• Tartalom

1/2012. (VI. 30.) LÜ körlevél

1/2012. (VI. 30.) LÜ körlevél

az általános, a szakági és a célvizsgálatokról*

2012.06.30.
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése alapján a következő körlevelet adom ki:

1. Az ügyészi szervezetben folytatott általános és szakági vizsgálat (a továbbiakban együtt: vizsgálat) során ellenőrizni kell
a) a vizsgálat tárgya szerint érintett szakágak, illetve szakterületek szakmai munkáját,
b) a korábbi vizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéseket és azok hatékonyságát,
c) a szakági alaputasításokban és más irányító intézkedésekben foglaltak végrehajtását,
d) a vizsgálati kötelezettségek, valamint a szakági alaputasításokban, az ügyészség szervezeti és működési szabályzatában és az erről kiadott irányító intézkedésben meghatározott jelentési kötelezettségek előírt időben történő teljesítését, továbbá hogy
e) biztosított-e a szakági tevékenység folyamatos ellátása, megoldott-e a távollévő szakági ügyészek helyettesítése, mekkora a szakág leterheltsége, valamint, hogy
f) az ügyészi intézkedések megfelelnek-e a jogszabályokban és az irányító intézkedésekben foglalt tartalmi és formai követelményeknek.

2. Az általános vizsgálat során az 1. pontban foglaltakon túl ellenőrizni kell, a szakági vizsgálatok során – a vizsgálat elrendelőjének döntésétől függően – ellenőrizni lehet
a) a vezetés módszereit és színvonalát (a revízió igényességét),
b) az alárendelt ügyészi szervek irányításának és az instruálásnak a hatékonyságát,
c) a sajtóval való kapcsolattartás kérdéseit,
d) a vezető személyügyi munkáját,
e) a szakági tevékenység ügyvitelét, nyilvántartását, a statisztikai és az informatikai feladatok ellátását,
f) az adat- és a titokvédelmi előírások érvényesülését,
g) a gazdálkodást, a számviteli fegyelmet, az ügyészség elhelyezési körülményeit, a munka- és tűzvédelmi előírások megtartását, a foglalkozás-egészségügyi ellátás helyzetét, a más szervekkel történő közös elhelyezés szerződéses feltételeit.
3. Ugyanazon a szakterületen, illetve ügyészségen egy éven belül több, azonos témájú vizsgálat csak kivételesen indokolt esetben folytatható.
4. A vizsgálatokra a Legfőbb Ügyészség személyügyi, továbbképzési és igazgatási főosztálya – a főosztályok évenként november 15-ig adott javaslata alapján – országos vizsgálati tervet készít, amit a fellebbviteli főügyészeknek és a főügyészeknek december 15-ig megküld.

5. A vizsgálat vezetőjét – hatáskörében – a vizsgálatot elrendelő vezető ügyész, a szakvizsgálókat a vizsgálat vezetője jelöli ki.

6. A vizsgálat lefolytatásához a vizsgálat elrendelője vizsgálati szempontokat határozhat meg. Ebben meg kell nevezni a vizsgálókat, a vizsgálandó időszakot és témákat. Ha valamely kérdés kiemelt elemzése szükséges, erre külön ki kell térni. A vizsgálati szempontokat – a felkészülés biztosítása érdekében – a szakvizsgálók részére a vizsgálat megkezdése előtt legalább egy hónappal kell kiadni.

7. A szakvizsgálók megállapításaikat elsősorban a vizsgált ügyészség iratai és statisztikai adatai alapján teszik meg. A tendenciákra, az elvi vagy átfogó jellegű szakmai kérdésekre, a vezetési tevékenységre, a személyügyi munkára vonatkozó megállapítások megalapozottsága érdekében a korábbi vizsgálat óta bekövetkezett főbb mennyiségi és minőségi változásokat kell vizsgálni és értékelni. A tételes vizsgálat – ha a vizsgálat elrendelője eltérően nem rendelkezik – általában a vizsgálatot megelőző félévre terjed ki.

8. A vizsgálat vezetője a szakvizsgálók megállapításait a vizsgált ügyészség vezetőjének rendelkezésére bocsátja azzal, hogy arra a vizsgálat vezetőjéhez 15 napon belül észrevételt tehet.

9. A szakvizsgálók megállapításai alapján, az arra tett észrevételek figyelembevételével a vizsgálat vezetője összefoglaló, értékelő jelentést készít.

10. A vizsgálat tapasztalatainak értékelésére, az összefoglaló jelentés megvitatására a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetői értekezletén, a fellebbviteli főügyész és a főügyész által elrendelt vizsgálat esetében fellebbviteli főügyészségi, illetve a főügyészségi vezetői értekezleten kerül sor.

11.
a) A főosztályvezetői értekezletre a vizsgálattal érintett fellebbviteli főügyészt, főügyészt,
b) a fellebbviteli főügyészségi, illetve a főügyészségi vezetői értekezletre a járási és járási szintű ügyészséget vezető ügyészt, továbbá
c) mindkét esetben a vizsgálat vezetőjét és a részjelentéseket készítő szervezeti egységek vezetőit
– az összefoglaló jelentés egyidejű megküldésével – meg kell hívni.

12. A vizsgált ügyészség vezetője a vezetői értekezleten hozott döntések alapján – a vezetői értekezletet követő 30 napon belül – intézkedési tervet dolgoz ki, amelyet megküld a vizsgálat vezetőjének.

13. A döntések végrehajtását folyamatosan ellenőrizni kell.

14. Az egyes szakterületekre vonatkozó főbb vizsgálati kérdéseket a melléklet tartalmazza.

15. Az 1–2. pontban, illetve a mellékletben foglaltak alapján egy-egy konkrét kérdésben is folytatható vizsgálat (célvizsgálat), erre a körlevél rendelkezéseit a vizsgálatot elrendelő vezető döntése szerint kell alkalmazni.

16. Ezt a körlevelet 2012. július 1-jétől kell alkalmazni, egyidejűleg az általános, a szakági és a célvizsgálatokról szóló 1/2002. (ÜK. 2.) LÜ körlevelet visszavonom.

Dr. Polt Péter s. k.,
legfőbb ügyész

Melléklet az 1/2012. (VI. 30.) LÜ körlevélhez

A nyomozásfelügyeleti és vádelőkészítési tevékenység főbb kérdései
a) a bűnözési adatok értékelése,
b) a fokozott ügyészi felügyelet gyakorisága, módszerei és hatékonysága, az ilyen ügyekben folytatott nyomozások eredményessége,
c) a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések megalapozottsága és törvényessége,
d) a garanciális eljárási szabályok érvényesülése,
e) az eljárás gyorsítását szolgáló jogintézmények alkalmazása,
f) a kész nyomozati anyagok feldolgozásának időszerűsége, a Be. 216. §-ának (1) bekezdésében felsorolt intézkedések megalapozottsága,
g) az intézkedések szakmai megítélése (tényállás megállapítása, minősítése és egyéb jogkérdésekben való állásfoglalás),
h) a másodfokú eljárás szakmai értékelése,
i) a bűnözés megelőzése érdekében kifejtett szakmai tevékenység.

A vádképviseleti tevékenység főbb kérdései
a) a vádképviseleti tevékenység (tárgyalási tevékenység intenzitása, indítványok eredményessége),
b) a vádemelések megalapozottsága,
c) a vádelejtési és a fellebbezési gyakorlat,
d) a másodfokú ügyészi tevékenység értékelése,
e) az első fokon jogerőre emelkedett ügyek és a büntetéskiszabási gyakorlat,
f) a büntetőeljárás gyorsítását, időszerűségét biztosító eljárási jogintézmények érvényesülése,
g) a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések gyakorlata,
h) a rendkívüli perorvoslatok kezdeményezése,
i) egyes bűncselekmények vagy bűncselekménytípusok jogalkalmazói gyakorlatának, új jogintézmények bevezetése következményeinek áttekintése.

A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi tevékenység főbb kérdései
a) a büntetés-végrehajtási adatok értékelése,
b) a vizsgálati, ellenőrzési kötelezettségek teljesítésének időszerűsége és színvonala,
c) a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség teljesítésének gyakorlata,
d) a panaszok, kérelmek, beadványok vizsgálatának, intézésének értékelése,
e) a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban való részvétel, az ügyészi indítványok megalapozottsága, a fellebbezési gyakorlat,
f) a jogszabálysértés megszüntetése érdekében tett intézkedések indokoltsága és hatékonysága.

A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység külön kérdései
a) a javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatás és a javítóintézeti nevelés végrehajtása ellenőrzésének gyakorlata,
b) a gyermek- és fiatalkorúak érdekében szükséges gyámhatósági intézkedések kezdeményezésének gyakorlata és eredményessége,
c) a fiatalkorúak ügyészének együttműködése a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt szervekkel.

A közérdekvédelmi tevékenység főbb kérdései
a) az ügyészi intézkedésre irányuló kérelmek, közérdekű bejelentések, panaszok, jogsértésre utaló jelzések száma és tárgya, azok elbírálásának megalapozottsága,
b) a pert megelőző felhívások szakmai értékelése,
c) a perindítási jog gyakorlata, a tárgyalási tevékenység értékelése,
d) a jogorvoslatok előterjesztésének megalapozottsága,
e) az eljárás kezdeményezéseknek és az ügyészi jelzés kiadásának gyakorlata,
f) a szabálysértési ügyekkel kapcsolatos feladatok (panaszok elbírálása, felhívás, bíróság előtti indítvány) ellátásának szakmai értékelése.

A funkcionális tevékenység főbb kérdései
a) a vezetés módszerei és színvonala,
b) az alárendelt ügyészi szervek irányításának hatékonysága,
c) a vezető személyügyi munkája, a fogalmazóképzés gyakorlata,
d) a munkaügyi ügyintézés – elsődlegesen a tisztviselők, írnokok, fizikai alkalmazottak kinevezésének – szabályszerűsége, az ügyészségi (szolgálati és nyugdíjas ügyészi) igazolványokkal kapcsolatos teendők ellátása,
e) az ügyvitel (ideértve az irattári rendet és az iratok selejtezésének a gyakorlatát is), a nyilvántartás, a statisztikai és az informatikai feladatok ellátása,
f) az adat- és a titokvédelmi előírások szabályainak betartása,
g) a munkavégzéshez szükséges szakmai kiadványok (periodikák és könyvek) elektronikus jogszabály-nyilvántartó és -visszakereső programok biztosítottsága),
h) az előirányzatok szabályszerű kimunkálása, a bevételek teljes körű számbavétele,
i) a finanszírozási rend, a likviditási nehézségek köre,
j) a kincstári rendszer működésével kapcsolatos intézményi tapasztalatok,
k) az előirányzat felhasználási keretszámla szabályszerű vezetése, a bizonylati fegyelem betartása, a kincstári kártya bevezetésének tapasztalatai,
l) az előirányzat-maradvány keletkezésének okai, az elszámolás és a felhasználás szabályszerűsége,
m) a nem rendszeres és külső személyi juttatások alakulása,
n) az eszközgazdálkodás, az üzemeltetési és fenntartási kiadások alakulása, a beszerzések rendje,
o) a kiküldetési költségek alakulása, a szakértői és tolmácsdíjazások rendje,
p) az ügyészség elhelyezési körülményei, a munka- és tűzvédelem, a foglalkozás-egészségügyi ellátás helyzete, a más szervekkel történő közös elhelyezés szerződéses feltételei, továbbá
q) a sajtóval való kapcsolattartás.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére