76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet

1. § (1) E rendelet állapítja meg

(2) A közcélú hálózatra betápláló erőművek csatlakozásának részletes műszaki előírásait a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

(3) A hálózati engedélyesek egymás hálózatára történő csatlakozásánál csatlakozási díjat nem kell fizetni.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-ában és a Vhr. 1. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell értelmezni.

3. § (1) A csatlakozási díjakat úgy kell megállapítani, hogy az elősegítse a hálózati engedélyeseket indokolatlan fejlesztésekre kényszerítő túlzott rendszerhasználói igények korlátozását, és a rendszerhasználók teherbíró képessége függvényében szolgálja az új rendszerhasználói igények miatti fejlesztések elő-, illetve társfinanszírozását.

(2) A csatlakozási díjakat a hálózati engedélyesek indokolt költségei figyelembevételével, az általános rendszerhasználati díjakkal összhangban kell megállapítani.

4. § (1) Ha a rendszerhasználó a csatlakozási díjakat a hálózati engedélyesnek megfizette, és a csatlakozás üzemeltetésének a VET, a Vhr. és a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabály szerint akadálya nincs, a hálózati engedélyes köteles a hálózatra csatlakoztatást, a bekapcsolást és a hálózathasználatot a Vhr. hálózatra csatlakoztatásra és hálózathasználatra vonatkozó rendelkezései szerint biztosítani.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti leendő rendszerhasználó esetében a csatlakozási pontot és a kiindulási pontot a hálózati engedélyesnek és a rendszerhasználónak közösen kell kijelölnie a legkisebb költség elvének nemzetgazdasági szintű figyelembevételével úgy, hogy a rendszerhasználónál és a hálózati engedélyesnél együttesen felmerülő ráfordítás a legkisebb legyen.

(3) A hálózati engedélyes a csatlakozó rendszerhasználótól az 1. § (1) bekezdés a) pont szerint igényelt villamos teljesítmény, illetve az 1. § (1) bekezdés b) pont szerint már rendelkezésre álló teljesítményen felül igényelt többletteljesítmény nyújtásáért az e rendeletben foglaltakon kívüli jogcímen díjat nem kérhet.

(4) Az ideiglenes csatlakozás létesítése és bontása az ideiglenes csatlakozást kérő feladata, ezek költségeit az ideiglenesen csatlakozó viseli. Az ideiglenes hálózatra kapcsolásért és a megszüntetéssel járó kikapcsolásért legfeljebb a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjairól szóló miniszteri rendelet alapján alkalmazható díjak számíthatók fel.

(5) E rendelet rendelkezéseit – a 9. § (5) bekezdésében és a 10. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt eltérésekkel – csatlakozási pontonként önállóan kell alkalmazni.

(6) A közcélú hálózaton a csatlakozási pontig

(7) Ha a csatlakozás nem igényel beruházást a közcélú hálózaton, mentesül a csatlakozási díj megfizetése alól

(8) A befizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes köteles külön számlán kezelni, és azt kizárólag hálózatfejlesztésre (új hálózat létesítésére, a meglévő meghosszabbítására, a hálózat teljesítőképességének növelésére, csatlakozóvezeték létesítésére), illetve az 5. § (3) bekezdésében, a 10. § (5)–(7) bekezdésében és a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) határozatában foglaltak szerinti visszafizetésekre használhatja fel.

(9) A csatlakozási pontnak a (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben történő áthelyezése vagy megváltozása esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a felhasználó nem kötelezhető a kiváltott transzformátor megvásárlására vagy értékének megtérítésére.

(10) A csatlakozási igények kielégítése során – az elosztói szabályzatban foglaltak szerint – előnyben kell részesíteni a VET 35. § (3) bekezdésében hivatkozott erőműveket (termelőket).

5. § (1) A csatlakozási díjak megfizetésével a rendszerhasználó az igényelt rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére az adott csatlakozási ponton jogot szerez, amely jogosultság a felhasználási hely alapjául szolgáló ingatlanhoz tartozik, azzal együtt ruházható át.

(2) A rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére a csatlakozási díj megfizetésével szerzett jogosultság akkor sem szűnik meg, ha azt a rendszerhasználó részben vagy egészben nem veszi igénybe, kivéve az (5) bekezdés szerinti eseteket.

(3) Ha a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítményét vagy annak egy részét 12 hónapon keresztül nem veszi igénybe, a felek bármelyike kezdeményezheti annak csökkentését. Megállapodás esetében a hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználó által korábban befizetett csatlakozási díjak összértékének a csökkentés mértékének megfelelő, arányos részét visszafizetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti visszafizetést követően a rendszerhasználó – eltérő megállapodás hiányában – csak 12 hónap elteltével vehet igénybe ugyanarra a csatlakozási pontra magasabb rendelkezésre álló teljesítményt. A csatlakozási díjakat e többletteljesítményre vonatkozóan e rendelet szerint a kérelem benyújtásakor hatályos áron kell megfizetni.

(5) Ha az erőmű a termelői tevékenységét beszüntetve a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét nem veszi igénybe és arról nem rendelkezett, vagy ha a felhasználó – ideértve vételezési teljesítménye tekintetében az erőművet is – a hálózathasználati szerződését felmondta vagy a rendszerhasználati díjakat nem fizeti, és nem intézkedett a rendelkezésre álló teljesítményéről, úgy az azzal való rendelkezés joga

6. § (1) A Hivatal

(2) Erőmű, nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználó, valamint ideiglenesen csatlakozó felhasználó esetében a leggazdaságosabb csatlakozási módban, valamint – hálózati engedélyes által történő létesítés esetében – a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton szükséges fejlesztés műszaki tartalmában és várható költségében a hálózati engedélyes és az igénybejelentő – a 4. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – állapodik meg. Amennyiben a szükséges fejlesztés tényleges költsége eltér a megállapodásban szereplő várható költségtől, akkor a megvalósított létesítmények üzembe helyezése után a felek között utólagos elszámolásnak van helye a különbözet, a Hivatal határozatában foglalt módon számított és előzetesen megfizetett csatlakozási díj, valamint a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(3) Ha a csatlakozási igényét bejelentő erőmű (erőműegység) üzemeltetője nyilatkozik arról, hogy a villamos energia előállításához minden naptári évben legalább

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában hivatkozott feltételek teljesülését a Hivatal az eredetigazolások kiadása során ellenőrzi. A feltételek nem teljesülése esetén a csatlakozási díjkedvezményt a Hivatal határozata alapján a hálózati engedélyes részére vissza kell fizetni.

(5) A háztartási méretű kiserőművekre a VET 35. § (4) bekezdése szerint vonatkozó teljesítményhatár háromszor 63 A.

(6) Háztartási méretű kiserőmű csatlakozása esetén az (5) bekezdésben szereplő teljesítményhatárig csatlakozási díjat csak felhasználóként kell fizetni. Az így rendelkezésre álló teljesítmény betáplálásra és vételezésre is igénybe vehető.

(7) Erőmű – kivéve a 4. § (10) bekezdésében hivatkozott erőműveket (termelőket), valamint a háztartási méretű kiserőműveket – és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználó esetében a fizetendő csatlakozási díj megállapításához figyelembe vehető az 5 évnél nem régebbi azon beruházások nettó értéke, amelyek révén az erőmű vagy a felhasználó teljesítmény-, illetve csatlakoztatási igényének kielégítése lehetővé vált.

(8) A VET 9. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az elosztói engedélyesek minden naptári év utolsó hónapjában honlapjukon tájékoztatást nyújtanak a működési területükön megvalósítható csatlakozási lehetőségekről. A tájékoztatás tartalmára, a jelentkezési eljárásra és a csatlakozási igények kielégítésére vonatkozó részletszabályokat az elosztói szabályzat tartalmazza.

7. § (1) A közép- és a kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók esetében – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – a csatlakozási díj

(2) Csatlakozóvezeték-létesítési díj csak a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználótól kérhető.

8. § (1) A kis- és középfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználó – a (2) bekezdés szerinti eltérésekkel – a hálózati engedélyesnek a csatlakoztatásával összefüggő általános jellegű (adminisztrációs, tervezési, engedélyeztetési, közmű-egyeztetési) költségek részleges fedezésére csatlakozási alapdíjat köteles fizetni.

(2) Nem kérhető csatlakozási alapdíj

(3) Ha a kisfeszültségű vételezés (és betáplálás) céljából csatlakozó felhasználó rendelkezésre álló teljesítménye meghaladja a 7,36 kVA-t (32 A), csatlakozási alapdíjat – a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakra is figyelemmel – csak a 7,36 kVA feletti teljesítmény után kell fizetnie.

(4) Ha a felhasználó az adott csatlakozási pontra vonatkozóan az egyetemes szolgáltatás keretei között – a nem vezérelt vételezésen kívül – a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló rendelet (a továbbiakban: az egyetemes szolgáltatásról szóló jogszabály) szerinti

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vételezés esetében a külön mért áramkör túláramvédelmi készülékének névleges teljesítménye (áramerősség-értéke) nem lehet nagyobb az egyetemes szolgáltatásról szóló jogszabályban meghatározott, ilyen vételezésre jogosult felhasználói berendezések igényelt névleges csatlakozási teljesítményénél.

9. § (1) A hálózati engedélyes a kisfeszültségen csatlakozó felhasználó csatlakoztatásához szükséges csatlakozóvezeték létesítésével összefüggő költségeinek részleges fedezésére a felhasználótól csatlakozóvezeték-létesítési díjat kérhet.

(2) A csatlakozóvezeték létesítésének kötelezettsége – egyéb megállapodás hiányában – a hálózati engedélyest terheli.

(3) Ha az egy felhasználóra jutó kisfeszültségű csatlakozóvezeték hossza nem haladja meg

(4) A (3) bekezdés szempontjából a csatlakozóvezeték-hosszakat a nyomvonalhossz vízszintes vetületének alapulvételével kell meghatározni.

(5) A (3) bekezdés szerinti díjmentesség felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pont esetében alkalmazható.

(6) A csatlakozóvezeték helyét és kialakításának módját a hálózati engedélyes – az általa kidolgozott műszaki előírások, az alkalmazható technológiák, valamint a jogszabályi előírások figyelembevételével – a felhasználóval együttműködve határozza meg.

(7) A felhasználó az 1. § (1) bekezdés b) pont szerinti többletteljesítmény biztosításához szükségessé váló csatlakozóvezeték-csere esetében köteles a hálózati engedélyesnek megtéríteni a csere számlával igazolt költségeit, ha a cserére szoruló vezeték létesítésének költségeit igazoltan a hálózati engedélyes vagy jogelődje viselte. A csere költségének kiszámításakor az elbontott csatlakozóvezeték könyv szerinti értékét figyelmen kívül kell hagyni.

10. § (1) A hálózati engedélyes a kis- és középfeszültségen csatlakozó felhasználó csatlakoztatásához szükséges közcélú vezeték létesítésével összefüggésben a felhasználótól közcélúvezeték-létesítési díjat kérhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közcélú vezeték létesítésének kötelezettsége – egyéb megállapodás hiányában – a hálózati engedélyest terheli. Egyéb megállapodás esetében a megvalósított létesítmények üzembe helyezése után a tényleges aktivált érték és a Hivatal határozatában meghatározott díjtételekkel fizetendő csatlakozási díj figyelembevételével a felek között utólagos elszámolásnak van helye.

(3) A kiindulási ponttól mért teljes vezetékhosszúságot, valamint a közcélúvezeték-létesítési díj megállapítása szempontjából számításba vehető, a (4) bekezdésben meghatározottakon felüli vezetékhosszakat a megvalósítható nyomvonal vízszintes vetületi hosszának alapulvételével kell meghatározni.

(4) A felhasználói igények kielégítése érdekében a hálózati engedélyes – eltérő megállapodás hiányában – köteles a felhasználót ellátó közcélú hálózatot kisfeszültség esetében közvetlenül a leágazási pontig, egyéb esetben a csatlakozási pontig kiépíteni, ezen belül (szükség szerint)

(5) A magánvezetékek csatlakozási pontjáig kiépítendő közcélú hálózatok esetében a közcélúvezeték-létesítési díj több felhasználó közötti megosztására vonatkozó megállapodást a beruházó, illetve a magánvezeték üzemeltetője is megkötheti a hálózati engedélyessel. A közcélúvezeték-létesítési díj megfizetésével, illetve visszatérítésével kapcsolatos további részletes szabályokat a hálózati engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.

(6) Ha a (4) bekezdésben meghatározott módon létesült közcélú vezetékről annak üzembe helyezésétől számított 10 éven belül újabb felhasználó igényét elégítik ki, akkor az újabb felhasználóra arányosan jutó közcélúvezeték-létesítési díjat a hálózati engedélyes jogosult, illetve a hálózat létesítéséhez csatlakozási díj fizetésével hozzájárult felhasználó kérésére köteles felszámítani. Az újabb csatlakozó felhasználó által fizetendő díj megegyezik a létesítési csatlakozási díjösszeg fogyasztói árindexszel növelt értékének, valamint a csatlakozó felhasználó által igényelt teljesítmény és az adott hálózatra csatlakozó összes felhasználó rendelkezésére álló teljesítmény hányadosának szorzatával.

(7) A hálózati engedélyes a csatlakozási megállapodásukban kötelezően meghatározott módon köteles az újonnan csatlakozó felhasználótól beszedett közcélúvezeték-létesítési díjat visszatéríteni a hálózatot létesítő felhasználók részére.

(8) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert felhasználók igényét meghaladó hosszúságú vagy teljesítményű közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó felhasználóktól közcélúvezeték-létesítési díjat a (3)–(4) bekezdés e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérhet a létesítés évétől számított 5 évig.

11. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A (6) bekezdés 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet első alkalommal a 2012. január 1-jétől alkalmazandó csatlakozási díjak megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazandó. E rendelet a hatálybalépésekor folyamatban levő közigazgatási eljárásokban is alkalmazandó.

(4) A hálózati engedélyes által 2011. december 31-éig kiadott előzetes írásbeli tájékoztatóban már vállalt, de még nem teljesített igényekre a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet előírásait kell alkalmazni.

(5)²

(6) A 6. § (3) bekezdése a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (3)–(8) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(7)³

(8)⁴

(9)–(10)⁵