51/2011. (XI. 25.) NFM utasítás
51/2011. (XI. 25.) NFM utasítás
a Magyar Energia Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2011.12.16.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 4. § (1) bekezdésében, valamint 71. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki:
1. § A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § (1) A Szabályzatot, valamint a Hivatal belső szabályzatait szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megtörténtéről a Hivatal elnöke, a felülvizsgálat eredményének egyidejű továbbításával tájékoztatja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárát.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter
a) a közigazgatás-fejlesztés okán szükséges szervezeti és működési szabályok, valamint
b) jogszabályváltozás
miatt bármikor kezdeményezheti a Szabályzat 30 napon belül történő módosítását. A módosítás elmulasztása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik a megfelelő módosítás érvényesüléséről és az azzal kapcsolatos intézkedés hatálybalépéséről.
3. § (1) Ez az utasítás 2011. december 15-én lép hatályba.
(2)2
1. melléklet az 51/2011. (XI. 25.) NFM utasításhoz
A Magyar Energia Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
I. FEJEZET
A HIVATAL ÁLTALÁNOS ADATAI, JOGÁLLÁSA
A Hivatal jogállása és alapadatai
1. § A Magyar Energia Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal) az Országgyűlés a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvénnyel hozta létre. A Hivatal alapító szerve a Magyar Köztársaság Országgyűlése, alapítási dátuma: 1994. július 25., A Hivatal 1999. március 11-én kelt alapító okiratának utolsó jelenleg hatályos módosítását a Magyar Köztársaság miniszterelnöke 2011. október 21-én adta ki, amelynek száma: NFM/42/42/2011.
2. § (1) A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező kormányhivatal.
(2) A Hivatal gazdálkodási jogköre alapján: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(3) A Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, melynek költségvetése önálló címet képez.
(4) A Hivatal az alaptevékenységen kívül rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez.
(5) A Hivatal jogállását, feladatait és hatáskörét a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.), a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.), valamint az ezek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezései határozzák meg.
(6) A Hivatal vagyonkezelésébe, tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezet nincs.
(7) A Hivatalhoz az irányító szerv által rendelt más költségvetési szerv nincs.
3. § (1) A Hivatal alapadatai a következők
a) A Hivatal megnevezése: Magyar Energia Hivatal
b) A Hivatal megnevezésének rövidítése: MEH
c) Angol nyelvű megnevezés: Hungarian Energy Office
d) Német nyelvű megnevezés: Ungarisches Energieamt
e) Francia nyelvű megnevezés: Office National de l’ Energie
f) Orosz nyelvű megnevezés: Управление энергетики Венгрии
g) Hivatal székhelye: 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7.
h) A Hivatal törzskönyvi azonosító száma: 329013
i) A Hivatal statisztikai számjele: 15329011 8413 312 01
j) A Hivatal költségvetési elszámolási számlaszáma:
ja) Kincstári számlaszám: 10032000-01714373-00000000
jb) Letéti számlaszám: 10032000-01714373-20000002
jc) VIP kincstári kártyafedezeti számla: 10032000-01714373-00070003
jd) A Hivatal adószáma: 15329011-1-42
(2) A Hivatal alapító okirata szerint a következő alaptevékenységeket látja el:
a) a földgáz- és villamosenergia-ellátással;
b) a földgáz- és villamosenergia-ellátás biztonságának és a földgáz- és villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével;
c) a földgáz biztonsági készletezésével;
d) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatait;
e) a távhőtermelő létesítmény létesítésének és a távhő termelésének engedélyezését, a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának megállapításával összefüggő feladatokat;
f) a földgáz és a villamos energia rendszerhasználati díjra, csatlakozási díjra és az egyetemes szolgáltató árképzésre vonatkozó szabályainak előkészítését, az egyetemes szolgáltatás árainak jóváhagyását, valamint a földgáz- és villamosenergia-ellátás területén a fogyasztóvédelmi feladatokat;
g) kiadja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítványt.
(3) A Hivatal alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrendi besorolása: 841314 Energia és ásványi erőforrások központi igazgatása és szabályozása. Államháztartási szakágazati besorolás: 841312 Energia, üzemanyag-ellátás.
A Hivatal szervezeti felépítése
4. § (1) A Hivatalban önálló szervezeti egység az Elnöki Kabinet, a főosztályok, a Humánpolitikai Önálló Osztály és a belső ellenőrzés.
(2) A Hivatalban nem önálló szervezeti egység az osztály, az elnökhelyettesi titkárságok, a Sajtó Osztály és az Elnöki Titkárság.
(3) Az egységes hivatali működés kialakítása és biztosítása érdekében a főosztályokon – a Gazdasági Főosztály kivételével – legalább egy fő jogi előadó vagy jogtanácsos munkakör létesítendő.
(4) Minden önálló szervezeti egység – kivéve a belső ellenőrzés – köteles gondoskodni ellenőrzési nyomvonalának évente történő elkészítéséről.
(5) A Hivatal feladatainak ellátása érdekében az elnök saját hatáskörben rendelkezik a szervezeti egységek engedélyezett összlétszámon belüli létszámmegoszlásának a Hivatalon belüli kialakításáról és átcsoportosításáról, mely során a 3. függelékben meghatározott létszámkeretektől mind fölfelé, mind lefelé legfeljebb 5 fővel eltérhet.
(6) A Hivatal megalapította az Energetikai Állandó Választottbíróságot, mely a továbbiakban függetlenül működik.
5. § (1) A Hivatal szervezeti ábráját a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.
(2) A Hivatal szervezeti egységeinek faladatait a Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.
(3) A Hivatal szervezeti egységeinek létszámkeretét a Szabályzat 3. függeléke tartalmazza.
(4) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényre figyelemmel a vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Szabályzat 4. függeléke tartalmazza.
(5) A Hivatal tevékenységét szabályozó legfontosabb jogszabályok jegyzékét a Szabályzat 5. függeléke tartalmazza.
A Hivatal tevékenységi köre
6. § (1) A Hivatal a villamos energia piac szabályozása körében kiadja a villamosenergia-ipari engedélyeket és szabályzatokat, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, kiadja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítványt, megállapítja a villamos energia rendszerhasználati díjak mértékét, részt vesz az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árának és átvételi feltételeinek kidolgozásában, előkészíti a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait, megállapítja a rendeletben nem szabályozott speciális tarifák mértékét és alkalmazási szabályait, megállapítja a csatlakozási díj mértékét, előkészíti az egyetemes szolgáltatás árait és árképzési szabályait, biztosítja a szétválasztási szabályok és a hálózathoz hozzáférés érvényesülését, piacelemzést végez, segíti a szabad kereskedőváltást, intézkedik ellátási zavarok esetén.
(2) A Hivatal a földgázpiac szabályozása körében kiadja a földgázipari engedélyeket és szabályzatokat, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, megállapítja a földgáz rendszerhasználati díjak mértékét, megállapítja a 20 m3/h kapacitás alatti felhasználókra vonatkozó csatlakozási díj mértékét a lakossági felhasználóknál, megállapítja a kiegyenlítő fizetések mértékét, előkészíti az egyetemes szolgáltatás árait és árképzési szabályait, előkészíti a vételre felajánlott forrás és a hazai termelésű földgáz árképzésére vonatkozó szabályokat és áralkalmazási feltételeket, előkészíti a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait, biztosítja a szétválasztási szabályok és a hálózathoz hozzáférés érvényesülését, piacelemzést végez, segíti a szabad kereskedőváltást, intézkedik ellátási zavarok esetén, a földgáz biztonsági készletezésére, ellenőrzi a tárgyalásos tárolói hozzáférésre, valamint a hatósági árral érintett földgázforrás felhasználására vonatkozó szabályok érvényesülését.
(3) A Hivatal az egységes európai belső földgáz- és villamosenergia-piac kialakulását segítendő együttműködik az európai társhatóságokkal és az Európai Bizottsággal, valamint az ACER-rel a belső piaci közösségi szabályozás kialakításában és a belső piaci működés ellenőrzésében.
(4) A Hivatal a távhőellátás területén kiadja a távhő termelői és távhő szolgáltatói engedélyeket, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, előzetesen jóváhagyja és ellenőrzi a csatlakozási díj mértékét, javaslatot tesz a távhő-szolgáltatási célú távhőtermelés, a lakossági távhőszolgáltatás díjaira, ellenőrzi, hogy a távhőszolgáltatónak, a lakossági felhasználóknak, a külön kezelt intézménynek értékesített távhő ára megfelel-e Tszt.-ben előírt követelményeknek, elvégzi a jogszabályok által előírt eszköz- és költség-felülvizsgálatot.
(5) A Hivatal eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Vet., a Get., a Tszt. és a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel. A közérdekű bejelentésekre az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-ai vonatkoznak.
(6) A Hivatal a fogyasztóvédelem területén a villamosenergia- és földgázellátás tekintetében
a) dönt az elosztói, egyetemes szolgáltatói, kereskedői üzletszabályzatok jóváhagyásáról, és ellenőrzi az azokban foglaltak betartását;
b) kiadja az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, elvárt színvonalát, a szolgáltatás minőségét szabályozó határozatokat és ellenőrzi az azokban foglaltak betartását;
c) dönt a törvényekben meghatározott felhasználói panaszokban.
II. FEJEZET
A HIVATAL VEZETÉSE
A Hivatal elnöke
7. § (1) Az elnök a Hivatal folyamatos, jogszerű és hatékony működéséért, valamint az alapító okirat szerinti feladatok maradéktalan teljesítéséért felelős egyszemélyi vezető.
(2) A Hivatal elnöke
a) vezeti a Hivatalt;
b) képviseli a Hivatalt belföldön és a nemzetközi kapcsolatokban, gondoskodik a Hivatal részvételéről nemzetközi szervezetekben;
c) a Hivatal nevében megállapodásokat köthet, kötelezettségeket vállalhat;
d) a Hivatal tevékenységével kapcsolatban előterjesztést, javaslatot és jelentést tesz a Kormány, illetve a miniszterek részére;
e) elkészíti és megküldi a kormányhivatal tevékenységéről szóló beszámolót a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát, intézkedik a tájékoztatásnak a Hivatal honlapján történő közzétételéről;
f) tanácskozási joggal részt vesz a kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintő előterjesztések megtárgyalásakor;
g) szükség szerint meghatározza és jóváhagyásra felterjeszti a felügyeletet ellátó miniszternek a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát vagy annak módosítását, és a Hivatal alapító okiratának szükségszerű módosítását;
h) kiadja a Hivatal feladat- és hatáskörének ellátására és a jogszabályok végrehajtásának biztosítására irányuló normatív utasításokat, valamint az egyedi elnöki utasításokat; a jogszabályi előírások figyelembevételével a normatív utasításban foglaltaktól egyedi ügyben eltérő eljárási rendet alkalmazhat, illetve egyedi döntést hozhat;
i) gondoskodik a Hivatal jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásáról, és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy jelen Szabályzat a hatáskörébe utal, illetve amelyet saját hatáskörben megtart;
j) kiadmányozza azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát nem ruházta át, az átruházott kiadmányozási jogot az elnök bármikor, különösen annak kiemelt súlyára tekintettel magához vonhatja;
k) rendelkezik a mindenkori jogszabályok keretein belül a Hivatal költségvetésében jóváhagyott előirányzatok (létszám-, bér- és jutalom-, működési és felhalmozási kiadások) felett;
l) meghatározott feladat ellátására munkacsoportot hozhat létre és működtethet;
m) meghatározott ügy intézésére kijelölhet bármely kormánytisztviselőt és számára a jogszabályok keretei között az ügy intézésének módjára is utasítást adhat;
n) a jelen Szabályzatban foglalt általános helyettesítési rendtől szükség esetén eltérhet;
o) gondoskodik a szabálytalanságok kezelésének hivatali szabályozásáról és működtetéséről, valamint az ellenőrzési nyomvonal összeállításáról;
p) dönt, illetve intézkedik azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály kifejezetten az elnök személyes hatáskörébe utal, vagy amelyeket egyébként saját hatáskörébe von;
q) vezeti a földgázellátási válsághelyzet fennállása alatt teendő intézkedésekre vonatkozó döntésének előkészítése során a Kormányt tanácskozási jogkörrel segítő bizottságot.
(3) A Hivatal elnöke felelős
a) a Hivatal alapító okiratában és a jogszabályokban foglalt feladatainak – a jogszabályi előírásoknak, a költségvetésnek és jelen Szabályzatban foglaltaknak, valamint az irányító szerv által meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő – ellátásáért;
b) a Hivatal vagyonkezelésébe, használatába adott és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért;
c) a Hivatal működésében és gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és eredményesség követelményeinek érvényesítéséért;
d) a szakmai és pénzügyi monitoringrendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért;
e) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a számviteli rendért;
f) az államháztartási belső kontrollrendszer és ennek keretében a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért, a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért, valamint a szakmai és pénzügyi monitoringrendszer folyamatos működtetéséért.
8. § Az elnök közvetlenül irányítja:
a) az energetikáért felelős elnökhelyettes,
b) a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes,
c) az Elnöki Kabinet vezetője (a továbbiakban: kabinetfőnök),
d) az Elnöki Titkárság vezetője (a továbbiakban: titkárságvezető),
e) a Sajtó Osztály vezetője (a továbbiakban: sajtószóvivő),
f) a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetőjének,
g) a belső ellenőr,
h) a Gazdasági Főosztály vezetőjének (a továbbiakban: gazdasági vezető),
i) a Humánpolitikai Önálló Osztály vezetőjének,
j) a Statisztikai és Elemzési Főosztály vezetőjének,
k) valamint a Statisztikai és Informatikai Osztály vezetőjének
a Szabályzat 2. függelék 6.2. szakasz 2–6. pontja szerinti munkáját.
9. § (1) Az elnök munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik (Elnöki Kabinet), melyet főosztály-vezetői besorolású kabinetfőnök vezet.
(2) Az elnök közvetlenül irányítja a kabinetfőnök tevékenységét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
10. § (1) Az elnököt – eltérő rendelkezés hiányában – az adott ügyben feladatköre szerint érintett elnökhelyettes, a Gazdasági Főosztály hatáskörébe tartozó ügyekben a gazdasági vezető helyettesíti.
(2) Az elnököt akadályoztatása esetén az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatkörébe tartozó ügyekben, valamint több, a különböző elnökhelyettesek irányítása alá tartozó szervezeti egységeket érintő olyan ügyekben, melynek során az érintett szervezeti egységek között valamely vonatkozásban vitás kérdés merül fel – az elnök eltérő rendelkezésének hiányában – az energetikáért felelős elnökhelyettes helyettesíti.
Elnökhelyettesek
11. § (1) Az elnökhelyettesek az elnök által átruházott jogkörben képviselik a Hivatalt és végzik a szakterületi feladatok végrehajtását az elnök irányításával, továbbá részt vesznek az elnök feladatait és felelősségi körét érintő témák hivatali szintű megvalósításában.
(2) Az elnökhelyettesek az elnök közvetlen irányítása mellett az elnöktől kapott utasítások, a jogszabályok és a Hivatal belső szabályzataiban foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítják az alárendelt önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, az elnök által átruházott jogkörben a szakterületüket érintően gondoskodnak a Hivatal szakmai álláspontjának kialakításról és képviselik azt.
(3) Az elnökhelyettesek kötelesek a saját szakterületükön
a) kialakítani és érvényesíteni a Hivatal stratégiai terveinek koncepcióját;
b) feladataikat a vonatkozó jogszabályok és az elnök utasításai alapján ellátni;
c) összeállítani és a kabinetfőnöknek határidőre megküldeni az irányításuk alá tarozó szervezeti egységekre vonatkozó, összesített éves munkatervet és az éves értékelő jelentést;
d) azon ügyekben, melyekben a kiadmányozás jogát az elnök magának fenntartotta vagy magához vonta, előzetes szignózásával az elnököt szakmai egyetértéséről és a döntés jogszerűségéről biztosítani;
e) az elnök akadályoztatása esetén történő helyettesítési jogkör gyakorlása során hozott döntésekről előzetesen tájékoztatni a kabinetfőnököt;
f) irányítani, koordinálni, összehangolni, ellenőrizni a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait, azok végrehajtását;
g) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozóan az ügyintézési határidők nyilvántartási és kontrollrendszerét kialakítani és működtetni, valamint az ügyintézési határidők betartását érvényesíteni;
h) gondoskodni a Hivatal feladatainak ellátása során a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi elnöki utasítások megfelelő betartásáról és érvényesüléséről;
i) tájékoztatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit a legfelsőbb vezetés szakmai álláspontjáról;
j) rendszeresen tájékoztatni az elnököt a Hivatal időarányos és rendkívüli feladatainak teljesítéséről, valamint javaslatot tenni az elnök hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatalára;
k) értékelni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, a vezetők munkáját, valamint ennek megfelelően kezdeményezni a szükséges intézkedéseket;
l) működtetni és ellenőrizni az általuk irányított szervezeti egységek belső kontroll rendszerét;
m) közreműködni a Hivatalt érintő jogszabályok előkészítésében, a jogszabályok tervezeteinek kialakításában, véleményezésében, a javaslattételben, a belső szabályozás előkészítésében;
n) részt venni az igazgatási és érdekegyeztetési feladatok ellátásában;
o) javaslatot tenni a nyilvánosság tájékoztatásának fő irányvonalára;
p) az elnök részére a kért összefoglaló szakmai anyagokat előkészíteni;
q) a saját hatáskörükbe tartozó és egymás ügykörét érintő kérdésekben egyetértésben intézkedni és dönteni, egyetértés hiányában az ügyet az elnök elé terjeszteni; valamint
r) eljárni mindazokban az ügyekben, amelyek ellátásával az elnök esetenként vagy állandó jelleggel megbízza őket.
(4) Az elnökhelyettesek jogosultak
a) az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíteni, azoknak a jogköröknek a kivételével, amelyekben az intézkedés jogát az elnök a saját részére kizárólagosan fenntartotta, illetve amelyekben jogszabály tiltja a helyettesítést;
b) szakterületi és hatásköri elhatárolásnak megfelelően elnökhelyettesi értekezlet szervezésére, megtartására;
c) részt venni az irányításuk alá tartozó szakterület munkáját érintő értekezleten, megbeszélésen, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkájával kapcsolatban véleményt nyilvánítatni, tájékoztatást kérni, illetve a hatáskörükbe utalt ügyekben dönteni a működést, a feladat-végrehajtást érintő kérdésekben, beszámoltatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit;
d) a feladatkörüket érintő kérdésekben a tömegkommunikációs szervek részére nyilatkozatot, tájékoztatást adni;
e) a Hivatal feladatkörébe tartozó és szakterületüket érintő bármely kérdésben elnöki döntés meghozatalát, intézkedés megtételét kezdeményezni;
f) hatáskörükben eljárva képviselni a Hivatalt belföldi és külföldi jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek előtt, helyi és központi államigazgatási szervek előtt;
g) ellátni a jogszabályalkotásra irányuló szakmai javaslatok államigazgatási képviseletét.
Energetikáért felelős elnökhelyettes
12. § (1) Az energetikáért felelős elnökhelyettes az elnököt annak akadályoztatása esetén általánosan helyettesíti, azoknak a jogköröknek a kivételével, amelyekben az intézkedés jogát az elnök a saját részére kizárólagosan fenntartotta, illetve amelyekben jogszabály tiltja a helyettesítést. Az elnök és az energetikáért felelős elnökhelyettes egyidejűleg nem lehet távol.
(2) Az energetikáért felelős elnökhelyettes szakterületét érintően általánosan képviseli a Hivatalt.
(3) Az energetikáért felelős elnökhelyettest akadályoztatása esetén az elnök által írásban kijelölt – az abban megjelölt terjedelemben – nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes vagy főosztályvezető helyettesíti.
(4) Az energetikáért felelős elnökhelyettes biztosítja, hogy az általa vezetett szervezeti egységek egymással együttműködve és egymást kölcsönösen tájékoztatva egységes álláspontot képviselve vegyenek részt a közigazgatási és hatósági munkában.
(5) Az energetikáért felelős elnökhelyettes – a Szabályzat 40. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – jogosult az irányítása alá tartozó szervezeti egység bármely kormánytisztviselője személyére javaslatot tenni a Hivatal európai uniós és nemzetközi szervezetekben vagy külföldi hivatalokban történő képviseletére vonatkozóan.
13. § (1) Az energetikáért felelős elnökhelyettes munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az energetikáért felelős elnökhelyettes közvetlenül vezeti és irányítja titkársága valamennyi munkatársának tevékenységét.
14. § Az energetikáért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály,
b) a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály,
c) a Fogyasztóvédelmi Főosztály,
d) a Villamosenergia-árszabályozási Főosztály,
e) a Földgáz-árszabályozási Főosztály,
f) a Távhő-árszabályozási Főosztály vezetőjének a tevékenységét.
Nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes
15. § (1) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes a nemzetközi kapcsolatokat és európai belső energia piaci kérdéseket érintően általánosan képviseli a Hivatalt.
(2) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes jogosult a Szabályzat 40. § (7)–(10) bekezdése szerinti kormánytisztviselők részére a Hivatal európai uniós és nemzetközi szervezetekben vagy külföldi hivatalokban történő képviseletére megbízólevél kiállítására.
(3) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettest akadályoztatása esetén vagy betöltetlen munkaköre esetében a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya főosztályvezetője vagy az elnök által írásban kijelölt – az abban megjelölt terjedelemben –, energetikáért felelős elnökhelyettes vagy főosztályvezető helyettesíti.
(4) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes kötelessége
a) az európai uniós belső energiapiaci koordinációs és a nemzetközi együttműködés területén
aa) az érintett főosztályok bevonásával és azok piacintegrációval kapcsolatos munkájának koordinálásával gondoskodni a Hivatal szakterületén folyó nemzetközi, illetve az európai belső piac kiépítésével járó feladatok teljesítéséről, különösen a piacintegrációs folyamatban a hazai érdekek képviseletéről, az együttműködési megállapodások és szerződések előkészítéséről és végrehajtásáról, valamint az európai integrációs szervezetekkel való együttműködésről;
ab) ellátni – a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával és a Szabályzat 32. §-ában foglaltakra tekintettel – a Hivatal feladatkörébe tartozó európai uniós feladatokat;
ac) ellátni – a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával és a Szabályzat 32. §-ában foglaltakra tekintettel –a jogharmonizációs tervezetekkel és a kötelezettségszegési ügyekkel összefüggő feladatokat;
ad) koordinálni a Hivatal tevékenységét az európai földgáz- és villamosenergia belső piacok kialakításával kapcsolatos hivatali feladatokban, és előkészíteni a Hivatal álláspontját piacintegrációs kérdésekben a Hivatal más szervezeti egységeivel együttműködve;
ae) a Hivatal feladatkörébe tartozó területen koordinálni a központi és helyi állami szervekkel, valamint az európai parlamenti képviselőkkel való európai uniós együttműködést;
af) gondoskodni az Európai Unió intézményeivel, az ACER-rel és a CEER-ral való együttműködéshez szükséges – a Hivatal hatáskörét érintő területen előirányzott – hazai intézkedések előkészítéséről és végrehajtásáról a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával;
ag) az európai integrációból adódó, az energetikai piacot érintő feladatok ellátása során gondoskodni a nemzeti és európai uniós jogszabályok és nemzeti érdekek érvényesítéséről, vizsgálni a hatályos és a készülő jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, és javaslatot kidolgozni a szükséges jogharmonizációra az energetikáért felelős elnökhelyettessel együttműködve;
b) a Hivatalt érintő két- vagy többoldalú nemzetközi kapcsolatok területén
ba) gondozni és fejleszteni a Hivatal nemzetközi kapcsolatrendszerét;
bb) felügyelni a két- és többoldalú megállapodásokban foglalt kötelezettségek hivatalon belüli végrehajtását;
bc) gondoskodni a Hivatal vezetői szintű nemzetközi tárgyalásainak, megbeszéléseinek – a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával történő – szakmai előkészítéséről, lebonyolításáról és képviseletéről;
bd) koordinálni a Hivatalhoz külföldi hatóságoktól, szabályozó hatóságoktól és nemzetközi szervezetektől beérkező megkeresésekkel kapcsolatos munkát;
be) előkészíteni és elnöki jóváhagyásra felterjeszteni a Hivatal éves nemzetközi tevékenységének programtervét;
bf) együttműködni az energetikáért felelős elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel, különös tekintettel az európai villamosenergia- és földgázpiaci tendenciák, fogyasztóvédelmi célok, valamint a közösségi energetikai piacok alakításában való részvétellel kapcsolatos szakmai munkában;
bg) együttműködni a Gazdasági Főosztállyal a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos eljárási és elszámolási rendről szóló elnöki utasítás előkészítésében és felülvizsgálatában, valamint ellátni az elnöki utasításban meghatározott feladatait;
bh) közvetlenül vezetni, irányítani, és rendszeresen értékelni a titkársága és a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya munkáját.
(5) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes a tevékenységéről az elnököt havonta tájékoztatni köteles. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, továbbá távolléte vagy akadályoztatása esetén a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője feladataik ellátása során szükséges esetben – különösen a magyar energiapiac működését jelentősen befolyásoló kérdésekben – előzetesen tájékoztatják az elnököt, vagy tőle előzetes döntést, illetve jóváhagyást kérnek.
(6) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes köteles gondoskodni arról, hogy a Hivatal szervezeti egységei a szakterületüket érintő valamennyi (a Hivatal nemzetközi együttműködése keretében szerzett) a Hivatal feladat- és hatáskörét érintő európai uniós és nemzetközi döntésről, intézkedésről, jogszabályváltozásról és egyéb információkról tájékoztatást kapjanak, és hogy szakmai álláspontjukat kifejthessék nemzetközi kérdésekben, valamint hogy a nemzetközi együttműködésbe a Hivatal szervezeti egységei a szükséges mértékig bevonásra kerüljenek.
16. § (1) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes közvetlenül vezeti és irányítja titkársága valamennyi munkatársának tevékenységét.
17. § A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének tevékenységét.
III. FEJEZET
A HIVATAL SZERVEZETE
Az önálló szervezeti egységek vezetői
18. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak, a belső szabályzatoknak és az elnöktől, valamint az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettestől kapott utasítások figyelembevételével vezeti, irányítja, ellenőrzi a vezetése alá tartozó szervezeti egységet.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője önálló felelősséggel irányítja a vezetése alatt álló szervezeti egységek vezetőinek (főosztályvezető-helyettes, osztályvezető) és ügyintézőinek, valamint kormányzati ügykezelőinek és munkavállalóinak munkáját.
(3) A főosztályvezetők és a kabinetfőnök, akadályoztatása esetén helyettesítik az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettest az elnök írásbeli kijelölése alapján, az abban meghatározott terjedelemben.
(4) A főosztályvezetőt akadályoztatása esetén a főosztályvezető-helyettes, vagy szakterületét érintően a beosztott osztályvezető helyettesíti. Az önálló osztály vezetőjének helyettesítésére az elnök kormánytisztviselőt jelölhet ki.
(5) Az önálló szervezeti egység vezetője felel a vezetése alatt álló szervezeti egység
a) hatáskörébe utalt feladatok határidőben történő szakszerű és jogszerű, belső szabályzatoknak és a felettes utasításainak megfelelő teljesítéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért,
b) működéséért, oly módon, hogy annak tevékenységében a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a felettes vezetői utasítások érvényre jussanak.
(6) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően
a) az elnök, és elnökhelyettesi irányítás esetén az elnökhelyettes iránymutatásainak megfelelően a munkavégzést koordinálni, biztosítani a beosztott munkatársak egyenlő munkaleterheltségét;
b) a beosztott munkatársak részére a munkavégzéshez szükséges naprakész információkat biztosítani, az elnöki vagy elnökhelyettesi értekezleten meghatározott stratégiai és operatív döntésekről a beosztott munkatársakat a megfelelő mértékben tájékoztatni, ennek érdekében szükség szerint a szervezeti egység munkatársai részére értekezletet tartani;
c) a beosztott munkatársak munkáját figyelemmel kísérni és értékelni (minősíteni), erről az elnököt és az érintett elnökhelyettest tájékoztatni;
d) a feladatkörét érintő előterjesztések, egyéb szabályzatok szakmai tervezeteit, valamint jogszabály-tervezetek támogató anyagait elkészíteni, szükség esetén a hatályos jogszabályok, szabályzatok módosítását kezdeményezni az elnökön keresztül, továbbá a feladatkörét érintő belső szabályzatok hatályos jogszabályoknak való megfelelését rendszeresen vizsgálni és a felelősségi körébe utalt belső szabályzatok aktualizálását, felülvizsgálatát rendszeresen elvégezni, azokat elnöki aláírásra előkészíteni;
e) dönteni a feladatkörébe tartozó, valamint az elnök és az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes által a hatáskörébe utalt ügyekben;
f) főosztály esetén – kivéve a Gazdasági Főosztályt – a saját hatáskörbe tartozó, valamint a felettes vezető által történő kiadmányozás előtt beszerezni a főosztály legalább egy fő, jogi előadó vagy jogtanácsos munkakörben dolgozó kormánytisztviselőjének szakmai egyetértését biztosító szignóját;
g) hatáskörébe tartozó feladatok során kezelt adatokat, információkat naprakészen tartani, és gondoskodni a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok maradéktalan érvényesüléséről;
h) gondoskodni a szakterületét érintően a közérdekű információknak a Hivatal honlapján vagy intranetjén történő naprakész megjelenítéséről, a lehető legszélesebb körű tájékoztatás nyújtásáról;
i) főosztály esetén a Szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével részt venni az elnöki, elnökhelyettesi irányítás esetén az elnöki, elnökhelyettesi értekezlet munkájában;
j) mindazon feladatokat ellátni, amelyeket felettesei a részére ellátandó feladatként meghatároznak.
(7) Az önálló szervezeti egység vezetője jogosult a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően
a) képviselni a szervezeti egységét a Hivatal más szervezeti egységei előtt a hatáskörébe tartozó ügyekben;
b) a vezetése alatt álló szervezeti egység kormánytisztviselőit, kormányzati ügykezelőit, munkavállalóit érintően feletteseinek javaslatot tenni az oktatási, továbbképzési célkitűzésekre;
c) a hatáskörébe utalt ügyekben önállóan kapcsolatot tartani külső szervezetekkel, felettesei külön felhatalmazása alapján az azonos vezetői szintet meghaladóan is jogosult képviselni a Hivatalt;
d) azonos vezetői szinten képviselni a Hivatalt a szakterületét érintő kérdésekben külső szervek előtt, szakterületét érintő kérdésekben kapcsolatot tartani külső szervezetekkel, személyekkel.
A nem önálló szervezeti egységek vezetői
19. § (1) A főosztályvezetők munkájának elősegítése céljából az elnök a mindenkori jogszabályi keretek alapján jogosult főosztályvezető-helyettesi munkakört létesíteni.
(2) A Hivatal elnöke a Szabályzat szerinti osztály vezetésére – különösen betöltetlen osztályvezetői álláshely esetén – közvetlenül az irányítási jogkört gyakorló főosztályvezetőt vagy főosztályvezető-helyettest is kijelölheti.
(3) A főosztályvezetőt akadályozatása esetén a főosztályvezető-helyettes, vagy a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető helyettesíti.
(4) A főosztályvezető-helyettest és az osztályvezetőt az elnök által kijelölt, vagy a munkaköri leírása szerinti kormánytisztviselő helyettesíti.
(5) A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető az elnöktől, az elnökhelyettestől és a felettes főosztályvezetőtől kapott utasítások figyelembevételével – önálló felelősséggel – szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység tevékenységét.
(6) A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető a nem közvetlen felettesnek minősülő vezetőtől kapott utasításról köteles tájékoztatni közvetlen felettesét.
(7) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető felel a tevékenységi körébe tartozó feladatok megvalósításáért és végrehajtásáért. Munkavégzését kezdeményezően és oly módon köteles megvalósítani, hogy önálló szakmai és vezetői tevékenysége a napi feladatok ellátásán túlmutató, hosszabb távú koncepciót juttasson érvényre. Irányító munkája során köteles biztosítani, hogy az általa vezetett terület hatékonyan illeszkedjék a Hivatal egészének tevékenységébe.
(8) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően köteles
a) betartani és a vezetése alá tartozó szervezeti egység kormánytisztviselőivel, kormányzati ügykezelőivel, munkavállalóival betartatni a jogszabályokat és a Hivatal szabályzatait;
b) gondoskodni
ba) az általa vezetett egység feladatainak határidőre történő teljesítéséről,
bb) a vezetése alatt álló szervezeti egység hatáskörébe tartozó feladatok maradéktalan ellátásáról;
c) rendszeresen tájékoztatással ellátni a közvetlen felettest a szervezeti egysége tevékenységét érintően;
d) főosztályvezetőjének (önálló szervezeti egység vezetőjének) beszámolni az (fő)osztály dolgozóinak munka- meghatározásáról, rendszeres értékeléséről és a végrehajtás ellenőrzéséről;
e) rendszeres szakmai tájékoztatást nyújtani a vezetett szervezeti egység dolgozóinak;
f) biztosítani az ügyintézés egységes gyakorlatát, minőségének fejlesztését;
g) mindazon feladatokat ellátni, amelyeket felettesei a részére ellátandó feladatként meghatároznak;
h) elnökhelyettesi irányítás alá tartozó szervezeti egység esetében részt venni az elnökhelyettesi értekezleten.
(9) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően jogosult
a) főosztályvezetőnek javaslatot tenni a főosztályvezető döntési és intézkedési jogkörébe tartozó esetekben;
b) javaslatot tenni a beosztott munkatársak oktatási, továbbképzési célkitűzéseire;
c) elnökhelyettesi irányítás alá tartozó szervezeti egység esetében részt venni az elnökhelyettesi értekezlet munkájában;
d) a beosztott munkatársak részére szükség szerint értekezlet tartására;
e) azonos vezetői szinten képviselni a Hivatalt a szakterületét érintő kérdésekben külső szervek előtt, szakterületét érintő kérdésekben kapcsolatot tartani külső szervezetekkel, személyekkel.
IV. FEJEZET
A HIVATAL TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐ FÓRUMAI
Elnöki értekezlet
20. § (1) Az elnöki értekezlet az elnök által vezetett stratégiai-irányító, döntés-előkészítő, koordináló testület, amely biztosítja a működéssel kapcsolatos információk megosztását, megalapozza a döntéshozatalt, meghatározza az elvégzendő feladatokat. Az elnöki értekezlet az elnök által meghatározott időpontban, de legalább kéthetente kerül összehívásra.
(2) Az elnöki értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása az Elnöki Titkárság feladata.
(3) Az elnöki értekezlet állandó tagjai: az elnök, az elnökhelyettesek, a kabinetfőnök, a titkárságvezető, a Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetője, a Statisztikai és Elemzési Főosztály főosztályvezetője, a gazdasági vezető. Az elnöki értekezletre más személyeket az elnök hívhat meg.
(4) Az elnöki értekezleten a vezetőt akadályoztatása esetén a Szabályzat szerint helyettesítésre jogosult vezető helyettesítheti. Ezt a körülményt a távolmaradó vezető köteles az Elnöki Titkárságon előzetesen bejelenteni. A helyettesítő köteles az elhangzottakról a helyettesítettet tájékoztatni.
(5) Az elnöki értekezlet általános feladata
a) a stratégiai döntések előkészítése az elnök részére;
b) a külső szervek részére készülő előterjesztések megvitatása, a Hivatal legfontosabb, felső szintű döntést igénylő ügyeinek megtárgyalása;
c) az információáramlás biztosítása, az egységes álláspont kialakítása, a heti programok egyeztetése;
d) a feladatok kiosztása és teljesített feladatokról történő beszámolás, a belső kontroll rendszer biztosítása.
(6) Az Elnöki Titkárság az értekezleten elhangzottakról 14 napon belül emlékeztetőt készít, melyet megküld a résztvevőknek és azoknak a munkatársaknak, akikre nézve az feladatot állapít meg, valamint gondoskodik annak az intraneten történő közzétételéről.
(7) Az elnöki értekezlet döntéseinek végrehajtását a kabinetfőnök figyelemmel kíséri, erről az elnököt rendszeresen tájékoztatja.
(8) Az elnöki értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az elnöki értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a kormánytisztviselők is ennek megfelelően végezzék munkájukat, és ennek érdekében az elnöki értekezleten elhangzottakról a részt vevők szükség szerint tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársait.
Eseti értekezlet
21. § Az elnök az elnöki értekezleten kívül egyéb szintű, eseti értekezletet is összehívhat, az általa meghatározott tárgyban és személyi körben.
Elnökhelyettesi értekezlet
22. § (1) Az elnökhelyettesi értekezlet az elnökhelyettes által vezetett vezetői fórum, mely az elnökhelyettes által meghatározott időpontban, de legalább havonta kerül összehívásra.
(2) Az elnökhelyettesi értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása az elnökhelyettesi titkárságok feladata.
(3) Az elnökhelyettesi értekezlet állandó tagjai: az elnökhelyettes, az elnökhelyettes irányítása alá tartozó főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők. Az elnökhelyettesi értekezletre más személyeket az elnökhelyettes hívhat meg. Az elnökhelyettesi értekezlet állandó, tanácskozási joggal meghívott tagja a kabinetfőnök és a Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetője is.
(4) Az elnökhelyettesi értekezlet általános feladata az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában döntések meghozatala, döntések előkészítése az elnöki értekezletre, az információáramlás és a belső kontroll biztosítása, szakmai programok egyeztetése, feladatok kiosztása, számonkérése az elnöki értekezlet döntéseinek, iránymutatásainak megfelelően.
(5) Az emlékeztető, illetve az elnökhelyettesi értekezleten hozott döntések végrehajtása tekintetében az elnöki értekezletre vonatkozó szabályok irányadóak azzal, hogy az emlékeztető elkészítéséért, valamint a végrehajtás ellenőrzéséért az elnökhelyettes titkársága a felelős.
(6) Az elnökhelyettesi értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az elnökhelyettesi értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, illetve ennek megfelelően ellátni az operatív feladatokat szervezeti egységük vonatkozásában.
(7) Az elnökhelyettesi értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az elnökhelyettesi értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a kormánytisztviselők is ennek megfelelően végezzék munkájukat, és ennek érdekében az elnöki értekezleten elhangzottakról a részt vevők szükség szerint tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársait.
A Hivatal működése
A Hivatal jogi-igazgatási irányítása
23. § (1) A Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője biztosítja a Hivatal egységes jogértelmezését és jogalkalmazási gyakorlatát, ennek érdekében
a) jogi szakmai (eljárásjogi és anyagi jogi) szempontból kontrollálja a más szervezeti egységeknél dolgozó, jogi előadó és jogtanácsos munkakörben dolgozó kormánytisztviselők munkáját, e körben jogosult a nem közvetlen irányítása alá tartozó jogi előadó, jogtanácsos munkakörben dolgozó kormánytisztviselőket utasítani;
b) rendszeresen (írásban, vagy szóban) eseti vagy összefoglaló jelentést kérhet a más szervezeti egységeknél dolgozó jogi végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőktől;
c) részt vesz az elnöki értekezleteken, részt vehet az elnökhelyettesi értekezleten;
d) vezeti az elnök által jogi tárgykörben létrehozott munkacsoportot.
(2) Az egyes szervezeti egységeknél jogi előadó, jogtanácsos munkakörben dolgozó kormánytisztviselők jogi szakmai munkájukról önállóan, havonta összefoglaló jelentést kötelesek készíteni a Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetője részére. A Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője az érintett szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett a szervezeti egységeknél dolgozó jogi végzettséggel rendelkező – de nem jogi előadó, vagy jogtanácsos munkakört betöltő – kormánytisztviselőktől is kérhet értékelést, javaslatot, összefoglalót, probléma felvetést azon jogi jellegű feladatokról, amelyeket a kormánytisztviselő a munkája során ellátott, vagy észlelt.
(3) A Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetője az egyes szervezeti egységeknél, jogi előadói, jogtanácsosi munkakörben dolgozó kormánytisztviselők által önállóan, havonta elkészített, valamint az egyes szervezeti egységeknél dolgozó, nem jogi előadó, vagy jogtanácsos munkakörben foglalkoztatott, de jogi végzettségű kormánytisztviselőktől kapott összefoglaló munkajelentést értékeli, és ezeket tájékoztatásul átadja a kabinetfőnöknek.
(4) A Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetője előzetes egyeztetés alapján (az érintett szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett) összehívhatja szakmai megbeszélésre a Hivatal szervezeti egységeinél dolgozó jogi végzettségű kormánytisztviselőket az egységes jogi álláspont és gyakorlat biztosítása végett. E szakmai megbeszéléseken a Hivatal szervezeti egységeinél dolgozó meghívott jogi végzettségű kormánytisztviselő köteles részt venni.
(5) Amennyiben a Hivatal valamely főosztályán (osztályán) a jogi előadó, jogtanácsos munkakörben dolgozó kormánytisztviselő akadályoztatva van, és a főosztályon más, a helyettesítésükre jogosult jogi végzettségű kormánytisztviselő nem áll rendelkezésre, külön elnöki elrendelés alapján a Jogi és Igazgatási Főosztály látja el az adott főosztály (osztály) feladatkörébe tartozó, kiadmányozásra kerülő iratok jogi szempontú véglegesítését.
Kiadmányozás
24. § (1) A kiadmányozási jog az adott ügyben érdemi döntésre ad felhatalmazást. Ez a jog magában foglalja a döntés kialakításának, az érdemi döntésnek a jogosultságát.
(2) Kiadmányt csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet kiadni. A kiadmányozott irat tartalmáért és formájáért az aláíró felelős.
(3) A kiadmányozási jog
a) az elnök hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,
b) – ha jelen Szabályzat így rendelkezik – az elnök hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és az elnök nevében történő aláírására, vagy
c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára ad felhatalmazást.
(4) A Hivatal elnöke kiadmányozza mindazon iratokat, hatósági döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát nem ruházta át. Az átruházott kiadmányozási jogot az elnök bármikor, különösen annak kiemelt súlyára tekintettel magához vonhatja. Kiadmányozási jogot kizárólag az elnök jogosult átruházni. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható.
(5) Hatósági eljárásban az elnök kiadmányozza
a) Jogi és Igazgatási Főosztály – 2. függelék 2.1. szakasz 1) pont e) alpontja szerint – feladatkörébe tartozó hatósági iratokat;
b) az árszabályozási feladatokat ellátó főosztályok által elkészített határozatokat;
c) a villamosenergia-ipari tevékenység szabályozása körében előkészített alábbi határozatokat
ca) az 50 MW-ot elérő vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek esetében a villamosenergia- termelés megszüntetése,
cb) engedélyköteles tevékenység kiszervezése,
cc) jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása és arra vonatkozóan kötelezettség előírása,
cd) hálózatfejlesztési terv jóváhagyása,
ce) átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása,
cf) kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének és átvételi időtartamának meghatározása,
cg) végső menedékes kijelölése (Vet. 51. §),
ch) a folyamatos ellátás biztosítása érdekében más engedélyes kijelölése (Vet. 99. §),
ci) hátrányos jogkövetkezmény meghatározása;
d) a földgázipari tevékenység szabályozása körében előkészített alábbi határozatokat
da) engedélyköteles tevékenység kiszervezése,
db) jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása és arra vonatkozóan kötelezettség előírása,
dc) hálózatfejlesztési terv jóváhagyása,
dd) szállítói rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályoknak való megfelelést tanúsítása,
de) a földgázkereskedői engedélyek (egyetemes szolgáltatói) visszavonása, tevékenység felfüggesztése,
df) a folyamatos ellátás biztosítása érdekében más engedélyes kijelölése (Get. 119. §),
dg) végső menedékes kijelölése (Get. 41. §),
dh) új infrastruktúra mentesítése az együttműködő földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapításai és hozzáférési szabályok, valamint a szétválasztási követelmények teljesítése alól,
di) hátrányos jogkövetkezmény meghatározása,
dj) korlátozási besorolás megállapítása;
e) valamint a távhőtermelés és szolgáltatás szabályozása körében a távhőtermelői, valamint a távhő-szolgáltatói engedély visszavonása tárgyában elkészített határozatokat.
(6) Hatósági eljárásban az energetikáért felelős elnökhelyettes kiadmányozza az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatkörébe tartozó mindazon határozatokat, melyeket nem az elnök kiadmányoz, valamint az eljárást megszüntető végzéseket.
(7) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes kiadmányoz minden, feladatkörébe tartozó iratot.
(8) Hatósági eljárásban a főosztályvezetők feladatkörükbe tartozó ügyben kiadmányozzák a végzéseket (kivéve az eljárást megszüntető végzést), hatósági bizonyítványt, minden egyéb iratot, és levelezést, valamint a Statisztikai és Elemzési Főosztály vezetője kiadmányoz minden – a Szabályzat 2. függelékének 6. szakasza szerint –, a főosztálya feladatkörébe tartozó hatósági iratot – ideértve a határozatot is –, mely nem tartozik az elnök (5) bekezdés szerinti kiadmányozási körébe.
(9) A helyszíni ellenőrzés során a helyszínen keletkező hatósági iratot az e feladat- és hatáskörében eljáró kormánytisztviselő jogosult kiadmányozni.
(10) A perképviseleti feladatokat ellátó kormánytisztviselők önállóan jogosultak a Hivatal és az elnök nevében peres és nemperes bírósági eljárásban kiadmányozni.
(11) A (5)–(10) bekezdésekben meghatározott eljárásokon túlmenően külső szervek részére szóló iratok kiadmányozása az azonos vezetői szintnek, vagy a képviseleti jogosultsági szintnek megfelelően történik.
(12) A Nemzetközi Főosztály kormánytisztviselői a munkakörük ellátása során a főosztályvezető által munkaköri leírásban meghatározott kompetenciák keretében kiadmányozási jogkörrel járnak el az elektronikus levelezéseik során.
(13) Az elnök az (5)–(12) bekezdésektől eltérően külön okiratban felhatalmazhatja a szervezeti egységek vezetőit, vagy azok helyetteseit kiadmányozási jogkörrel, illetve az általuk vezetett szervezeti egység írásbeli képviseletére vonatkozó joggal, továbbá – a kinevezésüknél fogva szóbeli és írásbeli képviselettel rendelkező elnökhelyettesek és a gazdasági vezető kivételével – külön okiratban hatalmazhatja meg a Hivatal bármely vezető vagy beosztott kormánytisztviselőjét a Hivatal vagy az elnök írásbeli képviseletére.
(14) A kiadmányozásra előkészített iratokat a szolgálati út betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni. Különösen indokolt esetben a döntés előkészítője közvetlenül is fordulhat a kiadmányozóhoz, a közvetlen felettes egyidejű – ennek lehetetlensége esetén utólagos – tájékoztatása mellett.
Munkáltatói jogkör
25. § (1) A munkáltatói jogokat – az elnökhelyettesek fölötti munkáltatói jogok kivételével – a Hivatal elnöke gyakorolja.
(2) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 3. §-a alapján az elnök által átruházott munkáltatói jogköröket a Szabályzat 26–28. §-ai tartalmazzák. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább. Az elnök az átruházott munkáltatói jogköröket a munkáltatói jogkört gyakorló vezető egyidejű értesítésével bármikor magához vonhatja.
(3) Az elnök gyakorolja teljes körűen a munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alatt működő önálló szervezeti egységek vezetői, a sajtószóvivő, a titkárságvezető és a belső ellenőr felett.
(4) Az elnök – át nem ruházható jogkörben – dönt a Hivatal valamennyi kormánytisztviselőjének, munkavállalójának, kormányzati ügykezelőjének
a) kinevezéséről (munkaviszony létesítéséről), kinevezésmódosításáról (munkaviszony-módosításáról), felmentéséről (munkaviszony megszüntetéséről), kormány-tisztviselői (munka-) jogviszonyának megszűnéséről, díjazás megállapításáról;
b) vezetői munkakörökre történő kinevezéséről és visszavonásáról;
c) a szakmai (fő)tanácsadói, illetve közigazgatási (fő)tanácsadói cím adományozásáról, visszavonásáról;
d) a címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi cím adományozásáról;
e) alapilletményének eltérítéséről szakmai munkája értékelése alapján;
f) fegyelmi és anyagi felelősségre vonásáról;
g) a 30 napon túli fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről;
h) 30 napon túli helyettesítés elrendeléséről.
(5) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 30/A. § (1) bekezdése és a Kjtv. 14. § (1) bekezdése, valamint a Vet. 167. § (5) bekezdése értelmében az elnök összesen negyvenhat (46) szakmai (fő)tanácsadói, illetve közigazgatási (fő)tanácsadói címet adományozhat.
(6) Az elnök a Ktv. és a Kjtv. előírásainak figyelembevételével szakmailag értékeli és minősíti a Szabályzat 8. §-a szerinti, közvetlen irányítása alá tartozó személyeket és szervezeti egységek vezetőjét – kivéve a Statisztikai és Informatikai Osztály vezetőjét –, kiadja a munkaköri leírásukat, valamint gondoskodik a rájuk vonatkozó követelmények kitűzéséről és a teljesítmény értékelésről.
(7) Az elnök előterjesztést tesz állami kitüntetésekre, dícséretekre, díjakra.
26. § A Hivatal elnökhelyettesei gyakorolják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek főosztályvezetői és az elnökhelyettesi titkárságok kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói felett mindazon munkáltatói jogköröket, melyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a munkaköri leírások elkészítését és kiadását is –, és ugyanezen személyi kör tekintetében az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre javaslattételi joguk és kötelezettségük van.
27. § A Hivatal önálló szervezeti egységeinek vezetői gyakorolják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek – vezető és beosztott – kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói felett mindazon munkáltatói jogköröket, melyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a munkaköri leírások elkészítését és kiadását is –, és ugyanezen személyi kör tekintetében az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre javaslattételi joguk és kötelezettségük van.
28. § (1) A Hivatal főosztályvezető-helyettesei és osztályvezetői a felettes főosztályvezetőjükkel együtt jogosultak a közvetlen irányításuk alá tartozó kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók tekintetében gyakorolni az utasítással, irányítással, vezetéssel és ellenőrzéssel összefüggő munkáltatói jogokat, jogosultak továbbá a beosztott munkatársak beszámoltatására.
(2) A Hivatal főosztályvezető-helyetteseinek és osztályvezetőinek a főosztályvezető munkáltatói jogkörébe tartozó esetekben javaslattételi joguk van.
Éves munkatervek
29. § (1) A Hivatal szervezeti egységei az előre meghatározható tervezhető tevékenységeikről tárgyév február 15. napjáig éves munkatervet kötelesek készíteni, amely az éves munkára irányadó jellegű. A szervezeti egységek éves munkaterve alapján készül a Hivatal éves munkaterve, melyet a kabinetfőnök állít össze és készít elő az elnöknek, és amelyhez az elnökhelyettesek az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében adnak összesített részanyagot.
(2) A munkatervek kialakításánál a végrehajtásban részt vevő vezetők és ügyintézők véleményét is ki kell kérni, és azokat a lehetőségekhez mérten figyelembe kell venni.
Éves jelentések
30. § (1) A Hivatal szervezeti egységei a saját és a hivatali éves munkaterv végrehajtásáról éves jelentés formájában számolnak be az elnöknek.
(2) A Hivatal éves tevékenységéről szóló összesített jelentést a kabinetfőnök állítja össze és készíti elő az elnöknek a tárgyévet követő év február 15. napjáig, amelyhez az elnökhelyettesek az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében adnak összesített részanyagot.
A szervezeti egységek együttműködése
31. § (1) Az elnököt hivatali irányító és ellenőrző hatáskörének gyakorlásában az elnökhelyettesek, a kabinetfőnök, a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője, a belső ellenőr és a gazdasági vezető támogatják.
(2) A szervezeti egységek a feladatok végrehajtásában kötelesek szorosan együttműködni, ennek keretében szakmai álláspontjukkal, véleményükkel kötelesek segíteni egymás munkáját.
(3) Az egyes főosztályok (önálló osztály), osztályok a feladatkörükbe tartozó, de más főosztályok (önálló osztály), osztályok feladatkörét is érintő ügyekben az érdekelt főosztályok (önálló osztály), osztályok bevonásával járnak el. Az ennek során felmerült vitás kérdésekben a közös álláspont kialakítását egyeztetés útján kell megkísérelni. Ha ez nem vezet eredményre, a vitás ügyet döntés végett, a szolgálati út figyelembevételével, az illetékes főosztályvezető, elnökhelyettes, a gazdasági vezető, illetve az elnök elé kell terjeszteni.
(4) Az érintett főosztályok (önálló osztály) vezetőinek előzetes egyeztetése után az egyes főosztályok (önálló osztály) dolgozói másik főosztály, osztály feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésében is közreműködhetnek.
(5) A főosztályok (önálló osztály) és osztályok a tevékenységük során tudomásukra jutó olyan adatokról, információkról, amelyek más főosztály (önálló osztály) vagy osztály feladatkörét, tevékenységét érintik, haladéktalanul, szóban és írásban (feljegyzésben vagy elektronikus levélben) értesítik az érintett szervezeti egység vezetőjét.
32. § (1) Az európai földgáz- és villamos energia belső piacok kialakításával, az európai intézményekkel (Európai Bizottság, ACER) és szabályozó hatóságokkal folytatott együttműködéssel kapcsolatos hivatali feladatok – minden szakmai szempontot figyelembe vevő – elvégezhetősége érdekében a Hivatal érintett szervezeti egységei tájékoztatni kötelesek a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályát azokról az információkról, szakmai álláspontokról, amelyek befolyásolhatják a kialakítandó hivatali álláspontot.
(2) A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője a Hivatal nemzetközi tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásáról, az esetleges problémákról, kérdésekről jogosult közvetlenül összefoglaló jelentést kérni más szervezeti egységek nemzetközi feladatokat is ellátó kormánytisztviselőitől.
33. § A Hivatal vezető és ügyintéző kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói a munkaköri leírásukban meghatározott módon jogosultak és kötelesek belső kapcsolattartásra.
A koordinációért felelős vezető és ügyintéző kijelölése
34. § (1) Több szervezeti egységet érintő ügy vagy a szervezeti hatáskörök, illetve szakmai álláspontok ütközése esetében a közös irányítási jogkört gyakorló vezető, végső soron az elnök jelöli ki az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles, felelős vezetőt.
(2) A koordinációval megbízott vezető az egységes állásfoglalás kialakítása céljából köteles egyeztetni az ügy tartalma szerint érintett hivatali szervezeti egység vezetőjével.
Munkacsoport
35. § (1) Az elnök a több elnökhelyettes vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő eseti feladatok ellátására munkacsoportot hozhat létre és működtethet. A munkacsoport feladatát minden szervezeti egység kormánytisztviselője köteles támogatni, elősegíteni. A munkacsoport vezetője a megbízólevélben meghatározott feladat keretei között utasítási és irányítási joggal rendelkezik a munkacsoport minden tagja tekintetében.
(2) Az elnök a munkacsoport vezetésével elsősorban elnökhelyettest vagy főosztályvezetőt bízhat meg. A munkacsoport tagjait és vezetőjét megbízólevélben jelöli ki, amelyben rögzíti a munkacsoport vezetőjének és a tagoknak a feladat- és hatáskörét. A munkacsoport létrehozásáról szóló elnöki megbízólevélben meg kell határozni továbbá a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének idejét.
(3) A munkacsoport feladat- és hatáskörébe utalt ügyben a munkacsoport vezetője rendelkezik döntési jogosultsággal.
(4) Az elnök által meghatározott jogi tárgykörben létrehozott munkacsoport vezetője a Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetője.
(5) A munkacsoport vezetője a munkájáról rendszeresen tájékoztatja az elnököt és a feladat szerint érintett elnökhelyettest.
(6) A munkacsoport vezetője a munkacsoport tagjának közvetlen felettesét a munkacsoport tevékenységének megkezdésekor, valamint a munkacsoport működése során rendszeresen, de legalább havonta tájékoztatja a munkacsoport tagsággal járó tevékenység várható mértékéről, ütemezéséről.
Előterjesztések elkészítése, külső előterjesztések véleményezése
36. § (1) A Hivatal feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyekben az előterjesztés, illetve jogszabály tervezetét, illetve véleményezését – az elnök és az elnökhelyettesek által megadott szempontok szerint – a szakmailag illetékes vagy kijelölt főosztályok készítik el, együttműködve a többi érdekelt szervezeti egységgel. Az elkészült tervezetet tájékoztatásul meg kell küldeni a Jogi és Igazgatási Főosztálynak és az Elnöki Kabinetnek.
(2) Az előterjesztés, illetve jogszabálytervezet külső szervekkel történő egyeztetését minden szervezeti egység vezetője az illetékes elnökhelyettes jóváhagyása mellett azonos vezetői szint figyelembevételével jogosult elvégezni.
Vezetői felelősség
37. § A Hivatal szervezeti egységeit minden vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő teljes jogi és erkölcsi felelősséggel köteles irányítani, vezetni és ellenőrizni, a hatás- és feladatkörét érintő mindenkori jogszabályoknak és belső szabályzatoknak, valamint a felettes vezetők utasításainak megfelelően. Minden vezető a lehető legnagyobb gondossággal, felelősségteljesen köteles munkáját ellátni, és szaktudását, szakmai ismereteit köteles folyamatosan fejleszteni.
38. § (1) A vezető köteles az irányítása alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről és utasításokról, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és iránymutatásokról.
(2) A munkatársak haladéktalanul kötelesek tájékoztatni vezetőjüket, amennyiben a munkájuk során szakmai szempontból releváns ügyben érkezik hozzájuk megkeresés, illetve ilyen ügyben intézkedést kell tenniük.
(3) A sajtó részéről érkező megkeresésekről a kormánytisztviselők közvetlen felettesüket, azok pedig a sajtószóvivőt kötelesek tájékoztatni.
A munkavégzés elvei, felelősség az ügyintézésért
39. § (1) A vezető vagy ügyintéző köteles a munkaköri leírásában foglalt feladatok ellátására, valamint a feladatkörébe tartozó ügy elintézése érdekében a jogszabályok, a szakmai követelmények, valamint a Hivatal belső szabályzataiban meghatározott általános előírások betartásával és a felettesek utasításainak figyelembevételével, az érdekelt szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket az előírt határidőn belül megtenni.
(2) Amennyiben a belső határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az ügy intézésével megbízott köteles ezt a tényt az okok megjelölésével együtt felettesének írásban jelezni.
(3) Amennyiben a szervezeti egységek vezetői a munkafeltételeket tekintve az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről haladéktalanul tájékoztatni a közvetlen felettest.
(4) A szervezeti egységen belül a hatósági ügyintézést minden vezető úgy köteles megszervezni, hogy lehetőség szerint az ügyintézési határidő lejárta előtt legalább 15 nappal az irat elinduljon az (5)–(8) bekezdés szerinti, felelős személyek szakmai egyetértését biztosító aláírására (továbbiakban: szignózásra) és kiadmányozásra.
(5) A főosztályvezetői kiadmányozás alá tartozó hatósági eljárásban kiadandó iratot köteles szignózni
a) az ügyintéző,
b) a felelős főosztály jogi előadó vagy jogtanácsos munkakörben dolgozó, vagy a helyettesítésükre jogosult jogi végzettségű kormánytisztviselője, és
c) az osztályvezető.
(6) Elnökhelyettesi kiadmányozás alá tartozó hatósági eljárásban kiadandó iratot, a kiadmányozás előtt az (5) bekezdésben megjelölt személyeken túl köteles szignózni az előkészítésért felelős főosztályvezető is.
(7) Elnöki kiadmányozás esetén az (5)–(6) bekezdésben megjelölt személyeken túl köteles szignózni az előkészített iratot a Jogi és Igazgatási Főosztály jogtanácsosa, továbbá a kabinetfőnök vagy az elnökhelyettes is, amennyiben az előkészítésért felelős szervezeti egység az ő irányítása alá tartozik.
(8) A nem hatósági eljárásban kiadandó iratokat a Hivatal belső szabályzatában foglaltaknak megfelelően kell szignóval ellátni, azonban minden ilyen iratot legalább a felelős ügyintéző és a felelős szervezeti egység(ek) vezetői, gazdasági kihatású ügyben, valamint külső szerv, személy részére küldendő iratot a felelős szervezeti egység jogi előadója vagy jogtanácsosa is köteles szignózni, kivéve a Gazdasági Főosztályt és a Humánpolitikai Önálló Osztályt.
(9) Feladat ellátására irányuló intézkedés főszabály szerint írásban tehető. Szóban történt intézkedés tartalmát az utasított köteles az ügyiraton rögzíteni.
(10) Az elnök által meghatározott ügy intézésére kijelölt és az elnök által közvetlenül utasított kormánytisztviselőt e feladatkörében eljárva minden szervezeti egység vezetője és beosztott munkatársa köteles támogatni és munkáját elősegíteni. Az elnök által közvetlenül kapott utasításról a beosztott munkatárs köteles tájékoztatni közvetlen felettesét, kivéve, ha az elnök ettől eltérően rendelkezett.
Kapcsolattartás külső szervezetekkel
40. § (1) A Hivatal a feladatai ellátása során kapcsolatot tart a Kormánnyal, illetve a felügyeletét ellátó miniszterrel, a központi és a helyi államigazgatási szervekkel, a központi hivatalokkal, a tudományos intézetekkel, a köztestületekkel, a társadalmi és az egyéb szervezetekkel.
(2) Az elnök és az elnökhelyettesek, valamint a gazdasági vezető az irányítási területükhöz tartozó ügyekben rendszeres munkakapcsolatban állnak a kormányzati szervek, a központi és a helyi államigazgatási szervek illetékes vezetőivel, képviselőivel, valamint a Hivatal hatás- és feladatkörébe tartozó személyekkel.
(3) Külső kapcsolattartás során – az elnök és az elnökhelyettesek kivételével – a Hivatal vezetői az azonos vezetői szintnek megfelelően képviselik a Hivatalt.
(4) Az ügyintéző kormánytisztviselő a munkaköri leírása szerint, vagy a közvetlen felettese külön felhatalmazása alapján jogosult külső szervezetekkel, személyekkel kapcsolatot tartani. E tevékenység során az ügyintéző kormánytisztviselő tájékoztatja az elnököt és az illetékes elnökhelyettest. Az elnök, elnökhelyettes külön felhatalmazásban (esetileg, szóban vagy írásban) ettől eltérő képviseletet is megállapíthat.
(5) A Jogi és Igazgatási Főosztály perképviseleti feladatokat ellátó jogászai önállóan jogosultak a Hivatal és az elnök nevében kapcsolatot tartani a bírósági szervezetekkel, illetve ellátni a jogi képviseletet. A Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetőjének előzetes tájékoztatása mellett, elnöki meghatalmazással vagy jogtanácsosi igazolvány birtokában a Hivatal más szervezeti egységeinek jogi végzettségű kormánytisztviselői is jogosultak a Hivatal és az elnök nevében kapcsolatot tartani a bírósági szervezetekkel, illetve jogi képviseletet ellátni.
(6) A nemzetközi szervezetekkel és a külföldi hivatalokkal az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője tartanak önállóan kapcsolatot.
(7) Az elnök és a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes jogosult az irányítása alá tartozó szervezeti egység bármely kormánytisztviselőjét kijelölni nemzetközi szervezetekkel és külföldi hivatalokkal történő kapcsolattartásra.
(8) Az energetikáért felelős elnökhelyettes jogosult az irányítása alá tartozó szervezeti egység bármely kormánytisztviselőjének személyére javaslatot tenni a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes részére a Hivatal európai uniós és nemzetközi szervezetekben vagy külföldi hivatalokban történő képviseletére vonatkozóan.
(9) A (7)–(8) bekezdés szerint kapcsolattartásra kijelölt vagy javasolt személy részére a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes jogosult megbízólevelet kiállítani. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes által kiállított megbízólevélben rendelkezni kell a kormánytisztviselőknek a nemzetközi szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos jogosultságairól.
(10) A képviseletre kijelölt vagy javasolt személy vonatkozásában felmerült vita esetén az elnök dönt.
(11) A Hivatal tevékenységével kapcsolatos általános jellegű megkereséseket, amelyek nem minősülnek nemzetközi kapcsolattartásnak, a megkeresés tartalmával érintett szervezeti egység válaszolja meg.
Kapcsolattartás az érdekképviseleti szervezetekkel
41. § (1) A fogyasztói érdekvédelem intézményes szervezete az Energetikai Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: EÉT).
(2) Az EÉT-ben a Hivatal, valamint a fogyasztók társadalmi érdek-képviseleti szervezetei és az engedélyesek által delegált tagok vesznek részt.
(3) Az EÉT rendszeresen ülésezik, megtárgyalja mindazokat a kérdéseket, amelyeket bármelyik tag előterjeszt.
(4) Az EÉT működtetéséről, üléseinek összehívásáról és lefolytatásáról a Hivatal elnöke vagy az általa megbízott személy gondoskodik.
(5) Az EÉT állásfoglalásait a Hivatal elnöke ajánlásként veszi figyelembe.
(6) Az EÉT működésének részletes szabályait az EÉT az érintettek bevonásával dolgozza ki.
Sajtóval való kapcsolattartás
42. § A sajtó részére nyilatkozat, tájékoztatás adására, kapcsolattartásra a Hivatal tevékenységével kapcsolatban az elnök és az elnökhelyettesek, a kabinetfőnök, a sajtószóvivő, a titkárságvezető, és a feladatkörüket érintő kérdésekben – külön elnöki felhatalmazással – a főosztályvezetők jogosultak. A médiával történő kapcsolattartásra jogosultak e köre köteles minden cselekményt, írásbeli vagy szóbeli közleményt, minden sajtóeseményt, ezek időpontját, formáját, tartalmát és módját előzetesen egyeztetni a sajtószóvivővel. A sajtószóvivő a médiával való kapcsolattartáshoz köteles biztosítani minden szükséges szakmai segítséget a kapcsolattartásra jogosultak e körének.
A BEOSZTOTT KORMÁNYTISZTVISELŐK, KORMÁNYZATI ÜGYKEZELŐK ÉS MUNKAVÁLLALÓK
Ügyintéző besorolású kormánytisztviselő
43. § (1) Az ügyintéző a Hivatal feladat- és hatáskörében eljáró döntés-előkészítő, illetve érdemi feladatot ellátó kormánytisztviselő. Az ügyintéző a felettesei által feladatkörébe utalt, valamint a munkaköri leírásában meghatározott feladatok ellátásáért önálló felelősséggel tartozik.
(2) Az ügyintézőt távolléte vagy akadályoztatása esetében a munkáltatói jogkört gyakorló felettese által munkaköri leírásban, vagy attól eltérően esetileg kijelölt ügyintéző helyettesíti.
(3) Az ügyintéző köteles
a) felelősséggel és önállóan ellátni a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat;
b) elsajátítani az ügyek intézéséhez szükséges jogszabályi, illetve belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseket, valamint gyakorlati ismereteket;
c) a feladatokat a jogszabályok, a belső szabályzatok, valamint a hivatali feletteseitől kapott eseti utasítások megtartásával, a határidők teljesítésével, önállóan és szakszerűen köteles végrehajtani;
d) munkaköri leírásában meghatározott nyilvántartásokat naprakészen vezetni;
e) a rendelkezésére bocsátott anyagokat, eszközöket, berendezéseket rendeltetésszerűen, szakszerűen használni, állagmegóvásukról gondoskodni;
f) a munkatársakkal alkotó módon együttműködni, a munkáltató által előírt szakmai továbbképzéseken részt venni;
g) a Hivatal iratkezelési szabályzatában foglaltakat maradéktalanul betartani.
(4) Az ügyintéző jogosult
a) munkaköri leírásában foglalt általános, vagy az elnök által adott eseti felhatalmazás alapján iratok kiadmányozására;
b) közvetlen vezetőjének véleményt nyilvánítani a Hivatal és a saját tevékenységével kapcsolatban;
c) feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni;
d) a munkavégzéshez szükséges tárgyi és technikai eszközöket közvetlen vezetőjén keresztül igényelni.
Kormányzati ügykezelő
44. § (1) A kormányzati ügykezelő az a közszolgálati jogviszonyban álló személy, aki a Hivatal szervezeti egységeinél kizárólag ügyviteli feladatot lát el. A Hivatal kormányzati ügykezelője felelős a felettese által meghatározott, és a munkaköri leírásban meghatározott feladatok maradéktalan elvégzéséért.
(2) Kormányzati ügykezelő köteles
a) a Hivatal iratkezelési szabályzatában foglaltakat maradéktalanul betartani;
b) gondoskodni arról, hogy az iratkezelésre és irattárazásra vonatkozó szabályzatban előírtak szerint a szervezeti egységéhez érkező iratok, egyéb anyagok a vezetőhöz, ügyintézőhöz hiánytalanul és haladéktalanul megérkezzenek;
c) a rendelkezésére bocsátott anyagokat, eszközöket, berendezéseket rendeltetésszerűen, szakszerűen használni, állagmegóvásukról gondoskodni.
(3) Kormányzati ügykezelő jogosult
a) közvetlen vezetőjének véleményt nyilvánítani a feladatainak ellátását érintő kérdésekben;
b) a feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni;
c) a munkavégzéséhez szükséges tárgyi és technikai eszközöket közvetlen vezetőjén keresztül igényelni.
Munkavállaló
45. § (1) A Hivatal fizikai alkalmazottjai a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló munkavállalók. A Hivatal munkavállalója felelős a felettese által meghatározott, és a munkaköri leírásban meghatározott feladatok szakszerű, maradéktalan elvégzéséért.
(2) Munkavállaló köteles
a) a rá bízott gépeket, eszközöket, vagyontárgyakat szakszerűen, rendeltetésszerűen használni, állagmegóvásukról gondoskodni;
b) a rábízott vagyontárgyak üzemeltetése, használata során a vonatkozó szabályzatokat és utasításokat betartani.
(3) A munkavállaló jogosult
a) közvetlen vezetőjének véleményt nyilvánítani a feladatainak ellátását érintő kérdésekben;
b) a feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni;
c) a munkavégzéséhez szükséges tárgyi és technikai eszközöket közvetlen vezetőjén keresztül igényelni.
Záró rendelkezések
46. § (1) A Hivatal elnöke a Szabályzat hatálybalépését követő 90 napon belül kiadja
a) a Hivatal házirendjét,
b) a személyügyi szabályzatot (közszolgálati szabályzat),
c) az irat- és adatkezelési szabályzatot,
d) a gazdálkodási keretszabályzatot,
e) a döntésértékelési szabályzatot,
f) az ellenőrzési szabályzatot,
g) az utaztatással, reprezentációval összefüggő szabályzatot.
47. § Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pont m) alpontja és 156. § (3) bekezdése értelmében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a Hivatal elnöke saját hatáskörben, belső szabályzatban állapítja meg.
1. függelék
A Magyar Energia Hivatal szervezeti felépítése
2. függelék
A Hivatal szervezeti egységeinek feladatai
AZ ELNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
1. Elnöki Kabinet
1. Az elnök munkáját főosztály (a továbbiakban: Elnöki Kabinet) segíti. Az Elnöki Kabinetet főosztályvezetőként a kabinetfőnök vezeti. A kabinetfőnök feladatköre ellátásában közvetlenül az elnök irányítása és felügyelete alatt áll, más vezető által nem utasítható.
2. A kabinetfőnök feladatai ellátása során közvetlenül keresheti meg (közreműködés kérése, tájékoztatáskérés, elnöki utasítás közvetítése formájában) az elnökhelyetteseket, a vezetőket és az ügyintéző kormánytisztviselőket, valamint kormányzati ügykezelőket és munkavállalókat.
3. Az Elnöki Kabinet közvetlenül, vagy a hivatali szervezeti egységek igénybevételével
a) képviseli az elnököt a kormányzati szervekkel, más külső szervekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásban, az elnök által meghatározott körben;
b) stratégiai és operatív kérdésekben képviseli az elnököt a Hivatal szervezeti egységei előtt, közvetíti és kommunikálja az elnöki döntéseket és egyedi elnöki utasításokat, valamint szükség szerint beszámoltatja a Hivatal vezetőit és tájékoztatja az elnököt a feladatok végrehajtásának teljesítéséről;
c) koordinálja a közvetlen elnöki irányítás alá tartozó szervezeti egységek és személyek munkáját, a belső ellenőr kivételével;
d) ellátja mindazon az elnöki döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat, melyek nem tartoznak az elnökhelyettesek irányítási jogkörébe, e körben a kabinetfőnök előzetes szignózással szakmai egyetértéséről biztosítja az elnököt;
e) a kabinetfőnök elnöki aláírás előtt szignózással egyetértéséről biztosítja az elnököt a Hivatal Országgyűlés részére készített tájékoztatóinak, Kormány részére készített beszámolóinak, egyéb éves tájékoztatóinak és kiadványainak tartalma tekintetében;
f) összeállítja és az elnöknek jóváhagyásra megküldi a Hivatal éves munkatervét, és az éves értékelő jelentést;
g) az egyes szervezeti egységek által elkészített ellenőrzési nyomvonalakat összesíti és dokumentálja, valamint elkészíti a Hivatal ellenőrzési nyomvonalát;
h) elnöki igény szerint együttműködik a Jogi és Igazgatási Főosztállyal a Hivatal működésével kapcsolatos egyes jogi feladatok ellátásában;
i) a Jogi és Igazgatási Főosztállyal együttműködve elnöki aláírásra, jóváhagyásra előkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát, alapító okiratát és az elnöki utasításokat, valamint azok módosításait, és koordinálja az előkészítéssel kapcsolatos, egyes szervezeti egységekre háruló feladatokat;
j) a Jogi- és Igazgatási Főosztállyal együttműködve követi a jogszabályi környezet változását és a Hivatal tevékenységét érintő felsőbb szintű döntéseket és utasításokat;
k) szakmai javaslataival segíti az elnök munkáját, felelős a feladatkörét érintő szakmai feladatok összefogásáért, a szakirányú tevékenységeinek koordinálásáért.
4. A kabinetfőnök részt vesz az elnöki értekezleteken, és az elnöki értekezlet döntéseinek végrehajtását figyelemmel kíséri, intézkedik a határidőben történő végrehajtás iránt, erről az elnököt rendszeresen tájékoztatja.
5. Az Elnöki Kabinet munkatársai feladatainak ellátása során szükség szerint adott dokumentumba (ügyiratba, hivatalos levelezésbe, nyilvántartásba) betekinthet, dokumentumot bekérhet, illetve a dokumentumok alapján feljegyzést készíthet az elnök tájékoztatása céljából.
6. Az Elnöki Kabinet a 3. pontban foglaltakon túl ellát minden olyan feladatot, amelyet az elnök eseti vagy állandó jelleggel a feladat- vagy hatáskörébe utal.
1.1. Elnöki Titkárság
1. Az Elnöki Kabineten belül Elnöki Titkárság működik, melyet osztályvezető besorolású titkárságvezető vezet. A titkárságvezető tevékenységét az elnök irányítja és felügyeli. A titkárságvezető feladatköre ellátásában közvetlenül az elnök irányítása és felügyelete alatt áll, felette a munkáltatói jogokat közvetlenül az elnök gyakorolja.
2. A titkárságvezető a főosztályvezetőkkel azonos munkáltatói jogokat gyakorol az Elnöki Titkárság beosztott munkatársai felett.
3. A titkárságvezető gondoskodik az Elnöki Titkárság feladatainak határidőre történő teljesítéséről.
4. Az Elnöki Titkárság közvetlenül vagy a hivatali szervezeti egységek igénybevételével
a) gondoskodik az elnök részére a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési, ügyviteli feladatok ellátásáról, figyelemmel kíséri és előkészíti az elnök személyes részvételét igénylő eseményeket és egyezteti az elnöki programokat, nyilvántartja, szervezi, koordinálja az elnök programjait;
b) az elnöki értekezleten hozott döntésekről nyilvántartást vezet és ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet, és szükség szerint tájékoztatja a kabinetfőnököt;
c) előkészíti, rendszerezi az elnök tárgyalásaihoz szükséges anyagokat az egyes szervezeti egységek bevonásával;
d) az elnök vagy a titkárságvezető által – az elnök által megjelölt terjedelemben – szignált iratokat, illetve feladatokat – az illetékes elnökhelyettes tájékoztatása mellett – kiadja az egyes szervezeti egységek vezetői részére, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezet, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet, intézkedik a határidők betartása iránt;
e) szervezi az elnök belföldi és külföldi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét és utazásait, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya és a Gazdasági Főosztály közreműködésével ellátja az utazásszervezői feladatokat;
f) szervezi az elnöki értekezleteket, elkészíti azok emlékeztetőjét és megküldi az érintetteknek tartalmi egyeztetés végett, majd gondoskodik azok intraneten történő publikálásáról;
g) felelős a Hivatal egységes külső és belső arculatának, megjelenésének kialakításáért, részt vesz a Hivatal kommunikációs stratégiájának kialakításában és annak elnöki döntésre való előkészítésében, a kommunikációs tevékenység koordinálásában közreműködik a Hivatal honlapjának és belső intranetes felületének tartalmi frissítésében, karbantartásában, különös tekintettel az egyes szervezeti egységek részéről felmerülő adat- és tartalmi módosítások összegyűjtésére és elnöki jóváhagyásra való előkészítésére, valamint az egységes arculat megőrzésére;
h) ellátja az elnök személyéhez kapcsolódó értekezletek és tárgyalások esetében a protokoll- és reprezentációs feladatokat;
i) ellenőrzi az elnöki kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignózási rend) és iratkezelés rendjére;
j) digitalizálja és nyilvántartja az elnök és az Elnöki Titkárság ügyiratait, iratait és azokat egyidejűleg megküldi az érintett szervezeti egység titkárságára;
k) ellátja a Hivatal belső és külső rendezvényeinek szervezését, végzi azok elnöki döntésre történő előkészítését, feladata továbbá a rendezvények lebonyolítása és utómunkálatainak – szükség esetén külső szerződéses partner bevonásával történő – ellátása. Az Elnöki Titkárság a rendezvényszervezési tevékenysége kapcsán szorosan együttműködik a Humánpolitikai Önálló Osztállyal, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával, valamint a gazdasági vonatkozású elnöki döntések tekintetében intézkedik a Gazdasági Főosztály felé azok végrehajtásáról.
5. Az Elnöki Titkárság kapcsolatot tart a minisztériumok, a társhivatalok és az egyéb hatóságok, valamint az engedélyesek és a média képviselőivel, képviseli a Hivatalt a kormányzati szervekkel, más külső szervekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásban az elnök által meghatározott körben.
6. Az Elnöki Titkárság a 4. pontban foglaltakon túl ellát minden olyan feladatot, melyet az elnök eseti vagy állandó jelleggel a hatás- vagy feladatkörébe utal.
7. A titkárságvezető az elnök munkáját segíti, és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel a feladat- vagy hatáskörébe utal. A titkárságvezetőt akadályoztatása esetén az Elnöki Titkárság elnök által kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
1.2. Sajtó Osztály
1. Az Elnöki Kabinetben Sajtó Osztály működik, melyet osztályvezető besorolású sajtószóvivő vezet. A sajtószóvivő feladatkörében eljárva az elnök és az elnökhelyettesek előzetes tájékoztatásával, valamint az érintett szervezeti egységek bevonásával tervezi, szervezi és intézi a Hivatal sajtónyilvánossági megjelenését.
2. Tevékenységét az elnök közvetlen irányítása és felügyelete mellett látja el, felette a munkáltatói jogokat közvetlenül az elnök gyakorolja.
3. A sajtószóvivő feladata
a) az egységes, összehangolt tájékoztatási rendszer kidolgozása, a Hivatal egységes médiakommunikációs megjelenésének biztosítása;
b) gondoskodni az országos és a különböző helyi médiával, szerkesztőségekkel, hírügynökségekkel való együttműködésről;
c) gondoskodni a nyilvánosság tárgyilagos, szakszerű és egységes tájékoztatásáról a Hivatal tevékenységét, valamint egyedi stratégiai fontosságú ügyeket illetően;
d) a Hivatal kommunikációs stratégiájának megfelelő, éves kommunikációs terv tárgyévet megelőző december 15. napjáig történő elkészítése;
e) a sajtólista összeállítása és karbantartása;
f) a sajtótájékoztatók, interjúk előkészítése és lebonyolítása;
g) az újságírói megkeresések kezelése és a válaszadás;
h) a sajtóanyagok összeállítása;
i) a saját sajtóesemények helyszínének és egyéb feltételeinek a biztosítása;
j) nem saját sajtóesemények esetében a Szabályzat 42. §-ában meghatározottak szerint, a médiával való kapcsolattartásra feljogosított személyi kör részére szakmai segítség nyújtása, szükség szerint egyéb feltételek biztosítása, a médiaesemények koordinálása;
k) valamennyi hivatali sajtómegjelenés és a médiaszereplés nyilvántartása;
l) a sajtó-helyreigazítás kezdeményezése.
4. A sajtószóvivő előkészíti a Hivatal kommunikációs stratégiáját, és az abban foglaltaknak, valamint az elnök – vagy Elnöki Titkárság – által adott utasításoknak megfelelően ellátni és koordinálni hivatal napi sajtófeladatait.
5. A sajtószóvivő felelős a Hivatal kommunikációs tevékenységéért, azzal kapcsolatos feladatok ellátásáért.
2. Jogi és Igazgatási Főosztály
1. A Jogi és Igazgatási Főosztályt főosztályvezető vezeti. Működése során a főosztály önállóan vagy a Hivatal más szervezeti egységeivel együttműködve jár el.
2. A főosztályvezetőt kizárólag az elnök utasíthatja.
3. A Jogi és Igazgatási Főosztály
a) az elnök kérésére jogi szakvéleményt alakít ki külső megkeresés esetén jogszabály-értelmezési és jogalkalmazási kérdésekben;
b) jogi támogatást nyújt az elnök és az Elnöki Kabinet munkájához.
4. A Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője a Szabályzat 23. §-ában foglaltak szerint biztosítja a Hivatal egységes jogértelmezését és jogalkalmazási gyakorlatát.
5. Amennyiben a Hivatal valamely főosztályán (osztályán) dolgozó jogi előadó, jogtanácsos akadályoztatva van, és az adott főosztályon a helyettesítésükre jogosult más jogi végzettségű kormánytisztviselő nem áll rendelkezésre, külön elnöki elrendelés alapján a Jogi és Igazgatási Főosztály látja el az adott főosztály (osztály) feladatkörébe tartozó, kiadmányozásra kerülő iratok jogi szempontú véglegesítését.
6. A Jogi és Igazgatási Főosztály jogtanácsosa kiadmányozás előtt szignójával biztosítja a megbízási, vállalkozási szerződések jogszerűségét.
7. A Jogi és Igazgatási Főosztály a 2. szakaszban foglaltakon túl ellát minden egyéb feladatot, melyet az elnök a hatás- vagy feladatkörébe utal.
2.1. Perképviseleti és Hatósági Osztály
1. A Jogi és Igazgatási Főosztály Perképviseleti és Hatósági Osztálya
a) biztosítja a Hivatal és az elnök (e minőségében történő) jogi képviseletét;
b) a Hivatal peres ügyeiről nyilvántartást vezet a főosztályvezető által meghatározott tartalmi szempontok szerint;
c) folyamatosan nyomon követi és nyilvántartja a Hivatal peres ügyeiben született bírósági döntéseket, és negyedévente tájékoztatja az elnököt a perek eredményeként hozott bírósági döntésekről, bírósági gyakorlatról;
d) részt vesz a Hivatal jogszabály-előkészítő munkájában, az előterjesztések és a Hivatalhoz érkező jogszabálytervezetek véleményezésében, a jogszabály-előkészítő munkát kodifikációs, jogtechnikai, illetve jogharmonizációs szempontból koordinálja;
e) lefolytatja a Vet., a Get. és a Tszt. szerinti cégjogi eseményekkel, befolyásszerzésekkel kapcsolatos eljárásokat (ennek során együttműködik az érintett szervezeti egységekkel a határozat előkészítésében), az eljárás során hozott döntést másolatban megküldi az energetikáért felelős elnökhelyettes titkárságának és a Statisztikai és Informatikai Osztálynak;
2. A Perképviseleti és Hatósági Osztály az 1) pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Jogi és Igazgatási Főosztály Igazgatási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
2.2. Igazgatási Osztály
1. A Jogi és Igazgatási Főosztály Igazgatási Osztálya
a) a Hivatal működéséhez szükséges elnöki utasításokat – mint közjogi szervezetszabályozó eszközöket és azok módosításait – a szabályozási tárgykörért felelős szervezeti egységekkel közösen előkészíti, gondoskodik az elnöki utasítások mint közjogi szervezetszabályozó eszközök nyilvántartásáról, és a Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről;
b) a Hivatal működésével kapcsolatos vállalkozási, megbízási szerződések elkészítésében jogi segítséget nyújt;
c) jogi segítséget nyújt a szerződésekből eredő igények érvényesítésében;
d) jogi támogatást nyújt az elnök és az Elnöki Kabinet részére a Hivatal igazgatási feladatai vonatkozásában.
2. Az Igazgatási Osztály az 1. pontban foglaltakon túlmenően
a) felelős a Hivatal iratkezelési szabályzatának önálló előkészítéséért és az abban foglaltak betartatásáért;
b) ellátja a Hivatal iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint a központi irattári és központi iratkezelési feladatokat;
c) meghatározza a Hivatal ügyviteli feladatait, illetve gyakorlatát;
d) biztosítja a Hivatalba beérkező iratok átvételét, központi érkeztetését és digitalizálását, valamint az elnökhöz, elnökhelyettesekhez, szervezeti egységekhez történő továbbítását, továbbá a kimenő levelezések postai feladását.
3. Az Igazgatási Osztály az 1–2. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Jogi és Igazgatási Főosztály Perképviseleti és Hatósági Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
3. Belső ellenőrzés
1. A Hivatal belső ellenőrzési feladatait 1 fő kormány-tisztviselői jogviszonyban álló belső ellenőr látja el, aki a belső ellenőrzési vezetői feladatokat is ellátja, valamint 1 fő külső szakértő végzi.
2. A belső ellenőrzési tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, valamint a nemzetgazdasági miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével kell ellátni.
3. A belső ellenőrzés feladata
a) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
b) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
c) elemezni, vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;
d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;
e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében;
f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;
g) elvégezni a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését;
h) a költségvetési szerven belül a nemzetközi és a magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni.
4. A belső ellenőrzés a Hivatal és ezen belül az egyes szervezeti egységek működése terén független és tárgyilagos ellenőrzési és tanácsadó tevékenység, amely segíti a Hivatal céljainak eredményes elérését, javítja a kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárások hatékonyságát.
5. A belső ellenőrzés során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni a mindenkori jogszabályi előírásokban, belső utasításokban és az éves ellenőrzési munkatervben foglaltaknak megfelelően.
6. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat ellátó feladata, hatás- és felelősségi köre
a) gondoskodik a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítéséről és aktualizálásáról;
b) a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben rögzítettek szerint összeállítja a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési terveket, az elnök jóváhagyása után gondoskodik azoknak az irányítási jogkört gyakorló szerv felé történő megküldéséről;
c) megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tesz az elnöknek, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik;
d) ha az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul tájékoztatja az elnököt, illetve az elnök érintettsége esetén az energetikáért felelős minisztert;
e) az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést megküldi az elnök, illetve az ellenőrzött szervezeti egység számára;
f) a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben rögzítettek szerint összeállítja az éves ellenőrzési jelentést, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentést;
g) gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzés során alkalmazásra kerüljenek a belső minőséget biztosító eljárások, és érvényesüljenek a költségvetésért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók;
h) gondoskodik az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról;
i) biztosítja a belső ellenőrzés szakmai továbbképzését, ennek érdekében – az elnök által jóváhagyott – éves képzési tervet készít, és gondoskodik annak megvalósításáról;
j) évente értékeli a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tesz az elnöknek a feltételek éves tervvel történő összehangolására;
k) az elnök utasítása szerint – de legalább évente kétszer – tájékoztatja az elnököt az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről;
l) nyomon követi az intézkedési tervek végrehajtását az elnök tájékoztatása alapján.
7. A belső ellenőr jogosult
a) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére;
b) az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett – átvételi elismervény ellenében – átvenni;
c) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni;
d) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől;
e) a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni.
8. A belső ellenőr köteles
a) ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani;
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv (szervezeti egység) vezetőjét tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni;
c) objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni;
d) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani;
e) haladéktalanul jelentést tenni az elnöknek, ha az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel;
f) ellenőrzési jelentést készíteni, az ellenőrzési jelentés tervezetét az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjével egyeztetni;
g) az ellenőrzési jelentés aláírását követően az ellenőrzési jelentést az elnöknek átadni;
h) az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében a költségvetési szerv vezetőjének átvételi elismervény ellenében átadni;
i) az ellenőrzött szervezeti egységnél, illetve annak részegységeiben a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni;
j) a tudomására jutott minősített adatot és üzleti titkot megőrizni;
k) az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat az ellenőrzés dokumentációjában megőrizni.
9. Az elnök jogosult az éves ellenőrzési tervben nem szereplő tárgykörben soron kívüli ellenőrzést elrendelni. A soron kívüli ellenőrzést a belső ellenőr a belső ellenőrzési vezető által kiállított megbízólevél birtokában jogosult lefolytatni. A belső ellenőrzési vezető megbízólevelét az elnök hagyja jóvá.
10. A Hivatal belső ellenőrzésének részletes eljárási szabályait, valamint a külső szakértő feladatellátásának belső szabályait a belső ellenőrzési kézikönyv rögzíti.
4. Gazdasági Főosztály
1. A Gazdasági Főosztályt főosztályvezető vezeti (továbbiakban: gazdasági vezető). A gazdasági vezetőt a Hivatal elnöke határozatlan időre nevezi ki és menti fel, illetve gyakorolja felette a további munkáltatói jogokat.
2. A gazdasági vezető a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatait az elnök közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető felelőssége nem érinti az elnök vagy az egyes ügyekért felelős alkalmazottak felelősségét.
3. A gazdasági vezető az elnök akadályoztatása esetén a Gazdasági Főosztály feladatai tekintetében az elnök helyettese.
4. A gazdasági vezető felelős
a) a Hivatal működtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért,
b) a pénzügyi, számviteli rend betartásáért,
c) a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a Hivatal hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, a fenntartással, a működtetéssel, a beruházással, a vagyon használatával és hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a gazdálkodást érintő FEUVE-i kötelezettséggel járó intézményi szintű adatszolgáltatás teljesítéséért, és
d) a saját szervezetére kiterjedő feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért.
5. A gazdasági vezető köteles a feladat- és hatáskörében eljárva a Hivatal gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az ésszerűség követelményeinek érvényesítését elősegíteni.
6. A Gazdasági Főosztály és a hozzá tartozó osztályok működését a gazdasági vezető ügyrendben köteles szabályozni és abban meghatározni a Gazdasági Főosztály – ezen belül külön-külön a Pénzügyi és Üzemeltetési Osztály, valamint a Számviteli és Bérgazdálkodási Osztály – gazdálkodással összefüggő feladatait, a hatás- és jogköröket.
7. A gazdasági vezető kötelezettségvállalásra az elnök által kiadott belső szabályzatban foglaltak alapján jogosult.
8. A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a Hivatalt terhelő kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő.
9. A gazdasági vezető elnöki aláírásra előkészíti és a hatályos jogszabályoknak megfelelően rendszeresen felülvizsgálja a kötelezettségvállalás, az utalványozás és az érvényesítés rendjére vonatkozó elnöki utasítást.
10. A gazdasági vezető köteles előkészíteni és évente aktualizálni a Hivatali gazdálkodást érintő ellenőrzési nyomvonalat, abban meghatározni a felelősségi és információs szinteket, kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.
11. A gazdasági vezető az államháztartásról, a számvitelről, valamint az éves költségvetésről szóló törvényekben és a kapcsolódó egyéb jogszabályokban foglaltaknak megfelelően összefogja és irányítja a Hivatal gazdálkodását, ennek keretében
a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi a Gazdasági Főosztályt;
b) a Pénzügyi és Üzemeltetési Osztály, valamint a Számviteli és Bérgazdálkodási Osztály gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási munkájához iránymutatást ad, irányítja és ellenőrzi azt;
c) más szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, és azok érvényesülését ellenőrzi;
d) a Hivatal egészét érintő gazdasági-pénzügyi kérdésekben gazdasági intézkedéseket hoz;
e) a hivatali gazdálkodással és az ahhoz kapcsolódó működéssel összefüggő, továbbá az egyébként felelősségi körébe tartozó, valamint az elnök felhatalmazása szerinti tárgykörben a Hivatal kormánytisztviselőire, kormányzati ügykezelőire és munkavállalóira kötelező érvényű elnöki utasításokat elnöki alásírásra előkészíti, valamint gondoskodik azok jogszabályoknak megfelelő rendszeres aktualizálásáról;
f) gondoskodik a szabályszerű takarékos pénzgazdálkodásról.
12. A Hivatal költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárások feltételeit elnöki utasítás szabályozza, melyet a Gazdasági Főosztály készít elő elnöki aláírásra, és gondoskodik annak rendszeres felülvizsgálatáról.
13. A gazdasági vezető elnöki aláírásra köteles előkészíteni, és a mindenkori jogszabályoknak megfelelően rendszeresen felülvizsgálni a Hivatal működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket szabályozó elnöki utasításokat, így különösen
a) a gazdálkodással – különösen a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével – kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket;
b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet;
c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket;
d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit;
e) a helyiségek és a berendezések használatára vonatkozó előírásokat;
f) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait;
g) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét;
h) a vezetékes és rádiótelefonok használatát;
i) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét;
j) valamint az egyéb gazdálkodással kapcsolatos jogszabályi előírások szerinti szabályzatokat.
14. A Gazdasági Főosztály a 4. szakaszban foglaltakon túl ellát minden egyéb feladatot, melyet az elnök a hatás- vagy feladatkörébe utal.
4.1. Pénzügyi és Üzemeltetési Osztály
1. A Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Üzemeltetési Osztálya
a) ellátja a Hivatal működtetésével, üzemeltetésével, a vagyongazdálkodás körében a beruházással, a vagyon használatával, és védelmével kapcsolatos feladatokat, ideértve a Hivatal kezelésében lévő ingatlanok (irodaépület) üzemeltetését, karbantartását, működési feltételeinek biztosítását, védelmét;
b) lebonyolítja a Hivatal összes beszerzését és közbeszerzését, valamint gondoskodik a beruházások megvalósításáról, a szerződések teljesítési határidőben történő teljesítéséről;
c) gondoskodik a Hivatal rendeltetésszerű működéséhez szükséges áru- és szolgáltatásbeszerzések megvalósításáról, a szükséges pályázati és közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, valamint a keletkezett iratok, a szerződések és a teljesítések követéséről és nyilvántartásáról;
d) az előirányzat-felhasználás során biztosítja a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangját;
e) biztosítja a Hivatalt megillető bevételek határidőre történő beszedését, és a kiadások határidőre történő teljesítését;
f) ellátja a belföldi és külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos szervezési, lebonyolítási és elszámolási, valamint szabályozási feladatokat;
g) közreműködik a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet előírásainak megfelelő évközi és éves beszámoló elkészítésében, valamint a mérleget alátámasztó leltározásban;
h) közreműködik a Hivatal éves költségvetésének tervezésében;
i) gazdasági elemzéseket készít;
j) gondoskodik az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kötelező közzétételéről, valamint a tartozásállománnyal kapcsolatos havonkénti adatszolgáltatásról;
k) ellátja a Hivatal tűz- és munkavédelmi feladatait.
2. A Pénzügyi és Üzemeltetési Osztály az 1 pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Gazdasági Főosztály Számviteli és Bérgazdálkodási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
4.2. Számviteli és Bérgazdálkodási Osztály
1. A Gazdasági Főosztály Számviteli és Bérgazdálkodási Osztálya
a) ellátja a Hivatal költségvetésének előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat;
b) ellátja a Hivatali vagyongazdálkodás körében a vagyon nyilvántartásával, hasznosításával kapcsolatos feladatokat;
c) elvégzi a Hivatal éves költségvetésének tervezését, az éves előirányzat-felhasználási terv elkészítését és annak folyamatos aktualizálását, ennek keretében a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatosan kölcsönösen adatokat szolgáltatnak egymásnak a Humánpolitikai Önálló Osztállyal;
d) elkészíti az előirányzatok évközi változásának hatáskörönkénti évközi nyilvántartását;
e) biztosítja a házipénztár jogszabályoknak, belső szabályzatoknak megfelelő működését;
f) ellátja a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos gazdasági feladatokat, a bérszámfejtéssel, egyéb juttatások és járulékok számfejtésével kapcsolatos teendőket, gondoskodik a külső adatszolgáltatások teljesítéséről;
g) kapcsolatot tart a központi illetményszámfejtést bonyolító szervezettel, illetve ellátja az illetmény, a bér és az egyéb juttatások számfejtésével kapcsolatos feladatokat;
h) ellátja az éves munkáltatói SZJA-elszámoláshoz és a kormánytisztviselők adóbevallásához kapcsolódó munkáltatói feladatokat (adókedvezményre jogosító igazolások, rendelkező nyilatkozatok átvétele stb.);
i) végzi a társadalombiztosítási törvény által előírt munkáltatói, önálló társadalombiztosítási feladatokat;
j) ellátja a munkáltatót terhelő rehabilitációs járulékkal kapcsolatos adminisztrációs és adatszolgáltatási, bevallási feladatokat;
k) ellátja a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos adminisztratív, adatszolgáltatási feladatokat;
l) intézkedik a közszolgálati jogviszonyból, munkaviszonyból vagy ezekkel összefüggésben megkötött szerződésből eredő, a kormánytisztviselőt, a munkavállalót terhelő tartozások (lakáskölcsön, tanulmányi szerződés, előleg stb.) behajtása iránt;
m) elkészíti a munkáltatói és közszolgálati igazolásokat;
n) a jelenléti adatok tekintetében vezeti, összesíti, nyilvántartja és elvégzi a külső adatszolgáltatást, valamint (a Hivatal vezetői részére a beosztottaikra, a Humánpolitikai Önálló Osztály részére valamennyi Hivatali dolgozóra vonatkozóan) a belső adtaszolgáltatást;
o) ellátja a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások szabályszerű, folyamatos vezetését;
p) lebonyolítja az éves mérleget alátámasztó leltározást, gondoskodik annak szabályszerű lebonyolításáról, a leltár ellenőrzéséről és kiértékeléséről;
q) elvégzi a felesleges készletek és az elhasználódott eszközök hasznosításával, selejtezésével kapcsolatos feladatokat;
r) elkészíti a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet előírásainak megfelelő évközi és éves beszámolót.
2. A Számviteli és Bérgazdálkodási Osztály az 1. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Üzemeltetési Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
5. Humánpolitikai Önálló Osztály
1. A Humánpolitikai Önálló Osztályt osztályvezető vezeti, aki kizárólag az elnök által utasítható.
2. Az osztályvezető a Hivatal humánerőforrás-gazdálkodásával szorosan összefüggő lényeges gazdasági kérdésekben előzetesen egyeztet a gazdasági vezetővel.
3. A Humánpolitikai Önálló Osztály
a) ellátja a Hivatal dolgozóinak közszolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával, valamint a munkáltatói jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos személy- és munkaügyi ügyintézést, és ezekkel összefüggésben kapcsolatot tart a Hivatal szervezeti egységeivel és a külső szervekkel;
b) előkészíti a humánigazgatási, a munkaügyi, a juttatási és az oktatási tárgyú döntéseket, intézkedéseket, ennek keretében kialakítja a Hivatal humánpolitikai (bér-, jövedelem- és foglalkoztatáspolitikai, ösztönzési rendszerek, képzések egyes pénzbeli és természetbeni juttatások, szociális ellátások) feladataival kapcsolatos elveket és végzi a jóváhagyott elvek, meghozott döntések végrehajtásához kapcsolódó egyes operatív feladatokat;
c) közreműködik az ösztönzési rendszerek és egyes természetbeni juttatások és szociális ellátások hivatali szabályainak kialakításában;
d) ellátja a létszámgazdálkodással összefüggő feladatokat, ennek keretében az előzetesen meghatározott elnöki igények szerint nyilvántartást vezet a foglalkoztatottakról, e feladat ellátásához a Gazdasági Főosztály igény szerint adatot szolgáltat;
e) ellátja a Hivatal dolgozóinak rendszeres és rendkívüli foglalkozás-egészségügyi szűrésével kapcsolatos feladatokat;
f) ellátja a cafeteria-rendszer működtetésével kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat;
g) segítséget nyújt a munkáltatói jogkört gyakorlóknak a hatáskörükbe tartozó munkaügyi iratok elkészítésében, gondoskodik a munkaügyi iratok egységes megjelenéséről;
h) segítséget nyújt az elnöknek az új közszolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésére vonatkozó döntésekben, közszolgálati jogviszony megváltoztatására, megszüntetésére vonatkozó döntésekben, továbbá ellátja az ezekkel összefüggő munkaügyi feladatokat, előkészíti a szükséges munkaügyi iratokat;
i) ellátja a munkaerő-toborzás és -kiválasztás humánpolitikai feladatait, melyhez szükség szerint külső partnert vehet igénybe, valamint a karriertervezéssel kapcsolatos feladatokat, előkészíti a vezetői utánpótlást, továbbá a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat;
j) kezeli a személyi iratokat, vezeti a dolgozókról a jogszabályokban meghatározott humánpolitikai nyilvántartásokat az adatvédelmi jogszabályok és a belső szabályzatok figyelembevételével, a jogosultsági szintnek megfelelően adatot szolgáltat a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőknek, valamint a Gazdasági Főosztálynak;
k) ellátja a kormánytisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéből adódó munkáltatói feladatokat, különösen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos tárolási, őrzési, nyilvántartási, tájékoztatási feladatokat, valamint a kormánytisztviselők nemzetbiztonsági vizsgálatával kapcsolatos feladatokat;
l) felméri, nyilvántartja és követi a képzési és a fejlesztési szükségleteket, előírásokat, valamint – a karriertervezéssel összhangban – összeállítja a Hivatal dolgozóinak éves oktatási tervét, elkészíti és nyilvántartja a tanulmányi szerződéseket, figyelemmel kíséri a tanulmányi szerződésekből és a jogszabályi előírásokból származó kötelezettségeket, az ezekből származó hivatali igények érvényesítését kezdeményezi a Gazdasági Főosztálynál;
m) a mindenkori jogszabályi előírásokra tekintettel szükség szerint kidolgozza és folyamatosan fejleszti a Hivatal teljesítményértékelési rendszerét, őrzi és nyilvántartja a teljesítménykövetelményeket és a teljesítményértékelési dokumentumokat, valamint a szakmai értékeléseket, ellátja a kormánytisztviselők minősítésével összefüggő nyilvántartási, előkészítő és egyéb feladatokat;
n) ellátja az elnök részére a döntés-előkészítést a jóléti és szociális rendszer működésével kapcsolatosan, kezdeményezi és előkészíti a jóléti és szociális elvek kialakítását (pl. támogatások, hozzájárulások, segélyek, sport-, üdülési, lakásügyi támogatások, utazási költségtérítési rendszer tervezése, működtetése), együttműködve a Gazdasági Főosztállyal;
o) az elnök részére ellátja a választható juttatásokkal kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat, elnöki aláírásra előkészíti a cafeteria-szabályzatot, gondoskodik annak rendszeres felülvizsgálatáról;
p) kezdeményezi és előkészíti a tevékenységi körét érintő új belső utasítások kiadását, a már kiadott ilyen utasítások tartalmi felülvizsgálatát, módosítását, így különösen a kormány-tisztviselői jogviszonyszabályzatot, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, a minősítési eljárással, teljesítménykitűzéssel és teljesítményértékeléssel kapcsolatos eljárási rendre vonatkozó szabályzatokat;
q) ellátja az elnök által meghatározott egyéb feladatokat;
r) szorosan együttműködik az Elnöki Titkársággal a hivatali rendezvények szervezésében és lebonyolításában.
4. A Humánpolitikai Önálló Osztály és a Gazdasági Főosztály feladatai ellátásához szükséges körben a Hivatal munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos adatairól kölcsönösen adatot szolgáltat egymásnak.
5. A Humánpolitikai Önálló Osztály a Jogi és Igazgatási Főosztálytól feladatai ellátásához szükség esetén jogi támogatást kérhet.
6. Statisztikai és Elemzési Főosztály
2. A főosztály feladatkörében
a) gondoskodik az egycsatornás adatszolgáltatási rendszer felállításáról és működtetéséről;
b) kialakítja, működteti, karbantartja és fejleszti a Nemzeti Energiastatisztikai Rendszert, gondoskodik az adatok közcélú hozzáféréséről;
c) előkészíti a Hivatal kiadványait, beszámolóit, jelentéseit, tájékoztatóit és gondoskodik azok publikálásáról;
d) figyelemmel kíséri, elemzi, modellezi az általános gazdasági folyamatok energiaszektorra gyakorolt hatásait, az energiaszektor helyzetének közép és hosszú távú alakulását, valamint piaci előrejelzéseket készít;
e) gondoskodik az energiapiaci monitoring és az engedélyes társaságok gazdasági helyzetét értékelő monitoringrendszer kialakításáról és működtetéséről;
f) ellátja a nemzeti és az európai energiastratégiával kapcsolatos hivatali feladatokat;
g) a piacok elemzésével összefüggésben ellátja hatósági feladatait, különösen a verseny helyzete és az állami támogatások vonatkozásában, s e feladatkörében együttműködik az érintett szakmai szervezeti egységekkel;
h) koordinálja a Hivatal környezetvédelmi szabályozással kapcsolatos feladatait, különös tekintettel a megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból nyert energiával történő villamosenergia-termelés támogatási rendszerének kialakítására, működtetésére, felülvizsgálatára;
i) ellátja a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokat;
j) működteti, karbantartja és fejleszti a Hivatal informatikai rendszerét, és ellátja a Hivatal informatikai feladatait;
k) szakmai támogatást nyújt a hivatal valamennyi szervezeti egységének;
l) ellát minden olyan feladatot, melyet az elnök eseti vagy állandó jelleggel a hatás- vagy feladatkörébe utal.
6.1. Közgazdasági Elemzési és Környezetvédelmi Osztály
1. A Statisztikai és Elemzési Főosztály Közgazdasági Elemzési és Környezetvédelmi Osztálya a közgazdasági feladatai körében
a) figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi energiapiacokat, ennek keretében
aa) szükség szerint értékeli a villamos energia és a földgáz nagykereskedelmi, különösen a szervezett piaci tranzakciókat, a piaci manipulációk és a bennfentes kereskedelem gyanújával kapcsolatos eljárásokban részt vesz, más hatóságokkal együttműködik;
ab) az érintett szakterületek bevonásával javaslatokat tesz az elnöknek a hazai szabályozás hatékonyságának javítására;
ac) vizsgálja az eredetigazolások energiapiaci szabályozásban történő felhasználásának újabb lehetőségeit, javaslatot tesz az eredetigazolási rendszer továbbfejlesztésére;
b) a rendszeres adatszolgáltatáshoz kapcsolódó monitoringtevékenysége keretében
ba) kialakítja és felügyeli az energiapiaci, a megújuló energiaforrások kötelező átvételi támogatásának, valamint a villamosenergia- és a földgázipari társaságok eredményességi, jövedelmezőségi monitoringrendszerét;
bb) jelenti az elnöknek és az energetikáért felelős elnökhelyettesnek a Hivatal szabályozó tevékenysége szempontjából lényegesnek minősülő piaci folyamatokat és főbb változásokat;
bc) javaslatot tesz a monitoringtevékenység során észlelt adathibák automatikus kiszűrésére, illetve az adatszolgáltatóknál történt lényeges változásokra figyelmeztető automatizmusok kidolgozására;
c) az energiaszektor helyzetének közép- és hosszú távú hazai és nemzetközi változásait, környezeti hatásait, az egyes tevékenységek működési költségeinek, értékesítési árainak és az azokat alakító egyéb fontos tényezőknek az alakulását elemzi, és ennek keretében
ca) nyomon követi a villamosenergia- és a földgázpiaci verseny jellemzőit, szükség szerint piacelemzést végez, a hazai energiapiacokon a felhasználók érdekében a hatékony versenyt elősegítő és a piaci erőfölényt enyhítő szabályozás megvalósulását elősegíti;
cb) elvégzi a jogszabályi előírásokból eredő, a Hivatalra háruló, klíma- és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat;
cc) szükség szerint tematikus elemzéseket készít az elnök és az energetikáért felelős elnökhelyettes részére;
cd) az elnök és az energetikáért felelős elnökhelyettes utasítása alapján modellezi a szabályozási intézkedések, valamint a piaci folyamatok várható hatásait;
d) vizsgálja a nemzeti energiastratégiában megfogalmazott célok teljesülését, különös tekintettel a Hivatal felügyelete alá tartozó tevékenységek tekintetében, véleményezi az energiastratégiát érintő aktuális kérdéseket, nyomon követi az Európai Unió energiastratégiájának az alakulását, elemzi annak várható hatásait a nemzeti energiastratégiai célok teljesülésére vonatkozóan.
2. Az osztály jogszabályban előírt jelentési és beszámolási kötelezettsége keretében
a) elkészíti a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer éves alakulásáról szóló jelentést;
b) elkészíti a zöld bizonyítvány rendszer bevezethetőségére vonatkozó beszámolót;
c) felülvizsgálja a Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben megfogalmazott célok teljesülését, és jelentést készít erről, illetve a megújuló kötelező átvételi rendszerre vonatkozó módosító javaslatokat fogalmaz meg.
3. Az osztály jogszabályban előírt közgazdasági hatósági feladatai körében
a) piacelemzést folytat le a hatékony piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából, javaslatot tesz a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály részére a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre és kiszabandó kötelezettségekre;
b) ellátja az átállási költségekkel és a visszafizetendő átállási támogatással kapcsolatos hatósági és közgazdasági elemző feladatokat, így a támogatási program végéig előkészíti a beszámolót a támogatásokat vizsgáló hatóság részére az átállásiköltség-támogatás alakulásáról, valamint figyelemmel kíséri az érintett erőművek megtérülésének alakulását, és a támogatási program végén az egyes termelőkre vonatkozóan összesített elszámolást készít elő.
4. Az osztály a környezetvédelmi feladatai körében
a) előkészíti a Hivatal javaslatát a kötelező átvételű villamos energiaátvételi áraira és a kötelező átvételi rendszer szabályaira vonatkozóan;
b) vizsgálja a kötelező átvétel alá eső villamos energia termelőjének kötelező átvétel keretében történő értékesítésének jogosultságát és az ellenőrzés eredményeképpen a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály részére javaslatot tesz az alkalmazandó jogkövetkezményekre;
c) előkészíti a Hivatal hatáskörébe tartozó, környezetvédelemmel, valamint a kötelező átvétel keretében történő értékesítés jogosultságának megállapításával kapcsolatos állásfoglalásokat;
d) előkészíti a szakvéleményt az üvegházhatású gázok kibocsátására és kereskedelmére vonatkozó jogszabályok alapján az új belépők részére.
5. Az osztály az általános együttműködési kötelezettség keretében részt vesz és közreműködik
a) a megfelelési program, illetve annak módosításának jóváhagyására irányuló eljárásban, valamint a megfelelési jelentések jóváhagyására irányuló eljárásban;
b) az árszabályozási mechanizmusok kidolgozásában, az ezzel kapcsolatos közgazdasági-statisztikai elemző munka elvégzésében;
c) a Hivatal beszámolójának, valamint tájékoztató és egyéb kiadványainak előkészítésében, különös tekintettel azok szakmai tartalmának összeállítására;
d) a megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból nyert energiával termelt villamos energia eredetére vonatkozó hatósági bizonyítvány kiadásában.
6. A Közgazdasági Elemzési és Környezetvédelmi Osztály az 1–5. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Statisztikai és Elemzési Főosztály Statisztikai és Informatikai Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
6.2. Statisztikai és Informatikai Osztály
1. A Statisztikai és Elemzési Főosztály Statisztikai és Informatikai Osztálya statisztikai és adatkezelési feladatainak körében
a) létrehozza, működteti és fejleszti a Nemzeti Energiastatisztikai Rendszert;
b) ellátja a statisztikáról szóló törvényben foglalt, valamint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendeletben foglalt, és az elnök által meghatározott adatátvételi és adatátadási feladatokat, valamint képviseli a Hivatalt az Országos Statisztikai Tanácsban;
c) eleget tesz az európai uniós előírások, hazai jogszabályi előírások és társhatóságokkal kötött együttműködési megállapodások alapján keletkező adatszolgáltatási kötelezettségeknek;
da) az érintett szakterületek bevonásával karbantartja a rendszeres adatszolgáltatás során használt adatbekérő táblákat, kitöltési útmutatókat;
db) a rendszeres adatszolgáltatás során kapcsolatot tart az adatszolgáltatókkal, a feltárt adatszolgáltatási hibákat javítja, valamint az érintett szakterületekkel együttműködve válaszol a beérkező adattartam-azonosítási kérdésekre;
dc) a megfelelő adatminőség biztosítása érdekében az érintett szakterületek bevonásával kidolgozza és karbantartja az engedélyesi adatszolgáltatások belső konzisztenciáját ellenőrző automatizmusokat, logikai és formai szabályokat;
dd) működteti és karbantartja a Hivatal központi információs adatbázisát;
de) közreműködik az adatszolgáltatással kapcsolatos jogszabálytervezetek előkészítésében, valamint véleményezi azokat;
e) koordinálja a Hivatal más szervezeti egységei szakmai munkájához, valamint a nemzetközi adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges adatgyűjtéseket, kidolgozza az adatszolgáltatások rendjét; ennek keretében
ea) elbírálja a szervezeti egységek engedélyesek irányába történő állandó, illetve eseti adatbekéréseit, kezdeményezi a kérelemben foglalt adatigények tartalmi, strukturális módosítását;
eb) gondoskodik az ea) alpont szerint jóváhagyott kérelmekben foglalt adatok bekéréséről;
ec) biztosítja az adatok jogosultság (hozzáférési szint és tartalom) szerinti hozzáférését;
ed) felügyeli a Hivatal kimenő adatszolgáltatásait;
f) előkészíti és gondoskodik a közcélú adatok, kiadványok, beszámolók, jelentések, tájékoztatók publikálásáról;
g) kiadmányozásra előkészíti az engedélyesek számára előírt rendszeres adatszolgáltatásokat előíró határozatokat;
h) a jogkövetkezményekre való utalás mellett, önálló kiadmányozási joggal írásban felszólítja az engedélyest kötelezettségei betartására;
i) kiadmányozásra előkészíti a határozatban foglalt kötelezettség megszegése esetén a bírságot kiszabó határozatot;
j) a piacfelügyeleti tevékenység támogatása céljából – a Közgazdasági Elemzési és Környezetvédelmi Osztállyal együtt – működteti és adatokkal feltölti a rendszeres adatszolgáltatáshoz kapcsolható, egységes elveken alapuló energiapiaci, a megújuló energiaforrások kötelező átvételi támogatásának, valamint a villamosenergia- és a földgázipari társaságok eredményességi, jövedelmezőségi monitoringrendszerét;
k) kiadja az eredetigazolásokat, illetve amennyiben az eredetigazolás a kérelemben foglalt tartalommal nem adható ki, az adathibák kiszűrését követően, ellenőrzés lefolytatását kezdeményezi a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztálynál.
2. Statisztikai és Informatikai Osztály az informatikai feladatai körében
a) előkészíti és folyamatosan felülvizsgálja a feladatköréhez tartozó, az informatikával kapcsolatos elnöki utasításokat, előkészíti és aktualizálja az informatikai biztonsággal kapcsolatos előírásokat, meghatározza és betartatja az informatikai rendet és kiadja a feladatkörét érintő informatikai tájékoztatásokat;
b) ellátja a Hivatal informatikai rendszerével kapcsolatos hálózatbiztonsági, fejlesztési és üzemeltetési feladatokat;
c) működteti és fejleszti a Hivatal informatikai rendszerét (számítástechnikai eszközöket, hardvert és szoftvert) a Hivatali érdekeknek és a felhasználók igényeinek megfelelően;
d) biztosítja a Hivatal informatikai rendszerének folyamatos működtetését, és elvégzi annak fejlesztésével kapcsolatos szakmai feladatokat, gondoskodik a Hivatal hardver- és szoftverellátásáról, karbantartásáról, fejlesztéséről;
e) napi segítséget nyújt a felhasználók részére a munkájukhoz szükséges informatikai megoldásokkal, gondoskodik a Hivatal felhasználói részére a meglévő, vagy az újonnan bevezetésre kerülő informatikai eszközök, programok használatához szükséges informatikai oktatásokról;
f) informatikai szakvéleményével segíti az egyes szervezeti egységek informatikai tárgyú beszerzéseivel kapcsolatos elnöki döntést;
g) gondoskodik a szervezeti egységek megfelelő szintű hozzáféréséről Hivatal internetes honlapjához és a belső intranetjéhez, valamint gondoskodik a belső intranet folyamatos frissítéséről, karbantartásáról.
3. Az osztályvezető önállóan felelős
a) az informatikai célrendszer informatikai biztonsági követelményeiért, valamint az informatikai célrendszer üzemeltetéséért;
b) a Hivatal informatikai stratégiájának megtervezéséért, kidolgozásáért;
c) az informatikai szolgáltatást nyújtó külső beszállítókkal történő személyes kapcsolattartásért.
4. Az osztály ellátja a Hivatal informatikai biztonsági feladatait, így különösen zavarmentesen üzemelteti a számítógépes adatátviteli hálózatot, megteszi a szükséges lépéseket az adatok sértetlensége és rendelkezésre állásának érdekében, menti és naplózza az adatállományokat.
5. Az osztály a számítástechnikai eszközök (hardver, szoftver) meghibásodásakor szervezi, elvégzi vagy a külső partnerrel elvégezteti, felügyeli és dokumentálja a javítás folyamatát.
6. Az osztály javaslatot tesz az osztály felelősségi körébe nem tartozó belső utasításainak informatikai szempontból történő módosításaira.
7. A 2–6. pontokban foglalt feladatai ellátása során az osztályvezető kizárólag az elnök által utasítható, irányítható. E tekintetben más vezető által nem utasítható.
8. A Statisztikai és Informatikai Osztály a 6.2. szakaszban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Statisztikai és Elemzési Főosztály Közgazdasági Elemzési és Környezetvédelmi Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
AZ ENERGETIKÁÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ
SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
7. energetikáért felelős elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó
közös szabályok
közös szabályok
1. Az energetikáért felelős elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladataik ellátása során
a) kötelesek egymással, az elnök, illetve a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel együttműködni, továbbá a Szabályzatban tételesen meg nem határozott esetekben is kötelesek együttműködni, valamint közreműködni a hivatali feladat- vagy hatáskör ellátásában akkor, ha egy másik szervezeti egység vezetője ezt igényli;
c) tisztességtelen piaci magatartás vélelmezése esetén kezdeményezik a Jogi és Igazgatási Főosztálynál, hogy a Hivatal bejelentéssel éljen a Gazdasági Versenyhivatalnál;
d) közreműködnek a Hivatali beszámolók, kiadványok, jelentések elkészítésében;
e) véleményezik és előkészítik a hatáskörükbe tartozó, vagy feladatkörüket érintő jogszabálytervezeteket és jogszabály-módosításokat;
f) részt vesznek a Hivatal hatáskörébe utalt európai uniós jogharmonizációs és beszámolókészítési munkákban;
g) gondoskodnak az általuk elkészített, és elnök vagy elnökhelyettes által aláírt, kézbesített határozatok szkennelt példányának honlapon való közzétételéről;
h) szakmai segítséget nyújtanak a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
2. A Hivatal árszabályozással kapcsolatos feladat- és hatásköreiben eljáró szervezeti egységek feladataik ellátása során
a) figyelemmel kísérik és vizsgálják az engedélyes társaságok árszabályozásra releváns hatást gyakoroló költségeit;
b) kidolgozzák az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait;
c) részt vesznek a villamosenergia- és földgázárakkal, illetve árszabályozási kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
d) részt vesznek a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, és az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos munkákban;
3. A Hivatal az árszabályozással kapcsolatos feladat- és hatásköreiben eljáró szervezeti egységein keresztül gondoskodik
a) a miniszter árhatósági jogkörébe tartozó hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről;
b) a Hivatal árhatósági hatáskörébe tartozó villamosenergia- és földgázhálózatokhoz való szabályozott hozzáférési díjak és díjalkalmazási feltételek előkészítéséről;
c) az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
d) a rendszerhasználati díjakra, a csatlakozási díjakra és az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályok kialakításának előkészítéséről.
8. Az energetikáért felelős elnökhelyettes titkársága
1. Az energetikáért felelős elnökhelyettes titkársága munkatársainak közvetlen felettese az energetikáért felelős elnökhelyettes.
2. Az elnökhelyettes titkárságának munkatársai az Elnöki Titkársággal kötelesek együttműködni.
3. A titkárság feladata
a) gondoskodni az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kísérni és előkészíteni az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyeztetni, nyilvántartani, szervezni, koordinálni az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíteni, rendszerezni az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadni, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezetni, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtetni, intézkedni a határidők betartásáról;
e) szervezni az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Gazdasági Főosztály közreműködésével ellátni az utazásszervezői feladatokat;
f) szervezni az elnökhelyettesi értekezleteket, elkészíteni azok emlékeztetőjét és megküldeni az érintetteknek tartalmi egyeztetés végett, majd gondoskodni azok intraneten történő publikálásáról;
g) gondoskodik az elnökhelyetteshez tartozó irodahelyiségek reprezentatív megjelenéséről;
h) ellenőrzi az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignók) és az iratkezelés rendjére;
i) digitalizálni és nyilvántartani az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
j) ellátni minden egyéb feladatot, melyet az energetikáért felelős elnökhelyettes a munkaköri leírásban feladatként határoz meg.
9. Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály
1. A főosztály villamosenergia-piac, valamint távhőellátás felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját.
2. A főosztály szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
9.1. Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály
1. A Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Villamosenergia-felügyleti és -szabályozási Osztálya villamosenergia-piac felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a Vet. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot, továbbá elkészíti a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tanúsítására vonatkozó határozatot;
b) elkészíti a villamosenergia-ellátási szabályzatok, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat és a belső kiválasztási szabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot;
c) elkészíti a villamosenergia-ipari engedélyes – ide nem értve az elosztó és az egyetemes szolgáltató – által kidolgozott üzletszabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot, e feladata során az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintő rendelkezések vonatkozásában egyeztet a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal, továbbá elkészíti az üzletszabályzat készítési kötelezettség alóli felmentésre és a felmentés elutasítására vonatkozó határozatot;
d) ellenőrzi az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a Vet.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását, be nem tarásuk esetén a Vet.-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza;
e) lefolytatja a Vet.-ben meghatározott szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárásokat, ide nem értve a számviteli szétválasztási szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket;
f) kezdeményezi és elkészíti – tekintettel a folyamatos villamos energia ellátás biztosítására – az engedély visszavonását vagy módosítását, és a más engedélyes kijelölését tartalmazó határozatot;
g) elkészíti az engedélyben felsorolt, engedélyköteles tevékenysége jelentős részének más személy általi végzését, valamint az engedélyes működési engedélyben meghatározott alapvető eszközöknek, és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul való lekötését jóváhagyó, vagy elutasító határozatot;
h) elkészíti a villamos vezetékek és berendezések közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké, berendezéssé történő minősítéséről és közcélúvá minősített vezeték, berendezés átminősítéséről szóló határozatot,
i) elkészíti a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről való döntést tartalmazó határozatot;
j) gondoskodik az erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására, valamint az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásáról, és lefolytatja a pályázatok elbírálására, valamint a Vet. 26/A. § (5) bekezdés szerinti megállapodás jóváhagyására irányuló eljárást;
k) kivizsgálja az erőművek teljesítőképességében beálló változások indokoltságát, indokolatlan termelés-visszatartás esetén megállapítja az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét;
l) elkészíti a hálózatfejlesztési tervet jóváhagyó, elutasító határozatot, figyelemmel kíséri a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv végrehajtását és értékeli azt;
m) kivizsgálja és értékeli a villamosenergia-iparban (átvitel, elosztás) felmerülő üzemzavarokat 132 kV vagy annál magasabb feszültségszinten;
n) lefolytatja a krízisterv, a rotációs kikapcsolási rend jóváhagyására, valamint ezek módosítása jóváhagyására irányuló eljárást, eljár a rotációs kikapcsolási renddel összefüggő ügyben;
o) ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását;
p) feldolgozza az engedélyesek engedélyben maghatározottak alapján benyújtott éves beszámolóját, ide nem értve az éves számviteli beszámolót, és elvégzi a beszámolók műszaki-gazdasági értékelését;
q) a villamos energia átvitelére és elosztására vonatkozóan határozatban állapítja meg a hálózat biztonságos üzemeltetésének minimális követelményeit, valamint elvárt színvonalát (üzembiztonság, ellátás megbízhatósága), ellenőrzi a határozatban foglaltak betartását;
r) elkészíti valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozására vonatkozó javaslatot;
s) lefolytatja a kötelező átvétel alá tartozó villamos energia mennyiségének és a kötelező átvétel időtartamának meghatározására irányuló eljárást;
t) ellenőrzi – Közgazdasági Elemzési és Környezetvédelmi Osztállyal együttműködve – a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló jogszabály szerinti értékesítés jogszabályoknak való megfelelését, elkészíti a vonatkozó határozatot;
u) ellenőrzést folytat le, amennyiben a Statisztikai és Informatikai Osztály a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítvány (eredetigazolás) kiadására irányuló eljáráshoz kapcsolódóan azt kezdeményezi;
v) elkészíti – Közgazdasági Elemzési és Környezetvédelmi Osztály piacelemzését követően – a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyest azonosító és részére kötelezettséget kiszabó határozatot;
w) ellátja a területrendezési hatósági eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat a villamosenergia-ipari beruházások területén, véleményezi a területfejlesztési koncepciókat és programokat;
x) kivizsgálja az átviteli rendszerirányítóval szemben felmerülő csatlakozással, az átviteli hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos rendszerhasználói panaszokat;
y) kivizsgálja az elosztóval szemben felmerülő csatlakozással, az elosztó hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos termelői panaszokat;
z) elkészíti az engedélyesek nemzetközi szerződéseinek jóváhagyásáról szóló határozatot, és az érintett regulátorokkal együttműködve elősegíti a szerződések engedélyes általi megkötését.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Fogyasztóvédelmi Főosztály egyetemes szolgáltatók és elosztók üzletszabályzatait jóváhagyó határozatának előkészítésében;
b) a Fogyasztóvédelmi Főosztály villamosenergia-kereskedőkre, egyetemes szolgáltatókra és elosztókra vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait előíró határozatának előkészítésében;
c) a Fogyasztóvédelmi Főosztály által elkészített szolgáltatás színvonal határozatokkal kapcsolatos egyedi engedélyesi kérelmek elbírálásában;
d) a Villamosenergia-árszabályozási Főosztállyal a rendszerhasználati díjakat, csatlakozási díjakat, valamint ezek alkalmazásának egyedi feltételeit megállapító határozatának előkészítésében, az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályok előkészítésében, továbbá betartásuk ellenőrzésében;
e) a Közgazdasági Elemzési és Környezetvédelmi Osztály villamosenergia-piacfelügyeleti tevékenységében;
f) a Jogi és Igazgatási Főosztály Vet. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozatok elkészítésében.
3. A Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
9.2. Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztály
1. A Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztálya távhőellátás felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a Tszt. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot,
b) ellenőrzést folytat le, amennyiben a Statisztikai és Informatikai Osztály a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítvány (eredetigazolás) kiadására irányuló eljáráshoz kapcsolódóan azt kezdeményezi,
c) a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés terén elért előrehaladást értékelő beszámolót elkészíti.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a Jogi és Igazgatási Főosztály Tszt. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozatának elkészítésében.
3. A Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
10. Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály
1. A főosztály a földgázpiac felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját.
2. A főosztály szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
3. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Fogyasztóvédelmi Főosztály egyetemes szolgáltatók és elosztók üzletszabályzatait jóváhagyó határozatának előkészítésében,
b) a Fogyasztóvédelmi Főosztály földgáz-kereskedőkre, egyetemes szolgáltatókra és elosztói engedélyesekre vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait előíró határozatának előkészítésében,
c) a Fogyasztóvédelmi Főosztály által kiadott szolgáltatás színvonal határozatokkal kapcsolatos egyedi engedélyesi kérelmek elbírálásában,
d) a Földgáz-árszabályozási Főosztály rendszerhasználati díjakat, csatlakozási díjakat, valamint ezek alkalmazásának egyedi feltételeit megállapító határozatának előkészítésében, az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályok előkészítésében, továbbá betartásuk ellenőrzésében,
e) a Földgáz-árszabályozási Főosztállyal a Hivatal javaslatának elkészítésében a felhasználó igénye alapján az engedélyes által külön díj ellenében végezhető kiegészítő, illetve karbantartó szolgáltatások körére és díjaira, továbbá az egyetemes szolgáltatás felmondása,
f) a Közgazdasági Elemzési és Környezetvédelmi Osztály gázpiacot érintő vizsgálataiban,
g) a Jogi és Igazgatási Főosztály a Get. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozatának elkészítésében,
h) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyezésének előkészítésével kapcsolatos egyeztetésen és együttműködik azon országok szabályozó hatóságaival, amelyeken a vezeték áthalad,
i) a határkeresztező vezetéken fellépő kapacitáshiány esetén együttműködik a másik tagállammal a kapacitáshiány-kezelési eljárásokra vonatkozóan,
j) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának közösségi szintű szabályozást előkészítő munkájában.
10.1. Földgáz-engedélyezési Osztály
1. A Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály Földgáz-engedélyezési Osztálya feladat- és hatáskörében
a) elkészíti a Get. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot, elkészíti a célvezeték létesítéséhez való hozzájáruló vagy azt elutasító határozatot, továbbá elkészíti a szállítási rendszerüzemeltető, illetve független rendszerüzemeltető tanúsítására vonatkozó határozatot;
b) lefolytatja a Get.-ben meghatározott társasági szabályozással összefüggő, illetve szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárásokat, ide nem értve a számviteli szétválasztási szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket;
c) a Földgázpiac-felügyeleti Osztály javaslata alapján kezdeményezi és elkészíti az üzemi és kereskedelmi szabályzat, a földgázipari engedélyes – ide nem értve a földgázelosztó és az egyetemes szolgáltató – által kidolgozott üzletszabályzat, a szervezett földgázpiaci szabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot, illetve a Get.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatot;
d) üzletszabályzat jóváhagyására irányuló eljárása során az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintő rendelkezések vonatkozásában egyeztet a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal;
e) a Földgázpiac-felügyeleti Osztály bevonásával ellenőrzi az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a Get.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását és előkészíti azok betartására vonatkozó határozatot; be nem tarásuk esetén a Get.-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza;
f) a Földgázpiac-felügyeleti Osztály bevonásával elkészíti a Hivatal döntését tartalmazó határozatot az együttműködő földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapítási szabályok, a hozzáférési kötelezettségek teljesítése alól benyújtott mentesítési kérelmek tárgyában, valamint a tárgyalásos tárolói hozzáférés szabályainak alkalmazásához szükséges felmentésről;
g) meghatározza azon – személyes adatokat nem tartalmazó – gazdálkodási adatok körét, amelyet az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni;
h) elkészíti az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését jóváhagyó, illetve elutasító határozatot;
i) elkészíti a Hivatal határozatát a rendszerüzemeltetővel szemben felmerülő, csatlakozással vagy az együttműködő földgázrendszer rendelkezésre állásával, a kapacitásértékesítéssel kapcsolatos felhasználói panaszok ügyében;
j) elkészíti a napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piac valamint a szervezett földgázpiaci működési, szabályzatát jóváhagyó, módosító, elutasító határozatot;
k) a nemzetközi szállítóvezetékek, interkonnektorok engedélyezése során egyeztet az érintett országok hatóságaival, elkészíti az egyeztetések alapján harmonizált működési engedélyre vonatkozó határozatot;
l) javaslatot tesz az elnöknek a nemzetközi szállítóvezetékek, interkonnektorok létesítésével összefüggő kormányközi kapcsolatok kezdeményezésére és támogató anyagokat készít az államközi szerződések előkészítéséhez.
2. Az Földgáz-engedélyezési Osztály az 1. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály Földgázpiac-felügyeleti Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
10.2. Földgázpiac-felügyeleti Osztály
1. A Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály Földgázpiac-felügyeleti Osztály feladat- és hatáskörében
a) az Földgáz-engedélyezési Osztállyal együttműködve ellenőrzi az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a Get.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását;
b) vizsgálja a 20 m3/óra lekötést vagy azt meghaladó rendszerhasználók földgázrendszerhez való hozzáféréssel kapcsolatos panaszait;
c) ellenőrzi a földgázrendszerhez való hozzáféréssel kapcsolatos szabályozás betartását.
2. A Földgázpiac-felügyeleti Osztály rendszerfelügyeleti tevékenysége során
a) felülvizsgálja az országos ellátási kockázatokat és erről tájékoztatja az Európai Bizottságot;
b) az ellátási kockázatok alapján elkészíti a megelőzési, valamint a vészhelyzeti intézkedési terveket, a korlátozási besorolást;
c) követi az ellátási helyzetet, javaslatot tesz a Válság Bizottság összehívására az elnöknek, valamint helyzetelemzéseket és válságkezelési javaslatokat készít a Válság Bizottság számára;
d) a szállítási rendszerirányító javaslatára dönt a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacon folyó kereskedés felfüggesztéséről;
e) javaslatot tesz a földgázbiztonsági készletezésről szóló törvényben meghatározott módon a földgázbiztonsági készlet felhasználására;
f) felülvizsgálja és jóváhagyja az országos földgázellátásra vonatkozó, a tervezéshez szükséges adatbázist;
g) ellenőrzi – a szállítási rendszerirányító által beterjesztett – a földgázrendszer kapacitásának felülvizsgálatát és a hosszú távú infrastruktúra-fejlesztési javaslatot, és vizsgálja annak a közösségi szintű 10 éves fejlesztési tervvel való összhangját;
h) figyelemmel kíséri a 10 éves fejlesztési terv megvalósítását, a földgázelosztó, a -szállító, illetve a földgáztároló engedélyes által nem vállalt, de indokolt fejlesztések elvégzésére pályázatot ír ki, és bírál el;
i) szakmai egyeztetéseket folytat az interkonnektorok létrehozásában érintett ország hatóságával és javaslatot tesz a költségek allokációjára vonatkozó hivatali álláspontra.
3. A Földgázpiac-felügyeleti Osztály a folyamatos és biztonságos földgázellátás fenntartása érdekében ellenőrzi, figyelemmel kíséri
a) a földgázvezetékek és a földgáztárolók rendelkezésre álló kapacitását;
b) a földgázkereskedő rendelkezésre álló gázforrásait;
c) a tárolt földgáz mennyiségeket;
d) a szállítóvezeték egyensúlyozáshoz rendelkezésre álló eszközeit, gázforrásait;
e) a földgázkereskedő pénzügyi és gazdasági stabilitását, pénzügyi biztosítékainak meglétét;
f) az engedélyesek szolgáltatási színvonalát, üzemszünet mutatóit.
4. A Földgázpiac-felügyeleti Osztály az 1–3. pontokban foglaltakon túlmenően
a) felügyeli a napi egyensúlyozó piac működését;
b) a földgáz elosztására vonatkozóan határozatban állapítja meg az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket;
c) nyilatkozatot készít a települési önkormányzatok részére a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások pályázataihoz, közbeszerzési eljárások lefolytatásához;
d) gondoskodik az ellátás biztonsági felügyelet során szerzett eredményeket és az azok alapján meghozott vagy tervezett intézkedéseket ismertető jelentés elkészítéséről, közzétételéről, és a Bizottságnak való továbbításáról;
e) kiértékeli az engedélyesek tevékenységét, beszámolóit;
f) ellátja a területrendezési hatósági eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat a gázipari beruházások területén, véleményezi a területfejlesztési koncepciókat és programokat;
g) egyeztetést folytat le az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyezésének előkészítésével kapcsolatban és együttműködik azon országok szabályozó hatóságaival, amelyeken a vezeték áthalad.
5. A Földgázpiac-felügyeleti Osztály az 1–4. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály Földgáz-engedélyezési Osztállyal tartozó feladatok ellátásában.
11. Fogyasztóvédelmi Főosztály
1. A főosztály villamosenergia-piaccal kapcsolatos feladatai körében
a) kivizsgálja az elosztói engedélyessel szemben felmerülő csatlakozással, az elosztóhálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos felhasználói panaszokat;
b) kivizsgálja a villamosenergia-kereskedőkkel szembeni, a Hivatal hatáskörébe tartozó felhasználói panaszokat;
c) határozatban állapítja meg a villamosenergia-kereskedőkre, egyetemes szolgáltatókra és elosztói engedélyesekre vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, továbbá határozatban állapítja meg az engedélyesek felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztóknak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait;
d) feldolgozza az általa kiadott határozatok alapján beküldött éves beszámolókat;
e) elkészíti az egyetemes szolgáltatók és az elosztók által kidolgozott üzletszabályzatokat, valamint azok módosítását jóváhagyó, vagy a jóváhagyást megtagadó határozatokat, illetve a Vet.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatokat;
f) ellenőrzi az engedélyesek Vet.-ben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott, a felhasználókat érintő kötelezettségeinek betartását.
2. A főosztály földgázpiaccal kapcsolatos feladatai körében
a) kivizsgálja a 20 m3/óra alatt lekötött kapacitással rendelkező felhasználók csatlakozással, a rendszerhez való hozzáféréssel, a szolgáltatások minőségével kapcsolatos panaszait, és előkészíti a vonatkozó határozatokat;
b) kivizsgálja a földgázkereskedővel szemben felmerülő felhasználói panaszokat;
c) elkészíti a földgázelosztói és egyetemes szolgáltatói, engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat, valamint azok módosítását jóváhagyó, a jóváhagyás feltételeit meghatározó, vagy a jóváhagyást elutasító határozatokat, illetve a Get.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatokat;
d) ellenőrzi az engedélyesek Get.-ben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott, a felhasználókat érintő kötelezettségeinek betartását;
e) határozatban állapítja meg a földgáz-kereskedőkre, az egyetemes szolgáltatókra és az elosztói engedélyesekre vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait;
f) feldolgozza az általa kiadott határozatok alapján beküldött éves beszámolókat.
3. A főosztály egyéb feladatai körében
a) a jogszabálytervezetek kidolgozása során egyezteti a véleményeket fogyasztóvédelmi szervezetekkel, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, érvényesítve a fogyasztói érdekeket;
b) kezdeményezi a villamosenergia- és a földgázellátást igénybe vevő felhasználókat érintő jogszabályok módosítását a felhasználók érdekében;
c) közreműködik a nyilvánosság tájékoztatásában;
d) kezdeményezi, és kiadásra előkészíti a Jogi és Igazgatási Főosztály kijelölt munkatársának bevonásával a jogszabályokban és az egyetemes szolgáltatói, kereskedői, elosztói üzletszabályzatokban foglaltak be nem tartásáért a bírságoló határozatokat;
e) közreműködik a Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal közötti megállapodás keretében a piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny elősegítésének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében;
f) együttműködési megállapodás alapján folyamatosan együttműködik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal;
g) folyamatosan kapcsolatot tart fenn a fogyasztóvédelmi tevékenységet is végző más szervezetekkel;
h) együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel;
i) szervezi és működteti a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek és a szolgáltatók közötti érdekegyeztetést (az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsot), az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben döntést készít elő az elnök részére;
j) átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyéhez kötött tevékenységével és a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak;
k) gyűjti és összegzi a fogyasztók véleményét a szolgáltatás minőségéről (fogyasztói elégedettség vizsgálat);
l) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
4. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztállyal
aa) a villamos energia átvitelére és elosztására vonatkozóan a hálózat biztonságos üzemeltetésének minimális követelményeit, valamint elvárt színvonalát (üzembiztonság, ellátás megbízhatósága) tartalmazó határozat kiadásában;
ab) az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót ellátni kívánó, illetve ellátó engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatok, valamint azok módosításának jóváhagyásában, illetve a Vet.-ben meghatározott esetekben kezdeményezi a hivatalból történő módosításukat vagy visszavonásukat;
b) a Villamosenergia-árszabályozási Főosztállyal
ba) a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében, a fogyasztó által az elosztórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználásának, a hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabályban foglaltak betartásának, továbbá az egyetemes szolgáltatás árainak alkalmazására irányuló ellenőrzésben;
bb) a felhasználó igénye alapján az elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körének és díjainak meghatározásában;
c) a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztállyal
ca) a földgáz elosztására vonatkozóan az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket tartalmazó határozat kiadásában;
cb) közreműködik a fogyasztók érdekében és tájékoztatásukra a gázminőség ellenőrzésében, amihez a vonatkozó eljárásrendet az engedélyesek üzletszabályzatában rögzíteni kell;
d) a Földgáz-árszabályozási Főosztállyal
da) a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás árképzésére és a tárgyalásos tárolói hozzáférés alkalmazására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében, a fogyasztó által az elosztórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználásának, a hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabályban foglaltak betartásának, továbbá az egyetemes szolgáltatás árainak alkalmazására irányuló ellenőrzésben;
db) a Hivatal javaslatának kidolgozásában a felhasználó igénye alapján az engedélyes által külön díj ellenében végezhető kiegészítő, illetve karbantartó szolgáltatások körére és díjaira, továbbá az egyetemes szolgáltatás felmondása esetén a felhasználót megillető mobiltárolói készlet átadásának szabályaira és az áralakítás elveire;
e) a Jogi és Igazgatási Főosztállyal a fogyasztóvédelmi jogszabályok egységes értelmezésében.
12. Villamosenergia-árszabályozási Főosztály
A főosztály a villamosenergia-piac árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) értékeli és elemzi az energiaforgalmi és energiafelhasználási adatokat, valamint kidolgozza az árképzés és áralkalmazás részletes szabályait;
b) gondoskodik a hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a villamos energia ellátás esetében;
c) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
d) gondoskodik a főosztály működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
e) gondoskodik a villamos energia hatósági árak és díjak betartásának ellenőrzéséről;
f) javaslatokat dolgoz ki a Hivatal különböző árszabályozási területein folyó munka módszertani összehangolására;
g) aktualizálja a Hivatal honlapján a villamos energia árszabályozással kapcsolatos oldalakat;
h) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
12.1. Villamosenergia-hálózati Díjak Osztálya
1. A Villamosenergia-árszabályozási Főosztály Villamosenergia-hálózati Díjak Osztálya a villamos energia árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat, a díjalkalmazás feltételeit a miniszteri rendelethez;
b) elkészíti a Hivatal javaslatát a közcélú villamos hálózatra csatlakozás díjainak elemeire és alkalmazásuk általános szabályaira vonatkozóan a miniszteri rendelethez;
c) elkészíti a rendszerhasználati díjakat, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait a miniszteri rendelethez;
d) előkészíti a rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk egyedi szabályait tartalmazó hivatali határozatokat;
e) előkészíti a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk egyedi szabályait tartalmazó hivatali határozatokat;
f) javaslatot tesz az elosztó által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira;
g) ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra vonatkozó előírások betartását, illetve előkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
h) elvégzi a jogszabályokban előírt feladatok ellátásához szükséges eszköz- és költség-felülvizsgálatot a hálózati engedélyesek vonatkozásában;
i) elősegíti, hogy a villamos energia hálózati engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre juthasson;
j) figyelemmel kíséri a rendszerhasználat árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
k) koordinálja a villamosenergia-hálózatok vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
l) javaslatot tesz a hatósági árak előkészítésével, változásával és az ár- és költség-felülvizsgálatokkal kapcsolatban kialakított nyilvántartási, számítási és információs rendszerek karbantartására és korszerűsítésére a villamos energia hálózatok vonatkozásában;
m) aktualizálja a Hivatal honlapján a villamos energia hálózati díjaival kapcsolatos oldalakat;
n) elősegíti a jogszabály szerinti külön pénzeszközök alkalmazásával összefüggő szabályozási feladatok megoldását;
o) részt vesz a villamosenergiarendszer-használat árszabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a villamosenergia-hálózatokra vonatkozó árszabályozási tapasztalatainak átadásával a földgáz és a távhő ár-előkészítési feladat ellátásában;
b) a kötelező átvétel alá eső villamos energia átvételi rendszerének szabályozásában;
c) a villamosenergia-hálózatok vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
d) a magyar villamosenergia-rendszer folyamatos kiegyensúlyozottságát szolgálni hivatott rendszerszintű szolgáltatások piacának szabályozásában, fejlesztésében és működésének ellenőrzésében.
3. A Villamosenergia-hálózati Díjak Osztálya az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Villamosenergia-árszabályozási Főosztály Villamosenergia Termékár Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
12.2. Villamosenergia Termékár Osztály
1. A Villamosenergia-árszabályozási Főosztály Villamosenergia Termékár Osztálya a villamosenergia-piac árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtott termékcsomagokra, azok áralkalmazási feltételeire, valamint az árszabályozás kereteire vonatkozóan a miniszteri rendelethez;
b) elkészíti a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatási árszabások árára vonatkozóan a miniszteri rendelethez;
c) megvizsgálja az egyetemes szolgáltatók által benyújtott árváltoztatási kérelmeket, és javaslatot tesz az elfogadásra vonatkozóan a miniszternek;
d) előkészíti a hivatali határozatot a termékcsomagokon belül az egyetemes szolgáltatásról szóló rendeletben nem megállapított, az egyes egyetemes szolgáltatók által jogszerűen alkalmazott egyéb árszabások árára és áralkalmazási feltételeire vonatkozóan;
e) javaslatot tesz az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira;
f) elvégzi a jogszabályokban előírt feladatok ellátásához szükséges eszköz- és költség-felülvizsgálatot az egyetemes szolgáltatói engedélyesek vonatkozásában;
g) ellenőrzi az egyetemes szolgáltatási árakra vonatkozó előírások betartását, illetve előkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
h) elősegíti, hogy a villamos energia egyetemes szolgáltatói engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre juthasson;
i) figyelemmel kíséri az egyetemes szolgáltatás árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
j) koordinálja az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
k) javaslatot tesz a hatósági árak előkészítésével, változásával és az ár- és költség-felülvizsgálatokkal kapcsolatban kialakított nyilvántartási, számítási és információs rendszerek karbantartására és korszerűsítésére az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában;
l) aktualizálja a Hivatal honlapján az egyetemes szolgáltatási árakkal és a kötelező átvétel alá eső villamos energia átvételi áraival kapcsolatos oldalakat;
m) felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére vonatkozó kérelmét;
n) figyelemmel kíséri a magyar és európai uniós villamos energia nagykereskedelmi folyamatokat, valamint a magyar áramtőzsde működését, javaslatot tesz a tőzsdei információk árszabályozási felhasználására;
o) elemzi az erőművek gazdasági helyzetének alakulását;
p) részt vesz a villamosenergiatermék-árak szabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a kötelező átvétel alá eső villamos energia átvételi áraival kapcsolatos feladatok ellátásában;
b) a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj mértékére vonatkozó javaslat előkészítésével összefüggő feladatok ellátásában;
c) a villamosenergiatermék-árak vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
3. A Villamosenergia Termékár Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Villamosenergia-árszabályozási Főosztály Villamosenergia-hálózati Díjak Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
13. Földgáz-árszabályozási Főosztály
A főosztály földgázpiac árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) értékeli és elemzi az energiaforgalmi és energiafelhasználási adatokat, valamint kidolgozza az árképzés és áralkalmazás részletes szabályait;
b) gondoskodik a hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a földgáz ellátás esetében;
c) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
d) gondoskodik a főosztály működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
e) gondoskodik a földgáz hatósági árak és díjak betartásának ellenőrzéséről;
f) javaslatokat dolgoz ki a Hivatal különböző árszabályozási területein folyó munka módszertani összehangolására;
g) aktualizálja a Hivatal honlapján a fölgázár-szabályozással kapcsolatos oldalakat;
h) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
13.1. Földgázhálózati és -tárolási Díjak Osztálya
1. A Földgáz-árszabályozási Főosztály Földgáz-hálózati és -tárolási Díjak Osztálya a földgázpiac árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat, a díjalkalmazás feltételeit a miniszteri rendelethez, valamint elkészíti a rendszerhasználati díjakat tartalmazó hivatali határozatokat,
b) elkészíti a Hivatal javaslatát a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjaira, a csatlakozási díjak elemeire és alkalmazásának általános szabályaira vonatkozóan a miniszteri rendelethez,
c) elkészíti a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait a miniszteri rendelethez,
d) elkészíti a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk egyedi szabályait tartalmazó hivatali határozatokat,
e) javaslatot tesz a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira,
f) ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra vonatkozó előírások betartását, illetve elkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat,
g) elvégzi az árszabályozási ciklus indulását megelőzően az érintett engedélyesek eszköz- és költség-felülvizsgálatát,
h) elősegíti, hogy a földgázhálózati engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre jusson,
i) figyelemmel kíséri a rendszerhasználat árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira,
j) koordinálja a rendszerhasználat vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását,
k) javaslatot tesz a hatósági árak előkészítésével, változásával kapcsolatban kialakított nyilvántartási, számítási és információs rendszerek karbantartására és korszerűsítésére a rendszerhasználat vonatkozásában,
l) aktualizálja a Hivatal honlapján a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos oldalakat,
m) elkészíti az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő díjakkal együtt kihirdetett számítási módszer szerint a földgázelosztóknak teljesítendő kiegyenlítő fizetések összegét tartalmazó határozatokat,
n) részt vesz a földgáz rendszerhasználat árszabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a földgázhálózat és -tárolás vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
3. A Földgázhálózati és -tárolási Díjak Osztálya az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Földgáz-árszabályozási Főosztály Földgáz Végfelhasználói-ár Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
13.2. Földgáz Végfelhasználói-ár Osztály
1. A Földgáz-árszabályozási Főosztály Földgáz Végfelhasználói-ár Osztálya a földgázpiac árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában az áralkalmazás részletes szabályaira, valamint az árszabályozás kereteire vonatkozó részletes szabályokra a miniszteri rendelethez;
b) elkészíti a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltatás árára vonatkozóan a miniszteri rendelethez;
c) elkészíti a Hivatal javaslatát a hazai termelésű földgáz árára, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges hazai termelésű földgáz mennyiségét tartalmazó miniszteri rendelethez;
d) elkészíti a Hivatal javaslatát a vételre felajánlott földgázforrás árára a miniszteri rendelethez;
e) elvégzi az árszabályozási ciklus indulását megelőzően az érintett engedélyesek eszköz- és költség-felülvizsgálatát;
f) ellenőrzi a hatósági ár- és díjelőírások megtartását a földgáztermék-árak vonatkozásában, illetve elkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
g) elősegíti, hogy a földgázipari engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre jusson;
h) figyelemmel kíséri a földgáz árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
i) koordinálja a földgáz vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
j) javaslatot tesz a hatósági árak előkészítésével, változásával kialakított nyilvántartási, számítási és információs rendszerek karbantartására és korszerűsítésére a földgáz vonatkozásában;
k) aktualizálja a Hivatal honlapján a földgázárakkal kapcsolatos oldalakat;
l) ellenőrzi, hogy az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra jogosultak ellátására fordította-e a jogszabály szerinti vásárolt vagy átvett földgázt;
m) részt vesz a földgáztermék-árak szabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a földgáz véghasználói ár vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
3. A Földgáz Végfelhasználói-ár Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Földgáz-árszabályozási Főosztály Földgáz Hálózati és Tárolási Díjak Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
14. Távhő-árszabályozási Főosztály
1. A főosztály a távhőtermeléssel és távhőszolgáltatással kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) ellátja a Tszt. 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Hivatal hatáskörébe tartozó, a Tszt. VII. fejezetében foglalt ármegállapítással összefüggő feladatokat;
b) értékeli és elemzi az energiaforgalmi és energiafelhasználási adatokat, valamint kidolgozza az árképzés és áralkalmazás részletes szabályait;
c) gondoskodik a miniszter árhatóság jogkörébe tartozó hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a távhőszolgáltatás esetében;
d) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
e) gondoskodik a főosztály működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
f) gondoskodik a távhőszolgáltató által – a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megállapításával összefüggésben – beadott kérelemről, valamint a csatlakozási díj számítási szabályai betartásának ellenőrzéséről;
g) javaslatokat dolgoz ki a Hivatal különböző árszabályozási területein folyó munka módszertani összehangolására;
h) aktualizálja a Hivatal honlapján a távhő árszabályozással kapcsolatos oldalakat;
i) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
2. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a távhőmonitoring rendszer működtetésében és fejlesztésében.
14.1. Távhőtermelési-árszabályozási Osztály
1. A Távhő-árszabályozási Főosztály Távhőtermelési-árszabályozási Osztálya a távhőtermeléssel kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) előkészíti a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árára és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
b) ellenőrzi a távhőszolgáltatónak értékesített távhőre vonatkozó ár- és díjelőírások betartását, illetve elősegíti azok ellenőrzését;
c) közreműködik a távhőtermelők vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
d) koordinálja a távhőszolgáltatónak értékesített távhő ára vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
e) figyelemmel kíséri a termelési ár szabályozásával kapcsolatos problémákat és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
f) elvégzi a jogszabályok alapján esedékes eszköz- és költség-felülvizsgálatot a távhőtermelés vonatkozásában;
g) aktualizálja a Hivatal honlapján a távhőtermelési árakkal kapcsolatos oldalakat.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a távhőtermelésre vonatkozó árszabályozás tapasztalatainak átadásával a földgáz és a villamos energia árelőkészítési feladatok ellátásában;
b) a termelői távhőárak vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
c) a távhőmonitoring-rendszer működtetésében és fejlesztésében.
3. A Távhőtermelési-árszabályozási Osztály az 1–3. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Távhő-árszabályozási Főosztály Távhőszolgáltatási-árszabályozási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
14.2. Távhőszolgáltatási-árszabályozási Osztály
1. A Távhő-árszabályozási Főosztály Távhőszolgáltatási-árszabályozási Osztálya a távhőtermeléssel kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) előkészíti a felhasználóknak, valamint a külön kezelt intézményeknek értékesített távhő (fűtés és használati meleg víz) díjára és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
b) ellenőrzi a felhasználóknak, valamint a külön kezelt intézményeknek értékesített távhő (fűtés és használati melegvíz)díj-előírások betartását, illetve elősegíti azok ellenőrzését;
c) kidolgozza a távhőszolgáltatók vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatokat;
d) koordinálja a felhasználóknak, valamint a külön kezelt intézményeknek értékesített távhő (fűtés és használati meleg víz) díjára és alkalmazásának feltételeire vonatkozóan a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
e) kérelemre felülvizsgálja a távhőszolgáltatás csatlakozási díjait és elkészíti a beadott kérelemmel kapcsolatos határozatokat;
f) figyelemmel kíséri a távhőszolgáltatás árszabályozásával kapcsolatos problémákat és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
g) elvégzi a jogszabályok alapján esedékes eszköz- és költség-felülvizsgálatot a távhőszolgáltatás vonatkozásában;
h) megállapítja és ellenőrzi a csatlakozási díj mértékét;
i) aktualizálja a Hivatal honlapján a távhő-szolgáltatási árakkal kapcsolatos oldalakat.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a távhőszolgáltatásra vonatkozó árszabályozási tapasztalat átadásával a földgáz és a villamos energia ár-előkészítési feladatok ellátásában;
b) a távhőszolgáltatási árak vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
3. A Távhőszolgáltatási-árszabályozási Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Távhő-árszabályozási Főosztály Távhőtermelési-árszabályozási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES ALÁ TARTOZÓ
SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
15. Nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes titkársága
1. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes titkársága munkatársainak közvetlen felettese a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: elnökhelyettes).
2. Az elnökhelyettes titkárságának munkatársai az Elnöki Titkársággal kötelesek együttműködni.
3. A titkárság feladata
a) gondoskodni az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kísérni és előkészíteni az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyeztetni, nyilvántartani, szervezni, koordinálni az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíteni, rendszerezni az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadni, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezetni, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtetni, intézkedni a határidők betartásáról;
e) szervezni az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Gazdasági Főosztály közreműködésével ellátni az utazásszervezői feladatokat;
f) szervezni az elnökhelyettesi értekezleteket, elkészíteni azok emlékeztetőjét és megküldeni az érintetteknek tartalmi egyeztetés végett, majd gondoskodni azok intraneten történő publikálásáról;
g) ellenőrizni az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignó) és az iratkezelés rendjére;
h) digitalizálni és nyilvántartani az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
i) ellátni minden egyéb feladatot, melyet a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes a munkaköri leírásban feladatként határoz meg.
16. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
1. A főosztály feladata
a) képviselni a Hivatalt a Hivatal feladat- és hatáskörét érintő európai uniós ügyekben, nemzetközi szervezetekben, külföldi hatóságok előtt, valamint nemzetközi tárgyalásokon;
b) kapcsolatot tartani az Európai Unió intézményeivel;
c) előkészíteni a Hivatal éves nemzetközi tevékenységi munkatervét;
d) ellátni – az érintett főosztályok bevonásával és a Szabályzat 32. §-ában foglaltak alkalmazásával – a két- és többoldalú nemzetközi megállapodásokkal összefüggő hivatali feladatokat;
e) kapcsolatot tartani a nemzetközi szervezetekkel és külföldi szabályozó hatóságokkal;
f) kapcsolatot tartani a központi és helyi állami szervekkel és az európai parlamenti képviselőkkel a Hivatalt érintő nemzetközi ügyekben;
g) aktualizálni a Hivatal honlapján a Hivatal nemzetközi tevékenységével kapcsolatos oldalakat;
h) hogy a Hivatal szervezeti egységei a szakterületüket érintő valamennyi – a Hivatal nemzetközi együttműködése keretében szerzett – európai uniós és nemzetközi döntésről, intézkedésről, jogszabályváltozásról és egyéb információkról haladéktalanul tájékoztatást kapjanak.
2. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője a Hivatal nemzetközi tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásához – a Szabályzat 32. §-ában foglaltakkal összhangban – jogosult a szervezeti egységek szakmai álláspontját megkérni.
16.1. Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya
1. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának feladata
a) a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával előkészíteni az elnök, elnökhelyettesek és a nemzetközi tárgyalásokon részt vevő kormánytisztviselők részére a külföldi megbeszélések, tárgyalások szakmai anyagát, szükség és igény szerinti előadásanyagát, segítséget nyújtani részükre a protokolláris és szervezési teendők ellátásában, valamint részükre szükség szerint helyszíni tolmácsolási és fordítási feladatokat ellátni;
b) igény és a rendelkezésre álló erőforrások szerint ellátni a Hivatal szervezeti egységei és vezetői részére a tolmácsolási, fordítási feladatokat, valamint külsős szerződéses partner igénybevétele esetén gondoskodni a szerződés előkészítéséről;
c) igény és a rendelkezésre álló erőforrások szerint ellátni a Hivatal vezetői részére külföldi hivatalos utazásokkal kapcsolatos protokolláris és szervezési teendőket.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Hivatal beszámolójának, valamint tájékoztató és egyéb kiadványainak előkészítésében, különös tekintettel azok piacintegrációra és nemzetközi tevékenységre vonatkozó tartalmának összeállításában;
b) a Statisztikai és Informatikai Osztály adatgyűjtési, adatkezelési, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási feladatainak ellátásában.
3. A Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
16.2. EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztály
1. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztályának feladata
a) ellátni – az érintett főosztályok, különösen azok nemzetközi feladatokat is ellátó kormány-tisztviselőinek bevonásával – a jogharmonizációs javaslatokkal és kötelezettségszegési ügyekkel kapcsolatos feladatokat, gondoskodni a Hivatal álláspontjának kidolgozásáról, ennek során egyeztetni a Hivatal más szervezetei egységeivel;
b) figyelemmel kísérni a Hivatal európai uniós és nemzetközi feladatait érintő hazai és uniós jogszabályváltozásokat, nemzetközi szerződéseket és azokról az érintett főosztályokat folyamatosan tájékoztatni;
c) ellátni – az érintett főosztályok bevonásával – a Hivatal szakterületén folyó nemzetközi, és európai uniós együttműködéssel járó feladatokat, előkészíteni az együttműködési megállapodásokat és szerződéseket, valamint gondoskodni a Hivatal szerződéses kötelezettségeinek végrehajtásáról és ennek során az európai integrációs szervezetekkel való együttműködésről;
d) gondoskodni – az érintett főosztályok bevonásával és azok piacintegrációval kapcsolatos munkájának koordinálásával, továbbá azok részére a hatósági eljárásban követendő magatartásra vonatkozó javaslattétellel – az európai integrációból adódó, az energetikai piacot érintő hivatali feladatok ellátása során az európai uniós jogszabályok, szükség szerint a közösségi szabályozói (CEER) állásfoglalások érvényesítéséről, vizsgálni a hatályos és a készülő európai uniós és nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek – a hazai energiapiacok sajátosságai, a nemzeti érdekek és a közösségi belső piac szempontjából való – alkalmazhatóságát és segíteni a Hivatalban folyó, a szükséges jogharmonizációt előkészítő munkát.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály és a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktussal, uniós jogi rendelkezéssel, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozattal kapcsolatos feladatainak ellátásában;
b) a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály villamos energia határon keresztül történő szállításával kapcsolatos feladatainak ellátásában;
c) a Közgazdasági Elemzési és Környezetvédelmi Osztály Európai Unió energiastratégájával kapcsolatos feladatának ellátásában;
d) a Statisztikai és Elemzési Főosztály energiapiaci monitoring, elemző, statisztikai és energiastratégiát érintő feladatainak ellátásában, különös tekintettel az EU és a nemzetközi szervezetekben szerzett – a Statisztikai és Elemzési Főosztály feladatainak ellátásához szükséges – információk, ismeretek folyamatos átadására;
e) Az EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztálya az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya Nemzetközi Kapcsolatok Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
3. függelék
A Hivatal szervezeti egységei és a státusainak megoszlása a szervezeti egységek között
|
Irányító vezető |
Szervezeti egység |
Létszám (fő) |
|---|---|---|
|
1. elnök |
[1] |
|
|
1.1. |
[53] |
|
|
1.1.1. Elnöki Kabinet |
|
|
|
|
1.1.1.1. Elnöki Titkárság |
|
|
1.1.2. Jogi és Igazgatási Főosztály |
|
|
|
1.1.2.1. Perképviseleti és Hatósági Osztály |
|
|
|
1.1.2.2. Igazgatási Osztály |
|
|
|
1.1.3. Belső ellenőrzés |
|
|
|
1.1.4.1. Pénzügyi és Üzemeltetési Osztály |
|
|
|
1.1.4.2. Számviteli és Bérgazdálkodási Osztály |
|
|
|
1.1.5. Humánpolitikai Önálló Osztály |
|
|
|
1.1.6. Statisztikai és Elemzési Főosztály |
|
|
|
1.1.6.1. Közgazdasági Elemzési és Környezetvédelmi Osztály |
|
|
|
1.1.6.2. Statisztikai és Informatikai Osztály |
|
|
|
1.2. energetikáért felelős |
[65] |
|
|
1.2.1. Az energetikáért felelős elnökhelyettes titkársága |
|
|
|
1.2.2. Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály |
|
|
|
1.2.2.1. Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály |
|
|
|
1.2.2.2. Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztály |
|
|
|
1.2.3. Földgázfelügyeleti és -szabályozási Főosztály |
|
|
|
1.2.4. Földgáz-engedélyezési Osztály |
|
|
|
1.2.5. Fölgázpiac-felügyeleti Osztály |
|
|
|
1.2.6. Fogyasztóvédelmi Főosztály |
|
|
|
1.2.7. Villamosenergia-árszabályozási Főosztály |
|
|
|
|
1.2.7.1. Villamosenergia-hálózati Díjak Osztálya |
|
|
|
1.2.7.2. Villamosenergia Termékár Osztály |
|
|
|
1.2.8. Földgáz Árszabályozási Főosztály |
|
|
|
1.2.8.1. Földgáz Hálózati és Tárolási Díjak Osztálya |
|
|
|
1.2.8.2. Földgáz Végfelhasználói-ár Osztály |
|
|
|
1.2.9. Távhő Árszabályozási Főosztály |
|
|
|
1.2.9.1. Távhőtermelési Árszabályozási Osztály |
|
|
|
1.2.9.2. Távhőszolgáltatási Árszabályozási Osztály |
|
|
1.3. nemzetközi ügyekért felelős |
[7] |
|
|
1.3.1. Nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes titkársága |
|
|
|
1.3.2. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya |
|
|
|
1.3.2.1. Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya |
|
|
|
1.3.2.2. EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztály |
|
|
4. függelék
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső munkakörök
a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (Vnytv.) alapján
|
Munkakör |
Vagyonnyilatkozat-tételi |
Joghely |
|---|---|---|
|
elnök |
1 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. a) pont |
|
elnökhelyettes |
1 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. a) pont |
|
főosztályvezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
|
főosztályvezető-helyettes |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
|
kabinetfőnök |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
|
kabinetfőnök-helyettes |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
|
titkárságvezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
|
sajtószóvivő |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
|
önálló osztályvezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
|
gazdasági vezető |
1 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. b) pont |
|
gazdaságivezető-helyettes |
1 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. b) pont |
|
osztályvezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
|
belső ellenőr |
2 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. c) pont |
|
pénzügyi ügyintéző |
2 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. c) pont |
|
számviteli ügyintéző |
2 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. c) pont |
|
személyügyi és humánpolitikai ügyintéző |
2 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. c) pont |
|
beszerzési ügyintéző |
1 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. b) pont |
|
jogtanácsos (munkaköri leírás szerinti közigazgatási hatósági feladat esetén) |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
|
jogász (munkaköri leírás szerinti közigazgatási hatóság feladat esetén) |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
|
munkaköri leírása szerint titkos ügykezelést végző kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. e) pont |
|
engedélyezési ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
|
műszaki, gazdasági, közigazgatási, szervezési elemző, döntés-előkészítő |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
|
műszaki, energiatakarékossági döntés-előkészítő, energetikai projektelemző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
|
szolgáltatás színvonal-szabályozási és panaszügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
|
általános engedélyezési és stratégiai ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
|
villamosenergia-piaci ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
|
vezetékes engedélyezési ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
|
erőművi engedélyezési ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
|
minden, munkaköri feladatai alapján közigazgatási hatósági ügyben eljáró kormánytisztviselő |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
5. függelék
A Magyar Energia Hivatal tevékenységével összefüggő jogszabályok jegyzéke
|
2010. évi LVIII. törvény |
a kormánytisztviselők jogállásáról |
|
2010. évi XLIII. törvény |
a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról |
|
2008. évi XLVII. törvény |
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról |
|
2008. évi XL. törvény |
a földgázellátásról |
|
2008. évi LXX. törvény |
a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről |
|
2008. évi LXVII. törvény |
a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről |
|
2007. évi LXXXVI. törvény |
a villamos energiáról |
|
2006. évi XXVI. törvény |
a földgáz biztonsági készletezéséről |
|
2005. évi XVIII. törvény |
a távhőszolgáltatásról |
|
2005. évi XV. törvény |
az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről |
|
2004. évi CXL. törvény |
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól |
|
2003. évi CXXVII. törvény |
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól |
|
2003. évi LXXXVIII. törvény |
az energiaadóról |
|
1997. évi CLV. törvény |
a fogyasztóvédelemről |
|
1993. évi XLVIII. törvény |
a bányászatról |
|
1993. évi III. törvény |
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról |
|
1992. évi XXIII. törvény |
a köztisztviselők jogállásáról |
|
1992. évi XXII. törvény |
a Munka Törvénykönyvéről |
|
1992. évi XXXVIII. törvény |
az államháztartásról |
|
1990. évi LXXXVII. törvény |
az árak megállapításáról |
|
19/2011. (III. 2.) Korm. rendelet |
a 2011. évi igazgatási szünetről |
|
48/2010. (II. 26.) Korm. rendelet |
a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén, a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról |
|
292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet |
az államháztartás működési rendjéről |
|
76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet |
a területrendezési hatósági eljárásokról |
|
19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet |
a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról |
|
277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet |
az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról |
|
389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet |
a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról |
|
382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet |
a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról |
|
289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet |
a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról |
|
285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet |
a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről |
|
278/2007. (X. 20.) Korm. rendelet |
a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól |
|
273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet |
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról |
|
225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet |
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról |
|
157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet |
a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról |
|
13/2011. (IV. 7.) NFM rendelet |
a földgáz biztonsági készlet mértékéről, értékesítéséről és visszapótlásáról |
|
4/2011. (I. 31.) NFM rendelet |
a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről |
|
19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet |
az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről |
|
31/2010. (IV. 15.) KHEM rendelet |
a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről |
|
36/2009. (VII. 22.) KHEM rendelet |
a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának, valamint a hőenergia távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti szerződésben alkalmazott árának meghatározása során figyelembe veendő szempontokról, és a Magyar Energia Hivatal által lefolytatott eljárásban kötelezően benyújtandó adatok köréről |
|
33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet |
a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól |
|
31/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet |
a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról |
|
29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet |
a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről |
|
28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet |
a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról |
|
27/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet |
a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél felmerült bevételi hiány megtérítésének részletes szabályairól |
|
17/2008. (VIII. 1.) KHEM rendelet |
a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjairól |
|
6/2008. (VI. 18.) KHEM rendelet |
a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról |
|
119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet |
a villamos energia rendszerhasználati díjakról |
|
117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet |
a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről |
|
116/2007. (XII. 29.) GKM rendelet |
a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvezményről |
|
110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet |
a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról |
|
109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet |
az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról |
|
91/2007. (XI. 20.) GKM rendelet |
a Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól |
|
9/2010. (I. 21.) NFGM rendelet |
a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről |
|
61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet |
a jogszabályszerkesztésről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54 /EK irányelv hatályon kívül helyezéséről |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve (2009. április 23.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belül kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/92/EK irányelve (2008. október 22.) az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. április 5-i 2006/32/EK irányelve az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/ EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. január 18-i 2005/89/EK irányelve a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve (2004. február 11.) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK irányelve a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 994/2010/EU rendelete a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról |
|
|
A Tanács 1996. április 22-i, 736/96/EK rendelete a Bizottságnak a Közösség számára jelentős befektetési projektekről való értesítéséről az olaj-, földgáz- és energiaipari szektorban |
|
|
A Bizottság 2008. november 19-i 2008/952/EK határozata a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének végrehajtására és alkalmazására vonatkozó részletes iránymutatás létrehozásáról |
|
1
Az utasítást a 31/2012. (XI. 16.) NFM utasítás 3. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. november 17. napjával.
2
A 3. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás