2012. évi CC. törvény
a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról1
2012.12.16.
[A támogatás kedvezményezettje lehet az (1) bekezdésben foglalt célok megvalósítása érdekében tevékenykedő:]
„b) civil szervezet, települési és területi önkormányzat, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmény,
c) gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban: vállalkozás), ezen belül különösen mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint
d) egyház, belső egyházi jogi személy, valamint az általuk fenntartott hitéleti, oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmény.”
„(7) A (6) bekezdésben meghatározott kiadásokra évente az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének – ide nem értve a részben vagy egészben visszatérítendő támogatásokból és egyéb céltámogatásokból származó bevételt – legfeljebb tíz százaléka használható fel.” (A Kollégium tagjának megbízatása megszűnik)
(A Kollégium elnökének megbízatása megszűnik)
„(4) A Kollégium tagját és elnökét a Bizottság indokolás nélkül bármikor visszahívhatja.”
„(5) A nemzetpolitikáért felelős miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, május 31-ig tájékoztatja a Kormányt, a Kormány ezt követően beszámol az Országgyűlésnek az Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót az Alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.”
„11/A. § (1) A Bizottság – különös méltánylást érdemlő esetekben – eltekinthet a szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetésével kapcsolatos kamat felszámításától, illetve dönthet a már megállapított kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a támogatást gazdasági tevékenységhez kapták vagy használták fel. (2) A kamat felszámításának mellőzése, továbbá a kamat mérséklése és elengedése szempontjából különös méltánylást érdemlő esetként a Bizottság a következő tényezőket veszi figyelembe:
a) természetes személy támogatott esetében a különösen kedvezőtlen szociális helyzetet, valamint azt, hogy a támogatás kamattal történő visszafizetése a kötelezett és a vele egy háztartásban élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné,
b) nem természetes személy támogatott esetén azt, hogy a támogatás kamattal növelt összegben való visszafizetése a támogatott a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében kifejtett tevékenységét veszélyeztetné.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, amennyiben az Alap céljaitól eltérő támogatás felhasználására került sor.” 8. § A Bgatv. 7. Záró és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CC. törvénnyel (a továbbiakban: Mód.tv.) megállapított 11/A. §-t a Mód.tv. hatálybalépését megelőzően benyújtott nyilvános pályázatok és egyedi kérelmek alapján megkötött támogatási szerződések alapján nyújtott támogatások a Mód.tv. hatálybalépését követő visszakövetelése esetén felszámítandó kamat esetén is alkalmazni kell.” 9. § A Bgatv. 7. Záró és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 21. §-sal egészül ki:
„(5) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosítást hajthat végre, ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére pályázati úton elnyert költségvetési támogatás biztosításával, az európai uniós források felhasználásával vagy elkülönített állami pénzalap javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.”
11. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
