31/2011. (III. 9.) KIM utasítás

a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról¹

2011.03.10.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva – tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére – a következő utasítást adom ki:

1. § A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: KIMISZ) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) A Szabályzatot és annak függelékeit szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.

(2) A KIMISZ szervezeti egységei az e Szabályzatban foglaltak végrehajtására valamint az egyes szervezeti egységek feladatkörének és létszámának meghatározására e Szabályzat hatálybalépésétől számított 60 napon belül ügyrendet készítenek.

3. § Ez az utasítás 2011. március 10. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2010. (V. 20.) IRM utasítás.

Melléklet a 31/2011. (III. 9.) KIM utasításhoz

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata jogállása és alapadatai

1. § (1) A KIMISZ a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítása alatt álló központi hivatal.

(2) A KIMISZ jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(3) A KIMISZ alapadatai

a) megnevezése: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata;

b) megnevezésének hivatalos rövidítése: KIMISZ;

c) angol megnevezése: Justice Service of Ministry of Public Administration and Justice;

d) székhelye: 1145 Budapest, Róna u. 135.;

e) telephelye: 1116 Budapest, Hauszmann Alajos u. 1.;

f) postacíme: 1590 Budapest, Pf. 90;

g) létesítésének éve: 2003.;

h) A névváltoztatást megelőző elnevezései: Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatala, Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala, Igazságügyi Hivatal;

i) adószáma: 15597597-1-42;

j) irányító szerve: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth tér 2–4.);

k) törzskönyvi azonosító száma: 597595;

l) statisztikai számjele: 15597597-8423-312-01;

m) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00285850-00000000;

n) számlavezető: Magyar Államkincstár;

o) alapító szerve: a Magyar Köztársaság Kormánya;

p) létrehozásáról rendelkező jogszabály: a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.);

q) alapító okiratának kelte: 2010. december 23.;

r) alapító okiratának száma: IRM/IKSZFO-ID/2218-3/2010.;

s) a KIMISZ a Kr. által meghatározott körben az Igazságügyi Hivatal jogutódja;

t) az állami feladatként ellátandó alaptevékenységek: a Kr.-ben és az 1. függelékben meghatározottak;

u) a feladat ágazati azonosítójának megnevezése:

ua) a költségvetési szakágazati rend alapján:

842310 igazságügy szakigazgatása,

ub) az államháztartási szakfeladatok rendje alapján:

691001 jogi segítségnyújtás,

842350 pártfogó felügyelői tevékenység,

842360 kárpótlási, kárrendezési, kártalanítási tevékenység,

842370 áldozatsegítés és kárenyhítés,

842380 lobbihatósági tevékenység;

v) az alapfeladatok ellátásának forrásai: a Magyar Köztársaság költségvetése X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezete 11. címe, egyéb kiegészítő források;

w) a KIMISZ engedélyezett létszáma: 109 fő.

(4) A KIMISZ vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(5) A KIMISZ az alapító okiratában foglaltak alapján tárgyi adómentes tevékenységet végez, általános forgalmi adót nem igényel vissza.

2. A KIMISZ szervezete

2. § (1) A KIMISZ önálló szervezeti egységei: a főosztályok, a Titkárság és a Belső Ellenőrzés.

(2) Nem önálló szervezeti egységek: az osztályok.

3. § (1) A KIMISZ szervezeti felépítését, irányítási rendjét, a szervezeti egységek megnevezését és létszámát a 2. függelék tartalmazza.

(2) A KIMISZ-nek a kormányhivatalokkal és a TÁMOP 5.6.2 projekttel fennálló kapcsolódási rendjét a 3. függelék tartalmazza.

(3) A címadományozásra és a képzettségi pótlékra vonatkozó szabályokat a 4. függelék tartalmazza.

(4) A vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek körét az 5. függelék tartalmazza.

(5) A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a 6. függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A KIMISZ VEZETÉSE

3. A főigazgató

4. § (1) A KIMISZ-t a jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében eljárva a főigazgató vezeti. A főigazgató e tevékenységeinek ellátásáért a közigazgatási és igazságügyi miniszternek felelősséggel tartozik. A főigazgató feladat- és hatáskörében eljárva a közjogi szervezetszabályozó eszközöket ad ki, illetőleg egyéb intézkedést ír elő.

(2) A főigazgató feladat- és hatáskörei a következők:

a) vezeti a KIMISZ-t,

b) a közigazgatási és igazságügyi miniszter elé terjeszti – az áldozatsegítési ügycsoport kivételével – a miniszteri döntést igénylő előterjesztéseket,

c) a belügyminiszter elé terjeszti az áldozatsegítési ügycsoportban a miniszteri döntést igénylő előterjesztéseket,

d) a KIMISZ tevékenységével kapcsolatos bármely ügyben képviseli a KIMISZ-t és jóváhagyja a KIMISZ-szel kapcsolatos sajtónyilatkozatokat,

e) kikéri a belügyminiszter véleményét a KIMISZ áldozatsegítésért felelős osztályvezetőjének kinevezése és felmentése vonatkozásában;

f) szervezi a KIMISZ nemzetközi kapcsolatait,

g) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt és saját hatáskörében fenntartott ügyekben,

h) gondoskodik – az áldozatsegítés tekintetében a belügyminisztériummal történt egyeztetést követően – a KIMISZ éves beszámolójának elkészítéséről és a közigazgatási és igazságügyi miniszter részére történő továbbításáról,

i) ellátja a jogszabályokban, és a közjogi szervezetszabályozó eszközökben számára meghatározott feladatokat.

(3) A főigazgató a KIMISZ vezetése során a következő feladat- és hatásköröket gyakorolja:

a) közvetlenül irányítja a főigazgató-helyettesek és a főigazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek a tevékenységét,

b) gondoskodik az államháztartás belső kontrollrendszerének kialakításáról és megfelelő működtetéséről, közvetlenül irányítja a belső ellenőr tevékenységét,

c) ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak végrehajtását, beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát;

d) gyakorolja a KIMISZ alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat.

(4) A főigazgató a hozzá telepített, illetve a KIMISZ-nek címzett feladat- és hatásköröket jelen Szabályzatban, a KIMISZ egyéb belső szabályzatában, vagy a munkaköri leírásban megjelölt, kiadmányozási joggal felruházott vezető, illetve kormánytisztviselő útján is gyakorolhatja, aki a döntés meghozatala során a főigazgató nevében jár el.

(5) A főigazgató általános helyettese a szakmai főigazgató-helyettes. A főigazgatót távolléte vagy akadályoztatása, illetve a tisztség betöltetlensége esetén az általános helyettes teljes jogkörrel helyettesíti. A főigazgatót, a főigazgató és az általános helyettes egyidejű távolléte vagy akadályoztatása, illetve e tisztségek betöltetlensége esetén a szervezeti főigazgató-helyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

4. A főigazgató-helyettesek

5. § (1) A KIMISZ főigazgató-helyettese

a) a szakmai főigazgató-helyettes és

b) a szervezeti (funkcionális) főigazgató-helyettes.

(2) A főigazgató-helyettes a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a jelen Szabályzat szerint irányítása alá tartozó szervezeti egységek szakmai munkáját, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért és az irányítási területén működő szervezeti egységek tevékenységének összehangolásáért.

(3) A főigazgató-helyettes feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkájának megszervezéséről, ennek keretében irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

b) közvetlenül irányítja a szakterületén működő szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát,

c) dönt az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közötti hatásköri vitákban,

d) a szakterületén működő szervezeti egységek tekintetében gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, így különösen a szabadság kiadással, távollét és kiküldetés engedélyezésével, valamint a teljesítményértékeléssel kapcsolatos munkáltatói jogköröket,

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a főigazgató állandó vagy eseti jelleggel megbízza.

(4) A főigazgató-helyettes a hatáskörének gyakorlásáért a főigazgatónak felelősséggel tartozik.

(5) A szakmai főigazgató-helyettes közvetlenül irányítja a szakmai koordinációs főosztályvezető tevékenységét.

(6) A szervezeti (funkcionális) főigazgató-helyettes közvetlenül irányítja

a) az informatikai,

b) a gazdasági és jogi

főosztályvezető tevékenységét.

(7) A szervezeti (funkcionális) főigazgató-helyettes közvetlenül irányítja a pályázati osztályvezető tevékenységét, ennek keretében közvetlenül gyakorolja a főosztály-vezetői jogköröket,

(8) A főigazgató-helyettest távolléte vagy akadályoztatása esetén a másik főigazgató-helyettes, annak akadályoztatása esetén a főigazgató által kijelölt főosztályvezető helyettesíti.

5. A főosztályvezető

6. § (1) A KIMISZ főosztályvezetője

a) a szakmai koordinációs főosztályvezető,

b) az informatikai főosztályvezető, valamint a gazdasági és jogi főosztályvezető (a továbbiakban együtt: funkcionális főosztályvezetők). A főosztályvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a főigazgatótól – valamint szakmai főosztály esetén a szakmai főigazgató-helyettestől, funkcionális főosztály esetén a szervezeti (funkcionális) főigazgató-helyettestől – kapott utasítás és iránymutatás alapján vezeti a főosztály munkáját, és felelős a főosztály feladatainak ellátásáért.

(2) A főosztályvezető dönt a főosztály feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, a Szabályzat, vagy az irányítást gyakorló főigazgató, illetve főigazgató-helyettes eltérően nem rendelkezik.

(3) A főosztályvezető felelős a főosztály tevékenységének megszervezéséért, a munkafeltételek és az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért, a főosztály feladatkörébe tartozó feladatok ellátásának jogszerűségéért, szakmai színvonaláért, az előírt határidők betartásáért.

(4) A főosztályvezető főbb feladatai és jogai:

a) feladatkörében utasítási joga van, irányítást gyakorol,

b) megállapítja az ellenőrzési tervekben és a KIMISZ munkatervében foglaltak megvalósításával kapcsolatos teendőket, a főosztály által elvégzendő feladatokkal kapcsolatos belső munkamegosztás rendjét,

c) kidolgozza a főosztály ügyrendjét és annak alapján előkészíti a munkaköri leírásokat,

d) irányítja és ellenőrzi a főosztály feladatkörével kapcsolatos jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, illetve a főosztály feladatait meghatározó vezetői rendelkezéseknek a végrehajtását, ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

e) képviseli a főosztályt, valamint a főigazgató által adott meghatalmazás alapján a KIMISZ-t,

f) a hatáskörébe tartozó ügyekben – a szolgálati út betartásával – javaslatot tesz a főigazgatónak, valamint erre irányuló igény esetén a feladatkörébe tartozó kérdésekben véleményt nyilvánít,

g) a szolgálati út betartásával tájékoztatja a főigazgatót az általa irányított szervezeti egység munkájáról, tájékoztatja munkatársait a vezetői döntésekről,

h) a főosztály feladataihoz illeszkedően kapcsolatot tart más szervezeti egységekkel, szakmai és társadalmi szervezetekkel, állami szervekkel,

i) hatáskörében

ia) ellátja a kockázatértékeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatokat,

ib) működteti a folyamatba épített ellenőrzés (FEUVE) rendszerét,

ic) szabálytalanságkezelési rendszert működtet,

j) gyakorolja mindazon jogokat és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a KIMISZ belső szabályzatai a hatáskörébe utalnak.

(5) A szakmai koordinációs főosztályvezető közvetlenül irányítja

a) a kárpótlási osztályvezetőt,

b) a jogi segítségnyújtási osztályvezetőt,

c) a pártfogó felügyeleti osztályvezetőt,

d) az áldozatsegítési osztályvezetőt.

(6) A gazdasági és jogi főosztályvezető közvetlenül irányítja

a) a humánpolitikai és jogi,

b) a költségvetési és vagyongazdálkodási

osztályvezetőt.

(7) A főosztályvezetőt az általa kijelölt szervezeti egység vezetője, ennek hiányában az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

6. Az osztályvezető

7. § (1) A KIMISZ osztályvezetője

a) a titkárságvezető,

b) a kárpótlási osztályvezető, a jogi segítségnyújtási osztályvezető, a pártfogó felügyeleti osztályvezető és az áldozatsegítési osztályvezető (a továbbiakban együtt: szakmai osztályvezető),

c) a humánpolitikai és jogi osztályvezető, valamint a költségvetési és vagyongazdálkodási osztályvezető (a továbbiakban együtt: funkcionális osztályvezető),

d) a pályázati osztályvezető,

e) a belső ellenőr.

(2) Az osztályvezető vezeti az osztályt, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a KIMISZ vezetőinek döntései, egyéb intézkedései az osztály munkájában a feladatok végrehajtása során érvényesüljenek.

(3) A kárpótlási osztályvezető, a jogi segítségnyújtási osztályvezető, a pártfogó felügyeleti osztályvezető, valamint az áldozatsegítési osztályvezető tevékenységét a szakmai koordinációs főosztályvezető, a funkcionális osztályvezető tevékenységét a gazdasági és jogi főosztályvezető, a pályázati osztályvezető tevékenységét a szervezeti (funkcionális) főigazgató-helyettes, a belső ellenőr és a titkárságvezető tevékenységét a főigazgató irányítja.

(4) Az osztályvezető

a) meghatározza az irányítása alatt álló alkalmazottak operatív feladatait, közvetlenül irányítja a feladatok végrehajtását, biztosítja a munkához szükséges információkat,

b) ellenőrzi a feladatok végrehajtását,

c) hatáskörében

ca) ellátja a kockázatértékeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatokat,

cb) működteti a folyamatba épített ellenőrzés (FEUVE) rendszerét,

cc) figyelemmel kíséri a szabálytalanságok felderítését és kezelését, valamint segíti a főosztályvezetőt a szabálytalanságkezelési rendszer működtetésében,

d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket felettes vezetői hatáskörébe utaltak.

(5) Az osztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az illetékes főosztályvezető, ennek hiányában az illetékes főigazgató-helyettes által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

(6) A belső ellenőr nem helyettesíthető.

III. Fejezet

AZ ÜGYINTÉZŐ KORMÁNYTISZTVISELŐ ÉS A KORMÁNYZATI ÜGYKEZELŐ, VALAMINT A MUNKAVÁLLALÓ

7. Az ügyintéző kormánytisztviselő

8. § (1) Az ügyintéző kormánytisztviselő (a továbbiakban: ügyintéző) a KIMISZ feladat- és hatáskörében eljáró, érdemi feladatot ellátó kormánytisztviselő. Felelősséggel és önállóan látja el a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat.

(2) Az ügyintézőt közvetlen felettes vezetője irányítja. Ha felsőbb vezető közvetlenül ad utasítást az ügyintézőnek, a felsőbb vezető és az ügyintéző köteles erről a közvetlen felettes vezetőt haladéktalanul tájékoztatni.

(3) Az ügyintéző gondoskodik a munkakörébe tartozó, valamint az eseti kijelölés alapján rábízott (rászignált) ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a végrehajtás megszervezéséről.

(4) Az ügyintéző feladatait a jogszabályok által meghatározott módon, a felettesétől kapott utasítások, útmutatások alapján, a határidők betartásával köteles végrehajtani.

8. A kormányzati ügykezelő

9. § (1) A kormányzati ügykezelő (a továbbiakban: ügykezelő) a KIMISZ-ben ügyviteli, adminisztrációs feladatot lát el.

(2) Az ügykezelő a munkaköri leírásban megállapított, illetve közvetlen felettes vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és a határidők figyelembevételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.

9. A munkavállaló

10. § A munkavállaló a munkaköri leírásban megállapított feladatait a közvetlen felettes vezetőjétől kapott utasítás alapján látja el.

IV. Fejezet

A SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

I. A főigazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek

10. Titkárság [8 fő]

11. § (1) A Titkárság a főigazgató közvetlen irányítása alatt áll, azt osztályvezető vezeti.

(2) A Titkárság a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, utasítások, állásfoglalások, rendelkezések figyelembevételével

a) összeállítja a KIMISZ stratégiai tervét és éves munkatervét,

b) összeállítja a KIMISZ éves szakmai beszámolóját,

c) végzi a vezetői információs rendszer működtetését, fejlesztését,

d) ellátja az adatok összegzésével kapcsolatos feladatokat,

e) gondoskodik a belső jelentések nyilvántartásáról,

f) koordinálja az államigazgatási egyeztetés keretében beérkező előterjesztések, jogszabálytervezetek véleményezését és elkészíti a választervezetet,

g) közreműködik a főigazgatói utasítások, szabályzatok, körlevelek tervezeteinek előkészítésében,

h) figyelemmel kíséri a jogszabályok módosításait, közreműködik a KIMISZ belső szabályzatainak aktualizálásában,

i) intézi a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos feladatokat,

j) a főigazgatói döntést igénylő tárgykörben készült iratokat a főigazgató elé terjeszti, közreműködik a döntés végrehajtásában,

k) ellátja a főigazgatói értekezletek összehívásával kapcsolatos feladatokat,

l) folyamatosan tájékoztatja a főigazgatót a szabálytalanságkezelési rendszerek működéséről,

m) gondoskodik a titkársági feladatok ellátásáról,

n) működteti a KIMISZ központi ügyiratkezelését,

o) ellátja az iratkezelési, selejtezési és archiválási feladatokat,

p) gondoskodik a kommunikációs stratégia kialakításáról és a tájékoztató anyagok elkészítéséről,

q) gondoskodik az arculati előírások teljesítéséről,

r) – a főigazgató jóváhagyásának beszerzését követően – közreműködik a média tájékoztatásával kapcsolatos feladatok ellátásában, gondoskodik a KIMISZ protokollfeladatainak ellátásáról,

s) gondoskodik a titkosügyirat-kezelésről, irányítja a minősített adat védelmére vonatkozó feladatok végrehajtását,

t) ellátja a főigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.

11. Belső Ellenőrzés [1 fő]

12. § (1) A Belső Ellenőrzés közvetlenül a főigazgatónak alárendelten, éves ellenőrzési terv, illetve eseti megbízás alapján végzi tevékenységét.

(2) Feladata a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban és a KIMISZ vonatkozó szabályzataiban foglaltak szerinti belső ellenőrzési tevékenység ellátása.

II. A szakmai főigazgató-helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek

12. Szakmai Koordinációs Főosztály [70 fő]

13. § (1) A Szakmai Koordinációs Főosztály a szakmai főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt áll. Vezetője a szakmai koordinációs főosztályvezető.

(2) A Szakmai Koordinációs Főosztály a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, utasítások, állásfoglalások, rendelkezések figyelembevételével

a) biztosítja a szakterületi kutatások, elemzések, hatásvizsgálatok, szakmai kiadványok és állásfoglalások, valamint a KIMISZ kodifikációs javaslattételének módszertani hátterét,

b) elkészíti az áldozatsegítési, jogi segítségnyújtási és pártfogó felügyeleti kézikönyveket,

c) az igazságügyi szolgálatok egységes jogalkalmazása érdekében szakmai képzéseket és továbbképzéseket szervez,

d) ellátja a szakmai kiadványokkal, képzésekkel és továbbképzésekkel kapcsolatos minőségbiztosítási feladatokat,

e) elemzi a képzések és továbbképzések, valamint a szakmai vonatkozású közérdekű bejelentések és megkeresések tapasztalatait,

f) ellátja a szakmai főigazgató-helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek nemzetközi kapcsolattartásával összefüggő háttérfeladatokat (így különösen a ki- és beutaztatás technikai és protokollfeladatait, az idegen nyelvű levelezést és szakfordítást),

g) ellátja a szakmai főigazgató-helyettes által meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A Szakmai Koordinációs Főosztály együttműködik

a) az Áldozatsegítési Osztállyal, a Jogi Segítségnyújtási Osztállyal és a Pártfogó Felügyeleti Osztállyal az egységes jogalkalmazást segítő módszertani kiadványok, állásfoglalások szakmai megalapozásában, szakmai képzések és továbbképzések szervezésében, valamint a nemzetközi kapcsolattartásban,

b) a Gazdasági és Jogi Főosztállyal a „Jogi segítségnyújtás” és a „Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” célelőirányzatok terhére történő kifizetések teljesítése érdekében,

c) a Pályázati Osztállyal az áldozatsegítési, jogi segítségnyújtási és pártfogó felügyeleti szakterületet érintő pályázatok szakmai megalapozásában és megvalósításának szakmai ellenőrzésében,

d) a Pártfogó Felügyeleti Osztállyal a büntető mediációt végző ügyvédek ügyteher-elosztásánál irányadó szempontok meghatározásában.

(4) A Szakmai Koordinációs Főosztály részeként működik a Kárpótlási Osztály, az Áldozatsegítési Osztály, a Pártfogó Felügyeleti Osztály és a Jogi Segítségnyújtási Osztály.

13. Kárpótlási Osztály

14. § (1) A Kárpótlási Osztály a szakmai koordinációs főosztályvezető közvetlen irányítása alatt áll. Vezetője a kárpótlási osztályvezető.

(2) A Kárpótlási Osztály a kárpótlással összefüggő szakmai feladatai körében

a) első fokon eljár a vagyoni kárpótlási eljárással kapcsolatos igazgatási és közigazgatási hatósági ügyekben,

b) ellátja a személyi kárpótlási eljárásokkal összefüggő hatósági feladatokat,

c) ellátja a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvényben foglalt feladatokat,

d) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott, személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyeket,

e) eljár a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti, a kárpótlási jegy visszatérítésére irányuló eljárásban,

f) folytatja az eljárást a folyamatban lévő vagyoni kárpótlási ügyekben, valamint a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási hatósági döntésekkel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmek ügyében,

g) a kárpótlási ügyekben – ideértve az együttműködési megállapodások rendszerét is – tájékoztató, koordinációs és képviseleti tevékenységeket lát el,

h) ellátja a megszűnt Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, a Központi Kárrendezési Iroda, továbbá a Központi Igazságügyi Hivatal kárpótlási szakterülete iratanyagainak irattározásával, archiválásával kapcsolatos feladatokat,

i) miniszteri elbírálás céljából felterjesztésre előkészíti a kárpótlási ügyekben elsőfokon hozott közigazgatási hatósági döntésekkel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket,

j) ellátja a szakmai koordinációs főosztályvezető által meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A Kárpótlási Osztály lobbihatósági ügyekkel összefüggő feladatkörében ellátja a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 20. §-a szerinti, lobbihatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, valamint a szakmai koodinációs főosztályvezető által az osztály számára meghatározott egyéb feladatokat.

14. Áldozatsegítési Osztály

15. § (1) Az Áldozatsegítési Osztály a szakmai koordinációs főosztályvezető közvetlen irányítása alatt áll. Vezetője az áldozatsegítési osztályvezető aki egyben az Áldozatsegítő Szolgálat vezetője.

(2) Az Áldozatsegítési Osztály a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, utasítások, állásfoglalások, rendelkezések figyelembevételével

a) másodfokon eljár az áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben,

b) az áldozatsegítési eljárásban méltányossági jogkört gyakorol,

c) közreműködik a „Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” célelőirányzat terhére történő kifizetések teljesítésében,

d) figyelemmel kíséri az áldozati jogok érvényesülését, tájékoztatást kér az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől és tapasztalatairól évente elemző jelentést készít,

e) gondoskodik a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 41. § (2) bekezdésében előírt tájékoztató előkészítéséről, és annak az igazságügyi szolgálatok részére történő eljuttatásáról,

f) az áldozatsegítés országos adatbázisából statisztikai kimutatást készít,

g) az áldozatsegítés feladatkörébe tartozó ügyekben – ideértve a szakmai pályázatok és az együttműködési megállapodások rendszerét is – tájékoztató, koordinációs és képviseleti tevékenységeket lát el,

h) szakmai ellenőrzéseivel segíti az igazságügyi szolgálatok egységes jogalkalmazását,

i) ellátja a szakmai koordinációs főosztályvezető által meghatározott egyéb feladatokat.

(3) Az Áldozatsegítési Osztály felett a szakmai felügyeletet a belügyminiszter gyakorolja.

15. Jogi Segítségnyújtási Osztály

16. § (1) A Jogi Segítségnyújtási Osztály a szakmai koordinációs főosztályvezető közvetlen irányítása alatt áll. Vezetője a jogi segítségnyújtási osztályvezető, aki egyben a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat vezetője.

(2) A Jogi Segítségnyújtási Osztály a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, utasítások, állásfoglalások, rendelkezések figyelembevételével

a) másodfokon eljár a jogi segítségnyújtással kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben,

b) a jogi segítségnyújtási eljárásban a visszatérítendő tartozás elengedésével vagy mérséklésével összefüggő méltányossági jogkört gyakorol,

c) ellátja a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatokat,

d) a jogi szolgáltatások nyújtására az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium nevében szolgáltatási szerződést köt a jogi segítőkkel,

e) közreműködik a „Jogi segítségnyújtás” célelőirányzat terhére történő kifizetések engedélyezésében,

f) a jogi segítségnyújtás országos adatbázisából statisztikai kimutatást készít,

g) a jogi segítségnyújtás feladatkörébe tartozó ügyekben – ideértve a szakmai pályázatok és az együttműködési megállapodások rendszerét is – tájékoztató, koordinációs és képviseleti tevékenységeket lát el,

h) kialakítja és fejleszti a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat és a tevékenységével érintett hatóságok, intézmények és szervezetek közötti együttműködést,

i) szakmai ellenőrzéseivel segíti az igazságügyi szolgálatok egységes jogalkalmazását,

j) ellátja a szakmai koordinációs főosztályvezető által meghatározott egyéb feladatokat.

16. Pártfogó Felügyeleti Osztály

17. § (1) A Pártfogó Felügyeleti Osztály a szakmai koordinációs főosztályvezető közvetlen irányítása alatt áll. Vezetője a pártfogó felügyeleti osztályvezető, aki egyben a Pártfogó Felügyelői Szolgálat vezetője.

(2) A Pártfogó Felügyeleti Osztály a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, utasítások, állásfoglalások, rendelkezések figyelembevételével

a) másodfokon eljár a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben,

b) pályázatot ír ki és szerződést köt a pártfogó felügyelői feladatokkal kapcsolatban a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti közvetítői tevékenységet végző ügyvédekkel,

c) szakmailag ellenőrzi a kihelyezett ügyfélszolgálatok és közösségi foglalkoztatók tevékenységét,

d) a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos ügyekben – ideértve a szakmai pályázatok és az együttműködési megállapodások rendszerét is – tájékoztató, koordinációs és képviseleti tevékenységeket lát el,

e) szakmai ellenőrzéseivel segíti az igazságügyi szolgálatok egységes jogalkalmazását,

f) elemzi a fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői szakterületének ügyforgalmi adatait, valamint törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzéseinek tapasztalatai alapján a kormányhivatalok költségvetésének tervezése során javaslatot tesz a pártfogó felügyelői segély biztosítására vonatkozó forrás mértékére,

g) ellátja a szakmai koordinációs főosztályvezető által meghatározott egyéb feladatokat.

III. A szervezeti (funkcionális) főigazgató-helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek

17. Informatikai Főosztály [6 fő]

18. § (1) Az Informatikai Főosztály a szervezeti (funkcionális) főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt áll. Vezetője az informatikai főosztályvezető.

(2) Az Informatikai Főosztály feladata a KIMISZ informatikai működésének folyamatos és zavartalan biztosítása, a felhasználók szakmai informatikai támogatása, az informatikai tevékenység centralizált irányítású végrehajtása.

(3) Az Informatikai Főosztály a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, utasítások, állásfoglalások, rendelkezések figyelembevételével

a) irányítja a feladatkörébe tartozó informatikai fejlesztési projektek végrehajtását az érintett szervezeti egységek bevonásával,

b) biztosítja, hogy valamennyi informatikai tevékenység kizárólag ellenőrzött, szabályozott módon és korszerű minőségbiztosítási elvek alapján menjen végbe, valamint felelős az adatvédelem és informatikai biztonság megfelelő szintjének fenntartásáért,

c) kezdeményezi a rendszeres működéshez szükséges informatikai eszközök beszerzését, és az informatikai eszközöket üzembe helyezi,

d) működteti a számítástechnikai raktárt,

e) ellátja a KIMISZ belső honlapja és hálózati meghajtói működtetésének informatikai feladatait, tartalomszolgáltatásának szervezését,

f) az informatikai rendszerek esetében felelős az üzemeltetési és fejlesztési feladatok ellátásáért, azok koordinálásáért,

g) elkészíti az informatikai stratégiát, valamint koordinálja, felügyeli végrehajtását, betartását,

h) elkészíti az informatikai rendszerek fejlesztési, üzemeltetési és biztonsági irányításának szabályait, valamint koordinálja, felügyeli azok végrehajtását, betartását,

i) felügyeli a KIMISZ külső honlapjának szerkesztési, frissítési feladatait, és szükség esetén szerkeszti a honlapon közzétenni kívánt anyagokat,

j) a KIMISZ hivatali adatkezelését figyelemmel kíséri, visszásság észlelése esetén indítványozza a visszásságot előidéző gyakorlat jogi és szakmai felülvizsgálatát,

k) közreműködik az informatikai eszközök leltározásának végrehajtásában,

l) gondoskodik a hivatali kapuval kapcsolatos adminisztrációs feladatok végrehajtásáról,

m) ellátja a szervezeti (funkcionális) főigazgató-helyettes által meghatározott egyéb feladatokat.

(4) A KIMISZ egységes informatikai rendszereinek kiépítése, üzemeltetése és fejlesztése érdekében az Informatikai Főosztály a KIMISZ által meghatározott informatikai feladatok végrehajtásában szakmai irányítást gyakorol az igazságügyi szolgálatok informatikai ellátást biztosító szervezeti egységei felett, ennek keretében közvetlen szakmai utasítást adhat a területi informatikai szakemberek számára és meghatározhatja a végrehajtás prioritását is.

(5) Az Informatikai Főosztály az informatikai rendszerek fejlesztését az érintett szervezeti egységek bevonásával végzi.

18. Gazdasági és Jogi Főosztály [18 fő]

19. § (1) A Gazdasági és Jogi Főosztály a szervezeti (funkcionális) főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt áll. Vezetője a gazdasági és jogi főosztályvezető.

(2) A Gazdasági és Jogi Főosztály feladata a KIMISZ működéséhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosításával kapcsolatos – más szervezeti egység feladatkörébe nem sorolt – feladatok ellátása.

(3) A Gazdasági és Jogi Főosztály a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, utasítások, állásfoglalások, rendelkezések figyelembevételével

a) humánpolitikai feladatai körében

aa) gondoskodik a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben meghatározott, a KIMISZ-t érintő feladatok ellátásáról,

ab) végzi az alkalmazottak jogviszonyával kapcsolatos humánpolitikai ügyintézést, kezeli a személyügyi iratokat, vezeti a közszolgálati alapnyilvántartást és a tartalékállomány-nyilvántartást, gondoskodik az esélyegyenlőségi terv elkészítéséről és végrehajtásáról, továbbá az illetékes minisztérium számára előírt adatszolgáltatásokról,

ac) előírt pályáztatás esetén előkészíti és közzéteszi az álláspályázatokat, közreműködik a pályázatok lebonyolításban és előkészíti az elbírálásukat,

ad) gondoskodik a kormánytisztviselők vagyonnyilatkozat-tételéhez szükséges okmányok, nyomtatványok elkészítéséről; figyelemmel kíséri a törvényi határidőket, kezeli a vagyonnyilatkozatokat és vezeti az azokkal kapcsolatos nyilvántartásokat,

ae) gondoskodik a nemzetbiztonsági ellenőrzések kezdeményezéséről,

af) közreműködik a kormánytisztviselők éves teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásában,

ag) gondoskodik az éves szabadságok mértékének megállapításáról és az éves szabadságolási tervek elkészítéséről,

ah) az éves képzési terv alapján összehangolja és szervezi a kormánytisztviselők közigazgatási vizsga tételéhez szükséges képzését, továbbképzését,

ai) összehangolja és szervezi a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelők, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők ügyviteli vizsgáját,

aj) figyelemmel kíséri az iskolarendszerű vagy tanfolyami, szakmai és idegen nyelvi képzést, továbbképzést és az oktatási, továbbképzési keret felhasználását,

ak) működteti a szociális bizottságot, véleményezi a szociális kérelmeket;

b) jogi feladatai körében

ba) véleményt nyilvánít a KIMISZ tevékenysége során felmerülő jogalkalmazási és jogértelmezési kérdésekben,

bb) véleményezi a KIMISZ feladatkörébe tartozó jogszabálytervezeteket, valamint a közigazgatási egyeztetés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,

bc) kiadmányozásra előkészíti a főigazgatói utasítások, szabályzatok, körlevelek tervezeteit,

bd) figyelemmel kíséri a jogszabályok módosításait, gondoskodik a KIMISZ belső szabályozásának aktualizálásáról,

be) perképviseletet lát el;

c) költségvetési feladatai körében

ca) ellátja a KIMISZ gazdálkodásával, ezen belül a költségvetési tervezési, beszámolási, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségekkel, készpénzkezeléssel, a számvitellel és a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatokat,

cb) elvégzi a költségvetési szerv központosított illetményszámfejtéshez kapcsolódó feladatait,

cc) a fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat teljesítésigazolását követően ellenőrzi, utalásra előkészíti és utalja a közvetítői tevékenységet ellátó ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat,

cd) a „Jogi segítségnyújtás” célelőirányzattal kapcsolatban ellenőrzi, utalásra előkészíti és utalja a megyei igazságügyi szolgálatok által megküldött jogi segítői, valamint a kirendelés útján pártfogó ügyvédként eljáró más ügyvéd, ügyvédi iroda által kiállított számlákat, kezeli a jogi segítők, más ügyvédek, ügyvédi irodák (szállítók), valamint a visszatérítésre kötelezett ügyfelek (adósok) analitikus nyilvántartását, ellenőrzi a fővárosi, megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatainak a köztartozásnak minősülő követelések behajtása iránt tett intézkedéseit, továbbá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal kötött megállapodás alapján ellátja az előirányzat kezelésével kapcsolatos egyéb feladatokat,

ce) a „Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” célelőirányzattal összefüggésben kifizetéseket teljesít az áldozatsegítéssel és kárenyhítéssel kapcsolatban hozott határozatok alapján, kezeli a kifizetések analitikus nyilvántartását, és a Belügyminisztériummal kötött megállapodás alapján ellátja az előirányzat kezelésével kapcsolatos egyéb feladatokat,

cf) végzi az előirányzat-módosítással, -átcsoportosítással és -felhasználással kapcsolatos feladatokat,

cg) elkészíti a KIMISZ közbeszerzési tervét és gondoskodik a közbeszerzési eljárások lebonyolításáról;

d) vagyongazdálkodási feladatai körében

da) ellátja a KIMISZ elhelyezését biztosító épület működtetésével, eszközparkjának üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos feladatokat,

db) ellátja az anyag-, eszköz- és készletgazdálkodási feladatokat, ennek keretében elvégzi a tervezési, beszerzési, üzembe helyezési, karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és adatszolgáltatási, a közbeszerzési eljárások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá vezeti az eszközmozgások (nagy- és kisértékű tárgyi eszközök) mennyiségi nyilvántartását, ellátja a selejtezéssel, a felesleges készletek hasznosításával, értékesítésével, valamint az éves beszámolót alátámasztó leltározással kapcsolatos teendőket;

e) egyéb feladatai körében

ea) biztosítja a KIMISZ polgári védelmét, tűz-, vagyon- és munkavédelmét, gondoskodik a tűz-, vagyon- és a munkavédelmi felelősi tevékenység ellátásáról,

eb) működteti a KIMISZ kézbesítési rendszerét,

ec) közreműködik a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben előírt, a KIMISZ-re vonatkozó feladatok ellátásában,

ed) megszervezi az alkalmazottak foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálaton való részvételét,

ee) közreműködik a feladatkörét érintő belső szabályozások tervezeteinek elkészítésében, véleményezésében, aktualizálásában,

ef) ellátja a KIMISZ nemzetközi kapcsolattartásával összefüggő feladatokat,

eg) ellátja a szervezeti (funkcionális) főigazgató-helyettes által meghatározott egyéb feladatokat.

(4) A Gazdasági és Jogi Főosztály beszerzési és üzemeltetési kötelezettségének az informatikai eszközök tekintetében a 18. § (3) c) pont szerint tesz eleget.

(5) A Gazdasági és Jogi Főosztályon belül Humánpolitikai és Jogi Osztály, valamint Költségvetési és Vagyongazdálkodási Osztály működik.

19. Pályázati Osztály [3 fő]

20. § (1) A Pályázati Osztály a szervezeti (funkcionális) főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt áll. Vezetője a pályázati osztályvezető.

(2) A Pályázati Osztály feladata a KIMISZ európai uniós vagy más pályázattal kapcsolatos – más szervezeti egység feladatkörébe nem sorolt – feladatainak ellátása.

(3) A Pályázati Osztály

a) gondoskodik a pályázatok technikai lebonyolítási hátterének biztosításáról,

b) közreműködik a pályázat határidőben, a jogszabályoknak, útmutatóknak, a pályázati dokumentációnak és a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelő megvalósításában,

c) kapcsolatot tart és együttműködik az aktuális pályázatokban részt vevő szakmai szervezeti egységekkel, külső szervekkel, személyekkel, valamint a pályázattal érintett minisztériumokkal,

d) megszervezi és lebonyolítja az aktuális pályázatokhoz kapcsolódó szakmai rendezvényeket,

e) adatokat szolgáltat az aktuális pályázatok szakmai megvalósításáról,

f) elkészíti az aktuális pályázatok előrehaladási jelentéseit és záró jelentését,

g) gondoskodik arról, hogy az aktuális pályázatok forrásfelhasználása és elszámolása megfeleljen a jogszabályoknak és a pályázati előírásoknak, ennek érdekében kapcsolatot tart a pályázati forrás szabályszerű felhasználását ellenőrző külső szervekkel,

h) rendszeresen beszámol az aktuális pályázatok megvalósításának állapotáról és a pályázati forrás felhasználásának üteméről.

V. Fejezet

A KIMISZ TESTÜLETEI

20. A főigazgatói értekezlet

21. § (1) A főigazgatói értekezlet szükség szerint, de legalább kétheti rendszerességgel ülésezik.

(2) A főigazgatói értekezletet a főigazgató vezeti. Állandó résztvevői a főigazgató, a főigazgató-helyettesek és a főosztályvezetők.

(3) A főigazgatói értekezlet összehívásával kapcsolatos feladatok ellátásáról a Titkárság gondoskodik.

21. A főosztály-vezetői értekezlet

22. § (1) A főosztály-vezetői értekezlet a főigazgatói értekezletet követően kéthetente, ezen kívül szükség szerint ülésezik.

(2) A főosztály-vezetői értekezletet a főosztályvezető vezeti. Az értekezlet résztvevői

a) önálló szervezeti egységekre tagozódó főosztály esetén a szervezeti egységek vezetői és kijelölt munkatársai,

b) szervezeti egységekre nem tagozódó főosztály esetén a főosztály munkatársai.

22. A szervezeti egység munkaértekezlete

23. § (1) A nem önálló szervezeti egység munkaértekezlete a főosztály-vezetői értekezletet követően kéthetente, ezen kívül szükség szerint ülésezik.

(2) A munkaértekezletet a nem önálló szervezeti egység vezetője vezeti. Az értekezlet résztvevői a nem önálló szervezeti egység munkatársai.

23. A koordinációs vezetői értekezlet

24. § (1) A főigazgató szükség szerint, de legalább negyedévente koordinációs vezetői értekezletet hív össze.

(2) A koordinációs vezetői értekezletet a főigazgató vezeti. Az értekezlet állandó résztvevői a főigazgató-helyettesek, a fővárosi, megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatának vezetői, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakmai felügyeletet ellátó képviselője, továbbá az áldozatsegítési szakterületet érintő napirendi pontnál a Belügyminisztérium szakmai felügyeletet ellátó képviselője.

24. Koordinációs értekezlet

25. § (1) A szakterületi koordinációs értekezlet eseti jelleggel ülésezik.

(2) Az értekezletet a szakterületért felelős főosztályvezető vezeti. Az értekezlet résztvevői az érintett szakterület szerinti osztály kijelölt munkatársai, a fővárosi, megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálata illetékes szakterületének vezetői, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakmai felügyeletet ellátó képviselője, továbbá az áldozatsegítési szakterületi koordinációs értekezlet esetén a Belügyminisztérium szakmai felügyeletet ellátó képviselője, és a további meghívott munkatársak.

26. § (1) Az informatikai koordinációs értekezlet eseti jelleggel ülésezik.

(2) Az értekezletet az informatikai főosztályvezető vezeti. Az értekezlet résztvevői a főosztály kijelölt munkatársai, a fővárosi, megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatainak informatikai ellátásáért felelős vezetői és további meghívott munkatársak.

25. Egyéb, eseti jelleggel működő testület

27. § A főigazgató a több főosztály vagy osztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörében érintett főigazgató-helyettesből, továbbá az illetékes főosztályvezetőkből, osztályvezetőkből és kormánytisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoportot létrehozó intézkedésben meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének idejét.

VI. Fejezet

A KIMISZ MŰKÖDÉSÉNEK EGYES KÉRDÉSEI

26. Általános szabályok

28. § (1) A szervezeti egységek folyamatos működését a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a Szabályzat és a KIMISZ egyéb szabályzatai, a főigazgatói utasítások, a szervezeti egységek ügyrendjei, valamint a felettes vezetők utasításai határozzák meg.

(2) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, az ügyintéző, a kormányzati ügykezelő és a munkavállaló feladatait, felelősségi és hatáskörét – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az ügyrend és a munkaköri leírás szabályozza.

27. A feladatok meghatározása, ellenőrzési terv, munkaterv

29. § (1) A KIMISZ a jogszabályokban, és a főigazgató által meghatározott további feladatait a munkaterv, a munkaterven kívüli feladatokat pedig a főigazgató eseti intézkedése alapján látja el.

(2) A munkaterv előkészítésére és jóváhagyására a vonatkozó jogszabályok és a tárgyban kiadott főigazgatói utasítás rendelkezései irányadóak.

28. A feladatok ellátása

30. § (1) A feladatok végrehajtásáért az a szervezeti egység felelős, amelynek az adott ügy a feladatkörébe tartozik.

(2) A KIMISZ hatáskörébe tartozó ellenőrzési feladatok ellátása során a vonatkozó jogszabályok és főigazgatói utasítások, valamint az egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközök rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A főigazgató utasítást adhat a KIMISZ hatáskörébe tartozó bármely feladat elvégzésére.

29. A kiadmányozási jog és a kiadmányozás rendje

31. § (1) A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozásra jogosult döntését az előkészítés ellenőrzése után, törvényes jogkörében eljárva, a megállapított határidőben hozza meg.

(2) A kiadmányozási jog magában foglalja az érdemi döntés meghozatalát és az azzal kapcsolatban készített dokumentum aláírásának, valamint az intézkedések jóváhagyásának jogát.

32. § (1) A kiadmányozási jog a főigazgatót illeti meg, amelyet

a) e Szabályzatban és az iratkezelési szabályzatban,

b) a belső ellenőrzési kézikönyvben,

c) egyéb főigazgatói utasításban, továbbá

d) eseti felhatalmazás alapján átruházhat.

(2) A – főigazgató távolléte vagy akadályoztatása, illetve e tisztség betöltetlensége esetét kivéve – főigazgató kiadmányozza:

a) az illetékes miniszter elé benyújtandó előterjesztést és jelentést,

b) a jogszabályok által a főigazgató hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntéseket.

(3) A főigazgató távolléte, vagy akadályoztatása, illetve a tisztség betöltetlensége esetén a (2) bekezdés szerint meghatározott ügyekben az iratot a szakmai főigazgató-helyettes, a főigazgató és a szakmai főigazgató-helyettes egyidejű távolléte, vagy akadályoztatása, illetve a tisztségek betöltetlensége esetén a szervezeti főigazgató-helyettes kiadmányozza.

33. § (1) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – a főigazgató eltérő intézkedése hiányában – szolgálati úton kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni.

(2) A főigazgató által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat – a főigazgató közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek kivételével – az illetékes főigazgató-helyettes útján, a főigazgató-helyettes által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat az illetékes főosztályvezető útján kell előterjeszteni.

(3) Az iratot oly módon kell a kiadmányozásra jogosultnak előterjeszteni, hogy – az ügyintézési határidőre figyelemmel – a döntéshozatalhoz kellő idő álljon rendelkezésre. Sürgős esetben az irat címzettjéhez a kiadmányozást megelőzően is el lehet juttatni az iratot oly módon, hogy annak munkapéldány-jellege az iratból kitűnjön. Erről az ügyintéző tájékoztatja a kiadmányozásra jogosultat.

34. § Az iratkezelési és titkosügyirat-kezelési egységek az erre vonatkozó belső szabályzat figyelembevételével csak olyan ügyiratot vehetnek át továbbítás céljából, illetőleg helyezhetnek el az irattárban, amelyet a kiadmányozásra jogosultak jegyzékébe felvett dolgozó adott ki.

30. Jogszabálytervezetek előkészítése és a közigazgatási egyeztetés keretében a KIMISZ-be érkező anyagok véleményezése

35. § (1) A KIMISZ feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, valamint a közigazgatási egyeztetés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei (a továbbiakban együtt: tervezet) véleményezésének KIMISZ-en belüli koordinációját a Titkárság végzi.

(2) A Titkárság gondoskodik a tervezetnek a véleményezésben részt vevő, szakmai szempontból érintett szervezeti egységek részére történő haladéktalan megküldéséről, továbbá a beérkezett vélemények alapján elkészített válaszlevél-tervezetnek, illetve az átdolgozott jogszabálytervezetnek a kiadmányozásra jogosult részére történő felterjesztéséről.

31. Főigazgatói utasítás és ügyrendek

36. § (1) A főigazgató jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében utasításban szabályozhatja a KIMISZ tevékenységét.

(2) Utasításban kell kiadni

a) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott, közszolgálati jogviszonnyal összefüggő,

b) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározott,

c) az egyéb jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott szabályzatokat.

(3) A főigazgatói utasítás tervezetét – az e Szabályzat szerint feladatkörében érintett szervezeti egység(ek) bevonásával – a Titkárság készíti el és terjeszti fel a főigazgatóhoz kiadmányozásra.

37. § A jelen Szabályzatban, valamint a főigazgatói utasításokban nem szabályozott, a KIMISZ szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egységek vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, a szervezeti egységek KIMISZ-en belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját a szervezeti egységek ügyrendjei tartalmazzák. A szervezeti egységek ügyrendjeit a főigazgató hagyja jóvá.

32. A KIMISZ képviselete

38. § (1) A KIMISZ tevékenységével kapcsolatos ügyekben a főigazgatót általános, egyszemélyi képviseleti jog illeti meg.

(2) A főigazgató képviseleti jogát esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja.

(3) A főigazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén az e Szabályzat szerinti helyettesítési rend az irányadó.

(4) A képviseletre jogosult köteles a feladatkörében érintett szervezeti egységekkel előzetesen egyeztetett álláspontot képviselni, továbbá az általa képviselt ügyről az illetékes vezetőket tájékoztatni.

VII. Fejezet

A KIMISZ GAZDÁLKODÁSA ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE

33. A KIMISZ gazdálkodása

39. § A KIMISZ gazdálkodási tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, rendelkezések, irányelvek és belső utasítások figyelembevételével, a Gazdasági és Jogi Főosztály ügyrendje alapján végzi.

34. A KIMISZ belső ellenőrzési rendszere

40. § A KIMISZ belső kontrollrendszere magában foglalja a FEUVE-t (mint pénzügyi irányítási és ellenőrzési tevékenységet), valamint a belső ellenőrzési tevékenységet. A belső kontrollrendszer részletes szabályait a főigazgató által jóváhagyott belső szabályzatok, a KIMISZ ellenőrzési nyomvonala, valamint a kockázatkezelés és szabálytalanságkezelés eljárásrendjei tartalmazzák. A belső ellenőrzés részletes szabályait a főigazgató által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv, valamint annak mellékletei és függelékei tartalmazzák.

1. függelék

A KIMISZ ÁLLAMI FELADATKÉNT ELLÁTANDÓ ALAPTEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

Pártfogó-felügyelői tevékenység

1. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;

2. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;

3. a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény;

4. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet;

5. a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet;

6. a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet;

7. a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet;

8. a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet;

9. a pártfogó-felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról szóló 21/2007. (V. 23.) IRM rendelet;

10. a büntetőügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeiről, díjazásáról és iratkezeléséről szóló 58/2007. (XII. 23.) IRM rendelet;

11. a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló 42/2008. (V. 16.) EüM–SZMM együttes rendelet.

Jogi segítségnyújtás

1. a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény;

2. a jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól szóló 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet;

3. a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet;

4. a jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet.

Áldozatsegítés

1. a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény;

2. az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet.

Kárpótlás

I. Személyi kárpótlás

1. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény;

2. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény;

3. az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény;

4. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény;

5. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény;

6. az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény;

7. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény;

8. az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet;

9. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényt módosító 1997. évi XXIX. törvény végrehajtásáról szóló 103/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet;

10. az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás végrehajtásáról szóló 31/2003. (III. 27.) Korm. rendelet;

11. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény végrehajtásáról szóló 67/2006. (III. 27.) Korm. rendelet.

II. Nyugdíj-kiegészítés

1. az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet;

2. az 1938–1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet;

3. a volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzkövetelésekről és nyugdíjuk kiegészítéséről szóló 51/1992. (III. 18.) Korm. rendelet;

4. az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet;

5. az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet.

III. Nemzeti gondozás

a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény.

IV. Vagyoni kárpótlás

1. a tulajdonviszony rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény;

2. a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény;

3. a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény;

4. a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény;

5. a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény;

6. a kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény;

7. a Párizsi Békeszerződésekről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény;

8. a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény;

9. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény;

10. a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény;

11. a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet;

12. a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvényben, valamint szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényben foglalt földügyi feladatokról és végrehajtásuk költségvetési támogatásáról szóló 86/1992. (V. 22.) Korm. rendelet;

13. a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának eljárási szabályairól szóló 87/1992. (V. 29.) Korm. rendelet.

Lobbitevékenység

a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény.

2. függelék

A KIMISZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEINEK LÉTSZÁMA

Összlétszám: 109 fő

3. függelék

A KIMISZ, A KORMÁNYHIVATALOK ÉS A TÁMOP 5.6.2. PROJEKT KAPCSOLÓDÁSI RENDJE

4. függelék

CÍMADOMÁNYOZÁSRA ÉS KÉPZETTSÉGI PÓTLÉKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 14. § (1) bekezdése alapján a KIMISZ-ben adományozható közigazgatási tanácsadói, illetve közigazgatási főtanácsadói címek száma együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű kormány-tisztviselői létszámának 20%-át.

A címadományozás vonatkozásában, valamint a képzettségi pótlékra való jogosultság kérdésében – az egyes szervezeti egységek ügyrendjében meghatározott, képzettségi pótlék biztosításával honorálható munkakörök és képzettségek figyelembevételével – a főigazgató dönt.

5. függelék

VAGYONNYILATKOZAT TÉTELÉRE KÖTELEZETTEK KÖRE

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban Vtk.) 4. § a) pontja alapján – figyelemmel a Vtk. 3. § (1)–(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekre – a KIMISZ egyes kormánytisztviselői az alábbiak szerint vagyonnyilatkozat tételére kötelesek.

	Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alapja	Esedékesség	Munkakör
1.	Vtk. 3. § (1) bekezdés b) pont	évente [5. § (1) bekezdés ca) pont]	1. szervezeti (funkcionális) főigazgató-helyettes
			2. gazdasági és jogi főosztályvezető
			3. a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Osztály vezetője
			4. belső ellenőr
2.	Vtk. 3. § (1) bekezdés c) pont	kétévenként [5. § (1) bekezdés cb) pont]	5. szakmai főigazgató-helyettes
			6. áldozatsegítési osztályvezető
			7. áldozatsegítő szakreferens
			8. jogi segítségnyújtási osztályvezető
			9. jogi segítségnyújtási szakreferens
			10. pártfogó felügyeleti osztályvezető
			11. szakmai koordinációs főosztályvezető és helyettese
			12. nemzetközi szakreferens
			13. informatikai főosztályvezető és helyettese
			14. a Humánpolitikai és Jogi Osztály vezetője
			15. a Pályázati Osztály vezetője
			16. a Pályázati Osztály szakreferense
			17. a Kárpótlási Osztály vezetője
3.	Vtk. 3. § (1) bekezdés a) pont	ötévenként [5. § (1) bekezdés cc) pont]	18. kárpótlási szakügyintéző
			19. árverési szakügyintéző
			20. nemzeti gondozási szakügyintéző
			21. árverési ügyintéző
			22. nyugdíj-előkészítési ügyintéző
			23. lobbihatósági (szak)ügyintéző
4.	Vtk. 3. § (2) bekezdés d) pont	ötévenként [5. § (1) bekezdés cc) pont]	24. titkárságvezető
5.	Vtk. 3. § (2) bekezdés e) pont	ötévenként [5. § (1) bekezdés cc) pont]	25. a biztonsági vezetői feladatok ellátásával megbízott kormánytisztviselő
5.	Vtk. 3. § (2) bekezdés e) pont	ötévenként [5. § (1) bekezdés cc) pont]	26. a munkaköri leírása szerint titkos ügykezelést végző kormánytisztviselő vagy ügykezelő

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek

a) a jogelőd intézménynél (Igazságügyi Hivatal) a jelenlegivel megegyező munkakörben foglalkoztatott, korábban vagyonnyilatkozatot adó kormánytisztviselők esetében a korábbi vagyonnyilatkozat-tétel időpontjától számítva a Vtk. szerinti esedékesség időpontjában,

b) a jogelőd intézménynél (Igazságügyi Hivatal) rendszeresített munkaköröktől eltérő, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselők esetében jelen utasítás hatályba lépését követő 30 napon belül

kell eleget tenni.

6. függelék

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

1. Bevezetés

1.1. A szabályozás háttere

Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 156. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a KIMISZ Szabályzatának felhatalmazása alapján a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos szabályok megsértésével összefüggő eljárás rendjét – a KIMISZ szervezeti egységeinek vezetőivel egyeztetve – az alábbiak szerint szabályozom.

1.2. A szabályozás célja

A szabálytalanságok kezelésének célja a jogszabályokban, illetve a KIMISZ belső szabályzataiban lefektetett elvek és előírások sérülésének, megszegésének megelőzése, megakadályozása, illetve azok sérülése, megsértése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések mértéküknek megfelelő korrigálása, a felelősség megállapítása, hathatós intézkedések foganatosítása.

1.3. A szabályozás hatálya

(1) A szabályozás hatálya alá tartoznak a KIMISZ dolgozói, illetve mindazon személyek és szervezetek képviselői, akik a KIMISZ nevében, illetve érdekében megbízási jogviszony keretében a KIMISZ működéséhez kapcsolódó feladatokat látnak el.

(2) A szabályozás személyi hatálya kiterjed továbbá a KIMISZ működési folyamatai által érintett valamennyi személyre, illetve szervezet képviselőjére, akivel a KIMISZ jogviszonyt létesít. A jelen szabályzat alkalmazhatóságát az érintettekkel kötendő szerződésekben rögzíteni kell. Ennek betartásáért a szerződést előkészítő szervezeti egység vezetője a felelős.

(3) A szabályzat hatálya kiterjed a KIMISZ azon alkalmazottai, megbízottjai által elkövetett szabálytalanságokra, akik a KIMISZ vagyonkezelésében és használatában lévő vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok és pénzeszközök fölött rendelkeznek (gazdálkodnak), azokat kezelik, használják és nyilvántartják, illetőleg munkáltatói jogkörüket gyakorolják.

2. Szabálytalanságok kezelése

2.1. Irányelvek

(1) A szabálytalanságok megelőzése érdekében a gazdálkodás folyamatait a belső irányítási lehetőségek különféle eszközeivel egyértelműen kell szabályozni.

(2) A szabálytalanságok megelőzése érdekében

a) egyaránt biztosítani kell a külső és belső szabályok megismerésének lehetőségét,

b) olyan eljárási rendet kell kialakítani, amely során a végrehajtásra kötelezettek igazolhatóan tudomást szereznek a külső és belső szabályok tartalmáról, és az elvárt magatartásról.

(3) A szabálytalanságokat úgy kell kezelni, hogy

a) a szabálytalanságok teljeskörűen és haladéktalanul ismertté váljanak,

b) a szabálytalanságok feltárása és kivizsgálása biztosított legyen,

c) a szabálytalanságok kivizsgálása alapján hatékony és gyors intézkedések kerüljenek meghozatalra és végrehajtásra,

d) a meghozott intézkedések nyomon követhetőek legyenek, teljeskörűen végrehajtásra kerüljenek, és megfelelően csökkentsék a szabálytalanságok által okozott kárt.

(4) A szabálytalansági eljárás lefolytatását, rendezését követően törekedni kell a tapasztalatok értékelésére, felhasználására a későbbi megelőzés és a hatékonyabb kezelés érdekében.

2.2. A szabálytalanságok kezelése a KIMISZ szervezetében

A szabálytalanságok kezelését a Szabályzatban foglaltak szerint, a főigazgató felügyelete alá tartozó szabálytalansági felelős végzi.

2.3. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos feladatok és felelősségek

2.3.1. A főigazgató feladata és felelőssége

(1) A főigazgató felelős

a) a KIMISZ kezelésébe tartozó vagyon rendeltetésszerű igénybevételét,

b) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátását,

c) a KIMISZ gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését,

d) a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítését, annak teljességét és hitelességét, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangját,

e) a KIMISZ számviteli rendjének betartását,

f) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (FEUVE), valamint

g) a belső ellenőrzés megszervezését és hatékony működtetését

akadályozó szabálytalanságok megelőzéséért, valamint a szabálytalanságok kezeléséhez szükséges feltételek megteremtéséért.

(2) A főigazgató feladata

a) a Javaslat szabálytalanság kivizsgálására c. dokumentum (2.4.1.4.) alapján döntés a vélelmezett szabálytalanság kivizsgálásának megkezdéséről, módjáról, a vizsgálatban résztvevők köréről, illetve a vizsgálat vezetőjének személyéről,

b) a Megbízólevél (2.4.1.6.) elkészítése,

c) az Utasítás azonnali intézkedés elrendeléséről c. dokumentum (2.4.1.7.) elkészítése.

(3) Amennyiben a szabálytalansággal okozott becsült várható kárösszeg 10 M Ft feletti, akkor a főigazgató döntési jogkörébe tartozik az alábbi dokumentumok jóváhagyása:

a) Jelentés a szabálytalanságokról c. dokumentum (2.4.5.3.),

b) Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei (2.4.1.8.),

c) Jogi eljárások kezdeményezése c. dokumentum (2.4.1.9.),

d) Eljárás megszüntetése c. dokumentum (2.4.1.10.),

e) Intézkedési terv (2.4.1.11.),

f) Büntető feljelentés c. dokumentum (2.4.2.3.),

g) Szabálysértési feljelentés c. dokumentum (2.4.2.4.),

h) Polgárjogi kereset c. dokumentum (2.4.2.5.),

i) Behajtási eljárás kereset c. dokumentum (2.4.2.6.),

j) Munkajogi kereset c. dokumentum (2.4.2.7.),

k) Fegyelmi eljárás indítása c. dokumentum (2.4.2.8.),

l) Feljegyzés az intézkedés végrehajtásáról c. dokumentum (2.4.2.9.),

m) Szabálytalanságot megelőző intézkedésekre tett ajánlások, javaslatok c. dokumentum (2.4.3.2.),

n) Jelentés a szabálytalanságokról c. dokumentum (2.4.5.3.).

2.3.2. A szervezeti főigazgató-helyettes feladata és felelőssége

Amennyiben a szabálytalansággal okozott becsült várható kárösszeg 10 M Ft alatti, akkor a szervezeti főigazgató-helyettes döntési jogkörébe tartozik a 2.3.1. (3) bekezdésben felsorolt dokumentumok jóváhagyása.

2.3.3. A szabálytalansági felelős feladata

A szabálytalansági felelős feladata:

a) a Javaslat szabálytalanság kivizsgálására c. dokumentumban (2.4.1.4.) javaslatot tenni a bejelentések kivizsgálása, korrekciója és szankcionálása érdekében szükséges intézkedések megtételére,

b) a Szabálytalansági eljárások nyilvántartása (2.4.1.5.),

c) amennyiben arra külön megbízást kap, a Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei (2.4.1.8.) elkészítése,

d) a Jogi eljárások kezdeményezése c. dokumentum (2.4.1.9.) elkészítése,

e) az Eljárás megszüntetése c. dokumentum (2.4.1.10.) elkészítése,

f) az Intézkedési terv (2.4.1.11.) elkészítése,

g) a Szabálytalanságot megelőző intézkedésekre tett ajánlások, javaslatok c. dokumentum (2.4.3.2.) elkészítése,

h) a Jelentés a szabálytalanságokról c. dokumentum (2.4.5.3.) elkészítése,

i) a megtett intézkedések végrehajtásának nyomon követése,

j) a szabálytalanságokkal kapcsolatos valamennyi dokumentum archiválása, valamint a Szabálytalansági dosszié (2.4.4.) összeállítása és megőrzése.

2.3.4. A gazdasági és jogi főosztályvezető feladata

A gazdasági és jogi főosztályvezető feladata:

a) Büntető feljelentés c. dokumentum (2.4.2.3.),

b) Szabálysértési feljelentés c. dokumentum (2.4.2.4.),

c) Polgárjogi kereset c. dokumentum (2.4.2.5.),

d) Behajtási eljárás kereset c. dokumentum (2.4.2.6.),

e) Munkajogi kereset c. dokumentum (2.4.2.7.),

f) Fegyelmi eljárás indítása c. dokumentum (2.4.2.8.)

elkészítése.

2.3.5. A szabálytalanság gyanúját felvető dolgozók feladata és felelőssége

A KIMISZ folyamataiban érintettek kötelesek minden esetben a tudomásukra jutott szabálytalanságok gyanúját, amennyiben alkalmazható, akkor a megfelelő dokumentumokkal igazolva, haladéktalanul írásban jelenteni a szabálytalansági felelősnek.

2.3.6. Az intézkedési tervben meghatározott felelősök feladata és felelőssége

Az intézkedési tervben meghatározott felelősök feladata az Intézkedési terv (2.4.1.11.) szerinti intézkedések határidőre történő, teljes körű, eredményes végrehajtása, melyről a Feljegyzés az intézkedés végrehajtásáról c. dokumentumban (2.4.2.9) kell, hogy jelentést tegyenek.

2.4. A szabálytalanságok kezelésének folyamata

2.4.1. Szabálytalanság feltárása

2.4.1.1. A folyamat célja

A folyamat célja az alátámasztott, gyors és hatékony korrekciós és szankcionáló intézkedések meghozatala.

2.4.1.2. Folyamatleírás

A folyamatot a mellékelt folyamatábrákban foglaltak szerint kell elvégezni.

2.4.1.3. Szabálytalanság gyanújának bejelentése c. dokumentum

(1) A dokumentum elkészítésének célja a szabálytalanság gyanújának hivatalos bejelentése.

(2) A dokumentumnak belső feljegyzés formájában kell elkészülnie az alábbi tartalommal:

a) a feltételezett szabálytalanság ismertetése,

b) a feltételezett elkövető megnevezése,

c) a feltételezett szabálytalanság által okozott, illetve okozható kár becsült értéke,

d) a bejelentő adatai.

A dokumentumhoz csatolni kell a rendelkezésre álló, a gyanút alátámasztó dokumentációkat.

2.4.1.4. Javaslat szabálytalanság kivizsgálására c. dokumentum

(1) A dokumentum elkészítésének célja, hogy a döntés előkészítését a szabálytalanság kivizsgálása tárgyában.

(2) A dokumentumnak belső feljegyzés formájában kell elkészülnie minimálisan az alábbi tartalommal:

a) javaslat az ügy kivizsgálásának menetére,

b) javaslat a vizsgálatban résztvevők körére,

c) javaslat a szükséges azonnali intézkedések meghozatalára.

(3) A dokumentumhoz mellékelni kell az eredeti bejelentést és az ahhoz csatolt dokumentációkat.

(4) A dokumentum elkészítése a 2.3.3. pont szerinti szabálytalansági felelős feladata.

(5) A dokumentumot a 2.3.1. pont szerinti főigazgatónak kell eljuttatni.

2.4.1.5. Szabálytalansági eljárások nyilvántartása

(1) A nyilvántartás vezetésének célja, a szabálytalanságok kezelésének nyilvántartása s nyomon követése.

(2) A nyilvántartásban az alábbi adatokat kell szerepeltetni:

a) a bejelentett szabálytalanságok adatai (bejelentés dátuma, bejelentő adatai, vélelmezett kár összege),

b) a szabálytalansági eljárás státusza (eljárás megindítva, vizsgálat elrendelve, vizsgálat alatt, vizsgálati jelentés elfogadva, intézkedések kezdeményezve, intézkedések végrehajtva, eljárás lezárva, irattárba helyezve, megőrzési idő lejárta miatt megsemmisítve).

(3) A dokumentum elkészítése a 2.3.3. pont szerinti szabálytalansági felelős feladata.

(4) A dokumentumot a 2.3.1. pont szerinti főigazgatónak kell eljuttatni.

2.4.1.6. Megbízólevél

(1) A megbízólevél dokumentálja a szabálytalansági vizsgálatot lefolytatók felhatalmazását a vizsgálat lefolytatására.

(2) A megbízólevél kiállításának alapja a 2.4.1.4. pont szerinti Javaslat szabálytalanság kivizsgálására c. dokumentum. A megbízólevelet ennek hiányában is ki lehet állítani.

(3) A megbízólevelet a 2.3.1. pont szerinti főigazgató az ellenőrzési eljárásrend szerinti formában és tartalommal kell, hogy elkészítse.

2.4.1.7. Utasítás azonnali intézkedés elrendeléséről

(1) A dokumentum elkészítésének célja, hogy a fellépett rendellenességek azonnali kijavítása, illetve kiküszöbölése, valamint a következményként valószínűsíthetően fellépő súlyosabb tévedések, problémák, szabálytalanságok, visszaélések elkerülése érdekében hozott intézkedések dokumentálásra, kommunikálásra és minél előbb teljeskörűen végrehajtásra kerüljenek.

(2) A dokumentum elkészítése a 2.3.1. pont szerinti főigazgató feladata.

2.4.1.8. Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei

(1) A jelentés elkészítésének célja a szabálytalanság részleteinek és dokumentumainak ismeretében a megállapítások, a megállapításokhoz tartozó kockázatok bekövetkezése esetén fellépő további következmények, és a korrekciós intézkedésekre tett javaslatok írásba foglalása, valamint a felelős(ök) megnevezése, és javaslattétel a szükséges szankciók meghozatalára.

(2) A jelentést minimum az alábbi szerkezetben kell elkészíteni:

– Bevezetés

– A vizsgálat háttere

– Bejelentett szabálytalanság ismertetése

– Vizsgálatra vonatkozó felhatalmazás megjelölése

– Vizsgálat kezdete és vége

– Vizsgálatot végzők megnevezése

– A vizsgált időszakban hivatalban lévő vezetők megnevezése

– A vizsgálat célja, feladatai

– A vizsgálat hatóköre

– Megközelítés

– Vezetői összefoglaló

– Következtetések

– A vizsgálat eredményeinek összefoglalása

– Összefoglaló javaslat korrekciós intézkedések meghozatalára

– Összefoglaló javaslat szankcionáló intézkedések meghozatalára

– A jelentés szerkezete

– Részletes vizsgálati megállapítások és javaslatok

– Mellékletek

(3) A (2) bekezdés szerinti struktúrában elkészített jelentésben mindenképpen ki kell térni az alábbiakra:

a) az elkövetés helye, ideje;

b) a szabálytalanságot elkövető(k) neve (ha ismert), beosztása;

c) a megsértett szabály megjelölése;

d) a szabálytalanság rövid leírása, körülményei;

e) a keletkezett kár összegének becsült összege;

f) a következmények felszámolására tett intézkedések;

g) javaslatok a hasonló esetek elkerülésére;

h) javaslat a követendő eljárásra.

(4) Az elkövetéssel kapcsolatos enyhítő vagy súlyosbító, illetőleg más lényegesnek ítélt körülmények.

(5) A jelentést a vizsgálat elvégzésével megbízott felelősnek kell elkészítenie, melyet a 2.3.1. pont szerinti főigazgatónak kell jóváhagyásra bemutatnia.

2.4.1.9. Jogi eljárások kezdeményezése c. dokumentum

(1) A dokumentum elkészítésének célja a szükséges jogi eljárás(ok) megindításának kérése a 2.3.4. pont szerint a gazdasági és jogi főosztályvezetőtől.

(2) Ha a vizsgálat olyan cselekményt, hiányosságot vagy mulasztást állapít meg, amelynek alapján várhatóan büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetőleg fegyelmi eljárást kell lefolytatni, a cselekmény, hiányosság, illetve mulasztás miatt felelős személy nevét és beosztását (munkakörét) is meg kell jelölni.

(3) A dokumentum kiállításának alapja a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei.

(4) A dokumentumnak belső feljegyzés formájában kell elkészülnie hivatkozással a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei megfelelő pontjára.

(5) A dokumentumhoz csatolni kell a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei c. dokumentumot.

(6) A dokumentumot a 2.3.3. pont szerinti szabálytalansági felelősnek kell elkészítenie, melyet a 2.3.1. pont szerinti főigazgatónak kell jóváhagyásra bemutatnia.

2.4.1.10. Eljárás megszüntetése c. dokumentum

(1) A dokumentum elkészítésének célja a szabálytalansági eljárás lezárásának dokumentálása.

(2) A dokumentum kiállításának alapja a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei.

(3) A dokumentumnak belső feljegyzés formájában kell elkészülnie hivatkozással a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei megfelelő pontjára.

(4) A dokumentumhoz csatolni kell a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei c. dokumentumot.

(5) A dokumentumot a 2.3.3. pont szerinti szabálytalansági felelősnek kell elkészítenie, melyet a 2.3.1. pont szerinti főigazgatónak kell jóváhagyásra bemutatnia.

2.4.1.11. Intézkedési terv

(1) Az intézkedési terv elkészítésének célja konkrét feladatok, határidők és a feladatok végrehajtásáért felelős személyek meghatározása a kockázatok csökkentése érdekében.

(2) Az intézkedési tervet a 2.4.1.8. pont szerinti szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékleteiben szereplő megállapítások által érintett területek vezetőivel kell egyeztetni, és az egyeztetést követően velük közösen kell véglegesíteni, kivéve, ha érintettek a feltárt szabálytalanságban.

(3) Az intézkedési tervet az ellenőrzési eljárásrend szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni.

(4) A dokumentumot a 2.3.3. pont szerinti szabálytalansági felelősnek kell elkészítenie, melyet a 2.3.1. pont szerinti főigazgatónak kell jóváhagyásra bemutatnia.

2.4.2. Korrekciós intézkedések végrehajtása

2.4.2.1. A folyamat célja

A folyamat célja az elkövetett szabálytalanság hatásainak csökkentése, kiváltó okainak megszüntetése, a jogi eljárások kezdeményezése.

2.4.2.2. Folyamatleírás

A folyamatot a mellékelt folyamatábrákban foglaltak szerint kell elvégezni.

2.4.2.3. Büntető feljelentés c. dokumentum

(1) A dokumentum elkészítésének célja büntető eljárás hivatalos kezdeményezése.

(2) A dokumentumot a 2.3.4. pont szerinti gazdasági és jogi főosztályvezetőnek kell elkészítenie és benyújtania a hatóságokhoz, a 2.3.1. pont szerinti főigazgató jóváhagyását követően.

2.4.2.4. Szabálysértési feljelentés c. dokumentum

(1) A dokumentum elkészítésének célja szabálysértési eljárás hivatalos kezdeményezése.

2.4.2.5. Polgárjogi kereset c. dokumentum

(1) A dokumentum elkészítésének célja polgári peres eljárás hivatalos kezdeményezése.

(2) A dokumentumot a 2.3.4. pont szerinti gazdasági és jogi főosztályvezetőnek kell elkészítenie és benyújtania az illetékes bírósághoz, a 2.3.1. pont szerinti főigazgató jóváhagyását követően.

2.4.2.6. Behajtási eljárás kereset c. dokumentum

(1) A dokumentum elkészítésének célja behajtási eljárás hivatalos kezdeményezése.

2.4.2.7. Munkajogi kereset c. dokumentum

(1) A dokumentum elkészítésének célja munkajogi eljárás hivatalos kezdeményezése.

2.4.2.8. Fegyelmi eljárás indítása c. dokumentum

(1) A dokumentum elkészítésének célja fegyelmi eljárás hivatalos elindítása.

(2) A dokumentumot a 2.3.4. pont szerinti gazdasági és jogi főosztályvezetőnek kell elkészítenie és benyújtania a 2.3.1. pont szerinti főigazgatóhoz további intézkedésre az eljárás lefolytatásával kapcsolatban.

2.4.2.9. Feljegyzés az intézkedés végrehajtásáról c. dokumentum

(1) A dokumentum elkészítésének célja az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásának dokumentálása.

(2) A dokumentumot az intézkedési tervben meghatározott felelősöknek kell elkészíteni és benyújtani a 2.3.3. pont szerinti szabálytalansági felelős részére.

2.4.3. Eljárás lezárása

2.4.3.1. A folyamat célja

A szabálytalansági eljárás teljes körű végrehajtásának, megszüntethetőségének dokumentálása.

2.4.3.2. Szabálytalanságot megelőző intézkedésekre tett ajánlások, javaslatok c. dokumentum

(1) A dokumentum elkészítésének célja a szabálytalansági eljárás lefolytatását, rendezését követően a tapasztalatok értékelése, dokumentálása, ajánlások megfogalmazása a későbbi megelőzés, hatékonyabb rendezés érdekében.

(2) A dokumentumot a 2.3.3. pont szerinti szabálytalansági felelősnek kell elkészítenie, és a 2.3.1. pont szerinti főigazgató általi jóváhagyást követően eljuttatnia a szabálytalanságban érintett területek vezetőihez.

2.4.4. Szabálytalansági dosszié

(1) A szabálytalansági dossziénak legalább a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:

a) Szabálytalanság gyanújának bejelentése c. dokumentum (2.4.1.3) és a hozzá csatolt dokumentumok,

b) Javaslat szabálytalanság kivizsgálására c. dokumentum (2.4.1.4.),

c) Megbízólevél (2.4.1.6.),

d) Utasítás azonnali intézkedés elrendeléséről c. dokumentum (2.4.1.7.),

e) Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei (2.4.1.8.),

f) Jogi eljárások kezdeményezése c. dokumentum (2.4.1.9.),

g) Eljárás megszüntetése c. dokumentum (2.4.1.10.),

h) Intézkedési terv (2.4.1.11.),

i) Jelentés a szabálytalanságokról c. dokumentum (2.4.5.3.),

j) Büntető feljelentés c. dokumentum (2.4.2.3.),

k) Szabálysértési feljelentés c. dokumentum (2.4.2.4.),

l) Polgárjogi kereset c. dokumentum (2.4.2.5.),

m) Behajtási eljárás kereset c. dokumentum (2.4.2.6.),

n) Munkajogi kereset c. dokumentum (2.4.2.7.),

o) Fegyelmi eljárás indítása c. dokumentum (2.4.2.8.),

p) Feljegyzés az intézkedés végrehajtásáról c. dokumentum (2.4.2.9.),

q) Szabálytalanságot megelőző intézkedésekre tett ajánlások, javaslatok c. dokumentum (2.4.3.2.).

(2) A szabálytalansági dossziét a 2.3.3. pont szerinti szabálytalansági felelős köteles megőrizni, és a szabálytalanság lezárását követően gondoskodni arról, hogy az irattárba kerüljön, valamint, hogy a 2.3.1. pont szerinti főigazgató által felhatalmazott személyek a dossziéhoz bármikor hozzáférhessenek.

(3) A szabálytalansági dossziét a szabálytalansági eljárás lezárását követő 10 évig kell megőrizni és utána meg kell semmisíteni.

2.4.5. Jelentések

2.4.5.1. A folyamat célja

A folyamat célja a 2.3.1. pont szerinti főigazgató tájékoztatása az előfordult szabálytalanságokról, a korrekciós és szankcionáló intézkedésekről, valamint azok végrehajtásáról és hatásáról.

2.4.5.2. Folyamatleírás

A folyamatot a mellékelt folyamatábrákban foglaltak szerint kell elvégezni.

2.4.5.3. Jelentés a szabálytalanságokról c. dokumentum

(1) A jelentés elkészítésének célja a 2.3.1. pont szerinti főigazgató tájékoztatása az előfordult szabálytalanságokról, a korrekciós és szankcionáló intézkedésekről, valamint azok végrehajtásáról és hatásáról.

(2) A jelentéseket a 2.3.3. pont szerinti szabálytalansági felelősnek kell elkészítenie, és a 2.3.1. pont szerinti főigazgató részére átadnia.

2.5. Egyéb rendelkezések

(1) Amennyiben a 2.3.3. pont szerinti szabálytalansági felelős vélhetően érintett a szabálytalanság elkövetésében, akkor a Szabálytalanság gyanújának bejelentése c. dokumentumot (2.4.1.3.) a belső ellenőrnek kell benyújtani.

(2) Amennyiben vélhetően a belső ellenőr is érintett a szabálytalanság elkövetésében, akkor a Szabálytalanság gyanújának bejelentése c. dokumentumot (2.4.1.3.) a 2.3.1. pont szerinti főigazgatónak kell benyújtani.

(3) Amennyiben vélhetően a 2.3.1. pont szerinti főigazgató is érintett a szabálytalanság elkövetésében, akkor a Szabálytalanság gyanújának bejelentése c. dokumentumot (2.4.1.3.) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának kell benyújtani.

(4) A jelen szabályozással kapcsolatos kérdésekben a szabálytalansági felelőshöz kell fordulni.

(5) A munkáltatói jogkörből fakadó intézkedések esetén a Szabályzat és a szervezeti egységek ügyrendje, a belső ellenőrzések által feltárt szabálytalanságok vonatkozásában a belső ellenőrzési kézikönyv szabályait kell alkalmazni.

Szabálytalanságok kezelésének folyamatábrái

1. Szabálytalanság feltárása

2. Korrekciós intézkedések végrehajtása

3. Eljárás lezárása

4. Jelentések

Az utasítást a 25/2012. (VIII. 16.) KIM utasítás 3. § d) pontja hatályon kívül helyezte 2012. augusztus 16. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek