2/2011. (I. 31.) BM utasítás
a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2010. (IX. 2.) BM utasítás módosításáról1
2011.02.01.
(A minisztérium alapadatai a következők:)
842370 Áldozatsegítés és kárenyhítés
842341 Büntetés-végrehajtási tevékenység központi igazgatása
842410 Közbiztonság, közrend központi igazgatása és szabályozása
842510 Tűz-, polgári és katasztrófavédelem központi és területi igazgatása
841315 Építésügy, területpolitika központi igazgatása és szabályozása
841122 Központi általános végrehajtó igazgatási tevékenység”
(A miniszter mint a minisztérium vezetője különösen)
„k) jóváhagyja az illetékes vezetők javaslatára az önálló belügyi szervek szervezeti és működési szabályzatait, melyek a Személyügyi Főosztály útján – annak véleményezését követően – kerülnek felterjesztésre,”
(A miniszter mint a minisztérium vezetője különösen)
„r) kijelöli a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004. április 29-i 2004/80/EK Tanácsi Irányelv 16. cikke szerinti központi kapcsolattartó pontot.”
(A közigazgatási államtitkár)
„f) ellátja a Külső Határok Alap Tárcaközi Egyeztető Fórum, valamint az Európai Menekültügyi Alap, az Európai Integrációs Alap és az Európai Visszatérési Alap közös Monitoring Bizottságának elnöki feladatait,”
(A közigazgatási államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében)
„m) dönt a Külső Határok Alappal, az Európai Menekültügyi Alappal, az Európai Integrációs Alappal és az Európai Visszatérési Alappal kapcsolatos pályázati eljárás során előterjesztett kifogások elutasításának jóváhagyásáról.”
„35/A. § A miniszter kabinetfőnöke a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadmányozza a határátkelőhelyen előterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezéssel kapcsolatos döntéseket.” (A szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadmányozza)
„xj) az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban a személy- és vagyonvédelmi területeken, valamint a kriminalisztikai területen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegéről szóló szakhatósági állásfoglalást,”
(Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében)
„yc) a tárca feladatkörébe tartozó európai uniós, más nemzetközi szervezet, valamint harmadik országgal kapcsolatos kiemelt ügyekben tárcaközi koordinációt végez, különösen a határátkelőhelyek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok terén, az Európai Unió által folytatott terrorizmus elleni harcból adódó tárcák közötti feladatok terén, kiemelt figyelemmel a más tárcák főfelelősségébe tartozó feladatok belügyi területet érintő vonatkozásaira az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása és a légiközlekedés-védelem kapcsán.”
„Az interpellációra, kérdésre, azonnali kérdésre, napirend előtti és utáni felszólalásokra adandó válasz, valamint az önálló és módosító indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspont tervezete elkészítésének rendje
80. § A miniszterhez intézett napirend előtti és utáni felszólalásra, interpellációra, azonnali kérdésre, szóbeli kérdésre és írásbeli kérdésre adandó válasz, valamint a bizottsági és képviselői önálló és módosító indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspont tervezetének elkészítéséről a Parlamenti Főosztály vezetője a következők szerint gondoskodik: a) a napirenden kívüli felszólalást és az azonnali kérdést a választervezet elkészítése céljából, valamint a bizottsági vagy képviselői önálló vagy módosító indítványt az azzal kapcsolatos kormányzati álláspont tervezetének elkészítése céljából, annak kézhezvétele után
aa) megküldi a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárnak,
ab) indokoltság esetén közvetlenül is megküldi a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező önálló belügyi szerv (szervek) intézkedésre jogosult kapcsolattartójának, valamint
ac) tájékoztatásul megküldi a közigazgatási államtitkár, önkormányzati ügykört érintően az önkormányzati államtitkár titkárságának és kabinetfőnökének,
b) az interpellációt és a szóbeli kérdést, annak kézhezvétele után, a választervezet elkészítése céljából megküldi a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárnak, a közigazgatási államtitkár, önkormányzati ügykört érintően az önkormányzati államtitkár titkárságának és kabinetfőnökének egyidejű tájékoztatása mellett,
c) a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár által kijelölt szervezeti egység – szükség szerint a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező önálló belügyi szerv (szervek) véleményének beszerzése után – összeállítja a választervezetet a Parlamenti Főosztály vezetője által megjelölt határidőre, előírt terjedelemben, indokolt esetben meghatározott tartalmi követelménnyel, amelyet elektronikusan – a hivatali egységek papíralapon is – megküld a Parlamenti Főosztály vezetőjének,
d) amennyiben a választervezet önkormányzati ügykört érint, a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár kéri az önkormányzati államtitkár ellenjegyzését,
e) írásbeli kérdés esetén a b)–d) pontokban rögzített eljáráson felül a Parlamenti Főosztály vezetője gondoskodik a választervezet miniszteri titkárság vezetője általi ellenjegyzéséről,
f) a Parlamenti Főosztály vezetője a választervezet elhangzásáig vagy kiküldéséig jogosult közvetlenül az érintett hivatali egységtől, valamint a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező önálló belügyi szervtől (szervektől) információt, adatot kérni, a választervezettel kapcsolatban intézkedést kezdeményezni.”
„(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) előterjesztés- és jogszabálytervezeteinek véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár elektronikusan megküldi a feladatkörében érintett helyettes államtitkárnak, a nem helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egység vezetőjének, valamint az önálló belügyi szerv vezetőjének. A szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár a tervezetet kivételes esetben közvetlenül is megküldheti a feladatkörében érintett szervezeti egység vezetőjének, a tevékenységét irányító helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett.”
„(4) A (2) bekezdés szerinti véleményező az észrevételeit a számára megadott határidőn belül megküldi a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárnak.” „(2) A tervezet pénzügyi tartalmi megalapozottságáért az előkészítésért felelős szervezeti egység, a más jogszabályokkal való rendszertani összhangjáért és a jogalkotás szakmai követelményeinek való megfeleléséért a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár viseli a felelősséget.”
(A miniszter e Szabályzat hatálybalépését követő 60 napon belül kiadja a következő szabályzatokat:)
„i) gazdálkodási és számviteli szabályzatok:
ia) a számviteli politika, amelynek részét képezi a számlatükör, a számlarend, a leltározási szabályzat, az értékelési szabályzat, az önköltség-számítási szabályzat, valamint a pénz- és értékkezelési szabályzat,
ib) a kötelezettségvállalás, az utalványozás és a szakmai teljesítésigazolás, az ellenjegyzés és az érvényesítés rendjének szabályzata,
ic) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási, előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási rendjéről szóló szabályzat és a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája,
id) a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről szóló szabályzat,
ie) a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata,
if) a reprezentációs költségkeretek mértékéről és azok felhasználásáról szóló szabályzat, valamint
ig) a belföldi és külföldi ideiglenes kiküldetések esetén követendő eljárás rendjéről szóló szabályzat,”
„2.0.0.1. Miniszteri Kabinet
1. A Miniszteri Kabinet a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, melynek élén a miniszteri kabinetfőnök áll.
a) végzi – az Információs Hivatal kivételével – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által folytatott nemzetbiztonsági ellenőrzések elrendelésére, határidejének meghosszabbítására, megszüntetésére, a szakvélemények ellenjegyzésre történő előkészítésével kapcsolatos feladatokat, kapcsolatot tart a kezdeményező szervezetekkel,
b) közreműködik a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek miniszteri irányításából fakadó koordinációs feladatok végrehajtásában.
3. A Sajtó Osztály egy munkatársa közvetlenül támogatja az önkormányzati államtitkár munkáját.”
„2.0.0.1.1. Miniszteri Titkárság
1. A Miniszteri Titkárság a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő – osztály jogállású – hivatali egység, melynek élén titkárságvezető (osztályvezető) áll.”
„2.0.0.1.2. Védelmi Koordinációs Osztály
1. A Védelmi Koordinációs Osztály a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő – osztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető-helyettes áll.
2. A Védelmi Koordinációs Osztály a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) működéséhez kapcsolódó feladatkörében
a) a KKB elnökének döntése szerint előkészíti a KKB üléseit, gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról, nyilvántartja a KKB elnöke által meghatározott személyek munkaidő alatti, illetve munkaidőn túli tartózkodási helyét és gondoskodik riasztásukról,
b) elkészíti a KKB éves feladattervének tervezetét,
c) összeállítja és jóváhagyásra előkészíti az ország egészét érintő hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok éves tervét,
d) összeállítja a KKB feladatai végrehajtásáról szóló tájékoztatókat, beszámolókat,
e) ellátja a kritikus infrastruktúra védelmével összefüggő, KKB-ra háruló feladatok végrehajtásának koordinálását,
f) részt vesz a KKB szervezetével és működésével összefüggő jogi szabályozás és kormányzati döntések előkészítésében,
g) összeállítja a KKB elnökének a Kormány részére szóló éves beszámolóját,
h) a KKB elnökét tájékoztatja a jogszabályokban és feladattervekben előírt határidős feladatok végrehajtásának helyzetéről,
i) a KKB elnökének döntése szerint veszélyhelyzet idején ellátja a KKB készenléti szolgálatát.
3. A Védelmi Koordinációs Osztály a Nemzeti Helyzetértékelő Központ (a továbbiakban: NHK) működtetésével kapcsolatos feladatkörében
a) közreműködik a tárca feladat- és hatáskörébe utalt, a védelmi igazgatással összefüggő értesítési, tájékoztatási, berendelési és készültségbe helyezési feladatok kidolgozásában,
b) a miniszter megbízásából végzi a polgári válságkezelési, a katasztrófavédelmi és a kritikus infrastruktúra védelmi feladatok kormányzati koordinációjával összefüggő feladatokat,
c) részt vesz – az NHK-ba berendelt állomány részleges vagy teljes alkalmazása esetén – a katasztrófa- és válsághelyzet kezeléséhez szükséges információk elemzésében, értékelésében, javaslatok és előterjesztések kidolgozásában,
d) közreműködik az NHK-ba kijelölt szakértők (KKB Operatív Törzs, polgári válságkezelő csoport) felkészítésében,
e) gondoskodik az NHK általános készenlétének biztosításáról, az Informatikai Főosztály bevonásával.
4. A Védelmi Koordinációs Osztály a védelmi igazgatással kapcsolatos feladatai ellátása során
a) részt vesz a védelmi igazgatás rendszerére és működtetésére vonatkozó koncepciók kialakításában,
b) részt vesz a Honvédelmi Tanács Hivatala, valamint a minisztériumi Operatív Törzs működési feltételeinek megteremtésében,
c) kezdeményezi és koordinálja a minisztérium felelősségi körébe tartozó, minősített időszaki rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabálytervezeteknek a Szabályozási Főosztály közreműködésével történő kidolgozását és napra készen tartását,
d) koordinálja és ellenőrzi a minisztérium hivatali szervezetei (hivatali egységei), a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a rendészeti szakközépiskolák minősített időszaki felkészülését, továbbá szakmai felügyeletet gyakorol a honvédelmi felkészítés terén e szervek tevékenysége felett,
e) közreműködik a honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok költségei elkülönített tervezésében,
f) a miniszter döntése szerint gondoskodik a minisztérium vezetői állománya minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséről, közreműködik a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok elnökei felkészítésében,
g) részt vesz a polgári védelem feladatával, szervezetével, működésével, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségével összefüggő jogi szabályozás és kormányzati döntések előkészítésében,
h) kijelölés alapján ellátja a minisztérium képviseletét tárcaközi bizottságokban,
i) közreműködik a hazai és nemzetközi védelmi igazgatási rendszergyakorlatok tervezésében, részt vesz azok végrehajtásában,
j) ellátja a miniszter katasztrófavédelemmel összefüggő felügyeleti jogköréből adódó, megyei (fővárosi) védelmi bizottságokat érintő feladatokat,
k) részt vesz a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel összefüggő tárcaszintű feladatok ellátásában,
l) közreműködik a Rendőrtiszti Főiskolán, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban, a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központban, valamint a rendészeti szakközépiskolában folyó katasztrófavédelmi, válságkezelési oktatás, képzés és továbbképzés minősített időszaki feladatokat is tartalmazó irányai kidolgozásában, koordinálja a minisztérium hivatali egységei, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a rendészeti szakközépiskolák környezetvédelemmel és kármentesítéssel kapcsolatos feladatai végrehajtását, és a Műszaki Főosztály bevonásával működteti az ezzel összefüggő központi nyilvántartási rendszert,
m) a pénzügyi feladatokat ellátó hivatali egység közreműködésével végzi a honvédelmi, katasztrófavédelmi és gazdasági felkészülés központi kiadásai címen jóváhagyott költségvetési támogatás felhasználásának tervezését, az ezzel összefüggő szerződés-előkészítési feladatokat, szakmai állásfoglalást ad a költségvetési támogatás felhasználásáról,
n) részt vesz a védelmi igazgatási célú infokommunikációs rendszer (Marathon Terra) fejlesztésében, üzemeltetésében,
o) végzi a katasztrófák elleni védekezéshez szükséges központi rendeltetésű állami tartalékkészletek beszerzését, nyilvántartását, ellenőrzését,
p) szervezi és végzi a NATO Befogadó Nemzeti Támogatás rendszerével összefüggő, minisztériumra háruló feladatokat,
q) koordinálja a veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos tudományos kutatásokat, véleményezi, felügyeli a védelmi felkészítéssel összefüggő képzések szakmai tartalmát.
2.0.0.1.3. Hitelesítő Hatóság
1. A Hitelesítő Hatóság a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.
2. A Hitelesítő Hatóság ellátja a 2007–2013. közötti programozási időszakban a Szolidaritási programokból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól, intézményrendszeréről, a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerekről szóló 17/2010. (IV. 29.) IRM rendelet 5. §-ában meghatározott feladatokat.” (A Személyügyi Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben)
„t) ellátja a miniszteri hatáskörbe tartozó elismerések adományozásával, a köztársasági elnöki és miniszterelnöki kitüntetésekkel, elismerésekkel kapcsolatos döntés-előkészítési, és a döntés-végrehajtási feladatokat,
u) ellátja a miniszteri hatáskörbe tartozó szociális és kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatokat, kezeli a miniszteri elismerési és szociális keretet, az elismerési és protokoll anyag készletet,
v) közreműködik a minisztérium rendezvényeinek, értekezleteinek megszervezésében, illetve szervezi minisztérium központi ünnepségeit.”
(A Személyügyi Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben)
„g) a vonatkozó jogszabályok alapján kiadja, bevonja és nyilvántartja a közterület-felügyelők igazolványait és szolgálati jelvényeit, gondoskodik azok beszerzéséről és a leszámlázásáról az érintett önkormányzat felé.”
(A Személyügyi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben)
„z) kapcsolatot tart és együttműködik az emberi jogi és kisebbségi jogvédő civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel, valamint a kisebbségi önkormányzatokkal.
aa) közreműködik a munkáltató és a szakszervezet (szakszervezetek) közötti érdekegyeztetéssel kapcsolatos folyamatokban, ellátja a Belügyi Érdekegyeztető Tanács és a tárcaközi (szektorális) érdekegyeztető fórum titkársági feladatait,”
„7. A Személyügyi Főosztály vezetője egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadmányozza a 3. o) alpont szerinti hatósági ügyekben hozott döntéseket, valamint egyéb iratokat.”
(A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben)
„c) – a polgári hírszerzési tevékenység kivételével – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogállásáról és működéséről,”
(A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben)
„f) előkészíti az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban a személy- és vagyonvédelmi területeken, valamint a kriminalisztikai területen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegéről szóló szakhatósági állásfoglalást.”
(A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben)
„d) véleményezi a honvédelemért felelős miniszter által előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,”
(A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben)
„p) szakirányítást gyakorol a megyei (fővárosi) áldozatsegítő szolgálatok fölött.”
(A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben)
„h) a Magyar Államkincstárral együttműködve gondoskodik a bérszámfejtéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról,”
(A Támogatás-koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben)
„f) részt vesz a TÁMOP – 5.6.1. konstrukció végrehajtásához kapcsolódó szakmai feladatok ellátásában.”
(Az Európai Együttműködési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben)
„a) koordinálja a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó önálló belügyi szervek európai uniós együttműködési tevékenységét”
(Az Európai Együttműködési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben)
„l) ellátja a nemzetközi fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos feladatokat,
m) ellátja az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében szereplő, az európai kritikus infrastruktúrák védelmével foglalkozó (ECIP) kapcsolattartó pont feladatát.”
(A Nemzetközi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben)
„a) a jóváhagyott irányelvek alapján elvégzi a hivatali egységek, továbbá az önálló belügyi szervek vezetőinek és helyetteseinek éves kiutazási és fogadási terveinek összesítését, majd a minisztérium, valamint a felügyelt szervek vezetőinek és helyetteseinek összesített kiutazási és fogadási tervét felterjeszti az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárhoz,”
(A Területrendezési és Településügyi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben)
„f) a Területrendezési és Településügyi Főosztály vezetője kiadmányozza
– az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében kialakított másodfokú szakhatósági állásfoglalást,
– a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében kialakított másodfokú szakhatósági állásfoglalást,
– a villamosenergia-ipari építésügyi eljárásban a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében kialakított másodfokú szakhatósági állásfoglalást.”
(Az Építésügyi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben)
„f) az Építésügyi Főosztály vezetője a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében
– kiadja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során hozott döntést, – kiadja a másodfokú építésügyi hatóságokkal szemben előterjesztett kizárási, összeférhetetlenségi kérelmek alapján hozott döntéseket,
– ellátja a külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos másodfokú építésügyi hatósági és szakhatósági tevékenységet,
– elbírálja a kormányhivatal mint másodfokú építésügyi hatóság által első fokon hozott határozatok, valamint önállóan fellebbezhető végzések ellen benyújtott fellebbezéseket,
– elbírálja a másodfokú építésügyi hatóságokkal szemben előterjesztett kizárási, összeférhetetlenségi kérelmeket,
– elbírálja az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságok által hozott határozatok és önállóan fellebbezhető végzések ellen benyújtott fellebbezéseket,
– megvizsgálja és elbírálja az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági tevékenységgel kapcsolatos felügyeleti intézkedés iránti kérelmeket,
– ellátja a szakmai vizsgaelnökök megbízását, a szakmai vizsga szóbeli és írásbeli vizsgatevékenysége vizsgafeladatainak kiadását, kidolgoztatja az OKJ struktúrájának megfelelő szakmai és vizsgakövetelmény-rendszerhez illeszkedő szakmai tantárgyak tankönyveit és egyéb tanulmányi segédleteit és a szakmai vizsgarészek vizsgafeladatainak (szóbeli, írásbeli és gyakorlati) vizsgatételeit, értékelési útmutatóit.”
(Az Építésügyi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben)
„al) kidolgoztatja szakterületét érintő szakképesítések tekintetében a szakmai és vizsgakövetelmény-rendszerhez illeszkedő szakmai tantárgyak tankönyveit, tanulmányi segédleteit,”
(A Parlamenti Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben)
„d) intézkedik a minisztérium feladatkörébe tartozó bizottsági és képviselői önálló indítványokkal kapcsolatban a Kormány képviseletének ellátása érdekében,
e) tájékoztatást ad az Országgyűlés működésével kapcsolatos kérdésekről, gondoskodik az Országgyűlés munkája során keletkező irományoknak a vezetők, illetve az érintett munkatársak részére történő, szükség szerinti megküldéséről,
f) koordinálja a belügyminiszter által az Országgyűléshez benyújtott, valamint feladatköréhez tartozó törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok tekintetében a kormányzati szándékok érvényesítését.”
|
2. Miniszter |
2.0.0.1. Miniszteri Kabinet (Kabinetfőnök) |
65 |
|
|
2.0.0.1.1. Miniszteri Titkárság |
|
|
|
2.0.0.1.2. Védelmi Koordinációs Osztály |
|
|
|
2.0.0.1.3. Titkársági Osztály |
|
|
|
2.0.0.1.4. Rendészeti Koordinációs Osztály |
|
|
|
2.0.0.1.5. Nemzetbiztonsági Koordinációs Osztály |
|
|
|
2.0.0.1.6. Sajtó Osztály |
|
|
|
2.0.0.1.7. Hitelesítő Hatóság |
|
|
|
|
|
|
|
2.0.0.2. Személyügyi Főosztály |
|
|
|
2.0.0.2.1. Személyügyi Osztály |
|
|
|
2.0.0.2.2. Szervezetfejlesztési Osztály |
|
|
|
2.0.0.2.3. Elismerési és Protokoll Osztály |
|
|
|
2.0.0.2.4. Civilkapcsolati Osztály (Panasziroda) |
|
|
|
2.0.0.2.5. Oktatási és Képzési Osztály |
|
|
|
2.0.0.2.6. Egészségügyi Koordinációs Osztály |
|
|
|
2.0.0.3. Ellenőrzési Főosztály |
|
|
|
2.0.0.3.1. Belső Ellenőrzési Osztály |
|
|
|
2.0.0.3.2. Elemző és Értékelő Osztály |
|
|
|
Létszám (fő) |
|
2.3. Önkormányzati államtitkár |
59 |
33. § Az SzMSz 1. melléklet 3. függeléke táblázatának „2.1.1. Szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár : Létszám (fő)” mezőjének helyébe a következő mező lép:
|
|
Létszám (fő) |
|
2.1.1. Szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár |
53 |
34. § Az SzMSz 1. melléklet 3. függeléke táblázatának „2.1.2. Gazdasági és informatikai helyettes államtitkár : Létszám (fő)” mezőjének helyébe a következő mező lép:
|
|
Létszám (fő) |
|
2.1.2. Gazdasági és informatikai helyettes államtitkár |
55 |
a) 1. § (1) bekezdésében az „államigazgatási szerv, amely – gazdálkodását tekintve – önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv, amely – gazdálkodási jogköre alapján – önállóan működő és gazdálkodó”,
b) 1. § (2) bekezdésé i) pontjában a „Kormány” szövegrész helyébe az „a Magyar Köztársaság Országgyűlése”, p) pontjában az „10023002-01483305-00000000” szövegrész helyébe az „10032000-01483305-00000000”, s) pontjában a „szakágazata” szövegrész helyébe az „államháztartási szakágazati besorolás”,
g) 37. § (3) bekezdés e) pontjában az „állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe az „állami irányítás egyéb jogi eszközei, a közjogi szervezetszabályozó eszközök,”,
h) 38. § (1) bekezdés b) pontjában az „az állami irányítás miniszter által kiadott jogi eszközeinek” szövegrész helyébe az „a miniszter által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközök”,
i) 38. § (1) bekezdés g) pontjában a „vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének” szövegrész helyébe az „ , az állami irányítás egyéb jogi eszközének vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz”,
l) 77. § (6) bekezdésében az „ülés napján reggel 8 óráig” szövegrész helyébe az „ülést megelőző munkanap 16 óráig”,
37. § (1) Hatályát veszti az SzMSz
m) 1. melléklet 3. függelék a „2.3.1. Önkormányzati helyettes államtitkár : Szervezeti egység” mezőben a „2.3.1.5. Védelmi Koordinációs Főosztály” szövegrész,
38. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közzétételét követő napon lép hatályba.
(3) Ez az utasítás 2011. április 6-án hatályát veszti.
1. függelék a 2/2011. (I. 31.) BM utasításhoz
2. függelék a 2/2011. (I. 31.) BM utasításhoz
A jogszabály-előkészítő tevékenység rendje
1. A Kormány munkatervében, illetve a minisztérium munkaprogramjában szereplő, valamint a helyettes államtitkárok által meghatározott jelentősebb jogszabálytervezetek előkészítéséhez szabályozási javaslat (koncepció) készül, melynek összeállításáról a feladatköre szerint felelős szervezeti egység gondoskodik. A szabályozási javaslat elkészítésében a szakmailag felelős szervezeti egység felkérésére a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály, a Szabályozási Főosztály, a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály és a Személyügyi Főosztály feladatkörének megfelelően közreműködik.
2. A szabályozási javaslat tartalmazza:
a) az elérendő közpolitikai célt, a jogi szabályozás szakmai, közgazdasági indokait, a tervezett szabályozás hatályosulásának, illetve elmaradásának következményeit,
b) a szabályozással befolyásolni tervezett szabályozási terület, társadalmi jelenség rövid leírását,
c) a célhoz rendelt szabályozási, intézkedési megoldást, ennek indokait, költségkihatását, szükség szerint a cél megvalósulásához szükséges nem jogalkotási jellegű kormányzati lépéseket.
3. Törvényi szintű szabályozás esetén a 2. pontban meghatározottakon túl be kell mutatni a szabályozás rövid történeti előzményeit, az adott területen a jogérvényesülés tapasztalatait, az Európai Unió jogához, valamint az Európa Tanács egyezményeihez és ajánlásaihoz való illeszkedés főbb jellemzőit, a végrehajtás szervezeti, személyi feltételeit, a végrehajtáshoz szükséges időt és a végrehajtás ütemezését.
4. Ha a szabályozási javaslatot a Kormány ügyrendje szerint a Kormánynak előzetesen be kell mutatni, a belső és a közigazgatási egyeztetés, valamint a benyújtás szabályait a szabályozási javaslatra nézve is alkalmazni kell.
5. Szabályozási javaslat, jogszabálytervezet, törvényjavaslat elkészítésére a feladatkörükben érintett minisztériumok (központi államigazgatási szervek), a minisztérium hivatali szervezetei, az önálló szervek, valamint tudományos intézetek felkérésével – a miniszter döntésének megfelelően – törvényelőkészítő, jogszabály-előkészítő bizottság szervezhető.
6. A szakmailag felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár által elfogadott szabályozási javaslat alapján a szakmailag felelős szervezeti egység elkészíti a jogszabálytervezetet vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz szakmai tervezetét és a hozzá tartozó indokolást vagy előterjesztést (a továbbiakban: tervezet).
7. A tervezet előkészítése során:
a) a szakmailag felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár felelős a tervezet szakmai tartalmának meghatározásáért,
b) az érintett szervek, egységek által a tervezetekhez készített költség-haszon elemzést a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály ellenőrzi, és közreműködik a közös álláspont kialakításában; indokolt esetben kiegészítésre visszaadja azt az érintetteknek,
c) a tervezet tárgyának megfelelően a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály végzi a tervezet előírások szerinti szerkesztését, gondoskodik a Kormány ügyrendjében foglaltak és a jogalkotási eljárás szabályainak megtartásáról és a jogrendszeri illeszkedésről, az Európai Unió normarendszerének való megfelelésről, az alkotmányos követelmények, a nemzetközi jog által elismert jogelvek érvényesítéséről, ellenőrzi az elfogadott javaslatok érvényesítését,
d) a Parlamenti Főosztály vezetője – a parlamenti államtitkár irányításával – szervezi a parlamenti pártokkal történő, szükség szerint felmerülő egyeztetést, előkészíti a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalását,
e) a szakmailag felelős szervezeti egység vezetője és a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály vezetője gondoskodnak arról, hogy a tervezetek az érdekelt társadalmi szervezetekkel egyeztetésre kerüljenek,
f) a Sajtó Osztály szükség esetén elkészíti a tervezet kommunikációjára vonatkozó javaslatot.
8. A tervezetnek a belső és a közigazgatási egyeztetését a szakmailag felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár megkeresése alapján és szakmai közreműködésével a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár végzi. Más minisztériummal közös előterjesztés, miniszteri együttes rendelet, vagy más miniszterrel egyetértésben kiadott rendelet előkészítése során a társminisztériumokkal – a szakfőosztály bevonásával – a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár tartja a kapcsolatot.
9. A belső egyeztetésben részt vesznek a helyettes államtitkárok és azok a szervezeti egységek, melyek feladatkörük alapján a tervezetben szakmailag érintettek. A tervezettel kapcsolatos véleményadásra ésszerű határidőt kell biztosítani. A beérkezett véleményeket a szakmailag felelős szervezeti egység a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztállyal vagy a Szabályozási Főosztállyal együttműködve feldolgozza és beépíti. Amennyiben a tervezettel kapcsolatos véleménykülönbségek miatt ez indokolt, munkaértekezleten kell rendezni a nézetkülönbségeket, ennek sikertelensége esetén a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály felső szintű vezetői döntést kér.
10. A belső egyeztetés lefolytatását követően a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkárától kéri a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátásának engedélyezését, kivéve a közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetét. Miután a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkára a közigazgatási egyeztetésre bocsáthatónak találta, a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár a tervezetet közigazgatási egyeztetésre küldi.
11. A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály megkeresése alapján a Sajtó Osztály gondoskodik róla, hogy a közigazgatási egyeztetéssel egy időben az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9. §-ának megfelelően a tervezet megtekinthető és véleményezhető legyen a minisztérium honlapján. Az észrevételekről és az el nem fogadott javaslatok elutasításának indokairól készített összefoglalót a honlapon közzé kell tenni.
12. A közigazgatási egyeztetésre biztosított határidő esetében, valamint a beérkezett észrevételek feldolgozására, egyeztetésére és érvényesítésére a belső egyeztetésre vonatkozó rendelkezések irányadók. Amennyiben a tervezettel kapcsolatos véleménykülönbségek miatt ez indokolt, a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály vezetője javaslatára a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár egyeztető megbeszélést hív össze az érintett tárcák, valamint más véleményező szervek részvételével.
13. A végleges tervezetet a közigazgatási, a parlamenti, és ha a tervezet előkészítéséért szakmailag az önkormányzati államtitkár felelős, az önkormányzati államtitkár egyetértésével a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály által készített rövid felterjesztő feljegyzéssel a szabályozási és koordinációs szakállamtitkár felterjeszti a miniszter számára.
14. Miután a miniszter aláírásával ellátta a tervezetet, a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár közjogi szervezetszabályozó eszköz esetében gondoskodik a közzétételről, miniszteri rendelet esetében a kihirdetésről, kormány-előterjesztés esetében pedig a megküldi a Kormányirodának annak érdekében, hogy a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést napirendjére vegye és megtárgyalja.
15. A jogalkotási hatáskörrel felruházott más szervek által készített tervezetekkel (a továbbiakban: tárcatervezet) kapcsolatos minisztériumi vélemény kiadmányozására a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében a megkereső személyétől függően a közigazgatási államtitkár vagy a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár jogosult. A tárcavélemény tervezetének előkészítése a tárcatervezet tárgya szerint a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály feladata.
16. A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály az észrevételek alapján összeállítja a minisztérium álláspontját összegező tárcavélemény-tervezetet. A véglegesített tárcavélemény-tervezetet a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárhoz továbbítja kiadmányozás vagy a közigazgatási államtitkárhoz történő továbbítás céljából.”
