64/2011. (IV. 13.) Korm. rendelet
a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Honvédség nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról1
2011.05.01.
„(2) E rendelet alkalmazásában nem minősül csapatmozgásnak
a) a katonai szakmai, partneri látogatásokon és azok előkészítésében történő részvétel,
b) nyílt vagy zártkörű kereskedelmi, (hadi)technikai bemutatókon és azok előkészítésében történő részvétel,
c) a gyógykezelésen, üdültetésen, sportrendezvényeken és azok előkészítésében való részvétel,
d) hagyományőrző, kegyeleti, kulturális, társadalmi rendezvényeken és azok előkészítésében történő részvétel,
e) nemzetközi szervezet által szervezett és vezetett műveletekben az időszakos katonai megfigyelői és katonai szaktanácsadói feladatok ellátása,
f) a nem műveleti területen működő, többnemzeti – akár állandó, akár csak egy adott művelet irányítása érdekében létrehozott – parancsnokságokon történő szolgálatteljesítés, ha az nem jár a tényleges műveleti területre küldéssel,
g) a más állam katonai vagy más állami szervénél, valamint nemzetközi szervezetnél történő egyéni szolgálatteljesítés,
h) tanulmányok (ideértve a képzés gyakorlati részét is) folytatása,
i) a behozatali vagy kiviteli engedéllyel rendelkező hadiipari, illetve beruházási célú katonai szállítmány kísérete vagy rakomány őrzése,
j) a NATO-tagállamok állami légijárműveinek – esetenként legfeljebb négy légijárműből álló kötelék – navigációs gyakorló repülése és technikai leszállása,
k) más, az előzőekhez hasonló céllal történő katonai mozgás.”
„(3) Ha nemzetközi szerződés kifejezetten tartalmazza az előzetes határátlépési engedélyezés mellőzhetőségét, akkor e rendeletnek az engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
(A honvédelmi miniszter minden év december 15-éig döntésre a Kormány elé terjeszti a következő évre tervezett csapatmozgások jegyzékét, amely tartalmazza)
„b) a Magyar Honvédség részvételével külföldön vagy külföldi fegyveres erők részvételével Magyarországon tervezett
ba) NATO-gyakorlatok és kiképzések,
bb) békepartnerségi (a továbbiakban: PfP) gyakorlatok és kiképzések,
bc) PfP szellemű gyakorlatok és kiképzések,
bd) két- és többoldalú megállapodásokon alapuló gyakorlatok és kiképzések,
„(4) Az engedélyezés a (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti esetekben a gyakorlatokon részt vevő külföldi fegyveres erők átvonulásának engedélyezését is jelenti. (5) Az év közben ismertté váló, előre nem tervezett csapatmozgásokat a Kormány a tárgyévi engedély módosításával engedélyezi.”
„4. A rendezvény tervezett helyszíne az ország megjelölésével.”
[Az államhatár ideiglenes megnyitására (a továbbiakban: ideiglenes határátkelőhely) engedéllyel kerülhet sor. Az ideiglenes határátkelőhely megnyitására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell]
„d) a 15/A. §-ban foglalt eset kivételével, nyilatkozatot, amelyben a kérelmező kötelezettséget vállal arra, hogy biztosítja az ideiglenes határátkelőhely működtetéséhez szükséges tárgyi, technikai és pénzügyi feltételeket, és vállalja a mellékletben meghatározott, az ideiglenes határnyitással felmerülő költségek megtérítését,” b) viszonosság alapján az Európai Unió, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagállamának állami légijárműve,
c) az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete műveleti irányítása alatt álló katonai vagy rendvédelmi célú légijármű.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott viszonosság és a műveleti irányítás fennállta tekintetében a honvédelmi miniszter állásfoglalása irányadó.” (Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni)
„e) a Magyar Köztársaság területén felállított, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzőkönyv I. cikk b), c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó nemzetközi katonai parancsnokság vagy szervezet (a továbbiakban: parancsnokság) állománya által a Magyar Köztársaság területén okozott, valamint a Honvédség által a parancsnokságnak okozott károk kivizsgálása és elbírálása, valamint megtérítése tekintetében.”
(E rendelet alkalmazásában)
„b) magyar harmadik fél: olyan természetes személy, valamint a Honvédség kivételével olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit a Magyar Köztársaság területén kár ér, kivéve a Honvédség hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományába tartozó azon személyt, aki szolgálatteljesítés teljesítés közben veszti életét vagy szenved személyi sérülést;
c) külföldi harmadik fél: az a) és a b) pont hatálya alá nem tartozó természetes személy, valamint jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;”
„(4) A kárigény (3) bekezdés szerinti behajthatatlanságát a Honvédelmi Minisztérium vagyongazdálkodásért felelős szervének a vezetője állapítja meg.” „(7) Ha a külföldi fegyveres erő a károkozásért való felelősséget nem vállalja és kifizetést sem ajánl fel vagy a károsult az (5) bekezdés szerint felajánlott összeget kárigényének teljes kielégítéseként nem fogadja el, a károsult a kárigényét közvetlenül a külföldi fegyveres erő állományának tagjával szemben érvényesítheti. (8) Ha a károsult a (3) bekezdés szerint felajánlott összeget kárigényének teljes kielégítéseként nem fogadja el, kárigényét peres úton a Magyar Állammal szemben érvényesítheti. (9) A (8) bekezdés alapján indult perekben a Magyar Államot a honvédelmi miniszter képviseli.”
„A NEMZETKÖZI KATONAI PARANCSNOKSÁGOKKAL KAPCSOLATOS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK
11/A. § (1) A parancsnokság és a Honvédség közötti kártérítési ügyek kivizsgálására, elbírálására és a kár esetleges megtérítésére irányuló eljárást a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerve az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően folytatja le. (2) Ha a parancsnokság magyar harmadik félnek a Magyar Köztársaság területén okoz kárt, a 6. és 7. § rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) ahol a 6. és 7. § „külföldi fegyveres erőt” említ, ott a parancsnokságot kell érteni; b) ha a parancsnokság a szolgálati igazolásban a felelősségét nem ismeri el, és a vizsgálat alapján megállapításra kerül, hogy a kárt okozó állomány a kárt szolgálati kötelességteljesítésen kívül vagy szolgálati jármű nem engedélyezett használata során okozta a magyar harmadik félnek, a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerve a 6. § (5) és (6) bekezdése, valamint a 7. § (6) kezdése alkalmazásában a kárt okozó állomány küldő állama szerinti fegyveres erőt is megkeresi.” 4. § Ez a rendelet 2011. május 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
