38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelet
38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelet
a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről1
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdés c) és d) pontjában, valamint (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § h) pontjában foglalt feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, valamint a 4. alcím tekintetében a 73. § c) pontjában foglalt feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. A jelnyelvi tolmácsolás folytatásának feltételei
1. §2 A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 8. § (1) bekezdése szerinti jelnyelvi tolmácsolási tevékenység (a továbbiakban: jelnyelvi tolmácsolás) folytatásához a következő szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel vagy bizonyítvánnyal kell rendelkezni:
a) a szakértő és a fordító jeltolmács képzésről szóló 8/1983. (VI. 15.) MM–EÜM együttes rendelet alapján kiállított szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács bizonyítvány,
b) az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) OM rendelet alapján kiadott 52 8999 01 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés,
c) a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet alapján kiadott 52 223 01 0000 00 00 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés, 52 223 01 0100 31 01 azonosító számú relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés vagy 52 223 01 0100 31 02 azonosító számú társalgási jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés,
d) a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet alapján kiadott 52 223 01 0000 00 00 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés, 52 223 01 0100 31 01 azonosító számú relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés vagy 52 223 01 0100 52 01 azonosító számú társalgási jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés,
e) az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet alapján kiadott 53 223 01 azonosító számú jelnyelvi szaktolmács szakképesítés-ráépülés, 52 223 01 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés vagy 51 223 01 azonosító számú relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés, vagy
f) az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet alapján kiadott 53 223 01 Jelnyelvi szaktolmács szakképesítés-ráépülés, 52 223 01 Jelnyelvi tolmács szakképesítés vagy 51 223 01 Relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés.
2. § (1)3 A jelnyelvi tolmácsolás folytatásához a jelnyelvi tolmácsnak rendelkeznie kell – az 5. § szerinti bejelentés benyújtását megelőző három év során szerzett – legalább 300 tolmácsolt óra gyakorlattal (a továbbiakban: tolmácsolási gyakorlat). A tolmácsolási gyakorlatba az 1. § d), e) vagy f) pontja szerinti szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel, szakképesítés-ráépüléssel rendelkező személy esetében a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként teljesített gyakorlatot is be kell számítani.
(2) A tolmácsolási gyakorlatot az igazolja, aki, vagy akinek jogelődje a bejelentőt foglalkoztatja vagy foglalkoztatta. Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, vagy a tolmácsolási gyakorlatot a bejelentő nem foglalkoztatottként teljesítette, a gyakorlatot a tolmácsolásra irányuló szerződéssel és az annak teljesítését igazoló dokumentummal kell igazolni.
(3)4 Az 1. § d), e) vagy f) pontja szerinti szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel, szakképesítés-ráépüléssel rendelkező személy esetében a képzés keretében, az 5. § szerinti bejelentés benyújtását megelőző három év során a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként teljesített gyakorlatot a képzőhely igazolja.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti igazolásnak tartalmaznia kell kiállítójának nevét, székhelyét, a bejelentő nevét, lakcímét és a tolmácsolási gyakorlat időtartamát.
3. § (1) A jelnyelvi tolmács az 5. § szerinti bejelentés benyújtásakor nyilatkozik az általa vállalt tolmácsolási típusokról.
(2)5 A jelnyelvi tolmács szakképesítéssel, jelnyelvi szaktolmács szakképesítés-ráépüléssel, a szakértő jeltolmács, továbbá a fordító jeltolmács bizonyítvánnyal rendelkező jelnyelvi tolmács a következő tolmácsolási típusokat láthatja el:
a) bíróság, hatóság vagy egyéb közhatalmat gyakorló szerv eljárása során végzett tolmácsolás,
b) közoktatás, szakképzés, felsőoktatás során a tanulói, hallgatói jogviszonnyal, továbbá felnőttképzés során a képzéssel összefüggésben végzett tolmácsolás,
c) egészségügyi ellátás igénybevételekor végzett tolmácsolás,
d) foglalkoztatási célú és munkahelyen igénybe vett tolmácsolás,
e) a jogosult választott tisztségének ellátásához igénybe vett személyi tolmácsolás,
f) a jogosult önálló életvitelének elősegítése céljából végzett személyi tolmácsolás,
g) nagyobb hallgatóság előtt végzett tolmácsolás,
h) média-tolmácsolás.
(3) A társalgási jelnyelvi tolmács rész-szakképesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmács a (2) bekezdés c)–f) pontja szerinti tolmácsolási típusokat láthatja el.
(4) A relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmács – az adott tolmácsolási típus önálló ellátására jogosult jelnyelvi tolmáccsal együttesen – a (2) bekezdés a) és c)–g) pontja szerinti tolmácsolási típusokat láthatja el.
4. §6
2. A bejelentéssel összefüggő eljárás
5. § (1)7 A jelnyelvi tolmácsolás folytatásáról szóló bejelentést a Budapest Főváros Kormányhivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) kell megtenni.
(2) A bejelentést a Hivatal honlapján közzétett, 1. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.
(3)8 A bejelentéshez mellékelni kell a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény szerinti dokumentumokat.
(4)9 Ha a bejelentés nem felel meg a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános feltételeiről szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.), a Jtv.-ben és az e rendeletben foglalt követelményeknek, a Hivatal a Szolgtv. 23. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásával visszaküldi a bejelentő számára az általa mellékelt dokumentumokat.
(5) Ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében a Hivatal megállapította, hogy a bejelentő nem felel meg a jelnyelvi tolmácsolás folytatásához szükséges – a Jtv.-ben és az e rendeletben meghatározott – feltételeknek, ennek közlésével egyidejűleg visszaküldi számára az általa mellékelt dokumentumokat.
(6) A Hivatal a bejelentést tett, jelnyelvi tolmácsolás folytatására jogosult személyekről a – Jtv. 8. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásként – a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékét (a továbbiakban: Névjegyzék) vezeti.
3. A Névjegyzék vezetése, változások bejelentése
6. §10 (1) A jelnyelvi tolmács köteles bejelenteni a Hivatalnak az e rendeletben előírt továbbképzés és szakmai gyakorlat teljesítését.
(2) A továbbképzés teljesítésének bejelentéséhez mellékelni kell a továbbképzést szervező személy vagy szervezet által kiállított igazolást. A szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása tekintetében a 2. § (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni.
(3) Ha a bejelentést a jelnyelvi tolmács nem teljesíti, vagy az általa benyújtott igazolások hiányosak, a Hivatal határidő tűzésével és a jogkövetkezmények megjelölésével felhívja a jelnyelvi tolmácsot a továbbképzés, illetve a szakmai gyakorlat teljesítésének igazolására.
7. § (1) A jelnyelvi tolmács a Hivatalnál – legfeljebb három évre – kérheti tevékenységének szüneteltetését a kezdőnap és az időtartam megjelölésével. Visszamenőleges szüneteltetésnek nincs helye. A szüneteltetés időtartama a szüneteltetés ideje alatt módosítható.
(2) A szüneteltetés időtartama a jelnyelvi tolmács továbbképzésen történő részvételi kötelezettségét nem érinti. A szüneteltetés időtartama a szakmai gyakorlat végzéséhez előírt időtartamba nem számít bele.
8. § (1) A Hivatal a Névjegyzékben szereplő adatokban folyamatosan átvezeti a változásokat, és az aktuális adatokat teszi közzé.
(2) A Hivatal a jelnyelvi tolmács Névjegyzékből való törléséről – a Névjegyzék módosulásával egyidejűleg – közleményt jelentet meg saját honlapján.
4. 11 Továbbképzés és szakmai gyakorlat
9. § (1) A jelnyelvi tolmács köteles továbbképzési időszakonként
a) legalább 60 órában a jelnyelvi tolmácsok szakmai konzultációja, tapasztalatcseréje, illetve képzése érdekében szervezett továbbképzésen részt venni, és
b) legalább 300 tolmácsolt óra gyakorlatot végezni.
(2) Az első továbbképzési időszak a Névjegyzékbe történő felvétellel kezdődik. A további továbbképzési időszakok az előző továbbképzési időszak leteltét követő napon kezdődnek.
(3) Az egyes továbbképzési időszakok tartama három év akkor is, ha a jelnyelvi tolmács az előírt továbbképzést és szakmai gyakorlatot korábban teljesíti.
(4) A jelnyelvi tolmácsszolgálat fenntartója éves továbbképzési tervet készít, amely tartalmazza
a) a továbbképzésen részt vevők helyettesítésére vonatkozó tervet,
b) a továbbképzésre fordítható összeg megjelölését,
c) a továbbképzési kötelezettségüket teljesítők számát és
d) a tervezett továbbképzéseket, valamint azok óraszámát.
9/A. §12 (1) Továbbképzést a Hivatal által pályázati úton hároméves időtartamra kijelölt személyek vagy szervezetek (a továbbiakban: továbbképző szervezet) a kijelölésben meghatározottak szerint szervezhetnek.
(2) Az a személy vagy szervezet,
a) amelyik a 9/B. § (7) bekezdése szerinti beszámolót határidőre nem nyújtja be, vagy
b) amelynek kijelölését a Hivatal a 9/C. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint visszavonta,
a beszámolási határidő lejártától, illetve a kijelölés visszavonásától számított egy évig nem nyújthat be pályázatot.
(3) A pályázati kiírást a Hivatal a honlapján közzéteszi, továbbá intézkedik a Szociális Ágazati Portálon való közzétételéről.
(4) A Hivatal a kijelölésben meghatározza, hogy a továbbképző szervezet által szervezett és a pályázatban feltüntetett programok közül melyeket ismer el a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzésnek. A Hivatal a kijelölésről szóló döntését a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Jelnyelvi Programirodája szakmai véleményének figyelembevételével hozza meg.
(5) A kijelölés feltétele, hogy a továbbképző szervezet a pályázat benyújtásával egyidejűleg írásban hozzájáruljon – kijelölése esetén – a nevének és elérhetőségének, a továbbképzések címének, óraszámának, valamint a továbbképzések időpontjával, helyszínével, díjával és tervezett létszámával kapcsolatos adatoknak a Hivatal honlapján és a Szociális Ágazati Portálon történő közzétételéhez. A Hivatal az adatokat a honlapján közzéteszi, továbbá intézkedik a Szociális Ágazati Portálon való közzétételükről.
9/B. §13 (1) A továbbképző szervezet a továbbképzéseket a pályázati kiírásban és a pályázatában foglaltak szerint köteles megszervezni.
(2) A továbbképző szervezet – a továbbképzés megindítását megelőzően legalább tíz nappal – köteles a Hivatalnak elektronikus levélben bejelenteni
a) a képzés tényleges időpontját, helyszínét,
b) a képzés díját,
c) előzetes hozzájárulása esetén a szakmai felelős nevét, elérhetőségét és
d) a képzésben részt vevők tervezett létszámát.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkező változást haladéktalanul be kell jelenteni a Hivatalnak. A Hivatal a bejelentett adatokat a honlapján közzéteszi, továbbá intézkedik a Szociális Ágazati Portálon való közzétételükről.
(4) A továbbképző szervezet köteles a Hivatalnak elektronikus levélben bejelenteni, ha a pályázatában vagy a kijelölésben foglaltaktól el kíván térni. A tervezett módosításokat a Hivatal – a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottak kivételével – tíz napon belül elutasíthatja.
(5) A továbbképző szervezet a pályázati kiírásban meghatározott formában köteles
a) a továbbképzés lebonyolításáról nyilvántartást vezetni, és
b) a továbbképzés elvégzéséről szóló igazolást kiadni.
(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) előzetes hozzájárulásuk esetén a továbbképzésen részt vevők természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét,
b) a továbbképzés engedélyszámát és címét,
c) a továbbképzés helyszínét, időpontját, időtartamát, a jelenléti ívet és a részvételi díjat, tanfolyami naplót,
d) a számonkérésről készült jegyzőkönyveket,
e) a továbbképzés elvégzéséről szóló igazolásokat és
f) az értékelő kérdőíveket.
(7) A továbbképző szervezet a továbbképzés befejezését követő tizenöt napon belül – a pályázati kiírásban meghatározott formában – beszámolót készít a továbbképzés megvalósításáról.
9/C. §14 (1) A Hivatal nyomon követi a továbbképzések megvalósítását.
(2) Ha a továbbképzés eltér a pályázati kiírásban, a pályázatban vagy a kijelölésben foglaltaktól – kivéve, ha a 9/B. § (4) bekezdésében foglaltak szerint bejelentett módosításokat a Hivatal tudomásul vette –, a Hivatal határidő tűzése mellett felhívja a továbbképző szervezetet a pályázati kiírásban, a pályázatban és a kijelölésben foglaltak betartására.
(3) Ha a továbbképző szervezet a (2) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a Hivatal a kijelölést visszavonhatja.
(4) A Hivatal a kijelölés visszavonásának tényét a honlapján közzéteszi, továbbá intézkedik a Szociális Ágazati Portálon való közzétételéről.
5. Záró rendelkezések
10. § Ez a rendelet 2012. március 1-jén lép hatályba.
10/A. §15 (1) 2017. január 1-jétől a továbbképzési kötelezettség csak az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő módosításáról, valamint a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről szóló 38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelet módosításáról szóló 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelettel megállapított 4. alcímben foglaltak szerinti továbbképzéssel teljesíthető.
(2) A Névjegyzékben szereplő jelnyelvi tolmácsok számára a továbbképzési időszak – az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő módosításáról, valamint a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről szóló 38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelet módosításáról szóló 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelettel megállapított 9. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2017. január 1-jétől újraindul a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével.
(3) Ha a jelnyelvi tolmács a 2016. december 31-én folyamatban lévő továbbképzési időszakra előírt továbbképzési kötelezettségét 2016. december 31-éig teljesítette, és a továbbképzési kötelezettség teljesítését – a 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően – 2017. január 31-éig a Hivatalnál igazolja, a továbbképzési időszak a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti időpontban zárul le.
(4) Ha a jelnyelvi tolmács a 2016. december 31-én folyamatban lévő továbbképzési időszakra előírt továbbképzési kötelezettségét 2016. december 31-éig részben teljesítette, annak beszámítását – a továbbképzés elvégzéséről szóló igazolás csatolásával – 2017. január 31-éig kérheti a Hivataltól.
11. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelethez
A rendeletet a 370/2017. (XII. 8.) Korm. rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte 2018. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 13. §-át.
Az 1. § a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 26. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 26. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 26. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. §-t a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 27. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdése a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 26. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 45/2013. (VI. 27.) EMMI rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 27. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.
A 4. alcím (9–9/C. §) a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
A 9/A. §-t a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 24. §-a iktatta be.
A 9/B. §-t a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 24. §-a iktatta be.
A 9/C. §-t a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 24. §-a iktatta be.
A 10/A. §-t a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 25. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 2. pontja a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 26. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Egyéb elérhetőség megadása nem kötelező.
Az 1. melléklet 5. pontja a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 26. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 6. pontja a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 26. § e) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás