• Tartalom

147/2012. (XII. 27.) VM rendelet

147/2012. (XII. 27.) VM rendelet

a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosításáról1

2013.01.11.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (14) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással vagy injektálással, amelyeknek alkalmazása 12%-ig megengedett.”

(2) Az R. 4. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az erózió megakadályozása érdekében 2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan művelési módot kell alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását.”

(3) Az R. 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.”

2. § Az R.

a) 4. § (2) bekezdésében a „november 15-től február 15-ig” szövegrész helyébe az „október 31-től február 15-ig” szöveg,

b) 9. § (1) bekezdés b) pontjában a „november 15.–február 15.” szövegrész helyébe az „október 31. és február 15.” szöveg

lép.

3. § Az R. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

4. § Az R. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

5. § Az R. 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

6. § Az R. 4. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

7. § Az R. 5. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

1. melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelethez


Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor

 

 

A

B

C

D

E

F

1.

 

Állatfaj, csoport
(állatkategória)

A friss trágya (1)N-tartalma
[kg/év]

Tápanyagtartalom kijuttatáskor [kg/t]

2.

Hígtrágya*
N

IstállótrágyaN

Mélyalom (2)
N

P2O5

3.

1.
1.1.

1.2.
1.3.
1.4.

1.5.
1.6.
1.7.

SzarvasmarhaTejelő tehén 650 kg
Borjú (0–6 hónapig)
Üsző (6–12 hónapig)
Üsző (12–24 hónapig)
Hízómarha (6–12 hónapig)
Hízómarha (12–24 hónapig)
Hízómarha, anyatehén
(> 24 hónap)

125
12
22
42
25
45
51

6,0





6,1
3,8




7,8

3,6
4,2
3,8
5,3
3,5

2,1
2,4
2,1
1,8
1,9
2,0
1,7

4.

2.
2.1.
2.2.
2.3.

SertésKoca (10 malaccal, 9 kg-ig)
Utónevelt malac (8–35 kg-ig)
Hízó sertések, fiatal koca

26,5
3,4
12

4,2
2,35
3,8

3,57
2,4
5,0



6,8

2,2
1,9
2,4

5.

3.
3.1.

3.2.

3.3.

Baromfi1000 db tojótyúk
1000 db brojler
1000 db pulyka (14 kg-ig)

740
383
1650

19,0**






23,0
30,6

7,2
6,8
12,9

6.

4.1.

4.2.


4.3.

4.4.


4.5.

4.6.

Juhok (anyajuh 50 kg +
szaporulat)
Juhok (anyajuh 70 kg +
szaporulat)
Kecskék (anyakecske 50 kg + szaporulat)
Kecskék (anyakecske 80 kg + szaporulat)
Anyanyúl + szaporulat
Lovak (600 kg)

14,8
16,7
13,6
15,5
5,5
55





12,0





11,4

9,2
7,3
8,2
5,8

1,9
1,7
1,85
1,6
8,6
2,8


* Talajvédelmi terv alapján meghatározandó kijuttatáskor.
** Tojók ketreces tartásánál keletkező trágya hígítatlan (félszilárd) ürülék
(1) Bélsár és vizelet keletkezéskor
(2) Mélyalmos tartástechnológia során keletkező istállótrágya

2. melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelethez


Szerves trágyák tápanyagtartalmának hasznosulási értékei a kijuttatás évében

 

 

A

B

C

1.

1.

 

N %

P2O5 %

2.

1.1.

Istállótrágya

40

33

3.

1.2.

Hígtrágya

50

70


3. melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelethez


1. Az R. 3. számú melléklet A) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A) A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N hatóanyag (kg/ha) főbb szántóföldi növények esetén termőhelyenként a talaj tápanyag-ellátottságának függvényében, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva

 

A

B

C

D

1.

1. Őszi búza

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

 

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

170

130

3.

II. barna erdőtalajok

170

155

125

4.

III. réti és öntés talajok

170

155

135

5.

IV. laza és homoktalajok

130

120

110


 

A

B

C

D

1.

2. Kukorica

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

 

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

170

150

3.

II. barna erdőtalajok

190

160

150

4.

III. réti és öntés talajok

180

160

140

5.

IV. laza és homoktalajok

150

130

120


 

A

B

C

D

1.

3. Őszi árpa

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

160

140

100

3.

II. barna erdőtalajok

150

125

90

4.

III. réti és öntés talajok

135

110

90

5.

IV. laza és homoktalajok

110

100

80

 

 

A

B

C

D

1.

4. Napraforgó

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

110

100

80

3.

II. barna erdőtalajok

100

85

70

4.

III. réti és öntés talajok

90

75

50

5.

IV. laza és homoktalajok

75

70

60



 

A

B

C

D

1.

5. Burgonya

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

 

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

180

170

160

3.

II. barna erdőtalajok

190

160

150

4.

IV. laza és homoktalajok

180

150

140


 

A

B

C

D

1.

6. Repce

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

180

160

3.

II. barna erdőtalajok

180

170

150

4.

III. réti és öntés talajok

170

160

140


 

A

B

C

D

1.

7. Cukorrépa

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

165

150

120

3.

II. barna erdőtalajok

150

130

110

4.

III. réti és öntés talajok

150

130

110


 

A

B

C

D

1.

8. Borsó

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

120

100

80

3.

II. barna erdőtalajok

110

90

70

4.

III. réti és öntés talajok

110

90

70


 

A

B

C

D

1.

9. Szója

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

110

100

80

3.

II. barna erdőtalajok

100

90

75

4.

III. réti és öntés talajok

100

90

80

 

 

A

B

C

D

1.

10. Silókukorica

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

165

145

125

3.

II. barna erdőtalajok

175

155

135

4.

III. réti és öntés talajok

165

145

125

5.

IV. laza és homoktalajok

145

125

105


 

A

B

C

D

1.

11. Lucernaszéna

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

120

100

70

3.

II. barna erdőtalajok

100

85

70

4.

III. réti és öntés talajok

80

70

60

5.

IV. laza és homoktalajok

80

60

50

 

A

B

C

D

1.

12. Tavaszi árpa

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

110

90

80

3.

II. barna erdőtalajok

110

90

80

4.

III. réti és öntés talajok

100

80

70

 

A

B

C

D

1.

13. Tritikále

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

130

110

100

3.

II. barna erdőtalajok

120

100

90

4.

III. réti és öntés talajok

120

100

90

5.

IV. laza és homoktalajok

120

100

90


 

A

B

C

D

1.

14. Zab

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

160

150

3.

II. barna erdőtalajok

180

150

140

4.

III. réti és öntés talajok

160

140

130

5.

IV. laza és homoktalajok

130

110

100

 


 

A

B

C

D

1.

15. Cirok

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

250

220

200

3.

II. barna erdőtalajok

160

140

130

4.

III. réti és öntés talajok

190

160

150

5.

IV. laza és homoktalajok

190

160

150

 

A

B

C

D

1.

16. Rozs

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

IV. laza és homoktalajok

100

90

80

 

A

B

C

D

1.

17. Vöröshere

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

II. barna erdőtalajok

100

80

60

 

A

B

C

D

1.

18. Dohány

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

140

120

110

3.

II. barna erdőtalajok

130

110

100

4.

III. réti és öntés talajok

130

110

100

5.

IV. laza és homoktalajok

120

100

90

 

A

B

C

D

1.

19. Fűszerpaprika

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

260

230

220

3.

II. barna erdőtalajok

260

230

220

4.

III. réti és öntés talajok

270

240

230

5.

IV. laza és homoktalajok

240

220

200

 

A

B

C

D

1.

20. Energiafű

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

240

210

200

3.

II. barna erdőtalajok

230

200

190

4.

III. réti és öntés talajok

230

200

190

5.

IV. laza és homoktalajok

190

160

150

 

A

B

C

D

1.

21. Karfiol

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

270

230

210

3.

II. barna erdőtalajok

250

210

190

4.

III. réti és öntés talajok

220

180

170

5.

IV. laza és homoktalajok

180

150

140

 

A

B

C

D

1.

22. Káposzta

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

240

190

170

3.

II. barna erdőtalajok

210

170

150

4.

III. réti és öntés talajok

200

160

140

5.

IV. laza és homoktalajok

200

160

140

 

A

B

C

D

1.

23. Spárga

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

270

250

240

3.

II. barna erdőtalajok

250

230

220

4.

III. réti és öntés talajok

250

230

220

5.

IV. laza és homoktalajok

220

200

190

 

A

B

C

D

1.

24. Paradicsom

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

280

250

230

3.

II. barna erdőtalajok

230

200

190

4.

III. réti és öntés talajok

250

220

200

5.

IV. laza és homoktalajok

230

200

190

 

A

B

C

D

1.

25. Uborka

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

250

240

230

3.

II. barna erdőtalajok

250

240

230

4.

III. réti és öntés talajok

230

220

210

5.

IV. laza és homoktalajok

200

190

190

 

A

B

C

D

1.

26. Görögdinnye

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

290

270

260

3.

II. barna erdőtalajok

280

270

260

4.

III. réti és öntés talajok

280

270

260

5.

IV. laza és homoktalajok

260

250

240

 

A

B

C

D

1.

27. Paprika

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

240

220

210

3.

II. barna erdőtalajok

230

210

200

4.

III. réti és öntés talajok

200

180

180

5.

IV. laza és homoktalajok

230

210

200

 

A

B

C

D

1.

28. Sárgarépa

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

200

170

160

3.

II. barna erdőtalajok

170

150

140

4.

III. réti és öntés talajok

170

150

140

5.

IV. laza és homoktalajok

170

150

140

 

A

B

C

D

1.

29. Hagyma

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

180

170

160

3.

II. barna erdőtalajok

130

120

110

4.

III. réti és öntés talajok

130

120

110

5.

IV. laza és homoktalajok

160

140

130

 

A

B

C

D

1.

30. Zöldborsó

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

150

120

110

3.

II. barna erdőtalajok

140

110

100

4.

III. réti és öntés talajok

120

100

90

5.

IV. laza és homoktalajok

100

90

80

 

A

B

C

D

1.

31. Zöldbab

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

170

150

140

3.

II. barna erdőtalajok

150

120

110

4.

III. réti és öntés talajok

150

120

110

5.

IV. laza és homoktalajok

130

110

100

 

A

B

C

D

1.

32. Csemege kukorica

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

270

260

250

3.

II. barna erdőtalajok

260

240

230

4.

III. réti és öntés talajok

260

240

230

5.

IV. laza és homoktalajok

240

230

220



2. Az R. 3. számú melléklet C) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„C) A számított N hatóanyag korrekciója

 

A

B

 

A korrekció megnevezése

Módosítás

1.

Egyéves pillangós után az első évben

–30 kg/ha

2.

Kissé gyomos egyéves pillangós után az első évben

–15 kg/ha

3.

Gyomos egyéves pillangós után

0 kg/ha

4.

Évelő pillangós után az első évben

–50 kg/ha

5.

Gyomos évelő pillangós után az első évben

–20 kg/ha*

6.

Évelő pillangós után a második évben (I., II., III. termőhelyen)

–30 kg/ha

7.

Gyomos évelő pillangós után a második évben

0 kg/ha

8.

Nagytömegű kukoricaszár, napraforgószár és tarlómaradványok időbeni lebontásához és a talaj biológiai feltáró folyamatainak elősegítéséhez a IV., V. (1), VI. (2) szántóföldi termőhelyen

100 kg szárazanyaghoz további 0,8 kg N-t kell adni


(1) V. szántóföldi termőhely: szikes talajok
(2) VI. szántóföldi termőhely: sekély termőrétegű, erodált talajok”

4. melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelethez


1.    Az R. 4. számú melléklet A) pontjában az „A szántóföldön termesztett növények terméssel felvett N-, P-, K” szövegrész helyébe az „A szántóföldön termesztett növények főtermésének és a hozzá tartozó melléktermés N-, P-, K tartalma kg/t” szöveg lép.

2.    Az R. 4. számú melléklet C) pontjábanA zöldségnövények fajlagos NPK-tartalma az átlagos termésszintre vonatkozóan” szövegrész helyébe „A zöldségnövények főtermésének és a hozzá tartozó melléktermés N-, P-, K tartalma kg/t” szöveg lép.

3.    Hatályát veszti az R. 4. számú melléklet A) pontjában az „Me.: kg/t” szövegrész.

4.    Hatályát veszti az R. 4. számú melléklet C) pontjában foglalt táblázatban a „Fajlagos NPK-tartalom, kg/t” szövegrész.

5. melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelethez


1. Az R. 5. számú melléklet 5. 1. pont D) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„D) A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához:

1. A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához az A)–C) pontok szerint kilogrammban megadott trágyatermelési értékeket a tényleges térfogattömeg alapján m3-re kell átszámítani.
2. Amennyiben a termelt trágyáról saját mérési eredmény nem áll rendelkezésre az átszámításhoz az alábbi irányszámokat lehet alkalmazni:

 

 

A

B

 

 

Megnevezés

Érték [kg/m3]

 

1.

Hígtrágya <10% SZA tartalom alatt

1000

 

2.

Hígtrágya > 10 % SZA tartalom felett

950

 

3.

Istállótrágya

550

 

4.

Mélyalom

800


2. Az R. 5. számú melléklet 5.1. pont A), B) és C) alpontjában foglalt táblázatban az „Almos trágya” szövegrész helyébe az „Istállótrágya” szöveg lép.
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. január 12. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére