56/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet
2011.04.13.
[A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának – a külön jogszabályban meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell]
„a) a költségvetési szerv létrehozásáról szóló jogszabályra történő hivatkozást, ha a költségvetési szerv létrehozásáról jogszabály rendelkezett,”
„(2) A fejezetet irányító szerv az Áht. 122/B. §-ában meghatározott adatszolgáltatást a 9/a. számú melléklet szerint teljesíti. Az adatszolgáltatás nyilvános adatait a Kincstár a honlapján közzéteszi, a nem nyilvános adatokhoz a támogatók számára – jogosultság igénylés útján – elérhetőséget biztosít.”
„(4) Ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a költségvetésből nyújtott támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően. Nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha az adott támogatott tevékenységhez biztosított valamennyi költségvetésből nyújtott támogatás összege az egymillió-ötszázezer forintot nem éri el, és nem haladja meg a támogatott tevékenység összköltségét.”
„(2) A központi költségvetési szerv kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványa a teljes előirányzat-maradványának a kötelezettségvállalással terhelt maradvány összegével, valamint a maradványából az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető résszel csökkentett mértéke.”
[Kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni]
„g) a Széchenyi Kártya program keretein belül működő folyószámlahitel program előirányzat-maradványát.”
„(2) Az elszámolás a fejezet költségvetési szervei és fejezeti kezelésű előirányzatai tekintetében külön-külön tartalmazza
a) az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető részt,
b) a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványt,
c) javaslatot a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással nem terhelt maradványának változatlan célú visszahagyására vagy eltérő célú felhasználására.”
„(4) Az államháztartásért felelős miniszter a (3) bekezdés a) pontja szerint benyújtott elszámolást a tárgyévet követő év május 15-éig, a (3) bekezdés b) pontja szerint benyújtott elszámolást a tárgyévet követő év június 20-áig felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményéről az államháztartásért felelős miniszter a fejezetet irányító szervet tájékoztatja.”
„(5) Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelmek alapján előterjesztést készít a Kormánynak a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványok változatlan vagy eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről, valamint az eltérő célú felhasználáshoz szükséges átcsoportosításról. A Kormány az előterjesztésről nyilvános határozatban dönt.”
„(11) A fejezetet irányító szervnél, vagy az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervénél képződött előirányzat-maradvány más központi költségvetési szerv részére történő átadása-átvétele – az európai uniós forrásból finanszírozott programok előirányzatainak, a feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok, és a fejezeten belül, az azonos előirányzat-felhasználási keretszámlán kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok között újra felosztott előirányzatok kivételével – csak a fejezet maradvány-elszámolási számláján keresztül történhet.”
[Az irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolásához és a zárszámadáshoz]
„a) a 216. § c) pont ca) alpontja szerinti beszámoló esetén a tárgyévet követő év január 31-ig, a 216. § c) pont cb) alpontja szerinti adatszolgáltatás esetén az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának közzétételét követő öt napon belül – az abban szereplő időpont vagy időpontok alapulvételével – írásban meghatározza azok beküldésének határidejét,”
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Melléklet az 56/2011. (IV. 12.) Korm. rendelethez
Államháztartáson kívüli szervezetek köre és adatszolgáltatási kötelezettsége
I. A kormányzati szektor és az államháztartás szervezeti körének eltérése
A nemzeti számlák nemzetközi és hazai statisztikai szabványai elveket határoznak meg a statisztikai értelemben vett kormányzati szektorba tartozó szervezetek körére és besorolásuk módjára. Azok a gazdasági egységek tartoznak a kormányzati szektorba, amelyek nem-piaci termelést végeznek egyéni és közösségi fogyasztásra alkalmas javak előállítása érdekében, finanszírozási forrása jellemzően a többi gazdasági szektor számára előírt kötelező befizetés, illetve azok, amelyek a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon újraelosztásában vesznek részt.
A nem-piaci termelés azt jelenti, hogy nem árbevétel ellenében történik meg a javak felhasználásra való átadása, a termelés költségei nem vagy csak kis részben térülnek meg. A kormányzati szektor teljesítményét ezért a költségekkel, s nem a piaci szektorban alkalmazott értékesítési árbevétellel kell számba venni.
A „tartalom elsődlegessége a formával szemben” alapelv érvényesülése alapján így – a magyar jogi előírások szerint az államháztartásba tartozó szervezeteken kívül – a tulajdonlás, az irányítás és a többségi finanszírozás együttes kritériumát teljesítő államháztartáson kívüli gazdasági szervezetek is a statisztikai értelemben vett kormányzati szektor részét képezik, a szervezeti-jogi formától és a gazdálkodás rendjétől függetlenül. Az adatszolgáltatás elrendelése teremti meg a feltételeket a statisztikai besorolási elvek (irányítás, finanszírozás, állam nevében végzett tevékenység) tényleges gyakorlati érvényesülésének vizsgálatához, s ennek alapján annak meghatározásához, mely szervezetek, illetve azok mely tevékenységei, milyen időszakban és módon jelenjenek meg a kormányzati szektor elszámolásaiban.
A kormányzati szektorba besorolt nem államháztartási szervezetek körét a nemzeti számlák összeállításáért felelős statisztikai szolgálatok állapítják meg.
A kormányzati szektorba besorolt szervezetek jegyzékét a Nemzetgazdasági Minisztérium a honlapján közzéteszi.
II. Az adatszolgáltatás rendje
1. Az adatszolgáltatást az alábbiakban felsorolt szervezetekre vonatkozóan kell teljesíteni:
a) a részben vagy egészben állami tulajdonú gazdasági társaságok, amelyek működését, feladatait jogszabály egyedileg szabályozza, illetőleg jogszabály alapján állami feladatot részben vagy egészben állami kezességvállalás mellett felvett hitelforrásból, illetve költségvetési forrásokat megelőlegezve vagy utólagosan felhasználva finanszíroznak vagy végeznek; így különösen:
aa) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,
ab) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.,
ac) a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.,
ad) a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.,
ae) a Magyar Export-Import Bank Zrt.,
ag) a Magyar Televízió Zrt.,
ah) a Duna Televízió Zrt.,
ai) a Magyar Távirati Iroda Zrt.;
b) az a) pontban meghatározott szervezetek és minisztériumok által alapított, tulajdonolt (közvetett állami tulajdonú) gazdasági társaságok, amelyek működését jogszabály egyedileg szabályozza, illetőleg jogszabály alapján állami feladatokat részben vagy egészben állami kezességvállalás mellett felvett hitelforrásból, illetve költségvetési forrásokat megelőlegezve vagy utólagosan felhasználva finanszíroznak vagy végeznek, így különösen:
ba) a Diákhitel Központ Zrt.,
bb) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.,
bc) az Állami Autópálya Kezelő Zrt.,
bd) a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.,
be) a Magyar Turizmus Zrt.,
bf) a Nemzeti Színház Zrt.,
bg) a Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztő Kft. (a Művészetek Palotája projekt elszámolása miatt),
bi) a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.,
bj) a Regionális Fejlesztési Holding Zrt.,
bk) a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat.,
bl) a Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Kft.;
c) a minisztériumok, más, fejezet felügyeletét ellátó szervek, valamint a központi költségvetési szervek által alapított közhasznú társaságok;
d) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok;
e) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló jogi személyiségű Médiatanácsa;
f) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap;
g) az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza;
h) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.
2. Az 1. pontban foglalt szervezetekre vonatkozó adatszolgáltatást a következők teljesítik:
a) az 1. pont a)–c) alpontjában foglalt szervezetek esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy;
b) az 1. pont d) alpontjában foglalt szervezetek esetében az alapító, illetve azon szervezet, amely a közalapítvány felett felügyeletet gyakorol, illetőleg amelynek költségvetéséből – a költségvetési törvény alapján – a közalapítvány, az alap, a testület szervezet támogatásban részesül;
c) az 1. pont e) alpontjában foglalt szervezet esetében a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság vezetője;
d) az 1. pont f) alpontjában foglalt szervezet esetében a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezetője;
e) az 1. pont g) alpontjában foglalt szervezet esetében az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza vezetője;
f) az 1. pont h) alpontjában az Alapot képviselő Testület.
3. Az adatszolgáltatást az alábbiak szerint kell teljesíteni:
a) az éves tényadatokra vonatkozó adatszolgáltatás keretében a szervezetre vonatkozó könyvvezetési és beszámolási kötelezettség alapján készített – a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – számviteli jogszabályok szerinti beszámolóját, a kiemelt mutatókat, a költségvetési kapcsolatokat az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő 180 napon belül;
b) az évközi tényadatokra és a várható éves teljesítési adatokra vonatkozó adatszolgáltatás keretében az évközi és várható éves, a szervezet vagyoni helyzetét, vagyonváltozását és üzletpolitikáját bemutató összevont adatokat, a kiemelt mutatókat, a költségvetési kapcsolatokat negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap végéig;
c) az éves és a középtávú terv (üzleti terv, stratégia, pénzügyi terv) – költségvetési tervezéshez felhasználandó – adatait, a szervezet várható vagyoni helyzetét és vagyonváltozását, valamint üzletpolitikáját bemutató összevont adatokat, a kiemelt mutatókat, a költségvetési kapcsolatokat a költségvetési tervezés kormányzati munkaprogramjában foglalt szervezeti körre vonatkozóan és ütemezéssel
a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott tervezési, beszámolási és statisztikai adatigénynek megfelelően, a kormányzati funkciókhoz és tevékenységekhez illeszthető formában és módon a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, illetve kijelölt szervéhez kell eljuttatni, lehetőség szerint elektronikus úton, a tervezési/zárszámadási köriratban foglaltaknak megfelelően.
d) az 1. pont c) és d) pontjában foglalt szervezetekre vonatkozóan adatszolgáltatást akkor kell teljesíteni, ha a költségvetési vagy zárszámadási tervezési körirat az adatszolgáltatást kifejezetten előírja.”