197/2011. (IX. 29.) Korm. rendelet

a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról¹

2011.10.14.

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés p), q), t), u) és v) pontjában, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Területrendezési hatósági eljárás kérelmezhető)

„d) a településrendezési terv készítése során beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére

da) a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében,

db) a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvények hatálya alá tartozó települések közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen,

dc) a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó magterület övezetében történelmi sportterületen

(a továbbiakban együtt: beépítésre szánt terület kivételes kijelölése);”

(2) Az R. 1. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Területrendezési hatósági eljárás kérelmezhető)

„f) a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó településen a területcseréhez (a továbbiakban: területcsere).”

(3) Az R. 1. §-a a következő (2)–(3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelem esetén a szakhatóság a 2. számú mellékletben foglalt táblázat 10. sora szerinti szakkérdést a (3) bekezdésben foglaltak alapján vizsgálja.

(3) Az országos jelentőségű elem beillesztése az energiaellátás biztonságának biztosításához akkor szükséges, ha

a) az országban a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét,

b) az a villamos energiáról szóló törvény szerinti, a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szerepel,

c) az a földgázellátásról szóló törvény szerinti, a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben vagy a szállítási rendszerüzemeltető működési engedélyében szerepel, vagy

d) az a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítóvezeték kivételével szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére irányul.”

2. § Az R. 2. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az 1. § (1) bekezdés b)–f) pontjában foglalt területrendezési hatósági eljárások megalapozására az e rendeletben meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot kell készíteni.

(4) A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat során az eltérésre, a beillesztésre, a beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére, az országos jelentőségű elem beillesztésére, továbbá a területcserére vonatkozó javaslat terület-, illetve településrendezési kihatásait össze kell vetni a hatályos területrendezési tervvel.”

3. § (1) Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területrendezési hatósági eljárás az

a) 1. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, az 1. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjában, valamint az 1. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a települési önkormányzat, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat, több település érintettsége esetén a megállapodásukban kijelölt önkormányzat, a megyei önkormányzat vagy a területrendezésért felelős miniszter,

b) 1. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában foglalt esetben a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések önkormányzata, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat,

c) 1. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a beruházó

kérelme alapján indul.”

(2) Az R. 3. § (4) bekezdés c)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem tárgyát és rövid összefoglaló indoklását, továbbá)

„c) beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére irányuló kérelem esetén

ca) a hatályos településrendezési terv másolatának megfelelő részletét,

cb) a településrendezési terv tervezetét a beépítésre szánt területként kijelölni kívánt terület rajzi munkarészeken történő térbeli meghatározásával,

cc) a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot,

cd) a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó magterület övezetében a beépítésre szánt terület kijelölésével érintett történelmi sportterületen a ca)–cc) alpontban foglaltakon túl annak bizonyító erejű dokumentumait, hogy a terület megfelel a történelmi sportterület a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényben szereplő meghatározásának;

d) a területcserére vonatkozó kérelem esetén a c) pont ca) és cc) alpontjában foglaltakon túl

da) a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény mellékletét képező szerkezeti terv területcserével érintett részleteinek másolatát,

db) a településrendezési terv tervezetét a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése bővítésének és a mezőgazdasági térség javára történő egyidejű csökkentésének térbeli meghatározásával,

dc) annak igazoló számítását, hogy a területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága a település közigazgatási területén nem változik;

e) országos jelentőségű elem beillesztésére vonatkozó kérelem esetén

ea) az Országos Területrendezési Tervben nem szereplő országos jelentőségű elem beillesztése esetén az Országos Területrendezési Terv, a kiemelt térség területrendezési tervében nem szereplő országos jelentőségű elem beillesztése esetén a kiemelt térség területrendezési terve, a megyei területrendezési tervben nem szereplő országos jelentőségű elem beillesztése esetén a megyei területrendezési terv másolatának részletét a beillesztendő tervi elem feltüntetésével,

eb) a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;

f) az 1. § (1) bekezdés a)–d) és f) pontja szerinti eljárások esetén a kérelem benyújtását megerősítő képviselő-testületi (közgyűlési) határozatot, illetve több települési önkormányzat érintettsége esetén az önkormányzatok képviselő-testületi (közgyűlési) határozatát és az érintett települési önkormányzatok nevében eljáró önkormányzat kijelölésére vonatkozó települési önkormányzatok közötti megállapodást.”

(3) Az R. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben az ügyfél nem elektronikus úton tart kapcsolatot a hatósággal, akkor a kérelmet – postai úton vagy személyes átadás útján – írásban a (4) bekezdésben meghatározott tartalommal kell benyújtani tíz papíralapú példányban és egy példányban elektronikus adathordozón. Az eltérésre, a beillesztésre, a beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére, a területcserére, továbbá az országos jelentőségű elem beillesztésére vonatkozó tíz papíralapú példányban benyújtott kérelemnek a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat rövid összefoglalóját kell tartalmaznia. Az egyéb tartalmi elemeket teljes körűen kell benyújtani. Az eltérésre, a beillesztésre, a beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére, a területcserére, továbbá az országos jelentőségű elem beillesztésére vonatkozó elektronikus adathordozón benyújtott kérelemnek a (4) bekezdésben meghatározott tartalommal kell rendelkeznie, a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot teljes terjedelmében kell tartalmaznia. Amennyiben a papíralapú kérelem és az elektronikus adathordozón benyújtott kérelem szövege egymástól eltér, a papíralapú kérelem szövegét kell hitelesnek tekinteni.”

4. § Az R. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eljáró állami főépítész az eljárás során vizsgálja, hogy a kérelem mellékletét képező területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot az arra a területrendezési tervezési jogosultságról szóló kormányrendelet alapján jogosult személy irányításával készítették el.”

5. § (1) Az R. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

6. § Hatályát veszti az R. 4. § (4) bekezdése, valamint 5. § (1) bekezdés b) és d) pontja.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

1. melléklet a 197/2011. (IX. 29.) Korm. rendelethez

Az R. 1. számú melléklet II. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) A kérelemben szereplő javaslatok környezeti és környezet-egészségügyi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

– a levegőre (levegőminőség, porszennyezés, zaj- és rezgésszint);

– a talaj minőségére, a víz- és a szélerózióra, valamint a földtani veszélyforrásokra;

– a hulladékgazdálkodás helyzetére;

– a termőföld mennyiségére;

– a földtani veszélyforrásra és ásványvagyonra;

– a vízre (árvíz és belvíz, felszíni és felszín alatti vizek mennyisége és minősége);

– az élővilágra (védett természeti területek, Natura 2000 területek, biológiailag aktív felületek aránya, ökológiai hálózat szerkezete és működése, biodiverzitás);

– az élettelen természeti értékekre (földtani feltárásokra, barlangokra, felszínformákra, forrásokra, víznyelőkre);

– az erdőre (erdők rendeltetése, természetessége, károsító hatások);

– a tájra (tájszerkezet, tájjelleg változása, tájhasználati érték növelő vagy csökkentő hatás);

– az épített környezetre (településszerkezet);

– a kulturális örökségre (műemlékvédelem, régészet).”

2. melléklet a 197/2011. (IX. 29.) Korm. rendelethez

„2. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelethez

A területrendezési hatósági eljárásban közreműködő szakhatóságok

	A	B	C
1.	Bevonás és közreműködés feltétele	Vizsgálandó szakkérdés	Szakhatóság
2.	A közúthálózat fő elemei – gyors- forgalmi utak, és főutak – és az országos vasúti törzshálózat elemei esetén, a pontosítási és az eltérési eljárásnál. A gyorsforgalmi úton és főúton, valamint a vasúti törzshálózaton, a Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak esetén, a pontosítási eljárásnál. Határátkelők és határátlépési pontok a gyorsforgalmi- és főúthálózat, valamint a vasúti törzshálózat esetén, a pontosítási eljárásnál. A repülőterek esetén, a pontosítási eljárásnál. Országos kerékpárút törzshálózat elemei esetén, a pontosítási és az eltérési eljárásnál. Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak, közforgalmú kikötők esetén, a pontosítási eljárásnál.	A közlekedési hálózat egységességének biztosíthatósága, a közlekedésfejlesztési érdekek érvényesíthetősége.	Országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei, továbbá Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak, a vasúti építmények, továbbá a hajózási létesítmények esetén: Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Repülőterek esetében: Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Minden más esetben: fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége
	Térségi jelentőségű mellékút esetén, valamennyi eljárásnál.
	Térségi jelentőségű kerékpárút esetén, valamennyi eljárásnál.
	Vasúti mellékvonal esetén, valamennyi eljárásnál.
	Térségi jelentőségű közforgalmú kikötő esetén, valamennyi eljárásnál.
	Térségi jelentőségű híd esetén, valamennyi eljárásnál.
	Térségi jelentőségű logisztikai központ esetén, valamennyi eljárásnál.
	Térségi jelentőségű nyilvános kereskedelmi repülőtér esetén, valamennyi eljárásnál.
	Térségi jelentőségű határátkelőhely esetén, valamennyi eljárásnál.
3.	Minden esetben.	A területrendezési tervekben rögzített környezetvédelemi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozás, továbbá a környezet, természet és táj védelmére vonatkozó jogszabályban rögzített követelmények érvényesülése. Országos jelentőségű meglévő szükségtározók, megvalósuló árvízi tározók és új vízi építmények esetén, valamint az 1 millió m³-t meghaladó, de 10 millió m³-nél kisebb tározási lehetőségek esetén a vízgazdálkodás jogszabályi követelményeinek érvényesülése kérdésében.	környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
4.	Minden esetben.	A területrendezési tervekben rögzített kulturális örökség-védelmi szabályozás, továbbá a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek érvényesülése.	fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája
5.	Minden esetben.	A termőföld minőségi védelme, valamint erdő esetében a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdők közérdekű szolgáltatásainak biztosítása.	termőföld minőségi védelme esetében a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, erdő esetében a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága
6.	Minden esetben.	A termőföld mennyiségi védelme.	körzeti földhivatal, több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a fővárosi és megyei kormányhivatal földhivatala
7.	Minden esetben.	A szénhidrogén-szállító vezetékek esetén a szakkérdés a műszaki-biztonsági követelmények érvényesítésére vonatkozik. A nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyek figyelembevételének biztosítása, a földtani veszély megítélése (földtani veszélyforrás megléte), a felszínmozgásra utaló jellegek vizsgálata.	bányakapitányság
8.	Atomerőmű esetén, a pontosítási eljárásban.	A nukleáris-biztonsági követelmények érvényesítése.	Országos Atomenergia Hivatal
9.	Atomerőműnek nem minősülő erőművek esetén, a pontosítási és a beillesztési eljárásnál. A kiserőmű (az 5 MW és ezt meghaladó, de 50 MW-nál kisebb teljesítményképességű erőmű) esetén, a pontosítási és a beillesztési eljárásnál.	A műszaki-biztonsági követelmények érvényesítése.	fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága
	A 120 kV-os elosztóhálózat esetén, valamennyi eljárásnál. A villamos-átviteli hálózat távvezeték elemei esetén, valamennyi eljárásnál.
10.	Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő	Az energiaellátás biztonságának biztosításához való szükségesség megítélése.	Magyar Energia Hivatal
	a) atomerőműnek nem minősülő erőmű,
	b) villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei vagy
	c) a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény
	területi elhelyezése esetén.
11.	Országos jelentőségű elem beillesztése esetén.	Az országos jelentőségű elem beillesztése esetén a védelmi kockázat felmérése.	Alkotmányvédelmi Hivatal

”

A rendelet a 7. § alapján hatályát vesztette 2011. október 15. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek