2012. évi CLIX. törvény

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén nyújtott vagy igénybe vett postai szolgáltatásokra, a postai szolgáltatókra, a postai szolgáltatást felhasználókra, valamint a postai ágazat irányításában részt vevő szervekre.

(2) A postai küldeményekkel kapcsolatos, nemzetközi viszonylatú postai szolgáltatásra e törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi közjogi szerződés, különösen az Egyetemes Postaegyesület 1964. évi július hó 10. napján Bécsben aláírt Alapokmányának kihirdetéséről szóló 1967. évi 26. törvényerejű rendelet alapján kötött nemzetközi közjogi szerződés, vagy ezek rendelkezése szerint megkötött külön megállapodás eltérően nem rendelkezik.

2. § E törvény alkalmazásában

3. § (1) A postai szolgáltatás a postai küldemény felvételét, szükség szerint gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését együttesen vagy részben magában foglaló, gazdasági tevékenység keretében végzett szolgáltatás. Postai szolgáltatást kizárólag az a gazdálkodó szervezet nyújthat, amely szerepel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) postai szolgáltatókról vezetett nyilvántartásában.

(2) A postai küldeményekkel végzett, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység abban az esetben is postai szolgáltatás, ha azt egy más, postai szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatást is magába foglaló komplex szolgáltatás részeként végzik.

(3) Postai szolgáltatásnak minősül az is, ha a külföldön feladott postai küldemény belföldön történő kézbesítését a szerződést megkötő szolgáltató alvállalkozója végzi.

4. § Nem postai szolgáltatás

5. § A postai szolgáltatás

6. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás a postai szolgáltatások azon alapvető felhasználói igényeknek és a műszaki, gazdasági és társadalmi adottságoknak megfelelő, társadalmi közszükségletet kielégítő, általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülő köre, amelyet az egyetemes postai szolgáltató meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó számára köteles nyújtani az ország egész területén.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatásnak az (1) bekezdésben foglaltaknak és a 14–17. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtott, a 8. §-ban meghatározott postai szolgáltatásoktól eltérő, az alábbi postai küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások minősülnek:

(3)¹² Az egyetemes postai szolgáltatás keretében a szolgáltatónak biztosítania kell a feladó rendelkezése alapján a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott postai küldeményekhez az ajánlott, továbbá a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott postai küldeményekhez a tértivevény, illetve értéknyilvánítás-szolgáltatás igénybevételét, valamint a 19. § szerinti Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben meghatározottak szerint az ott meghatározott fajtájú könyvelt küldeményekhez a nyomon követhető kezelést. Az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben közérdekből egyéb többletszolgáltatások nyújtására is kötelezhető.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás általános szerződési feltételében az egyetemes postai szolgáltatáshoz a (3) bekezdésben foglaltakon túli többletszolgáltatást is meghirdethet.

(5) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható vagy kézbesíthető postai küldemények mérethatárait, valamint a cím adattartalmával és annak feltüntetésével kapcsolatos szabályokat az egyetemes postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben állapítja meg.

7. § (1) Egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatásnak bármely postai küldeménnyel kapcsolatos azon postai szolgáltatás minősül, amely nem tartozik a 8. §-ban meghatározott szolgáltatások közé, és a postai szolgáltató nem az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség alapján nyújtja.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató abban az esetben nyújtja a szolgáltatást egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásként, ha azt

8. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatásnak az alábbi, az egyetemes postai szolgáltatáshoz vagy az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatáshoz képest hozzáadott értéket képviselő postai szolgáltatások minősülnek:

(2) Az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő szolgáltatás esetében a postai küldemények kizárólag egyedileg azonosított, könyvelt küldeményként adhatók fel, és kizárólag személyes átadással vagy az átvevő által az átvétellel egyidejűleg megadott azonosító kóddal igazolt módon kézbesíthetőek.

(3) Speciális többletszolgáltatásnak minősülnek az alábbiak:

(4) Annak megítélése során, hogy a (3) bekezdés f) pontjában foglalt többletszolgáltatás igénybevételével a postai szolgáltatás a felhasználó szempontjából egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásnak minősül-e, a szolgáltatások jellegzetességeit, ezen belül a hozzáadott értéket képviselő jellemzőket, valamint annak rendeltetését és az árképzést kell irányadónak tekinteni.

9. § (1)¹³ A 8. §-ban foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatást bármely gazdálkodó szervezet, a 7. § (1) bekezdésében foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatást magyarországi székhelyű vagy az Európai Unió valamely tagállamában letelepedett és Magyarországon telephellyel rendelkező részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság nyújthat az e törvényben rögzített feltételek szerint.

(2) Postai szolgáltatás nyújtására való jogosultság és kötelezettség a Hatósághoz történő bejelentést vagy a szolgáltatási engedély megadását követő nyilvántartásba vétellel, továbbá az e törvény szerinti kijelöléssel keletkezik.

10. § (1) A 8. §-ban foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás bármelyikét (a továbbiakban: bejelentésköteles szolgáltatás) nyújtani kívánó gazdálkodó szervezet köteles az e tevékenység megkezdésére irányuló szándékát a szolgáltatás megkezdése előtt 45 nappal a Hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a szolgáltatást nyújtani kívánó szervezet, valamint képviselője nevét, cégnevét, székhelycímét, továbbá az alábbiakat:

(3) A bejelentéshez mellékelni kell az alábbiakat:

(4) A Hatóság a bejelentéshez mellékelt dokumentumokban foglaltak valódiságát – szükség esetén az általa megkeresett szervek útján – ellenőrzi.

(5) A Hatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak, valamint az ahhoz csatolt mellékletek megfelelnek-e a jogszabályokban foglalt követelményeknek.

(6) A Hatóság a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha

(7) A postai szolgáltató köteles tájékoztatni a Hatóságot a szolgáltatás tényleges megkezdésének időpontjáról. A Hatóság törli a szolgáltatást a nyilvántartásból, ha annak nyújtását a postai szolgáltató a bejelentésben megjelölt tervezett kezdési időpontig nem kezdi meg.

11. § (1) A 7. § (1) bekezdésében foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatás a Hatóság engedélye alapján nyújtható (a továbbiakban: engedélyköteles szolgáltatás).

(2) Engedély a kérelmező által kézbesítési területként megjelölt település vagy települések teljes közigazgatási területén történő nyújtására kérhető.

(3) Az engedélykérelemben külön meg kell határozni

(4) Engedélyköteles szolgáltatás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a szolgáltató prudens működése, valamint a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, továbbá általános szerződési feltételei összhangban vannak a jogszabályi rendelkezésekkel.

(5) A prudens működéshez szükséges feltételek abban az esetben tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező

(6) A személyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező vezető tisztségviselője, postai szakmai irányítást vagy a pénzügyi irányítást végző vezető állású munkavállalója az engedélyezési eljárást megelőző 5 éven belül nem volt olyan gazdálkodó szervezetnél vezető tisztségviselő, cégvezető, vezető állású munkavállaló, amelynek fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapította és felszámolását elrendelte, feltéve, hogy a felszámolási eljárást a vezetése alatt vagy annak következtében indították.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakon túl a személyi feltételek abban az esetben tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező vezető tisztségviselője – amennyiben e tevékenységét munkaviszony alapján végzi – vagy postai szakmai irányítást végző vezető állású munkavállalója az irányító tevékenységét teljes munkaidőben végzi, és

(8) A tárgyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező rendelkezik a nyújtani kívánt postai szolgáltatáshoz az általa ellátni kívánt földrajzi (közigazgatási) területre és a kezelni kívánt postai küldemény mennyiségre való tekintettel minimálisan szükséges és alkalmas postai szolgáltatóhelyekkel, felvételi és kézbesítési pontokkal, ügyfélszolgálati helyekkel, gépjárműparkkal és egyéb technikai eszközökkel. Amennyiben a kérelmező működési modellje szerint szükséges, úgy az igénybe venni kívánt postai szolgáltatóval megkötött hálózati hozzáférési szerződés vagy szerződések is a tárgyi feltételek részét képezik.

12. § (1)¹⁸ A szolgáltatási engedély iránti kérelemnek a 10. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, illetve 10. § (3) bekezdés a)–e) és h) pontja szerinti mellékletek, a 11. § (6) bekezdésében foglalt személyi feltételek teljesítéséről szóló nyilatkozat, továbbá a 11. § (8) bekezdésében foglalt tárgyi feltételek teljesülését részletesen bemutató nyilatkozat mellett, a prudens működés igazolása érdekében, külön mellékletként tartalmaznia kell

(2)¹⁹ A kérelmező prudens működésére vonatkozóan a Hatóság ellenőrzi továbbá, hogy a kérelmező szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján megtalálható köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint munkaügyi kapcsolatai rendezettek-e.

(3)²⁰

(4) A Hatóság a postai szolgáltatás nyújtásának időtartama alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a 11. § (7) bekezdésében foglalt személyek büntetlen előéletűek-e, és nem állnak-e a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a 11. § (7) bekezdésében foglalt személyek büntetlen előéletűek-e, és nem állnak-e a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A Hatóság az engedélyezési eljárás során megismert személyes adatokat

(6) A Hatóság az engedély iránti kérelemben és a kérelemhez mellékelt dokumentumokban foglaltak valódiságát és megfelelőségét – szükség esetén az általa megkeresett szervek útján – ellenőrzi.

(7) A postai szolgáltatási engedély határozatlan időre szól.

(8)²³ A szolgáltató köteles tájékoztatni a Hatóságot, ha a postai szolgáltatás nyújtását az engedély véglegessé válását követő kilencven napon belül nem kezdi meg.

(9)²⁴ A kérelmező engedélyköteles szolgáltatás nyújtására jogosult postai szolgáltatónak minősül, ha a Hatóság a szolgáltatási engedély iránti kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt.

13. § (1) A postai szolgáltatási engedély iránti kérelem vagy a postai szolgáltatás nyilvántartása céljából tett bejelentés kötelező tartalmi elemeiben, vagy a hatósági nyilvántartásban szereplő személyi és tárgyi feltételeiben, a szolgáltatás minőségét és a vagyoni biztosítékot érintő körülményekben bekövetkezett változásokat a postai szolgáltató legkésőbb a változás alkalmazásának tervezett kezdőnapját megelőző 45. napon, az általános szerződési feltételekben bekövetkezett változásokat legkésőbb a változás alkalmazásának tervezett kezdőnapját megelőző 15. napon köteles bejelenteni a Hatóságnak. A postai szolgáltató által igénybe vett közreműködők személyében, illetve tevékenységében bekövetkezett változásokat, továbbá a 37. § (1) bekezdésében foglalt foglalkoztatási arányban bekövetkezett változásokat a Hatóság elnökének rendeletében megállapított módon, formában és gyakorisággal, de legalább minden naptári negyedévben egyszer havi lebontásban be kell jelenteni a Hatóságnak. Előre nem tervezhető változások esetén a postai szolgáltató a már bekövetkezett változásokat azok bekövetkeztétől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak.

(2) A postai szolgáltatás nyújtásának megszüntetési szándékát a postai szolgáltató bejelentésköteles szolgáltatás esetén a megszüntetés előtt legalább 45 nappal, engedélyköteles szolgáltatás esetén a megszüntetés előtt legalább 90 nappal köteles bejelenteni a Hatóságnak. Amennyiben a postai szolgáltató jogutód nélküli megszűnéséről döntött, úgy e tényről a Hatóságot a megszűnés időpontja előtt legalább 45 nappal köteles bejelentésben tájékoztatni.

(3) Abban az esetben, ha a bíróság jogerősen elrendelte a postai szolgáltató felszámolását, e tényről a felszámoló 8 napon belül bejelentésben köteles tájékoztatni a Hatóságot.

(4) A felszámoló a Hatóság részére a (3) bekezdés alapján tett bejelentésével egyidejűleg köteles a felhasználókat is tájékoztatni. A szolgáltatás megszüntetésről és annak időpontjáról szóló tájékoztatást az egész országra kiterjedő szolgáltatást nyújtó szolgáltató legalább két országos napilapban, ennél kisebb közigazgatási területre kiterjedő szolgáltatás esetén a helyben szokásos módon köteles közzétenni.

(5) A Hatóság a 8. § (1) bekezdése, illetve a 11. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatási kategóriában nyilvántartott postai szolgáltatás megszüntetésére vonatkozó bejelentés alapján a postai szolgáltatást, illetve a postai szolgáltatásnyújtás teljes megszüntetésére vonatkozó bejelentés alapján a postai szolgáltatót a nyilvántartásából törli. A postai szolgáltató a megszüntetés tervezett időpontját megelőző 45. naptól kezdődően

(6)²⁵ A Hatóság törli nyilvántartásából a postai szolgáltatást, ha annak nyújtását a postai szolgáltató a nyilvántartásba vételtől számított kilencven napon belül nem kezdi meg, vagy ha a jogszabályban foglaltak szerinti – véglegessé vált és végrehajtható – határozatával a postai szolgáltató engedélyét visszavonta, a postai szolgáltató felhagy az engedélyköteles szolgáltatás nyújtásával, vagy ha a Hatóság megtiltotta bejelentésköteles szolgáltatás nyújtását.

(7) A Hatóság a postai szolgáltató engedélyét visszavonja és törli a nyilvántartásból az engedélyköteles szolgáltatást nyújtót, amennyiben

14. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása állami feladat, melynek az állam az egyetemes postai szolgáltató útján tesz eleget.

(1a)²⁶ Az egyetemes postai szolgáltató az általa nyújtott egyetemes postai szolgáltatás teljesítése érdekében szerződést köthet egy vagy több – postai szolgáltatónak nem minősülő – szervezettel (a továbbiakban: partnerszervezet) oly módon, hogy az egyetemes postai szolgáltatás keretében végzett és egyetemes postai szolgáltatás részét képező gyűjtési, feldolgozási, szállítási, valamint a címhelyen való kézbesítési tevékenységet az egyetemes postai szolgáltató látja el.

(1b)²⁷ Az egyetemes postai szolgáltató az (1a) bekezdés szerinti szerződésben kötelezheti a partnerszervezetet meghatározott arculati elemek használatára, valamint az e szerződés szerinti tevékenység felfüggesztésére azon időszakban, amikor az egyetemes postai szolgáltatás a 34. § (1) bekezdése szerint szünetel vagy korlátozott.

(1c)²⁸ A partnerszervezet az (1a) bekezdés szerinti szerződés alapján ellátott, az egyetemes postai szolgáltatás teljesítése érdekében kifejtett tevékenységet a saját nevében végzi azzal, hogy az (1a) bekezdés szerinti szerződés megkötésének a tényét és a 74. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat az egyetemes postai szolgáltató köteles bejelenteni a Hatóságnak.

(1d)²⁹ A partnerszervezet az (1a) bekezdés szerinti szerződés hatálybalépésének napjától postai szolgáltatóvá válik és jogosult az (1a) bekezdés szerinti szerződés időbeli hatálya alatt az abban foglalt tevékenységek végzésére, azonban egyéb postai szolgáltatás végzésére nem szerezhet jogosultságot.

(1e)³⁰ A partnerszervezet által az (1a) bekezdés szerinti szerződés alapján ellátott tevékenység az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott egyetemes postai szolgáltatás részét képezi. Az (1a) bekezdés szerinti szerződés megkötése nem eredményezheti az egyetemes postai szolgáltatás sérelmét. A partnerszervezet (1a) bekezdés szerinti szerződés alapján ellátott tevékenységéért és a szolgáltatásra irányadó minőségi követelmények teljesüléséért az egyetemes postai szolgáltató tartozik felelősséggel.

(2) A gazdasági és társadalmi igények folyamatos változásának való megfelelés, valamint az egyetemes postai szolgáltatás egyes részletes szabályainak megállapítása érdekében a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egyetemes postai szolgáltatóval Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződést köt.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatás közérdekű jellege miatt az egyetemes postai szolgáltatás ellátása érdekében működtetett postai hálózat fejlesztése (felvételi és kézbesítési pontok kialakítása és rekonstrukciója) a területfejlesztés része, melyet az állam a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben foglaltak szerint területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközökből támogathat, valamint pénzügyi kedvezményekben részesíthet.

(4) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében az egyetemes postai szolgáltató biztosítja a 6. § (2)–(3) bekezdésében foglalt postai küldemények munkanaponkénti felvételét, valamint a 15. § (3) bekezdésében megállapított kötelezettség teljesítésével és jogszabályban meghatározott kivételek figyelembevételével a cím helyén történő kézbesítés megkísérlését. A cím helyén történő kézbesítésre vonatkozó kötelezettség teljesítése alól az egyetemes postai szolgáltató kérelemre, a Hatóság döntése alapján mentesül ott, ahol annak teljesítése rendkívüli földrajzi, illetve infrastrukturális körülmények következtében nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lehetséges.

(5) A kézbesítési pontra címzett és ott kézbesítendő („postán maradó”) – az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható vagy kézbesíthető – postai küldemények kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben megállapítottak szerint köteles biztosítani.

(6) Az egyetemes postai szolgáltató a címzettel kötött külön szerződés alapján az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható vagy kézbesíthető postai küldemények vonatkozásában köteles a címzett által megfizetett külön díj ellenében utánküldés-szolgáltatást nyújtani, és ennek keretében a küldemény kézbesítését annak címe helyett a címzett által megadott új belföldi címre a szerződés megkötésétől számított legkevesebb 30 napig biztosítani.

(7) Az egyetemes postai szolgáltató által kötelezően ellátandó postai szolgáltatást kizárólag e törvény vagy az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés állapíthat meg.

(8) A 6. §-ban meghatározott egyetemes szolgáltatásokat a kijelölt egyetemes szolgáltatónak a leghatékonyabban, a lehető legkisebb nettó költség mellett kell nyújtania.

(9) Az egyetemes postai szolgáltató – azonos feltételek esetén – egyetemes postai szolgáltatásait az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, azonos szerződési feltételrendszer keretében köteles nyújtani a feladók és címzettek számára.

15. § (1) Belföldi forgalomban az egyetemes postai szolgáltatás keretében a küldeményenkénti díjszabás alapján feladott elsőbbségi levélküldemények legalább 85%-át a feladást követő munkanap, legalább 97%-át a feladást követő harmadik munkanap végéig kézbesíteni kell, vagy meg kell kísérelni a kézbesítését. Az Európai Unió tagállamai közötti forgalomban az egyetemes postai szolgáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az elsőbbségiként feladott levélküldemények legalább 85%-a esetében a feladást követő harmadik munkanap, legalább 97%-a esetében a feladást követő ötödik munkanap végéig sor kerülhessen a kézbesítésére vagy a kézbesítés megkísérlésére.

(2) A küldeményenkénti díjszabás alapján feladható nem elsőbbségi levélküldemények, valamint az egyetemes postai szolgáltatásként feladható csomagküldemények és egyéb tartalmú küldemények kötelezően teljesítendő átfutási idejét a miniszter az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben határozza meg.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás nyújtását köteles úgy megszervezni és működtetni, hogy az átfutási idő belföldi forgalomban az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerint teljesüljön, feltételezve, hogy az egyetemes postai hálózatba való elhelyezés az aktuális felvételi pontra a meghatározott tárgynapi utolsó gyűjtési időpont előtt megtörténik. Ha a postai küldemény elhelyezése az utolsó gyűjtési időpontot követően valósul meg, az elhelyezés napjaként a következő gyűjtési napot kell számításba venni.

(4) Az elveszett, megsemmisült vagy megsérült könyvelt küldeményeknek a feladott könyvelt küldemények számához viszonyított maximális arányára vonatkozó – a szolgáltatás megbízhatóságát leíró – követelményeket az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladott könyvelt küldemények vonatkozásában a miniszter az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben határozza meg.

16. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles az egyetemes postai szolgáltatás elérését lehetővé tevő felvételi és kézbesítési pontok számát, elhelyezését és időbeli elérhetőségét úgy meghatározni, hogy az alkalmazkodjon a felhasználók igényeihez.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében a postai küldemények felvételét és kézbesítését minden településen biztosítani kell.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges hálózatát köteles úgy szervezni, hogy a felvételi pontok – bele nem értve a levélgyűjtő szekrényeket – ne legyenek légvonalban 5 km-nél távolabb a lakosság 95%-ától és légvonalban 10 km-nél távolabb a lakosság 99,5%-tól.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató

(5) Az egyetemes postai szolgáltató levélgyűjtő szekrényt vagy más, a levélküldemények sérülésmentes és biztonságos felvételére szolgáló eszközt minden településen köteles fenntartani.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének részletes szabályait a miniszter az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben határozza meg.

17. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatások díjának kialakítása során az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében, küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, azonos tömegkategóriába tartozó és azonos fajtájú belföldi küldemények díját úgy kell megállapítani, hogy azok az egész ország területén azonosak legyenek függetlenül a feladás és a kézbesítés helyétől.

(3) A küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemények, valamint a hivatalos iratokkal kapcsolatos belföldi szolgáltatás díjának meghatározási módszerét a miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.

18. § (1)³¹ Tekintettel az egyetemes postai szolgáltatásnak a társadalmi és területi kohézióban játszott szerepére, az annak folyamatos biztosítására vonatkozó állami feladat ellátására e törvény 2020. december 31-éig a Magyar Posta Zrt.-t jelöli ki. Az egyetemes postai szolgáltató e kijelölés alapján az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására köteles és jogosult, jogosult továbbá a 14. § (1a) bekezdése szerinti szerződés megkötésére, valamint jogosult a 7. § (2) bekezdésében foglalt egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatások nyújtására. Az egyetemes postai szolgáltató a 7. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatás esetén a szolgáltatás megkezdése előtt 15 nappal köteles benyújtani a Hatóság részére a 10. § (2) bekezdés c), d) és e) pontjában, a 10. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá a 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott dokumentumokat.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében a Hatóság az egyetemes postai szolgáltatási jogosultság megszűnését megelőző naptári év utolsó napjáig, első alkalommal 2019. június 30-ig, beszámolót készít a jogosultsági időszak vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltatás biztosításának általános hatósági tapasztalatairól, beleértve az egyetemes postai szolgáltatás minőségének, nettó költségének, finanszírozásának alakulását, továbbá tájékoztatást ad a különböző szolgáltatásokat igénybevevő felhasználók elégedettségének alakulásáról, valamint a postai piac fejlődéséről. A beszámolóban szereplő megállapítások függvényében a miniszter meghatározza az egyetemes postai szolgáltatás ellátása további biztosításának leghatékonyabb és legmegfelelőbb mechanizmusát, tiszteletben tartva az objektivitás, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az arányosság és a lehető legkisebb mértékű piactorzítás elveit.

(3) Amennyiben a Hatóság beszámolójában alátámasztja, hogy több olyan postai szolgáltató is működik, amely az egyetemes postai szolgáltatást az ország teljes területére kiterjedően, biztonságosan és az egyetemes postai szolgáltatóra meghatározott minőségi követelményeket legalább változatlan színvonalon teljesítve képes nyújtani úgy, hogy ezzel az egyetemes postai szolgáltatás összköltsége várhatóan csökken, az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására nyilvános pályázatot kell kiírni.

(4) Amennyiben a javaslatot alátámasztó vizsgálatok és elemzések azt igazolják, hogy az egyetemes postai szolgáltatóra meghatározott minőségi követelmények legalább változatlan színvonalú teljesítése mellett az egyetemes postai szolgáltatás összköltségének csökkenése várható az által, ha annak biztosítását régiónként vagy szolgáltatáselemenként különböző postai szolgáltató látja el, a nyilvános pályázatot ennek figyelembevételével kell kiírni.

(5) A (3) vagy (4) bekezdés szerinti, átlátható és diszkriminációtól mentes nyilvános pályázat szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. A pályázati eljárást a Hatóság folytatja le, és tesz javaslatot a miniszter részére az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés vagy Szerződések megkötésére.

(6) Amennyiben a nyilvános pályázat kiírásának feltételei nem teljesülnek, úgy a Hatóság javaslatot tesz a miniszter részére az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés meghosszabbítására.

(7) Amennyiben az egyetemes postai szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatás ellátása következtében felmerülő méltánytalan többletterhe megtérítésére a 22. § (1) bekezdése alapján létrehozott Egyetemes Postai szolgáltatást Támogató Számla – a 29. §-ban foglaltakra is tekintettel – nem hatékony eszköze, akkor a miniszter – az egyetemes postai szolgáltató vagy a Hatóság kezdeményezésére vagy saját jogkörében eljárva – megvizsgál minden olyan lehetséges eszközt, amellyel a méltánytalan többletteher felmerülése elkerülhető, vagy annak megtérítése hatékonyabbá tehető. Ennek keretében a miniszter megvizsgálja különösen annak lehetőségét, hogy az egyetemes postai szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében az engedélyes postai szolgáltatókra a Számlára fizetendő hozzájárulás helyett milyen, az adott szolgáltatások minőségére, rendelkezésre állására és teljesítésére vonatkozó követelmények írhatóak elő az (1)–(6) bekezdés szerinti elvek és szempontok figyelembe vételével.

19. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató és az állam nevében a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – a társadalmi, gazdasági és területfejlesztési igényekhez történő rugalmas igazodás érdekében és figyelembe véve az átláthatóság, az arányosság és a megkülönböztetésmentesség, valamint az államháztartás teherbíró képességének szempontjait – az egyetemes postai szolgáltatás és az egyetemes postai szolgáltató egyéb kötelezettségei ellátásának részletes szabályairól egyetemes postai közszolgáltatási szerződésben állapodnak meg.

(2) Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésnek tartalmaznia kell

(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli.

(4) Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződést a felek határozott időre kötik, a határozott idő megegyezik az egyetemes postai szolgáltató kijelölési időtartamával. Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés a felek közös megegyezésével módosítható.

(5) Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés bármely, az egyetemes szolgáltatás méltánytalan többletterhét is érintő módosítása esetén az egyetemes postai szolgáltató köteles tájékoztatni a minisztert arról, hogy a módosítás várhatóan mennyiben és milyen mértékben érinti az egyetemes postai szolgáltatás többletterhét. A postai szolgáltatás felhasználóit is érintő módosítás esetén a módosításról annak hatálybalépése előtt legalább 30 nappal tájékoztatni kell a felhasználókat.

(6) A miniszter a Hatóság általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti tevékenységének elősegítése érdekében az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés és annak módosítására irányuló szerződés megkötését követően haladéktalanul tájékoztatja a Hatóságot annak tartalmáról.

(7) Az egyetemes szolgáltató köteles a honlapján keresztül tájékoztatni a nyilvánosságot az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés minden olyan rendelkezéséről, amely az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételét érinti. Az egyetemes postai szolgáltató e rendelkezéseket köteles általános szerződési feltételeiben is feltüntetni.

20. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás ellátását és a szolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó előírások érvényesülését a Hatóság ellenőrzi. A Hatóság az egyetemes postai szolgáltatás ellátásával kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatairól, a szolgáltatásminőség alakulásáról évente beszámolót készít, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig. A beszámolót a Hatóság internetes oldalán közzéteszi. A Hatóság e beszámolóban szükség esetén javaslatot tesz az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés módosítására.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség ellenőrzése során együttműködik a Hatósággal, ennek keretében köteles különösen az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni, továbbá évente, legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig beszámolni az egyetemes postai szolgáltatásokra vonatkozó, a törvényben és az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben előírt minőségi követelmények teljesítéséről és az ezekkel kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységéről.

(3) Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy az egyetemes postai szolgáltató tartósan nem tesz eleget az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettségének, – a VIII. fejezetben rögzített, a jogsértés súlyával arányos jogkövetkezményeken túl – határidő tűzésével intézkedési terv összeállítására kötelezheti az egyetemes postai szolgáltatót.

(4) Amennyiben az egyetemes postai szolgáltatás az intézkedési tervben foglaltak ellenére nem biztosított, az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása érdekében a Hatóság javaslatot tesz a miniszternek nyilvános pályázat lefolytatására, és egyetemes postai szolgáltató vagy szolgáltatók kijelölésére.

21. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nettó költsége az egyetemes postai szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő költség. A nettó költség az egyetemes postai szolgáltató egyetemes postai szolgáltatási kötelezettséggel együtt járó és egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nélkül jelentkező nettó költségeinek különbözeteként számítható ki. A nettó költség számításkor figyelembe kell venni az egyetemes postai szolgáltatónál keletkező előnyöket, beleértve a nem tárgyi és piaci előnyöket, továbbá az ésszerű nyereséghez való jogot és a költséghatékonysági ösztönzőket.

(2)–(4)³²

22–23. §³³

24. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató kizárólagosan jogosult a postakürtábra és stilizált változatának az e törvény hatályát érintő használatára, valamint a „Magyarország” felirattal vagy annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező bérmentesítési lenyomat használatára, továbbá postabélyeg és „Magyarország” felirattal vagy annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező egyéb postai értékcikk kibocsátására, forgalomba hozatalára, forgalomból való kivonására.

(2) Az éves postabélyeg-kibocsátási tématerv összeállítása érdekében az egyetemes postai szolgáltató köteles témakijelölő bizottságot működtetni, amelybe a miniszter és a Hatóság elnöke egy-egy tagot delegál. A témakijelölő bizottság javaslata alapján az éves postabélyeg-kibocsátási tématervet a miniszter hagyja jóvá.

(3)³⁴ Az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások díjának megfizetésére az egyetemes postai szolgáltató köteles elfogadni a Magyarországon kibocsátott, érvényben lévő postabélyeget és az Egyetemes Postaegyezmény alapján kibocsátott válaszdíjszelvényeket.

25. § (1) Az Egyetemes Postaegyesület Alapokmányában meghatározott kijelölt szolgáltatóra vonatkozó jogok és kötelezettségek az egyetemes postai szolgáltatót jogosítják és kötelezik.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató az (1) bekezdés alapján nemzetközi postautalvány-szolgáltatást köteles nyújtani. Nemzetközi postautalványnak az a papír alapú nemzetközi viszonylatú készpénzküldési szolgáltatás minősül, amelyet az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján megkötött nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály vagy ezek rendelkezése szerint megkötött külön megállapodás alapján teljesít.

(3)³⁵ Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében nem minősül az üzleti titok sérelmének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 26. § (2) és (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) részére történő adatátadás, továbbá a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója és közvetítő pénzforgalmi szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.

(4) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

26. §³⁷ (1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott készpénzátutalást, valamint a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatást és készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatást végezni, és ennek érdekében Posta Elszámoló Központot működtetni.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont c) és d) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásához pénzforgalmi közvetítőt vehet igénybe.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a nála történő készpénzbefizetés céljára szolgáló nyomtatvány kialakítására, előállítására és bármely módon történő megszemélyesítésére. Az egyetemes postai szolgáltató köteles a készpénz-befizetési szolgáltatás keretében, a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeiben meghatározott, elektronikus úton kezdeményezett fizetési megbízást és egyéb készpénz-helyettesítő fizetési eszközt is elfogadni.

(5) A miniszter rendeletben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatban jogszabályban nem szabályozott további, a Hpt.-vel összhangban álló követelményeket állapíthat meg.

(6)³⁸ Az (1) és (2) bekezdés szerinti pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó postai pénzforgalmi nyomtatványt használó számlatulajdonos köteles a Pmt. szerinti intézkedések alkalmazhatóságának egyértelmű megállapíthatósága érdekében

27. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles jóhiszemű tárgyalásba bocsátkozni azon postai szolgáltatókkal, amelyek az általuk engedélyköteles szolgáltatás keretében felvett postai küldemények feldolgozását, szállítását és kézbesítését együttesen magában foglaló tevékenység ellátása érdekében igénybe kívánják venni az egyetemes postai szolgáltatónak az egyetemes postai szolgáltatás érdekében működtetett hálózatát, és az egyetemes postai szolgáltató mindenkori hálózati szerkezetéhez és technológiai rendszeréhez igazodó tartalmú hálózati hozzáférési szerződés megkötését kezdeményezik.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató – azonos feltételek esetén – más, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatást nyújtó postai szolgáltatókkal az üzleti kapcsolatait az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, az üzleti kapcsolat jellegének megfelelően köteles kialakítani.

27/A. §³⁹ Az egyetemes postai szolgáltató az olyan településeken történő szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében, amelyek bejelentett lakóhely szerinti népességszáma nem haladja meg a tízezret, pénzügyi intézménnyel is köthet olyan szerződést, amely alapján a pénzügyi intézmény az 5. §-ban meghatározott postai szolgáltatást, postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítő fiókbérleti szolgáltatást, postai értékcikk forgalmazást, továbbá a kizárólag az egyetemes postai szolgáltató által forgalmazott értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatást, valamint illetékbélyeg-továbbértékesítést végez.

28. § Az egyetemes postai szolgáltató a felhasználók és a postai szolgáltatók számára a települési irányítószámokat tartalmazó adatbázisát internetes honlapján hozzáférhetővé teszi.

29. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult méltánytalan többletterhének megtéríttetésére.

(2)⁴⁰

30. § (1)⁴¹ Az egyetemes postai szolgáltató az ország teljes területén köteles és kizárólagosan jogosult a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás nyújtására. Az egyetemes postai szolgáltató jogosult e kötelezettsége teljesítése érdekében a 14. § (1a) bekezdése szerinti szerződés megkötésére.

(2) Amennyiben az állami vagy önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek vagy személyek határozatának, végzésének vagy egyéb iratának feladásához vagy kézbesítéséhez, a kézbesítés megkísérléséhez vagy azok időpontjához külön jogszabály jogkövetkezményt fűz, azok címzett részére történő eljuttatása – a saját kézbesítés kivételével – törvény eltérő rendelkezésének hiányában kizárólag hivatalos iratként történhet meg.

(3) A hivatalos iratok az e célra rendszeresített tértivevénnyel, vagy annak megfelelő elektronikus dokumentummal adhatóak fel.

(4) A hivatalos irattal kapcsolatos szolgáltatás – a feladó és az egyetemes postai szolgáltató között erre vonatkozó megállapodás esetén – magában foglalhatja a küldemény tartalmának hiteles tanúsítását is.

(5) A hivatalos irattal kapcsolatos szolgáltatás speciális szabályait a Kormány rendelete tartalmazza.

31. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a postai szolgáltatóhelyek, felvételi pontok és kézbesítési pontok, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszközök (a továbbiakban együtt: postai létesítmény) elhelyezésének lehetőségét.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a levélgyűjtő-szekrények, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszköz közterületen történő díjmentes elhelyezésére, és rendeltetésszerű használatuk céljából azok akadály- és díjmentes, gyors megközelítésére. A közterület tulajdonosa az igénybevételt kizárólag abban az esetben tagadhatja meg, ha a levélgyűjtő-szekrény, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszköz adott helyen történő elhelyezése jogszabályba ütközik.

(3) Az állam vagy a helyi önkormányzat az épületnek nem minősülő postai létesítmény közterületen való elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és területhasználati engedély megadását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a tulajdonosi hozzájárulás megadása különös méltánylást érdemlő állami, települési vagy lakossági érdeket sértene, illetve, ha a területhasználati engedély megadása jogszabályban foglalt tilalomba ütközne.

32. § (1) A postai szolgáltatást veszélyeztető műszaki, forgalmi, katasztrófa- vagy egyéb veszélyhelyzet miatt keletkező üzemzavar elhárításához az egyetemes postai szolgáltatónak folyamatosan felülvizsgált és karbantartott védelmi, felkészülési és katasztrófaelhárítási tervekkel, valamint az ezekből eredő feladatok ellátásához szükséges tartalékokkal kell rendelkeznie.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatónak a különleges jogrend időszakban alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében – külön jogszabályban meghatározott módon – együtt kell működnie az illetékes szervezetekkel.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a különleges jogrend időszakban az intézkedési terv alapján általa tett intézkedések, illetve a honvédelmi érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott postai szolgáltatások tényleges költségeinek a megtéríttetésére.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a sérelmére történő bűncselekmények elkövetésének megelőzése, illetve a bűncselekmény elkövetőjének felderítése érdekében sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó technikai eszközt vagy csapdát alkalmazni.

(5) Az egyetemes postai szolgáltató postai szolgáltatást vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja a feladata ellátása során gázsprayt, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerint gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál, azokat azonban csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

33. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles jóhiszemű tárgyalásokat folytatni abban az esetben, ha a miniszter vagy valamely közszolgáltatás vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatás kielégítéséért felelős szervezet vezetője javaslatot tesz a közszolgáltatásnak vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (a továbbiakban: közszolgáltatás) az egyetemes postai szolgáltató postai hálózatának igénybevételével történő nyújtására. Ilyen közérdekű szolgáltatás nyújtására az egyetemes postai szolgáltató is javaslatot tehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt közszolgáltatás lehet különösen:

(3) A miniszter vagy valamely közszolgáltatás vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatás kielégítéséért felelős szervezet vezetője által kezdeményezett közszolgáltatási szerződés esetében az egyetemes postai szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli amennyiben

(4)⁴² Az egyetemes postai szolgáltató az e tevékenységgel kapcsolatos közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint köteles közreműködni a központi címregiszter kialakításában és működtetésében.

34. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás kizárólag Magyarország honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi és közbiztonsági érdekeinek védelmében korlátozható vagy szüneteltethető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okokon kívül az egyetemes postai szolgáltatás korlátozását vagy szünetelését kizárólag az egyetemes postai szolgáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok (vis maior) vagy sztrájk okozhatja.

(3) Sztrájk esetében a még elégséges szolgáltatás körébe az alábbi szolgáltatások biztosítása tartozik az alábbi mértékben és feltételekkel:

(4) Az egyetemes postai szolgáltatás országos korlátozottságáról vagy szüneteléséről az egyetemes postai szolgáltató a postai ágazat ügyeleti szolgálata útján haladéktalanul köteles a minisztert és a Hatóság elnökét tájékoztatni. Az egyetemes postai szolgáltatás település szintű korlátozottságáról az egyetemes postai szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett település polgármesterét és a Hatóság elnökét tájékoztatni.

(5) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételének akadályozottságáról köteles a felhasználókat tájékoztatni.

(6) Az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételének akadályozottsága esetével kapcsolatos részletes szabályokat az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés tartalmazza.

35. § (1) A postai szolgáltatás nyújtása során teljesíteni kell a jogszabályokban, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben, az általános szerződési feltételekben, valamint a szolgáltatási engedélyben meghatározott vagy a bejelentésben vállalt feltételeket, továbbá teljesíteni kell a jogszabályokban előírt, valamint a postai szolgáltató által a postai szolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségeket.

(2) A postai szolgáltatások és az azokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati, panaszkezelési tevékenységek igénybevételét a postai szolgáltatók kötelesek magyar nyelven a felhasználók számára biztosítani, továbbá kötelesek magyar nyelven, közérthetően megfogalmazni és rendelkezésre bocsátani a postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan a felhasználók számára meghirdetett általános szerződési feltételeket, szerződésmintákat, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat, valamint egyéb tájékoztatókat.

(3) Belföldi forgalomban az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatás esetében a levélküldemények legalább 97%-át a feladást követő ötödik munkanap végéig kézbesíteni kell vagy kézbesítését meg kell kísérelni. Az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatások vonatkozásában a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben köteles az elveszett, megsemmisült vagy megsérült könyvelt küldeményeknek a feladott könyvelt küldemények számához viszonyított maximális arányát megállapító – a szolgáltatás megbízhatóságára vonatkozó – minőségi mutatókat meghatározni.

(4) A postai szolgáltató a (3) bekezdés szerinti minőségi követelményeknek való megfelelést évente tanúsíttatja a szolgáltatótól független szakértővel. A minőségi követelmények mérését a Hatóság által előzetesen jóváhagyott módszer alapján, a postai szolgáltató saját költségén kell elvégezni. A Hatóság köteles megfelelőként elfogadni a vonatkozó szabványban meghatározottnak megfelelő mérési módszertant. A mért adatokat is tartalmazó tanúsítványt évente, legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig a postai szolgáltató köteles ellenőrzésre megküldeni a Hatóság részére, és azt a Hatóság és az érintett postai szolgáltató honlapján legalább három éven keresztül elérhetővé teszi.

(5) A postai szolgáltató az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatás nyújtását köteles úgy megszervezni és működtetni, hogy az átfutási idő belföldi forgalomban teljesüljön a (3) bekezdésben meghatározottak szerint, feltételezve azt, hogy a postai hálózatba való elhelyezés az aktuális felvételi pontra a meghatározott tárgynapi utolsó gyűjtési időpont előtt megtörténik. Ha a postai küldemény elhelyezése az utolsó gyűjtési időpontot követően valósul meg, az elhelyezés napjaként a következő gyűjtési napot kell számításba venni.

(6) A postai szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a Hatóság részére bejelentett, az azonosítására alkalmas jelzés fel legyen tüntetve az általa kezelt postai küldeményen vagy annak kísérő okiratán, amennyiben a kísérő okiratot a kézbesítés során a postai szolgáltató a jogosult átvevő részére átadja. Az engedélyköteles és a bejelentésköteles szolgáltatást nyújtó postai szolgáltató azonosítására alkalmas jelzés a postai szolgáltató nevét vagy rövidített elnevezését is tartalmazza. Az egyetemes postai szolgáltató azonosítására alkalmas jelzéseket az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés határozza meg.

36. § (1) A postai szolgáltatás nyújtásához a szolgáltatók közreműködőt vehetnek igénybe.

(2) A postai közreműködő e tevékenységét a szolgáltató nevében, javára és felelősségére végzi.

(3)⁴³ Az egyetemes postai szolgáltató és a postai közreműködő között létrejött szerződés abban az esetben minősül a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti szolgáltatási koncessziós szerződésnek, amennyiben a postai közreműködő e tevékenységét oly módon végzi, hogy az ezzel kapcsolatos gazdasági kockázatot maga viseli. A postai közreműködő különösen abban az esetben viseli maga a gazdasági kockázatot, ha az általa végzett tevékenység ellenszolgáltatásaként nem átalánydíjra, hanem az elvégzett tevékenységgel arányos díjra jogosult, továbbá az általa végzett tevékenységgel okozott kárért az egyetemes postai szolgáltató irányában felelősséggel tartozik.

37. § (1)⁴⁴ Az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató az 5. § a) és b) pontja szerinti szolgáltatás keretében feladott postai küldemények kézbesítési pontnak nem minősülő címhelyen való kézbesítését kizárólag a vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban (ide nem értve a részvényest) álló természetes személyekkel, vagy – az e postai küldemények kézbesítését végző természetes személyek létszámának egyharmadáig –

(2) Amennyiben az engedélyes szolgáltató hálózati hozzáférési szerződést kötött, úgy a hálózati hozzáférést biztosító postai szolgáltató munkaviszonyban alkalmazott vagy közreműködőként igénybe vett kézbesítést végző természetes személyek létszáma az (1) bekezdés szerinti arányszám viszonyítási alapjának számításakor nem vehető figyelembe.

(3) A postai szolgáltatóhelyen kívül postai kézbesítést végző személy ruházatán a postai szolgáltatóra utaló egyértelműen azonosítható jelzést köteles viselni, és nem közterületen történő kézbesítés esetén a terület tulajdonosának, használójának vagy a postai küldemény átvevőjének kérésére, továbbá a Hatóság postai hatósági ellenőrzést vagy piacfelügyeletet ellátó alkalmazottjának az eljárás során köteles felmutatni a nevét vagy azonosító számát, és a postai szolgáltató megnevezését tartalmazó igazolást.

38. §⁴⁵ A postai szolgáltatók és a postai közreműködői tevékenységet végző személyek, szervezetek kötelesek együttműködni a büntetőeljárás során a bírósággal, az ügyészséggel és a nyomozó hatósággal, továbbá a bűncselekmények megelőzésére, valamint a titkos információgyűjtés folytatására és a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervezetekkel, valamint tevékenységük megkezdésével egyidejűleg kötelesek biztosítani a titkos információgyűjtés folytatásának, illetve a leplezett eszközök alkalmazásának feltételeit. Az e körben történő adatszolgáltatás, valamint az 55. § (6) bekezdése szerinti tevékenység díj-, költség- és térítésmentes.

39. § (1)⁴⁶ A postai szolgáltatási szerződésre az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni. Az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban nem szabályozott kérdésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.

(2) Magyarország területén nyújtott vagy igénybe vett postai szolgáltatásokkal kapcsolatos postai szolgáltatási szerződésben és az egyedi szerződésben a felek az e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott más postai jogszabály rendelkezéseit kötelesek alkalmazni és külföldi bíróság joghatóságát nem köthetik ki. A Magyarországon feladott és külföldön kézbesítendő postai küldemények kézbesítésére vonatkozó, e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított kézbesítési szabályok kizárólag akkor nem alkalmazandóak, ha a kézbesítés helye szerinti állam jogszabálya e szabályok alkalmazását kizárja.

(3) A postai szolgáltató a postai szolgáltatás nyújtásának részletes feltételeit és a postai szolgáltatással kapcsolatos felelősség szabályait a jogszabályok keretei között általános szerződési feltételeiben határozza meg. A postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben és a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos nyomtatványokon, tájékoztatókon és egyéb kereskedelmi kommunikációiban köteles egyértelműen jelezni, hogy a szolgáltatást postai szolgáltatás keretében nyújtja.

(4) A postai szolgáltatók az egyetemes és az egyetemes szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeinek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott részeit, továbbá azok módosításait kötelesek az alkalmazás kezdő időpontját legkésőbb 15 nappal megelőzően a Hatóság részére megküldeni.

(5) A postai szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeket, a díjszabást, valamint azok módosítását a bevezetést megelőző legalább tizenötödik naptól kezdődően internetes honlapján közzétenni. A postai szolgáltatónak minden postai szolgáltatóhelyen lehetővé kell tenni az általános szerződési feltételek és a díjszabás megtekintését.

(6) E törvényben foglaltaktól a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben csak akkor térhet el, ha e törvény az eltérést megengedi. Ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben olyan szolgáltatásokat is meghirdessen, amelyeket e törvény nem szabályoz.

(7) A postai szolgáltatásért járó díjat – jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(8) Az általános szerződési feltételek kizárólag a 40–52. § a szerződési szabályokra és felelősségre vonatkozó rendelkezéseitől térhetnek el, amennyiben e törvény az eltérést nem tiltja. Az eltérés kizárólag a felhasználó javára történhet.

(9) A postai szolgáltató az egyedi szerződésben valamennyi, az egyedi szerződés hatálya alá tartozó postai szolgáltatás vonatkozásában kizárólag a 40–52. § rendelkezéseitől térhet el, amennyiben e törvény az eltérést nem tiltja. A postai szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az egyedi szerződés feltételeit egyedileg megtárgyalták, vagy azt a feladó vagy a címzett közreműködésével alakították ki. A postai szolgáltató az általa megkötött egyedi szerződésekről köteles nyilvántartást vezetni, és nyilvántartás vezetésének megkezdéséről és – a Hatóság erre vonatkozó felhívása alapján – az abban foglaltakról a Hatóság részére tájékoztatást adni.

(10) A feladó és a postai szolgáltató nem állapodhatnak meg olyan szerződési kikötésben, amely e törvény alapján a címzettet megillető jogot korlátoz vagy kizár.

40. § (1) A postai szolgáltatási szerződés (a továbbiakban: szerződés) a postai küldemény felvételével vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre a feladó és a postai szolgáltató között.

(2) A postai küldeményen feladóként azt a személyt vagy gazdálkodó szervezetet lehet feltüntetni, akivel a postai szolgáltatási szerződés létrejött, könyvelt postai küldemény esetén – kivéve, ha az a feladó jelzése alapján pályázatot vagy versenytárgyalási ajánlatot tartalmaz – a feladó feltüntetése kötelező. Amennyiben a postai szolgáltatási szerződés a postai konszolidátorral jön létre, feladóként a konszolidátort és a megbízó személyét is minden esetben fel kell tüntetni a küldeményen. Az egyetemes postai szolgáltatás esetében, továbbá a személyes átadással kézbesítendő postai küldeményen minden esetben kötelező a címzett feltüntetése. E bekezdésben foglalt rendelkezésektől a szerződő felek nem térhetnek el.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatás vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli a jogszabályoknak, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben, továbbá az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján megkötött nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályoknak vagy az alapján megkötött megállapodásnak és az egyetemes postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározottaknak megfelelő postai szolgáltatások nyújtására.

(4) A postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben vagy egyedi szerződésben vállalhatja, hogy az e törvény alapján levélküldeménynek vagy postacsomagnak nem minősülő postai küldeményeket a postai szolgáltatás nyújtása során levélküldeményként vagy postacsomagként kezeli és díjazza.

(5) A méretei miatt levélszekrény útján nem kézbesíthető postai küldeményt az egyetemes és az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó postai szolgáltató nem köteles nem könyvelt küldeményként felvenni.

(6) A postai szolgáltató köteles megtagadni a szerződés megkötését, ha

(7) A postai szolgáltatásból kizárt, vagy feltételesen szállítható küldemények körét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(8) Amennyiben a (6) bekezdésben meghatározott tények valamelyike a szerződés megkötését követően jut a postai szolgáltató tudomására, köteles a szolgáltatás teljesítését (vagy annak folytatását) megtagadni, és erről a feladót értesíteni. A postai küldeménynek a feladó részére történő visszaküldéséből vagy egyéb helyre történő kézbesítéséből és a hatósági intézkedésből származó többletköltségek a feladót terhelik.

(9) A szerződésben a felek a (6) és (8) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően nem állapodhatnak meg.

(10) Az egyetemes postai szolgáltató a (6) bekezdésben foglaltakon kívül csak abban az esetben tagadhatja meg az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható súly- és mérethatároknak megfelelő postai küldeményre vonatkozó egyetemes postai szolgáltatási szerződés megkötését, ha az egyetemes postai szolgáltatás a 34. §-ban foglaltak szerint vagy egyéb jogszabály alapján szünetel vagy korlátozott.

(11) Amennyiben jogszabály a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei eljárásában valamely postai küldemény meghatározott időpontig vagy időpontban történő postára adásához a határidőben teljesítettség jogkövetkezményét fűzi, úgy ennek a kötelezettségnek az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott, legalább a feladás utólagos igazolását lehetővé tevő postai szolgáltatás igénybevételével lehet eleget tenni.

41. § (1)⁴⁷ A postai szolgáltató a postai küldeményt a címként megjelölt vagy a Kormány által rendeletben meghatározott esetekben attól eltérő helyen kézbesíti. Kézbesítésnek minősül az is, ha a meghatalmazás alapján kézbesített postai küldeményt a 4. § a) pontjában felsorolt személyeken kívüli gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenység keretében székhelyétől, telephelyétől vagy fióktelepétől különböző címre továbbítja és adja ott át a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő címzett vagy egyéb jogosult átvevő részére.

(2) Nem könyvelt postai küldemény az erre a célra szolgáló levélszekrénybe vagy kézbesítési ponton történő elhelyezéssel kézbesíthető. Az ingatlan tulajdonosa vagy a címzett köteles gondoskodni a levélküldemények elhelyezésére és sérülésmentes, biztonságos tárolására alkalmas, megfelelő méretű, zárható, – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a címnek megfelelő jelzéssel ellátott levélszekrény rendelkezésre állásáról, továbbá arról, hogy az a postai szolgáltatók számára könnyen és biztonságosan megközelíthető legyen. Az e követelményeknek megfelelő levélszekrény méretét és egyéb jellemzőit, valamint a kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezményeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(3)⁴⁸ Könyvelt postai küldeményt a címzettnek vagy a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek történő személyes átadással kell kézbesíteni. A szerződő felek nem állapodhatnak meg olyan szerződéses kikötésben, amely a könyvelt postai küldemények levélszekrénybe történő kézbesítését lehetővé teszi. A könyvelt postai küldemény személyes átadásának sikertelen megkísérlése esetén kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a postai szolgáltató a küldemény fajtájáról, a kézbesítés megkísérlésének napjáról, valamint arról, hogy a küldemény hol és mikor vehető át, értesítőt hagy hátra. Az értesítő elhelyezésére a nem könyvelt postai küldemény kézbesítésének a szabályai az irányadóak.

(4)⁴⁹ A könyvelt postai küldemény személyes átadásával egyenértékűnek minősül az az eset, amikor a feladó vagy a címzett és a postai szolgáltató között létrejött szerződés alapján a postai szolgáltató által létesített, a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz útján történik a kézbesítés oly módon, hogy az átvételi jogosultságot biztosító azonosító, a küldemény azonosítója és a kézbesítés pontos időpontja rögzítésre kerül.

(5)⁵⁰ A postai szolgáltató az általa felvett postai küldeményt, amíg azt a címzettnek vagy más jogosult átvevőnek nem kézbesítették az ellenkező bizonyításáig a feladó tulajdonának tekinti. A postai szolgáltató a postai küldemény címzetti tulajdonlásának bizonyításaként köteles elfogadni, ha a címzett rendelkezésére bocsátja a távollévők között kötött szerződésről a vállalkozás által a jogszabály alapján részére mint fogyasztónak adott, a termék adásvételével kapcsolatban ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget is tartalmazó visszaigazolást és a postai küldeményhez nem kapcsolódik a címzett által a kézbesítéskor még megfizetendő további díj.

(6) A postai szolgáltató és a címzett megállapodhat abban, hogy a címzett részére érkező postai küldeményeket ne a küldeményben megjelölt címen, hanem más címen (különösen utánküldési címen, postafiókon vagy más kézbesítési ponton) kézbesítse. E szolgáltatások és a címzettnek történő biztonságos kézbesítés teljesítése érdekében a postai szolgáltató – a megállapodás időbeli hatályának időtartamáig – címnyilvántartás (név, lakcím, székhely vagy telephely) vezetésére jogosult.

(7) A jogosult átvevők körét, az átvételre történő meghatalmazás kötelező formai és tartalmi elemeit és a kézbesítéssel kapcsolatos egyéb szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7a)⁵¹ A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerébe kézbesíthető postai küldemények vonatkozásában a címzett meghatalmazottjának – és így jogosult átvevőnek – minősül a rendszer működtetőjének iratkezelési szabályzatában a postai küldeményeknek a címhez rendelt kézbesítési ponton való átvételére feljogosított személy. A Kormány által rendeletben meghatározott postai küldemények tekintetében a postai küldeményt az e bekezdés szerinti meghatalmazott által történt átvételt követő 5. munkanapon kell a címzett által megismertnek tekinteni.

(8) Könyvelt postai küldemény átvételének az erre szolgáló okiraton vagy az aláírást rögzítő vagy a jogosult átvevő személyét azonosító egyéb technika alkalmazásával történő elismerése előtt a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő a személyazonosságát és átvételi jogosultságát – a postai küldemény kézbesítésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – igazolni köteles. A személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásának módját kormányrendelet állapítja meg. A postai szolgáltató a személyazonosság igazolását – amennyiben ezt a kézbesítés körülményei indokolják – nem könyvelt postai küldemény kézbesítése esetén is kérheti.

(9) Amennyiben a könyvelt postai küldemény kézbesítésére – levélszekrény kivételével – az erre alkalmas eszközbe történő elhelyezéssel kerül sor, a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő átvételi jogosultságát az átvevő által az átvétellel egyidejűleg megadott azonosító kóddal köteles igazolni.

(10) Amennyiben a könyvelt postai küldeményt a postai szolgáltató személyes átadással kézbesíti, a személyazonosságot igazoló okmány elnevezését, betűjelét és számát vagy az átvevő által az átvétellel egyidejűleg megadott azonosító kódot a postai szolgáltató – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a kézbesítési okiraton vagy annak elektronikus helyettesítőjén megfelelő módon rögzíti. Ha az okirat tulajdonosa ez ellen tiltakozik, a szolgáltató ezt – mint a kézbesítést meghiúsító körülményt – a kézbesítési okiraton rögzíti, és a postai küldeményt az ok megjelölésével visszaküldi a feladónak.

(11)⁵² Amennyiben az aláírás képének rögzítése és az azt is tartalmazó elektronikus dokumentum létrehozása megfelel a kormányrendeletben, illetve az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladott küldemények esetén az Egyetemes Postai Közszolgáltatás Szerződésben meghatározott eszköz- és rendszerkövetelményeknek, akkor az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközzel felvett aláírás képét is tartalmazó elektronikus dokumentum az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy

42. § (1)⁵³ A könyvelt postai küldeménynek a címhelyen való sikertelen kézbesítése esetén a küldeményt a postai szolgáltatóhelyen vagy az e célból üzemeltetett kézbesítési ponton a címzett rendelkezésére kell tartani, bejelentésköteles szolgáltatás esetén a postai szolgáltatási szerződés rendelkezései szerint kell eljárni. A rendelkezésre tartás helyéről, idejéről és az átvétel feltételeiről a címzettet értesíteni kell. A rendelkezésre tartás ideje nem lehet 5 napnál rövidebb.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás esetén a 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, könyvelt küldeményekre vonatkozó engedélyköteles postai szolgáltatás esetén pedig az általa ellátott területen

(3) Nem köteles kézbesíteni a postai küldeményt a postai szolgáltató, ha a postai szolgáltatás díját a feladó – vagy erre irányuló megállapodás esetén a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő – nem fizette meg.

(4) Kézbesíthetetlennek minősül az a postai küldemény, amelyet a postai szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek (vagy az egyéb jogosult átvevőnek) kézbesíteni nem lehet.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti postai küldeményt a postai szolgáltató köteles a feladónak visszakézbesíteni. A visszakézbesítés esetén a küldemény feladónak történő átadását a visszakézbesítés költségeinek megtérítéséhez kötheti a szolgáltató. Amennyiben a feladó a visszakézbesítés költségeit nem téríti meg, vagy a postai szolgáltatón kívül álló okból a visszakézbesítés nem lehetséges, a postai küldemény visszakézbesíthetetlennek minősül.

(6)⁵⁴ A visszakézbesíthetetlen postai küldeményt a postai szolgáltató őrizni köteles. A postai szolgáltató jogállására a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a postai szolgáltató

(7) A felbontást követően a postai szolgáltató, amennyiben kereskedelmi értékkel rendelkező árut tartalmaz a postai küldemény, azt értékesíti, egyéb esetekben a küldemény tartalmát megsemmisíti.

(8) A postai küldemény felbontását, értékesítését és megsemmisítését kétfős bizottság jelenlétében és jegyzőkönyv felvétele mellett kell végrehajtani. A bizottság tagjait a postai szolgáltatónak az alkalmazottai, tagjai, megbízottai vagy közreműködői közül kell kijelölnie. A jegyzőkönyveket a postai szolgáltató a feladást követő egy évig köteles megőrizni. A Hatóság e jegyzőkönyvekbe bármikor betekinthet.

(9) A postai szolgáltató a (7) bekezdés alapján történt értékesítésből befolyt összeget a visszakézbesíthetetlen postai küldemények őrzése következtében általában felmerült költségek csökkentésére fordítja vagy e célra rendelkezésre tartja.

43. § A külföldről érkező, valamint a külföldre küldött postai küldemények vámeljárás alá vonása esetén a kapcsolódó speciális szabályokat a vámjogszabályok tartalmazzák. A postai szolgáltató a külföldre küldött olyan postai küldeményt, amely nem vonható vámeljárás alá – ha a vámjogszabályok vagy a feladó másként nem rendelkezik – visszairányítja a feladóhoz.

44. § (1) A postai szolgáltatónak a postai küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése, továbbá időgarantált szolgáltatás késedelmes teljesítése következtében a feladóval, az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a címzettel vagy harmadik személlyel, valamint utánküldés-szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítése esetén a címzettel szemben fennálló kártérítési felelősségére az e §-ban, valamint a 45–52. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben az e törvényben foglaltaknál szigorúbb (a felhasználóra nézve kedvezőbb) szabályok szerint is vállalhat felelősséget.

(2) A postai szolgáltató a bejelentésköteles szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeiben az (1) bekezdésben, a (3)–(8) bekezdésben, továbbá a 45–51. §-ban foglalt rendelkezések helyett a polgári törvénykönyv szerződésszegéssel okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályainak alkalmazását kötheti ki.

(3) Nem könyvelt postai küldemény vonatkozásában létrejött postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén (különösen, ha a postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül) a postai szolgáltatót – kivéve, ha a károkozás a szolgáltató vagy az általa megbízott személy szándékos cselekményének eredményeként következett be – kártérítési kötelezettség nem terheli.

(4)⁵⁵ A postai szolgáltató és a feladó vagy a címzett megállapodása hiányában a postai szolgáltató postai szolgáltatás nyújtásából eredő kártérítési felelősségére a postai küldemény megsemmisüléséből, részleges vagy teljes elveszéséből, megsérüléséből, továbbá az időgarantált szolgáltatás késedelmes teljesítéséből, valamint az utánküldés-szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítéséből eredő kár kivételével a Ptk. szabályai az irányadók azzal, hogy a postai szolgáltató a feladó vagy az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a címzett vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni az elmaradt vagyoni előny kivételével. A felmerült követelések 6 hónap alatt elévülnek. A postai szolgáltató nem kötelezhető sérelemdíjra, valamint személyiségi jogsértésből eredő kár megtérítésére, továbbá nem érvényesíthetőek a személyiségi jogok megsértésének felróhatóságtól független szankciói sem.

(5) A postai szolgáltató nem felel a levélszekrénybe is kézbesíthető postai küldemények, továbbá az oda elhelyezhető értesítések, valamint a tértivevény elveszéséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből eredő kárért, ha a címen nincs a 41. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő levélszekrény.

(6) A postai szolgáltató nem felel a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény sikertelen kézbesítéséért, valamint időgarantált szolgáltatás késedelmes vagy nem teljesítéséért, ha ezek oka az, hogy a címzett a címhez való biztonságos eljutás lehetőségét a postai szolgáltató számára nem biztosította.

(7) A megsemmisült vagy a teljes egészében elveszett postai küldemény esetében késedelem címén kártérítési igény nem érvényesíthető.

(8) Amennyiben a postai szolgáltató a postai küldeményt arra nem jogosult átvevő részére tévesen kézbesítette, és a jogosult átvevő részére történő szerződésszerű teljesítés a téves kézbesítés felismerésétől számított 30 napon belül lehetetlen, az ebből eredő kár megtérítésére a küldemény elveszésére vonatkozó szabályok irányadók.

45. § (1) A postai szolgáltató – a 44. § (3) és (5) bekezdésében foglaltak kivételével – felelős azért a kárért, amely a postai küldemény felvételétől annak kézbesítéséig vagy a feladó részére történt visszakézbesítéséig terjedő időben a postai küldemény megsemmisüléséből, teljes vagy részleges elvesztéséből vagy megsérüléséből keletkezett, kivéve ha a kárt

(2) A postai szolgáltatónak kell bizonyítania a csomagolás hiányosságát, továbbá azt, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy – a szolgáltató szerződésszerű magatartása ellenére – a károsulton kívüli harmadik személy postai küldeménye okozta.

(3) A feladónak kell bizonyítania, hogy a kár nem a postai küldemény belső tulajdonságának a következménye, és nem a csomagolás hiányossága miatt állt elő.

(4) A postai szolgáltatót nem terheli kártérítési felelősség, ha csak a postai küldemény külső csomagolása sérül meg.

(5) A postai szolgáltatót nem terheli kártérítési felelősség a kárért, ha a küldemény tartalma a postai szolgáltatásból kizárt vagy ha feltételesen szállítható, és a feladó nem teljesítette a feltételes szállításra vonatkozó követelményeket.

46. § (1) Ha a könyvelt postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül, a postai szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni. A küldemény

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a postai szolgáltató köteles a szolgáltatásért fizetett díjat is visszafizetni.

(3) Ha belföldi forgalomban a könyvelt postai küldemény kézbesítése – vagy annak megkísérlése – a feladástól számított tizenöt napon belül nem történik meg, a felek eltérő megállapodásának hiányában az ellenkező bizonyításáig a küldeményt elveszettnek kell tekinteni, és a kártérítésre a küldemény elveszésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján elveszettnek tekintett postai küldemény előkerül, a küldeményt kézbesíteni kell. A még ki nem fizetett kártérítési átalányt és a vissza nem fizetett szolgáltatási díjat nem kell kifizetni, a már kifizetett kártérítési átalányt és a visszafizetett szolgáltatási díjat azonban kézbesítés esetében sem kell a postai szolgáltató részére visszafizetni.

47. § (1) A postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben állapítja meg az általa nyújtott postai szolgáltatáshoz kapcsolódó értéknyilvánítás legmagasabb összegét. Az egyetemes postai szolgáltatás esetében az értéknyilvánítás legmagasabb összegeként megjelölhető összeg postacsomag esetében legalább százezer forint, egyéb postai küldemény esetében legalább húszezer forint.

(2) A postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben lehetővé teheti a kereskedelmi értékkel nem rendelkező tartalmú postai küldemények vonatkozásában is az értéknyilvánítás-szolgáltatás igénybevételét.

(3)⁵⁶ Ha a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben nem rendelkezik a (2) bekezdés szerint, vagy ha a feladó az értéknyilvánításban megjelölt összegként a tényleges kereskedelmi értéknél magasabb összeget tüntetett fel, úgy az értéknyilvánításban megjelölt összeg helyett a postai küldemény tartalmának tényleges kereskedelmi értékét, ha az értéknyilvánításban megjelölt összeg alacsonyabb a tényleges kereskedelmi értéknél, úgy az értéknyilvánításban megjelölt összeget kell a kártérítési átalány számítása során alapul venni.

(4) Ha az értéknyilvánítás-szolgáltatással feladott (a továbbiakban: értéknyilvánított) postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész, vagy megsérül, a postai szolgáltató az (1)–(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, az alábbiak szerint köteles kártérítési átalányt fizetni:

48. § (1) A nem időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítéséért a postai szolgáltató kártérítési felelősséggel nem tartozik.

(2) Az időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítéséért vagy a kézbesítés késedelmes megkísérléséért a postai szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni. A kártérítési átalány összege az időgarantált postai szolgáltatásért fizetett díj kétszerese.

(3)⁵⁷ Nem terheli a postai szolgáltatót kártérítési felelősség az időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítéséért, ha

49. § (1) Amennyiben a postai szolgáltatási szerződés teljesítése során a postai szolgáltató kártérítési felelőssége több jogcímen is felmerül, a postai szolgáltató által kártérítésként megfizetendő összeg a 46. §-ban, a 47. §-ban vagy a 48. §-ban meghatározott kártérítési átalány közül a legnagyobb összege erejéig terjedhet.

(2)⁵⁸ Az utánküldés-szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kártérítési átalány a szolgáltatás díjának kétszerese. Ha a díj időtartam-alapú, a kártérítési átalány alapját a legrövidebb fizethető időtartamra vonatkozó díj képezi.

50. § (1) A kártérítési igény érvényesítésére – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a feladó jogosult.

(2)⁵⁹ A címzett – a 44. § (4) bekezdés esetében is – kizárólag abban az esetben jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha

(3) A feladón és címzetten kívüli harmadik személy kizárólag abban az esetben jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha az ezzel kapcsolatos követelést a kártérítésre jogosult írásban engedményezte javára.

(4) Sem a címzett, sem a (3) bekezdés szerinti harmadik személy nem érvényesíthet a feladót megillető kártérítésnél magasabb összegű kártérítési igényt.

51. § (1) A postai küldemény részleges elveszését vagy megsérülését – ha az felismerhető – a küldemény kézbesítésekor vagy a küldemény visszakézbesítésekor a kézbesítési okiraton azonnal jelezni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Kézbesítési okirat hiányában vagy, ha a részleges elveszés vagy a megsérülés a kézbesítéskor (visszakézbesítéskor) azonnal nem ismerhető fel, azt a kézbesítéstől számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül kell a kézbesítést ellátó postai szolgáltatóhoz írásban bejelenteni vagy azt a szolgáltatónál írásban jegyzőkönyvbe vetetni. A bejelentéssel egyidejűleg a kártérítési igényt is jelezni lehet.

(2) A jogosult az időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítése címén kártérítési igényét a postai szolgáltatóhoz a küldemény átvételétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be.

(3) A jogosult a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése címén kártérítési igényét – a (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően 6 hónapos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be a postai szolgáltatónak.

(4) Ha a postai küldemény elveszésének vagy megsemmisülésének a ténye panaszkezelés keretében jut a szolgáltató tudomására, és a panaszra adott – az elveszés vagy a megsemmisülés tényét megállapító – szolgáltatói válasz megérkezésekor a (3) bekezdésben megállapított igényérvényesítési határidőből harminc napnál már kevesebb van hátra, a határidő a válasz megérkezését követő harminc napig meghosszabbodik.

(5) A postai szolgáltató a jogosult bejelentésére vagy kártérítési igényére harminc napon belül köteles írásban válaszolni. Válaszában a szolgáltató

(6) Ha a jogosult az (1)–(4) bekezdésben meghatározott jelzését, bejelentését vagy igényét az ott meghatározott jogvesztő határidőn belül megtette a szolgáltató felé, és kártérítési igényét a szolgáltató vitatta vagy azt a megalapozottságát megállapító, (5) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás átvételétől számított 60 napon belül nem fizette meg, kártérítési igényét a küldemény feladásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti bíróság előtt. A fogyasztói jogvita alapján indult békéltető testületi eljárás időtartama az igényérvényesítési időbe nem számítható be.

(7) A jogosult kártérítési igényének érvényesítésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, valamint az igény érvényesítésének módját a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben köteles rögzíteni.

52. § A postai küldemény által a postai szolgáltatónak vagy – szerződésen kívül – harmadik személynek okozott kár feladó által történő megtérítésére a polgári törvénykönyv általános szabályait kell alkalmazni.

53. § (1)⁶⁰ A Hatóság felhívhatja a postai tevékenységet végzőt, a postai szolgáltatót minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság – e törvényben, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott – hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, abban az esetben is, ha az – a minősített adatok kivételével – üzleti titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.

(3)⁶¹ A Hatóság (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat elleni keresetlevelet a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Hatósághoz. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

(4)⁶² A postai szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adaton kívül nem ismerhető meg az egyetemes postai szolgáltató és az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megismerése az egyetemes postai szolgáltató vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene. Aránytalan a sérelem különösen akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala az egyetemes postai szolgáltató vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.

(5) Az (1) és a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért és ellenőrizhetőségéért.

54. §⁶³ (1) Az egyetemes postai szolgáltató a 6. §-ban meghatározott kötelezettsége ellátása céljából az egyetemes postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges személyes adatokat az 55. § (7) bekezdésben meghatározott ideig kezeli.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás teljesítése nem tehető függővé olyan személyes vagy más adat megadásától, vagy olyan célú adatkezeléshez való hozzájáruló nyilatkozat megtételétől, amely a postai szolgáltatás feladó által igényelt tartalmú elvégzéséhez nem szükséges.

55. § (1) A postai szolgáltató az általa kezelt postai küldemény tartalmát csak a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.

(2) A postai szolgáltató a postai szolgáltatása keretében

(3) A (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt, aki a postai küldemény feladását igazoló dokumentumot bemutatja. A (2) bekezdés c) és e) pontja tekintetében a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a postai küldemény egyedi azonosító adatát (például kód, küldeményazonosító), továbbá szükség esetén a feladó és címzett nevét és a küldemény címét a postai szolgáltatóval elektronikus hírközlési úton (távközlő berendezés, internet) közli.

(4) A postai szolgáltató a zárt postai küldeményt felbonthatja, ha

(5) A postai küldemény felbontását a 42. § (8) bekezdése szerint kell elvégezni, azzal, hogy a felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni, továbbá, ha erre lehetőség van, a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.

(6) A postai szolgáltatónak és a postai közreműködői tevékenységet végző személynek vagy szervezetnek megfelelő szervezési és műszaki intézkedésekkel biztosítania kell a postai szolgáltatás teljesítése során kezelt küldemények, szöveges közlemények vagy közlések titkosságát. A postai szolgáltató és a postai közreműködői tevékenységet végző személy vagy szervezet – a jogszabályi feltételek fennállása és erre irányuló megkeresés esetén – köteles a postai küldeményt, szöveges közleményt vagy közlést átadni vagy bemutatni az annak megismerésére külön törvényben feljogosított szervezeteknek, továbbá azok megfigyelését, tárolását vagy a küldeménybe, szöveges közleménybe más módon történő beavatkozást lehetővé tenni.

(7)⁶⁴ A postai szolgáltató az adatkezelése során a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat a postai küldemény feladását követő naptári év utolsó napjáig köteles megőrizni.

56. § Az adat- és titokvédelmi kötelezettség a postai szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját és közreműködőjét – a munkaviszony, a tagsági viszony, a megbízási jogviszony, a közreműködői jogviszony megszűnése után is – a postai szolgáltatóval azonos módon terheli, azok megszegéséért felelősséggel tartozik.

57. § (1) A postai szolgáltatóval szemben benyújtott panaszra az Fgytv. panaszkezelésre és ügyfélszolgálatra vonatkozó 17/A–17/C. §-ában foglalt rendelkezéseket az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Panasznak az olyan bejelentés minősül, amelyben a felhasználó állítja, hogy a postai szolgáltató által nyújtott szolgáltatás részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásokban vagy a szolgáltató általános szerződési feltételeiben foglaltaknak. Az 51. §-ban foglalt jelzést, bejelentést és a kártérítési igény érvényesítését panaszok között köteles nyilvántartani.

(3) Minden postai szolgáltatónak országosan legalább egy, az Fgytv. 17/B. § (2) bekezdése szerint nyitva tartó és telefonon keresztül is elérhető központi ügyfélszolgálatot kell üzemeltetni, továbbá biztosítani kell, hogy a felhasználók panaszaikat szóban, írásban, továbbá interneten keresztül is megtehessék. A postai szolgáltatással kapcsolatos kártérítési igény a központi ügyfélszolgálat telefonos ügyfélszolgálatán keresztül is érvényesíthető az 51. §-ban meghatározott határidőn belül.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató minden megyeszékhelyen, az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató a működési területe által érintett megyék székhelyein oly módon köteles gondoskodni ügyfélszolgálat üzemeltetéséről, hogy annak megközelítése – az ellátott felhasználók számára és földrajzi eloszlására figyelemmel – ne járjon aránytalan nehézségekkel a felhasználókra nézve. Az egyetemes postai szolgáltató – valamint az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amennyiben Budapesten is nyújt postai szolgáltatást – Budapesten köteles legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni.

(5) A telefonos elérhetőséget és a személyes ügyintézés időpontjának telefonon keresztül és elektronikus levélben történő előzetes lefoglalását kizárólag a központi ügyfélszolgálat vonatkozásában köteles biztosítani a postai szolgáltató, az Fgytv. 17/B. § (2) bekezdés c) pontjának és (3) bekezdésének megfelelően.

(6) A postai szolgáltatónak minden postai szolgáltatóhelyen lehetőséget kell biztosítani a felhasználói bejelentések, panaszok megtételére szóban vagy írásban.

(7)⁶⁵ Panasz a postai küldeményhez kapcsolódóan a feladás napjától 6 hónapos jogvesztő határidőn belül, sérelmezett tevékenység esetén az erről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a tevékenység megvalósítását követő 6 hónapon belül tehető.

(8) A postai szolgáltató köteles a beérkező panaszokat ingyenes, egyszerű, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás keretében megvizsgálni és a panaszokról, kezelésük módjáról nyilvántartást vezetni. A panaszkezelés felhasználókat érintő szabályait a szolgáltató általános szerződési feltételeiben köteles közzétenni.

(9) A vizsgálat lefolytatására belföldi szolgáltatások és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatások esetén a szolgáltatónak a panasz beérkezésétől számított harminc nap áll rendelkezésre. A belföldi és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatással kapcsolatos vizsgálati eljárás időtartama egy alkalommal, a panaszos egyidejű értesítése mellett harminc nappal meghosszabbítható.

(10) A postai szolgáltató a panasz kivizsgálásának eredményéről belföldi szolgáltatás esetén haladéktalanul, nemzetközi szolgáltatás esetén a külföldi szolgáltatótól beérkezett tájékoztatás időpontjától számított tizenöt napon belül köteles a panaszost írásban tájékoztatni. A külföldi szolgáltató késedelmesen megküldött tájékoztatása esetében a szolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítéséért felelős belföldi szolgáltatót felelősség abban az esetben nem terheli, ha mindent megtett a szerződéses partner szolgáltatójától beszerzendő adat, információ határidőben történő rendelkezésre bocsátása céljából.

(11) Ha a panaszos a panaszra adott választ nem fogadja el, vagy a postai szolgáltató a panaszra határidőn belül nem válaszol, a panaszos a válasz kézhezvételétől vagy a válasz elmaradása esetén a válaszadási határidő lejártától számított 30 napon belül a Hatósághoz fordulhat a panasz vagy a panaszkezelés kivizsgálása érdekében. E lehetőségről a panaszost a panasszal kapcsolatos válaszban tájékoztatni kell.

(12) A panaszokról, a panaszok számáról és kezelésük módjáról a postai szolgáltatók kötelesek évente egyszer, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31. napjáig – az erről vezetett nyilvántartásokról készített szolgáltatói adatszolgáltatás megküldésével – a Hatóságnak beszámolni és a beszámolót honlapjukon közzétenni.

(13) A panasz írásbeliségével kapcsolatosan az Fgytv. 17/C. §-ában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

58. § (1)⁶⁶ A postai szolgáltató – a 14. § (1a) bekezdése szerinti partnerszervezet kivételével – a számviteli nyilvántartási rendszerében – az e törvényben és a miniszter rendeletében meghatározottak szerint – köteles elkülöníteni és kimutatni a postai szolgáltatásokra és az egyéb tevékenységeire vonatkozó bevételeit. Az egyetemes postai szolgáltató köteles elkülönítetten nyilvántartani a hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos bevételeit, költségeit és ráfordításait.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató köteles elkülönítetni és kimutatni az egyetemes, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő- és a bejelentésköteles szolgáltatásból származó bevételeit, költségeit és ráfordításait, az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató pedig köteles elkülöníteni és kimutatni az engedélyköteles és – amennyiben ilyet nyújt – a bejelentésköteles szolgáltatásból származó bevételeit, költségeit és ráfordításait.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató köteles elkülöníteni és kimutatni a küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemény és hivatalos irat bevételeit, költségeit és ráfordításait.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató rendszerében a postai szolgáltatások költségeit az alábbiak szerint kell elkülöníteni.

(5)⁶⁷ Az egyetemes postai szolgáltató az (1)–(4) bekezdés szerint, az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató a (2) bekezdés szerint vezetett nyilvántartások – a miniszter által rendeletben meghatározott – adatait az üzleti év utolsó napját követő hat hónapon belül köteles megküldeni a Hatóságnak. A 14. § (1a) bekezdése szerinti szerződés alapján a partnerszervezet által ellátott tevékenységre vonatkozó bevételi adatokat az egyetemes postai szolgáltató e bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében küldi meg a Hatóság részére.

(6) Az egyetemes postai szolgáltató számviteli nyilvántartási rendszerének alkalmasnak kell lennie az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nettó költsége számításának kimutatására és méltánytalan többletterhének alátámasztására.

(7) A postai szolgáltatókra vonatkozó számviteli követelményeknek való megfelelést az egyetemes és az engedélyköteles szolgáltatásokat nyújtó postai szolgáltatók kötelesek saját költségükön a szolgáltatótól független könyvvizsgálóval évente ellenőriztetni és tanúsíttatni. A könyvvizsgáló tanúsítványát nyilvánosságra kell hozni.

59. § (1) E törvény alkalmazásában állami feladat:

(2) Magyarországot az Egyetemes Postaegyesület Kongresszusain a Kormány által meghatalmazottak, az Egyetemes Postaegyesület operatív munkájában pedig a miniszter, a Hatóság, valamint az egyetemes postai szolgáltató képviselik.

60. § A Kormány az állami feladatok közül:

61. § A miniszter az állami feladatok közül:

62. § A postai ágazat hatósági feladatait a Hatóság látja el. Ennek keretében a Hatóság eljár a postai szolgáltatások bejelentésével, engedélyezésével, az ehhez kapcsolódó, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a postai szolgáltatások ellenőrzésével, a postai szolgáltatási piac hatósági és piacfelügyeletével, a postai szolgáltatók adatszolgáltatásával, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés felhasználói jogokat érintő rendelkezései teljesítésének ellenőrzésével, a nettó elkerülhető költség és a méltánytalan többletteher mértékének jóváhagyásával kapcsolatos és egyéb hatósági ügyekben, valamint kezeli az Egyetemes Postai szolgáltatást Támogató Számlát.

63. § A Hatóság

64. § (1) A Hatóság feladatainak ellátása érdekében együttműködik

(2) A Hatóság a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó hatósági nyilvántartások adatait – az e törvényben meghatározott kötelezettségekkel összefüggésben – felhasználhatja.

(3) A Hatóság és az (1) bekezdésben foglalt hatóságok az együttműködés során kötelesek biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál. A Hatóság és az (1) bekezdésben foglalt hatóságok az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.

65. § (1)⁷⁰ A Hatóság egyes eljárásaiban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az egyes eljárástípusok keretében az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel alkalmazza.

(2)⁷¹ A Hatóság és a szolgáltató közötti kapcsolattartás kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történik. A bejelentéseket és kérelmeket, továbbá a jogszabály, valamint a jogszabály alapján a Hatóság által előírt adatszolgáltatásokat a szolgáltató a Hatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus úton terjesztheti elő. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(3)⁷² A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – hatvan nap.

(4) A Hatóság eljárásai során az egyetemes szolgáltatót e törvény erejénél fogva ügyfélnek kell tekinteni minden olyan eljárásban, amely a 23. §-ban foglalt, a hozzájárulás-fizetéssel kapcsolatos kötelezettség megsértése vagy a 30. § (1) bekezdésében foglalt kizárólagos jog megsértése kapcsán indult.

(5) A piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(6)⁷³ A Hatóság Hivatalának postai hatósági ügyekben hozott elsőfokú döntése ellen az ügyfél a Hatóság elnökéhez fellebbezhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek.

(7)⁷⁴

(8)⁷⁵ Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti.

(9)⁷⁶ Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.

(10)⁷⁷ Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges, kivéve, ha a hatóság a tényállás tisztázása körében az ügyfelet a hiányzó bizonyíték pótlása érdekében nyilatkozattételre hívja fel.

(11)⁷⁸ A Hatóság a tényállás tisztázása során kötelezheti az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa.

66. § (1) A Hatóság a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabály, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés, a Hatóság határozata, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak megsértőjével (a továbbiakban: jogsértő) szemben jogkövetkezményt alkalmazhat.

(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hatóság az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz, figyelembe véve, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.

67. § (1) A Hatóság a jogkövetkezményt, valamint annak mértékét – a jogsértés jellegétől függően – a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértő által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt mérlegelési szempontok alkalmazása nélkül, amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hatóság – a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett – megfelelő határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, valamint a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hatóság – a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül – a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, további jogkövetkezményeket alkalmazhat vagy a jogsértővel hatósági szerződést köthet.

(4) A Hatóság további jogkövetkezményként:

68. § (1) A Hatóság a következő jogsértések esetében alkalmazhat bírságot:

(2) A bírság összegének felső határa az (1) bekezdés

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából árbevételen a jogsértőnek a postai szolgáltatásból származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.

(4) Ha a jogsértő az előző évben nem végzett vagy tizenkét hónapnál rövidebb ideig végzett postai szolgáltatásnak minősülő tevékenységet, akkor a jogsértés megállapításától visszafelé számított időszakot, de legfeljebb tizenkét hónapot kell a bírság szempontjából figyelembe venni.

(5)⁷⁹ Árbevételi adatok hiányában a bírság felső határa ötvenmillió forint.

(6)⁸⁰ Ismételt jogsértés esetén a Hatóság hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez és az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.

(7)⁸¹ A bírság ismételt jogsértés esetén ismételten is kiszabható. Ismételt jogsértésnek minősül, ha a jogsértő a véglegessé vált hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabály, általános szerződési feltétel tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.

(8) Az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított, a központi költségvetés részére, illetve a Hatóságnak fizetendő díjak, bírságok, valamint az Egyetemes Postai szolgáltatást Támogató Számla részére teljesítendő befizetések adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

69. § (1) A Hatóság a szolgáltatási engedélyt visszavonja vagy – bejelentésköteles postai szolgáltatás esetén – megtiltja a postai szolgáltatás nyújtását, és a postai szolgáltatást vagy a postai szolgáltatót a nyilvántartásból törli, ha

(2)⁸² Az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott esetekben a postai szolgáltató engedélye csak abban az esetben vonható vissza, vagy a szolgáltatás nyújtása csak akkor tiltható meg, ha a postai szolgáltató a jogsértések megszüntetése érdekében meghozott véglegessé vált határozat ellenére a jogsértő állapotot 45 napon belül nem szüntette meg vagy a megszüntetést követően a határozat véglegessé válásától számított egy éven belül a 68. § (7) bekezdése szerinti ismételt jogsértést követ el.

(3)⁸³ Az a postai szolgáltató vagy jogutódja, akinek szolgáltatási engedélyét a Hatóság visszavonta, illetve akinek a szolgáltatás nyújtását megtiltotta, az engedély visszavonásától vagy a tiltó határozat véglegessé válásától számított 6 hónapon belül újabb szolgáltatási engedély iránti kérelmet nem nyújthat be, illetve postai szolgáltatást nem folytathat.

70. § (1) A Hatóság kérelemre vagy hivatalból – feladat- és hatáskörének keretében – jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabályban, általános szerződési feltételekben, hatósági határozatban, továbbá az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésnek a felhasználói jogokat érintő szabályaiban foglaltak érvényesülését, betartását.

(2)⁸⁴ Amennyiben a Hatóság hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntés megsértését, az ügy összes körülményei, az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a hatósági döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4) Az általános hatósági felügyeleti eljárást megelőzheti hatósági ellenőrzés.

(5)–(6)⁸⁵

(7) A hatósági ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében a Hatóság felhívhatja az ügyfelet – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.

(8) A (7) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

71. § (1)⁸⁶ A Hatóság, az e törvényben meghatározott esetben az ügyféllel, az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyös rendezése érdekében – az Ákr.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel – hatósági szerződést köthet.

(2)⁸⁷ A hatósági szerződésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelyek tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, vagy amelyek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Ez esetben a hatósági szerződésben az ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a szerződés egésze véglegessé vált és végrehajtható hatósági határozatnak minősül.

(3) A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél.

(4)⁸⁸ Amennyiben a hatósági eljárás folyamatában az ügyfél az ügy hatósági szerződéssel történő lezárását kezdeményezi, akkor az ügyintézési határidő 120 nap.

72. § (1)–(3)⁸⁹

(4) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében a Hatóság jogosult – a hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(5) A hatósági ellenőrzés eredményeként – az ügyfél szerződésszegése tárgyában – indított hatósági eljárásban a Hatóság e törvényben, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(6) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, és nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.

73. § (1) A Hatóság – saját hatósági hatásköre keretében – a postai piac zavartalan, eredményes működésének, a postai szolgáltatást nyújtók, a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint e törvény egyéb céljai megvalósítása érdekében hatósági felügyeleti jogkörében piacfelügyeleti tevékenységet végez.

(2) A Hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a postai piac működését, az arra vonatkozó szabályokban, általános szerződési feltételekben foglaltak érvényesülését és arról – nem hatósági hatáskörben – elemzést, értékelést készít. Az elemzések, értékelések üzleti titkot nem sértő részeit internetes oldalán közzéteszi.

(3) A Hatóság az előző év piacfelügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt tizenöt napon belül az internetes oldalán közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet a Hatóság elnöke hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, a Hatóság elnöke jóváhagyásával módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a Hatóság a módosítás jóváhagyásától számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi.

(4) A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul.

(5) A piacfelügyeleti eljárás céljaként és eredményeként a Hatóság saját eljárásában valamennyi ügyfélre vonatkozó, egységes, egybefoglalt hatósági döntésében

(6) A Hatóság piacfelügyeleti döntésében szükség szerint kötelezettségeket állapíthat meg és azok teljesítésének feltételeit is meghatározhatja.

(7) A Hatóság évente beszámolót készít a piacfelügyeleti tervében foglaltak teljesítéséről, piacfelügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a piacfelügyeleti döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Hatóság annak – a Hatóság elnöke általi – elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi.

(8) A Hatóság piacfelügyeleti terven kívül is folytathat hivatalból piacfelügyeleti tevékenységet.

(9) A piacfelügyeleti eljárást – ideértve a piacfelügyeleti terv alapján indítandó piacfelügyeleti eljárást is – megelőzheti piacfelügyeleti ellenőrzés.

(10)⁹⁰ A piacfelügyeleti ellenőrzés az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzésnek minősül.

(11)⁹¹

(12) A piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében a Hatóság felhívhatja az ügyfelet – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.

(13) A (12) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

74. § (1)⁹² A Hatóság a postai szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról közhiteles nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni az egyetemes postai szolgáltató és az általa nyújtott szolgáltatások adatait, valamint az engedélyköteles illetve a bejelentésköteles szolgáltatást nyújtó postai szolgáltatók által az engedélyben vagy a bejelentésben feltüntetett adatokat. A nyilvántartás részét képezik az engedély iránti kérelem vagy a bejelentés mellékletei. A közhiteles nyilvántartásba való betekintés jogát mindenki számára biztosítani kell, kivéve, ha jogszabály a hatósági nyilvántartásba való betekintést kifejezetten korlátozza.

(2)⁹³ A Hatóság a közhiteles nyilvántartás alapján internetes oldalán közzéteszi és naprakészen tartja a postai szolgáltatók jegyzékét. A jegyzék tartalmazza:

75. § (1)⁹⁴ A Kormány által a papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása, valamint az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatás nyújtására rendeletben kijelölt postai szolgáltató jogosult olyan nem postai szolgáltatás nyújtására, melynek keretében vállalja a címzett részére kézbesítendő postai küldemény felbontását, arról elektronikus másolat készítését, és címzetthez eljuttatását a címzett rendelkezései szerint. A kijelölt szolgáltató ennek keretében jogosult hiteles elektronikus másolat készítésére is a papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítására irányuló szolgáltatás szabályai szerint azzal, hogy az így készített elektronikus másolat bizonyító ereje megegyezik az eredeti papír alapú irat bizonyító erejével.

(2)⁹⁵ Az (1) bekezdésben meghatározott postai szolgáltató jogosult olyan nem postai szolgáltatás nyújtására, melynek keretében a postai feladás részeként a feladó által átadott elektronikus dokumentumról papír alapú másolatot készít, majd azt kézbesíti. A Kormány által rendeletben kijelölt postai szolgáltató ennek keretében jogosult hiteles papír alapú másolat készítésére is az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítására irányuló szolgáltatás szabályai szerint azzal, hogy az így készített papír alapú másolat bizonyító ereje megegyezik az eredeti elektronikus irat bizonyító erejével.

(3)⁹⁶ A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 116/A. § (1) bekezdésben meghatározott – az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló – személy a Bszt. 116/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott követelményeket oly módon is teljesítheti, hogy – a munkáltatója vagy a munkáltatójával jogviszonyban álló befektetési vállalkozás által – az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyre előírt szakmai képességekre és kompetenciákra vonatkozó részletes szabályokról szóló MNB rendeletben meghatározottaknak tesz eleget.

76. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba.

(1a)⁹⁷ A 14. § (3) bekezdése, a 19. § (2) bekezdés d) pontja, a 21. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése és a 33. § az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)⁹⁸ A 21. § (2)–(4) bekezdése, a 22. §, a 23. § és a 29. § (2) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.

(2a)⁹⁹ A 21. § (2)–(4) bekezdése, a 22. §, a 23. § és a 29. § (2) bekezdése hatálybalépésének naptári napját a miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(3) A 65. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény rövidítése: Postatv.

77. § (1) Mindazok, akik 2012. december 31-én a postáról szóló 2003. évi CI. törvény szabályai szerint postai szolgáltatás nyújtására jogosultak, a szolgáltatás nyújtását 2013. június 30-ig folytathatják a törvényi kijelölés vagy nyilvántartásba vételükről szóló hatósági határozatban foglaltak alapján, a 2012. december 31-én hatályos, a postáról szóló 2003. évi CI. törvénynek megfelelő általános szerződési feltételeik szerint. Az e bekezdés szerint postai szolgáltatás nyújtására jogosult személyek az általános szerződési feltételeiket legkésőbb 2013. június 30-ig folyamatosan vagy egy ütemben feleltethetik meg e törvény rendelkezéseinek. 2013. július 1-jétől kizárólag az e törvény rendelkezéseinek megfelelően hatósági nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek jogosultak postai szolgáltatás nyújtására.

(2) A 19. §-ban meghatározott Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződést az állam és az egyetemes postai szolgáltató oly módon köteles megkötni, hogy annak az egyetemes postai szolgáltatások minőségét érintő rendelkezései legkésőbb 2013. március 31-ig lépjenek hatályba. Az egyetemes postai szolgáltatások minőségére vonatkozó szerződéses rendelkezések hatálybalépéséig az e szolgáltatások minőségére a 2012. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

77/A. §¹⁰⁰ (1)¹⁰¹ Ha az egyetemes postai szolgáltatás nettó költsége meghaladja az egyetemes postai szolgáltató egyetemes postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeinek 1 százalékát, ezen összeg az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhe (a továbbiakban: méltánytalan többletteher). Az Európai Bizottság e tárgykörben hozott vagy a 76. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyó határozata meghozataláig az egyetemes postai szolgáltató a méltánytalan többletterhének évi 15 millió eurót meg nem haladó részének, illetve az Európai Bizottság jóváhagyó határozata alapján – az abban foglaltak szerint – meghatározott összegnek a központi költségvetés terhére történő megtérítésére jogosult. A méltánytalan többletteher összegét a miniszter – egy vagy több részletben – állapítja meg.

(2) A 2013. év vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltató a méltánytalan többletterhének meghatározására vonatkozó kérelmét a Módtv. hatálybalépését követő 8. napig nyújtja be a miniszternek, aki a Módtv. hatálybalépését követő 15. napig intézkedik a 2013. és 2014. évi méltánytalan többletteher (1) bekezdésben meghatározott részének az egyetemes postai szolgáltató részére előlegként történő átutalásáról. Az egyetemes postai szolgáltató a méltánytalan többletteher összegének megállapítását követő 8 napon belül köteles az előlegnek azt a részét a központi költségvetés részére visszatéríteni, ami meghaladja a méltánytalan többletteher miniszter által megállapított összegét. A 2014. év vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltató a méltánytalan többletteherre vonatkozó elszámolást a miniszter részére 2015. június 30-áig nyújtja be.

77/B. §¹⁰² A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 53. § (4) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépését¹⁰³ megelőzően benyújtott, közérdekű adat megismerése iránti igénnyel összefüggésben a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően megkötött postai szolgáltatási szerződések tekintetében is alkalmazni kell.

77/C. §¹⁰⁴ E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

77/D. §¹⁰⁵ E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését¹⁰⁶ követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

77/E. §¹⁰⁷ A postai szolgáltató az egészségügyről szóló törvény szerint elrendelt egészségügyi válsághelyzetben jogosult a könyvelt postai küldeményeket az e törvénynek a személyes átadással történő kézbesítésére vonatkozó rendelkezései mellőzésével kézbesíteni. A személyes átadás mellőzésével történő kézbesítés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

78. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

(3)¹¹⁸ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg

(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

(5) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:

79. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

(1a)¹²³ E törvény a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) E törvény az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 106. cikk (2) bekezdése és a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (HL C 8; 2012.01.11.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

80. §¹²⁴

81. § (1)¹²⁵

(2)¹²⁶

82. § E törvény 62. §-a az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.