66/2011. (XII. 30.) BM rendelet
66/2011. (XII. 30.) BM rendelet
a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól1
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 3., 4. és 11. pontjában, valamint 245/R. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 41. § vonatkozásában az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 114. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró, a polgári hírszerzés irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel kiterjed:
a) a rendőrségre,
b) a büntetés-végrehajtási szervezetre,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szervre,
d)2 az a)–c) pontban meghatározott szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állókra (a továbbiakban együtt: hivatásos állomány),
e) az a)–c) pontban meghatározott szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állót foglalkoztató, a belügyminiszter által irányított szervnél [az a)–c) és e) pontban felsorolt szervek a továbbiakban együtt: belügyi szervek] szolgálatot teljesítő hivatásos állományra, valamint
f) a belügyminiszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyban álló hivatásos állomány kivételével a Belügyminisztériumban szolgálatot teljesítő hivatásos állományra.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a belügyminiszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok hivatásos állományára.
2. Az illetmény és egyéb juttatások megállapítása, folyósítása
2. § A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja részére rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékként a ténylegesen viselt rendfokozatnak megfelelő rendfokozati illetmény összege jár.
3. § (1)5 A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 49/C. § (1) bekezdése alapján a Miniszterelnökséghez történő vezénylése esetén a fegyveres szerv a vezényelt rendelkezési állományba helyezését megelőző beosztásának megfelelő illetményt és annak járulékait, valamint az esedékes jubileumi jutalom összegét a Miniszterelnökségnek folyósításra átadja.
(2)6 A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 49/D. § (1) bekezdése alapján a Belügyminisztériumba történő vezénylése esetén a fegyveres szerv a vezényelt rendelkezési állományba helyezését megelőző beosztásának megfelelő illetményt és annak járulékait, valamint az esedékes jubileumi jutalom összegét a Belügyminisztérium részére átadja. A Belügyminisztériumban betöltött beosztásra megállapított illetmény és járulékai, valamint a fegyveres szervtől átvett illetmény és járulékai közötti különbség, továbbá a Belügyminisztériumban betöltött beosztás alapján járó jubileumi jutalom és a fegyveres szervtől átvett jubileumi jutalom közötti különbség a Belügyminisztérium költségvetését terheli.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az illetmény és járulékai teljes fedezetét a Belügyminisztérium költségvetéséből kell biztosítani, ha azt a költségvetésen kívüli külső forrásból finanszírozzák, vagy a miniszter a (2) bekezdéstől eltérően rendelkezik.
(4)7 A Hszt. 49/D. § (1) bekezdése alapján a Hszt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szervhez történő vezénylés esetén az illetmény és egyéb juttatások, valamint a foglalkoztatással felmerülő egyéb költségek a foglalkoztató szervet terhelik.
(5)8 Az eredeti szolgálati hely szerinti fegyveres szerv folyósítja
a) a Belügyminisztériumba, valamint
b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv kivételével a belügyi szervekhez
vezényelt hivatásos állomány tagjának ruházati költségtérítését. A ruházati költségtérítéssel a vezényelt az eredeti szolgálati hely szerinti fegyveres szerv felé köteles elszámolni.
4. §9 A belügyminiszter évenként, a költségvetés jóváhagyásakor meghatározza a Hszt. 49/D. § (1) bekezdése alapján történő vezényléssel a Belügyminisztériumban foglalkoztatható hivatásos szolgálati viszonyban állók számát.
(A Hszt. 44. §-ához)
5. § (1) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), f) vagy i) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett hivatásos állomány tagjának az eredeti beosztása szerinti, a beosztás ellátásához kötött rendszeres pótlékok nélkül számított illetményt kell folyósítani. Az illetmény megállapításakor a rendelkezési állományba helyezés előtt elrendelt illetmény-eltérítést a szakmai munka tárgyévet követő értékeléséig figyelembe kell venni.
(2) A hivatásos állomány Hszt. 44. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett azon tagja, aki tanulmányai megkezdése előtt szolgálati beosztást töltött be és akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelő beosztás a pályakezdőkre vonatkozó szabályok szerint nem biztosítható, eredeti beosztása figyelembevételével jogosult illetményre.
(3) A Hszt. 44. § (1) bekezdés d) pontja alapján történő rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány tagja illetményét a fegyveres szerv folyósítja.
(4) A rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató, a Hszt. 44. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett hallgató részére járó illetmény és illetményjellegű juttatások fedezetéről az adott fegyveres szervnél központilag kell gondoskodni.
(A Hszt. 50. §-ához)
6. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 50. § (1) bekezdése szerinti szolgálati beosztások ellátásával, vagy helyettesítéssel történő megbízása az eredeti beosztás ellátása mellett történik, a megbízás alapján járó díjazás mértékét az állományilletékes parancsnok a feladattal, valamint a feladat ellátására beosztottak számával arányosan állapítja meg.
(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja közalkalmazottat, kormányzati ügykezelőt, köztisztviselőt vagy kormánytisztviselőt helyettesít, az (1) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(3) Ha a hivatásos állomány helyettesítést ellátó tagja a megbízás alapján díjazásban részesül, a helyettesítés során végzett tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak, a tevékenységért csak a Hszt. 50. § (4) bekezdése szerinti többletszolgálatért járó díjazás jár.
(A Hszt. 62. §-ához)
7. § (1) A Hszt. 62. §-ában foglalt, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások megtérítésére – a Hszt. 306/B. §-ában foglaltak alapján megtérítésre kötelezetteken kívül – a hivatásos állomány azon tagja kötelezhető, aki tanulmányi szerződés alapján iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben vesz részt.
(2) Nem kötelezhető a támogatás visszatérítésére az, aki a fegyveres szerv által elrendelt szakmai továbbképzésen vagy átképzésen vesz részt.
(3) Tanulmányi támogatásnak minősülő pénzbeli juttatás különösen:
a) a beosztásuk alól mentesítettek, vagy az állományba vételt megelőzően nappali képzésben résztvevők esetében a tanulmányok idejére folyósított illetmény, külön juttatás,
b) a beosztásuk ellátása mellett levelező vagy esti tagozaton tanulók esetében a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj,
c) a külföldi tanulmányokat folytatók esetében az a) pontban meghatározott juttatások, valamint a külföldi napidíjat illetően a devizaellátmánynak a visszafizetés esedékessé válásának napján érvényes MNB középárfolyamon forintra átszámított összege,
d) a fegyveres szerv által biztosított tandíjkedvezmény, a polgári oktatási intézményben tanulók részére fizetett tandíj, tanszer-hozzájárulás, valamint az átvállalt oktatási (tanulmányi) költségek,
e) a tanulmányi szerződésben rögzített egyéb pénzbeli juttatások (különösen az utazási költségtérítés, szállásköltség).
(4) A természetbeni élelmezés értékének visszatérítésénél figyelembe kell venni az élelmezés nyersanyagértékét (nyersanyagnormát), valamint a természetbeni élelmezés pénzbeli megváltását.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti juttatások közül az illetményjellegű juttatásoknál a személyi jövedelemadó, a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a munkavállalói járulék levonása utáni nettó összeget, a természetbeni juttatásoknál pedig a felhasználáskor érvényes norma szerinti összeget kell figyelembe venni.
(6) A tandíjtartozás összegét a tanintézet által a tandíjakról kiállított számlákra teljesített kifizetések alapján kell megállapítani.
(7) A tanulmányi támogatás visszatérítésére az állományilletékes parancsnoknak írásban kell a hivatásos állomány tagját felszólítania, aki a felszólítás ellen – a kézhezvételtől számított 15 napon belül – az elöljáró parancsnokhoz szolgálati panaszt nyújthat be.
9. § (1)10 Az elrendelt túlszolgálatra eső időarányos távolléti díjat a Hszt. 99. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával kiszámított egy órára eső távolléti díj alapulvételével kell megállapítani.
(2) A Hszt. 88. § (2) bekezdése alapján szabadidőben megváltandó, évi 150 óráig terjedő túlszolgálat mértékébe nem számítható be az a túlszolgálat, amelyet az önkormányzat, vagy egyéb külső szervezet finanszíroz.
(3) A hivatásos állomány tagja részére távolléti díj kifizetésére csak a Hszt. 88. § (1) bekezdése alapján arra jogosult által elrendelt és nyilvántartott túlszolgálat után kerülhet sor.
(4) A túlszolgálatért járó díjazást a túlszolgálat napját követő naptári hónapra esedékes illetmény kifizetésével együtt kell folyósítani.
(A Hszt. 97. §-hoz)
10. § A szabadság pénzbeni megváltása címén a hivatásos állomány tagjának a ki nem adott szabadság mértékével arányos összegű, a kifizetés esedékességekor számított távolléti díj jár.
3. Az illetmény
11. § (1)11 A Belügyminisztériumba, valamint a belügyi szervekhez a Hszt. 49/D. § (1) bekezdése alapján vezényelt hivatásos állomány tagjának besorolását és ennek figyelembevételével az illetményét a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
(2) A hivatásos állomány fegyveres szervnél közalkalmazotti, kormányzati ügykezelői vagy kormánytisztviselői álláshelyen foglalkoztatott tagjának rendszeres pótlékok nélkül számított illetménye nem lehet kevesebb, mint az ellátott munkakörbe megállapítható közalkalmazotti, kormányzati ügykezelői vagy kormánytisztviselői illetménye lenne. Ha a közalkalmazotti, kormányzati ügykezelői vagy kormánytisztviselői illetmény a magasabb, akkor a hivatásos állomány tagjának illetményét annak megfelelően kell újra megállapítani.
(3) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását közalkalmazotti, kormányzati ügykezelői vagy kormánytisztviselői munkakörré minősítettek át, továbbra is a munkakör átminősítés előtti besorolása alapján kell az illetményét megállapítani.
(4) A Hszt. 102. § (1) bekezdése alapján a magasabb fizetési fokozatba való előresorolást annak a hónapnak az első napjától kell végrehajtani, amelyik hónapban a várakozási idő letelik.
(5) Az egyes szerveknél megállapítható illetménykiegészítések részletezését az 1. melléklet tartalmazza.
12. § A Hszt. 245/H. § (2) bekezdésében meghatározott vezetők illetményét az illetmény elemekre való bontása nélkül, egy összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény magába foglalja valamennyi illetményelemet, beleértve az érintett részére megállapítható pótlékokat is, a nyelvtudási pótlék kivételével.
13. § (1) Azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges – így a hivatásos állomány tagjának nyelvtudási pótlék fizethető –, valamint amelyekben az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, az állománytáblázatok tartalmazzák.
(2) A harmadik és további nyelv, továbbá a ritka nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértéke megegyezik a Hszt. 104. § (4) bekezdése szerint adható nyelvtudási pótlék mértékével. A ritka nyelvek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A Hszt. 104. § (2) bekezdése alapján az állami nyelvvizsga bizonyítvány eredményét igazoló bizonyítvánnyal egyenértékű okirat vonatkozásában kétség esetén szolgálati úton az oktatásért felelős miniszter által kijelölt szervtől kell állásfoglalást kérni a nyelvtudási szint elismeréséről.
14. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya vonatkozásában a 3. melléklet tartalmazza azon idegen nyelvek körét, amelyekből szerzett középfokú, vagy felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén a Hszt. 104. § (5) bekezdése szerinti mértékű nyelvtudási pótlék folyósítható.
4. Jubileumi jutalom
15. § (1) A Hszt. 110. §-ának (2) bekezdése alapján a jubileumi jutalom esedékességének megállapítása szempontjából a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napját úgy kell megállapítani, hogy az számánál fogva megfeleljen a szolgálati viszony kezdő napjának. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napja.
(2) A jubileumi jutalmat – a Hszt. 110. § (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – az esedékesség napján kell kifizetni.
(3) Ha a jubileumi jutalomra a hivatásos állomány tagja a Hszt. 110. § (3) bekezdése alapján jogosult, azt a szolgálati viszony utolsó napján kell kifizetni.
(4) A jubileumi jutalmat a Hszt. 107. §-a alapján csökkentett illetményben részesülőnek is a teljes illetmény alapulvételével kell megállapítani.
(5) A jubileumi jutalom, vagy annak különbözete utólagos kifizetése esetén a jutalom összegét az eredeti esedékességkor érvényes távolléti díj alapulvételével kell megállapítani
(6) A (5) bekezdés alapján megállapított jubileumi jutalom késedelmes kifizetése esetén késedelmi kamat jár.
5. Kiküldetési költségtérítés
16. § A belföldi szolgálati kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés „menetlevélen” történő elrendelésére az állományilletékes parancsnok, vagy az általa megbízott vezető jogosult.
17. § (1) A hivatásos állomány tagja belföldi szolgálati kiküldetése esetén az ezzel összefüggésben felmerülő többletkiadásai megtérítésére jogosult.
(2) Kiküldetési költségtérítés
a) utazási költség,
b) szállásköltség,
c) napidíj (élelmezési többletköltség)
címén állapítható meg.
18. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült utazási költségeit.
(2) Az utazás során igénybe vehető közlekedési eszközt – gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg.
19. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült szállásköltségét. Szállásköltség címén a kötelező reggeli ára és a gépkocsi esetleges parkolási, őrzési költsége is elszámolható.
(2) Nem számolható el külön szállásköltség arra az éjszakákra, amelyre a hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv szálláshelyét térítésmentesen veszi igénybe.
20. § (1) Amennyiben a hivatásos állomány tagja szállásköltség címén a kötelező reggeli árát elszámolja, a napidíj összegét 25%-kal csökkenteni kell.
(2) Nem illeti meg napidíj azt,
a) akit állandó lakóhelyére vagy tartózkodási helyére küldenek ki,
b) aki a kiküldetés időtartama alatt térítés nélkül természetbeni élelmezési ellátásban részesül.
6. Távolléti díj
21. § (1) Távolléti díj számítása szempontjából rendszeres illetménypótléknak minősül:
a) a szolgálati időpótlék,
b) az idegennyelv-tudási pótlék,
c) a fokozottan veszélyes beosztás pótléka,
d) a közterületi pótlék,
e) a határrendészeti pótlék,
f) a veszélyes katasztrófavédelmi és tűzoltó beosztás pótléka,
g) a gépjárművezetői pótlék,
h) a különleges gépjárművezetői pótlék,
i) a díszelgési pótlék,
j) a zenekari pótlék,
k) a különleges bevetési pótlék,
l) a lovasjárőri pótlék,
m) a kutyavezetői pótlék,
n) a hajóvezetői pótlék,
o) a nyomozói pótlék,
p) a tanácsosi címpótlék,
r) a főtanácsosi címpótlék,
s) a vezetői illetménypótlék,
t) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv állománya belső ellenőrzési pótléka,
u) a terrorizmust elhárító szerv állományának pótléka.
(2) A távolléti díj összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény, illetménykiegészítés és rendszeres illetménypótlékok együttes összege az irányadó.
(3) A rendőrség különleges foglalkoztatási állományába tartozók esetében a távolléti díj megállapítása során a Hszt. 264/C. § (4) bekezdése alapján folyósított, az esedékesség időpontjában érvényes illetményt kell figyelembe venni.
7. Költségtérítések
22. § (1) A szolgálati érdekből az egyik szolgálati helyről a másikra történő áthelyezéssel kapcsolatos átköltözési költség, ha a hivatásos állomány tagja az új szolgálatteljesítési helyére költözik:
a) az utazási költség,
b) az ingóságok szállítási költsége,
c) az átköltözési átalány.
(2) A szolgálati érdekből az egyik szolgálati helyről a másikra történő áthelyezéssel kapcsolatos költség, ha a hivatásos állomány tagja új szolgálatteljesítési helyére nem költözik át és a szolgálatteljesítés helye lakóhelyétől eltér:
a) az utazási költség,
b) a különélési díj.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt költségek megtérítése a fegyveres szerv próbaidőt töltő tagját nem illeti meg.
23. § (1) Az áthelyezett saját személye, a vele együtt költöző házastársa, élettársa, valamint az általa eltartott, vele közös háztartásban élő családtagjai után jogosult ténylegesen felmerült utazási költségeinek megtérítésére.
(2) Az utazás alkalmával igénybe vehető közlekedési eszközt – gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg.
(3) Ha az áthelyezett személy új szolgálatteljesítési helyére a szolgálattételre való jelentkezéssel egyidőben átköltözni nem tud, részére az átköltözés későbbi időpontban való lebonyolítása végett a lakóhelyére történő egyszeri oda- és visszautazás költségét is meg kell téríteni.
(4) A költségtérítésre jogosult a hivatásos állomány tagja akkor is, ha áthelyezésére fegyelmi büntetésből eredő alacsonyabb beosztásba helyezése miatt került sor.
(5) Költségtérítésként a számlával igazolt költségek számolhatók el.
(6) Vasúti utazás esetén a hivatalos díjszabás szerinti másodosztályú menetjegy ára téríthető.
24. § (1) Az ingóságok átszállításával kapcsolatban a számlával igazolt költségeket kell megtéríteni.
(2) Szállítási költség különösen a fuvarozási, rakodási költség, valamint a fuvarozás és rakodás biztosítási költsége.
(3) Szállítási költségként felszámítható az üres csomagolóeszközök és az igénybe vett szállítóeszközök régi szolgálatteljesítési helyre történő visszaszállításának igazolt költsége is.
25. § (1) Átköltözési átalányként számolható el a költözéssel kapcsolatos egyéb, nem vagy nehezen számszerűsíthető kiadás, így különösen a csomagolási és tisztítási költség.
(2) Az áthelyezett személy átköltözési átalányra akkor jogosult, ha
a) nős, férjezett, vagy olyan gyermeke van, akinek eltartására kötelezett és akit saját háztartásában tart el, feltéve, hogy ingóságait régi szolgálatteljesítési helyéről az újra átszállította, vagy
b) egyedülálló és igazolja, hogy az új szolgálatteljesítési helyére legalább a lakhatás alapvető feltételeit biztosító bútort átszállította.
(3) Az átköltözési átalány összege az illetményalap
a) 130%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása legalább három és fél szobás,
b) 120%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása három szobás,
c) 110%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása két és fél szobás,
d) 95%, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása két szobás,
e) 80%, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása másfél szobás,
f) 65%, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása egy szobás
volt.
26. § (1) A hivatásos állomány újonnan kinevezett, valamint a tiszti kinevezés után az első szolgálati beosztásba kerülő tagja átköltözés esetén az átköltözéssel kapcsolatos szállítási és utazási költség megtérítésére, valamint átköltözési átalányra jogosult.
(2)12 Ugyanazon önálló állománytáblázattal rendelkező szolgálati helyen szolgálatot teljesítő házastársak, élettársak együttes áthelyezése esetén az átköltözési költségeket csak az egyik fél számolhatja el.
27. § (1) Különélési díjra jogosult a más helységbe áthelyezett nős, férjezett, vagy családfenntartónak minősülő személy,
a) akinek az új szolgálatteljesítési helyen lakóingatlana nincs, és
b) aki az új szolgálatteljesítési helyére nem költözik át, de a szolgálatteljesítési idő végeztével rendszeresen nem tér haza családjához, hanem a fegyveres szerv által részére biztosított ideiglenes szálláshelyre tér haza,
így emiatt családjától külön élni kényszerül.
(2) A családtól való külön élésnek minősül az élettárstól való külön élés is, amennyiben a jogosult az áthelyezést megelőzően legalább 6 hónapon át élet- és vagyonközösségben együtt élt élettársával. Ennek igazolására el kell fogadni a közös nyilatkozatot.
(3) A különélési díj szempontjából az áthelyezett eltartási kötelezettségét csak a saját háztartásában eltartott gyermeket illetően lehet megállapítani.
(4) Különélési díj illeti meg azt az egyedülálló személyt is, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét vagy szüleit, továbbá más eltartó nélküli kiskorú testvérét vagy testvéreit áthelyezése előtt saját háztartásában tartotta el, feltéve, hogy azok eltartására kötelezhető és keresőképes más hozzátartozójuk nincs és a hivatásos állomány tagja új szolgálatteljesítés helyére lakás hiányában őket elköltöztetni nem tudja.
(5) A különélési díj a hivatásos állomány tagjának az áthelyezés időpontjától számított egy évig folyósítható. Az egy év elteltét követően a különélési díj folyósítását az állományilletékes parancsnok évente meghosszabbíthatja, ha fontos szolgálati érdek miatt a különélés nem szüntethető meg.
(6) A különélési díj egy napra eső összege a belföldi szolgálati kiküldetést teljesítő részére járó – számla nélkül adható – napidíj összegével egyezik meg.
28. § (1) A különélési díjra jogosult részére a különélési díj fele jár
a) a kórházban töltött napokra,
b) az egészségügyi szabadság idejére, függetlenül attól, ha ezalatt családjának lakóhelyére egy hétnél hosszabb időre hazatér.
(2) Szabadság idejére különélési díj nem jár.
(3) A külön élőnek havonta négy alkalommal az állandó lakóhelyére vagy családjához történő utazás és onnan a szolgálatteljesítési helyére történő visszautazás költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.
29. § (1) Ha az áthelyezett az új szolgálatteljesítési helyéről naponta családjához úgy vissza tud térni, hogy lakóhelyén legalább 10 órát eltölthet, különélési díj helyett utazási költségtérítésre jogosult.
(2) Az utazáshoz igénybe vehető és a költségtérítés szempontjából irányadó közlekedési eszközt – gazdaságossági szempontok és a szolgálati érdek figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg.
(3) Nem folyósítható különélési díj vagy utazási költségtérítés, ha az áthelyezett az új szolgálatteljesítési helyén a felajánlott lakható és a külön jogszabályban meghatározott jogos lakásszükségletnek megfelelő lakást nem fogadja el. A jogos lakásszükségletet kielégítőnek minősül az a lakás is, amely a régi szolgálatteljesítési helyen lévő lakással megegyező nagyságú és komfortfokozatú.
30. § A hivatásos állomány tagjának áthelyezése esetén vele együtt költöző házastársa kereset-, valamint jövedelem kiesésének átmeneti pótlására szolgáló jövedelem-kiegészítés megállapításáról és folyósításáról külön jogszabály rendelkezik.
31. § Az áthelyezéssel kapcsolatosan felmerült költségek azt a fegyveres szervet terhelik, akinek a kezdeményezésére a hivatásos állomány tagjának áthelyezése történt.
32. § A Hszt. 49. § (1) és (2) bekezdése alapján más helységbe vezényelt hivatásos állomány tagjának költségtérítéseire a belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a 28. és 29. §-ban foglaltak teljesülnek, a hivatásos állomány tagja napidíj helyett különélési díjra jogosult.
33. § A szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költség különösen
a) az utazási költség,
b) az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem térített ellenértéke.
34. § (1) A helyközi vagy távolsági utazással járó munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről külön jogszabály rendelkezik.
(2) A hivatásos állomány tagja részére a munkába járáshoz helyi közlekedési bérlet csak a Hszt. 116/A. §-ában meghatározott választható juttatások rendszerében biztosítható.
8. Kedvezmények és támogatások
35. § A hivatásos állomány tagja és családtagja külön rendelkezésben meghatározott feltételek szerint és az ott meghatározott térítési díj ellenében kedvezményes üdülésben részesíthető a fegyveres szerv, valamint a fegyveres szervet irányító minisztérium kezelésében levő üdülőkben, hétvégi pihenőházakban.
36. § (1) Visszatérítendő kamatmentes családalapítási támogatás adható a 35 évesnél nem idősebb, házas vagy élettársi viszonyban élő hivatásos állomány tagjának, ha a támogatást anyagi körülményei indokolják.
(2) Nem részesíthető támogatásban az,
a) akinél a szolgálati viszony megszüntetése folyamatban van,
b) aki ellen büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban,
c) akinek illetményét – a fennálló tartozásai miatt – további levonásokkal terhelni már nem lehet.
(3) A támogatás kizárólag a családi otthon kialakításával összefüggő berendezési és felszerelési tárgyak beszerzésére fordítható.
(4) A támogatás a szolgálati viszony fennállása alatt egy alkalommal – házastársak és élettársak esetében csak az egyik fél részére – engedélyezhető.
(5) A támogatás legfeljebb négy éves futamidőre adható, felső határa nem haladhatja meg a mindenkori illetményalap összegének tizenötszörösét.
(6) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törlesztés ideje alatt önhibájából szűnik meg, a vissza nem fizetett támogatás a szolgálati viszony megszűnésének napján egy összegben esedékessé válik.
(7) A vissza nem térített családalapítási támogatás-tartozást hivatalból törölni kell, ha a kedvezményezett szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozott.
(8) Az állományilletékes parancsnok kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti a tartozás törlését. A vissza nem fizetett támogatás adóköteles jövedelemnek minősül.
37. § (1) A fegyveres szerv részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére illetményelőleg-keretet kell képezni. Az éves keret a költségvetésben jóváhagyott rendszeres és nem rendszeres személyi juttatás eredeti előirányzatának legfeljebb 5%-áig terjedhet.
(2) Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli.
38. § (1) A hivatásos állomány tagja részére családi, egészségügyi vagy más szociális ok figyelembevételével kamatmentes illetményelőleg kifizetését az arra irányuló indoklással alátámasztott kérelem alapján az állományilletékes parancsnok engedélyezheti.
(2) A kérelmezőnek legfeljebb a besorolása szerinti, személyi jövedelemadó-előleggel, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű illetményelőleg kifizetése engedélyezhető, amely azonban nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.
(3) Az illetményelőleg havi részletekben legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezhető, azzal, hogy a visszafizetési kötelezettségnek tárgyév december 31-éig eleget kell tenni.
(4) Az illetményelőleg törlésére a 36. § (7) és (8) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
9. 13 Pótlékok
39. § A Hszt. 254. § (2) bekezdésében meghatározott, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv állománya belső ellenőrzési pótlékára, valamint a terrorizmust elhárító szerv állományának pótlékára jogosultak körét és a pótlék mértékét a 4. melléklet tartalmazza.
40. § (1) A Vhr. 36. §-ában meghatározott fokozottan veszélyes beosztás pótlékát megállapítani és folyósítani csak akkor lehet, ha a tárgyhavi pótlékra jogosultságot a nyilvántartás alapján a szolgálati elöljáró igazolta.
(2) A Vhr. 37/A. §-ában meghatározott veszélyes katasztrófavédelmi és tűzoltói beosztás pótlékra jogosító beosztásokat a 5. melléklet tartalmazza.
(3) A Vhr. 37/B. §-ában meghatározott, egyéb veszélyességi pótlékokra jogosító munkaköröket a 6. melléklet tartalmazza. Az egyéb veszélyességi pótlékot 24 órás szolgálatra kell számítani. Ha a szolgálat ennél rövidebb tartamú, de legalább – a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél egyéb veszélyességi pótlékra jogosító munkakörök kivételével – a nyolc órát eléri, a pótlékot arányosan csökkentve kell megállapítani.
(4) A Vhr. 38. §-ában meghatározott közterületi pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat az 7. melléklet tartalmazza.
(5) A Vhr. 38/A. §-ában meghatározott határrendészeti pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat a 8. melléklet tartalmazza.
(6) A Vhr. 38/B. §-ában szabályozott őrzési pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat a 9. melléklet tartalmazza.
(7) A Vhr. 39. §-ában meghatározott ügyeleti pótlék mértéke
a) 8 órás ügyeleti szolgálat esetén az illetményalap 3,8%-a,
b) 12 órás ügyeleti szolgálat esetén az illetményalap 5,0%-a,
c) 24 órás ügyeleti szolgálat esetén az illetményalap 7,4%-a.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, ügyeleti pótlékra jogosult az az orvos is, aki a hivatásos állomány tagjai szolgálatteljesítése idején, annak érdekében orvosi ügyeletet lát el.
(9) A Vhr. 39. §-ában meghatározott ügyeleti díj mértéke az illetményalap 7,4%-a. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja ügyeleti szolgálatot teljesít, ha részére a hivatali munkaidőnek vagy saját munkaidejének végétől a következő munkanap kezdetéig szolgálati helyén ügyeleti szolgálatot rendeltek el.
(10) A Vhr. 42. § (2) bekezdésében meghatározott különleges gépjárművezetői pótlék folyósítása szempontjából különleges gépjárműnek minősülő járművek felsorolását a 10. melléklet tartalmazza.
(11)14 A Vhr. 45. §-ában meghatározott díszelgési pótlékra jogosult a Készenléti Rendőrség díszőri feladatokat ellátó hivatásos állomány tagja, valamint a Magyarország Lovas Díszegységébe beosztott lovasrendőrök.
(12) A Vhr. 50. §-ában meghatározott különleges bevetési pótlékra jogosultakat a 11. melléklet tartalmazza.
(13) A Vhr. 52. §-ában meghatározott kutyavezetői pótlékra jogosult
a) az, aki a szolgálati kutyával való foglalkozást (kiképzést, gondozást, ápolást és etetést) napi rendszerességgel, munkaköri feladatként végzi, vagy a szolgálati idejének több mint felét kutyával látja el, valamint
b) a kutyás kiképzést végző szakoktató (kiképző, tanár) és a kutyavezető parancsnoka, amennyiben beosztásukhoz szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek.
(14) A kutyavezetői pótlék megállapítása szempontjából szolgálati kutyának minősül az az eb is, amely magántulajdonban van, de a szolgálati elöljáró engedélyével szolgálatellátásra használnak, vagy szolgálati célokra kiképeznek.
(15) A Vhr. 54. §-ában meghatározott nyomozói pótlékra jogosító beosztásokat a 12. melléklet tartalmazza.
41. §15 (1) A köztársasági elnök, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermekei személyvédelmét ellátó hivatásos állományú részére az állományilletékes parancsnok munkaköri pótlékot állapíthat meg.
(2) Munkaköri pótlékként az illetményalap 100–700%-a közötti összeg fizethető.
(3) A munkaköri pótlékra jogosító beosztásokat a 13. melléklet tartalmazza.
10. Módosuló rendelkezések
41–42. §16
11. Záró rendelkezések
43. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)17
1. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez
2. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez
3. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez
4. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez
5. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez25
6. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez
7. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez
8. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez
9. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez
10. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez
11. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez
12. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez
13. melléklet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelethez55
A rendeletet a 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 48. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2015. július 1. napjával.
Az 1. § (1) bekezdés d) pontja a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. §-t megelőző alcím a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. §-t megelőző alcím a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (1) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (1) bekezdés c) pont cb)–cd) alpontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (5) bekezdés záró szövegrésze a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja szerint módosított szöveg.
A 4. § a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (2) bekezdése a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. alcím címe a 12/2015. (III. 31.) BM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 40. § (11) bekezdése a 31/2012. (VI. 28.) BM rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg.
A 41. §-t a 12/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. §-a iktatta be.
A 41–42. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 43. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet „I. A rendőrségnél illetménykiegészítésre jogosító szervezetek, szervezeti egységek” alcím 2. pont 2.2. alpontját a 31/2012. (VI. 28.) BM rendelet 21. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet „I. A rendőrségnél illetménykiegészítésre jogosító szervezetek, szervezeti egységek” alcím 2. pont 2.3. alpontját a 43/2012. (VIII. 23.) BM rendelet 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet I. pont 3. pont 3.5. pont 3.5.1. alpontját a 13/2012. (III. 30.) BM rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 43/2012. (VIII. 23.) BM rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet I. pont 3. pont 3.5. pont 3.5.2. alpontját a 13/2012. (III. 30.) BM rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 43/2012. (VIII. 23.) BM rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet I. 3.5. pont 3.5.3. alpontját a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet I. pont 3. pont 3.6. pontját a 13/2012. (III. 30.) BM rendelet 8. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet IV. pont 3.2. alpontja a 16/2015. (IV. 17.) BM rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. melléklet a 11/2012. (III. 30.) BM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. melléklet II. pontja a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 1. § a) pontjával megállapított szöveg.
A 7. melléklet 3. pont nyitó szövegrésze a 31/2012. (VI. 28.) BM rendelet 21. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. melléklet 3. pont 3.29. alpontja a 31/2012. (VI. 28.) BM rendelet 21. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. melléklet 3. pont 3.30. alpontja a 31/2012. (VI. 28.) BM rendelet 21. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. melléklet 3. pont 3.33. alpontját a 31/2012. (VI. 28.) BM rendelet 21. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. melléklet 4. pont nyitó szövegrésze a 31/2012. (VI. 28.) BM rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet 4. pont 4.7. alpontját a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. melléklet 4. pont 4.8. alpontját a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. melléklet 4. pont 4.9. alpontját a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. melléklet 4. pont 4.12. alpontját a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. melléklet 4. pont 4.18. alpontját a 31/2012. (VI. 28.) BM rendelet 21. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. melléklet 4. pont 4.19. alpontját a 31/2012. (VI. 28.) BM rendelet 21. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. melléklet 4. pont 4.20. alpontját a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. melléklet 4. pont 4.21. alpontját a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. melléklet 4. pont 4.26. alpontját a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 1. § b) pontja iktatta be.
A 7. melléklet 4. pont 4.27. alpontját a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 1. § b) pontja iktatta be.
A 7. melléklet 4. pont 4.28. alpontját a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 1. § b) pontja iktatta be.
A 10. melléklet 2. pontja a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 1. § c) pontjával megállapított szöveg.
A 11. melléklet 1. pont 1.1. alpontja a 43/2012. (VIII. 23.) BM rendelet 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. melléklet 1. pont 1.2. alpontja a 43/2012. (VIII. 23.) BM rendelet 16. § (1) bekezdésével megállapított és a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 29. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. melléklet 2. pont 2.2. alpontja a 31/2012. (VI. 28.) BM rendelet 21. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. melléklet 3. pont záró szövegrésze a 31/2012. (VI. 28.) BM rendelet 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. melléklet 3. pont 3.1. alpontja a 43/2012. (VIII. 23.) BM rendelet 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. melléklet 3. pont 3.3. alpontja a 31/2012. (VI. 28.) BM rendelet 21. § (3) bekezdésével megállapított, a 43/2012. (VIII. 23.) BM rendelet 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. melléklet 3. pont 3.4. alpontja a 12/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. melléklet 3. pont 3.5. alpontja a 43/2012. (VIII. 23.) BM rendelet 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. melléklet 3. pont 3.6. alpontja a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 1. § d) pontjával megállapított szöveg.
A 12. melléklet 1. pont 1.21. alpontja a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 1. § e) pontjával megállapított szöveg.
A 12. melléklet 2. pontját a 60/2013. (X. 24.) BM rendelet 1. § e) pontja iktatta be.
A 13. mellékletet a 12/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás