34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet

1. § (1) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) előírásai szerint, e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles eleget tenni.

(2) Az NFA-nak a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonra vonatkozóan a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási, beszámolási és nyilvántartási kötelezettségeit az államháztartás működésére vonatkozó külön jogszabályok előírásai figyelembevételével, az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell teljesítenie.

2. § (1) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon változásáról, működtetéséről az üzleti év könyveinek zárását követően a tárgyévet követő üzleti év május 31. napjáig előzetes éves beszámolót, valamint a tárgyévet követő üzleti év augusztus 15. napjáig éves beszámolót készít.

(2) Az éves beszámoló mérlegkészítésének időpontja a tárgyévet követő üzleti év június 30. napja.

(3) Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.

(4)² Az NFA az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 170. § (1) bekezdése alapján időközi mérlegjelentést készít a rábízott vagyonra vonatkozóan az 1. melléklet szerinti mérleg tagolásának megfelelő bontásban. Az egyes mérlegsorok állományát és annak változását a következő összetevők szerint köteles bemutatni:

(5)³ A (4) bekezdésben foglalt időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő 45. napig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő 60. napig, az éves mérlegjelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell elektronikus formában az irányító szervnek benyújtani.

(6)⁴ Az NFA az Ávr. 170. § (8) bekezdése szerinti közteher-bevételek adósainak alakulásáról szóló adatszolgáltatás alól mentesül.

(7)⁵ Az NFA a zárszámadási törvényjavaslat előkészítéséhez a kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlák bevételeiről és kiadásairól jogcímenként adatokat szolgáltat az agrárpolitikáért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek.

(8)⁶

3. § (1) Az éves beszámoló részei:

(2) A mérleg és az eredménykimutatás tagolását az 1. és 2. melléklet tartalmazza azzal, hogy az abban szereplő tételek tovább részletezhetők.

(3) A mérlegben az eszközöket

(4) A központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél és az egyéb vagyonkezelőnél lévő eszközöknek, illetve azok forrásainak a vagyonkezelők által szolgáltatott adatokkal egyeztetett értékeit kell a mérlegben szerepeltetni, az ezen értékadatokat alátámasztó leltárt az adatokat szolgáltató vagyonkezelő készíti el és őrzi meg. Az adatszolgáltatást Nemzeti Földalapba tartozó földvagyon tekintetében a tárgyév december 31-i állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31-ig, az NFA és az érintettek között létrejött megállapodásban rögzítetteknek megfelelő formában és tartalommal kell teljesíteni.

4. § (1) A közvetlenül kezelt eszközöknél a befektetett eszközökön belül el kell különíteni a haszonbérbe adással, illetve a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. § (5) bekezdésében részletezett módon hasznosított eszközöket.

(2) A közvetlenül kezelt eszközöknél az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok között a termőföldek és az egyéb ingatlanok értékét kell bemutatni.

(3) Az átsorolt készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt földterületeket, amelyek a tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsorolásra kerülnek az üzleti év folyamán.

(4) A közvetlenül kezelt eszközöknél a készleteket átsorolt készletek, egyéb vagyonkezelőtől visszavett készletek, hagyatékból származó készletek, valamint egyéb készletek tagolásban kell kimutatni.

(5) A közvetlenül kezelt eszközökön belül elkülönítetten kell nyilvántartani a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes eszközöket.

(6) A közvetlenül kezelt eszközöknél a követeléseket

(7) Az egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések között a vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelésbe adott eszközöknél az eszközönként rögzített bekerülési (bruttó) érték és az egyes eszközök könyv szerinti (nettó) értéke különbözetében bekövetkezett változást évenként – a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján – a vagyonkezelővel szembeni követelésként kell kimutatni mindaddig, amíg azok a vagyonkezelési szerződés szerint nem kerülnek rendezésre.

(8) A kincstárnál vezetett pénzforgalmi számláknak év végén nem lehet egyenlege, ezek zárás előtti összevont egyenlegét a mérleg fordulónapjával az eredménnyel szemben kell elszámolni.

5. § (1) A mérlegben forrásként a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon tőkéjét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni.

(2) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon tőkéje az induló tőkéből, a tőkeváltozásból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékhelyesbítés értékelési tartalékából, a tárgyév mérleg szerinti eredményéből és a központi költségvetési szerv vagyonkezelők tartalékaiból tevődik össze.

(3) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon induló tőkéje a 2010. szeptember 1-jei nyitómérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek különbözete. A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon induló tőkéje módosításaként kell figyelembe venni a 2010. szeptember 1-je előtt már meglévő, de az Nfatv. 34. § (3) szerinti közbenső mérlegben, vagyonmérlegben és az azt alátámasztó leltárban nem szereplő, a 2010. szeptember 1-je után állományba vett, a Nemzeti Földalap földvagyonába tartozó eszközök könyv szerinti (piaci) értékének megfelelő értéket.

(4) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon tőkeváltozásaként a Nemzeti Földalap földvagyonába tartozó, korábban ilyenként még állományba nem vett, piaci értékkel bíró eszközök állományba vételi értékének forrását kell kimutatni. Itt kell kimutatni a tárgyévben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által követelés fejében átvett, illetve a honvédelemért felelős miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és átadott a Nemzeti Földalap földvagyonába tartozó új eszközök állományba vételi értékével azonos értéket is.

(5) Eredménytartalékként kell kimutatni a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal való gazdálkodás előző üzleti évi mérleg szerinti eredményét és annak változását, ide értve az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményének a módosítását is.

(6) Mérleg szerinti eredményként kell kimutatni a költségvetési pénzforgalmi kapcsolatokkal módosított tárgyévi működési mérleg szerinti eredményt, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Költségvetési pénzforgalmi kapcsolatként kell kimutatni a kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlák zárás előtti összevont egyenlegét.

(7) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon tőkéjén belül a központi költségvetési szerv vagyonkezelők tartalékait a központi költségvetési szerv vagyonkezelők vagyonkezelésben lévő termőföldek értékének megfelelő, ilyen jogcímeken kimutatott összegeket kell kimutatni.

6. § Az NFA a vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveiből köteles kivezetni, és ezzel egyidejűleg a vagyonkezelési szerződésben szereplő értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni.

7. § (1) Az eredménykimutatást a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni.

(2) A belföldi értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítve kell kimutatni

(3) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon hasznosításának nettó árbevételét el kell különíteni a központi költségvetési szerv vagyonkezelőtől, illetve az egyéb vagyonkezelőtől származó árbevétel tagolás szerint is.

(4) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon értékesítésének ráfordítása között kell kimutatni többek között a földvagyonba tartozó értékesített tárgyi eszközök, készletek kivezetett könyv szerinti értékét is.

(5) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon működtetésének ráfordításai között elkülönítve kell kimutatni a földvagyon hasznosításának (vagyonkezelés, haszonbérlet, Nfatv. 18. § (5) bekezdése szerinti megbízás) ráfordításait, az életjáradékkal kapcsolatos ráfordításokat és a földvagyon működtetésének egyéb ráfordításait.

(6) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon bevételeinek és ráfordításainak elszámolásakor biztosítani kell a 2. § (8) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat.

(7) A működés mérleg szerinti eredménye a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege, amely a költségvetési pénzforgalmi kapcsolatokkal összegezve adja a mérleg szerinti eredményt.

8. § (1) A kiegészítő melléklet részét képezi a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási, beszámolási kötelezettségek teljesítéséről – a 3. § (4) bekezdése alapján – készített éves mérlegjelentés is.

(2) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni

(3) Az értékesítés nettó árbevételét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerint részletezni kell.

(4) A kiegészítő mellékletben az Sztv. 59. § (1) bekezdésében, a 88. § (6)–(7) bekezdésében, a 89. § (2) bekezdésében, a 89/A. §-ában, a 90. § (2), (6)–(7) és (9) bekezdésében, a 91. §-ában, a 92. § (3) bekezdésében, a 93. §-ában és a 94/A. §-ában előírt adatokat, információkat nem kell kimutatni.

9. § A Kormány a 3. § (1) bekezdés szerinti éves beszámoló alapján teljesíti az Nfatv. 5. § szerinti beszámolási kötelezettségét az Országgyűlésnek.

10. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy az 1–9. § rendelkezéseit az Nfatv.-ben meghatározott, rábízott földvagyonra első ízben a 2010. évben induló üzleti évre vonatkozó könyvvezetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek teljesítése során kell alkalmazni.

11–12. §⁷