74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet
74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet
a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról1
2011.05.05.
A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatás vehető igénybe a központi költségvetésből a Magyar Köztársaság területén lévő lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmű beruházásokra. Állami támogatást vehetnek igénybe továbbá a települési önkormányzatok bérlakás-állományuk növelésére, garzonház, nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítésére, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására, városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítésére, felújítására, lakbértámogatásra, megyei önkormányzatok idősek otthona, az egyházak nyugdíjasházak vagy idősek otthona létesítésére, valamint a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítésére és felújítására. Nem minősül új lakás felépítésének vagy bővítésének meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása. A Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása programon belül a 28. §-ra, valamint a 32/C. §-ra vonatkozóan közvetlenül is nyújthatnak be pályázatot a lakásszövetkezetek és a társasházak is.”
(2) Az R. 1. § (4) bekezdése a következő 14–16. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„14. mozgáskorlátozott személy: a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet] 1. § (5) bekezdésében meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet] 1. számú mellékletében meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minősülő személy;
15. akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;
16. miniszter: a 28. §-ban, valamint a 32/C. §-ban foglalt előirányzatok esetében a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, a 27/A. §-ban, valamint a 27/B. §-ban foglalt előirányzatok esetében a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter közötti külön megállapodás szerint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, egyéb esetben a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter.”
2. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható.
(2) Az akadálymentesítési támogatás
a) akadálymentes új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,
b) meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint,
ba) ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,
bb) ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.
(3) Amennyiben a támogatást igénylő a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.
(4) A támogatást a mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy az élettárs igényelheti, ha
a) a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért
b) ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.
(5) Egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe.
(6) Ugyanazon lakásra vagy lakóépületre akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.
(7) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani.
(8) A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni, a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor:
a) a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § a), b), c) pontjában meghatározott támogatásokra vonatkozóan a súlyos mozgáskorlátozottságot megállapító, a lakhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal által hozott jogerős határozattal,
b) az orvosszakértői szervnek a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvéleményével vagy szakhatósági állásfoglalásával arról, hogy az igénylő mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott,
c) az a) és b) pont szerinti igazolások hiányában a lakóhely szerint illetékes rehabilitációs szakrendelés orvosának szakvéleményével arról, hogy a magánszemély a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak alapján súlyos mozgáskorlátozott.
(9) A támogatási kérelemhez az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést mellékelni kell.
(10) E § alkalmazásában akadálymentesítési munka:
a) lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,
b) elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,
c) kaputelefon beszerelése,
d) korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,
e) ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,
f) beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,
g) különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,
h) higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,
i) felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,
j) elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,
k) lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.
(11) Az akadálymentesítési munka része a (10) bekezdés szerinti munkákhoz közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka is, az akadálymentesítés közvetlen költségeinek legfeljebb 40%-áig.”
3. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját.
(2) A hitelintézet a MEOSZ-nak a támogatásra való jogosultság megalapozottságával kapcsolatos álláspontjának kikérésére köteles, de a hitelintézetet a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti.
(3) A mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a támogatás elbírálásához szükséges iratokat a hitelintézet a MEOSZ részére megküldje.”
4. § Az R. 12. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A támogatott kölcsön forrásául szolgáló jelzáloglevelek – ügyletek során történő – figyelembevételének részletes szabályairól, valamint a kamattámogatás egységes elszámolási rendjéről a jelzálog-hitelintézetek a miniszterrel megállapodást kötnek.”
5. § Az R. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A központi költségvetés bérlakásállomány növelését szolgáló Állami Bérlakás Program előirányzatából, a szakképzett munkaerő mobilitásának elősegítése érdekében, költségelven történő bérbeadás céljából pályázat útján vissza nem térítendő támogatást igényelhet új lakóépület építésére, használt lakás vásárlására, illetve e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására az a települési önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén 2011. január 1-je és 2013. december 31-e között legalább 100 újonnan létesített munkahely létrehozásával járó beruházás kezdődik vagy kezdődött meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre támogatást a települési önkormányzat csak a közigazgatási területén lévő, illetve felépítendő ingatlanra igényelhet.
(3) A pályázó települési önkormányzatnak a pályázat tárgyát képező bérlakások létesítéséről, valamint későbbi üzemeltetéséről együttműködési megállapodást kell kötnie az (1) bekezdés szerinti beruházást megvalósító gazdálkodó szervezettel.
(4) Az új lakóépület építésére, használt lakás vásárlására és e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására fordított beruházási költség nem haladhatja meg a Melléklet alapján megállapított összeget.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímre a települési önkormányzat a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség legfeljebb 60%-át igényelheti.
(6) A pályázó települési önkormányzat saját forrásának lehet tekinteni a tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (amely lehet saját forrásból származó pénzeszköz, illetve kölcsön), valamint a tulajdonában lévő olyan ingatlant, amely a pályázatban megjelölt cél megvalósításához szükséges.
(7) A beruházás megvalósításához felhasznált ingatlant a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség 20%-ának megfelelő értéken kell beszámítani.
(8) A pályázó települési önkormányzat részére – a támogatási szerződés megkötése előtt előterjesztett kérelemre – a támogatott tevékenység elindításához, valamint a likviditás biztosításához támogatási előleg nyújtható a támogatás 50%-ának megfelelő mértékig. Támogatási előleg folyósítására egy alkalommal kerülhet sor. A támogatási előleggel nem érintett támogatási részösszeg folyósítása az előleggel történő elszámolást követően, a 41. §-ban meghatározottaknak megfelelően történik.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen csak akkor igényelhető támogatás, ha a települési önkormányzat vállalja költségelvű lakbér alkalmazását.
(10) Nem nyújtható támogatás olyan lakás megvásárlására, amelyet a települési önkormányzat 2001. január 1-jét követően idegenített el, függetlenül az időközben esetleg bekövetkezett tulajdonosváltozásoktól.
(11) A pályázat részletes feltételeit, valamint az elbírálása során alkalmazandó, a nyertes pályázók kiválasztását elősegítő szempontrendszert a pályázati útmutató tartalmazza.”
6. § Az R. a következő 27/B. §-sal egészül ki:
„27/B. § (1) A központi költségvetés bérlakásállomány növelését szolgáló Állami Bérlakás Program előirányzatából, a települések népességmegtartó képességének növelése érdekében,
a) szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából, vagy
b) költségelven történő bérbeadás céljából,
pályázat útján vissza nem térítendő támogatást igényelhet használt lakás vásárlására, illetve e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására az a települési önkormányzat, amelynek közigazgatási területén a bejelentett lakóhellyel rendelkező lakosok száma 2011. január 1-jén nem haladja meg a 2000 főt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre támogatást a települési önkormányzat csak a közigazgatási területén lévő ingatlanra igényelhet.
(3) Településenként legfeljebb 4 bérlakás létesítése támogatható, azzal, hogy a támogatás mellett létesíthető bérlakások számát a pályázati útmutató határozza meg.
(4) A használt lakás vásárlására és e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására fordított beruházási költség nem haladhatja meg a Melléklet alapján megállapított összeget.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre a települési önkormányzat támogatásként a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség legfeljebb 80%-ának megfelelő összeget, de legfeljebb 5 millió forintot igényelhet.
(6) A pályázó települési önkormányzat saját forrásának lehet tekinteni a tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (amely lehet saját forrásból származó pénzeszköz, illetve kölcsön), valamint a tulajdonában lévő olyan ingatlant, amely a pályázatban megjelölt cél megvalósításához szükséges.
(7) A beruházás megvalósításához felhasznált ingatlant a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség 20%-ának megfelelő értéken kell beszámítani.
(8) A pályázó települési önkormányzat részére – a támogatási szerződés megkötése előtt előterjesztett kérelemre – a támogatott tevékenység elindításához, valamint a likviditás biztosításához támogatási előleg nyújtható a támogatás 50%-ának megfelelő mértékig. Támogatási előleg folyósítására egy alkalommal kerülhet sor. A támogatási előleggel nem érintett támogatási részösszeg folyósítása az előleggel történő elszámolást követően, a 41. §-ban meghatározottaknak megfelelően történik.
(9) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogcímen csak akkor igényelhető támogatás, ha a települési önkormányzat vállalja költségelvű lakbér alkalmazását.
(10) Nem nyújtható támogatás olyan lakás megvásárlására, amelyet a települési önkormányzat 2001. január 1-jét követően idegenített el, függetlenül az időközben esetleg bekövetkezett tulajdonosváltozásoktól.
(11) A pályázat részletes feltételeit, valamint az elbírálása során alkalmazandó, a nyertes pályázók kiválasztását elősegítő szempontrendszert a pályázati útmutató tartalmazza.”
7. § Az R. 32/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 40%-a, de legfeljebb lakásonként 150 000 forint. A pályázónak saját erőként a bekerülési költség legalább 60%-át kell biztosítania. Az önkormányzat mint támogató – az adott épület esetében – részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.”
8. § Az R. 32/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a központi költségvetés Lakbértámogatás előirányzatából a lakbér megfizetéséhez vissza nem térítendő központi lakbértámogatást nyújt az önkormányzat által felvett hitel felhasználásával a tulajdonába került bérlakásban, továbbá a nem önkormányzati vagy nem állami tulajdonban lévő bérlakásban lakó, a 2. § (2), (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, jövedelmi helyzetük alapján rászoruló, gyermeket nevelő személyek részére – a bérlakás fekvése szempontjából illetékes települési önkormányzat útján – az e §-ban meghatározott feltételek szerint.”
9. § Az R. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 26. §-ban, a 27/A. §-ban, a 27/B. §-ban, a 28. §-ban, a 30. §-ban, a 32/A. §-ban, a 32/B. §-ban, a 32/C. §-ban, valamint a 32/D. §-ban meghatározott előirányzatokat (a továbbiakban: Előirányzat) a miniszter kezeli.”
10. § (1) Az R. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Előirányzatból kizárólag önkormányzatok, egyházak, társasházak és lakásszövetkezetek részére nyújtható támogatás.”
(2) Az R. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A lakóépületben elhelyezkedő nem lakáscélú helyiségek – üzlet, iroda stb. –, valamint a jogi személyiségű, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlanok tulajdonosaira jutó költségek fedezetére állami támogatás nem vehető igénybe, kivéve a 26. §-ban, a 27/A. §-ban, valamint a 27/B. §-ban foglaltak alapján önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítása esetén.”
11. § Az R. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pályázati felhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és legalább egy országos terjesztésű napilapban kell a pályázat kiírójának megjelentetnie. A pályázati felhívást a miniszternek az általa vezetett minisztérium internetes honlapján is közzé kell tennie.”
12. § (1) Az R. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pályázatot – kivéve a nyugdíjasházak és idősek otthona létesítését, a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítését és felújítását, ahol a pályázók a 26. § (1) bekezdésében meghatározott egyházak, valamint az idősek otthona létesítése esetében megyei önkormányzatok is lehetnek – önkormányzatok, társasházak és lakásszövetkezetek nyújthatnak be.”
(2) Az R. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pályázók – a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával – írásban megállapodást köthetnek olyan természetes személyekkel, illetve a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, továbbá egyházi jogi személyekkel (a továbbiakban együtt: együttműködő szerv), amelyek támogatóként vagy vállalkozóként szerepet vállalnak a pályázat tárgyát képező és a létesítéstől számított legalább húsz évig teljes mértékben a pályázó tulajdonában maradó bérlakás üzemeltetésében.”
13. § (1) Az R. 38. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázó írásbeli nyilatkozatot köteles csatolni:)
„b) arról, hogy köztartozásmentes, és nem áll adósságrendezési eljárás alatt,”
(2) Az R. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 26. § (1) bekezdése, a 27/A. § (1) bekezdése, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése szerinti jogcímekre benyújtott pályázat esetén a pályázónak írásban vállalnia kell, hogy a létesítéstől számított legalább 20 évig tulajdonában maradó lakásokat bérlakásként, illetve a garzonházat, nyugdíjasházat, idősek otthonát a pályázott jogcímnek és a rendeltetésének megfelelően hasznosítja, továbbá a lakóépületet, valamint annak berendezéseit karbantartja, szükség esetén felújítja.”
14. § (1) Az R. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter vagy megbízottja a támogatói döntés meghozatalától számított 12 hónapon belül támogatási szerződést köt a nyertes pályázóval.”
(2) Az R. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A támogatás visszavonása esetén a már igénybe vett támogatás egészét, az igénybevétel napjától a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti kamattal növelt összegben kell visszafizetni.”
15. § Az R. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A támogatás kifizetése csak akkor rendelhető el, illetve teljesíthető, ha az önkormányzat, társasház, lakásszövetkezet, illetve egyház köztartozásmentesnek minősül, amelyről minden számla benyújtása esetén a pályázónak nyilatkoznia kell. Az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását a köztartozás fennállásáig.”
16. § (1) Az R. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter vagy megbízottja a támogatási szerződés betartását és a támogatás rendeltetésszerű felhasználását, illetve a szerződésben foglaltak teljesítését a helyszínen is ellenőrizheti.”
(2) Az R. 43. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A pályázat útján elnyert támogatással létrehozott, az önkormányzat tulajdonát képező bérlakásra, garzonházra, nyugdíjasházra, idősek otthonára a miniszter vagy megbízottja kérelmére 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalmat kell feljegyezni a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba. A tilalmat a miniszter vagy megbízottja által kiadott törlési engedély alapján kell az ingatlan-nyilvántartásból törölni.
(4) Az elidegenítési és terhelési tilalom lejáratát követően a bérlakás értékesítése esetén az annak eladásából származó bevételt az önkormányzat csak a tulajdonában lévő lakóépületek üzemeltetésére, karbantartására, korszerűsítésére, felújítására és új bérlakások létesítésére használhatja fel.”
17. § Az R. a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § E rendeletnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód1.) módosított rendelkezéseit a Mód1. hatálybalépését követően közétett pályázati felhívásokra és azok alapján benyújtott pályázatokra, valamint a hitelintézethez benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.”
18. § Az R. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti az R. 35. § (2) bekezdése.
1. melléklet a 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelethez
Az R. Mellékletében foglalt táblázatot megelőző nyitó szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 3. § (4) bekezdése szerinti méltányolható lakásigény alkalmazásához a lakásépítés (lakásvásárlás) – telekárat nem tartalmazó – költségei (árai), valamint a 27/A. § (4) bekezdése és a 27/B. § (4) bekezdése szerinti beruházás tekintetében a – telekárat nem tartalmazó – költségek (árak) a következők:”
1
A rendelet a 19. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette 2011. május 6. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás