4/2011. (IX. 6.) KüM rendelet
4/2011. (IX. 6.) KüM rendelet
egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól1
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. §-a 6. pontjának k) alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya
a) a 2011. évi magyar EU elnökséggel kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályairól szóló 1/2011. (II. 22.) KüM rendeletben szabályozott előirányzat kivételével a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XVIII. Külügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet 5. címe alatti fejezeti kezelésű előirányzatokra,
b) az előző évekről áthúzódó, a külügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá rendelt fejezeti kezelésű előirányzatok maradványára,
c) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) alapján év közben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra
[az a)–c) pont szerinti előirányzatok a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) civil szervezet: az a társadalmi szervezet (kivéve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szerveket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat), alapítvány, közalapítvány, valamint mindezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, amelyet a bíróság – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a pályázat kiírása előtt vagy a támogatási igény benyújtását megelőzően legalább két évvel nyilvántartásba vett, és az alapszabályának, alapító okiratának megfelelő tevékenységet ténylegesen folytatja,
b) támogatási igény: pályázat vagy támogatási kérelem,
c) igénylő: a pályázó vagy a támogatási kérelem benyújtója,
d) külföldi szervezet: nem magyarországi székhelyű jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
e) határon túli személy: Magyarországgal szomszédos országokban lakóhellyel, székhellyel rendelkező természetes és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
3. Az előirányzat felhasználása
3. § (1) Az előirányzat felhasználása – céljával összhangban – támogatás nyújtásával, egyéb kifizetések teljesítésével (közvetlen felhasználás), beszerzések, közbeszerzések (a továbbiakban: beszerzés) megvalósításával történik.
(2) Az előirányzat – céljával összhangban – az Ámr. 110. § (3) bekezdés b) pontja alapján is felhasználható (közvetett felhasználás).
4. § (1) Támogatás a minisztérium fejezet 5. cím 14. és 22., továbbá 43–46. alcím alatt meghatározott előirányzatokból nyújtható
a) államháztartáson belüli és államháztartáson kívüli jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: szervezet),
b) külföldi szervezet, vagy
c) határon túli személy
részére.
(2) Támogatás nyújtása elsősorban pályázati eljárás lefolytatásával történik. Pályázati eljárás lefolytatása nélkül – támogatási kérelem alapján – támogatás nyújtására akkor kerülhet sor, ha:
a) törvény vagy kormányrendelet, vagy
b) Kormány nyilvános határozata
lehetővé teszi.
(3) Az előirányzatból fedezhetők az egyes alcímekhez rendelt előirányzat éves összegének legfeljebb 5%-áig a Magyar Államkincstár egyes szolgáltatásaiért a minisztérium által fizetendő kezelési költség, valamint a külképviseleteken keresztül megvalósított projektek esetén az elszámolásból adódó árfolyam-különbözet.
5. § (1) Támogatás saját forrás biztosítása mellett nyújtható. A saját forrás legkisebb mértéke – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a támogatott tevékenység összköltségvetésének 10%-a, amely pénzben biztosítandó.
(2) Saját forrás biztosítása nélkül nyújtható támogatás
a) ha a támogatás az 500 000 Ft-ot nem haladja meg, vagy
b) határon túli személy részére, vagy
c) a miniszter egyedi döntése alapján – a 11. § (4) bekezdés a)–f) pontjában felsorolt szempontok figyelembevételével, vagy
d) ahol e rendelet külön lehetővé teszi.
6. § Támogatás a támogatási igény benyújtásakor már megvalósult tevékenységre, projektre vagy programra nem adható. Támogatás a szerződés aláírása előtt már megkezdett tevékenységre, projektre vagy programra is adható a 16. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
4. A pályázati felhívás
7. § (1) Pályázati eljárás lefolytatása esetén – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a támogató pályázati felhívást tesz közzé a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben, valamint a kormányportálon (www.kormany.hu), továbbá a pályázati felhívásról olyan közleményt tesz közzé legalább egy országos napilapban, amely tartalmazza, hogy a pályázati felhívás teljes szövege a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és a kormányzati portálon megtekinthető.
(2) A pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott időn belül kell benyújtani, amely a kormányportálon történő közzétételtől számított 30 napnál rövidebb nem lehet.
(3) Humanitárius segélyezés esetében a pályázati eljárás lefolytatása – e rendeletben foglaltak szerint – akként is történhet, hogy a támogató közvetlenül küldi meg a pályázati felhívást (meghívásos pályázat).
(4) A pályázati felhívás közzététele és a (3) bekezdés szerinti pályázati felhívás közvetlen megküldése ajánlattételi felhívásnak minősül.
5. A támogatási igény tartalmi elemei
8. § A támogatási igénynek az Ámr. 133. § (1) bekezdés a)–i) pontjában meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:
a) az igénylő telefon- és telefaxszámát, valamint elektronikus elérhetőségét,
b) több elérhetőség esetén annak megjelölését, hogy az értesítéseket melyik elérhetőségre kéri,
c) részletezett költségvetési tervet, abban külön szerepeltetve a saját forrás felhasználási módját, és
d) a pályázati felhívásban vagy a jogszabályokban meghatározott további adatokat.
9. § A támogatási igényhez csatolni kell:
a) hiteles másolatban harminc napnál nem régebbi igazolást az igénylő – bírósági, egyéb hatósági, vagy egyéni vállalkozóként történő – nyilvántartásba vételéről,
b) az igénylő képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját; ötszázezer forintot meg nem haladó támogatás esetén a költségvetési szerv, intézmény pályázó képviselőjének pénzintézetnél szereplő eredeti vagy a pénzintézet által hitelesített aláírás-bejelentő kartonját,
c) eredetiben az igénylő valamennyi bankszámláját vezető hitelintézet harminc napnál nem régebbi igazolását – a pontos számlaszám megjelölésével – az igénylő bankszámlájának vezetéséről, fizetőképességéről,
d) az igénylő létesítő okiratáról készített egyszerű másolatot,
e) az igénylő nyilatkozatát a saját forrás meglétéről; a pénzbeli saját forrást bankszámlakivonattal, szerződéssel vagy hitelígérvénnyel, helyi önkormányzat pályázónál a testületi határozattal is igazolni kell,
f) az igénylő képviselője által cégszerűen aláírt nyilatkozatot arról, hogy:
fa) az igénylőnek az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása nincs, vagy arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett,
fb) az igénylő felhatalmazza a támogatót a 13. § (4) bekezdésében foglalt adatok nyilvántartására,
g) az igénylő nyilatkozatát arról, hogy a pályázó a 14. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti tartalommal felhatalmazza a támogatót beszedési megbízás benyújtására, és
h) a pályázati felhívásban vagy a jogszabályokban meghatározott dokumentumokat.
6. A támogatási igény elbírálása
10. § (1) A támogató munkabizottsága (a továbbiakban: munkabizottság) – a támogatási igény alapján – javaslatot tesz támogatás odaítélésére, valamint egyéb kifizetések teljesítésére.
(2) A munkabizottság javaslatot tesz a 3. § (2) bekezdés szerinti közvetett támogatásra is.
(3) A munkabizottság szükség szerint ülésezik. A munkabizottság a pályázat benyújtásától számított harminc, vagy a hiánypótlás határidejének lejártától számított 15 napon belül teszi meg az (1) bekezdés szerinti javaslatát.
11. § (1) A munkabizottság határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagoknak több mint ötven százaléka az ülésen jelen van, vagy előzetesen írásban leadta a szavazatát.
(2) A munkabizottság tagjait egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntésekre vonatkozó javaslatokat a munkabizottság nyílt szavazással és a távollévők írásbeli szavazatai alapján, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a soros elnök szavazata dönt. A döntés-előkészítő javaslatnak tartalmaznia kell a támogatási igények értékelését, a véleményezésre jogosultak javaslatait, észrevételeit.
(3) A munkabizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben röviden rögzíteni kell a támogatási igény elbírálásában részt vevő személyek főbb hozzászólásait, a támogatási igény támogathatóságára vonatkozó javaslatait.
(4) A pályázat elbírálása során a munkabizottság bírálati szempontként együttesen figyelembe veszi, hogy tervezett tevékenység milyen mértékben
a) illeszkedik a külkapcsolati stratégiához,
b) alkalmas az előirányzat céljának megvalósítására,
c) felel meg a pályázati felhívásban megfogalmazott konkrét követelményeknek (pályázat felhívás közzététele esetén),
d) erősíti a külpolitikai kormányzat és a hazai, valamint a nemzetközi civil szféra közötti kapcsolatot,
e) alkalmas Magyarország külföldi megítélésének, a hiteles Magyarország-kép kialakításának elősegítésére,
f) költséghatékony, és
g) biztosít saját forrást.
(5) A támogatási igény hiányos benyújtása esetén a támogató egy alkalommal a pályázót hiánypótlásra hívja fel az általa megadott elektronikus elérhetőségen vagy telefaxon. A hiánypótlás határideje a hiánypótlásra történő felhívás kézbesítésétől számított nyolcadik nap. Kézbesítettnek kell tekinteni a hiánypótlásra történő felhívást telefaxon vagy elektronikusan történő továbbítás esetén a telefax berendezés vagy az elektronikus levelezőrendszer által megjelölt sikeres elküldés időpontjában. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása az igénylőnek a támogatási igény érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítását eredményezi, erről az igénylőt a hiánypótlásra történő felhívásban tájékoztatni kell. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 14. §-ában meghatározott nyilatkozat csatolásának elmulasztása esetén hiánypótlásnak nincsen helye.
12. § (1) A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A pályázatot szerződéskötési ajánlatnak kell tekinteni.
(2) Támogatás az igénylő által igényelt összegnél kisebb összegben is nyújtható.
(3) A minisztérium a támogatás nyertesének megnevezését, az elnyert támogatás összegét, a támogatás tárgyát a minisztérium internetes honlapján teszi közzé.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott, a minisztérium internetes honlapján történő közzététel nem érinti a közzétételre vonatkozó jogszabályi kötelezettségek teljesítését.
(5) Nem ítélhető meg támogatás olyan igénylő részére, továbbá nem köthető támogatási szerződés azzal:
a) aki saját forrással nem rendelkezik, kivéve, ha az igényelt támogatás összege az ötszázezer forintot nem haladja meg, vagy ha e rendelet eltérően rendelkezik,
b) akit a miniszter írásbeli döntésével az államháztartásról szóló 1992. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 122/A. § (1) bekezdése alapján a költségvetési támogatásra való jogosultságból vagy az Áht. 122/A. § (2) bekezdése alapján az érintett előirányzat támogatási rendszeréből kizárt, a kizárás hatálya alatt,
c) aki e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött támogatási szerződésében foglaltakat megszegte és emiatt a támogató elállt a támogatási szerződéstől, vagy pénzügyi elszámolását, tartalmi jelentését a minisztérium nem fogadta el, az elállástól, az elszámolás, tartalmi jelentés elbírálásától számított 5 évig, vagy
d) akivel szemben a támogatás nyújtásának jogszabályban meghatározott, vagy e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződésből eredő akadálya van.
7. A támogatási szerződés
13. § (1) A támogató a támogatásban részesülővel (a továbbiakban: kedvezményezett) a támogatás feltételeiről támogatási szerződésben (a továbbiakban: szerződés) állapodik meg.
(2) Külföldi kedvezményezettel kötött szerződés esetén – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a jogviták elbírálására a magyar jog az irányadó és a szerződésben a magyar bíróság joghatóságát kell kikötni. Amennyiben a szerződés magyar nyelven kívül más nyelven (nyelveken) is megkötésre kerül, a szerződés értelmezése során – eltérés esetén – a magyar nyelvű szöveg az irányadó.
(3) A támogatással érintett tevékenység teljesítésének határideje kizárólag annak lejártát legkésőbb harminc – különösen méltányolható esetben három – nappal megelőzően beérkezett, indokolással ellátott kérelem, vagy a támogató kezdeményezése alapján módosítható.
(4) A támogató nyilvántartja a kedvezményezettel kötött szerződés lényeges tartalmi elemeit, valamint a szerződés teljesítésével és a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat.
(5) A külföldön megvalósított tevékenységek esetén, az ennek jellegéből adódóan esetlegesen beálló árfolyamveszteség a kedvezményezettet terheli.
8. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítése
14. § (1) A támogatás visszafizetésére vonatkozó értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás nem vagy csak részben kerül visszafizetésre, vagy ha az értesítés kézbesítését követő tizenöt napon belül a visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az (5) bekezdésben meghatározott beszedési megbízás alkalmazásának van helye, ennek hiánya, eredménytelensége esetén, vagy egyéb esetekben a támogató követelését fizetési meghagyásos, valamint polgári peres eljárásban érvényesíti.
(2) Az értesítésben meg kell határozni azt a számlaszámot, amelyre a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetni köteles.
(3) A miniszter a visszafizetésre kötelezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott részletes indokolást tartalmazó kérelmére – méltányosságból – részletfizetési kedvezményt vagy halasztást engedélyezhet. A részletekben történő visszafizetés vagy a halasztás időtartama a tizenkét hónapot nem haladhatja meg. A visszafizetéstől eltekinteni nem lehet.
(4) Visszafizetési kötelezettség, elállás, felmondás esetén a már kifizetett támogatási összeg, továbbá a kamat és a késedelmi kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítése – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – beszedési megbízás alkalmazásával történik. A beszedési megbízás alkalmazásától eltekinteni Kormány nyilvános határozata alapján nyújtott támogatás, továbbá előleg nélküli, egyösszegű utófinanszírozással biztosított támogatás nyújtása esetén, valamint – amennyiben ezt a helyi sajátosságok indokolttá teszik – külföldi szervezet és határon túli személy részére nyújtandó támogatás esetén lehet.
(5) A kedvezményezett legkésőbb a szerződés aláírásakor átadja a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelet és a pénzforgalmi szolgáltató visszaigazolását arról, hogy a kedvezményezettől befogadták a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelő – a támogatót a kedvezményezett bankszámlái ellen beszedési megbízás benyújtására felhatalmazottként megjelölő és csak a támogató hozzájárulásával visszavonható – felhatalmazó levelet. A felhatalmazó levélnek tartalmaznia kell a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezést is. A támogató az elszámolás elfogadásának tényéről értesítést küld a kedvezményezettnek, egyúttal megadja a hozzájárulást a felhatalmazó levél visszavonásához.
(6) Külföldi szervezet és határon túli személy támogatási igénye esetén, amennyiben a pályázó az (5) bekezdésben meghatározott beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelet nem tudja a támogató részére megadni, a beszedési megbízás helyett más biztosíték is elfogadható.
9. A támogatás folyósítása
15. § (1) A támogatási összeg vagy annak részletei folyósítására érvényes és hatályos szerződés alapján – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a támogatott tevékenység teljes vagy részleges megvalósulását követően (utófinanszírozás) kerül sor, a beszámoló elfogadása után, írásbeli lehívás alapján. A beszámoló pénzügyi elszámolásból és tartalmi jelentésből áll.
(2) A támogatás teljes összege előfinanszírozással egy összegben is folyósítható:
a) ötszázezer forintot meg nem haladó összegű támogatás,
b) a Kormány nyilvános határozata alapján nyújtott támogatás,
c) határon túli személy részére nyújtott támogatás esetén, vagy
d) ahol e rendelet külön lehetővé teszi.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl, a kedvezményezett kérelmére, indokolt esetben a támogatás a kedvezményezett utólagos elszámolásával előfinanszírozás formájában is folyósítható, legfeljebb a támogatás 25%-át meg nem haladó részletekben. Ez esetben az egyes részletek csak akkor folyósíthatók, ha a kedvezményezett a pénzben biztosított saját forrás ütemezése szerinti összegét számlával igazoltan felhasználta és elszámolt a már folyósított összeggel, továbbá elszámolását a támogató elfogadta.
(4) A támogatás részletekben történő kifizetése esetén az egyes részletek átutalására a finanszírozási időszakot lezáró beszámoló elfogadását követően kerülhet sor.
10. A támogatás felhasználása
16. § (1) A kedvezményezett – a 15. § (1) bekezdésben meghatározott beszámoló részeként – pénzügyi elszámolást készít a támogatás összegének felhasználásáról, amelynek a szerződésben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:
a) összesítő kimutatást a szerződés mellékletét képező költségvetésben szereplő költségekre vetítve, amelyet elektronikus úton is be kell nyújtani, és amelyben az üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni,
b) költségtételek szerinti bontásban a számla kibocsátójának nevét, a számla sorszámát, a számla tartalmát (kifizetés jogcímét), a számla keltét és a teljesítés időpontját, az áfa-alapot, az áfa-tartalmat és a bruttó összeget, valamint átutalás esetében átutalással teljesített számlamásolat mellett a bankszámla terheléséről szóló banki igazolást vagy kivonatot (megjelölve a vonatkozó tételt), készpénzes kifizetés esetében a készpénzfelvétel tényét tartalmazó külön kimutatást,
c) a támogatás és a saját forrás felhasználását igazoló számla másolatát (az áfatartalmú számlák esetében fel kell tüntetni a számla nettó értékét),
d) a saját forrás és társfinanszírozás dokumentumainak másolatát (megállapodás, határozat),
e) a saját forrás és társfinanszírozás felhasználásáról szóló kimutatást, és
f) személyi juttatást érintő kifizetések esetében a számfejtési, valamint az adó- és járulékbefizetési bizonylatokat.
(2) Az elszámolás során kizárólag a támogatási szerződés megkötését követően kiállított számviteli bizonylat fogadható el, kivéve:
a) a Kormány nyilvános határozata, vagy rendelete alapján nyújtott és a támogatási szerződés aláírása előtt már megkezdett tevékenység, projekt, programok támogatását,
b) a határon túli személyek részére nyújtott támogatásokat,
c) működési költségre nyújtott támogatásokat, vagy
d) a saját forrás elszámolását.
(3) A kedvezményezett – a 15. § (1) bekezdésben meghatárotott beszámoló részeként – tartalmi jelentést készít a szerződésben megjelölt tevékenységek, feladatok teljesítéséről, eredményéről. A tartalmi jelentést elektronikus úton is be kell nyújtani, amelyben az üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni.
17. § A kedvezményezett a támogatás összegét köztartozás törlesztésére nem használhatja fel.
18. § A szerződésszerű teljesítés mellett fel nem használt támogatás maradványát a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítására előírt határidőt követő 15 napon belül köteles visszautalni.
19. § (1) Az előirányzat terhére teljesített kifizetések felhasználását, annak indokoltságát, valamint az e rendeletben, és a jogszabályokban foglaltak betartását a támogató ellenőrzi. Az ellenőrzésre dokumentum alapú és helyszíni ellenőrzés formájában is sor kerülhet.
(2) A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyv készül.
11. A kifogás
20. § (1) Az Ámr. 131. § (1) bekezdésében meghatározott kifogást a támogatás igénylője, a támogatás kedvezményezettje (a továbbiakban: kifogást tevő) írásban nyújthatja be a miniszternek.
(2) A kifogásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a kifogást tevő adatait (név, székhely vagy lakcím, képviselő);
b) a kifogással érintett pályázati eljárás, támogatási igény, támogatás azonosítását (így különösen pályázat címe, támogatás célja, támogatási szerződés száma);
c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását;
d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket, a jogszabálysértés megjelölését;
e) a kifogás célját; és
f) a kifogást tevő, vagy a nem természetes személy kifogást tevő képviselőjének saját kezű aláírását.
(3) A kifogást a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtétől vagy a mulasztástól számított 30 napon belül lehet benyújtani.
21. § (1) Az elkésett, a nem a jogosult által, vagy a korábbival azonos tartalommal ismételten benyújtott kifogást a miniszter annak kézhezvételétől számított 8 napon belül elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát.
(2) Amennyiben a kifogás hiányos, nem tartalmazza a 20. § (2) bekezdésében meghatározottakat, a miniszter a kifogás kézhezvételétől számított 8 napon belül, 10 napos határidő tűzésével írásban felhívja a kifogást tevőt a hiány pótlására. Amennyiben a kifogást tevő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter a kifogást elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát.
(3) A miniszter a kifogást annak kézhezvételétől számított 20 napon belül érdemben elbírálja. E határidőbe nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A miniszter az e bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, és erről a kifogást tevőt a kifogás kézhezvételétől számított 10 napon belül írásban értesíti.
(4) Amennyiben a kifogás nem alapos, a miniszter azt elutasítja, és erről a kifogást tevőt a kifogás elbírálásától számított 15 napon belül írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát.
(5) Amennyiben a kifogás alapos, a miniszter a (3) bekezdésben meghatározott határidőben elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést, és erről a kifogást tevőt a (4) bekezdésben megjelölt határidőn belül írásban értesíti. Amennyiben a kifogást tevő a kifogásolt jogszabálysértés folytán nem nyert támogatást, a támogató köteles a kifogást tevő támogatási igényét ismételten elbírálni, feltéve, ha az előirányzaton a támogatásra fordítható összeg rendelkezésre áll.
(6) A kifogás kivizsgálásában és elbírálásában nem vehet részt, aki a kifogással érintett eljárásban döntéshozóként részt vett, kivéve, ha a döntéshozó a miniszter.
EGYES ELŐIRÁNYZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
12. Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések
22. § Az előirányzat célja a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetekben viselt tagságáról szóló hatályos nemzetközi szerződésekből eredő fizetési kötelezettségeinek teljesítése. A tagdíjfizetési kötelezettségeken kívül az előirányzat forrást nyújt a nemzetközi szervezetek által kezdeményezett kötelező jellegű, így különösen ICRC, OHCHR, UNHCR, UNDOC önkéntes felajánlásokra is.
13. Állami Protokoll
23. § (1) Az előirányzat az Államfői Protokoll kiadásaira szolgál. Az Állami Protokoll kiadási előirányzatának felhasználása a vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök alapján történik, más személyi, vagyoni védelemmel, és egyéb feladatokkal kapcsolatos szabályozások feltételeinek, előírásainak megfelelően.
(2) Az előirányzat szolgál a magas szintű külföldi delegációk magyarországi látogatásainak, valamint az államfő hivatalos külföldi utazásainak előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos járulékos költségek (különösen a kormányváró, a vendéglátás, a telefonhasználat, a járműbérlés, a reptéri fogyasztás, illetve a látogatásokkal kapcsolatos rendkívüli protokolláris feladatok ellátására kötött eseti megbízási szerződések) fedezésére is.
14. Közhasznú és egyéb civil szervezetek támogatása
24. § Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása:
a) a Demokrácia Központ Közalapítvány, ideértve a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet is,
b) az Alapítvány a Népirtás és Tömeges Atrocitások Nemzetközi Megelőzéséért,
c) az atlanti gondolat megismertetését és elterjesztését célul tűző, továbbá a NATO megismertetését elősegítő civil szervezetek,
d) külügyi kommunikációt elősegítő civil szervezetek,
e) lakossági EU tájékoztatási feladatokat elősegítő szervezetek
részére.
25. § (1) A Demokrácia Központ Közalapítvány támogatása esetében a támogató támogatást nyújt az alapítvány, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége(i) működési költségeihez az alapító okiratában meghatározott feladatok megvalósítása érdekében.
(2) A támogatás folyósítása a szerződésben meghatározottak szerint, időarányosan, utólagos elszámolási kötelezettséggel, saját forrás biztosítása nélkül történik.
(3) A Demokrácia Központ Közalapítvány az éves tevékenységéről készült számlákkal igazolt beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig köteles a minisztériumnak megküldeni.
26. § (1) Az Alapítvány a Népirtás és Tömeges Atrocitások Nemzetközi Megelőzéséért (a továbbiakban: szervezet) támogatása esetében a támogató támogatást nyújt a szervezet működési költségeihez az alapító okiratában meghatározott feladatok megvalósítása érdekében.
(2) A támogatás folyósítása a szerződésben meghatározottak szerint, időarányosan, utólagos elszámolási kötelezettséggel, saját forrás biztosítása nélkül történik.
(3) A szervezet az éves tevékenységéről készült számlákkal igazolt beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig köteles a támogatónak megküldeni.
27. § (1) Az atlanti gondolat megismertetését és elterjesztését célul tűző, továbbá a NATO megismertetését elősegítő civil szervezetek részére támogatás működési költségre és program, projekt, tevékenység megvalósítására is nyújtható, vagy valósítható meg beszerzés különösen a következő jogcímek bármelyikén:
a) a NATO-nak az európai és a globális biztonságpolitika alakításában játszott szerepével kapcsolatos ismeretek széles körű terjesztése, Magyarország NATO-tagsága társadalmi támogatottságának növelése;
b) a NATO tevékenységéről szóló rendezvények szervezése, kiadványok, cikkek megjelentetése, vagy
c) a nemzetközi biztonságpolitikai helyzet alakulásának a NATO tevékenységére és hazánk kül- és biztonságpolitikájára gyakorolt hatását elemző rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése a pályázati felhívásban meghatározott témák alapján.
(2) Amennyiben a támogatás működési költséghez történő hozzájárulásként valósul meg, a támogatás legfeljebb 50%-a a pályázó kérelmére előlegként folyósítható azzal, hogy a további részletek kifizetésére csak az előleggel, számlák alapján történő elszámolást követően kerülhet sor.
(3) A kedvezményezett éves működési költségének teljes összegére támogatás nem nyújtható, az éves működési költség pályázati felhívásban meghatározott hányadát saját forrásból kell biztosítani.
(4) Működési költséghez történő hozzájárulás esetén a kedvezményezettek az éves tevékenységükről készült beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év június 30. napjáig kötelesek a támogatónak megküldeni.
28. § (1) A külügyi kommunikációt elősegítő civil szervezetek támogatásának célja
a) Magyarország külföldi megítélésének javítása, különös tekintettel a magyar kultúra, tudomány és történelem értékeinek, jeles személyiségeinek és eseményeinek bemutatására, valamint Magyarország külpolitikai tevékenységének, szerepvállalásának megismertetése;
b) a társadalom külpolitika és diplomácia iránti érdeklődésének erősítése, az azzal kapcsolatos ismereteinek bővítése, a civil szervezetek külpolitikai érdekeink érvényesítésébe történő aktívabb bevonását célzó tevékenységek elősegítése, valamint a kormányzati civil stratégia megvalósulásának elősegítése a külkapcsolatok terén;
c) a kormányzati civil stratégia megvalósításának elősegítése a külkapcsolatok terén, a külpolitikai kormányzat és a hazai, valamint a határon túli civil szféra közötti kapcsolatok erősítését és bővítését célzó tevékenységek, továbbá ennek keretében tudományos kutatások, konferenciák támogatása; vagy
d) ifjúsági csereprogramok lebonyolításának és kommunikációjának támogatása.
(2) A külügyi kommunikációt elősegítő civil szervezetek támogatása esetén az alábbi jogcímek bármelyikén folyósítható támogatás, vagy valósítható meg beszerzés:
a) idegen és magyar nyelvű lapok, könyvek, albumok, folyóiratok, reklám-, PR és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése, beszerzése,
b) fotók, filmek és videó-anyagok, elektronikus információhordozók (szoftver, CD, DVD, CD-ROM) készítése,
c) képzés, tanulmányi verseny szervezése, lebonyolítása,
d) egyéb rendezvény-, konferencia-, kiállítás-, eseményszervezés,
e) nyomdai előkészítés, nyomtatás,
f) a hazai és a határon túli civil társadalom külpolitika iránti érdeklődésének fokozását elősegítő anyagok, programok készítése, készíttetése, valamint előállításának és terjesztésének támogatása,
g) egyéb, a lakosság vagy a külföldi partnerek tájékoztatását célzó kommunikációs tevékenységek megvalósítása,
h) elektronikus kommunikációs tevékenység és fejlesztés,
i) ifjúsági csereprogramok lebonyolítása.
29. § (1) A lakossági EU tájékoztatási feladatokat elősegítő szervezetek támogatásának célja
a) az Igazgatási Partnerségi Megállapodás (MPA) és Közreműködő Szervezete működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása,
b) az EUvonal Tájékoztató Szolgálat működtetése,
c) kommunikációs programok és projektek megvalósítása kiemelt célcsoportok számára és kiemelt eseményekhez kapcsolódóan,
d) a közkönyvtári hálózat részére pályázat EU-kommunikációs tevékenység folytatására,
e) EU-kommunikációs hálózatok képzése, vagy
f) európai uniós kiadványok megjelentetése.
(2) Saját forrás nélkül nyújtható támogatás az (1) bekezdés a), d), e), vagy f) pontjában meghatározott esetekben.
15. EU utazási költségtérítések
30. § Az előirányzat forrást nyújt az Európai Unió tanácsi ülésein való részvétellel kapcsolatban felmerülő utazási költségek egy részének megtérítésére a Magyarország számára évente előre rögzített összeg erejéig. Ez az összeg egyrészt az európai biztonsági- és védelmi politikával kapcsolatos ESDP ülésekre, másrészt a további Non-ESDP ülésekre történő kiutazás költségeinek fedezésére fordítható.
16. Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés
31. § (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása, vagy egyéb kifizetés teljesítése, beszerzés megvalósítása a NEFE-partnerországokban vagy a NEFE-politika által megcélzott szektorokban a (2) bekezdésben meghatározott célokkal összhangban, valamint a (3) bekezdésben meghatározott humanitárius segítségnyújtás teljesítése érdekében. Az előirányzat célja továbbá a Kvtv. 9.§ (2) bekezdésében foglaltak teljesítése – a fejlődő országok klímafinanszírozása – érdekében támogatás nyújtása, vagy egyéb kifizetés teljesítése, beszerzés megvalósítása.
(2) A nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE) célja a fejlődő országok fenntartható fejlődésének, kiegyensúlyozott gazdasági növekedésének, a szegénység csökkentésének, az életkörülmények javításának, az alapvető emberi jogok tiszteletére épülő demokratikus berendezkedés (jó kormányzás) megteremtésének és megszilárdításának elősegítése, támogatása. A NEFE tevékenység körének meghatározása szempontjából irányadó az OECD DAC által hivatalos fejlesztési támogatásnak (ODA) minősített tevékenységek köre.
(3) Az előirányzatból határon túli személy részére pályázati eljárás lefolytatása nélkül, támogatási kérelem alapján nyújtható támogatás a 32. § (4) bekezdés q) pontjában meghatározottak esetén.
(4) Az előirányzat alkalmazásában humanitárius segítségnyújtás: természeti katasztrófák, emberi mulasztásból fakadó krízishelyzetek, katonai konfliktusok áldozatainak, károsultjainak megsegítése, életmentés, sürgősségi és rehabilitációs segítségnyújtás a nemzetközi humanitárius jog alapján.
(5) Az előirányzat alkalmazásában egyéb kifizetés: az előirányzat felhasználási céljával összhangban álló és a 32. § (4) bekezdés l), m), o) vagy p) pontja szerinti hozzájárulások, befizetések teljesítése.
32. § (1) A „Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés” jogcímcsoportból a következő jogcímek bármelyikén nyújtható támogatás, teljesíthető egyéb kifizetés, valósítható meg közbeszerzés, beszerzés.
a) Nemzetközi fejlesztési együttműködési célú tevékenység,
b) NEFE társadalmi támogatottságát elősegítő tájékoztatási tevékenység,
c) NEFE projekt tervezése, előkészítése, nyomon követése, monitoringja, ellenőrzése,
d) Európai uniós és más nemzetközi donorok által meghirdetett pályázatokon való eredményes részvétel elősegítése érdekében önrész (saját forrás) biztosításához nyújtott támogatás.
(2) A „Humanitárius Segélyezés” jogcímcsoportból a következő jogcímek bármelyikén nyújtható támogatás, teljesíthető egyéb kifizetés, valósítható meg beszerzés:
a) humanitárius segítségnyújtási tevékenység,
b) humanitárius segítségnyújtási projekt tervezése, előkészítése, nyomon követése, monitoringja, ellenőrzése.
(3) A Kvtv. 9. § (2) bekezdése szerint létrehozandó Üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével, valamint az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos támogatások jogcímcsoportból következő jogcímek bármelyikén nyújtható támogatás, teljesíthető egyéb kifizetés, valósítható meg beszerzés:
a) az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást (adaptáció) segítő intézkedések támogatása;
b) az éghajlatváltozás mértékének mérséklése (mitigáció) érdekében hozott intézkedések támogatása;
c) az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó technológia-transzfer támogatása.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogcímeken az előirányzat a következők bármelyikére felhasználható:
a) termék vagy szolgáltatás közvetlenül a kedvezményezett részére történő beszerzése,
b) a minisztérium által megvalósítandó projektek szakmai hátterének biztosításához külső szakértők felkérése, számukra utazási költség, napidíj, szükség esetén tiszteletdíj biztosítása,
c) nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységek szakmai tervezése, előkészítése; folyamatban lévő és megvalósult projektek, programok nyomon követése, monitoringja, ellenőrzése,
d) a Magyar Köztársaság külképviseletei által végrehajtott fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási projektek támogatása,
e) nemzetközi fejlesztési együttműködési fórumokon, rendezvényeken történő részvétel,
f) magyar NEFE tevékenység kiadványokon, egyéb prezentációs eszközökön keresztül történő bemutatása,
g) magyar civil szervezetek nemzetközi fejlesztési projektjeinek támogatása,
h) magyar civil szervezetek számára az európai uniós és más nemzetközi donorok által meghirdetett pályázatokon való eredményes részvétel elősegítése érdekében nyújtandó támogatás,
i) külföldi (a célországban honos) szervezetek nemzetközi fejlesztési projektjeinek támogatása,
j) külföldi kormányzati szerv vagy általa fenntartott intézmény támogatása,
k) szaktárcák által megvalósítandó nemzetközi fejlesztési projektek támogatása,
l) hozzájárulás nemzetközi szervezetek vagy általuk létrehozott alapok nemzetközi fejlesztési projektjeihez,
m) két- vagy többoldalú nemzetközi donor-együttműködés keretében megvalósítandó nemzetközi fejlesztési projektek támogatása, vagy azokhoz történő hozzájárulás,
n) humanitárius segítség nyújtása termék vagy szolgáltatás közvetlen biztosításával a minisztérium vagy más államigazgatási szerv által, vagy civil szervezeten, gazdasági társaságon keresztül,
o) humanitárius segítség nyújtása pénzügyi források biztosításával közvetlenül az érintett ország legitim kormánya részére vagy valamely nemzetközi szervezet által létrehozott célalapon vagy a Magyar Vöröskereszten keresztül,
p) humanitárius segítségnyújtással foglalkozó nemzetközi szervezetek vagy általuk létrehozott alapok tevékenységének támogatása pénzügyi hozzájárulás keretében,
q) határon túli személyek egészségügyi, oktatási, vagy kulturális körülményeinek javítása,
r) az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével, valamint az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos fejlesztési projektek tervezése, előkészítése, megvalósítása, nyomon követése, monitoringja, ellenőrzése.
33. § (1) A „Humanitárius Segélyezés” jogcímcsoportból az e §-ban foglalt eltérésekkel nyújtható támogatás.
(2) Meghívásos pályázat alkalmazása esetén a nyertes pályázóval keretszerződés is köthető.
(3) A pályázatra e rendelet 11. § (5) bekezdése nem alkalmazandó, a mellékletek benyújtásának végső határideje – a pályázati felhívásban foglaltak szerint – legfeljebb a szerződés megkötésének időpontjáig terjedhet.
(4) A kedvezményezett számára az elnyert támogatást a támogató a teljesítést megelőzően, utólagos elszámolási kötelezettséggel a velük kötött támogatási szerződés mindkét fél által történt aláírását követő tizenöt napon belül átutalja. A támogatott tevékenység megvalósulását követő harminc napon belül a pályázó köteles benyújtani a pénzügyi és tartalmi beszámolót. A saját forrás legkisebb mértéke 5%.
(5) A jogcímcsoportból lehet finanszírozni a segélyekkel közvetlenül összefüggő költségeket, különösen beszerzés, csomagolás, szállítás, szakértői költségek (a továbbiakban együtt: járulékos költségek).
(6) A járulékos költségek mértékének meghatározása a támogatási összeghez mérten minden esetben a katasztrófa színhelyének ismeretében kerül meghatározásra a szerződésben, amely nem haladhatja meg az elnyert támogatás 8%-át. A segélyszállítmányok összeállítása során a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kell eljárni.
17. Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése
34. § Az előirányzat célja a peres eljárásokkal kapcsolatos kártérítések, költségek fedezetének biztosítása.
18. Külföldi magyar emlékek megőrzése
35. § (1) Az előirányzat célja a határainkon túl található magyar emlékhelyek létesítésével, helyreállításával, megóvásával kapcsolatos tevékenységek támogatása, költségek fedezése, továbbá a határainkon túl található magyar vonatkozású emlékhelyek létesítését, kialakítását és ápolását elősegítő, a magyarságtudat erősítését szolgáló emlékhelyek megőrzésével kapcsolatos programok támogatása.
(2) Az előirányzatból határon túli személy részére pályázati eljárás lefolytatása nélkül, támogatási kérelem alapján nyújtható támogatás a határon túli támogatások eltérő szabályozásának rendjéről szóló 84/2005. (V. 2.) Korm. rendeletben foglaltak alapján.
(3) Az előirányzatból támogatás nyújtása saját forrás biztosítása nélkül és egyösszegű előfinanszírozással is történhet.
(4) Az előirányzat céljával összhangban álló kifizetések a külképviseletek közreműködésével is teljesíthetők.
19. Finn–Magyar ifjúsági csereprogramok
36. § (1) Az előirányzat célja a finn–magyar ifjúsági kapcsolatok fejlesztése, különösen a hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő fiatalokra.
(2) Az előirányzatból a következő jogcímek bármelyikén nyújtható támogatás, vagy valósítható meg beszerzés:
a) finn–magyar ifjúsági csereprogramok megvalósítása,
b) tanulmányutak lebonyolítása,
c) finn fiatalok magyarországi fogadása, tartózkodása,
d) finn–magyar kulturális rendezvények lebonyolítása,
e) finn–magyar kapcsolatok ápolását elősegítő rendezvények megvalósítása.
(3) Az előirányzatból támogatás nyújtása saját forrás biztosítása nélkül, továbbá teljes összegű előfinanszírozással, egy összegben is folyósítható.
20. Külügyi kisebbségpolitikai célok támogatása
37. § (1) Az előirányzat célja támogatás nyújtása magyar civil szervezetek, külföldi szervezetek és határon túli személyek részére nemzetpolitikai célok magyarországi és külföldi ismertetésére; nemzetpolitikai célú tanulmányok elkészítésére; kutatások, rendezvények, jótékonysági események és egyéb kulturális események támogatására.
(2) Az előirányzatból határon túli személy részére pályázati eljárás lefolytatása nélkül, támogatási kérelem alapján nyújtható támogatás a határon túli támogatások eltérő szabályozásának rendjéről szóló 84/2005. (V. 2.) Korm. rendeletben foglaltak alapján.
(3) Az előirányzatból támogatás nyújtása saját forrás biztosítása nélkül és egyösszegű előfinanszírozással is történhet.
(4) Az előirányzat céljával összhangban álló kifizetések a külképviseletek közreműködésével is teljesíthetők.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
38. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 2/2010. (V. 4.) KüM rendelet.
A rendeletet a 2/2012. (VII. 5.) KüM rendelet 38. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. július 6. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás