• Tartalom

2011. évi CXCIV. törvény

2011. évi CXCIV. törvény

Magyarország gazdasági stabilitásáról1

2011.12.31.

Az Országgyűlés az ország pénzügyi stabilitása és a költségvetési fenntarthatóságának biztosítása érdekében, a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának független vizsgálata, valamint az államadósság csökkentésének elősegítése céljából az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XXX. cikke, 34. cikk (5) bekezdése, 37. cikk (5) bekezdése, 40. cikke és 44. cikk (5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. §2

II. Fejezet

AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSE

1. Az államadósság fogalma, számítása

2. §3

3. §4

2. Az adósságcsökkentés

4. § (1)5

(2)6

(3)7

(4) Az (1) bekezdés által érintett szervezetek kötelesek a törvényben foglaltak végrehajtásához szükséges adatokat az államháztartásért felelős miniszter rendelkezésére bocsátani.

5. §8

6. §9

7. §10

3. Az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok

8. §11

9. §12

10. §13

III. Fejezet

AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT

4. Az Államadósság Kezelő Központ jogállása

11. §14

12. §15

13. §16

14. §17

IV. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS

5. A Költségvetési Tanács tagjai

15. §18

16. §19

17. §20

18. §21

19. §22

20. §23

21. §24

22. §25

6. A Költségvetési Tanács feladata, hatásköre, működésének szabályai

23. §26

24. §27

7. A Tanács eljárása az államadósság mértékének vizsgálatában

25. §28

26. §29

8. A Költségvetési Tanács működése

27. §30

V. Fejezet

A KÖZTEHERVISELÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI

28. §31

29. §32

30. §33

31. §34

32. §35

33. §36

34. §37

35. §38

36. §39

37. §40

38. §41

39. §42

VI. Fejezet

A NYUGDÍJRENDSZER ALAPVETŐ SZABÁLYAI

9. A nyugdíjrendszer alapelvei

40. §43

10. Az állami nyugdíjak és fedezetük

41. §44

42. §45

11. Kiegészítő nyugdíjintézmények

43. §46

VII. Fejezet

A PÉNZÜGYI RENDSZER STABILITÁSÁNAK MEGŐRZÉSE ÉRDEKÉBEN HITELINTÉZETEKNEK NYÚJTHATÓ KÖLCSÖN

44. §47

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. Felhatalmazó rendelkezések

45. §48

13. Hatályba léptető rendelkezések

46. § (1) E törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–3. §, a 4. § (1) és (3) bekezdése, az 5–35. §, a 37. §, a 39–45. §, a 47. §, az 53. §, az 54. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 36. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 4. § (2) bekezdése és a 38. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

14. Átmeneti rendelkezések

47. §49

48. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.”

(2) Hatályát veszti a Tbj.

b) 4. § r) pontjában az „és tagdíj” szövegrész,

f) 30/A. § (2) bekezdés második mondata,

g) 33. §-a és az azt megelőző alcím,

j) 50. §-t megelőző alcímében az „és a tagdíj” szövegrész,

k) 50. § (6) bekezdésében a „(tagdíjról)” szövegrész,

n) 52. § (7) bekezdésében az „és tagdíj” szövegrész,

(3) A Tbj. a következő 65/A. §-sal egészül ki:

65/A. § A pénztártag 2010. november 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíjának önellenőrzése (pótbevallása) esetén a bevallási adatokat az állami adóhatóság az önellenőrzés (pótbevallás) benyújtását követő hónap utolsó napjáig – a tagok folyószámlájának vezetéséhez – továbbítja a pénztár részére. Az önellenőrzés (pótbevallás) alapján a tagdíjat közvetlenül a magán-nyugdíjpénztár részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik.”

(4) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság a 8. § (1) bekezdése alapján fizetett közteher összegéből 91,8%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és 6,8%-ot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át.”

(5) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi. CXCI. törvény 116. §-a következő szöveggel lép hatályba:

116. § A Pftv. a 16. §-t követően a következő III/B. fejezettel egészül ki:
„III/B. FEJEZET
A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁSA
16/A. § (1) Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
(2) Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki
a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
b) rehabilitációs járadékban részesül.
(3) A rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesül.
(4) A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról.
(5) A jogosult közli a rehabilitációs hatósággal az adóazonosító jelét, melyet a rehabilitációs hatóság kezelhet a Rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásával és megszűnésével kapcsolatos, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatás céljából.
(6) A Rehabilitációs kártya érvényességének
a) kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította,
b) záró időpontja a kártya visszavonásának napja.
(7) A rehabilitációs hatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a jogosultság megszűnéséről, valamint a Rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó nevéről, adószámáról, székhelyéről, telephelyéről.
(8) Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja. A Rehabilitációs kártyával rendelkező személy a visszavont kártyát az állami adóhatóságnak visszaszolgáltatja.
(9) A Rehabilitációs kártyával kapcsolatos eljárások során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezései figyelembevételével kell alkalmazni.
16/B. § (1) A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.
(3) Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre.””

(6) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi. CXCI. törvény 198. § (3) bekezdése nem lép hatályba.

49. § (1) A magánnyugdíjról és magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § Természetes személy önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat.”

(2) Az Mpt. 4. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

d) tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja, a pénztár számára megfizet”;

(3) Az Mpt. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Magán-nyugdíjpénztári tevékenységnek minősül a pénztártagok felvétele, a tagok számára fizetendő tagdíjak gyűjtése, a tagdíjakból származó vagyon befektetése, nyugdíjszolgáltatás nyújtása és egyösszegű kifizetés teljesítése egyéni számla vezetés alapján.”

(4) Az Mpt. 21. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztártag köteles)

a) tagsági jogviszonyát valamely általa választott pénztárban folyamatosan fenntartani,”

(5) Az Mpt. 23. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A pénztártag tagsági jogviszonya)

j) a törvény 24. § (15) bekezdésében foglalt megszüntetéssel, a megszüntetés napjával”

(szűnik meg.)

(6) Az Mpt. 24. §-a a következő (15)–(19) bekezdésekkel egészül ki:

„(15) Az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény hatálybalépését követően pénztártaggá vált természetes személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban kíván részesülni, 2012. március 31. napjáig kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését és egyéni számlaegyenlege 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett összegének a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átutalását.
(16) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének szándékát a (15) bekezdésben meghatározott időpontig annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik. A pénztár a tag tagsági jogviszonyát 2012. május 31-ével szünteti meg (a megszüntetés napja).
(17) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell megfelelőn alkalmazni. Az eszközöket – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában – a tagsági jogviszonyát megszüntető tag portfólióján belüli eszközök arányának megfelelően kell átadni.
(18) A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le.
(19) A tagsági jogviszonyát megszüntető tag jogosult a követelésének részét képező egyéni számla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, 4. § (2) bekezdésének zsj) pontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírásra. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától (2012. május 31.) kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Amennyiben a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének időpontjáig nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben lévő egyéni számláján kell jóváírni.”

(7) Az Mpt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

26. § A tagdíj a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által önkéntesen vállalt, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás. A tagdíj minden pénztártagra kötelező, legkisebb mértékét (a továbbiakban: egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza meg.”

(8) Hatályát veszti az Mpt.

a) preambulumának első mondata,

(9) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdése.

(10) Hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja.

50. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho törvény) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § Ha a magánszemély a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi lehetőségével – annak feltételei fennállta ellenére – nem élt, illetőleg nyugdíjjárulék fizetésére a Tbj. rendelkezései szerint nem volt kötelezett, a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet a Tbj.-nek és Art.-nak a nyugdíjjárulék különbözet visszaigénylésére vonatkozó szabályai alkalmazásával igényli vissza.”

(2) Az Ekho törvény 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 4. § (2) bekezdése szerinti, a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap]

c) 3,9 százaléka – kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette – nyugdíjjáruléknak”

(minősül.)

(3) Hatályát veszti az Ekho törvény 4. § (2) bekezdésében a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)” szövegrész.

51. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 49. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„Az Ekho tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
8. § A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülnek
a) a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott, a kifizetőt terhelő közterheket,
b) a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat
érintő befizetési, illetve levonási, továbbá
c) a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási
kötelezettségek.””

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 53. § 5. pontja nem lép hatályba.

(3) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 200. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„A Tbj. 4. § h) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
h) Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.”
l) Járulék: az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék.””
(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 203. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„A Tbj. 24. § (1) bekezdésének bevezető szövege és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg. A foglalkoztatott nem fizet”
b) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.””
(5) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 204. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„A Tbj. 26. § (3) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével a 19. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot, valamint természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.”
„(7) A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről.””

(6) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 205. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A Tbj. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.””
(7) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 206. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„A Tbj. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.””
(8) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 207. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„A Tbj. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a továbbiakban: eva adózó), a 19. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott járulékokat fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese.””
(9) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 51. §-a, 52. §-a, 209. §-a és 210. §-a, 212. § (2) bekezdése, 215. §-a nem lép hatályba.
(10) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 212. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A Tbj. 56/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állami adóhatóság a (2)–(3) bekezdés szerinti kötelezett által befizetett járulékokból 54,05 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,84 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,11 százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át.””
(11) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) bekezdés 11. és 14. pontjai a következő szöveggel lépnek hatályba:
(A Tbj.)
„11. 27. § (5) bekezdésében és 29. § (8) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével – a társadalombiztosítási járulékon felül –” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék alapjának alapulvételével” szöveg,
14. 31. § (5) bekezdésében a „tagja, a 27. § (1) bekezdésében előírt legkisebb összegű” szövegrész helyébe a „tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni” szöveg,”
(lép.)

52. § (1) A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 33. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Az At. 4. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
f) a központi költségvetési hozzájárulások, ideértve az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz átvételt;””
(2) A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 33. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Az At. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Nyugdíjbiztosítási Alap a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére az Egészségbiztosítási Alapnak, a korhatár alatti ellátások fedezetére a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapnak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű pénzeszközt ad át.””

15. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

53. §50

16. Hatályon kívül helyező rendelkezések

54. §51

1

A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. december 30.

2

Az 1. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

3

A 2. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

4

A 3. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

5

A 4. § (1) bekezdése a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

6

A 4. § (2) bekezdése a 46. § (4) bekezdése alapján 2015. január 1-jén lép hatályba.

7

A 4. § (3) bekezdése a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

8

A 4. § (3) bekezdése a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

9

A 6. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

10

A 7. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

11

A 8. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

12

A 9. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

13

A 10. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

14

A 11. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

15

A 12. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

16

A 13. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

17

A 14. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

18

A 15. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

19

A 16. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

20

A 17. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

21

A 18. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

22

A 19. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

23

A 20. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

24

A 21. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

25

A 22. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

26

A 23. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

27

A 24. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

28

A 25. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

29

A 26. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

30

A 27. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

31

A 28. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

32

A 29. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

33

A 30. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

34

A 31. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

35

A 32. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

36

A 33. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

37

A 34. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

38

A 35. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

39

A 36. § a 46. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.

40

A 37. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

41

A 38. § a 46. § (4) bekezdése alapján 2015. január 1-jén lép hatályba.

42

A 39. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

43

A 40. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

44

A 41. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

45

A 42. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

46

A 43. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

47

A 44. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

48

A 45. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

49

A 47. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

50

Az 53. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

51

Az 54. § a 46. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére