1/2012. (IV. 5.) NGM KÁT utasítás

1. § (1) A Nemzetgazdasági Minisztérium Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szervezetére, a minisztérium állományában foglalkoztatott kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre, továbbá rájuk vonatkozó mértékben a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra, a minisztériumban kirendeléssel dolgozó kormánytisztviselőkre és közalkalmazottakra (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő).

(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 7. § (2) és (3) bekezdése alapján foglalkoztatott politikai és szakmai vezetőkre (a továbbiakban együtt: állami vezető) – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – e Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E Szabályzat 42. alcíme hatálya a minisztériumból, és jogelőd szerveitől nyugdíjba vonult köztisztviselőkre és kormánytisztviselőkre is kiterjed.

(4) E Szabályzat 45. §-a hatálya kizárólag a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény alapján a minisztériumnál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatottakra terjed ki.

(5)² E Szabályzat hatálya kiterjed a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyt, munkaviszonyt létesíteni szándékozó személyre.

2. § (1) A Szabályzatban foglalt valamennyi olyan munkáltatói intézkedés, amely a minisztérium Igazgatása költségvetését érinti, abban az esetben válik végrehajthatóvá, amennyiben annak pénzügyi ellenjegyzése a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályon megtörtént.

(2) A Szabályzatban foglalt, adható támogatások, jutalmak mértékének meghatározása, és a munkatárs részére történő megítélése a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében történik.

3. § A Szabályzat alkalmazásában

4. § (1) A munkáltatói jogok gyakorlásának

(2)¹³ A Kttv. alkalmazásában alapvető munkáltatói jognak minősül a kinevezés, jogviszony-megszüntetés, áthelyezés, fegyelmi és kártérítési eljárás, valamint sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása, fegyelmi büntetés, kártérítés, sérelemdíj, összeférhetetlenség megállapítása, kinevezés tartalmának módosítása.

(2a)¹⁴ A miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a kabinetfőnök az (1) bekezdés alapján meghatározott munkáltatói jogokat gyakorolják.

(2b)¹⁵ A közigazgatási államtitkár munkáltatói jogköre gyakorlását a Kttv. 37. § (1) bekezdése alapján államtitkárra, helyettes államtitkárra, főosztályvezetőre az 1. melléklet szerint ruházza át.

(3) Az alapvető és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét e Szabályzat 1. melléklete határozza meg.

(4)¹⁶ A Kttv. 20. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozza.

5. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos intézkedések megkezdése előtt a kormánytisztviselőt foglalkoztatni kívánó szervezeti egység vezetője előzetesen egyeztet a személyügyekért felelős főosztállyal a betöltendő munkakör megnevezéséről, a munkakörtérképről, a pályázati kiírás szükségességéről és tartalmáról, a jogviszony létesítésének időtartamáról (határozott, határozatlan), valamint a munkakört betöltő személy várható illetményéről.

(2) A kormánytisztviselőt foglalkoztatni kívánó szervezeti egység vezetője a fentiekben foglaltakon túl előzetesen köteles egyeztetni a személyi juttatás előirányzatra kihatással járó – a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő – javaslatait a személyügyekért felelős főosztállyal. A személyügyekért felelős főosztály a szükséges források tekintetében kikéri a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának véleményét. Döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója csak az egyeztetés után, az egyeztetés során kialakított vélemény figyelembevételével hoz.

(3) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről érdemi nyilatkozat a minisztérium részéről addig nem tehető, amíg a jogviszony létesítésére vonatkozó jogszabályi feltételek meglétét a személyügyekért felelős főosztály meg nem állapítja.

(4)¹⁷ A kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, 2. melléklet szerinti felvételi javaslatot a foglalkoztatni kívánó önálló szervezeti egység vezetője a státusz rendelkezésre állásának igazolására és a jogszabályi feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó véleményezés céljából megküldi a személyügyekért felelős főosztály részére.

(5)¹⁸ A személyügyekért felelős főosztály a véleményével ellátott felvételi javaslatot – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – elbírálás céljából megküldi a munkáltatói jogkört gyakorlója részére.

(6)¹⁹ A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a személyügyekért felelős főosztály a véleményével ellátott felvételi javaslatot előzetes engedélyezés céljából megküldi a közigazgatási államtitkár részére. Az előzetesen engedélyezett felvételi javaslatot a személyügyekért felelős főosztály elbírálás céljából továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

6. § (1)²⁰ A minisztérium kormány-tisztviselői munkaköre – a szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető kezdeményezésére – pályázat útján is betölthető. Jogszabály előírása esetén egyes munkakörök kizárólag pályázat útján tölthetőek be. A pályázati kiírás kezdeményezését a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személyügyekért felelős főosztályra kell eljuttatni közzététel céljából, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak való megküldés érdekében. Ezek mellett a szélesebb körű nyilvánosság biztosítása érdekében egyéb közzétételi forma (hirdetés megjelentetése nyomtatott sajtóban, internetes portálon stb.) is alkalmazható.

(2) A minisztériumon belül, a pályázatok értékelésére legalább háromtagú eseti előkészítő bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell létrehozni.

(3) A Bizottság állandó tagjai az adott szakmai terület képviselői és a személyügyekért felelős főosztály képviselője.

(4)²¹ A kormány-tisztviselői munkakörre kiírt pályázatok a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kerülnek elbírálásra. A kiválasztott pályázók a minisztériumi vezetőkkel személyes konzultáción vesznek részt. A pályázat eredményéről az elbírálásra előírt 30 napos határidőt követő 8 munkanapon belül a pályázókat a személyügyekért felelős főosztály írásban, elektronikus vagy postai úton értesíti.

(5) A pályázat eredményéről a pályázók értesítése elsődlegesen a pályázati anyagban szereplő elektronikus elérhetőségen keresztül történik. Amennyiben a pályázó a pályázati anyagában nem ad meg elektronikus értesítési címet, abban az esetben a személyügyekért felelős főosztály postai úton értesíti a pályázót a pályázat eredményéről. Az elbírálást követő 15 munkanap elteltével a pályázó által benyújtott pályázati anyag – jegyzőkönyv felvétele mellett – megsemmisítésre kerül.

(6) Amennyiben a pályázó írásban kéri a személyügyekért felelős főosztálytól pályázati anyagának vagy önéletrajzának megőrzését, abban az esetben a személyügyekért felelős főosztály gondoskodik a pályázó önéletrajzának adatbázisban való rögzítéséről a jövőben megnyíló álláslehetőségek betöltése érdekében.

7. § (1) A kinevezni kívánt személyt a személyügyekért felelős főosztály felhívja a jogviszony létesítéséhez a következő okiratok benyújtására, illetve bemutatására:

(2) Az (1) bekezdés szerinti okiratok hiányában kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető.

(3) A személyügyekért felelős főosztály, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban kérheti – a jogviszony létesítését megelőzően is – a dokumentumok eredetiségének igazolását. A kért eredetiség igazolása a kormánytisztviselőt vagy a kinevezni kívánt személyt terheli, legkésőbb az írásbeli felszólítás kézhezvételét követő 8 munkanapon belül. Amennyiben e határidő eredménytelenül telik el, a személyügyekért felelős főosztály kezdeményezheti a jogviszony létesítésétől való elállást.

(4) A személyügyekért felelős főosztály a nem magyar nyelvű iskolai végzettséget igazoló diplomát a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján, nyelvtudást igazoló bizonyítványt az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet alapján fogad el. A honosítás, fordítás, tájékoztatás beszerzése a kinevezni kívánt személy kötelezettsége, beleértve a felmerülő díj viselését is.

(5) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése előtt a személyügyekért felelős főosztálynak a következő nyilatkozatokat kell beszereznie a kinevezni kívánt személytől, akinek a részére átadott dokumentumok kitöltésével nyilatkoznia kell:

8. § (1)²⁶ A kinevezési okmányt a személyügyekért felelős főosztály a kinevezéskor rendelkezésre álló, a kinevezni kívánt személy által átadott vagy kitöltött eredeti dokumentumok alapján készíti elő. A kinevezési okiratot a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának ellenjegyzése céljából meg kell küldeni a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályára.

(2) A kormánytisztviselő kinevezését követően a besorolásához szükséges dokumentumok másolata, valamint a kinevezési okirat egy eredeti példánya a kormánytisztviselő személyi anyagába kerülnek, amelyet a személyügyekért felelős főosztály őriz.

(3) Ha a munkakör betöltésének a feltétele az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti vagyonnyilatkozat készítése, a kormányzati szolgálati jogviszonyba csak a fenti kötelezettség teljesítése után lehet kinevezni.

(3a)²⁷ A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást vagy feladatkört betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a kinevezést, megbízását vagy vele más szerződéses jogviszony létesítését követő 30 napon belül köteles teljesíteni.

(4)²⁸ A jogviszony létesítése vagy új munkakörbe kinevezés előtt a foglalkoztatottal közölni kell, ha a betöltendő munkakör nemzetbiztonsági ellenőrzést von maga után, ebben az esetben az érintett személynek nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez. Amennyiben az érintett személy hozzájárul, a részére a személyügyekért felelős főosztály tájékoztatása alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős főosztály átadja a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet, amelyet az érintett haladéktalanul kitölt és átad a minisztérium biztonsági megbízottjának. A nemzetbiztonsági ellenőrzést legkésőbb a kinevezésével egyidejűleg meg kell indítani.

(5)²⁹ Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati szolgálati jogviszonyba jelölt személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá, vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület nem hagyta jóvá, a Kttv. 39. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(6) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének feltétele, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági orvosi vizsgálaton kinevezni kívánt személy egészségileg alkalmas legyen az általa ellátandó munkakör betöltésére.

9. § (1) A kormánytisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie. Az eskü elmaradása a kormányzati szolgálati jogviszony érvénytelenségét eredményezi. Eskütétel hiányában a kormánytisztviselő nem állítható hivatalba. Az esküokirat 2 példányban készül, amelyből 1 példányt a kormánytisztviselő részére át kell adni, 1 példányt pedig a személyi anyagban kell elhelyezni.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszony a kinevezési okirat munkáltatói aláírását követő átadásával és annak a kormánytisztviselő általi aláírásával jön létre, a kinevezési okiratban foglalt időpontban. A kinevezési okirat ellenkező rendelkezése hiányában a jogviszony határozatlan időre jön létre

(3) Kormánytisztviselő kinevezésekor 6 hónap próbaidő kikötése kötelező. Kivételesen indokolt esetben a próbaidő tartama legfeljebb 3 hónapban is megállapítható. Közigazgatási áthelyezés esetén próbaidő kikötésére nem kerül sor.

9/A. §³⁰ (1) A minisztérium szervezeti egységén belüli áthelyezéssel járó kinevezésmódosítás esetén (a továbbiakban: főosztályon belüli áthelyezés) a munkáltatói jogkört a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1. melléklet szerint gyakorolja.

(2) Főosztályon belüli áthelyezést megelőzően a kezdeményező szervezeti egység vezetője a főosztályon belüli áthelyezés feltételeiről köteles egyeztetni a személyügyekért felelős főosztály vezetőjével. A személyügyekért felelős főosztály a személyi juttatás előirányzatra kihatással járó javaslat esetében kikéri a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály vezetője véleményét.

(3) A főosztályon belüli áthelyezést a 34. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével a szervezeti egység vezetője kezdeményezi, amelyet a személyügyekért felelős főosztály vezetője részére véleményezésre megküld.

(4) A döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója a személyügyekért felelős főosztály vezetője véleménye figyelembevételével hozza meg.

10. § (1) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a megbízott szolgáltatásait igénybe vevő szervezeti egység közvetlen szakmai vezetője – a Kttv. 8. §-ában és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. §-ában foglaltakra figyelemmel – kezdeményezheti megbízási szerződés megkötését.

(2) A szerződés megkötése a minisztérium éves költségvetésében erre a célra elkülönített személyi juttatás előirányzat terhére kezdeményezhető. A szerződéskötés folyamatára a minisztériumban a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjéről szóló utasítás rendelkezései az irányadók.

(3) A szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat a személyügyekért felelős főosztály látja el.

(4) Nem köthető megbízási szerződés a minisztérium közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására.

(5) A minisztérium saját kormánytisztviselőjével munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, különösen megbízási jogviszony nem létesíthető, a felmentési idő alatt sem.

11. § (1) A kormány-tisztviselői kinevezést megelőzően a kinevezni kívánt személy részére a személyügyekért felelős főosztály köteles a Kttv. összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit ismertető tájékoztatót és a 4–10. melléklet szerint kitöltendő nyilatkozatokat átadni.

(2) A kinevezni kívánt személynek a szükséges nyilatkozatok kitöltésével legkésőbb a kinevezési okirat aláírásáig nyilatkoznia kell arról, hogy

(3) A kinevezni kívánt személy köteles legkésőbb a kinevezési okirat aláírásáig a Kttv. 85. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 87. § (2) bekezdése szerinti bejelentést, illetve engedély iránti kérelmet benyújtani az 5. és 10. melléklet szerinti dokumentumok kitöltésével.

(4)³¹ Amennyiben a leendő kormánytisztviselő további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, úgy az aláírt nyilatkozatot – a (4a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a személyügyekért felelős főosztály köteles elbírálás céljából haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlójához továbbítani.

(4a)³² A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén, ha a leendő kormánytisztviselő további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, úgy az aláírt nyilatkozatot a személyügyekért felelős főosztály előzetes engedélyezés céljából köteles haladéktalanul megküldeni a közigazgatási államtitkár részére. Az előzetesen engedélyezett nyilatkozatot a személyügyekért felelős főosztály elbírálás céljából továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(5) Nem kaphat kinevezést és nem állítható munkába az a leendő kormánytisztviselő, akinek a jogszabályban előírt, összeférhetetlenséggel kapcsolatos írásbeli nyilatkozatát még nem bírálták el.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését – szükség esetén rövid indokolással – 5 napon belül vissza kell küldeni a személyügyekért felelős főosztálynak, aki a Kttv. előírásai szerint soron kívül elkészíti a kinevezni kívánt személy részére a döntésről szóló értesítést.

(7) A kormánytisztviselő a személyügyekért felelős főosztályhoz köteles haladéktalanul, előzetesen írásban bejelenteni, ha az előző nyilatkozatához képest az összeférhetetlenséget érintő helyzetében változás áll be, valamint ha további jogviszonyt kíván létesíteni.

(8) A kormánytisztviselő haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának azt is, ha a korábban engedélyezett további jogviszonya megszűnt.

12. § (1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnése esetén köteles a birtokában lévő, a munkáltató által munkavégzés céljából átadott eszközöket, iratokat, igazolványokat az e célra rendszeresített, a személyügyekért felelős főosztály által kiállított 21. melléklet szerinti kilépési lapon meghatározott illetékes szervezeti egységnél leadni, elszámolni és a kapcsolódó igazolásokat beszerezni.

(2) A kormánytisztviselő tartós akadályoztatása esetén a kilépési lapon feltüntetett elszámolási kötelezettségeket a kormánytisztviselő közvetlen felettese által kijelölt személyek teljesítik, amelyet megelőzően a kormánytisztviselő által használt eszközökről és a folyamatban lévő ügyiratokról – három fő közreműködésével – jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos okmányokat, igazolásokat a személyügyekért felelős főosztály, a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály, a központosított illetményszámfejtő hely és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) készíti el.

(4)³³ A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével vagy megszüntetésével, valamint a kormánytisztviselő végeleges áthelyezésével kapcsolatos intézkedésről – 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás során – a munkáltatói jogkör gyakorlójához történő továbbítást megelőzően a felettes vezetőnek a személyügyekért felelős főosztállyal előzetesen egyeztetnie kell az alábbiakról:

(5)³⁴ A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését megelőzően – kivéve a kormánytisztviselő végleges áthelyezését – a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

13. § (1)³⁵ A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntetésére vonatkozó kérelmét közös megegyezés esetén a 19. melléklet, két hónapos lemondási idejű lemondás kezdeményezése esetén a 20. melléklet, a két hónapos lemondási időnél rövidebb lemondási idő kezdeményezése esetén a 20/A. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtania.

(2)³⁶ A kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést a felettes vezető javaslatának figyelembevételével a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg.

(2a)³⁷ A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséhez kapcsolódó munkavégzési kötelezettség alóli – kötelező mértékén felüli – mentesítés megállapításához a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben járulhat hozzá a két hónapnál rövidebb idejű lemondási időhöz, amennyiben az az irányítása alá tartozó terület feladatainak zavartalan ellátását nem akadályozza.

(3a)³⁸ A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a két hónapnál rövidebb lemondási időhöz történő hozzájáruláshoz a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

(4) A kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnésekor vagy megszüntetésekor – továbbá közigazgatási áthelyezéskor, tartós távollét megkezdése előtt – köteles a munkakörét a minisztérium munkakör átadás-átvételéről szóló utasításának vonatkozó előírásai szerint átadni.

14. § (1)³⁹ Tartós távollétnek minősül, és a kormányzati szolgálati jogviszony szünetelését vonja maga után:

(2) Tartós távollét esetén a kormánytisztviselő köteles munkakörét a tartós távollét megkezdését megelőzően a munkakör átadás-átvételről szóló utasítás szerint átadni, valamint a kilépési lapon jelölt szükséges igazolások megszerzésével köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni.

15. § (1) A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a kormánytisztviselő a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a kormánytisztviselőt a minisztérium köteles és jogosult foglalkoztatni.

(2) A munkaköri leírás tartalmazza:

(3) A munkaköri leírást a kinevezési okirat aláírása előtt kell elkészíteni, és csatolni kell a kinevezési okirathoz, amelynek elválaszthatatlan részét képezi.

16. § (1) A kormánytisztviselő teljesítményét, előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján félévente értékelni kell. A teljesítménykövetelmények meghatározása és értékelése a személyügyi központ által üzemeltetett, külön erre a célra kialakított elektronikus rendszerben történik.

(2) Félévente legalább három, a munkaköri feladatokkal összefüggő egyéni teljesítménykövetelmény meghatározása szükséges, teljesítményértékelés ajánlott elemeinek alkalmazására nem kerül sor. Az értékelés a követelmények teljesítésének %-os mérését és a rendszer által megadott kompetenciák szintén %-os mérését jelenti. Az értékelés eredményét a kormánytisztviselővel szóban – értékelő megbeszélésen – és írásban is közölni kell.

(3) Legalább kettő teljesítményértékelés eredménye együttesen adja a kormánytisztviselő minősítését. Minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet követően kell.

17. § (1) A minisztériumban az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörökben foglalkoztatott kormánytisztviselők, valamint a jogszabály rendelkezései alapján egyéb jogcímen vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek részére kötelező vagyonnyilatkozatot tenni a törvényben meghatározott szabályok szerint.

(2) A vagyonnyilatkozatok tételével, átvételével, kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a minisztérium vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének rendjéről, valamint a vagyonnyilatkozatok kezelésének adatvédelmi szabályairól szóló utasításban foglaltaknak megfelelően a személyügyekért felelős főosztály látja el.

18. §⁴¹ A kormánytisztviselő a személyi adataiban bekövetkezett változásról (a lakcím, a bankszámlaszám, a családi állapot változása, gyermekszületés, névváltozás) – a változástól számított 8 napon belül – a személyügyekért felelős főosztályt a 11. melléklet szerinti nyomtatvány 2 példányban történő kitöltésével, annak a személyügyekért felelős főosztályra való megküldésével köteles tájékoztatni. A tájékoztatás elmaradásából eredő esetlegesen felmerülő kárt a kormánytisztviselő viseli.

19. § (1) A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólítja a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, kormányzati szolgálati jogviszonya – a törvény erejénél fogva – megszűnik.

(1a)⁴² A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólításhoz a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

(2) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére hívja fel a kormánytisztviselőt, a kormánytisztviselő a megszüntetését bizonyító dokumentumot haladéktalanul, de legkésőbb a felszólítástól számított 30 munkanapon belül köteles a személyügyekért felelős főosztálynak bemutatni.

(3) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozattétel a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség. E kötelezettségét szegi meg és ez által fegyelmi vétséget követ el az a kormánytisztviselő, aki a valóságnak meg nem felelő nyilatkozatot tesz, vagy bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja.

(4) A kormány-tisztviselői összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatok jogszabályban előírt kötelező nyilvántartása a személyügyekért felelős főosztály feladata.

20. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra. A heti munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8–16.30 óráig, pénteken 8–14 óráig tart (általános munkarend). A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő munkaidő-beosztását ettől eltérően is megállapíthatja.

(2) A munkaidő a teljes napi munkaidőnél kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell (részmunkaidő).

(3)⁴³ A részmunkaidős foglalkoztatást a kormánytisztviselő kezdeményezheti a felettes vezető hozzájárulásával a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyermekgondozás miatti távollétről visszatérő kormánytisztviselő tekintetében a részmunkaidő megállapítására a Kttv. 50. §-ában foglaltak az irányadóak.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő munkaidő-beosztását – a kormánytisztviselő kérésére, indokolt esetben – a fentiektől eltérően is megállapíthatja.

(6) A kormánytisztviselő napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A heti munkaidő e bekezdésben meghatározott legmagasabb időtartamába a Kttv. 96. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott rendkívüli munkaidő tartamát is be kell számítani

(7)⁴⁴ A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén az (1), a (3) és az (5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedésekhez a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

21. § (1) A minisztérium valamennyi szervezeti egységénél a kormánytisztviselő munkahelyen való megjelenésének tényét, valamint a munkahelyről történő távolmaradásának okát a 13. melléklet szerinti jelenléti íven kell rögzíteni.

(2)⁴⁵ A szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátott jelenléti ívet egy eredeti példányban legkésőbb a tárgyhónap 5. munkanapjáig meg kell küldeni a személyügyekért felelős főosztály részére.

(3) A jelenléti ív, a távollét-kimutatás és a szabadság-nyilvántartó lap tartalmának egyezőségéért a szervezeti egység vezetője felelős.

(4)⁴⁶ A személyügyekért felelős főosztály a részére megküldött dokumentumokat feldolgozza, és azok alapján kimutatást készít külön-külön a távollévőkről a távollét jogcíme alapján, valamint a szabadságon lévő munkatársakról, és ezen kimutatásokat az illetmény-számfejtési feladatok teljesítése érdekében a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályára megküldi.

22. § (1)⁴⁷ A rendkívüli munkaidőt az 1. melléklet szerint meghatározott vezető szóban vagy írásban rendelheti el. Amennyiben a kormánytisztviselő kéri a rendkívüli munkaidő írásban történő elrendelését, azt a 15. melléklet szerinti tartalommal kell elrendelni. Napi 30 percnél rövidebb időre rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Vezetői munkakörben lévő kormánytisztviselő részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

(2) A rendkívüli munkaidő elektronikus dokumentum formájában is elrendelhető.

(3) A rendkívüli munkaidőt elrendelő felettes vezető havonta, utólag tájékoztatja a személyügyekért felelős főosztályt az általa utasított kormánytisztviselők tekintetében az adott hónapban teljesített rendkívüli munkaidő tartamáról.

(4) A rendkívüli munkaidő elrendeléséről és időtartamáról a személyügyekért felelős főosztály nyilvántartást vezet.

(5) A személyügyekért felelős főosztály tájékoztatja a rendkívüli munkaidő teljesítésére utasítást adó felettes vezetőt, amennyiben az általa utasított kormánytisztviselő rendkívüli munkaideje a Kttv. 96. § (8) bekezdésében meghatározott mértékét eléri.

(6) Amennyiben a személyügyekért felelős főosztály a rendkívüli munkavégzés elrendelésével kapcsolatosan hiányosságot, vagy jogszerűtlenséget észlel, úgy azt azonnal jelzi a rendkívüli munkaidőt elrendelő felettes vezető felé.

23. § (1)⁴⁸ A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni. A szabadidő kiadásáért a munkáltatói jogkör gyakorlója a felelős. A kormánytisztviselő részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadását követően adható ki.

(2) A 30 napos időtartam leteltét követően a személyügyekért felelős főosztály megkeresi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy igazolja a szabadidő kiadásának megtörténtét, vagy esetlegesen meg nem történtét. Az esetleges pénzben történő megváltás iránt – jelenléti ív bekérését követően – a személyügyekért felelős főosztály a jelenléti ív, vagy – amennyiben a rendkívüli munkaidő írásban került elrendelésre – a rendkívüli munkavégzést elrendelő nyomtatvány egy eredeti példányának megküldésével egyidejűleg intézkedik a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya felé.

(3) A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő-megváltást a jelenléti íven „SZM” betűkkel kell jelölni.

(4)⁴⁹

(5)⁵⁰ Az elrendelt igazgatási szünet ideje alatti munkavégzés nem minősül rendkívüli munkaidőnek.

24. § (1)⁵² A kormánytisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha a rendkívüli munkaidőre

(2)⁵³ A rendszeresen rendkívüli munkavégzést – ügyeletet, munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőt – teljesítő munkatárs számára legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalány állapítható meg.

(3) A szabadidő-átalányban részesítendő munkaköröknek és az ahhoz kapcsolódó szabadidő-átalány mértékének megállapítására – a munkaköri leírást jóváhagyó felettes vezető javaslata alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A szabadidő-átalányra való jogosultságot az érintett kormánytisztviselő munkaköri leírásában rögzíteni kell.

(4) A szabadidő-átalány mértéke

(5) A kormánytisztviselőt a szabadidő-átalány a jogosultság megállapításáról szóló munkáltatói döntés napjától a jogosultság feltételeinek fennállásáig illeti meg.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-ig felülvizsgálja a szabadidő-átalányban részesülők körét.

(7) A szabadidő-átalány biztosításáról – a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének megfelelően – a személyügyekért felelős főosztály intézkedik.

(8) A szabadidő-átalány elszámolása tekintetében a rendkívüli munkaidő ellentételezésére vonatkozó 24. §-ban foglaltak az irányadóak.

25. § (1)⁵⁴ A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el a minisztérium hatékony működéséhez munkaszervezési okból, ideiglenesen szükségessé váló átirányítást a 16. melléklet szerinti formanyomtatványon, amelynek kettő eredeti példányát meg kell küldeni a személyügyekért felelős főosztály részére. A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén az átirányítás elrendeléséhez a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

(2) A kormánytisztviselő átirányítás alapján csak olyan munkakört láthat el, melyre előírt képesítési feltételekkel rendelkezik.

(3) A munkatársat helyettesítési díj illeti meg, ha

(4) A helyettesítési díjat az átirányítás időtartamával megegyező időtartamra kell megállapítani. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.

(5)⁵⁵ A helyettesítési díj mértéke időarányosan a (3) bekezdés a)–b) pontjában foglalt esetekben a helyettesített kormánytisztviselő, a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének

(5a)⁵⁶ Egy munkakört egyidejűleg legfeljebb két kormánytisztviselő helyettesíthet.

(5b)⁵⁷ A helyettesítési díj megállapítását a szervezeti egység vezetője a személyügyekért felelős főosztályon kezdeményezi. A helyettesítési díj jogszerűségének és összegszerűségének megállapítására vonatkozó javaslat megtétele – a szervezeti egység felett irányítási jogkört gyakorló állami vezető javaslata, illetve a költségvetési előirányzat figyelembevételével – a személyügyekért felelős főosztály feladata.

(6)⁵⁸ Ha a helyettesítést egy adott munkakör vonatkozásában kettő kormánytisztviselő látja el, úgy a helyettesítő kormánytisztviselő a helyettesítés teljes időtartama alatt az illetménye 25%-ának megfelelő helyettesítési díjra jogosult.

(7)⁵⁹ Az átirányítást és a helyettesítési díjat vissza kell vonni a 16/A. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével, amennyiben az annak alapjául szolgáló ok megszűnik. A személyügyekért felelős főosztály az átirányítás és a helyettesítési díj visszavonását hivatalból is kezdeményezheti.

(8) Nem jár helyettesítési díj a Kttv. 52. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben.

26. § (1) Mentesül a kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a Kttv. 79. §-ában meghatározott esetekben.

(2) A Kttv. 110–113. §-a alapján a kormánytisztviselő részére járó fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” betűvel kell jelölni.

(3) A munkavégzés alóli mentesülést a jelenléti íven „MM” betűvel kell jelölni.

27. § (1)⁶⁰

(2) A személyügyekért felelős főosztály minden év szeptember 10. napjáig felméri, hogy a tárgyévre járó szabadságok időarányosan kiadásra kerültek-e. Amennyiben a kormánytisztviselő fel nem használt szabadnapjainak száma ebben az időpontban meghaladja a tárgyévre járó szabadságainak 3/4 részét, úgy ezt a személyügyekért felelős főosztály jelzi a kinevezés tekintetében munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek, aki írásban elrendeli a szabadságok kiadását az érintett kormánytisztviselő közvetlen vezetőjével egyeztetett ütemterv alapján.

28. § (1) A szabadság kiadásáról, illetve engedélyezéséről kizárólag írásban, a szabadság-nyilvántartó lapon lehet rendelkezni, amelyet – váratlan esemény kivételével – a szabadság megkezdése előtt kell kiállítani és a rendes szabadságot engedélyező munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyni.

(2) A szabadság-nyilvántartó lap, amelyet minden év elején a személyügyekért felelős főosztály állít ki – tartalmazza az éves alap és pótszabadságot, az egyéb címen biztosított pótszabadságot, az esedékesség évében ki nem adott szabadságot és az igénybe vett szabadságnapokat, azok naptári időpontjának megjelölésével, valamint a szabadság kiadásának vagy engedélyezésének tényét igazoló vezetői aláírást. Ezt a nyomtatványt minden szervezeti egységnél – egyénenként – folyamatosan kell vezetni.

(3) A szabadságnapok nyilvántartásáért a személyügyekért felelős főosztály felelős. A szervezeti egységeknek a szabadság-nyilvántartó lapot a naptári év végén, de legkésőbb a tárgyévet követő év január 10. napjáig – a rendes szabadságot engedélyező munkáltatói jogkör gyakorló aláírásával ellátva – a személyügyekért felelős főosztálynak kell megküldeni, ahol a ki nem adott szabadságot a következő évre ismét nyilvántartásba veszik. A munkatársnak járó tárgyévi szabadságot a személyügyekért felelős főosztály minden naptári év január 31. napjáig állapítja meg, és február 15. napjáig tájékoztatja a munkatársakat a megállapított szabadságnapokról a tárgyévre vonatkozó szabadság-nyilvántartó lapok megküldésével.

(4) Az igénybe vett rendes szabadság napokat a jelenléti íven „SZ” betűvel kell jelölni.

(5) Az apának a gyermeke születése estére járó, a Kttv. 102. § (4) bekezdése szerinti pótszabadság igénybevételéhez be kell nyújtania a szükséges igazolásokat (anyakönyvi kivonatot).

29. §⁶¹ A tanulmányi szabadság igénybevételének részletszabályait jelen Szabályzat X/A. fejezete tartalmazza. Az igénybe vett tanulmányi szabadság napokat a jelenléti íven „TSZ” betűvel kell jelölni.

30. § (1) A keresőképtelenséget a háziorvos igazolja, amely igazolás eredeti példányát a kormánytisztviselőnek a keresőképtelenség megszűnését követően haladéktalanul el kell juttatnia a minisztériumi személyügyekért felelős főosztályra. Az előreláthatóan 15 napot meghaladó távollét esetén az igazolást még annak időtartama alatt el kell juttatni a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályára, valamint másolatban a személyügyekért felelős főosztályra.

(2) A betegség miatti keresőképtelenség tényéről, mint a munkából való távolmaradás okáról a kormánytisztviselőnek közvetlen felettesét haladéktalanul értesítenie kell. A tájékoztatási kötelezettséget, amennyiben azt a körülmények indokolják, a kormánytisztviselő közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(3) A betegség miatti keresőképtelenség időtartamát a jelenléti íven „B” betűvel kell jelölni.

31. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt, a kormánytisztviselő munkakörével összefüggő egy, vagy több napot igénybe vevő – a minisztériumon kívül tartandó – megbeszélésen, képzésen való részvétel, kiküldetés vagy felügyeleti ellenőrzés hivatalos távollétnek minősül.

(2) A hivatalos távollétet a jelenléti íven „HT” betűvel kell jelölni.

32. § (1)⁶² Véradásban részt vevő kormánytisztviselő – illetményének folyósítása mellett – a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén pedig legfeljebb négy órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesség a véradást szervező által kiállított igazolás alapján jár.

(2) A kettő vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő, vagy legalább egy 14 éven aluli gyermeket egyedül nevelő szülőt, illetve fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a beteg gyermeket vagy beteg szülőt gondozó kormánytisztviselőt havi 4 munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg, mely kizárólag az adott hónapban vehető igénybe.

(3) A kormánytisztviselőt hozzátartozója halálakor két munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg.

(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára a kormánytisztviselőnek illetmény jár.

(5) A munkaidő-kedvezményre jogosultak körét a személyügyekért felelős főosztály tartja nyilván. A munkaidő- kedvezményre jogosultság okát – annak bekövetkeztétől számított 10 munkanapon belül – a kormánytisztviselőnek be kell jelentenie a személyügyekért felelős főosztálynak.

(6) A munkaidő-kedvezmény időtartamát a jelenléti íven „MK” betűvel kell jelölni.

33. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselők munkaidő-beosztásánál figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények nyitva tartását.

(2) A 14 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselők rendes szabadságának kiadása során a munkáltató lehetőséghez mérten figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények működése során elrendelt szüneteket.

34. § A gyermek születéséhez kapcsolódó távollétek kezdetét és annak várható időtartamát (szülési szabadság, gyed és gyes időtartama alatti fizetés nélküli szabadság, apának járó munkaidő-kedvezmény) a kormánytisztviselőnek lehetőleg a távollét megkezdése előtt be kell jelentenie a személyügyekért felelős főosztály részére.

35. § Az illetmény kifizetése kormánytisztviselő által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján történik. Az illetmény kifizetésének napja legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napja. Amennyiben az illetmény kifizetésének napja pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik, az illetményt legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni.

36. § (1)⁶³ A közigazgatási államtitkár mint a hivatali szerv vezetője át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján – ide nem értve, ha a kormánytisztviselő végleges áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét tárgyév január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra a Kttv. szerinti mértékben megemelheti vagy csökkentheti.

(2) Az eltérítések mértékére a kormánytisztviselőt foglalkoztató szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető a tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján minden év január 31-éig tesz javaslatot. Eltérítésre irányuló javaslat hiányában az adott évre a 100%-os beállási szint lesz az irányadó. Az eltérítésekről a vezetői javaslat figyelembevételével a közigazgatási államtitkár minden év február 28-ig dönt.

(3) Az alapilletmény-eltérítések megállapítását megelőzően a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya kimutatása, illetve az elemi költségvetésben rendelkezésre álló keretek ismeretében a személyügyekért felelős főosztály tájékoztatja a javaslattevő vezetőt, aki a szervezeti egység részére rendelkezésre álló költségvetési kereten belül teheti meg javaslatait.

(4) Az alapilletmény emeléséről vagy csökkentéséről szóló döntés alapján a személyügyekért felelős főosztály nyilvántartást vezet és elkészíti a szükséges dokumentumokat.

37. § (1)⁶⁴ Az idegennyelv-tudással rendelkező kormánytisztviselők idegennyelv-tudási pótlékban részesíthetőek. Angol, német, francia, arab, kínai és orosz nyelvből tett nyelvvizsgáért alanyi jogon nyelvpótlék jár.

(2) Más nyelvekért az idegen-nyelvtudási pótlékra való jogosultságot a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a nyelvtudás munkakör ellátásához való szükségessége alapján a tárgyévi személyi juttatás költségvetési keret figyelembevételével.

(2a)⁶⁵ A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a (2) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság megállapításához a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

(3) Nem fizethető nyelvpótlék az eszperantó nyelvért és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holt nyelvek).

(4) A munkakör, illetve a munkakör tartalmának változása, változtatása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója – a személyügyekért felelős főosztállyal történt egyeztetés alapján – köteles az idegennyelv-tudás szükségességét felülvizsgálni. Munkakörváltás esetén a pótlékok visszavonhatók, amennyiben azok már nem felelnek meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(4a)⁶⁶ A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a (4) bekezdésben meghatározott felülvizsgálathoz a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

(5) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékűvé nyilvánított (honosított) okirattal kell igazolni. Az egyenértékűséget tanúsító okiratok beszerzését a kormánytisztviselő saját költségére végzi.

(6) A nyelvvizsga-bizonyítványt a személyügyekért felelős főosztályon kell bemutatni. Az idegennyelv-tudási pótlék a bizonyítvány kiállításának napjától esedékes, amennyiben a képzettséget igazoló okiratot a kormánytisztviselő a kiállítástól számított 45 napon belül bemutatja. Határidőn túli bemutatás esetén a pótlék az igazoló okmány bemutatásának napjától jár.

37/A. § (1) A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a kormánytisztviselő a (2)–(4) bekezdésben meghatározott munkakörök betöltése esetén az ott meghatározott mértékű munkaköri pótlékra jogosult.

(2) A szakmai területen vezetői munkakört betöltő vezető kiemelt vezetői munkakörére tekintettel az eltérítés nélküli alapilletménye 20%-ának megfelelő munkaköri pótlékra, a funkcionális területen vezetői munkakört betöltő vezető kiemelt vezetői munkakörére tekintettel az eltérítés nélküli alapilletménye 15%-ának megfelelő munkaköri pótlékra jogosult.

(3) Az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai területen szakreferens munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő az eltérítés nélküli alapilletménye 20%-ának megfelelő munkaköri pótlékra, a kiemelt szakreferens munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő az eltérítés nélküli alapilletménye 30%-ának megfelelő munkaköri pótlékra jogosult. Az I. besorolási osztályba tartozó, funkcionális területen szakreferens munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő az eltérítés nélküli alapilletménye 15%-ának megfelelő munkaköri pótlékra, a kiemelt szakreferens munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő az eltérítés nélküli alapilletménye 25%-ának megfelelő munkaköri pótlékra jogosult. Az I. besorolási osztályba tartozó, funkcionális területen kiemelt asszisztens munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő az eltérítés nélküli alapilletménye 10%-ának megfelelő munkaköri pótlékra jogosult.

(4) A II. besorolási osztályba tartozó kiemelt ügyintéző munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő mind a szakmai, mind a funkcionális területen az eltérítés nélküli alapilletménye 30%-ának megfelelő munkaköri pótlékra, a funkcionális területen kiemelt titkárnő munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő az eltérítés nélküli alapilletménye 30%-ának megfelelő munkaköri pótlékra jogosult.

(5) A munkaköri pótlék megállapításakor a (2) bekezdésben foglalt munkakör esetén a szervezeti egység feladatköre nagyságának, a vezető által irányítottak létszámának, a vezető felelősségi szintjének, a (3) és (4) bekezdésben foglalt munkakörök esetén a munkakörhöz kapcsolódó feladat- és hatáskörök számának, a munkakör tartalmának, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges tudásnak a figyelembevételére kerül sor.

(6)⁶⁸ A (2)–(4) bekezdésben meghatározott munkaköri pótlék a munkakör tartamának változatlan fennállásáig illeti meg a kormánytisztviselőt.

37/B. § (1) Gépjármű-vezetési pótlékra jogosult a hivatali gépjárművet rendszeresen vezető kormánytisztviselő, ha az adott gépjárműre nincs külön gépjárművezető biztosítva. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.

(2) Az (1) bekezdés szerinti illetménypótlékra a helyszíni ellenőrzési feladatot tartalmazó munkakör jogosít.

37/C. § (1) A szervezeti egység vezetője a szervezeti egység irányításáért felelős állami vezető egyetértésével címzetes vezetőtanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, címzetes főmunkatársi, szakmai és közigazgatási (fő)tanácsadói, miniszteri (fő)tanácsadói címek adományozását írásban kezdeményezheti.

(2) A részletes indokolással ellátott, a kormánytisztviselő kiemelkedő tevékenységének és eredményeinek ismertetését tartalmazó javaslatot a személyügyekért felelős főosztályon kell megtenni.

(3) A személyügyekért felelős főosztály a címadományozással járó többletforrás rendelkezésre állásáról előzetesen tájékozódik a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályánál. Amennyiben a címadományozáshoz szükséges forrás rendelkezésre áll, úgy intézkedik a javaslatnak a hivatali szerv vezetője részére történő eljuttatásáról, aki dönt a címzetes, szakmai és közigazgatási címek adományozásáról. Amennyiben a forrás nem áll rendelkezésre, úgy arról tájékoztatja a javaslattevőt.

(4) Címadományozásra – lehetőség szerint – félévente, az illetményeltérítések megállapítására szolgáló időszakkal egy időben, a kormánytisztviselő teljesítményértékelését követően kerülhet sor.

38. §⁷¹ Az esedékes jubileumi jutalmak kifizetéséről a személyügyekért felelős főosztály kezdeményezésére a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya gondoskodik. A munkáltatói jogkör gyakorlója a személyügyekért felelős főosztályon keresztül a jubileum alkalmából értesítő levelet ad át a kormánytisztviselőnek.

39. § (1) A Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás költségeit a minisztérium a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályai szerint téríti. A térítés igénybevétele – a bérlet, illetve menetjegy ellenében – utólag történik.

(2)⁷² Az (1) bekezdés szerinti munkába járáshoz és hazautazáshoz a bérlet (menetjegy) térítés iránti kérelmet – amely tartalmazza a kormánytisztviselő nyilatkozatát arról, hogy a napi munkába járás lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről történik – a lakcímkártya fénymásolatával együtt a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályán kell előterjeszteni tárgyév január 31-ig a 31. melléklet szerinti adatlapon. A minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya a bérlet vagy menetjegy tárgyhónapot követő hó 10. napjáig történő leadása esetén havonta – a 31/A. melléklet szerinti elszámolólap egyidejű megküldése esetén – a jogszabályban meghatározott mértékű térítést fizet a hónap utolsó napjáig a kormánytisztviselőnek.

(3)⁷³ A kormánytisztviselő részére a Korm. rendeletben meghatározott esetekben a munkába járáshoz a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja. tv.) foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos mértékű költségtérítés jár. Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető. Az érintett munkahelye és lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.

(4)⁷⁴ A saját gépjármű munkába járás céljából történő igénybevétele utáni költségtérítés a kormánytisztviselő 31. melléklet szerinti jogosultsági nyilatkozata alapján, a munkahely és a lakóhely vagy tartózkodási hely közötti lehető legrövidebb távolság (km) megadásával – a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya vezetőjének javaslata alapján – a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkára engedélyezi az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével. A saját gépjármű utáni engedélyezett költségtérítést tárgyév január 31-ig felülvizsgálatra szükséges benyújtani a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya részére a 31. melléklet szerinti kérelem benyújtásával.

(5)⁷⁵ A kormánytisztviselőt a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya az engedélyezés kimeneteléről értesíti. Az engedélyezést követően a költségtérítést havonta – a költségtérítést igénylő kormánytisztviselő a felettes vezetője által a ledolgozott munkanapokra vonatkozóan igazolt, a 30. melléklet szerinti gépkocsiköltség-elszámoló lap benyújtásával – a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályán lehet igényelni. A legrövidebb távolság meghatározásához a https://maps.google.com/ weboldal útvonaltervező szolgáltatásából nyert adatokat kell figyelembe venni.

(6)⁷⁶ A 31. melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell a lakcímkártya, az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt, a kérelmező tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát, valamint az útvonaltervet. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmet alátámasztó indokokat, illetve a tömegközlekedési eszközzel, illetve saját gépjárművel történő munkába járás munkáltatót terhelő költségeinek összehasonlítását.

40. § A kormánytisztviselőt a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló Korm. rendelet alapján megillető Utazási utalványt minden év március 31. napjáig a személyügyekért felelős főosztály állítja ki, és juttatja el a kormánytisztviselő részére. Az év közben kinevezett kormánytisztviselő részére kérésére kerül kiállításra az Utazási utalvány, amely kiadásának feltétele a 18. mellékletben foglalt nyilatkozat kitöltése.

41. §

41/A. §⁷⁹ A minisztérium, költségvetési forrásai rendelkezésre állása esetén, a kulturált munkahelyi megjelenés céljából a kormánytisztviselő részére ruházati költségtérítést adhat. A kormánytisztviselő a nemének megfelelő árucikk elszámolására jogosult.

41/B. § A minisztérium, költségvetési forrásai rendelkezésre állása esetén, a kormánytisztviselő részére az Szja. tv. 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatást adhat egyedi miniszteri döntés alapján. A juttatás céljáról, mértékéről, feltételéről a miniszter dönt.

41/C. § A minisztérium, költségvetési forrásainak rendelkezésre állása esetén, a kormánytisztviselő részére a hatályos Szja. tv.-ben meghatározott egyéb juttatást adhat egyedi miniszteri döntés alapján. A juttatás céljáról, mértékéről, feltételéről a miniszter dönt.

42. § (1) A kormánytisztviselő 17. mellékletben szereplő formanyomtatványon illetményelőleget igényelhet, melynek összege nem haladhatja meg a folyósítás napján hatályos minimálbér ötszörösét. E mértékig a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály vezetője engedélyezi az előleg kifizetését.

(2) Előlegben a kormánytisztviselő évente egyszer részesíthető, és a részére korábban folyósított illetményelőleg visszafizetése előtt újabb előleg nem igényelhető.

(3) Az illetményelőleget legfeljebb hat hónap alatt kell visszafizetni. Ennél hosszabb futamidejű törlesztés, illetve fizetési haladék biztosítása, – különösen indokolt esetben – a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján lehetséges. Ebben az esetben az illetményelőleg után adófizetési kötelezettség keletkezik.

43. § (1) A minisztérium biztosítja kormánytisztviselő számára a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást. Az aktuális rendelési helyről és időről a személyügyekért felelős főosztály ad tájékoztatást.

(2) Képernyő előtti munkavégzéssel járó munkakörben és munkahelyen dolgozó kormánytisztviselők látásának vizsgálatát a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, és indokolt esetben a kormánytisztviselőt szemészeti szakvizsgálatra utalja be.

(3) Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, a minisztérium a kormánytisztviselőt ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló jogszabályban foglaltak szerint.

44. §

45. § (1) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló munkatársakat megilleti a 43. § szerinti utazási költségtérítés, valamint havonta helyi utazásra szolgáló bérlet.

(2) Az ösztöndíjas munkatárs a helyi utazásra szolgáló bérletet havonta köteles megvásárolni, amelynek költségét a minisztérium nevére kiállított számla és a lejárt bérlet ellenében, utólag a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály fizeti ki.

46. § (1) A cafetéria-juttatásokra jogosultak:

(2) Nem jogosult a juttatások igénybevételére a munkatárs

(3)⁸⁴ A cafetéria-juttatások rendszere a következő, a munkatársak által választható juttatásokat tartalmazza:

47. § (1)⁸⁵

(2)⁸⁶ A cafetéria-juttatás éves keretösszege a tárgyévi költségvetési törvényben a cafeteria-keret maximumaként meghatározott összeg. A keretösszeg nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra, valamint a választott juttatások szükség szerinti adó- és járulékterheire.

(3)⁸⁷ A cafeteria-juttatásokat terhelő személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás alapját és mértékét a tárgyévben irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. A közterhek megfizetéséről a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya – azok esedékességekor – gondoskodik.

(4) Az éves keretösszeg egy naptári évben az utasításban meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre. A tárgyévben fel nem használt, ezer forint alatti összeget a munkatárs nem veheti igénybe.

(5) Az éves keretösszeg a minisztériumnál jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra

(6) Az (1)–(5) bekezdés szerint meghatározott keretösszeg 30%-a illeti meg a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó munkatársakat munkavégzési kötelezettségre tekintet nélkül.

(7)⁸⁸ A 30 napon túli tartós távollét cafetéria-juttatásra nem jogosít, elszámolására a távollét megszűnését követő 15 napon belül kerül sor.

48. § (1) A munkatárs éves keretösszegét minden egyes választott elem és az ahhoz kapcsolódó közterhek csökkentik. A munkatárs az egyes juttatásokból kizárólag a szabályzatban meghatározott mértékig választhat a cafetéria-rendszerből.

(2) A munkatárs az éves felhasználható egyéni keretösszeget és a választható elemeket tartalmazó nyilatkozatot elektronikus rendszeren keresztül kapja meg. A munkatárs köteles nyilatkozni a tárgyévre vonatkozóan a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatási elemekről és mértékükről. A választást követően a kitöltött nyilatkozatot három kinyomtatott, a munkatárs által aláírt papíralapú példányban a személyügyekért felelős főosztályra meg kell küldeni a választott juttatási formákhoz tartozó dokumentációval együttesen. A cafetéria-juttatási nyilatkozat év közbeni módosítására nincs lehetőség.

(2a)⁸⁹ A munkatárs a cafetéria-nyilatkozat kitöltésével egyidejűleg hozzájárul ahhoz, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyának vagy cafetéria-jogosultságának módosulása, megszűnése esetén az időarányos cafetéria-keretének túllépése miatti, jogalap nélkül felvett juttatás összege a Kttv. 149. §-ának megfelelően az illetményéből levonásra kerül.

(3)⁹⁰ Az a munkatárs,

(4)⁹¹ Amennyiben a munkatárs a (2)–(3) bekezdés szerinti nyilatkozatot az ott meghatározott határidőn belül – rendes szabadság, betegállomány vagy egyéb rajta kívül álló ok kivételével – önhibájából elmulasztja megtenni, vagy nem csatolja be az egyes juttatási formákhoz szükséges nyilatkozatokat, a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások közül a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára nyújtott támogatásra jogosult.

(5)⁹²

49. §

50. §

51. §

52. § (1)⁹⁶ A juttatás a munkatárs által meghatározott alszámlá(k)ra igényelhető. A minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya a támogatást a kártyakibocsátó intézménytől (OTP Pénztárszolgáltató Zrt.) megrendelt elektronikus utalványkártyán (a továbbiakban: kártya) biztosítja a munkatárs részére.

(2)⁹⁷ A juttatást a kártyával rendelkező munkatárs az alszámlák bármelyikére, vagy több alszámlára megosztva igényelheti az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint, az egyes alszámlákra meghatározott mértékben. A támogatás igénylése során a Kártyával rendelkező munkatársnak – valamennyi választott alszámla vonatkozásában – figyelembe kell vennie a tárgyévben más juttatótól azonos jogcímen kapott támogatás összegét, melyről a 22. melléklet szerint kell nyilatkoznia. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.

(3)⁹⁸ A kártyával nem rendelkező munkatársaknak a minisztérium rendeli meg a kártyát. A kártya megrendeléséről a személyügyekért felelős főosztály adatszolgáltatása alapján a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya gondoskodik. A kártya megrendeléséért és használatáért a munkatársat fizetési kötelezettség nem terheli.

(4)⁹⁹ A pótkártya, valamint a közeli hozzátartozó és élettárs részére igényelhető társkártya megrendelése a munkatárs feladata. A pót- és társkártya előállítási és kézbesítési költsége a cafetéria-keretösszeg terhére nem számolható el, annak költsége a munkatársat terheli.

(5)¹⁰⁰ A minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya az alszámlákat a munkatárs által igényelt összegben, negyedévente történő utalással tölti fel.

(6)¹⁰¹ A fel nem használt, lejártnak minősülő elektronikus utalványok visszatérítésére nincs lehetőség.

(7)¹⁰² Az elveszett, ellopott vagy megrongálódott Széchenyi Pihenő Kártya pótlását a foglalkoztatott közvetlenül is megrendelheti a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátójától. A Széchenyi Pihenő Kártya pótkártya előállítási és kézbesítési költsége – a rendelő személyétől függetlenül, pót-, illetve társkártyánként – a foglalkoztatottat terheli, az a cafetéria-keretösszeg terhére nem teljesíthető.

53. § (1) Az Szja. tv. 71. § (6) bekezdés e) pontja alapján 100 ezer forint éves keretösszegű juttatási forma választható az alábbiak szerint:

(2) A minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya a pénzben nyújtott juttatást a munkatárs által igényelt összegben, félévente történő utalással teljesíti.

54. §

55. § (1)¹⁰⁵ Ha a munkatárs jogviszonya – bármilyen jogcímen – év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatási összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni. A kifizetések elszámolásáról a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya gondoskodik a személyügyekért felelős főosztály erre a célra rendszeresített formanyomtatványa szerint.

(2)¹⁰⁶ Amennyiben a munkatárs a juttatási keret felhasználható mértékénél kevesebb összeget vett igénybe, úgy részére a különbözet újabb nyilatkozat kitöltése esetén kiadásra kerül.

(3)¹⁰⁷ A jogviszony megszűnésekor a tárgyévi cafeteria-juttatások kifizetéséről szóló igazolás kiadásáról a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya gondoskodik.

(4) Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatások mértékét, ha a munkatárs jogviszonya halálozás miatt szűnik meg.

56. § A minisztérium a lakáscélú támogatási rendszerről szóló utasításban foglaltak alapján támogatja a kormánytisztviselők lakhatási helyzetét az ott meghatározott támogatási formákban és feltételekkel.

57. § (1) A minisztérium szociális és temetési segélyt biztosít a szociális és segélyezési rendszerről szóló utasításban foglalt feltételek teljesülése esetén az aktív és nyugdíjas kormánytisztviselők és köztisztviselők részére.

(2)–(5)¹⁰⁸

58. § (1) A minisztériumban képviselettel rendelkező szakszervezet és a minisztérium felső vezetése a minden fél számára fontosnak tartott részletszabályozásról együttműködési megállapodást köt, melyet felülvizsgál, és szükség szerint módosít minden év március 31. napjáig.

(2) A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi kormány-tisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi kormány-tisztviselői érdekegyeztetésben az államigazgatási szerv vezetője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.

(3) A közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét a kormánytisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a munkáltató hatáskörébe utalt szabályozásról. Az érdekképviseleti szervek tájékoztatást kérhetnek, továbbá javaslatot tehetnek a Kttv. 200. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kérdések tekintetében.

59. §

60. § (1) A miniszter a kiemelkedő és tartósan magas színvonalú szakmai munkát végző kormánytisztviselőket elismerésben részesítheti.

(2) A miniszteri elismerések formáját, az évente adományozható elismerések számát, illetve az azokkal járó jutalmak mértékét jogszabály határozza meg.

60/A. § (1) A minisztérium különösen az alábbi csoportokba tartozó képzéseken való részvételt támogatja:

(2) Az éves képzési tervben meghatározott képzések lebonyolításáért és megtervezéséért a személyügyekért felelős főosztály felelős. Az éves képzési tervben meghatározott kötelező továbbképzésekre a jelentkezés a 24. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával történik. A jelentkezési kötelezettség a munkatársat terheli.

(3) Az éves képzési tervben nem szereplő, év közben felmerülő képzések esetében a képzésre történő jelentkezés a személyügyekért felelős főosztály felhívását követően, a felhívásban megjelölt határidőn belül történik.

(4) A szakmai főosztályokra érkező külső képzési megkeresésekre történő jelentkezés kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével és a költségvetésért felelős főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően történhet.

(4a)¹¹¹ A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a (4) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedésekhez a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

(5) A képzés befejezését követően a képzésen részt vett munkatárs köteles a 25. mellékletet kitölteni.

(6) A képzési összefoglalót a munkatárs a képzés befejezését követő legkésőbb 5 munkanapon belül köteles elektronikus úton eljuttatni a személyügyekért felelős főosztályra.

(7) Amíg a munkatárs a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, addig nem vehet részt a minisztérium által szervezett vagy támogatott további képzésen.

(8) A személyügyekért felelős főosztály gondoskodik a képzési összefoglaló megjelenítéséről egy mindenki által elérhető elektronikus mappában, illetve az intraneten.

(9) A képzésekre való jelentkezés folyamatát a 26. melléklet tartalmazza.

60/B. § (1)¹¹² A közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint ügykezelői alapvizsgára és titkos ügykezelői vizsgára kötelezett munkatárs képzési költségeinek megtérítését (felkészítő tanfolyam díja, vizsgadíj, tankönyv díja) a minisztérium 100%-ban vállalja. Az ismétlővizsga díját a minisztérium minden esetben áthárítja a vizsgázóra.

(2)¹¹³ A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint közigazgatási alap- és szakvizsgát tehet. A vizsgák költségei a politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót terhelik. A vizsgák költségeit – a betöltött munkakör és illetmény figyelembevételével – a minisztérium a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésétől függően átvállalhatja.

(3)¹¹⁴ A közigazgatási alap- és szakvizsgára igénybe vehető felkészítő tanfolyamon történő részvételre vagy az azzal megegyező időtartamú önálló felkészülés idejére, valamint a vizsga napjaira a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és távolléte idejére illetmény illeti meg. A kormánytisztviselő ezen felül a közigazgatási alapvizsga esetén 1 nap, a közigazgatási szakvizsga esetén (a kötelező és a szabadon választott tárgyra összesen) 6 nap (valamint a vizsga napja vagy napjai) tanulmányi szabadságra – és távolléte idejére illetményre – jogosult. Javítóvizsga vagy ismételt vizsga esetén a munkaidő-kedvezmények a kormánytisztviselőt nem illetik meg. Az ügykezelői és titkos ügykezelői alapvizsga esetén a kormánytisztviselő 3 nap (valamint a vizsga napja) tanulmányi szabadságra – és távolléte idejére illetményre – jogosult.

(4) A személyügyekért felelős főosztály minden évben közzéteszi az intraneten az adott évben meghirdetésre kerülő közigazgatási szakvizsgaidőpontokat tartalmazó internetes elérhetőséget, illetve valamennyi munkatársnak küldött elektronikus üzenetében felhívja a kormánytisztviselők figyelmét a vizsgaidőpontokra, valamint arra, hogy a vizsgára való jelentkezés a kormánytisztviselő kötelessége. A közigazgatási alapvizsgák időpontjait a személyügyekért felelős főosztály nem teszi külön közzé, azok megtalálhatók a mindenkori közigazgatási továbbképzési és vizsgaportálon.

(5) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, az ügykezelői alapvizsgára és titkos ügykezelői vizsgára határidőben történő jelentkezés a kormánytisztviselő kötelezettsége. A kormánytisztviselő által a személyügyekért felelős főosztályra leadott jelentkezésekkel és a költségtérítéssel kapcsolatos további ügyintézést a személyügyekért felelős főosztály látja el.

(6) A közigazgatási alap- és szakvizsga, az ügykezelői alapvizsga, valamint a titkos ügykezelői vizsga sikeres letételét követően a kormánytisztviselő köteles a bizonyítvány eredeti példányát a személyügyekért felelős főosztályon haladéktalanul – de legkésőbb a bizonyítvány, tanúsítvány kiállítását követő 30 napon belül – bemutatni.

(7) Az a kormánytisztviselő, aki indokolatlanul vagy igazolatlanul távolmaradt a vizsgáról vagy az arra történő felkészítő tanfolyamról, amelyre előzetesen jelentkezett, köteles a minisztérium által már kifizetett díjakat és az esetlegesen okozott kárt megtéríteni.

60/C. § (1) A közigazgatási szakvizsgával egyenértékű jogi szakvizsga költségeinek megtérítését (vizsgadíj) a minisztérium 100%-ban vállalja, ha a jogász végzettségű munkatárs, aki próbaidejét már letöltötte, úgy dönt, hogy a közigazgatási szakvizsga helyett jogi szakvizsgát kíván tenni. Az esetlegesen megismételt vizsgá(k)hoz kapcsolódó költségek megtérítése a munkatársat terheli.

(2) A jogi szakvizsga költségének 100%-ban történő minisztérium részéről való megtérítésére csak az a jogász végzettségű munkatárs jogosult, aki próbaidejét már letöltötte, a közigazgatási szakvizsgával – annak egyetlen részvizsgájával – sem rendelkezik, illetve aki a közigazgatási szakvizsgát meg sem kezdte, és a felkészítő tanfolyamon nem vett részt. Amennyiben az előzőek bármelyike fennáll, a jogász végzettségű munkatárs nem jogosult a jogi szakvizsga díjának 100%-ban történő megtérítésére.

(3) A jogi szakvizsga részvizsgáinak napjaira a munkatárs mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és távolléte idejére illetmény illeti meg. A jogi szakvizsgára való felkészüléshez a munkatársat részvizsgánként (az első részvizsgába beleértendő a szabadon választott írásbeli vizsga is) 10 nap, összesen 30 nap tanulmányi szabadság illeti meg, amely időre a munkatárs illetményre jogosult.

(4) A részvizsgánként igénybe vehető 10 nap tanulmányi szabadság kizárólag a részvizsga előtt vehető igénybe, az igénybe vehető napok összevonására nincs lehetőség.

(5) Az a közigazgatási szakvizsgával már rendelkező [beleértve a (2) bekezdésben felsorolt eseteket is] jogász végzettségű munkatárs, aki próbaidejét már letöltötte, a jogi szakvizsga letételéhez kérelemre részleges támogatást kaphat, amelynek maximális mértéke a vizsgadíj 50%-a. A támogatás mértékét a gazdasági vezető és a személyügyekért felelős főosztály vezetője együttesen bírálja el a minisztériumban eltöltött idő, munkakör és illetmény figyelembevételével.

(6) Azt a közigazgatási szakvizsgával már rendelkező [beleértve a (2) bekezdésben felsorolt eseteket is] jogász végzettségű munkatársat, aki próbaidejét már letöltötte, jogi szakvizsgára való felkészüléséhez részvizsgánként (az első részvizsgába beleértendő a szabadon választott írásbeli vizsga is) 5 nap, összesen 15 nap tanulmányi szabadság illeti meg, amely időre illetményre jogosult. A részvizsgánként igénybe vehető 5 nap tanulmányi szabadság kizárólag a részvizsga előtt vehető igénybe, az igénybe vehető napok összevonására nincs lehetőség.

(7) A jogi szakvizsga költségének megtérítését kizárólag a minisztérium nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében kérheti a kormánytisztviselő a minisztériumtól az eredeti számlának a személyügyekért felelős főosztályra történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének szerepelnie kell. A számlát a költségvetésért felelős főosztálynak a személyügyekért felelős főosztály küldi meg teljesítésigazolással együtt.

(8) A jogi szakvizsga sikeres letételét követően a kormánytisztviselő köteles a bizonyítvány eredeti példányát a személyügyekért felelős főosztályon haladéktalanul – de legkésőbb a bizonyítvány, tanúsítvány kiállítását követő 30 napon belül – bemutatni.

60/D. § (1)¹¹⁵ A munkatárs, illetve a szervezeti egységek vezetői kizárólag olyan képzésen való részvételt kezdeményezhetnek, amely a próbaidejét már letöltött munkatárs munkaköréhez kapcsolódik, és a minisztérium feladatkörében hasznosnak minősül, valamint növeli a munkatárs által végzett munka hatékonyságát.

(2) A minisztérium tanulmányi szerződés kötése nélkül kizárólag a mindenkori, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított illetményalap háromszorosát el nem érő összköltségű képzéseket támogatja. Amennyiben a munkatárs által igénybe venni kívánt képzés egy főre eső költsége – valamennyi járulékos költséget (tanfolyam díja, vizsgadíj, szállásköltség stb.) beszámítva – a fenti összeget meghaladja, a minisztérium megvizsgálja, hogy a tanulmányi szerződés kötésének a 60/E. § (1)–(3) bekezdései szerint meghatározott feltételei fennállnak-e, amennyiben igen, tanulmányi szerződést köthet a munkatárssal. Amennyiben a tanulmányi szerződés kötésének feltételei nem állnak fenn, abban az esetben a minisztérium külön munkáltatói elbírálást követően a mindenkori, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított illetményalap háromszorosáig terjedő összeghatárig támogathatja a munkatárs által igénybe venni kívánt képzést. A képzés költségének fennmaradó részét a munkatárs önerőből téríti meg.

(2a)¹¹⁶ A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a (2) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéshez a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

(3) A minisztérium a minisztérium nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében az alábbi támogatásban részesítheti a munkatársat a (2) bekezdésben megjelölt összeghatárig:

(4) A minisztérium megtéríti a képzés, továbbképzés és ezzel összefüggő beszámolási kötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményt.

(5)¹¹⁷ A szervezeti egységek tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó továbbképzés, konferencia költségét a minisztérium a (2) bekezdésben megjelölt értékhatárig biztosítja, azzal, hogy ugyanazon továbbképzésen, konferencián ugyanazon időpontban ugyanazon főosztály részéről kettőnél több munkatárs csak alapos indokkal vehet részt. Amennyiben ilyen igény merül fel, a továbbképzésen, konferencián részt venni kívánó munkatársak felettes vezetőjének kezdeményezésére a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának vezetője javaslatának figyelembevételével, a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkárának egyetértésével, a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyezésével a személyügyekért felelős főosztályának vezetője – a főosztályi létszám, a továbbképzés, konferencia 1 főre eső költsége, a főosztályvezető írásos indokolása alapján – dönt a részvétel lehetőségéről és a támogatás mértékéről.

(5a)¹¹⁸ Az 1. melléklet szerinti eredeti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a miniszter, az államtitkár vagy a kabinetfőnök az (5) bekezdésben meghatározott döntést a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának vezetője, valamint a személyügyekért felelős főosztályának vezetője javaslata figyelembevételével hozza meg.

(6) Nem vonatkozik az (5) bekezdésben meghatározott létszámkorlát azon továbbképzésekre/konferenciákra, amelyek esetében a munkakör fenntartásához jogszabály írja elő a képzésen/konferencián való részvételt vagy bizonyos vizsga letételét. Ebben az esetben a képzés költsége a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladhatja.

(7) Amennyiben a konferencián/továbbképzésen való részvételre irányuló kérelem a konferenciát/továbbképzést szervező intézmény, cég által megjelölt jelentkezési határidőt követően kerül a személyügyekért felelős főosztályra, abban az esetben a konferencián/továbbképzésen való részvétel a minisztérium által nem támogatható.

(8) Tanulmányi szerződés nélkül igénybe vehető képzés esetében a minisztérium a támogatást a munkatárs vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezésére nyújtja. Munkatársi kezdeményezés esetében szükséges a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyása a képzésen való részvételhez és a költségek minisztériumi finanszírozásához.

(8a)¹¹⁹ A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a (8) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedésekhez a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

(9) A kérelmet legkésőbb a képzés, továbbképzés kezdete előtt 8 munkanappal kell a személyügyekért felelős főosztályra eljuttatni, amely a költségvetésért felelős főosztály pénzügyi ellenjegyzését és a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyását követően írásban (elsősorban e-mail útján) értesíti a munkatársat, aki a képzésre, továbbképzésre való jelentkezést egyedileg intézi. A képzésre való jelentkezés minden esetben a munkatárs feladata.

(10) Amennyiben a kérelem a (9) bekezdésben megjelölt határidőn túl érkezik a személyügyekért felelős főosztályra, a képzésen való részvétel és annak támogatása nem biztosított.

(11) A képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt vagy egyéb igazolást a képzésen, továbbképzésen részt vevő munkatárs köteles a képzést követő 8 munkanapon belül a személyügyekért felelős főosztályon eredetiben bemutatni. Amíg a munkatárs ezen kötelezettségét nem teljesíti, addig nem vehet részt a minisztérium által szervezett vagy támogatott további képzésen. Amennyiben a munkatárs a részvételt követő 30 napon belül sem mutatja be a részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt vagy egyéb igazolást, akkor köteles visszafizetni a részére nyújtott képzési támogatást.

(12) A minisztérium által finanszírozott és jóváhagyott képzésen, konferencián, továbbképzésen való részvétel kötelező. Az előre nem látható okok miatt a képzésen való részvételről történő lemondást az ok megjelölésével – keresőképtelenség kivételével – és a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyásával a munkatárs köteles legkésőbb 5 munkanappal a képzés kezdete előtt a személyügyekért felelős főosztályon írásban (elektronikusan vagy papír alapon) bejelenteni. Amennyiben a munkatárs ezt elmulasztja – kivéve amennyiben a részvétel vagy a bejelentés elmulasztása neki nem felróható – köteles a minisztérium által teljesített képzési díjat és az esetlegesen okozott kárt megtéríteni.

60/E. § (1) Tanulmányi szerződés köthető külföldön vagy belföldön folytatott:

(2) A minisztérium tanulmányi szerződés keretében támogatást nyújthat a munkatárs iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli továbbképzésben való részvételéhez, ha a képzés a munkatárs munkaköréhez kapcsolódik, és a minisztérium feladatkörében hasznosnak minősül. A minisztérium nem támogatja a munkatárs munkájához, feladatköréhez szorosan nem kapcsolódó ismeretek megszerzéséért folytatott tanulmányokat.

(3)¹²⁰ Tanulmányi szerződés csak azzal a munkatárssal köthető, aki legalább kétéves, a minisztériumban vagy annak jogelődjénél eltöltött jogviszonnyal rendelkezik. Különösen indokolt esetben a munkatárs szervezeti egysége szakmai irányításáért felelős állami vezető kezdeményezésére a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye alapján a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának vezetője és a személyügyekért felelős főosztályának vezetője együttesen engedélyezheti a tanulmányi szerződés megkötését olyan munkatárssal, aki kevesebb mint kétéves, de legalább egyéves minisztériumban eltöltött jogviszonnyal rendelkezik.

(3a)¹²¹ Az 1. melléklet szerinti eredeti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a miniszter, az államtitkár vagy a kabinetfőnök kezdeményezésére a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának vezetője, valamint a személyügyekért felelős főosztályának vezetője a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkárának egyetértésével együttesen engedélyezheti tanulmányi szerződés megkötését olyan munkatárssal, aki kevesebb mint kétéves, de legalább egyéves minisztériumban eltöltött jogviszonnyal rendelkezik.

(4) Határozott időre foglalkoztatott munkatárssal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő időtartama nem haladja meg a határozott idejű jogviszony lejártát.

(5) Tanulmányi szerződést a még meg nem kezdett oktatási félévre vagy egyéb ciklusra, valamint az ezt követő oktatási félév(ek)re/egyéb ciklus(ok)ra lehet kötni, azzal az eltéréssel, hogy a már megkezdett tanulmányok tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév vagy egyéb ciklus első hónapjának végéig.

(6) Nem köthető tanulmányi szerződés:

(7) A minisztérium tanulmányi szerződés keretében egyéb költség (utazás, szállásdíj, napidíj stb.) megtérítését nem vállalja.

(8) A munkatárssal kötendő tanulmányi szerződés mintája a 28. mellékletben található, amely részletesen tartalmazza a támogatás fajtáit, mértékét és annak esetleges visszafizetésének módját, a szerződésszegés eseteit és szankcióit, valamint a felek egyéb jogait és kötelezettségeit. A tanulmányi szerződés mintától indokolt esetben el lehet térni.

(9) A minisztérium iskolarendszerű képzésre a munkatárssal tanulmányi szerződést köthet az alábbiak szerint:

(10) A minisztérium iskolarendszeren kívüli képzésre a munkatárssal tanulmányi szerződést köthet az alábbiak szerint:

(11)¹²² A támogatás mértékének meghatározására a szakmai irányításáért felelős állami vezető és a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának vezetője javaslata alapján, a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkárának egyetértésével és a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével a személyügyekért felelős főosztályának vezetője jogosult.

(11a)¹²³ Az 1. melléklet szerinti eredeti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a miniszter, az államtitkár vagy a kabinetfőnök a (11) bekezdésben meghatározott jogosultságot a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának vezetője, valamint a személyügyekért felelős főosztályának vezetője javaslata és a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkára egyetértésének figyelembevételével gyakorolja.

(12) A döntésnél figyelemmel kell lenni:

(13) Tanulmányi szerződés kötése esetén a képesítés/végzettség megszerzését követően a minisztériumban kötelezően eltöltött idő meghatározása az alábbiak figyelembevételével kerül kiszámításra:

(14)¹²⁴ A munkatárs írásbeli kérelmére a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye alapján a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának vezetője és a személyügyekért felelős főosztályának vezetője együttesen dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről.

(14a)¹²⁵ Az 1. melléklet szerinti eredeti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a munkatárs írásbeli kérelmére, a miniszter, az államtitkár vagy a kabinetfőnök és a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának vezetője, valamint a személyügyekért felelős főosztályának vezetője együttesen dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről.

(15) A munkatárs kérelme legalább az alábbiakat tartalmazza:

(15a)¹²⁶ A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a (15) bekezdés e) pontja szerinti támogatáson a közigazgatási államtitkár támogatását kell érteni.

(16) A tandíj megfizetése kizárólag a minisztérium nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében történik, az eredeti számlának a személyügyekért felelős főosztályra történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének szerepelnie kell. A számlán fel kell tüntetni, vagy egyéb módon igazolni kell, hogy az adott tanulmányi félév tandíja teljes mértékben kifizetésre került. A számlát a költségvetésért felelős főosztálynak a személyügyekért felelős főosztály küldi meg teljesítésigazolással együtt.

(17) A minisztérium állományába kerülő munkatársnak más munkáltatóval fennálló tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségeket a minisztérium – a munkatárs kérelmére – részben vagy egészben átvállalhatja.

(18) Az átvállalásra a tanulmányi szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(19)¹²⁷ Az a munkatárs, akinek a minisztériummal kötött tanulmányi szerződéséből eredő, még nem teljesített kötelezettsége áll fenn, a minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnésekor, megszüntetésekor köteles a minisztérium által nyújtott támogatást az utolsó munkában töltött naptól számított legkésőbb 30 napon belül a minisztérium részére visszatéríteni vagy az utolsó munkában töltött naptól számított legkésőbb 15 napon belül az új munkáltatója kötelezettségvállalását bemutatni arról, hogy a munkatárs fennálló tartozása az új munkáltató által maradéktalanul átvállalásra kerül.

(20) A munkatársnak nem kell visszatérítenie a minisztérium által nyújtott támogatást, amennyiben a jogviszonya Kttv. 63. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, (2) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott okból került megszüntetésre.

(21) A visszatérítési kötelezettségtől egyebekben eltekinteni nem lehet.

(22)¹²⁸ A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés napjaira a munkatárs illetményre jogosult.

(23)¹²⁹ A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés csak adott képzésre és adott időszakban vehető igénybe. Az igénybe nem vett munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés át nem csoportosítható, össze nem vonható, adott időszakon túl igénybe nem vehető. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről külön szabadság-nyilvántartó lapot kell vezetni, vagy a rendes szabadság-nyilvántartó lapon egyértelműen elkülönítve kell vezetni.

(24) Más közigazgatási szervvel, más munkáltatóval tanulmányi szerződést a munkatárs csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli engedélyével és a személyügyekért felelős főosztály ellenjegyzésével köthet.

(24a)¹³⁰ A közigazgatási államtitkár által átruházott, 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a (24) bekezdésben meghatározott tanulmányi szerződést a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével a személyügyekért felelős főosztály vezetője köthet.

(25) A munkatárs a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettsége nem teljesítése esetén a kapott támogatást a Szabályzatban meghatározott módon köteles visszafizetni.

(26) A tanulmányi szerződés megkötésének folyamatát bemutató ábra a Szabályzat 29. mellékletét képezi.

60/F. § (1) A munkatárs felettes vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltató által kötelező jelleggel előírt, a munkáltató hozzájárulásával, illetve a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen. A munkatárs távolléti idejére a szervezeti egység vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(2) A munkáltató a tanulmányi szerződés nélkül igénybe vett képzések esetén kizárólag az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkatársat köteles a vizsgákra való felkészüléshez járó 4 munkanapra (a vizsga napját is beleértve) mentesíteni a munkavégzési kötelezettség alól. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. Azon tantárgyak után, melyek az oktatási intézmény vizsgaszabályzatának értelmében gyakorlati jeggyel teljesíthetők, munkaidő-kedvezmény nem jár.

(2a)¹³¹ A személyügyekért felelős főosztály a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra szóló munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamát az oktatási/oktatást szervező intézmény által kibocsátott – eredetiben benyújtott – igazolás alapján állapítja meg. Az igazolásnak minimálisan tartalmaznia kell a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra szóló munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés alapjául szolgáló konzultációk pontos időpontját, a vizsgatárgyak számát és a számonkérés formáját. A kormánytisztviselő köteles az igazolást minden tanulmányi félév, tanfolyam megkezdését követő legkésőbb 45 napon belül a személyügyekért felelős főosztályon bemutatni.

(2b)¹³² A vizsgák, a konzultációk, valamint a szakdolgozatírás céljából biztosított tanulmányi célú mentesítés kizárólag akkor vehető igénybe, ha a kormánytisztviselő az oktatási/oktatást szervező intézmény eredeti igazolását határidőben bemutatja arról, hogy az adott oktatási időszakban hány vizsgatárgyból kell vizsgát tennie, illetve hány konzultáción kell részt vennie. A vizsgák és a diplomamunka elkészítése céljából meghatározott tanulmányi célú mentesítést a munkáltató a kormánytisztviselő kérésének megfelelően köteles biztosítani azzal, hogy a kormánytisztviselő köteles legalább a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra szóló munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamának tervezett kezdete első napját megelőző 10 nappal korábban a személyügyekért felelős főosztály útján a felettes vezetőt tájékoztatni a mentesítés kezdetéről és pontos időtartamáról. A kormánytisztviselő a vizsgák és a diplomamunka elkészítése céljából nem mentesíthető, illetve nem tarthat igényt a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre az adott vizsgaidőszak leteltét – vagy amennyiben a vizsga vizsgaidőszakon kívül kerül megtartásra, abban az esetben a vizsgát – követően.

(3) A munkatársaknak a Szabályzat hatálya alá tartozó képzéseken való részvételéről, annak igazolásáról, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a személyügyekért felelős főosztály teljes körű, a költségvetésért felelős főosztály pénzügyi vonatkozású nyilvántartást vezet.

60/G. § (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzési kötelezettsége közszolgálati és belső továbbképzési programokon való részvétellel teljesítendő. A részvétel feltételeit – a kötelezettség előírt mértéke szerint – a minisztérium biztosítja.

(2) A kormánytisztviselők továbbképzése 4 éves továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak alatt a felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőknek legalább 128 tanulmányi pontot, a középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőknek legalább 64 tanulmányi pontot kell szerezniük. Az első továbbképzési időszak 2014. január 1. napján kezdődik.

(3) A kormánytisztviselő köteles a továbbképzés érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és vizsgaportálján regisztrálnia magát, továbbá évente egyéni továbbképzési tervet készíteni, melyet az önálló szervezeti egység vezetője hagy jóvá. A minisztérium továbbképzési tervének jóváhagyása és a képzési igények felvitele után köteles bejelentkezni az általa választott képzésre (képzésekre) és ott képzési eseményt választani. Köteles a képzési eseményt a választott időszakban a záróteszt legalább 60%-os teljesítésével befejezni.

(4) A személyügyekért felelős főosztályvezető minden továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselőt felszólít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és vizsgaportáljára történő regisztrációra, továbbá évente, szervezeti egységenként az egyéni továbbképzési tervek elkészítésére. Ezek összesítése alapján készíti el a minisztérium éves továbbképzési tervét, melyet a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával megküld a személyügyi központ felé.

(5) A személyügyekért felelős főosztályvezető egyénenként nyilvántartja a megszerzett tanulmányi pontokat, és folyamatosan ellenőrzi a kormánytisztviselők jelentkezését az általuk választott képzésekre.

(6) Az a kormánytisztviselő, aki elmulasztja a választott képzéshez tartozó záróvizsga letételét, vagy igazolatlanul távol marad az általa választott időpontban szervezett jelenléti képzés programelemekről, köteles a minisztérium által kifizetett tanulmányi pontok alapján meghatározott díjat megtéríteni. A szervezeti egység vezetője igazolhatja, amennyiben a mulasztásra a munkavégzési kötelezettség teljesítése miatt került sor. Ebben az esetben a közigazgatási államtitkár köteles felmentést adni a kormánytisztviselő megtérítési kötelezettsége alól. A nem iskolarendszerű továbbképzés – ide nem értve az idegen nyelvű és a külföldi továbbképzést – esetén nincs a kormánytisztviselőnek megtérítési kötelezettsége.

(7)¹³⁴

60/H. § (1) A minisztérium felsőoktatási intézmény hallgatója számára díjazás nélkül, legfeljebb tizennégy hétig tartó szakmai gyakorlat teljesítésére lehetőséget biztosít.

(2) A szakmai gyakornok fogadására – a minisztérium szervezeti és személyi kapacitásától függően – különösen gazdaságtudományi, jogi és közigazgatási képzési területről kerülhet sor. Előnyben részesül a minisztériummal stratégiai megállapodást kötött felsőoktatási intézmény hallgatója.

(3) A jelentkező önéletrajzát és kérelmét a személyügyekért felelős főosztálynak küldi meg.

(4) A szakmai gyakorlatról a fogadó szervezeti egység dönt, és a személyügyekért felelős főosztály felé nyilatkozik a szakmai gyakornok fogadásáról.

(5) A hallgatói munkaszerződést a személyügyekért felelős főosztály készíti elő. A munkaszerződést a személyügyekért felelős főosztály vezetője köti meg.

(6) A gyakorlati idő leteltét követően a hallgatót fogadó szervezeti egység a hallgató kérelmére igazolást állít ki a minisztériumban eltöltött időről, illetve az elvégzett feladatokról.

(7) A szakmai gyakorlatukat töltő hallgatók kötelesek a titoktartásról, valamint a munka- és tűzvédelmi ismeretek elsajátításáról szóló nyilatkozatot aláírni.

60/I. § (1) A kormánytisztviselő a minisztériumi munkavégzéshez köteles az alkalomnak, az évszaknak, az időjárásnak megfelelő öltözékben, ápolt és tiszta külsővel megjelenni.

(2) A minisztériumban munkavégzésre a munkahely hivatali jellegének megfelelő öltözetet kell viselni.

(3) Nők esetében elegáns felső, blúz, blézer, kiskabát, szoknya vagy nadrág, kosztüm, illetve egyrészes ruha viselhető. Zárt cipővel együtt harisnya viselése kötelező, szandál és nyitott cipő harisnya nélkül is megengedett.

(4) Férfiak esetében a hivatali megjelenés az ing, nyakkendő, vászon-, illetve szövetnadrág és zakó vagy öltöny, zárt cipő.

(5) Azokban az esetekben, ahol a munkakör ezt lehetővé teszi, és a szervezeti egység vezetője ehhez hozzájárul, hivatali munkavégzéshez illő megjelenés mellett férfiak esetében a zakó, öltöny, nyakkendő, illetve nők esetében a kosztüm, blézer, kiskabát viselése nem kötelező.

(6) Kánikulában (legalább 25 °C felett) nők esetében a harisnya, férfiak esetében a nyakkendő viselete mellőzhető.

(7) Nők nem jelenhetnek meg kánikularuhában, strandpapucsban, rövidnadrágban. Pánt nélküli vagy spagettipántos felső csak a vállat takaró kiskabáttal vagy boleróval viselhető.

(8) Férfiak nem viselhetnek rövidnadrágot, szandált, papucsot, túlzottan színes inget.

(9) Nem viselhető szélsőséges divatirányzatokat követő stílusú ruházat, reklámot tartalmazó ruhadarab, hivalkodó ékszer, provokatív vagy átlátszó ruha, szoknya, felső.

(10) Az öltözetnek takarnia kell a köldököt, a fehérneműt, a tetoválást, valamint a testékszert.

(11) Különleges alkalmak, ünnepségek, illetve magasabb szintű vagy kiemelt hivatali tárgyalások alkalmával nők számára a kosztüm vagy nadrágkosztüm, zárt cipő harisnyával, a férfiak számára sötét öltöny, hosszú ujjú ing, nyakkendő, illetve alkalmi, zárt cipő viselése kötelező.

(12) Az alcímben foglaltak betartatásáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

61. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, a VII. fejezet rendelkezéseit 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az VII. fejezet rendelkezéseit a hatálybalépésének napján felmentési idejüket töltő munkatársakra is alkalmazni kell.

(3)¹³⁷

62. §¹³⁸ Ezen utasításnak a Nemzetgazdasági Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2012. (IV. 5.) NGM KÁT utasítás módosításáról szóló 4/2013. (VIII. 9.) NGM KÁT utasítással megállapított rendelkezéseit 2013. július 1-jétől kell alkalmazni.

63. §¹³⁹