2011. évi CXCI. törvény

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról¹

2015.04.01.

Magyarország Alaptörvénye XII. cikkének végrehajtása érdekében az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személyre és ellátásra az uniós rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

(2) E törvény alkalmazásában:

1. egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (a továbbiakban: egészségkárosodás) figyelembe véve meghatározott állapot;

2. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

3.² havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;

4. keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban végzett keresőtevékenységet – a jogosult nyilatkozata, vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – szintén figyelembe kell venni;³

5. megfelelő munkahely: az Flt. 25. § (2) és (3) bekezdése szerinti munkahely, azzal, hogy álláskereső alatt a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs ellátást kell érteni;

6. minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbér;

7. munkaadó: az Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó;

8. öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;

9. rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása;

10.⁴ rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt.

2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

a)⁵ a kérelem benyújtását megelőző

aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,

ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy

ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át

a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt;

b) keresőtevékenységet nem végez és

c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

(3)⁶ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani

a)⁷ a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,

b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét.

c)⁸ a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a Tbj. 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.

3. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

a) rehabilitációs ellátás, vagy

b) rokkantsági ellátás.

(2) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy

a) rehabilitálható, ezen belül

aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;

b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bc) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy

bd) egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

4. § A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult.

5. § (1) A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.

(2)⁹ Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,

a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

3. A rehabilitációs ellátás

6. § (1) A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy

a) a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra (a továbbiakban: rehabilitációs szolgáltatás), valamint

b) pénzbeli ellátásra (a továbbiakban: rehabilitációs pénzbeli ellátás)

jogosult.

(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles

a) a rehabilitációs hatóságnál a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban megjelenni,

b) értesítési kötelezettségét teljesíteni,

c) aktívan munkahelyet keresni,

d) a felajánlott

da) rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni,

db) megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és

dc) megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

7. § (1) A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.

(2) Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

(3)¹⁰ A rehabilitációs ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség (a továbbiakban: keresőképtelenség) időtartamával. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőképtelenségére tekintettel – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározottak szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(4)¹¹ A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott

a)¹² keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy

b) keresőképtelen.

(4a)¹³ A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.

(5) A rehabilitációs ellátás időtartamát – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – meghosszabbítani nem lehet.

(6) A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.

8. § (1) A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott munkaképességű személy

a) megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és

b) megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.

(2)¹⁴ A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal.

(3)¹⁵ A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.

9. § (1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka,

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni.

(3) A rehabilitációs ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

10. § (1) A rehabilitációs ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik.

(2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

a) kérte,

b) ellátásának időtartama eltelt,

c)¹⁶ más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,

d) egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,

e) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,

f) az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,

g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy

h) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

(3) A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés d)–h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

(4) A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.

(5) Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére a (2) bekezdés h) pontja alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.

4. A rokkantsági ellátás

11. § (1) A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

(2) Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rokkantsági ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

12. § (1) A rokkantsági ellátás összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka,

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,

d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni.

(3) A rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

13. § (1) A rokkantsági ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik.

(2) A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

a) kérte,

b)¹⁷ más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,

c) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

d)¹⁸ keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

e) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

f) az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy

g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

(2a)¹⁹ A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során, a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.

(3) A rokkantsági ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés c)–g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.

(5) Ha a rokkantsági ellátás megszüntetésére az (1) bekezdés e) pontja alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.

5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok

14. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos e törvényben meghatározott eljárás – ideértve a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére irányuló eljárást is – költség- és illetékmentes.

(3)²⁰ Az állami adóhatóság az ellátás megállapítása céljából a rehabilitációs hatóság megkeresésére a megkereséstől számított 15 napon belül közli

a) a 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a biztosításban töltött napok számát,

b) a 2010. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan – a havi átlagjövedelem meghatározása érdekében – az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező havi jövedelmi adatokat.

(4)–(5)²¹

15. § (1) A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.

(2) A rehabilitációs javaslatban meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A rehabilitációs hatóság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően – a rehabilitációs hatóság által meghatározott feltételek fennállása esetén – alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.

(3)²² Ha a rehabilitációs hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról komplex minősítést végzett, a szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, komplex minősítés időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést végezni.

16. § A kérelmező a rehabilitációs hatóság vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.

17. § (1) A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy

b) keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(2) A rokkantsági ellátásban részesülő a keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg, valamint az abban bekövetkező változás esetén haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,

b) keresőtevékenységet folytat, vagy

c) keresőtevékenysége megszűnt.

18. § (1) A rokkantsági és a rehabilitációs pénzbeli ellátást a Kormány által kijelölt szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére. Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők.

(2)²³ Az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználása érdekében, ha a tényállás tisztázott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultsággal és az ellátás folyósításával kapcsolatos döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható, a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének.

(3)²⁴ A megállapított rokkantsági és rehabilitációs pénzbeli ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell annak a Kormány által kijelölt szerv által folyósított ellátásnak az összegével, amely ugyanarra az időszakra került folyósításra, feltéve, hogy a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illette volna meg. A beszámítást a Kormány által kijelölt szerv határozattal rendeli el. Ha a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a beszámított összeg, a jogalap nélkül felvett különbözetet vissza kell követelni.

19. §²⁵ (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) végez

a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,

b) az ellátott kérelmére,

c) a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás vagy legalább 30 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén,

d) olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy

e) célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

(2) Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a 3. § (2) bekezdés szerinti minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított minősítési kategóriától (a továbbiakban: állapotváltozás), akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását és annak összegét az új minősítési kategória figyelembevételével, az erről szóló döntést követő második hónap első napjával állapítja meg. Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell továbbfolyósítani.

20. §²⁶ (1) A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.

(2) A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült.

20/A. §²⁷ (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő halála esetén a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

(2) Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén a kiutalt pénzbeli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.

20/B. §²⁸ (1) A foglalkoztatónak az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettsége olyan arányban áll fenn, amilyen az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya.

(2) Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás vagy rokkantsági ellátás több foglalkoztatónál elszenvedett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés együttes következménye alapján került megállapításra, a foglalkoztatókat olyan arányban kell kötelezni az ellátás megtérítésére, amilyen az egyes üzemi balesetekből, foglalkozási megbetegedésekből eredő egészségkárosodások mértékének egymáshoz viszonyított aránya.

(3) Az Ebtv. 67. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti megtérítésre egy összegben kerül sor, ha

a) a megtérítésre kötelezett azt kéri, vagy

b) a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) felszámolással vagy végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.

(4) Az egyösszegű megtérítés esetén a megtérítési kötelezettség alapjául szolgáló összeg meghatározásakor

a) rehabilitációs pénzbeli ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amelyre az ellátást megállapították,

b) rokkantsági ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amely az ellátás megállapítása alapjául szolgáló minősítésben, komplex minősítésben megjelölt felülvizsgálat időpontjáig, végleges minősítés esetén az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig tart.

(5) Az egyösszegű megtérítés összegét a megtérítendő ellátásnak

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelem benyújtását megelőző hónapban,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felszámolást, végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző hónapban érvényes összege alapulvételével kell meghatározni.

(6) A kötelezett az egyösszegű megtérítési kötelezettségnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles eleget tenni.

20/C. §²⁹ Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség esetén az, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult egészségkárosodásáért felelős, olyan arányban köteles az ellátást megtéríteni, amilyen az ebből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya.

20/D. §³⁰ Az Ebtv. 70. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rehabilitációs hatóság a követelését

a) az Ebtv. 66. §-a szerinti visszafizetésre kötelező határozattal vagy megtérítésre kötelező határozattal, továbbá

b) az Ebtv. 67. és 68. §-a szerinti megtérítésre kötelező határozattal

érvényesíti.

6. Adatkezelés

21. § (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének, a Kormány által kijelölt szerv az ellátás folyósítása céljából társadalombiztosítási azonosító jel alapján, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon

a) a kérelmező, jogosult

aa) természetes személyazonosító adataira,

ab) biztosítási jogviszonyának időtartamára,

ac) lakó- és tartózkodási helyére,

ad) egészségi állapotára, munkavégző képességére, rehabilitálhatóságára és az abban bekövetkezett változásokra,

ae) szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára,

af) iskolai végzettségére és szakképzettségére,

ag) keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére,

ah) jövedelmére,

ai) keresőképtelenségére,

aj társadalombiztosítási azonosító jelére,

ak)³¹ nemére,

al)³² állampolgárságára, bevándorolt, letelepedett, menekült és oltalmazott jogállására és

am)³³ elhalálozása időpontjára

b) az ellátás megállapítására és megszüntetésére, kezdő és befejező időpontjára, és

c) a komplex minősítés során megállapított körülményekre

vonatkozó adatokat kezelheti.

(2)³⁴ A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai folyósításának és a megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás alapján az ellátásban részesülő jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a rehabilitációs hatósághoz. A rehabilitációs hatóság az adóazonosító jelet az e bekezdés, valamint a 14. § (3) bekezdés szerinti adatok átvételével összefüggésben használhatja.

(3)³⁵ A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami adóhatóság, a munkaügyi hatóság, az állami foglalkoztatási szerv, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a családtámogatási ellátásokat megállapító szerv, a gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott adatok – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő – igénylésére jogosult. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igazgatási szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

(5) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(6) Az egészségügyi adatok kezelésére és az adatok védelmére egyebekben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(7)³⁶ A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás Tbj. 42. § (1) bekezdésében meghatározott adatait

a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet elutasító döntés jogerőre emelkedésétől számított 5 évig,

b) a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított 10 évig

őrzi meg. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.

21/A. §³⁷ (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartáshoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező személyek (a továbbiakban: felhasználó) nyilvántartása – a hozzáférési jogosultság ellenőrzése céljából – tartalmazza a felhasználó következő adatait:

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) annak a szervnek a megnevezését és székhelyét, amelynek nevében a felhasználói jogát gyakorolja és

c) a jogosultságait.

(2) Amennyiben a felhasználó a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartást rendszer-rendszer kapcsolat útján éri el, akkor a rehabilitációs hatóság a kapcsolódó szerv (rendszer) (1) bekezdésben meghatározott adatait tartja nyilván. A felhasználók nyilvántartása egyéb adatainak nyilvántartása a rendszerkapcsolat útján kapcsolódó szerv feladata.

(3) A felhasználó (1) bekezdés szerinti adatait a hozzáférési jogosultság megszűnését követő 5 évig kell megőrizni.

21/B. §³⁸ (1) A megváltozott munkaképességű személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet

a) a megváltozott munkaképességű személyről, ha

aa) rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül vagy

ab) önként kéri a nyilvántartásba vételét, továbbá

b) az akkreditált munkaadókról, valamint

c)³⁹ az akkreditált és egyéb munkaadók megváltozott munkaképességű munkavállalók számára felajánlott betöltetlen álláshelyeiről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a)⁴⁰ az (1) bekezdés a) pontja szerinti megváltozott munkaképességű személy

aa) természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

ab) nemét,

ac) állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,

ad) lakó- és tartózkodási helyét, értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, írásbeli hozzájárulása esetén a közeli hozzátartozója nevét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

ae) korábbi minősítések, illetve a komplex minősítés során megállapított körülményeire (rehabilitálhatóságára) vonatkozó adatokat, ha a megváltozott munkaképességű személy rendelkezik komplex minősítéssel,

af) szociális helyzetére, ellátásaira és orvosi rehabilitációs szükségleteire vonatkozó adatokat,

ag) iskolai végzettségére, szakképzettségére, egyéb végzettségére, jártasságára vonatkozó adatokat,

ah) keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére, tevékenységeire vonatkozó adatokat,

ai) munkavállalásának személyes és egyéb körülményeire vonatkozó adatokat,

aj) részére nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokra vonatkozó adatokat,

ak) által megjelölt azon területeket, amelyek tekintetében a betöltetlen álláshelyekről értesítést kér;

b)⁴¹ az akkreditált és egyéb munkaadó

ba) nevét,

bb) székhelyét,

bc) telephelyét,

bd) gazdálkodási formáját,

be) elérhetőségét,

bf) adószámát;

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti betöltetlen álláshely tekintetében

ca) a munkakör megnevezését, tartalmát,

cb) a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb követelményeket,

cc) a várható kereset összegét, a foglalkoztatási jogviszony típusát,

cd) a munkavégzés helyét,

ce) a bejelentés időpontját.

(3) Törölni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból

a)⁴² az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nyilvántartásba vett személy és közeli hozzátartozója adatait az ellátás megszüntetését követően, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az ellátás megszüntetését követő 5 év elteltével,

b) az akkreditált munkaadó adatait az akkreditált munkaadói minősége megszűnését követő 5 év elteltével,

c)⁴³ a nyilvántartásba vételét önként kérő megváltozott munkaképességű személynek, valamint a nem akkreditált munkaadónak az adatait, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az adatfelvételt követő 5 év elteltével.

(4)⁴⁴

(5) Az akkreditált munkaadó az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott – a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására irányuló – munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti.

(6) E § alkalmazása során megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a fogyatékossági támogatásban részesülő személyt is.

7. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

22. §⁴⁵ A 23–24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

a) aki a 2. § (1) bekezdése alapján megváltozott munkaképességűnek minősül,

b)⁴⁶ aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

(1a)⁴⁷ Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett

a) munkavállalót az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,

b) megváltozott munkaképességű személyt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során

kell figyelembe venni.

(2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni

a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,

b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,

c)⁴⁸ az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és

d) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót,

e)⁴⁹ a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses katonát,

f)⁵⁰ a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.

(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen

a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv,

b)⁵¹ a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,

c)⁵² a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet.

(7)⁵³ A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

24. § (1) A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

(2) A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

(3) A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.

25. § (1)⁵⁴ A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton

a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,

b) bér- és költségtámogatást nyújthat,

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás jogosulatlan igénybevételéből fakadó köztartozást adók módjára kell behajtani.

(3)⁵⁵ A megváltozott munkaképességű személy, illetve a fogyatékossági támogatásban részesülő személy határozott idejű munkaviszonya – a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően – az (1) bekezdés alapján támogatott foglalkoztatása időtartamára meghosszabbítható.

26. § A rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy külön törvényben meghatározott Rehabilitációs kártyára jogosult, ha a komplex minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

26/A. §⁵⁶ A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személy kérelmére elvégzi a komplex minősítést, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

8. A foglalkozási rehabilitációs szakértő

27. § (1) Foglalkozási rehabilitációs szakértőként – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – kizárólag az a személy jogosult eljárni, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt és

c)⁵⁷ megfelel a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(2)⁵⁸ Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A bejelentő hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére – annak a bejelentés elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. A Kormány által kijelölt szerv a bejelentés időtartama alatt kezeli az (1) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó adatokat.

(2a)⁵⁹ A bejelentéshez mellékelni kell

a) a végzettséget, képesítést igazoló okiratok másolatát,

b) a szakmai gyakorlatot tanúsító igazolást,

c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését tanúsító igazolást,

d) a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt.

(3) A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat. A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(3a)⁶⁰ A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A Kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.

(6)⁶¹ A Kormány által kijelölt szerv a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik a foglalkozási rehabilitációs szakértők továbbképzéséről.

8/a.⁶² A rehabilitációs orvosszakértő

27/A. §⁶³ (1) Rehabilitációs orvosszakértőként – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – kizárólag az a személy jogosult eljárni, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt és

c)⁶⁴ megfelel a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A bejelentő hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére – annak a bejelentés elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. A Kormány által kijelölt szerv a bejelentés időtartama alatt kezeli az (1) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó adatokat.

(2a)⁶⁵ A bejelentéshez mellékelni kell

a) a végzettséget, képesítést igazoló okiratok másolatát,

b) a szakmai gyakorlatot tanúsító igazolást,

c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését tanúsító igazolást.

(3) A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat. A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(3a)⁶⁶ A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A Kormány által kijelölt szerv a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.

(6)⁶⁷ A Kormány által kijelölt szerv a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik a rehabilitációs orvosszakértők továbbképzéséről.

9. Záró rendelkezések

28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

a)⁶⁸ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításával, folyósításával, szüneteltetésével, felülvizsgálatával, megszüntetésével, továbbá a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetésével és a megtérítéssel kapcsolatos eljárási szabályokat,⁶⁹

b)⁷⁰ a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítésre, rehabilitációs és orvosszakértői feladatok ellátására vonatkozó részletes eljárási szabályokat,⁷¹

c) a rehabilitációs szolgáltatásokra, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokra, az együttműködésre, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,⁷²

d) a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,⁷³

e)⁷⁴ a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható bér- és költségtámogatás feltételeit, mértékét, a támogatás megállapításával, folyósításával, nyilvántartásával, megszüntetésével, visszakövetelésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat, valamint az európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályait,⁷⁵

f)⁷⁶

rendeletben állapítsa meg.

(2)⁷⁷ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rehabilitációs hatóságot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, a rehabilitációs szakértői szervet, az orvosszakértői szervet, a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéket és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzéket vezető szervet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértők, rehabilitációs orvosszakértők továbbképzésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervet rendeletben jelölje ki.⁷⁸

(3)⁷⁹ Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a komplex minősítésre vonatkozó részletes szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg.⁸⁰

(4)⁸¹ Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a foglalkozási rehabilitációs szakterületeket, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.⁸²

(4a)⁸³ Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a továbbképzésre vonatkozó szabályokat, valamint a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.⁸⁴

(5)⁸⁵ Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait rendeletben határozza meg.⁸⁶

(6)⁸⁷ Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékbe történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg.

29. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1–13. §, a 14. § (1)–(3) bekezdése, a 14. § (5) bekezdése, a 15–28. §, a 30–73. §, a 75–89. §, a 90. § (1) bekezdése, a 91–119. §, a 120. § (1) bekezdése, a 121–189. §, a 191. §, valamint a 194–198. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 74. §, 199. § (1) bekezdése, 200. § 2012. február 1-jén lép hatályba.

(4) A 14. § (4) bekezdése és a 199. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 90. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(6)⁸⁸

29/A. §⁸⁹ A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló törvény által szabályozott járulékkedvezmény igénybevételéhez 2012. január 1-jét megelőzően, a munkaügyi központtal kötött megállapodás esetében a járulékkedvezmény érvényesítésére a megállapodás megkötésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

30. § (1) 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy – az e törvény szerinti ellátások megszüntetését követően – szolgálati járandóság megállapítását kérheti, ha megfelel a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek.

(3) A 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a kérelmezőt tájékoztatja a jogszabályok megváltozásáról, és nyilatkoztatja arról, hogy az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét fenntartja-e. Annak a személynek, aki az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét nem tartja fenn, a 2012. január 1-jét megelőzően igényelt ellátását – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a 2011. december 31-éig terjedő időtartamra kell megállapítani.

(4) Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést elvégezték, a jogosultsági feltételek fennállása esetén

a) a 2011. december 31-éig terjedő időszakra I., II., III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint,

b) 2012. január 1-jétől

ba) az I–II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő személy részére az ellátást rokkantsági ellátásként kell folyósítani azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított – rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás havi összegével,

bb) a ba) alpont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy részére rehabilitációs ellátásként kell folyósítani, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított – rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás havi összegével.

A b) pont ba) alpontja alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

(5) Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést nem végezték el, a jogosultsági feltételek fennállása esetén

a) a 2012. január 1-jétől terjedő időszakra rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást kell megállapítani,

b) a 2011. december 31-éig terjedő időszakra

ba) rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani, ha a kérelmező foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bb)⁹⁰ III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bc)⁹¹ II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, és

bd)⁹² I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

(6) Aki rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, állapotrosszabbodásról szóló határozat alapján a felemelt összegű rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításáról 2011. december 31-ével kell intézkedni.

(8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj állapotjavulás miatt történő csökkentéséről (leszállításáról) szóló határozatot az abban foglalt időponttól kell végrehajtani úgy, hogy amennyiben a határozat alapján

a) II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, vagy a 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltött személynek III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapításra, az ellátást rokkantsági ellátásként kell továbbfolyósítani,

b) az a) pont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapításra, az ellátást rehabilitációs ellátásként kell továbbfolyósítani

a határozatban megjelölt összegben.

(9)⁹³ A megváltozott munkaképességű személy e törvény szerinti ellátásokra való jogosultságát nem érinti az a keresetnövekedés, amellyel foglalkoztatója a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékének megfelelően növelte a megváltozott munkaképességű személy keresetét, ha e törvény szerint a megváltozott munkaképességű személy keresőtevékenységet végezhet és közfoglalkoztatásban részt vehet.

(10)⁹⁴ A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások változatlanul megilletik azt a foglalkoztatót, aki a megváltozott munkaképességű személyek keresetét a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékének megfelelően növelte.

(11)⁹⁵ E törvénynek az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXI. törvénnyel megállapított 30. § (9) és (10) bekezdését 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

31. § A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. E bekezdés alkalmazása során a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

32. § (1) A 2011. december 31-én a 30. § (3)–(5) bekezdése és a 31. § alá nem tartozó

a) I–II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,

d) átmeneti járadékban

részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

(1a)⁹⁶

(2)⁹⁷ Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte – kérelmére – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.

33. § (1) A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő – a 30. § (3)–(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó – személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével.

(1a)⁹⁸

(2) Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellátásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7–9. §-ban és a 10. § (2) bekezdés b) és f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ellátott a (7) bekezdésben meghatározott időpontig keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet.

(3) A nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt arról, hogy

a) az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,

b) Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult,

c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését,

d) a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.

(5) A rehabilitációs ellátás (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén – a 2012. március 31-én folyamatban lévő visszakövetelésre irányuló eljárások kivételével – nincs helye a jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésének.

(6) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az e törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:

a) az életkor,

b) a keresőtevékenység, és

c) az egészségkárosodás mértéke,

azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

(7) A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén az e törvényben meghatározott ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. A jogosultsági feltételek közül nem kell vizsgálni az előzetesen biztosításban töltött időt.

(8)⁹⁹ A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás – a 32. § (1a) bekezdésének és az (1a) bekezdésnek a 2012. szeptember 1-jén hatályos szabályai szerinti – emelése, valamint az özvegyi nyugdíj – a Tny. 102/F. §-ának a 2012. szeptember 1-jén hatályos szabályai szerinti – csökkentése nem hajtható végre, az erről szóló határozatokat vissza kell vonni.

(9)¹⁰⁰ A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv az özvegyi nyugdíjra és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra együttesen jogosult személyek esetében megállapítja a 32. § (1a) bekezdésének és az (1a) bekezdésnek, valamint a Tny. 102/F. §-ának – 2012. szeptember 1-jén hatályos – rendelkezései alapján csökkentett özvegyi nyugdíj és megemelt rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás együttes havi összegének, valamint ezen ellátások 2012 augusztusára járó együttes havi összegének különbözetét. Ha a különbözet pozitív, a rokkantsági ellátást, illetve a rehabilitációs ellátást e különbözet havi összegével 2012. szeptember 1-jei időponttól kezdődően meg kell emelni. Az emelésről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv 2012. október 15-éig határozattal intézkedik.

33/A. §¹⁰¹ (1) Amennyiben a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően az ellátott

a) rokkantsági ellátásra jogosult, az ellátás összegét a 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy az – az állapotjavulás kivételével – nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél,

b) rehabilitációs ellátásra jogosult, az ellátás összege megegyezik

ba) a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,

bb) a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során havi átlagjövedelemként a 2011. december 31-én

a) rendszeres szociális járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 250 százalékát,

b) átmeneti járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 200 százalékát,

c) III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 165 százalékát,

d) II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 155 százalékát,

e) I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 145 százalékát

kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

(4) Amennyiben a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy, vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát 2012. január 1-jét követően, de az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően elvégezték, az ellátás összegének az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával történő módosításáról a rehabilitációs hatóság 2012. október 31-éig dönt.

34. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek – felülvizsgálat elvégzése nélkül – az ellátás hatósági döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot továbbfolyósítja.

(2) A rehabilitációs járadékban részesülő személy az együttműködési kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a rehabilitációs járadékra a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, a Tny., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy – a meghosszabbítás iránt 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyek kivételével – az ellátást meghosszabbítani nem lehet.

(4) Más törvény alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai alatt a rehabilitációs járadékot is érteni kell.

(5)¹⁰² Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.

(6)¹⁰³ Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2014. május 31-éig – 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal – hivatalból módosítja.

35. § A 2011. december 31-én bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülő személy 2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult.

36. § A 2011. december 31-én mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi, növelt összegű munkaképtelenségi járadékában, munkaképtelenség címén megállapított özvegyi, növelt összegű özvegyi járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy a továbbiakban is jogosult az ellátásra.

37. § (1)¹⁰⁴ A 15. § (3) bekezdését a 2012. január 1-jét követően kiadott szakhatósági állásfoglalásokra, hatósági bizonyítványokra, komplex minősítésekre kell alkalmazni.

(2)¹⁰⁵ A 25. §-t 2013. január 1-jétől kell alkalmazni. A 2013. január 1-je előtt folytatott foglalkoztatás tekintetében a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjával, ellenőrzésével, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, azok visszakövetelésével kapcsolatban az Flt. 2011. december 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. § (1)¹⁰⁶ A 23–24. § alkalmazásában

a) a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig,

b)¹⁰⁷ az a) pont alá nem tartozó személyek esetében a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását követő harmadik hónap első napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig

megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.

(2)¹⁰⁸ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy komplex minősítését kérelmére a rehabilitációs hatóság elvégzi, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

(3)¹⁰⁹ A 25. § alkalmazásában rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni

a) azt a személyt is, aki a 30. § (4)–(5) bekezdése vagy a 32. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,

b) a rokkantsági járadékban részesülő személyt is a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,

c) a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személyt is a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,

d) azt az a)–c) pont alá nem tartozó személyt is, akinek a foglalkoztatása alapján a munkáltató 2012 decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült, a 26/A. § szerinti hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31-éig,

e)¹¹⁰ a rehabilitációs járadékban részesülő személyt is.

38/A. §¹¹¹ E törvénynek a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvénnyel megállapított 23. § (2) bekezdés e) pontját 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

38/B. §¹¹² A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvénnyel megállapított 23. § (2) bekezdés f) pontját a 2014. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell.

39. § (1) Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(3) E törvény a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

10. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

40. §¹¹³

11. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

41. §¹¹⁴

12. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

42. §¹¹⁵

13. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

43–54. §¹¹⁶

14. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

55–65. §¹¹⁷

15. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

66. §¹¹⁸

16. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

67–69. §¹¹⁹

17. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

70–71. §¹²⁰

18. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

72. §¹²¹

19. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

73. §¹²²

20. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

74. §¹²³

21. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

75. §¹²⁴

22. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

76. §¹²⁵

23. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

77. §¹²⁶

24. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása

78–82. §¹²⁷

25. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása

83. §¹²⁸

26. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

84–89. §¹²⁹

90. § (1)¹³⁰

(2)¹³¹

27. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

91. §¹³²

28. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

92. §¹³³

29. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

93. §¹³⁴

30. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

94–103. §¹³⁵

31. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

104. §¹³⁶

32. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

105. §¹³⁷

33. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

106. §¹³⁸

34. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása

107–111. §¹³⁹

35. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

112. §¹⁴⁰

36. A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény módosítása

113. §¹⁴¹

37. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása

114. §¹⁴²

38. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

115–117. §¹⁴³

39. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

118. §¹⁴⁴

40. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása

119. §¹⁴⁵

41. A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének átalakításával kapcsolatos egyéb rendelkezések

120. § (1)¹⁴⁶

(2)–(5)¹⁴⁷

42. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

121–142. §¹⁴⁸

43. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

143–159. §¹⁴⁹

44. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

160–168. §¹⁵⁰

45. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény módosítása

169. §¹⁵¹

46. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

170–186. §¹⁵²

47. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása

187. §¹⁵³

48. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása

188. §¹⁵⁴

49. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

189. §¹⁵⁵

50. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény módosítása

190. §¹⁵⁶

51. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

191. §¹⁵⁷

192–193. §¹⁵⁸

52. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása

194–197. §¹⁵⁹

53. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése

198. § (1)–(2)¹⁶⁰

(3)¹⁶¹

54. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása

199. § (1)¹⁶²

(2)¹⁶³

200. §¹⁶⁴

55. Hatályba nem lépésről szóló rendelkezések

201. §¹⁶⁵

A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 20-ai ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. december 29.

Az 1. § (2) bekezdés 3. pontja a 2012: CCVIII. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Az Alkotmánybíróság a 32/2017. (XII. 6.) AB határozat 1. pontjával megállapította, hogy a 2016. április 30. napjáig hatályos 1. § (2) bekezdés 4. pont alaptörvény-ellenes volt.

⁴

Az 1. § (2) bekezdés 10. pontja a 2013: CCXXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A 2. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CCXXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A 2. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCXXV. törvény 14. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷

A 2. § (3) bekezdés a) pontja a 2014: CXI. törvény 134. § (5) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁸

A 2. § (3) bekezdés c) pontját a 2012: CXVIII. törvény 35. §-a iktatta be.

⁹

Az 5. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

A 7. § (3) bekezdése a 2013: CCXXV. törvény 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹

A 7. § (4) bekezdését az Alkotmánybíróság a 40/2012. (XII. 6.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2012. december 7. napjával. Újonnan a 2012: CCVIII. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.

¹²

A 7. § (4) bekezdés a) pontja a 2013: CCXXV. törvény 14. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹³

A 7. § (4a) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁴

A 8. § (2) bekezdése a 2015: VIII. törvény 20. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.

¹⁵

A 8. § (3) bekezdése a 2015: VIII. törvény 20. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.

¹⁶

A 10. § (2) bekezdés c) pontja a 2014: CXI. törvény 134. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

A 13. § (2) bekezdés b) pontja a 2014: CXI. törvény 134. § (5) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸

A 13. § (2) bekezdés d) pontja a 2013: CCXXV. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

A 13. § (2a) bekezdését a 2013: CCXXV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁰

A 14. § (3) bekezdése a 2015: VIII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.

²¹

A 14. § (4)–(5) bekezdését a 2015: VIII. törvény 20. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.

²²

A 15. § (3) bekezdése a 2015: VIII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.

²³

A 18. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴

A 18. § (3) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 36. §-a iktatta be.

²⁵

A 19. § a 2012: CXVIII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

²⁶

A 20. § a 2013: CCXXV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

²⁷

A 20/A. §-t a 2012: CXVIII. törvény 38. §-a iktatta be.

²⁸

A 20/B. §-t a 2013: CCXXV. törvény 5. §-a iktatta be.

²⁹

A 20/C. §-t a 2013: CCXXV. törvény 6. §-a iktatta be.

³⁰

A 20/D. §-t a 2013: CCXXV. törvény 7. §-a iktatta be.

³¹

A 21. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontját a 2012: CXVIII. törvény 39. § (1) bekezdése iktatta be.

³²

A 21. § (1) bekezdés a) pont al) alpontját a 2012: CXVIII. törvény 39. § (1) bekezdése iktatta be.

³³

A 21. § (1) bekezdés a) pont am) alpontját a 2012: CXVIII. törvény 39. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁴

A 21. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵

A 21. § (3) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: VIII. törvény 20. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 24. §-át.

³⁶

A 21. § (7) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 39. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁷

A 21/A. §-t a 2012: CXVIII. törvény 40. §-a iktatta be.

³⁸

A 21/B. §-t a 2013: CCXXV. törvény 8. §-a iktatta be.

³⁹

A 21/B. § (1) bekezdés c) pontja a 2014: CI. törvény 90. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰

A 21/B. § (2) bekezdés a) pontja a 2014: CI. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹

A 21/B. § (2) bekezdés b) pontja a 2014: CI. törvény 90. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴²

A 21/B. § (3) bekezdés a) pontja a 2014: CI. törvény 90. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴³

A 21/B. § (3) bekezdés c) pontja a 2014: CI. törvény 90. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴

A 21/B. § (4) bekezdését a 2015: VIII. törvény 20. § (4) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.

⁴⁵

A 22. § a 2012: CXVIII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶

A 22. § b) pontja a 2015: VIII. törvény 20. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.

⁴⁷

A 23. § (1a) bekezdését a 2013: CCXXV. törvény 9. §-a iktatta be.

⁴⁸

A 23. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: CCV. törvény 262. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹

A 23. § (2) bekezdés e) pontját a 2013: XCVII. törvény 76. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁰

A 23. § (2) bekezdés f) pontját a 2014: CI. törvény 88. §-a iktatta be.

⁵¹

A 23. § (6) bekezdés b) pontja a 2013: CCLII. törvény 6. §-a szerint módosított szöveg.

⁵²

A 23. § (6) bekezdés c) pontját a 2012: CCV. törvény 262. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵³

A 23. § (7) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴

A 25. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 2013: CCXXV. törvény 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵

A 25. § (3) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 80. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXXV. törvény 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶

A 26/A. §-t a 2012: CXVIII. törvény 42. §-a iktatta be.

⁵⁷

A 27. § (1) bekezdés c) pontja a 2014: XXXV. törvény 87. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁸

A 27. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁹

A 27. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 87. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁰

A 27. § (3a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶¹

A 27. § (6) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXV. törvény 87. §-a szerint módosított szöveg.

⁶²

A 27/A. §-t megelőző alcímet a 2012: CXVIII. törvény 44. §-a iktatta be.

⁶³

A 27/A. §-t a 2012: CXVIII. törvény 44. §-a iktatta be.

⁶⁴

A 27/A. § (1) bekezdés c) pontja a 2014: XXXV. törvény 87. §-a szerint módosított szöveg.

⁶⁵

A 27/A. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 87. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁶

A 27/A. § (3a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 87. § (4) bekezdése iktatta be.

⁶⁷

A 27/A. § (6) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 87. §-a szerint módosított szöveg.

⁶⁸

A 28. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CCXXV. törvény 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹

Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a 74/2015. (III. 30.) Korm. rendeletet.

⁷⁰

A 28. § (1) bekezdés b) pontja a 2015: VIII. törvény 20. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.

⁷¹

Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a 74/2015. (III. 30.) Korm. rendeletet.

⁷²

Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletet.

⁷³

Lásd a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendeletet.

⁷⁴

A 28. § (1) bekezdés e) pontja a 2012: CXVIII. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵

Lásd a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendeletet.

⁷⁶

A 28. § (1) bekezdés f) pontját a 2013: CCXXV. törvény 14. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁷

A 28. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁸

Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a 74/2015. (III. 30.) Korm. rendeletet.

⁷⁹

A 28. § (3) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 87. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁰

Lásd a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendeletet.

⁸¹

A 28. § (4) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 87. §-a szerint módosított szöveg.

⁸²

Lásd a 8/2012. (II. 21.) NEFMI rendeletet.

⁸³

A 28. § (4a) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 45. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXV. törvény 87. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁴

Lásd a 47/2012. (XII. 11.) EMMI rendeletet.

⁸⁵

A 28. § (5) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 87. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁶

Lásd a 38/2012. (XI. 16.) EMMI rendeletet.

⁸⁷

A 28. § (6) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés e) pontja, a 2014: XXXV. törvény 87. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁸

A 29. § (6) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸⁹

A 29/A. §-t a 2012: XXI. törvény 24. §-a iktatta be.

⁹⁰

A 30. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁹¹

A 30. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontja a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁹²

A 30. § (5) bekezdés b) pont bd) alpontja a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁹³

A 30. § (9) bekezdését a 2012: XXI. törvény 25. §-a iktatta be.

⁹⁴

A 30. § (10) bekezdését a 2012: XXI. törvény 25. §-a iktatta be.

⁹⁵

A 30. § (11) bekezdését a 2012: XXI. törvény 25. §-a iktatta be.

⁹⁶

A 32. § (1a) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 46. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLII. törvény 3. §-a.

⁹⁷

A 32. § (2) bekezdése a 2013: CCXXV. törvény 12. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁸

A 33. § (1a) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 47. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLII. törvény 3. §-a.

⁹⁹

A 33. § (8) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CXLII. törvény 2. §-a iktatta be.

¹⁰⁰

A 33. § (9) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CXLII. törvény 2. §-a iktatta be.

¹⁰¹

A 33/A. §-t a 2012: CXVIII. törvény 48. §-a iktatta be.

¹⁰²

A 34. § (5) bekezdését a 2013: CCXXV. törvény 10. §-a iktatta be.

¹⁰³

A 34. § (6) bekezdését a 2013: CCXXV. törvény 10. §-a iktatta be.

¹⁰⁴

A 37. § (1) bekezdése a 2015: VIII. törvény 20. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.

¹⁰⁵

A 37. § (2) bekezdése a 2012: LXXXV. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁶

A 38. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CXCII. törvény 82. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁰⁷

A 38. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CXVIII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁸

A 38. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁹

A 38. § (3) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 81. §-a iktatta be, szövege a 2013: XCVII. törvény 76. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2013: CCXXV. törvény 12. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁰

A 38. § (3) bekezdés e) pontját a 2013: CCXXV. törvény 11. §-a iktatta be.

¹¹¹

A 38/A. §-t a 2013: XCVII. törvény 76. § (3) bekezdése iktatta be.

¹¹²

A 38/B. §-t a 2014: CI. törvény 89. §-a iktatta be.

¹¹³

A 40. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹¹⁴

A 41. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹¹⁵

A 42. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹¹⁶

A 43–54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹¹⁷

Az 55–65. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹¹⁸

A 66. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹¹⁹

A 67–69. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁰

A 70–71. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²¹

A 72. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²²

A 73. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²³

A 74. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁴

A 75. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁵

A 76. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁶

A 77. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁷

A 78–82. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁸

A 83. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁹

A 84–89. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁰

A 90. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³¹

A 90. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³²

A 91. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³³

A 92. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁴

A 93. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁵

A 94–103. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁶

A 104. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁷

A 105. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁸

A 106. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁹

A 107–111. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁰

A 112. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴¹

A 113. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴²

A 114. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴³

A 115–117. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁴

A 118. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁵

A 119. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁶

A 120. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁷

A 120. § (2)–(5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁸

A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁹

A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁵⁰

A 160–168. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁵¹

A 169. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁵²

A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁵³

A 187. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁵⁴

A 188. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁵⁵

A 189. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁵⁶

A 190. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁵⁷

A 191. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁵⁸

A 192–193. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁵⁹

A 194–197. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁶⁰

A 198. § (1)–(2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁶¹

A 198. § (3) bekezdése a 2011: CXCIV. törvény 48. § (6) bekezdése alapján nem lép hatályba.

¹⁶²

A 199. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁶³

A 199. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁶⁴

A 200. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁶⁵

A 201. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek