2012. évi CXLVII. törvény
2012. évi CXLVII. törvény
a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1
Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a következő törvényt alkotja:
A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI
1–2. §2
A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA
1. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya
3. §3
2. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése
4. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
(2)4 A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával – de legkorábban 2013. január 1-jén – jön létre.
(3) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
(4)5 Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint
a) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége
c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
(5) Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást. A tájékoztatás tartalmazza különösen
a) a kisadózó vállalkozás nevét, elnevezését, székhelyének címét és adószámát;
b) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő dátumát;
c) a bejelentett kisadózó nevét, címét és adóazonosító jelét;
d) a főállású kisadózói jogállás esetén ennek tényét;
e) a kisadózó vállalkozások tételes adójának fizetendő összegét, az általános szabályok szerint esedékességét és a bevételi számla számát;
f) rövid ismertetőt a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos adókötelezettségről.
5–6. §6
3. A bejelentett kisadózó
7. § (1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.
(2) A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.
(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e.
(4) Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent.
(5)7 Az (1) és (3) bekezdés alapján bejelentett adatok, tények megváltozását (ide nem értve a kisadózó címének változását) a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást követő 15 napon belül bejelenteni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti változás bejelentése esetén az állami adóhatóság a megváltozott adatokról a 4. § (5) bekezdés szerint tájékoztatja a kisadózó vállalkozást.
4. A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke és megfizetése
8. §8
5. A kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek
9. §9
6. A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme
10. §10
7. Nyilatkozat a bevételről
11. §11
8. Nyilvántartási kötelezettség
12. §12
9. Adatszolgáltatási kötelezettség
13. §13
10. Munkaviszonytól való elhatárolás
14. §14
A KISVÁLLALATI ADÓ
11. Számviteli alapelvek
15. §15
12. Az adó alanya
16. § (1) A kisvállalati adó alanya az
a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy,
amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény III. Fejezetének rendelkezései szerint teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha
a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt;
b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;
c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;
d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.
17. §16
18. §17
13. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése
19. § (1)18 A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választás állami adóhatósághoz december 31-éig történő bejelentése esetén a bejelentést követő naptári év első napjával jön létre. Az állami adóhatósághoz december 31-ét követően történő bejelentés esetén a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a bejelentés hónapjának első napjától kezdődik. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2)19 A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(3)20 Az (1) bekezdés szerinti választás állami adóhatósághoz december 31-éig történő bejelentése a bejelentést követő naptári év január 15-éig, a december 31-ét követően történő bejelentés az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.
(4)21 Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.
(5) A kisvállalati adóalanyiság megszűnik
a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
b)22 a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
c)23 ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával;
d)24 az adóalany átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a társasági formaváltást;
e) az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg;
f)25 az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
g)26 a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot;
h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt.
(6) Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be a cégbíróságnak.
(7)27 Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik.
(8) Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.
14. A kisvállalati adó alapja
20. §28
15. Az adó mértéke
21. §29
16. A kisvállalati adó bevallása
22. §30
17. Az adóelőleg és az adó megfizetése
23. §31
18. A kettős adóztatás elkerülése
24. §32
EGYES ADÓKRA, SZÁMVITELI KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
19. Személyi jövedelemadó
25. §33
26. §34
20. Társasági adó
27. §35
28. §36
21. Számviteli kötelezettségek
29. §37
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. Hatályba léptető rendelkezések
30. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2012. november 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. §–3. §, az 5. §, a 6. §, a 8. §–15. §, a 17. §, a 18. § és a 20. §–29. §, 31. §–34. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
23. Módosító rendelkezések
31. §38
32. §39
33. §40
34. §41
A törvényt az Országgyűlés a 2012. október 1-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. október 15.
Az 1–2. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 3. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 4. § (2) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (4) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5–6. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 7. § (5) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 9. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 10. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 11. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 12. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 13. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 14. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 15. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 17. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 18. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 19. § (1) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 54. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 54. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 54. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 65. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (5) bekezdés b) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 65. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (5) bekezdés c) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 65. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (5) bekezdés d) pontja a 2012: CCVIII. törvény 54. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (5) bekezdés f) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 65. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (5) bekezdés g) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 65. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (7) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 65. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 21. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 22. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 23. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 24. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 25. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 26. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 27. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 28. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 29. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 31. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 32. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 33. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 34. § a 30. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás