányzatok adatainak figyelmen kívül hagyásával – számított átlaga.

(3) Az adóerőképességet a helyi önkormányzatok 2012. évre vonatkozó első féléves beszámolóiban közölt, bevallott iparűzési adóalapok alapján kell kiszámítani.

(4) Ha az átvállalással érintett önkormányzat adóerőképessége a településkategóriája adóerőképessége korrigált átlagának

(5) A (4) bekezdéstől eltérően az adóerőképességgel nem rendelkező átvállalással érintett önkormányzat, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat esetében 40%-os mérték szolgál az állam által történő adósságátvállalás alapjául.

74. § (1) Az átvállalással érintett önkormányzat a 72. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósságelemek tőke- és járulékösszegéről, valamint elkülönítetten a 72. § (2) bekezdése szerinti adósságelemekről 2013. január 11-éig a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban meg kell jelölni, hogy mely adósságelemek, illetve mely adósságelemekből milyen összeg tartozik a 72. § (2) bekezdésének hatálya alá. Az adatszolgáltatás mellékleteként az átvállalással érintett önkormányzat csatolja

(2) A kincstár ellenőrzi az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok hiánytalan benyújtását. A kincstár az (1) bekezdés alapján rendelkezésére bocsátott adatokat 2013. január 18-áig településenkénti, hitelezőnkénti és a 72. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő kategória szerinti bontásban továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek és a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek. Az államháztartásért felelős miniszter – a (3) bekezdés szerinti esetek kivételével – gondoskodik a 72. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósságelemek 2013. június 28-áig történő átvállalásáról.

(3)⁶⁹ Azon átvállalással érintett önkormányzat esetében, amellyel szemben 2012. december 31-én a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény alapján adósságrendezési eljárás van folyamatban vagy amellyel szemben 2012. december 31-e és a (6) bekezdés szerinti megállapodás megkötésének időpontja között adósságrendezési eljárás indul, az állam az átvállalást az adósságrendezési eljárás lezárulta időpontjában a hitelezők felé fennálló és esedékessé váló kölcsön- vagy hitelviszonyt megtestesítő adósságból és váltókibocsátásból eredő fizetési kötelezettséget alapul véve hajtja végre. Ebben az esetben az államháztartásért felelős miniszter az általa külön meghatározott adatszolgáltatás alapján, az adósságrendezési eljárás lezárultát követő 60 napon belül gondoskodik az átvállalásról. Ha az adósságrendezési eljárás 2013. május 1-je előtt lezárul, az adósságátvállalásra 2013. június 28-áig kerül sor.

(4) A 72. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósságátvállalással összefüggő eljárásban az állam képviseletében az államháztartásért felelős miniszter – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – teljes jogkörrel jár el.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 72. § (1) bekezdése szerinti adósságátvállalás pontos mértékéről legkésőbb 2013. február 28-áig megállapodást köt az átvállalással érintett önkormányzattal. Az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a megállapodásban – különösen indokolt esetben – a 73. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottaknál magasabb átvállalási mértéket is megállapíthatnak.

(6) Az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján a 72. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósság vagy fizetési kötelezettség átvállalásáról az (5) bekezdés szerinti megállapodás megkötését követően, a megállapodásban meghatározott átvállalási mértéknek megfelelően – a 72. § (2) bekezdése szerinti ügyletek esetén 100%-os átvállalási mérték mellett – legkésőbb 2013. június 28-áig megállapodást köt az átvállalással érintett önkormányzattal és azok hitelezőivel.

(7) A kincstár a 2013. év végéig felülvizsgálhatja, hogy az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban a 72. § (1) és (2) bekezdése szerinti kategóriába helyesen kerültek-e az adósságelemek az átvállalással érintett önkormányzat által besorolásra. Ha a kincstár megállapítja, hogy oda nem tartozó adósságelem került a 72. § (2) bekezdése szerinti kategóriába, határozatban dönt az adósságelem átsorolásáról, és döntéséről tájékoztatja az átvállalással érintett önkormányzatot és az államháztartásért felelős minisztert. Az átvállalással érintett önkormányzatnak a téves besorolás miatt jogtalanul igénybevett állami adósságátvállaláshoz kötődő adósság és járulék összegét a kincstári határozat kézhezvételét követő 90 napon belül a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten kell megfizetnie az állam részére. Az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján a téves besorolás miatt pótlólagosan járó, állami adósságátvállaláshoz kötődő adósság összegét a kincstári határozat kézhezvételét követő 90 napon belül átvállalja.

74/A. §⁷⁰ Az államháztartásért felelős miniszter a 2012. évi költségvetési törvény 76/C. §-a alapján törlesztési célú támogatással érintett, de a 2012. évben törlesztési célú támogatásban nem részesült települések települési önkormányzatai számára a törlesztési célú támogatás folyósításáról akként gondoskodik, hogy a törlesztés végrehajtásához szükséges összeg a hitelezők számláján álljon rendelkezésre.

75. § (1) A 72–74. § alkalmazásában a lakosságszámot a személyiadat- és lakcímnyilvántartás 2012. január 1-jei lakóhelyadatai alapján kell figyelembe venni.

(2)⁷¹ A 72. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósság összegének megállapítása, a devizában denominált ügyletek 72. § (8) bekezdés szerinti forintértékének megállapítása és a 74. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás során a devizában denominált ügyletek esetén a 2012. december 31-én érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

76. §⁷²

76/A. §⁷³ A 9. melléklet 4–23. sorában meghatározott előirányzatok, valamint a Kormány 2013. évi döntésén alapuló előirányzat-átcsoportosítás útján létrejött beruházási, felújítási, vagy egyéb felhalmozási célú kiadást tartalmazó előirányzatok terhére új kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. A 9. melléklet 1–3. sorában meghatározott előirányzatok esetében új kötelezettség vállalásának feltétele, hogy a kötelezettségvállalásra jogosult előzetesen kikérje az államháztartásért felelős miniszter véleményét. Az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult kérésére az egyetértést a 2013. szeptember 1-jéig esedékes új kötelezettségvállalások mindegyikére általánosan is, a véleményt pedig az előirányzat teljes összegére, vagy annak meghatározott részére vonatkozóan is megadhatja. Az egyetértés és a vélemény megadása során figyelemmel kell lenni az állami vagyon értékesítéséből vagy hasznosításából származó várható többletbevételre.

77. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

(2) Felhatalmazást kap

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében a 6. § (5) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg.

78. § Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba, és 2016. december 31-én hatályát veszti.

79. § (1) A települési önkormányzatoktól és intézményeiktől a járási kormányhivatalok, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ és más állami intézményfenntartó szerv állományába kerülő köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetésének kötelezettsége az átvevő fenntartót terheli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek után a 2012. december hónapra járó bérkompenzáció fedezete a települési önkormányzatot nem illeti meg.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások foglalkoztatottainak a 2012. december havi, 2013. januárban esedékessé váló illetményének, munkabérének és egyéb járandóságának, valamint ezek közterheinek 2013 januárjában a Kincstári Egységes Számla terhére való megelőlegezéséről.

(4)⁹⁶ A megelőlegezett összeget 2013. március 28-áig kell annak a helyi önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak és 2013. január 1-jétől az állam vagy nem állami szerv által átvett közfeladat ellátójának, illetve az ilyen közfeladatot ellátó intézmény fenntartójának a kincstár felé megfizetnie, akire tekintettel az állam azt a (3) bekezdés alapján megelőlegezte.

(5)⁹⁷ A helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a (4) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségét a 2013. március havi nettó finanszírozás keretében történő levonással teljesíti. Ha a többcélú kistérségi társulás a 2013. évben támogatásban nem részesül, a (4) bekezdésben foglaltakat a többcélú kistérségi társulás székhelye szerinti települési önkormányzattal szemben kell alkalmazni.

(6)⁹⁸ A visszafizetési kötelezettség elmulasztása esetén – ideértve azt is, ha a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás részére 2013. március hónapban járó támogatás nem nyújt fedezetet a levonás összegére – a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájával szemben azonnali beszedési megbízást nyújt be, felhatalmazó nyilatkozat hiányában is.

80. §⁹⁹ A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi XXXI. törvénnyel megállapított 35. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, illetve a 35. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

81. §¹⁰⁰ A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor¹⁰¹ az e törvény a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos 72. § (9)–(12) bekezdése alapján folyamatban lévő átvállalási eljárás a törvény erejénél fogva megszűnik, és az államháztartásért felelős miniszter a hitelező által – az állam általi átvállalásra felkínált adósságrészhez kapcsolódóan – megfizetett összeget a Módtv. hatálybalépését követő 15 napon belül visszautalja a hitelezőnek.